2016. március 29., kedd 08:52

A húsvéti fény belülről ragyog

Nagyszombaton az esti vigília-szertartással veszi kezdetét a Katolikus Egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt a halálból és mindenkit meghív az örök életre.

Húsvét éjszakáján az egyház talán legszebb ünneplése jeleníti meg számunkra a szent titkokat. A liturgia szimbólumaiban megjelenik a fény és sötét, a tűz s a víz, a nap és a csillagok, hogy együtt magasztalják a feltámadt Krisztust, aki legyőzte a sötétséget, a halált. A liturgia sötétben kezdődik, abban a sötétben, amely a világra borult Krisztus halála után, amikor úgy látszott, hogy a halál legyőzte az életet, a bűn legyőzte Krisztust. Ebben a sötétben gyullad meg a remény: Krisztus feltámadásának fénye. A vigília szertartása négy, jól elkülönülő lényegi részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából.

A debreceni Szent Anna-székesegyházban a húsvéti vigília szertartását Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi püspök vezette este 8 órától, amely a tűzszenteléssel kezdődött. Erről az új tűzről gyújtják meg a húsvéti gyertyát, ez szimbolikusan a föltámadás pillanatára utal. Ezután a megszentelt tűzről gyújtott gyertyák Krisztus világosságának elterjedését érzékelteti, amely kiterjed az egész emberiségre.

 

Palánki Ferenc megyéspüspök a szentmise homíliájában kifejtette, a húsvéti fény nem kívülről ragyog, hanem belülről, hiszen a szívünket gyújtotta lángra Jézus Krisztus szeretete, jósága, irgalma. Mindazokban, akikben ez a fény kigyullad, képesek felismerni a feltámadt Krisztust, de a közömbös ember nem tudja ezt megtenni. Még az apostolok is üres fecsegésnek tartották a jó hírt, amikor az asszonyok elmondták, hogy „üres a sír”. Péter apostol kiment a sírhoz, elcsodálkozott azon, amit látott és hazament.

- Lehet csodálkozni, elgondolkodni a történteken, vagy azt is mondhatjuk, hogy mi közünk hozzá – fogalmazott a főpásztor. - Sokszor Isten nélkül, bűnben éljük az életünket, amely nemcsak egy cselekedet, hanem az Isten nélküli élet állapota. Amikor az ember - akit az Isten végtelen jóságában az örök isteni életre teremtett -, visszautasítja ezt a kegyelmet, nem az Isten szándékát keresi, hanem a maga boldogulását, ami tudjuk, hogy nem azonos a boldogsággal.  Ha boldogok akarunk lenni, akkor nem a boldogulásunkat kell keresni, hanem az Isten akaratát. Akkor belül ragyog fel a fény, átragyog a szívükön, az életünkön, az emberségünkön, a viselkedésünkön Jézus Krisztus szeretete. Jézus ezért tanította azt, hogy az Isten országa bennetek van, közöttetek van. Az Isten országa két ember találkozásában van, amikor lángra lobbantják egymást, felszítják ezt a belső fényt, segítik, vigasztalják egymást, tudnak egymásnak megbocsátani.

Az evangélium radikalistása, a mindenadás

 

Ezen a szertartáson felnőttek részesültek a keresztség szentségben, akik - mint ahogy a főpásztor hangsúlyozta - az örökké valóság részesei szeretnének lenni, hitükkel, lelkesedésükkel gazdagítják a mi életünket, közösségünket. A felnőtt ember hite, életet alakító valóság. Átalakítja az életet, mert megtapasztalta az Isten jóságát, irgalmát. Aki megtér, hasonlít a nagy szentekhez.  Szent Pál a damaszkuszi úton keresztényüldözés közben tért meg, rájött, hogy rossz úton jár. Megtérése után Isten mellett tett tanúságot, sokat szenvedett csak azért, hogy az örömhír minél több emberhez eljusson.  Bejárta az akkor ismert világot, és amerre járt, lángra lobbantotta a hitén keresztül a többi ember szívét.  Míg Péter apostol a szikla, őrá épült az Egyház, Pál a szikra, aki lángra lobbantotta a többi embert.

Ezután a püspök atya felhívta a figyelmet arra, hogy a keresztény embereknek az a feladatuk, hogy továbbadják ezt a fényt, lángra lobbantsák, megerősítsék egymásban. Mert aki odaadja az életét, sokkal többet kap cserébe. Odaadjuk földi életünket Isten és embertársaink szolgálatára és megkapjuk az örök életet, az örök szeretetet, az örök közösség ajándékát, amelyben Istennel leszünk egy örökkévalóságon át. Ezért érdemes erőfeszítést tenni.

Majd Shahbaz Bhatti pakisztáni politikus megindító vallomását idézte, akit 2011-ben a hitéért végeztek ki. „Fölkínáltak számos magas beosztást és kértek, hagyjak fel a küzdelemmel, hogy terjesszem a hitemet.  Mindig visszautasítottam, én Jézust akarom szolgálni, hétköznapi emberként, nem akarok népszerű lenni, nem akarok hatalmi pozíciót, pusztán egy helyet szeretnék Jézus lábainál. Azt akarom, hogy életem, személyiségem, tetteim beszéljenek rólam és mondják, én Jézus Krisztust követem. Krisztusért akarok élni és érte akarok meghalni.”

 

2000 és 2012 között egymillió keresztényt öltek meg a hitéért az egész világon, míg itt Nyugat-Európában arról beszélünk, hogyan lehetne az evangélium követelményeit könnyíteni. Az evangéliumnak van egy radikalistása, a mindenadás. Ezt a hitet kérjük és újítjuk meg a keresztelési fogadalomban – fejezte be homíliáját Palánki Ferenc püspök.

A prédikáció után következett a keresztelés ünnepélyes szertartása, majd folytatódott a szentmise. A Húsvét vigíliájának miséje a föltámadási körmenettel ér véget, amely most a rossz idő miatt ez elmaradt. A szertartás szentségimádással zárult.

Krisztus Feltámadt! Valóban feltámadt! Alleluja!

Kovács Ágnes

Sajtóiroda – Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

  • Galéria:
    • 7M7A4373-1
    • 7M7A4384-1
    • 7M7A4390-1
    • 7M7A4391-1
    • 7M7A4392-1
    • 7M7A4394-1
    • 7M7A4395-1
    • 7M7A4397-1
    • 7M7A4404-1
    • 7M7A4407-1
    • 7M7A4408-1
    • 7M7A4413-1
    • 7M7A4416-1
    • 7M7A4417-1
    • 7M7A4421-1
    • 7M7A4432-1
    • 7M7A4435-1
    • 7M7A4439-1
    • 7M7A4440-1
    • 7M7A4444-1
    • 7M7A4449-1
    • 7M7A4451-1
    • 7M7A4452-1
    • 7M7A4453-1
    • 7M7A4465-1
    • 7M7A4466-1
    • 7M7A4469-1
    • 7M7A4470-1
    • 7M7A4475-1
    • 7M7A4477-1
    • 7M7A4487-1
    • 7M7A4491-1

Free Joomla templates by L.THEME