2015. december 01., kedd 13:15

Buczkó Atanáz ferencesről nevezték el a megáldott zarándokházat

Buczkó Lajos Atanáz ferences atyáról nevezték el azt a közösségi és zarándokházat, amelyet Palánki Ferenc megyéspüspök áldott meg 2015. november 29-én, advent első vasárnapján, Kótaj egyházközségéhez tartozó Nyíregyháza-Nyírszőlős fíliában. A megáldás előtt a főpásztor ünnepi és egyben hálaadó szentmisét mutatott be a zarándokházzal szemközti katolikus templomban, amelyen részt vettek: Keresztes László, az egyházközség plébánosa, a testvéregyházak-, a magyar ferences rendtartomány képviselői, Dr. Vinnai Győző, a térség országgyűlési képviselője, Jászai Menyhért, Nyíregyháza Megyei Jogú Város alpolgármestere is.

A szentmise után került sor a zarándokház ünnepélyes átadására és megáldására. Elsőként Vinnai győző mondta el gondolatait. A politikus avató beszédében a ház fogalmát emelte ki, amely mint az Isten háza, a zarándokház, az otthon, megnyugvási pontja az életünknek. Ez a hely ad erőt ahhoz, hogy a jövőbe vetett hittel merjük vállalni döntéseinket a példaképeink nyomán. A politikus Buczkó Atanáz atya, ferences szerzetes szolgálatát emelte ki, aki  1956-ban a legnehezebb időkben a templom építésével a jövőt építette.  Ma, amikor a Mária út egyik állomásán zarándokházat adunk át, az ő munkáját, jövő építését folytatjuk – hangsúlyozta Vinnai Győző.

Ezután Dobszay Benedek, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány tartományfőnöke üdvözletét tolmácsolta Szabó József ferences szerzetes, amelyben a rend köszönetét fejezte ki, hogy az egyházközség  az ötvenes években Nyírszőlősön élő és szolgáló egykori rendtársukat választotta névadóul, akiaz egyházellenes időkben is bátor tanúságot tett eleven hitéről.

A 35 főnek éjszakai menedéket nyújtó házat európai uniós forrásból valósították meg, amit az ausztriai Mariazelltől a romániai Csíksomlyóig tartó Mária-út Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakaszán nem csak a Csíksomlyóba tartók, hanem a helyi vallási közösség tagjai is használhatnak.

A Mária-út szabolcsi szakasza Rakamaztól Nyíregyháza-Nyírszőlősön át Máriapócsig, a nemzeti kegyhelyig tart, onnan vezet tovább az erdélyi Csíksomlyóig. A Mária-út 1400 kilométer hosszú, és a térség híres búcsújáróhelyeit érinti. Gyalogosan 60 nap alatt tehető meg a táv: a Mariazell és Budapest közötti 500 kilométer 20 nap, míg a Budapest és Csíksomlyó közötti 900 kilométer 40 nap alatt teljesíthető.

 

Buczkó Atanáz szerzetesről

„Miért övezi ilyen nagy szeretet az idős szerzetest? Mert ötven évvel ezelőtt ő volt a templomépítés motorja. Egyike az 1950 után „szélnek eresztetett” szerzeteseknek, akik a rendek feloszlatása, illetve a ferenceseket sújtó numerus clausus bevezetése utáni évtizedekben először kántorként, majd káplánként, plébánosként 16 helyen szolgált, míg 1991-ben visszatérhetett a rendi keretek közé.

1955-ben került Kótajba, aminek filiája Nyírszőlős. Delet harangoztak, mikor megérkezett. „Már nagyon vártuk – fogadta a plébánián a házvezetőnő. – A gang végén az asztalon ki van tálalva a leves.” A fáradt ferences látja ám, hogy a tányérból jóízűen lefetyel egy testes kandúr. Az éhes vándor megkérte a macskát, hogy menjen arrébb, és folytatta, illetve elkezdte az ebédet. Két hónap szolgálat után a plébános közölte Atanázzal, hogy nem tudja fizetni, mert nincs pénz, Nyírszőlősről ugyanis nem folyik be az egyházi adó.

Erre Atanáz magára vállalta a nyírszőlősi hittanórákat és szentmiséket, látogatta a családokat, és gyűjtötte az egyházi adót. Pár hónap alatt rendeződött a helyzet, befolyt annyi pénz, hogy a plébános és a káplán is hozzájutott a fizetéséhez.

Adószedés közben értesült róla, hogy a szőlősiek templomot szeretnének, mivel többen vannak, mint a görög katolikusok, még sincs saját templomuk. Kihirdette, hogy a januári házszentelésekért kapott összeget a templom építéséhez szükséges terméskő vételére fordítja. Amikor az egyik házba betért, éppen cigányzene szólt a rádióban. Azt mondták a háziak, hogy ha táncra perdül, adakoznak az építkezésre. Atanáz levette karingét, és táncolt egyet. Kapott is 100 forintot. Másoknak harmonikán eljátszotta a „Vörösbort ittam az este” című nótát. Kapott érte 50 forintot. Mikor mondta, hogy az új templomra gyűjt, kiegészítették 100 forintra. Atanáz atya arra is emlékszik, hogy két asszony járta a környező falvakat, kukoricát gyűjtöttek a néptől, amit a „Futurában” eladtak. Az így szerzett 36 ezer forintot átadták a papnak az építkezésre. Velük történt, hogy amikor húzták a már jól megrakott kocsit, a tanácselnök megszólította őket. „A templom építésére visszük” – mondták. Mire a tanácselnök: „Akkor én is tolom az egyház szekerét” – és segített a két asszonynak.” – írta Szerdahelyi Csongor, a ferences sajtóközpont vezetője a Hitvallás 2010. 11. számban.

 

Sajtóiroda

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

  • Galéria:
    • 7M7A1918-1
    • 7M7A1919-1
    • 7M7A1931-1
    • 7M7A1941-1
    • 7M7A1942-1
    • 7M7A1943-1
    • 7M7A1948-1
    • 7M7A1952-1
    • 7M7A1961-1
    • 7M7A1966-1
    • 7M7A1981-1
    • 7M7A1982-1
    • 7M7A1984-1
    • 7M7A1999-1
    • 7M7A2003-1
    • 7M7A2005-1
    • Szabó József szerzetes
    • Vinnai Győző

Free Joomla templates by L.THEME