2016. szeptember 20., kedd 14:43

„Hajdúk és székelyek együvé tartoznak” VI. Székely Menekültek Emléknapja Hajdúnánáson

Az 1916-os román betörés Magyarország védtelenül álló keleti vármegyéiből a székely lakosság nagy részét elűzte otthonából. 1916. augusztus 27-28-án 400 ezer fős ellenséges hadsereg elől több ezer székely család kelt útra, sebtében összekapkodott holmikkal, annak reményében, hogy néhány nap, esetleg egy-két hét után visszatérhetnek otthonaikba. Az első világháborúban harcoló férfiak otthon maradt családtagjai gyalog vagy szekéren az ország belső területei felé igyekeztek. A hajdúk földjére és annak fővárosába, Debrecenbe 1916 szeptemberében 20 ezer menekült érkezett, onnan vezényelték tovább őket Hajdú vármegye különböző településeire. Hajdúnánás 3200 személyt fogadott be.

 

Gyergyókilyénfalváról kelt útra a Jakab család, édesanya négy kisgyermekével, s három hét megpróbáltatásai után érkeztek meg Hajdúnánásra. A gyermekek között a legnagyobb, a mindössze 7 éves Antika (Jakab Antal), később Márton Áron utóda, gyulafehérvári megyéspüspök lett. A család másfél év elteltével, ugyanazzal a két tehenes fogattal tért vissza szülőfalujába, amellyel érkezett.

Hajdúnánás hasonlóan nehéz napokat élt ezekben az időkben. Az állandó rekvirálások miatt éhezett, nélkülözött, temette korán elhalt magzatait, és siratta a harctereken hősi halált halt édesapákat. Bár élelem alig akadt, de azt is megosztották a menekülőkkel.

A menekülés és befogadás történetét 2011-ben önálló kötetben dolgozta fel Buczkó József néprajzkutató. A befogadó szeretetre emlékezve Hajdúnánás római katolikus egyházközsége Emlékművet is állított az akkori eseményeknek a templom kertjében, és a várossal közösen öt éve útjára indította a Székely Menekültek Emléknapját.

Hajdúnánás Város Önkormányzata, Csíkszereda Város Tanácsa és a Hajdúnánási Római Katolikus Egyházközség ebben az évben nagyszabású centenáriumi ünnepségsorozattal emlékezett meg az 1916-os székely menekülés és befogadás századik évfordulójáról. A három napos - csíkszeredai helyszíneken is zajló - ünnepségsorozat csúcseseményén szeptember 18-án, Hajdúnánáson Jakubinyi György gyulafehérvári érsek ünnepi szentmisét mutatott be, amelyen többek között Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, Kocsis Fülöp görög katolikus metropolita, dr. Horváth István gyulafehérvári székesegyházi kanonok-plébános dr. Vencser László atya, a Jakab Antal Keresztény-kör elnöke, Derencsényi István református lelkészi főjegyző, világi elöljárók és székely-, szomszéd települések és a helyi egyházközség hívei is részt vettek.

„A szél kihívására a fa gyökereivel válaszol.” (Illyés Gyula)

Az irgalmasság testi-lelki cselekedetei a vándorok, az úton lévők befogadására is felszólítja az embert. Palánki Ferenc megyéspüspök köszöntő gondolataiban kiemelte, 100 évvel ezelőtt Hajdú vármegye települései, köztük Hajdúnánás eleget tettek ennek a keresztényi kötelességüknek. A főpásztor hozzátette, a közös emlékezés a testvéri összetartozás példáját mutatja, ezzel a szeretet szálait szorosabbra fűzik a hajdúk és a székelyek, mert magyarságuk, gyökereik kötelezi őket. Ezt Illyés Gyula a következőképpen fejezi ki: „A szél kihívására a fa gyökereivel válaszol.” Mi, keresztények a világ kihívására értékeinkbe, gyökereinkbe kapaszkodva adjuk meg a szeretet válaszát.

A Csíksomlyói Szűzanya áldásával

Varga Gabriella újságíró, a Jakab Antal Keresztény-kör alapító elnöke, a néhai Jakab Antal püspök unokahúga üdvözölte a jelenlévőket, majd elmondta, Vencser László atyával 6 évvel ezelőtt alapították meg Jakab Antal püspök emlékét őrző szervezetet.  Vencser László a gyulafehérvári teológia tanáraként, rektor helyetteseként másfél évtizeden keresztül dolgozott Jakab Antal közvetlen közelében. Amióta megtudták, hogy a püspök menekült gyermekként Hajdúnánáson otthonra lelt, azóta szoros kapcsolatot ápolnak a településsel tudván azt is, hogy a székelyek a település katolikus templomában nagyon sokszor fohászkodtak a csíksomlyói Szűzanyához. A Jakab Antal Keresztény-kör a befogadó szeretetért a Csíksomlyói kegyszobor másolatával ajándékozta meg a hajdúnánási római katolikus egyházközséget.

 

A szeretet nagyságát mindig az igazolja, hogy mennyi áldozatot hozunk érte

 

Jakubinyi György gyulafehérvári érsek a szentmise homíliájában először a Mózes öt könyvében található 613 parancsolatra utalt, amelyek között 365 tilalom (az év napjainak száma) és 248 (az emberi testrészek száma) pozitív előírás van. Az Úr Jézus ezek közül a szeretet parancsát emelte ki: „Szeresd Uradat, Istenedet, teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, felebarátodat pedig, mint saját magadat” (Lk 10,27). A főpásztor kiemelte, Jézus két szempontból is megújította ezt a két parancsot: az Isten és ember iránti szeretetet egyen rangba helyezi, valamint az azonosítja magát felebarátainkkal. „A szeretet Isten” (1Jn 4,16), ezért aki be akarja bizonyítani, hogy szereti az Istent, gyakorolnia kell a felebaráti szeretetet az irgalmasság testi-lelki cselekedeteit, mert „Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért” (1Jn 15,13). Jézus életét adta értünk. A szeretet nagyságát mindig az igazolja, hogy mennyi áldozatot hozunk érte. Amikor 100 ével ezelőtt Hajdúnánás 3200 székely menekültet befogadott több mint egy évre, gyakorolta a szeretet nagy parancsát és a közös sors, nemzeti tudat, keresztény hitvallás felekezettől függetlenül összetartotta az embereket.

Isten ma, a feszült történelmi helyzetben is velünk van

A szentmise után a köszöntők sorát Kocsis Fülöp érsek kezdte. Az érsek atya a centenáriumi ünnepség üzenetére a befogadók és a menekülők emberséges keresztény lelkületére irányította a figyelmet. Kifejtette, amikor jót teszünk, azzal Istent dicsőítjük, ha hálát adunk, ezt föl is ismerjük. Fontos a hálaadó lelkület, hogy fölismerjük a saját életünkben, mi minden jót tesz rajtunk keresztül az Isten. 100 évvel ezelőtti tettekre mi is képesek vagyunk Isten jóságából, hiszen Ő súlyos csapások között, a mai vészterhesnek tűnő feszült történelmi helyzetben is velünk van.

 

Emlékezzünk, nehogy a gyökerét vesztett kidőlt fa sorsára jussunk

 

Derencsényi István lelkészi főjegyző a Tiszántúli Református Egyházkerület 416 gyülekezete tiszteletét tolmácsolta.  Beszédében az emlékezést emelte ki, amely elsőrendben Isten képessége, és az és istenképűségünkből adódóan a mi lehetőségünk is. Az ószövetségi nép számára az emlékezés a megmaradás, a túlélés kulcsszava volt. A kereszténység az emlékezést, mint a Krisztus hitre nézve fundamentális jelentőségű feladatot átvette és gyakorolja. Ez nem nosztalgia, vagy érdeklődés, kíváncsiskodás, hanem egy esemény megjelenítése, amit a teljes felejtés mélységéből a felszínre hoz, és perspektívát nyit a jövőre. A jelen értéke az emlékezés minőségétől függ. Csak ez tudja megtartani a népet, a nemzetet, a keresztény egyházat a jövő számára.  Ez megőriz az elembertelenedéstől és attól, hogy ellentétes kultúrák olcsó zsákmányává, könnyelmű áldozatává váljunk, mert könnyen a gyökerét vesztett kidőlt fa sorsára juthatunk. 

„Istené a dicsőség!” - hangsúlyozta Szólláth Tibor, Hajdúnánás város polgármestere, majd hálát adott a próbatételért őseink helytállásáért, a templom megújulásáért, amely a város büszkesége és azért, hogy az Isten eszközként használta akkor is és most is Hajdúnánás lakosait.

Kell-e párhuzamot vonnunk az akkori székely menekülők és most a gazdasági menekülők között?

 

Pajna Zoltán a Hajdú-Bihar Megyei közgyűlés elnöke díszoklevéllel köszönte meg Hajdúnánás lakosságának a példátlan önzetlenséget, áldozatvállalást, majd elmondta, 100 évvel ezelőtt a krízishelyzetben 24 óra alatt elindult a jótékonykodás, gyűjtés, az emberek önzetlen módon megosztották az otthonukat és a kenyerüket egy olyan időszakban, amikor a háború már megviselte a családokat. A mi feladatunk, hogy állítsunk emléket a szeretetnek, ami a mi küldetésünk. A közgyűlés elnöke hangsúlyozta, aki az elmúlt száz évet tanulmányozza, az fel tudja ismerni a jót és a gonoszt. „Kell-e párhuzamot vonnunk a székely menekülők és a gazdasági menekülők között?” – tette fel a kérdést. „A székelyek azonnal integrálódtak, iskolába jártak, dolgoztak, és amikor úgy adódott, valamennyien vissza akartak menni lerombolt, felégetett házaikba, otthonaikba, hamarabb, mint lehetett volna. Bennük volt erkölcsi tartás, nem akartak a végtelenségig más családokat terhelni, megmutatták a szülőföldjük, nemzetük iránti szeretetet és újból építették az életüket megőrizve hagyományaikat” – fejezte be gondolatait Pajna Zoltán.

A székelyek emlékeztek, a román hadsereg ünnepelt

 

Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke szomorúságának adott hangot, hogy a román állam e centenáriumon ünnepelte a bejövetelt és a hadsereg szimbolikusan néhány helyen újra átment a Kárpátokon, nem gondolva arra, hogy a székelyföldieknek mindez nem ugyanazt jelenti. 

Borboly Csaba szerint kiemelten fontos a hiteles történet ismerete, és Áder János köztársasági elnök személye, a rendezvény fővédnök, a megemlékezés hitelességet igazolja.

A székelyek feladata, hogy a keletről jövő szelet megállítsák

Annak idején Csíkszeredából is sok menekülő érkezett. Ráduly Róbert a település polgármestere többek között elmondta, a székelyek feladata, hogy a keletről jövő szelet megállítsák, védjék a nyugati kereszténység legkeletibb végeit. A nyugati kereszténység nem ezen munkálkodik. A menekülés évében a Szűzanya őseinkkel együtt menekült, egy ideig Kolozsváron helyezték el a kegyszobrot. A polgármester minden jó szándékú székely ember, Csíkszereda város, az ősök nevében kifejezte alázatos háláját, köszönetét a befogadásért. Mint mondta, ez is azt mutatja, hogy a hajdúk és székelyek együvé tartoznak és bár a gyökereink erősek, új hajtásai kemény közös erdővé tudnak majd nemesülni.

A megemlékezést – amelynek moderátora Buczkó József néprajzkutató volt - a templomkertben álló emlékjelek hagyományos megkoszorúzása zárta, majd délután a szabadtéri színpadon gyergyóditrói és hajdúnánási hagyományőrző csoportok mutatták be műsoraikat.

A Megemlékezésen közreműködött a Maklári Lajos Városi Énekkar

Kovács Ágnes

  • Galéria:
    • 7M7A8045
    • 7M7A8048
    • 7M7A8052
    • 7M7A8056
    • 7M7A8058
    • 7M7A8093
    • 7M7A8103
    • 7M7A8109
    • 7M7A8121
    • 7M7A8128
    • 7M7A8140
    • 7M7A8142
    • 7M7A8143
    • 7M7A8144
    • 7M7A8147
    • 7M7A8155
    • 7M7A8165
    • 7M7A8167
    • 7M7A8170
    • 7M7A8172
    • 7M7A8175
    • 7M7A8181
    • 7M7A8182
    • 7M7A8184
    • 7M7A8185
    • 7M7A8192
    • 7M7A8198
    • 7M7A8200
    • 7M7A8212
    • 7M7A8214
    • 7M7A8217
    • 7M7A8220
    • 7M7A8227
    • 7M7A8229
    • 7M7A8231
    • 7M7A8234
    • 7M7A8237
    • 7M7A8248
    • 7M7A8257
    • 7M7A8266
    • 7M7A8278
    • 7M7A8290
    • 7M7A8311
    • 7M7A8318-1
    • 7M7A8331-1
    • Borboly Csaba
    • Derencsényi István
    • Jakubinyi György-1
    • Kocsis Fülöp
    • Pajna Zoltán
    • Palánki Ferenc-1
    • Ráduly Róbert
    • Szólláth Tibor
    • Varga Gabriella
    • borito

Free Joomla templates by L.THEME