Nemzeti Összetartozás Napja

Déli harangszóra „Az Úr angyala” közös elimádkozásával kezdődött a debreceni Szent József Gimnázium kereszt alakú „Életfájának” megszentelése 2010. június 4-én a Nemzeti Összetartozás Napján a Trianoni békediktátum 90. évfordulójára rendezett emlékműsoron. A Réti Szabó Sándor fafaragó művész munkája nyomán készült, a Kárpát-medencei magyarság összefogását jelképező gazdag szimbólumrendszerű emlékművet az iskola udvarán olyan dombra állítják majd fel, amelyet — a régi magyar koronázási szertartást idézve — az iskola diákjai szülőfalujuk, lakóhelyük földjéből (Csíksomlyóról) hordtak össze. Így a domb, az országot az összetartozást, az egységet jelképezi.

Az ünnepi megemlékezésen a diákok részletében elevenítették fel a magyarság szenvedéstörténetének 20. századi eseményét, az 1920. június 4-én az I. világháború lezárásaként a győztes hatalmak Trianonban hozott döntését, amellyel a Kárpát-medencét átfogó, történelmi Nagy-Magyarországot feldarabolták, a magyar nemzetet szétszakították. Tízezrek veszítették el otthonukat, addigi életüket, későbbi következményeként pedig a mai határokon túlra szakadt magyarság máig sokszor jogfosztott kisebbségként él szülőföldjén.

A versekkel, csángó mesével színesített műsor végén stílszerűen népi táncosok mutatták be az elszakadt részek jellegzetes táncait.

Az Életfát Bosák Nándor megyés püspök atya szentelte fel. Gondolataiban utalt a déli harangszó és a nándorfehérvári győzelem kiesdeklésére elrendelt „Az Úr angyala” kezdetű imádságra, amely egyben hálaadás és figyelmeztetés is arra, hogy a nemzetünk sorsát a Jóisten oltalmába kell ajánlani.

Kiemelte, hogy az életfa életet jelent, amit a kereszt, a keresztény tanítás megerősít. A magyar nép, amely hazát talált a Kárpát- medencében, a maga örökségét a keresztény tanítással és a keresztény hit igazságai és útmutatásai alapján megszentelte, és a hétköznapjaiban alkalmazta. Ebből épült fel a nemzeti örökségünk a tudomány, a magyar kultúra, ami ne csak egy múlt, hanem jelent gazdagító szolgálat kell, hogy legyen.

Az ünnepség végén a diákok a Sugalló zenekarral moldvai-csángó népzenei táncházon vettek részt, majd az életfa motívumait rajzolgatták, emlékezve 100 évvel ezelőtti, régi idők fiataljaira, akiknek — amint Bódis Zoltán igazgató helyettes is elmondta —, kötelező volt ehhez hasonló alkotásokat létrehozni. Bizonyos feladatok előtt, vagy akár a házasság előtt mángorlófa vagy kapatisztító elkészítésénél, meg kellett tudni faragni. Nem volt igazi magyar, aki ne ismerte volna ezeket a motívumokat.

Kovács Ágnes

>>fotók>>