2008. június 20., péntek 02:00

Az európai egység egyik szellemi előfutárának nyomában

Talán még ma is kevesen tudják Magyarországon, hogy az európai egység gondolatának egyik nagy kezdeményezője az a II. Szilveszter pápa volt, aki a Német-Római Szent Birodalom császárával egyetértésben megküldte az államalapító Szent Istvánnak a koronát. Tette ezt az a pápa, akit eredetileg Gerbert d'Aurillacnak hívtak, s aki Hugue Capet-t is trónra segítette, ezzel valójában a francia királyságot teremtve meg a Karoling Birodalom alapjain. De Szilveszter pápa mögött ott állt a Német-Római Szent Birodalom is, melynek akkori uralkodója, III. Ottó, egykor Gerbert d'Aurillac tanítványa volt. Az új pápa mint „nagy királycsináló" a császárral való együttműködés révén igazából Európa egységét szerette volna megteremteni. II. Szilveszter úgy gondolta, hogy ennek az európai egységnek az újonnan létrejövő keresztény Magyarország ugyanúgy része lehet, akárcsak a frissen megtérő skandinávok és szlávok.
A kiváló tudós

Mindennek megvalósításához Gerbert d'Aurillac ugyanúgy fel kívánta használni a klasszikus antik civilizációt, akárcsak a Hispánián keresztül megismert arab kultúrát, hiszen korának egyik legnagyobb matematikusa volt ő, aki az arab számokat Európában meghonosította, mintegy ezzel is hozzájárulva annak szellemi egységesüléséhez. A későbbi pápa a zenével is foglalkozott, matematikai és filozófiai alapokon dolgozva ki a hangoknak azt az összhangját, amelyben mintegy a világegyetem egységét vélte fölismerni, amelyet a földi államoknak is meg kell testesíteniük. Ebben a meggyőződésében hozta létre híres monokordját, amely hangszer a számszerű viszonyok alapján képes volt reprodukálni a zenei hangok skáláját. Ez az antik szférák zenéje elméletét idéző tanítás áttételesen valójában jelen van Szent Istvánnál is, hiszen a koronázási palást, amely eredetileg a székesfehérvári székesegyház számára készült miseruha volt, valójában hasonló hierarchikusan elrendezett körökből áll, mintegy az „Égi Jeruzsálem" földi megvalósulásaként jelenítve meg Istvánnak és örökösének a későbbi Szent Imrének remélt királyságát.

Díszdoktori címet kapott

A Szent István-i Intelmek most jelent meg harmadik francia fordításban (az első fordító még II. Rákóczi Ferenc volt). Ez a munka a Limoges-i és a Debreceni Egyetem együttműködésében készült, és a közös munka elismeréseképpen a kiadványt gondozó magyar tudóst, Havas László professzort, (Debrecen Egyetem Klasszika Filológia tanszék) 2008. május 6-án kitüntették a Limoges-i Egyetem díszdoktorának jelvényeivel. Az ünnepi esemény kapcsán a magyar vendégek ellátogattak Saint-Simonba, II. Szilveszter pápa egykori szülőföldjére, ahol egy kegyeleti kápolna is található. A település lakói úgy döntöttek, hogy az 1000 éve elhunyt pápa tiszteletére, mivel az utolsó fennmaradt, vele kapcsolatos tárgyi emlék a magyar korona, hazánk képviselőjével festetnek táblaképeket templomuk falára. Itt található tehát Szinte Gábor 2005-ben készült 12 freskója. Ezek a képek azokat az eseményeket idézik meg, amelyek 1000 évvel ezelőtt összekapcsolták a születő Franciaországot a születő Magyar Királysággal. A magyar látogatók koszorút helyeztek el az első francia pápa jelképes sírfeliratánál, ezzel is emlékeztetve Európa ezer éves egységére, s benne a magyar kultúra jelenlétére.

Kovács Ágnes
sajtóiroda

Free Joomla templates by L.THEME