2012. június 20., szerda 02:00

Emléktáblát avattak a Szent Imre Katolikus Gimnáziumban

Írta: Szent Imre Gimnázium Baráti Köre

2012. június 17-én emléktáblát avattak az egykori nyíregyházi királyi katolikus főgimnázium jogutód intézményében, a Szent Imre Gimnázium kápolnájában.

Az ünnepségen megjelent a Liptay-család leszármazottja, Kiss Endre, a Sárospataki Református Kollégium könyvtárigazgatója, valamint Magyar László, Nyírtelek Város polgármestere.

Az emlékjel kezdeményezője, Komiszár Dénes helytörténész ünnepi beszédében kiemelte:

„Ma egy erkölcsi jóvátétel keretében örök emléket állítunk azoknak a nagyszerű – ám kissé méltatlanul elfeledett – elődöknek, akiknek iskolánk jogelőd intézményének a megszületését köszönhetjük.

A történeti előzményekről: az 1920-as trianoni békediktátum okozta lelki bénultság ellenére a tanulóifjúság nevelésének fontossága napirenden volt Nyíregyházán is. Az oktató-nevelő munka jelentősége az egyházakon belül még inkább nagyobb hangsúlyt kapott, mint korábban. Az egyházi iskoláknak missziós feladatot is be kellett tölteniük: hazafias, vallásos fiatalok képzésével ők lesznek majd egy új Magyarország megteremtői-hordozói.

1921-re megteremtődtek a feltételek arra, hogy városunkban is megkezdhesse működését egy királyi katolikus gimnázium. Énekes János pápai prelátus, prépost, kanonok, főesperes, plébános közbenjárására Szmrecsányi Lajos egri érsek a szükséges anyagiak jelentős részét rendelkezésre bocsátotta ugyan, de a háború utáni infláció és az építési költségek növekedése miatt az épületek teljes befejezéséhez külső segítségre volt szükség.

Énekes János segélykérő felhívására azonnal megmozdult a nyíregyházi, valamint a városkörnyéki arisztokrácia és társadalmi elit. Pénzt, emberi erőforrásokat nem sajnálva, „téglát-téglára" rakva, 1925-re elkészült - korabeli nevén - a „Nyíregyházi Királyi Katolikus Gróf Dessewffy Főgimnázium", amelyből a kirkat lett - minden épülete az akkori Kótaji úti telken.

Habár Nyíregyháza 1803-ban megváltotta magát a Dessewffy grófoktól, a család és a város kapcsolata azután sem szűnt meg, hiszen a család tagjai 1944-ig élénk társadalmi életet éltek, mint a megye és a város törvényhatósági bizottságainak tagjai, nagy vagyonuk alapján virilisként tagjai voltak a képviselőtestületeknek. A megye legnagyobb hitbizománya is az övék volt, amely nagyságában még a tiszadobi Andrássyakét is megelőzte.

Röviden emlékezzünk meg tehát azokról a személyekről, akik a „kirkat" legnagyobb anyagi és erkölcsi támogatói, jótevői voltak:
Gróf Dessewffy Béla (1854-1923) földbirtokos, főrendiházi tag, a Földhitelintézet elnöke nagy szeretetben és összetartásban élt testvéreivel a királytelki kastélyban.
Bátyja, gróf Dessewffy Dénes (1848-1923) főrendiházi tag egy hónappal előbb hunyt el, mint Béla öccse. Egész életüket, működésüket a mély vallásosság és az ájtatosság jellemezte.
Unokaöccse, gróf Dessewffy Emil (1873-1935) főrendiházi tag, országgyűlési képviselő az I. világháború alatt a Vöröskeresztnél teljesített szolgálatot; az itt szerzett mély impulziók eredményeként élete végéig támogatta, segítette a háború áldozatait. Diplomáciai szolgálata során járt Németországban, Belgiumban és Angliában s tanulmányút keretében többször is megfordult Nyugat-Európában. Főként gazdasági kérdésekkel és szociális problémákkal foglalkozott. Éveken át elnöke volt a Hangyának, egyik vezető embere az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek; 1927-től töltötte be az elnöki tisztét a Magyar Földhitelintézetnek. 2010-ben Nyírtelek Város posztumusz díszpolgárává választották.

Mindhárman a Dessewffyek királyteleki ágának voltak tagjai. Királytelek – mai nevén Nyírtelek – 1952-ig közigazgatásilag Nyíregyházához tartozott, a községet akkor önálló településsé szervezték. Tehát az örökváltságtól számítva közel másfél évszázadig összefonódott Nyíregyháza város és a Dessewffy grófok élete.
Liptay Jenő (1858-1934) földbirtokos, m. kir. gazdasági főtanácsos évtizedekig a Dessewffy-birtokok intézője, nejével, Szilvássy Bertával közismerten híres volt jótékonykodásairól. Jelentősen támogatta az Angolkisasszonyok itteni iskolai céljait, a ferencesek építkezését a Vasgyár-Széchenyi utca sarkán. A Liptay-iskola alapítójaként amúgy is nagy pártolói voltak az ifjúságnak.
Báró Molnár Viktor (1884-1954) országgyűlési képviselő, nagyszállási földbirtokos felesége, Dessewffy Virginia grófnő révén szintén a Dessewffy-családhoz tartozott. Még nincs 30 éves, amikor gróf Apponyi Albert kulturális minisztériumi államtitkára. Az I. világháború kitörése után a mi vidékünkre kerül kormánybiztosi megbízással. Tagja volt számos nemzeti-, kultúr-, emberbaráti- és sporttömörülésnek, valamint a vármegye törvényhatósági bizottságának.
Mindannyian beírták magukat az iskola történetének aranylapjaira. Ha egy kissé megkésve is, de nevüket és jótetteiket nem feledve állítottuk emlékük előtt tisztelegve azt a márványtáblát, amely hirdetni fogja az idők végezetéig, hogy kiknek is köszönhették elődeink a „kirkat" létrejöttét.

Az Isten boldogító színelátása legyen örök jutalmuk! Nyugodjanak békében még haló poraikban is és kérjük égi közbenjárásukat, hogy az ide járó diákok abban a szellemben neveltessenek, amelyet az alapítók is kitűztek.
Fény nevükre, áldás életükre!
Múltunk a reményünk, Krisztus a jövőnk!"

Az emléktáblát Megyesi Mária, a gimnázium igazgatónője és Kiss Endre leplezte le, majd Bákonyi János káplán áldotta és szentelte meg. Koszorút helyeztek el: Kiss Endre, Magyar László, valamint Hollósi Tibor, a Szent Imre Baráti Kör elnöke.

  • Galéria:
    • K3.1
    • K3.2
    • K3.3
    • K3.4
    • K3.5
    • K3.6
    • K3