A szószéknél és a zongoránál
Major pius OP negyedszázad Isten szolgálatában

Szeptember 1-jén lesz 20 éve, hogy Major Pius atya plébániánkra érkezett Szakács Raymund atyával: ők voltak a két első domonkos szerzetes, aki a rend debreceni visszatelepülésekor a már domonkos plébánián folytatta szolgálatát. Pius atya mögött akkor már öt évi papi szolgálat állt, s azok az idők, amikor korábban zongoratanárként működött szülővárosában, Hódmezővásárhelyen.

A domonkos rendbe 1981-ben lépett be, s 1985-ben tette le örökfogadalmát, néhány nappal azután, hogy Bánk József váci érsek 1985. június 15-én pappá szentelte Hódmezővásárhelyen. Élete ezzel nagy fordulatot vett, új életet kezdett már nem annyira fiatalon, s ebben Szent Pál gondolatai vezették: „Mindenki, aki Krisztusban van, új teremtmény. A régi megszűnt, valami új valósult meg. De ezt Isten viszi végbe, akit Krisztus kiengesztelt irántunk, és aki minket a kiengesztelődés szolgálatával megbízott.” (2Kor 5, 17-18).

Az első öt évben öt szolgálati helyen hirdette Isten igéjét (Kiskundorozsma, Rákosliget, Csongrád, Budapest: a Thököly úti domonkos templom, Lakitelek), míg végül Debrecenbe ért. Elmondhatjuk, hogy plébániánkon ő a „konstans”, az „állandó”: amikor társainak másfelé kell menniük, Pius atya mindig itthon van, s végzi csendes tevékenységét: a Mária Légiónak az 1994-es itteni kezdeteitől lelki vezetője, buzdítja az apostolkodó testvéreket; szinte mindennap együtt imádkozza a rózsafüzért a hívekkel a templomban, rendszeresen látogat betegeket otthonukban és a klinikán, mint kórházlelkész ellátja a klinikai lelkészi szolgálatot, újabban Tamás atya segítségével. Ő a Domonkosok Világi Közössége helyi csoportjának pasztorálója. A kilencvenes években egyik ifjúsági csoportunk vezetője volt, majd egyik családos közösségünket is patronálta. Nagyon jó gyermek hittanokat tartott, s a felnőttek számára tartott hittanórái is igen élvezetesek voltak, jó humora is elő-előbukkant. Jelenleg is tart felnőtteknek bibliaórát, s ne felejtsük el a szép hangversenyeket, melyeket általában évente kétszer szervezett és szervez, s melyeken ő is közreműködik. A Svetits intézetbe is szívesen és sokat járt szentmisét bemutatni és az idős nővérek lelkigondozását is odaadóan végezte. Köszönjük prédikációit, melyek fontos útmutatásokat adnak mindennapi életünkhöz, s melyekből kisugárzik nagy műveltsége az egyházi és világi történelem terén, valamint az irodalomban és zenében való jártassága, hazafisága. Tudjuk, hogy folyamatosan betegségekkel küszködik, de mindezek ellenére, ha néha nehezen is, de csendesen tevékenykedik Isten szőlőskertjében itthon és biciklijén róva a köröket, hogy eljusson a külső szolgálati helyekre.

Isten áldását kérjük életére, sok örömöt és kitartást Isten és az emberek szolgálatában! Szenvedései erősítsék lelkét, testét, és hozzák meg számára a krisztusi békét!

A Szent László Plébánia közössége

>>fotók>>