2016. augusztus 12., péntek 11:26

Olaszországban is felfigyeltek a debreceni fogorvosra

Debrecen – Szobrász, festő, költő és író, „civilben” pedig egyetemi oktató és fogorvos. A sokoldalú debreceni alkotóval, Kövér Józseffel beszélgettünk nemrégiben megjelent első regénye kapcsán. Interjú. 

Már távolról látni a Huszár Gál utcai, csodásan zöldellő kert megannyi csinos alakot öltő szobrát, amelyek közelebbi szemügyre vételre csábítanak. A járókelő nem is sejtené, hogy a ház számtalan további kiváló, egyedi hangvételű festményt és műalkotást is rejt. Kövér Józseffel, a művészetek különböző ágaiban jártas alkotóval kertjében és műtermében beszélgettünk irodalomról, közéletről és újrakezdésről.

Dehir.hu: Múlt hónapban mutatták be Debrecenben első regényét, a Ferde esőt. Milyen volt a mű fogadtatása?

Kövér József: Akik olvasták, azoknak tetszik a regény. Remélem, egyre több emberhez jut majd el, és kapok további visszajelzéseket. Nagyon kezdeti dolog még ez, hiszen nem rég volt a bemutató.

Kövér József


Dehir.hu: Korábban két verseskötete is megjelent, drámákat is írt. Mi vonzotta az új műfaj felé?

Kövér József: Így hozta a sors. Sosem gondoltam korábban azt, hogy regényt fogok írni. Fiatalon drámákat, elbeszéléseket írtam. Tudatosan készültem arra, hogy később is foglalkozom majd az irodalommal, de nem volt témám, egészen 2013-ig, akkor kezdtem el újra verseket lejegyezni. Tavaly viszont az történt, hogy jöttek a mondatok, amik már nem versszerűek voltak, nem lehetett őket lírai műbe foglalni. A fejemben pedig összeállt egy történet, ebből alakult ki a regény. Az alkotást alapvetően visszavezetem a genetikára, az élet pozitív és negatív történéseire. A versesköteteket és a regényt is negatív események hatására írtam meg. A kívülről jövő élmények egy belső genetikai állománnyal találkoztak, ennek megvannak a maga korlátai, lehetőségei – így tekintek az alkotásra. Egészségügyi problémával néztem szembe a regény megírása előtt, volt egy kis depressziós betegségem, ebből nem tudtam kijönni, hanem inkább elcsúsztam benne.

koverjozsefbelso1Dehir.hu: Öngyógyítási céllal készültek a művek?

Kövér József: Az írás számomra nem volt öngyógyítás, inkább csak magamból való kiírás. Vannak szegmensek, amelyek gyógyítanak, ám amikor olyan a téma, akkor egyáltalán nem. Minél több kétség merül fel egy irodalmi, vagy bármilyen művészeti alkotásban, annál több feszültség maradhat utána. Ez mindig attól függ, mi a művészetnek a tárgya. Van, ami egy idő után teljes kényszerré válik, és a lelkiállapot kutatásának, megfogalmazásának folyamata nem pozitív ebben az esetben. A lényeg a megközelítés. Ebben a regényben is fontos szerepe van az írás attitűdjének, hiszen egy belső helyzetből írtam, a stoptábla létéből. Ez ad egy tartást egy szövegnek.

Dehir.hu: Minek a szimbóluma a stoptábla ebben a műben, az Ön életében?

Kövér József: A megfogalmazás szimbóluma. Azt jelenti, hogy a stoptábla perspektívájából írtam meg azt, hogy milyen vagyok. Hogy vagyok nyolcszögletű, hogy érzem magamon a piros színt, a fehér feliratot. Ebből a perspektívából hogyan tudok másra hatni.

koverjozsefbelso3Dehir.hu: Hogyan tudná összefoglalni a Ferde eső című regény tartalmát, mondandóját?

Kövér József: Két ember találkozásáról szól a történet. Egy élete közepén és egy élete végén lévő ember a véletlen folytán egy kávézóban összefutnak. A fiatalabb férfi keresi az életben az érdekességet, az idősebb, a Festőművész pedig már alkotott valamit, életének abban a szakaszában van, amikor már sok minden szomorkássá válik. Kettejük kapcsolatát írja le a mű, és azt, hogy mi az, ami az életben elérhető, ami pluszt ad hozzá. Egy nő szimbolikus alakja is feltűnik benne, az elérhetetlenség, a vágy, a beteljesülhetetlenség alakja ő. Melankolikus, filozofikus hangvételű könyvként határoznám meg.

Dehir.hu: Képzőművészeti tevékenységét is belevonta az alkotói folyamatba, például a karakterformálás során párhuzamot vont a portréfestéssel?

Kövér József: Nagyon kevés hely van, ahol ez szerepel, bár vannak benne képzőművészeti utalások. A festő személyiségét csak azért választottam, hogy érezhető legyen a kerek életpálya megléte. Jobban be lehet azonosítani egy ilyen alakot, mint például egy tanárét, aki több ezer diákot tanított évtizedes munkássága során. A festő helyzete jobban megfogható az olvasó számára: voltak kiállításai, képeket festett, hasonlók.

Dehir.hu: Nem csak irodalmi tevékenységet folytat, szobrászként és festőként is ismert. Mikor kezdett el foglalkozni egyikkel, másikkal, melyik jelent meg hamarabb az életében?

Kövér József: Elsőként a szobrászattal, az egyetem után. A klinikán dolgoztam, és egy késő őszi délutánon jöttem rá arra, hogy a gipsztömbből nem csak fogat lehet faragni, hanem mást is. Ezután autodidakta módon kezdtem megismerkedni a szobrászattal. Kőszobrokat faragtam, köveket is ajándékoztak nekem ismerősök, később köztéri megrendeléseket is kaptam, az elsőt 1996-ban. Húsz éves múltra tekint vissza ez a tevékenységem, 38 köztéri szoborral, bár talán kicsit későn kezdtem el. A szobrok egy részét itt faragom, a Huszár Gál utcai műterem udvarán, másik részét pedig a nyíracsádi fogorvosi rendelőmnél.

Dehir.hu: Milyen témájúak voltak az első köztéri szobrai?

Kövér József: Nyíracsádra csináltam egy fohászkodó szerzetest. Egy fogalmat kellett szoborba öntenem, a honfoglaláskorra utalva. Egy régi, kicsi templom mellett helyzeték el a település főterén. Az első debreceni szobrom Benedek Elek portréja volt, amelyet a róla elnevezett általános iskolában állítottak fel. Néhány szobrom külföldön látható, Erdélyben, Olaszországban, Tebaldiniről készült domborművemmel egy San Benedettoi hangversenytermet avattak fel. Legutóbb Borbély Szilárd síremlékét készítettem el.

koverjozsefbelso3Dehir.hu: Milyen úton-módon jutott el munkásságának híre külföldre?

Kövér József: Olaszországban járva barátságot kötöttem egy karnaggyal. Felajánlottam neki, hogy a próbaterembe elkészítem ezt a domborművet, két évvel később pedig arra kért, utazzak ki hozzájuk, hogy a művemmel felavathassák a hangversenytermet. Nagy meglepetés volt, hiszen pusztán ajándékba, kedvességből készítettem.

Dehir.hu: Mi jellemzi festészeti tevékenységét?

Kövér József: Autodidaktaként fontos volt az, hogy eljussak a mélységekig, lépésről lépésre építkezve: hogy tudok három dimenzióban portrét mintázni, két dimenzióban megrajzolni egy fejet. Tanultam a rajzolást, másoltam Rembrandt-ot, majd eljutottam a festésig. Több képemen jelennek meg festők, írók, művészek. Több kiállításom is volt már, legutolsó debreceni kiállításomat közel hat éve a Kossuth utcán lehetett megtekinteni, ott szobrok, festmények és rajzok is szerepeltek, ez egy nagy, összefoglaló kiállítás volt. Nem törekszem igazán ilyesmire, ugyanis a szobrok nagyon nehezek, nem egyszerű szállítani őket.

Dehir.hu: Debrecenben él és alkot, számos szobrát találhatjuk meg a város különböző pontjain. Mennyire része a város kulturális életnek?

Kövér József: Nem tartom magam annak. Nem vagyok tagja szervezeteknek, meghívásokat sem kapok. Nincs súlyom a város kulturális életeben. A szobrok elkészítésére a felkéréseket intézményektől, az egyetemtől, iskoláktól, egyháztól kapom. Legutóbb Gulyás Györgyről készítettem domborművet, a város felkérésére. Mindig a saját magam lábán álltam, valamennyire megszoktam ezt az egyedüllétet, és ez így is maradt az évek során.

koverjozsefbelso5Dehir.hu: Milyennek látja a város kulturális életét, mennyit változott ez az elmúlt húsz évben?

Kövér József: Viszonylag keveset változott véleményem szerint évek során. Működnek a kiállítótermek, a múzeumok, a Modem átalakítását viszont sajnálom, hiszen korábban komoly rangot vívott ki magának. A civil életet nem látom annyira erősnek, hogy a kultúrát támogassa és befolyásolhassa, pedig a városnak is jó volna, ha a tehetősebb emberek odaállnának a művészetek mellé, ezt hiányolom leginkább.

Dehir.hu: A szerteágazó tevékenységek – rendelés, tanítás, művészet – mellett hogy jut ideje kikapcsolódásra?

Kövér József: Az időm nagy részét a munka tölti ki, leginkább ennek szentelem minden szabadidőmet. Rendszeresen tekerek hetente az országúti vagy a városi kerékpárommal, amivel tudom vinni a kutyámat, Fügét is. A lényeg a jó időbeosztás.

 

Kövér József szobrász, költő és író korábban az Örömhírnek adott interjújában hitről,az élet mélyebb rétegéről osztotta meg velünk értékes gondolatait.
A szobrászművész alkotásai között megtalálhatóak Szent II. János Pál pápát ábrázoló kisplasztikái, domborművei többek között az ajaki római katolikus templom falán, a nyíracsádi templomkertben, a debreceni II. János Pál Intézet falán és a debreceni Szent Anna Székesegyházban a pápa magyarországi látogatását idézve.

Forrás: dehir.hu


NEKtek! – Veletek!
Készüljünk együtt
az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye központi programja 2018-2019
Debrecenben a Megtestesülés Templomban
(4032 Debrecen Borbíró tér 9.)

PROGRAM

Naptár

« Szeptember 2019 »
H K Sze Cs P Szo V
            1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30