január 2020

Vízkereszt, az Úr Jézus megjelenésének ünnepe, a karácsonyi ünnepkör másik nagy csúcspontja. Azt a titkot, isteni ajándékot ünnepeljük, amely meghozta számunkra az üdvösséget — kezdte homíliáját Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi püspök atya január 6-án, Vízkereszt ünnepén. A szentmisét Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mutatta be a debreceni Szent Anna-székesegyházban, amelyen részt vettek a városban működő biblia-közösségek tagjai is. Fodor András püspöki helynök első alkalommal, hagyományteremtő céllal hívta találkozóra a közösségeket, akik közös agapén is részt vettek, és beszámoltak tevékenységükről. Helynök atya buzdításul mindenkinek személyesen átadott egy kis kártyát, feliratával emlékeztetve feladatunkra a világban: „Uram! Add, hogy csillag legyek a ma Téged keresőknek”

Bosák Nándor püspök atya a homíliájában az evangélium (Mt 2,1-12) üzenete alapján arra mutatott rá, hogy Jézus Krisztus megjelenésének hírét nem mindenki fogadta örömmel. Voltak, akik szívükbe zárták, és akadtak olyanok is, akik közömbösen, elutasítással fogadták.

„Ma megszületett a Megváltó nektek, Krisztus, az Úr, Dávid városában” (Lk 2,11). Újra és újra elhangzik a világban az örömhír, amit a pásztorok hallottak a betlehemi éjszakában. Ez a mi karácsonyi ünneplésünk értelme. Vízkereszt ünnepén Betlehemben már nemcsak a Szent Családra figyelünk, hanem a pásztorokra és a messziről jött napkeleti bölcsekre is, akiknek a jelenléte az emberiségre mutat, mert Krisztus, az Üdvözítő mindenki számára született meg.
A püspök atya hangsúlyozta, amikor a napkeleti bölcsek észrevették a jelet, elindultak, hogy megkeressék Őt, és amikor megtalálták az Üdvözítőt, örömmel hódoltak előtte. Jeruzsálemben elbizonytalanodott az útjuk, kérdezősködtek, ezzel felhívva az emberek figyelmét a történtekre. Közülük sokan nem törődtek ezzel a hírrel. Tanácsot ugyan adtak, de ők a maguk állapotából nem mozdultak ki, azon nem akartak változtatni. Heródes pedig csak a hatalmát féltette.

Vajon a mi világunk hogyan reagál arra az ajándékra, hogy Isten közénk jött? Amikor az Egyház hirdeti az evangéliumot, ezt a szolgálatot teljesíti. Ma a kereszténység a legüldözöttebb vallás. Sajnos ez a világ nem a jézusi utat választja, hanem a maga útján akar járni.

Jézus megjelenésének, az üdvösségnek a hírével tehát két táborra osztható az emberiség. Vannak, akik teljesen elzárkóznak, és vannak, akik az Üdvözítőhöz igazítják életüket. Vízkereszt ünnepén azért imádkozunk, hogy a Szentlélek adja meg számunkra azt a világosságot, amely Jézus Krisztus által bennünket Isten gyermekeivé formál.

Vízkeresztkor kezdődik meg a házszentelések időszaka, amely a 15. századtól kialakult szokás. A házszentelés szertartása során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; megáldja a benne lakókat, dolgozókat. Szokás szerint a házszentelés után az ajtóra fölírják az évszámot és a népi értelmezés szerint a Háromkirályok nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit: 20 + G + M + B + 20. Az eredeti értelmezés szerint a három betű a latin áldásformula kezdőbetűit mutatja: Christus Mansionem Benedicat („Krisztus áldja meg e házat”).

Kovács Ágnes
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

Január 6-án, hétfőn az epifánia – „epiphania Domini”, az „Úr megjelenése” – néven is ismert nap Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. A magyar vízkereszt elnevezés az ilyenkor hagyományosan végzett vízszentelésből eredeztethető.

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök január 6-án, hétfőn, este 6 órakor mutat be szentmisét a debreceni Szent Anna-székesegyházban, a szentmise elején vízszentelési szertartást végez.

A székesegyházban három alkalommal lesz vízszentelés a szentmisék elején: január 5-én, vasárnap este 6 órakor, az ünnep előestéjén, 6-án, hétfőn délelőtt 10 órakor és este 6 órakor.
Január 6-án, hétfőn a vasárnapi miserendet követik a székesegyházban (7:00, 8:30, 10:00, 11:30, 18:00). A szentmisék végén a hívek otthonaikba vihetnek a szenteltvízből, hogy feltöltsék a házi szenteltvíz-tartójukat, és imádság kíséretében meghintsék vele otthonukat.

Vízkeresztkor kezdődik meg a házszentelések időszaka, amely a 15. századtól kialakult szokás. A házszentelés szertartása során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; megáldja a benne lakókat, dolgozókat. Szokás szerint a házszentelés után az ajtóra fölírják az évszámot és a népi értelmezés szerint a Háromkirályok nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit: 20 + G + M + B + 20. Az eredeti értelmezés szerint a három betű a latin áldásformula kezdőbetűi: Christus Mansionem Benedicat („Áldja meg Krisztus e házat”).

Az ünnep görög neve – epifánia (’megjelenés’) – utal arra, hogy Isten megjelenik dicsőségében. Vízkereszt ünnepe emlékeztet tehát arra, hogy Jézus Krisztusban Isten megjelent emberként, eljött közénk, és elhozta nekünk az üdvösséget. Vízkeresztkor Jézus három megjelenésére emlékezünk:

A keleti egyházakban sokáig egyet jelentett a születés és az epifánia ünnepe. Jézus születése által Isten megjelent a világban. A napkeleti bölcsek által a pogányokhoz is eljutott a Megváltó születésének örömhíre. Máté evangéliuma (Mt 2,1–12) szerint a Háromkirályok a betlehemi csillag által vezéreltetve jöttek keletről Júdeába, hogy az újszülött kis Jézusnak kifejezzék hódolatukat: aranyat ajándékoztak a Királynak, tömjént az Istennek és mirhát az Embernek. Az evangélium mágusnak nevezi őket, de nevüket nem említi. A hagyomány szerint hárman voltak, a 8. században élt Beda Venerabilis nevüket is említi: Caspar, Melchior, Balthasar – azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár.

A vízkereszt második evangéliumi története (Mt 3,13–17) szerint Jézus elment a Jordán folyóhoz. Keresztelő Szent János megkeresztelte őt, és Jézus ettől kezdve tanítani kezdett. Jézus megkeresztelkedésekor a Jordán folyónál a mennyei Atya szózata kinyilatkoztatta a szeretett Fiút, és a Szentlélek galamb képében alászállt Krisztusra. A teljes Szentháromság kinyilatkoztatta önmagát az emberiség előtt.

Az ünnep harmadik evangéliumi jelenete: Jézus a kánai menyegzőn, édesanyja kérésére, az elfogyott bor pótlására első csodatételeként a vizet borrá változtatta (Jn 2,1–12). Jézus első csodájával a kánai menyegzőn kinyilvánította isteni erejét: „Kinyilatkoztatta dicsőségét, s tanítványai hittek benne” (Jn 2,11). Ebben a csodában Isten megmutatja dicsőségét, hogy az embernek segíteni akar, meg akarja megmenteni, és végül meg akarja váltani.

A magyarság körében a vízkereszt ünnepéhez kötődően különböző népszokások alakultak ki a századok során. A magyar vízkereszt kifejezés a víz megszenteléséből, megkereszteléséből ered. A víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki a házszentelés hagyománya is. Megszentelték a vízzel a házakat és az ólakat, még a bölcsőre is szentelt vizet hintettek. Régebben otthon a szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták betegségek vagy rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták, hogy áldás legyen a házon. Vízkeresztkor még egyszer meggyújtják a karácsonyfa gyertyáit, szétosztják a megmaradt édességet, a fát tűzre teszik, csak egy ágacskát tűznek belőle a szentkép mögé a gonosz ellen. Délben és este még folyik a vendégeskedés, esti harangszó után kezdődött a kántálás és a „csillagjárás” (misztériumjáték), amely a 16. századtól alakult ki. Az úgynevezett „csillagozás” (csillagének) vagy háromkirályjárás dramatikus játékában a bibliai királyokat megszemélyesítő alakok vonulnak fel, akiket – a betlehemezés mintájára – gyerekek személyesítettek meg. Legfőbb kelléke a csillag volt, amely mutatta az utat Betlehembe. Jellegzetes viseletdarabjuk a díszes papírsüveg. Minden esetben elénekelték a csillagéneket, melynek utolsó két sora így hangzik: „Szép jel és szép csillag / Szép napunk támad.”

Vízkereszt ünnepe megmutatja, hogy Isten minden emberhez eljött. A megváltó Jézus születésével Isten vállalja az emberi életet és később a szenvedést is, hogy ezzel elhozza minden ember számára az üdvösséget, az örök élet reményét. A parancsolt ünnepen nyissuk meg szívünket a megjelenő Istennek, aki megmutatja magát nekünk. Azt kérjük, hogy az új esztendő minden napját kísérje Isten segítsége és áldása!

Öröm-Hír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

2020. január 1-én méltó ünnepség keretében ismét kiosztásra került a Tárkányi-díj Egyeken, a Szent József közösségi házban. Az ünnepi műsort a Szent János Római Katolikus Általános Iskola növendékei biztosították, a diákokat felkészítette: Farkas Réka egyetemista, az iskola volt növendéke.
Az alapító örömére, a képviselő testület javaslata alapján mind a négy érmet átadták.

A díj a helyi közösséget példamutató módon szolgáló, hitéletüket tanúságtevő módon megélő hívek elismerése, amellyel Papp László egyeki plébános köszönetét fejezi ki a kitüntetetteknek, példaképeket állítva ezzel az egyházközség tagjai elé.

Barna Mária 1956. augusztus 31-én született Barna István és Fehérvári Mária első gyermekeként. Mária vallásos családban nevelkedett, apai nagyanyja tagja volt a helyi rózsafüzér társulatnak, szülei is vallásos szellemben nevelték mindhárom gyermeküket. Budapesten végezte el a középiskolai tanulmányait, ezt követően lokálpatriótaként Újszentmargitán élt és dolgozott. Szakmai munkájában szerzett tapasztalatai nélkülözhetetlenek, kiváló szervező az egyházközösségben, templomi szolgálatban. Terjeszti az egyházi sajtót, gyűjtéseket kezdeményez az Árpád-házi Szent Margit ereklyéjét is őrző templom berendezéseinek fejlesztésére.

Tóth Csilla a tiszacsegei egyházközségben lassan egy évtizede tevékenykedik, segít a gondnoki feladatok, a templom körüli munkák elvégzésében.
Szolgálatával példaként áll az egyházközség tagjai előtt abban, hogy mint keresztény édesanya, a munkáját, családi életét összeegyezteti a templomi feladatokkal. Mint mondja, amíg ereje engedi, mindig, mindent meg fog tenni, hogy a maréknyi közösséget szolgálja.

Dr. Hegedüsné Jámbor Valéria 1957. június 26-án, Tatabányán született. Istenbe vetett hitét szüleinek, nagyszüleinek köszönheti. 40 évet szolgált a pedagógia és közel 20 évet a hitoktatás területén. 1982 óta él Egyeken. Mindig példamutató életet élt a közösségi, családi életben gyermekei nevelésében. Évtizedeken át volt települési és egyházközségi képviselő, így ötleteivel, véleményével mindig tevőlegesen részt vett a falu és az egyházközség életében. Tagja a templom ünnepi kórusának. Több száz gyermeket nem csak ábécére, de életre, hitre, emberségre is nevelt.
Az Egyeki Arcképcsarnok megszületése az ő áldozatos szerkesztői munkájának is köszönhető. Az első szabadtéri egyeki betlehemnek a szereplőit ő formálta meg s munkálta ki igényesen.

Gecse Imre 1932.december 9-én született Egyeken paraszti családban. Hétköznapjaiban családjával gazdálkodott, vasárnap pedig szentmisével szentelte meg a napot. Amíg egészsége engedte, vasár-és ünnepnap nem telt el szentmise nélkül ő és családja életében. Évtizedekig volt egyháztanácstag, részt vett az egyházközség énekkarának munkájában, felléptek többek között az egri székesegyházban is. Nem a szavak embere volt, inkább jó példával járt elől úgy a hitben, mint a munkában. Támogatta az egyházközséget anyagilag és kétkezi munkával is. Barátságos, derűs, nyitott személyiség volt, tudott segíteni és maga köré gyűjteni az embereket a jó ügy érdekében.

Gratulálunk a díjazottaknak, további életükre, szolgálatukra Isten áldását kérjük!

Farkas Éva tanító, képviselő-testületi tag
Fotó: Papp Ágoston

 

 

Január 1-jén, Szűz Mária, Isten Anyja ünnepén Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök este 6 órakor mutatott be szentmisét a debreceni Szent Anna-székesegyházban, amelyen a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való felkészülésre Jézus Szíve nagykilenced (novéna) elvégzésével buzdította a híveket. Az üzenetet Törő András püspöki titkár atya olvasta fel a főpásztori szentmisén.
Az alábbiakban Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök üzenetét teljes terjedelmében közöljük.

 

Lelki felkészülés az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra
2020.é januártól szeptemberig

 Krisztusban Szeretett Testvéreim!

Karácsony nyolcada szentmiséjének ószövetségi olvasmányában hallhattuk és fogadhattuk az idő és az örökkévalóság Urának áldását.

A mai ünnep olvasmánya a legdöntőbb mozzanatra tett figyelmessé minket az új polgári év 1. napján: Isten személyes hozzánk fordulásának köszönhetjük üdvösségünket és növekedésünket az üdvös állapotban. A minket megáldó Isten áldásában tetszéssel tekint ránk, gyönyörködik bennünk, megérint minket és elhalmoz bennünket kegyelmeivel. Mit jelent ez azt követően, hogy átléptünk az Új Év küszöbén, és kezdetét vette az Urunk születése utáni 2020. esztendő?

Az ároni áldás arról biztosít bennünket, hogy nem vagyunk kiszolgáltatva a vak végzetnek, nem adattunk át prédaként a személytelen sors játékának. Minket ugyanis körül vesz Istenünk szerető atyai-anyai gondoskodásával az Új Évben is. Történjen velünk bármi is, menjünk keresztül bármin is az Új Évben, fogjuk tapasztalni, hogy az Úr „igaz úton vezérel, nevéhez híven. Ha sötét völgyben járok is, nem félek a bajtól, hisz te velem vagy” (Zsolt 23,1-4).

Szívből kívánom minden kedves Testvéremnek, hogy minél több Emmánuel (Velünk az Isten)-élményt gyűjthessünk és oszthassunk meg egymással az új polgári évben!

Az Urunk születése utáni 2020. esztendőben szeptember 13-án veszi kezdetét Budapesten az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus. Az erre irányuló készületünk 3. évét töltjük. A még gyümölcsözőbb felkészülésünk intenzívebbé tétele érdekében tartsunk Jézus Szíve nagykilencedet (novénát) kilenc egymást követő elsőpénteken szeptemberig! Idézzük fel röviden a Jézus Szíve-tisztelet ezen formájának eredetét és mibenlétét!

Alacoque Szent Margitnak a XVII. században Jézus 12 ígéretet tett. A nagykilenceddel kapcsolatos ígéret így szól: „Szívem határtalan irgalmasságában megígérem neked, hogy Szívem mindenható szeretete megadja a végső bűnbánat kegyelmét mindazoknak, akik kilenc egymás utáni hónap első péntekjén megáldoznak. Nem halnak meg kegyelem nélkül, se a nekik szükséges szentségek vétele nélkül. Isteni Szívem biztos menedékük lesz az utolsó pillanatban”. Mit kell hát tenni? Kilenc egymás utáni elsőpénteken megáldozni.

Mit jelent az, hogy Jézus Szíve „biztos menedékük lesz az utolsó pillanatban”? Aki elvégezte a nagykilencedet, megkapja a végső tökéletes bánat kegyelmét, ha másként nem megy, akkor az Úr gondoskodik arról, hogy a szükséges szentségekhez eljusson, tehát megkapja a feloldozást, a szent Útravalót és a betegek kenetét. Ez az Úr Jézus legnagyobb biztatása, ami egy ember számára létezhet, hiszen az üdvösségünknél nincs fontosabb!

Az elsőpéntek megtartásának hagyományos formája a szentáldozás, és ha szükséges, akkor szentgyónás minden hónap elsőpéntekén.

Jézus 12 ígérete azok javára, akik hittel szeretik, tisztelik és szolgálják az Ő isteni Szívét:

1. Megadom nekik az állapotukhoz szükséges kegyelmeket.
2. Családjaiknak megadom a békét.
3. Minden bánatukban megvigasztalom őket.
4. Életükben és különösen haláluk óráján biztos menedékük leszek.
5. Minden vállalkozásukat megáldom.
6. A bűnösök szívemben megtalálják az irgalom forrását és vég nélküli tengerét.
7. A lanyha lelkek buzgókká lesznek.
8. A buzgó lelkek nagy tökéletességre jutnak.
9. Megáldom a házakat, ahol Szívem képét kifüggesztik.
10. Azoknak, akik a lelkek megmentésén dolgoznak, olyan erőt adok, hogy még a legmegrögzöttebb bűnösöket is megtérítik.
11. Azok neveit, akik ezt az ájtatosságot terjesztik, szívembe írom, és onnan soha ki nem törlöm.
12. Mindazok, akik kilenc egymás utáni hónap első péntekjén megáldoznak, azok nem halnak meg kegyelem nélkül, se a nekik szükséges szentségek vétele nélkül. Isteni Szívem biztos menedékük lesz az utolsó pillanatban”.

2020 januárjától 9 elsőpéntek van a szeptember 13-án kezdődő eucharisztikus kongresszusig. Arra hívom minden Testvéremet, hogy végezzük el együtt a nagykilencedet, ezzel is felemelve szívünket és nemzetünket az Úrhoz.

Kérem Paptestvéreimet, hogy hirdessék meg a nagykilencedet, és elsőpéntekenként — lehetőségük szerint — álljanak a hívek rendelkezésére gyóntatásuknál és áldoztatásuknál.

Debrecen, 2019. december 16.

Főpásztori áldással:

Palánki Ferenc
debrecen-nyíregyházi megyéspüspök

Egy közösséget, egy családot alkotunk, ezért az év utolsó estéjén összejövünk a családfő, Jézus köré, aki megvendégel bennünket, és elbeszélgetünk vele arról, hogy mi történt az elmúlt évben. Szólunk a bennünket ért örömünkről, bánatunkról, nehézségeinkről, esetleg bűneinkről, amelyek lelkünket terhelik, vagy arról, amikor Isten nélkül éltük az életünket – kezdte homíliáját Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök december 31-én, a debreceni Szent Anna-székesegyházban bemutatott év végi hálaadó szentmisén. A legszentebb áldozaton részt vett dr. Krakomperger Zoltán, a székesegyház plébánosa, Markovics Balázs káplán atya és Vadászi László atya, a városban működő neokatekumenális közösség vezetője is, valamint távolabbról érkezők és az egyházközség hívei.

Visszatekintésünkben jelen kell hogy legyen a bocsánatkérés, szándék a jobbulásra. A főpásztor Beer Miklós nyugdíjas váci püspök atyát idézte, aki gyakran mondogatta: „a tavalyi hitemmel az idén már nem megyek semmire”. Kell, hogy fejlődjünk, továbbhaladjunk, de az idő ne csak múljon, hanem teljen is jósággal, szeretettel. Kérjünk bocsánatot Istentől, egymástól, ne vigyük át haragunkat, neheztelésünket az új esztendőre! Egy család, egy szeretetközösség vagyunk, amely hordozza magában a szeretet forrását, Krisztust, hiszen minden forrásunk belőle fakad – utalt a közelgő 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra a főpásztor.

A megyéspüspök kitüntetésnek és megtisztelőnek tartja, hogy ránk bízták ezt a feladatot, amely során az egész világ egy hétig Magyarországra figyel. Éppen ezért most előre is kell tekintenünk, hogy imádkozzunk a nemzetközi esemény kegyelmi ajándékaiért.
Az Eucharisztia, életünk, hitünk középpontja, hálaadást jelent. Ha valaki hálátlan, az megfeledkezik a szeretetről. Aki hálás, meg tanul élni, mert tudja, hogy élete nagyon sokszor másoktól függ. Az Eucharisztiában a közösség tagjaként sokan megtapasztalhatjuk a kenyérszaporítás csodáját, azt, hogy életünkből hozzáadva, többet vehetünk ki belőle, mert Isten ott van a közösségben. Mindenki épülhet, jobbá lehet a szeretet áramlásában, amely arra tanít, hogy figyeljünk és vegyük észre a szépet, a jót, az igazat, Istent, a hétköznapi csodákat.

Ne szokjuk meg a csodát, ne legyen hétköznapivá! – figyelmeztette a jelenlévőket a főpásztor, majd Illyés Gyula gondolatára utalt, aki a másfél éves kislányára rácsodálkozott, feltéve a kérdést: „Ki vagy Te, honnan jöttél?” Majd így fogalmazott: „a csodát nem lehet megmagyarázni, csak megszokni és hitványul hétköznapivá silányítani.”
Ne tegyük hát hétköznapivá a köztünk élő Istent, az Eukarisztiát, hanem mindig hálatelt szívvel vegyük Őt magunkhoz, hogy táplálja bennünk az isteni életet.

Ferenc püspök végül az egyházmegye életében az elmúlt évben történt néhány fontos eseményt emelt ki, kezdve az ökumenikus imahéttel, ahol az igazságról elmélkedtek és tették ezt az év további napjaiban is, hiszen Jézus az út az igazság és az élet.
Folytatódtak az egyházmegye plébániáin a kánoni látogatások, a püspök atya így közelebbről megismerte az egyházközség működését, hagyományait, közösségeit.
Húsvét utáni időben egyházmegyei ministránstalálkozó, férfiak lelkinapja, középiskolások KÖVET fesztiválja színesítette a közösség életét, majd a püspök atya beszélt a csíksomlyói pápalátogatás különleges kegyelmi ajándékairól is.
Michael August Blume, Magyarország apostoli nunciusa egyházmegyénkben tett háromnapos látogatása során találkozott a papokkal intézményeink diákjaival, tanáraival.
Új szervezettel gazdagodott a közösségünk: Palánki Ferenc megyéspüspök atya megalapította a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Kórházlelkészi Szolgálatot, ahol civil munkatársak is részt vesznek a betegek látogatásában.
A főpásztor a fatimai nemzeti zarándoklat különös kegyelmi ajándékaira is visszaemlékezett, amely során felajánlotta a Szűzanyának a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust.
Ferenc püspök 2019-ben ünnepelte pappá szentelésének 25. évfordulóját. A főpásztor megköszönte a hívek imádságát, és kérte továbbra is fohászaikat a papokért és az újabb papi hivatásokért. Örömének adott hangot az egyházmegye legnagyobb ünnepéért, a papság szentségének kiszolgáltatásáért, amely során egy papot és két diakónust szentelt az egyházmegye szolgálatára.

Közösségünknek jelenleg kilenc papnövendéke van, amely az elmúlt évekhez képest sajnos jelentősén csökkenő tendenciát mutat. Az újabb papi hivatások születéséért a püspök atya megalapította a Szent László Imaszövetséget, amelyhez az egyházmegyéből már 500 hívő, Csesztvéről, a püspök atya szülőfalujából 40 fő csatlakozott. Ferenc püspök mindenkit hív, és arra buzdít, hogy imádkozzanak a papi hivatásokért naponta egy tized rózsafüzért, és havonta legalább egy alkalommal vegyenek részt szentségimádáson. Akik csatalakoznak az imaszövetséghez, azok egy, a főpásztori címerrel ellátott tokkal kiegészített rózsafüzért kapnak ajándékba.

A prédikáció után Krakomperger Zoltán plébános az egyházközség életéről számolt be, néhány statisztikai adattal kiegészítve azt. 2019-ben összesen 127 személy, köztük öt felnőtt részesült a keresztség szentségében, két, korábban református testvér nyert befogadást a katolikus közösségbe, 75 fiatal volt elsőáldozó a Svetits Intézet diákjaival együtt, pünkösdvasárnap pedig a bérmálás szentségében 50 személy nyerte el a Szentlélek ajándékainak teljességét.

A székesegyházban 59 pár fogadott egymásnak életük végéig tartó hűséget. Zoltán atya jókívánságait fejezte ki a házaspároknak, és kérte, hogy éljék meg házastársi és leendő családi közösségükben az anyaszentegyház közösségét, hiszen ahogyan Szent Pál is mondja, a házasság szentségi közösségében tapasztalhatóvá válik Krisztus és az anyaszentegyház éltető kapcsolata.

Egy egyházközség életéhez hozzátartozik, hogy osztozik a szerettüket elveszítők fájdalmában, szomorúságában is, és imáiban kéri az elhunytak számára életük értelmének beteljesülését, hogy elnyerjék az örök üdvösséget. Az elmúlt évben utolsó földi útjukon 120 személyt kísértek végső nyughelyükre.

Az egyházfenntartási hozzájárulást 356 személy fizette be, ezzel is megvallván a közösséghez tartozásukat. A befizetésből befolyt összeg a 2018-as évhez képest emelkedett, 7. 567. 440 Ft adomány érkezett.
Zoltán atya hálás szívvel köszönte meg azok munkáját is, akik az óesztendőben önkéntes szolgálatukkal segítették az egyházközség életét, valamint azért is örömét fejezte ki, hogy a hívek igen magas számban vesznek részt életkoruknak, életállapotuknak megfelelően az egyházközségben működő hitéleti csoportokban. A Szent Anna egyházközség menedéket, oltalmat ad azoknak, akik a hitüket bensőséges, intim formában akarják gyakorolni.

A szentmise végén a hívek rövid szentségimádáson vettek részt, majd szentségi áldásban részesültek.

Kovács Ágnes
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye