Elemek szűrése dátum szerint: szeptember 2018

2018. szeptember 10-11-ig országos értekezletet tartottak egyházmegyéink karitász igazgatói Hajdúszoboszlón a Szent László római katolikus plébániához tartozó zarándokház és kápolna épületében.


A találkozón Mészáros László debrecen-nyíregyházi karitászigazgató, mint házigazda köszöntötte az egybegyűlteket abból az alkalomból is, hogy 25 évvel ezelőtt a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megalapításával egyidejűleg jött létre az egyházmegyei karitász.

A tanácskozás megkezdése előtt Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mutatott be szentmisét. A főpásztor homíliájában a béna kezű ember meggyógyításáról szóló (Lk 6,6-11) evangéliumi szakaszra hívta fel a figyelmet, mondván, annak üzenete teljesen érvényes a karitász munkájára, és mindenkire, aki az evangélium szellemében fordul embertársaihoz. Jézus a szükséget szenvedőt, a béna embert a középpontba állította: „Kelj fel, és állj ide a középre!” A karitásznak is az a feladata, hogy a rászorulókat a szeretet középpontjába állítsa. Az evangélium figyelmeztet arra is, hogy a farizeusokhoz hasonlóan vannak, akik téves szándékuk miatt rossz szemmel nézik az emberek, a karitász önkénteseinek jócselekedeteit. Pedig a legfőbb törvény a szeretet törvénye, hangsúlyozta Palánki Ferenc püspök, majd bátorította a jelenlévőkön keresztül a karitász önkénteseit, tegyék mindig, minden körülmények között a jót — akkor is, ha másoknak ez nem tetszik, ha azért elítélik, kinevetik őket —, mert egy kicsi jóval is meg tudják változtatni a világot.

A találkozón részt vett Écsy Gábor, a budapesti Magyar Szentek-templomának plébánosa, a Magyar Katolikus Karitász igazgatója, valamint Zagyva Richárd, az országos szervezet igazgatóhelyettese is. A vezetők kérdésünkre elmondták, a tanácskozáson főként az előttük álló időszak programjainak, feladatainak az átbeszélése történik. Ezen alkalmon javaslatok hangzanak el a Caritas Hungarica-díjak idei várományosainak személyeire, és az ezzel kapcsolatos szervezési feladatokra is. Szolgálatuk szempontjából kiemelkedő a téli és a karácsonyi időszak, amikor a rászorulók a valódi segítség (élelmiszer, tűzifa) mellett törődést, jelenlétet, odafigyelést is igényelnek. Écsy Gábor atya azt is elmondta, az országban nincs kevésbé, vagy jobban rászoruló terület, mindenhol vannak nehézsorsú emberek. Napjaink legnagyobb problémája a magány, az egyedüllét, amely sokkal nagyobb terhet jelent, mint a napi szükséglet. Így az önkénteseknek óriási szerepük van abban, hogy a környezetükben élő nehézsorsú emberek helyzetére felhívják a figyelmet.

Zagyva Richárd nyolc pontban foglalta össze azon területeket, amelyekre szervezetük önkéntesei különös figyelemmel vannak. Fokozottan gondoskodnak az idős emberekről, fogyatékkal élőkről, segítik a családokat, a menekülteket, támogatják a nemzeti kisebbségben élőket (ide tartoznak a határainkon túli kisebbségben élő magyar közösségek), a katasztrófa sújtotta területeket, a szenvedélybetegeket és a hajléktalanokat.
Az országos igazgatóhelyettes hozzátette, mindezen feladatokat a Magyar Katolikus Karitász országos központja koordinálja. A 16 egyházmegyében 807 karitász csoport mintegy tízezer önkéntessel működik, akik egész évben szolgálnak. Az ő munkájukat egészítik ki az egy-egy segélyprogramhoz kapcsolódó önkéntes fiatalok, egyetemisták.
A találkozó másnapján a résztvevők ismét szentmisén vettek részt, majd délelőtt továbbfolytatódott az érdemi munka.

Kovács Ágnes
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Máriapócsra, az idei Kisboldogasszony búcsúra is több száz gyalogos zarándok indult el. Ezt a hagyományt elevenítették fel három évvel ezelőtt a geszterédi hívek, akikhez csatlakoztak a Szent Anna Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda munkatársai és diákjai is. A zarándokcsoport — Kerekes László plébános és Törő András iskolaigazgató vezetésével — már hajnalban útra kelt, hogy köszönthessék a Szűzanyát születésének ünnepén.

Ez év szeptember 8-án a szokásostól eltérően különleges ünnepélésben is részük volt, részt vettek a római katolikus ünnepi szentmisén, amelyet Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mutatott be, valamint a szentmisét követően Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek emlékére állított szobormegáldáson.
A szobrot a máriapócsi római katolikus templom előtti téren helyezték el.

Részletesebb tudósítás az ünnepségről:  http://www.dnyem.hu/index.php/item/2017-ugy-eljunk-hogy-ne-sirjon-miattunk-a-szuzanya-mindszenty-jozsef-szobrot-aldottak-meg-a-kisboldogasszony-unnepen-mariapocson

Öröm-Hír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Több ezer zarándok, köztük a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye hívei ünnepelték Kisboldogasszony, Szűz Mária születésnapját szeptember 8-án, Máriapócson.
Ez az ünnep alkalmat adott arra is, hogy visszaemlékezzenek 1946. szeptember 8-ára, amikor a kegyhelyen maga Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek a Szűzanya kegyképe könnyezésének 250. évfordulóján 300 ezer hívő ember előtt mondott beszédet, megerősítve őket magyarságunkban, katolikus hitükben. Mindszenty József nagyon nehéz időszakban vezette a Magyar Katolikus Egyházat, vállalva hitéért a megpróbáltatásokat, üldöztetést. A Boldogságos Szűz Mária születésnapjának ünnepén szoborállítással emlékeztek a néhai bíborosra.
A kegytemplom előtti tábori oltárnál Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök ünnepi szentmisét mutatott be, amelyen jelen voltak Kocsis Fülöp érsek, metropolita, Orosz Atanáz görögkatolikus püspök, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára, dr. Simon Miklós, a térség országgyűlési képviselője, Kiss András, a megyei közgyűlés tagja, Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, a Mindszenty Alapítvány elnöke, Papp Bertalan, Máriapócs polgármestere, Szenes István, Pócspetri plébánosa, egyházmegyénk papjai és más egyházi, közjogi és világi méltóságok.

Palánki Ferenc megyéspüspök a szentmise homíliájának bevezetőjében emlékeztette a zarándokokat, hogy Szűz Mária születésének ünnepén az Egyház Jézus születésének történetét olvastatja fel, mert ezen a napon is Jézust állítja a középpontba. Mária életének is a legfontosabb gondolata volt, hogy Fiára irányítsa a figyelmet, így lehetett ő Jézusnak legkiválóbb tanítványa, az első, tiszta szívű követője, mindannyiunk példaképe.

„Ki a mi életünk középpontja? — tette fel a kérdést a főpásztor, majd Máriára irányította a figyelmet, akinek élete Jézusról szólt. A Szűzanya példaként áll előttünk, hogy életünk középpontjába mi is Istent helyezzük. Robert Sarah bíborossal készült „Isten vagy a semmi” című interjúkötetben a bíboros úgy fogalmaz Mária hitéről: „Hinni annyi, mint akarni, amit Isten akar, szeretni, amit Isten szeret, még akkor is, ha ez a kereszthez vezet.”
Mária életével Isten szeretetét továbbítja a világba. Palánki püspök hangsúlyozta, a mi küldetésünk is az, hogy rajtunk keresztül megnyilvánuljon Isten szeretete. Ezt kell megtanulnunk Máriától. Nekünk is igent kell mondani Isten akaratára, nap mint nap ki kell mondani ezt, és akkor megvalósul Isten akarata életünkben, rajtunk keresztül is eljön a világba Isten szeretete..
A főpásztor azt is kiemelte, velünk ellentétben — akik mindig a miértekre keressük a válaszokat —, Mária csak egyetlen egyszer tette fel a kérdést: „Miért?” Ez akkor történt, amikor a 12 éves Jézust megtalálták a templomban. Kérdésére Jézustól azt a választ kapta: „Miért kerestetek, nem tudtátok, hogy atyám dolgaiban kell lennem?” Mária azért nem kérdezte meg a kereszt alatt, hogy „miért”, mert tudta, hogy Jézus a kereszten is az Atya akaratát teljesíti. A Szűzanya hite, bizalma, igenje példakép kell, hogy legyen számunkra.

Ezután a főpásztor Mindszenty bíborosra emlékezett, aki 72 évvel ezelőtt a Boldogságos Szűz Mária születésnapjának ünnepén járt Máriapócson. Mindenekelőtt örömét fejezte ki azért, hogy a Szentek Ügyeinek Kongregációja szakértői bizottsága már jóváhagyta Mindszenty József életszentségét, így nagy remény van arra, hogy hamarosan a boldogok között tisztelhetjük.
A megyéspüspök a néhai bíborost méltatva kiemelte, ő is Istent helyezte életének középpontjába, nem az ellen küzdött, hogy ne történjenek vele rossz dolgok, hanem hogy a nehézségek, megpróbáltatások között is igaz ember maradjon. Mindszenty példakép számunkra. Majd Palánki Ferenc a bíboros máriapócsi beszédéből kiemelte: a katolikus egyház vezetője Isten ajándékáról beszélt, arról, milyen nagy dolog, hogy a Szűzanya egyszerű képe vérrel könnyezik népéért, amely kegyelemforrás mindannyiunk számára. Majd a magyarságot ért méltatlan, igazságtalan döntésről, a második Trianonról is szólt, azt hangsúlyozva, mi nem roppanunk össze, mert nem vagyunk pogányok, nekünk van reménységünk. Ezután idézte Prohászka Ottokár „Amíg élek, remélek” jelmondatát, és kifejtette a reménység hitünkből táplálkozik, ezért töretlen bizalommal fordulunk Máriához, akinek karja, mint jó édesanyának, soha nem hanyatlik le. Vigasztalásunknak alapja, hogy Mária gondoskodik, imádkozik, könyörög értünk.
Mindszenty József a katolikus iskolák küldetését is hangsúlyozta, ahol megtanítják, hogy az ember életének alapja a Tízparancsolat, vagyis a szeretet parancsa.

„Jézus megparancsolja, hogy szeressétek egymást. Ez egy döntés amellett, hogy életünk középpontja Krisztus, így leszünk követői nemzetünk nagy szentjeinek és a Magyarok Nagyasszonyának, aki Máriapócson háromszor is könnyezett. Úgy kell élnünk, hogy ne sírjon miattunk!” — fejezte be gondolatait Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök.

A szentmisét követően az asszisztencia, a meghívott vendégek és a zarándokok átvonultak a kegytemplom melletti Szeplőtelen Fogantatásról elnevezett római katolikus templom elé, ahol Palánki Ferenc megyéspüspök és Kocsis Fülöp érsek megáldották az egész alakos Mindszenty József-szobrot, amelyet a Máriapócsért Alapítvány kezdeményezésére, Magyarország Kormánya támogatásával Bíró Lajos szobrászművész készített.
A szobormegáldási ünnepségen beszédet mondtak: Soltész Miklós államtitkár, dr. Simon Miklós országgyűlési képviselő, Kiss András, a megyei közgyűlés tagja és Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, alapítványi elnök.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Magyarország utolsó hercegprímása, Mindszenty József esztergomi érsek, bíboros 1975. május 6-án Bécsben hunyt el. Ideiglenesen Mariazellben temették el, majd 1991. május 4-én helyezhették ünnepélyesen végső nyugalomra Esztergomban. A hercegprímás teljes jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálására Erdő Péter bíboros, prímás kérésére 2012 márciusában került sor. Boldoggá  eljárása 1994-ben indult el.

Kovács Ágnes
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

2018. szeptember 07., péntek 15:44

Szűz Mária születése – Kisboldogasszony

Szeptember 8-án, Kisboldogasszony (népi elnevezése: Kisasszony) napján Egyházunk Szűz Mária születésnapját (Nativitas Beatae Mariae Virginis) ünnepli.

A jeruzsálemi hagyomány a Betheszda fürdő mellett tisztelte Mária születésének helyét. Az 5. század elején Szent Anna tiszteletére templomot építettek itt, melynek felszentelési évfordulóján, szeptember 8-án emlékeztek meg Mária születéséről. A nyugati egyházba valószínűleg I. Sergius pápa vezette be az ünnepet a 7. század végén, majd IV. Ince pápa a 13. században nyolcadot csatolt hozzá, mely 1955-ig élt.

Az ünnep magyar elnevezése a 15. századig vezethető vissza. Kisboldogasszony ünnepe országszerte kedvelt búcsújárónap. A Stella puerpera Solis (’hajnali szép csillag’) tiszteletére szokás volt szeptember 8. hajnalán a napfelkeltét a szabadban várni, csatlakozni az angyalokhoz, akik ilyenkor Mária születésén örvendeznek a mennyben. Azt tartották, hogy akinek „érdeme van rá”, meglátja a kelő napban Szűz Máriát. A népi megfigyelések szerint a fecskék Kisasszonykor indulnak útnak.

Mária Isten áldott földje, amelyből üdvösségünk virága és gyümölcse sarjadt. Ebből a szimbolikából nőtt az a 19–20. század fordulóján még élő Balaton-vidéki és göcseji szokás, hogy a vetőmagot az ünnepre virradó éjszaka, illetve kora hajnalban kitették a harmatra, hogy ne üszkösödjék meg. A nép nyelvén a két nagy Mária-ünnep (augusztus 15. és szeptember 8.) közti időszak neve a kétasszonyköze.
Mária születésének gazdag apokrif hagyományai vannak, s ezek kódexirodalmunkba is bekerültek. A 16. századi Teleki-kódex Anna-legendájában olvasható: „Szent Annának elkövetkezvén az órája, a hétnek néminemű keddin szüle. Egészségben szülé az igaz Dávidnak királyi plántáját, ez világnak előtte választott leányt, az édes Szűz Máriát. Miképpen az angyaltul megtanítottak valának, mert ő vala ez világnak jövendő megvilágosojtója és asszonya és tengörnek csillaga.”

„Ma, szeptember 8-án tartjuk a Boldogságos Szűz Mária születésének liturgikus ünnepét, aki az egész világ megváltásának hajnala és reménye. Ez a Mária-ünnep mélyen gyökerezik a hívők szívében és áhítatában [...], mert tudatában vannak annak, hogy az ő születésével vették kezdetüket Isten tervében azok az üdvözítő események, amelyek aztán oly szoros kapcsolatot teremtettek Mária és az ő Fia között.

Örvendezzünk tehát, ahogy megemlékezünk Megváltónk Anyjáról. Ahogy Damjáni Szent Péter mondotta: »Valóban, ha Salamon és vele együtt egész Izrael népe a templom felszentelését oly bőséges és fényűző áldozattal ünnepelte meg, milyen és mennyi örömöt hoz majd Szűz Mária születése a keresztényeknek? Mert az ő méhébe, mint a legszentebb templomba, szállt le Isten a saját személyében, hogy emberi alakot nyerjen, és látható formában lakozzék kegyesen az emberek között.«
A gyermek Máriának ajánljuk hát ma alázatos imádságunkat a világért és az Egyházért.” Szent II. János Pál pápa

Kérünk, Istenünk, add meg nekünk, házad népének mennyei kegyelmed ajándékát, hogy akik számára a Boldogságos Szűz istenanyaságában felvirradt az üdvösség hajnala, azokat békével áldja meg az ő születésének ünnepe. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

Forrás: Magyar Kurír

Tanévnyitó ünnepség a nyírtelki Szent Anna Katolikus Általános Iskolában

„A gyermek világra nyitott lény. A simogatásra simogatással, a jókedvre jókedvvel, tevékenységre tevékenységgel felel.” (Mérei Ferenc)

A nyírtelki Szent Anna Katolikus Általános Iskola tanévnyitó ünnepségét tartotta 2018. szeptember harmadikán, amelyen Bosák Nándor nyugalmazott püspök, Kiss Tibor iskolalelkész, Szekeres József Nyírtelek polgármestere, Pappné Baranyi Edina főhadnagy, a történelmi egyházak képviselői, hitoktatóik, valamint a város intézményvezetői és civil szervezetek képviselői, az iskola dolgozói és diákjai.

Kiss Tibor plébános köszöntötte az egybegyűlteket, majd Fazekas Bianka 6.b osztályos tanuló olvasott fel a Szentírásból egy részletet.

Bosák Nándor püspök atya beszédében elmondta, egy év elteltével a mi iskolánk nem külsőségekben és nem a tanárok és diákok összetételében változott meg, hanem szívünkben és a lelkünkben gazdagodtunk, és igazodtunk a Jézus Krisztus által mutatott úthoz. Kitért arra is, hogy nem a tantárgyak a meghatározóak és vonzóak a diákok számára az iskolás éveik alatt, hanem a tanárok személyisége, azoké, akik hittel és lelkesedéssel tudják a tudást közvetíteni a tanulók felé.
Ezután a gyerekek szavalata következett. Egy igazán megható jelenetnek lettünk részesei, mert egy testvérpár, Bessenyei Zsolt és Ádám mondtak verset egymás szemébe nézve, mély átéléssel és nagy szeretettel. Ezt követően Jászai Jázmin 1. o. tanuló tolmácsolta a költő gondolatait az iskoláról, majd az ötödikes diákjaink az elsős tanulóknak adtak át apró ajándékokat.
Az iskolavezetés részéről Szilágyiné Beregszászi Erzsébet igazgatóhelyettes asszony tartott ünnepi beszédet és tájékoztatót adott az elkövetkezendő tanév fontos tudnivalóiról.
Hangsúlyozta: „Akkor működik jól egy iskola, ha a szülők ott állnak a gyermekeik mellett minden nap és segítik a munkánkat, és akkor, ha sikerül meggyőzni a szülőket és diákokat arról, hogy az egyetlen út a felemelkedéshez, céljaink eléréséhez a tanulás.”
Az intézményvezető helyettes azt is megerősítette, hogy a gyermekközpontú iskola egyénre szabott oktatást nyújt: a kiemelt figyelmet igénylő tanulók felismerését — legyen szó sajátos nevelésigényű, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulóról, vagy éppen a tehetségekről.

Ezek után Szekeres József Nyírtelek Polgármestere szólt a jelenlévőkhöz, és a szülők számára nagy jelentőséggel bíró bejelentést tett: ingyenes étkeztetést biztosít az iskola minden tanulója részére. A gyerekhez intézett szavai vidám hangvételűek voltak, és végezetül „boldog új évet kívánt” mindenkinek az új tanévre.

Különleges alkalom volt az ünnepségünk, mert nem mindennapi ajándékot kaptunk . A Szentháromság szobor alatt, mélyzöld anyagba beburkolva egy kép rejtőzött. Kíváncsi szempárok követték Pappné Baranyi Edina főhadnagy kezeit, mikor a festményt leleplezte, Nagy Gábor igazgatóhelyettes segítségével. Iskolánk védőszentjét és névadóját ismerhettük fel, melyet egy fogvatartott festett nekünk jóvátételi szolgálata során.

Bosák Nándor püspök atya megszentelte a képet, majd az első osztályosok nyakkendőit, és mindenkinek hittel és örömmel teljes új tanévet kívánt.
Ünnepélyes tanévnyitónkat közös imádság és a Himnusz eléneklése zárta.

Zagyva Klára tanár
egyházmegyei média-képzős hallgató

2018. szeptember 10-11-ig (hétfő-kedd) országos értekezletet tartanak a Magyar Katolikus Karitász egyházmegyei igazgatói Hajdúszoboszlón a Szent László római katolikus plébániához tartozó zarándokház és kápolna (Hajdúszoboszló, Wesselényi utca 1.) épületében. A találkozó csatlakozik a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye 25 éves évfordulójának megünnepléséhez.

10-én, hétfőn este 6 órakor Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mutat be szentmisét, amely után az igazgatók kötetlen beszélgetésen vesznek részt.
11-én, kedden reggel, 7 órakor ismét szentmise lesz a kápolnában, majd 9 órakor veszi kezdetét a tanácskozás.
A találkozón részt vesz Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója, valamint Zagyva Richárd, az országos szervezet igazgatóhelyettese.
11-én, kedden Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök a Katolikus Karitász elnöke is jelen lesz a megbeszéléseken.

Öröm-Hír Sajtóiroda

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A kisvárdai Földkelte Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület tagjaként 2017 őszén egy hathetes misszión vettem részt Malawiban, Afrikában. A program során fényképezési alapismereteket tanítottam a Jacaranda Iskolában tanuló árva gyerekeknek, akiknek fotóiból később kiállítást szerveztünk.

A körülbelül Magyarország nagyságú Malawi Afrika délkeleti részén található. A világ egyik legszegényebb országai közé tartozik, mégis méltán nevezik Afrika meleg szívének („Warm heart of Africa”). Azon kevés országok közé tartozik, ahol még többen élnek falvakban, mint városokban. A mélyszegénység ellenére a helyiek barátságosak, vidámak. A lakosság több mint 80%-a keresztény.

Miután egyesületünk több tagja is eltöltött már hosszabb-rövidebb időt Malawiban, három évvel ezelőtt stratégiai együttműködést kötöttünk a Jacaranda Alapítvánnyal, mely általános- és középiskolát is üzemeltet. Az iskola a nevét a jacaranda fáról kapta, mely gyönyörű, lila színben pompázik Malawi utcáin a szeptember-október környéki virágzáskor. Az Alapítványt létrehozó Marie da Silva számára ez a fa az életet, a növekedést és a reményt szimbolizálja. Marie Malawiban született és római katolikus hitben nevelkedett. Tíz évet élt és dolgozott dadusként az Egyesült Államokban, majd hazatérve elhatározta, hogy megnyitja saját szülőházát, ahol a környék árva gyerekei tanulhatnak. Áldozatos munkáját az amerikai televíziós csatorna, a CNN is elismerte 2008-ban a „CNN Hero” (CNN Hős) díjjal. Azóta sokat bővült az iskola, köszönhetően a számtalan adománynak a világ minden tájáról.
Mára körülbelül 400 diák tanul itt, akik 98%-a az AIDS miatt lett árva, valamint számos gyerek HIV pozitív.

A „Jacaranda-árvákkal” való folyamatos kapcsolattartás érdekében Egyesületünk igyekszik különböző projekteket kezdeményezni az iskolával, mint például a 2016-ban elkezdett, és ma is tartó fatelepítési programunk, melynek során minden alkalommal a tanulókkal közösen fákat ültetünk el a térségben.
2017 őszén a fotóoktatás sikeres lebonyolítása érdekében digitális fényképezőgépeket adományoztunk az iskolának, melyek segítségével tanítottam a gyerekeket. 11 fiúból állt a „fotóklub”, középiskolásokból és az évben végzettekből. Kezdetben bevezettem őket a fotográfia történetébe, majd elkezdtünk ismerkedni a gépekkel. Néhány gyakorlati óra után ellátogattunk mindegyikük falujába, hogy minél többet képet készítsünk az ottani hétköznapi életről. Az utolsó héten mindenki hazavihetett egy fényképezőgépet 2-3 napra, hogy dokumentálják közvetlen környezetüket és mindennapjaikat is. Ezekből a fotókból válogattam ki később a bemutatottakat is, mindenkitől 2-3 alkotást.

Itthon „Ismerd meg a világot!” címmel indult útnak kiállításunk, mely összesen 24 fényképet tartalmaz, ebből húsz a gyerekek munkája, négyet én készítettem. Idáig 7 településen került bemutatásra (Kisvárda, Budapest, Fehérgyarmat, Mátészalka, Záhony, Nagygéc, Hollóháza), Hamarosan Máriapócson is szeretnénk a képeket bemutatni, valamint még több településen.

A képeken megmutatkozik a szegénység és a vidámság egyaránt. A kiállítással célunk, hogy a látogatók betekintést nyerjenek egy távoli világ kultúrájába, a helyiek mindennapjaiba, egyszerű életükbe, mindezt az ott élő gyerekek szemén keresztül. Szeretném, ha a fotók elgondolkodtatóan hatnának az emberekre, hogy a legnagyobb értékek az életünkben nem kézzel foghatók.
Míg a fejlődő országok korszerűsítésben és képzettségben segítségre szorulnak, számos esetben mi is tanulhatunk tőlük. Példaértékű ezeknek az embereknek az élethez való alázatos és hálás hozzáállásuk, erős hitük. Talán ezeknek köszönhető az általános vidámság, ott, ahol az ország csak kis részének van hozzáférése villamos energiához és vízellátáshoz, de azokon a helyeken is napi rendszerességgel van áramkimaradás és vízhiány, vagy ahol sokaknak naponta több 10 km-t kell gyalogolni egy vödör vízért.
A 6 hét során számos felejthetetlen élményben volt részem. Az emberek mosolya és a gyerekek vidámsága hamar háttérbe szorították a kulturális sokkot, és végül azzal az érzéssel tértem haza, hogy többet kaptam az ott élő emberektől, mint amit én valaha adhatnék nekik.

Rendezvényünk további érdekessége még két videó. Az egyikben kollégáim kalandos útját tekinthetik meg Malawi legnagyobb hegyét megmászva, a másikban pedig a tagtársam által koordinált, minden évben útnak induló magyar orvosi misszióról szóló néhány perces kisfilmet nézhetik meg a látogatók.

Asztalos Ilona
egyházmegyei média-képzős hallgató

Az elmúlt napokban a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye három köznevelési intézményének a megújulását ünnepelte. A tanévnyitókon az iskolák közösségei egy-egy gyöngyszemként jelentek meg, bemutatva azt a sokszínűséget, amelyet külön-külön képviselnek. E különleges ünnepeket végigkísérte természetesen az építtető, Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára, a testvérintézmények vezetői, Molnár Katalin helyi EKIF főigazgató és Béres Nándor egyházmegyei gazdasági igazgató is.
Nyírbátor és Geszteréd után 2018. szeptember 3-án, a debreceni Szent József Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium új épületszárnyának és tornatermének megáldása történt. Ezen esemény további vendégei voltak: Komolay Szabolcs debreceni alpolgármester, Lépes M. Katalin nővér, az iskola első igazgatója, dr. Pogány Béláné nyugalmazott igazgató, az építtető- és kivitelező cégek képviselői, Hegedüs Gábor, az Olasz Focisuli vezetője, az iskola munkatársai, diákjai.

Az új épületben 8 osztályterem, 3 csoportszoba, egy nagy tornaterem, tanári szoba és kiszolgáló helyiségek találhatóak. A debreceni katolikus köznevelési intézményben a 2016/17-as tanévtől indult be az általános iskolai képzés. Az ennek is köszönhető hírtelen megemelkedő gyermeklétszám (2012 óta megháromszorozódott a tanulók száma, 220 főről 720 főre emelkedett), tette szükségessé az iskola bővítését. A beruházás 750 millió Ft állami támogatásból valósult meg.

A 2018/19-es tanév püspöki szentmisével kezdődött a debreceni Szent Anna-székesegyházban. Palánki Ferenc megyéspüspök homíliájában a „Jézus a názáreti zsinagógában” című (Lk 4, 16-30) evangéliumi szakaszról beszélt. Kiemelte, ezt a fejezetet Jézus küldetésnyilatkozatának is tartják: „Az Úr Lelke van rajtam, azért kent fel engem, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek. Elküldött, hogy hirdessem a foglyoknak a szabadulást, a vakoknak a látást, hogy szabadon bocsássam az elnyomottakat, és hogy hirdessem az Úr kegyelmének esztendejét” (Lk 4, 18-19). Az úr esztendeje a zsidó népnél a jubileumi évet jelentette, ekkor kellett visszaadni az elvett földeket, a kölcsönt, el kellett engedni a tartozásokat, tehát helyreállt az élet, a rend. Jézus azáltal, hogy teljesíti a szeretet küldetését, ezt a rendet hirdeti meg.

A főpásztor hangsúlyozta, ha valamit meg kell tanulnunk az iskolában, az életünkben, akkor az az, hogy Isten szeret bennünket, Jézus hozzánk is el akar jönni. Ne mulasszuk el tehát a Vele való találkozást.
„Jézus azt mondja: „Az Úr lelke van rajtam, Ő kent fel engem.” Mindannyiunkat felkentek a keresztségben, így a Szentlélek templomai vagyunk, az Úr lelke van rajtunk is. Jézus meghív, hogy a Szentlélek erejének és kegyelmének segítségével minden a helyére kerüljön a szívünkben, az életünkben – fejezte be gondolatait a megyéspüspök.

A szentmise után az ünnepség az iskolában folytatódott. Elsőként dr. Bódis Zoltán intézményvezető mondott beszédet. Az igazgató elmondta, az épület falai nemcsak tanúi voltak a több száz éves történelmet felölelő korszaknak, hanem olyan lenyomatai, melyeket magunkkal hordozunk. Amikor azt mondjuk, hogy helyreáll a rend, arról a rendről beszélünk, amelyben a világ Isten szerint halad.
Ezután részletesen is bemutatta az iskola történetét. Gróf Csáky Imre püspök hívására az első piarista Szlopnyay Elek 1719 januárjában érkezett a városba. Az iskolai munkát csak 1721 januárjában kezdték el a Szent Anna és a Varga utca sarkán álló nádfedeles épületben 22 diákkal. Az iskola legrégebbi épületét 1721-ben kezdték építeni. „Az akkori egyházi iskolák rendje szerint a tanulók minden nap szentmisén vettek részt. A tanítás naponta 4 órát vett igénybe. Minden tanóra imával kezdődött, ima után névsorolvasást tartottak” – olvashatjuk az iskolatörténeti tabló szövegéből.
1811 tavaszán tűzvész pusztította el az iskolát, az új intézményt csak Wolafka Nándor debreceni plébános idejében kezdik építeni. 1902-ben lebontották a régi iskolaépületet, az új gimnáziumi épületet pedig 1903. szeptember 3-án avatták fel.
A két világháború súlyosan érinti a debreceni piarista gimnáziumot. Falai között volt, hogy katonai kórházat rendeztek be, de összerabolt holmik raktáraként is használta a román hadsereg, és óriási károkat okozott az épületben az 1944-es bombázás is. A következő nagy csapás az iskola életében az 1947/48-as tanév befejezése után következett be, amikor államosították az iskolát.

A Szent József Gimnázium és Kollégium 1996. szeptember 1-jén kezdte meg működését Debrecenben, a Szent Anna utca 19. szám alatt. Az indulás évében két 7. évfolyamos osztály volt, összesen 50 tanulóval. Az iskola fiúgimnáziumként nyitotta meg kapuit, s a néhai neves Kalazanci Szent József Gimnázium örökébe lépett. Bosák Nándor akkori megyéspüspök vállalta az induló iskola fenntartói kötelezettségeit. 2015-ben Palánki Ferenc püspök vette át az egyházmegye irányítását, folytatva elődje iskolaalapító törekvéseit.
Dr. Bódis Zoltán igazgató részletesen bemutatta az iskolát, majd köszönetét fejezte ki a fenntartónak és a magyar államnak a támogatásáért.

Komolay Szabolcs beszédében többek között elmondta, a lüktető, dinamikusan fejlődő Debrecenben az oktatás több mint 500 éves múltra tekint vissza. A város lakói mindig is az itt élő polgárok tudására alapozták jövőjüket, a város fennmaradását, gyarapodását. Ma sincs ez másként, oktatási rendszere alkalmazkodik a 21. század kihívásaihoz. Azonban a város arra is törekszik, hogy a tudás mellett értékeket közvetítsen, ezért fontosnak tartja, hogy a keresztény értékek minél nagyobb hangsúlyt kapjanak a város oktatási rendszerében. A város oktatási potenciája mutatja, hogy különböző felekezetek munkájukat összehangoltan, egymást kiegészítve működtetnek iskolákat. A debreceni köznevelési intézményekben több mint 38 ezer gyermek van jelen, a város jövőjének a kulcsa az oktatási intézmények kezében van.

Soltész Miklós államtitkár Kalazanci Szent József iskolaépítő gondolatát hangsúlyozta, miszerint ha a gyermekeket kicsi koruktól fogva szorgalmasan nevelik vallásos életre és műveltségre, remélhető, hogy egész éltük alakulása boldog lesz. Az iskola lehetőséget ad erre a keresztény életformára.
Az államtitkár arra is felhívta a szülők figyelmét, hogy nem lehet két irányba vinni a nevelést. Manapság a szülő és gyermeke szerint a pedagógussal szemben mindig a gyereknek van igaza, pedig nem minden esetben van ez így.
A pedagógusokat bátorítva hangsúlyozta, ne spórolják el az energiát a diákok megismerésére, mert az sokszorosan megtérül a tanításban. Osztálykirándulások, közösségi élmények számos lehetőséget biztosítanak erre.
A fiatalokhoz intézett üzenetében kifejtette, ne vegyék természetesnek azt, hogy egyházi iskolába járnak. 1948-ban súlyos veszteség érte az egyházat, az államosítás után csak 8 – szerzetesrendek által működtetett – egyházi iskolánk maradt. 1990 óta óriási változás történt, az előzőző tanévet 585 egyházi iskola zárta, ez mintegy 1000 tagintézményt jelent, ahol több mint 210 000 gyermeket nevelnek, ebből 120 000 a katolikus iskolák diákjainak száma. A további növekedést anyagi támogatás formájában segíti a magyar kormány.

Ezután következett az új épületrész megáldása, majd a nemzeti színű szalag átvágásával megkezdődhetett az oktató-nevelő munka a kibővült intézményben is.

Az ünnepélyes tanévnyitón közreműködtek az iskola alsós és felsős diákjai, valamint Szabó Csaba görögkatolikus papnövendék és Tulipán Márton 12. B osztályos tanuló.

Kovács Ágnes
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

„Áldott vagy Szent Anna, hogy felvirradtunk mára.”

Szent Annát ábrázoló egész alakos szobor és a megújult Geszterédi Szent Anna Katolikus Óvoda és Általános Iskola megáldásával kezdték a tanévet a Geszterédi diákok és tanárok 2018. szeptember 2-án. Az ünnepségen részt vettek: Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, Bosák Nándor nyugalmazott püspök, Soltász Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára, Simon Miklós, a térség országgyűlési képviselője, Bacskai József helyettes államtitkár, Geszteréd szülötte, Szabó József, Geszteréd polgármestere, Molnár Katalin EKIF igazgató, Béres Nándor egyházmegyei gazdasági igazgató, Kasuba János tervező mérnök, Szabó Zsigmond, a Szent Anna szobor alkotója, ifj. Varga Gábor az alkotás kivitelezője, az egyházmegye köznevelési intézményeinek vezetői, szomszéd települések polgármesterei, valamint más világi és egyházi méltóságok, az iskola dolgozói, diákjai és a település lakói.

A fesztiválhangulatú ünnepség az iskola közel 60 tagú néptánccsoportjának előadásával kezdődött, ugrós és rábaközi csárdást, moldvai táncot és a híres Geszterédi csárdást táncolták a fiatalok.

Az előadás után Törő András, az iskola igazgatója szólt az egybegyűltekhez. Az intézményvezető elmondta, a geszterédi óvoda és iskola 2016. szeptemberétől került egyházi fenntartásba. Magyarország Kormánya és a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye támogatásával 2017. szeptember 1-én el is kezdődött az intézmény bővítésé és felújítása, melynek egyes részei közel 60 évvel ezelőtt épültek. A bővítésben szerepelt napkollektorok felszerelése, az 1956-ban épített régi iskola teljes felújítása — melyben kápolna is található, valamint egy új szárny felépítése. A legfelső szint, az udvar, a pályák, játszópark és kondipark kiépítése a következő fázisban fog megvalósulni.
Az igazgató örömmel tájékoztatta a résztvevőket, hogy az iskola bővítését a folyamatosan emelkedő tanulói létszám indokolta. Ez köszönhető a községbe történő betelepüléseknek, illetve a szomszédos falvakból az egyházi iskolába érkező a tanulóknak.
Majd folytatta: „Nagy örömünkre szolgál, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma jóvoltából iskolánk elé egy Szent Anna-kutat és szobrot tudtunk állítani. Arra törekszünk, hogy a korszerű, a XXI. századi követelményeknek megfelelő oktatási komplexum a második otthona legyen az itt formálódó gyerekeknek és az itt dolgozó munkatársaknak.
Törő András visszatekintett a tanítás alatt zajló építkezés idejére, amely során többször megtapasztalták, mennyire igazak Böjte Csaba gondolatai: „Lehet, hogy feladataid, mint óriási malomkövek megőrölnek, de ne félj, mert a mindennapok tüzében Krisztust hordozó kenyérré válsz.”
Végül az igazgató köszönetét fejezte ki a Magyar Katolikus Egyház, a magyar állam és a település önkormányzatának támogatásáért, a tervező, és a kivitelező cég munkatársainak az áldozatos munkájukért, majd záró gondolatában elmondta, munkájukban Máté evangélista magvetőről szóló példabeszédét gondolják tovább, miszerint: „Jónak lenni jó. Ismerjük fel minden nap azt a kevéske jót, amire Isten meghív bennünket és próbáljunk meg rá igent mondani... Isten szemében mi is termőföld vagyunk, aki csodás termést tud hozni, akiben gyönyörködni lehet, aki tápláló, és körülötte virágzik az élet.
Ez a célja és értelme földi életünknek, ezért teremtett bennünket Isten, ezért hívott ebbe a földi életbe. Értékesek vagyunk mindannyian, tanuljunk meg hinni ebben, nézzünk magunkba és érezzük, lássuk, ahogy kicsírázik a szívünkben a mag, amit Isten vetett belénk, tápláljuk és óvjuk az Ő tanítását, hogy bennünk szárba szökkenhessen, kivirágozzon, és bő termést hozzon.”

Szabó József polgármester beszédében kimagasló ünnepnek nevezte ezt a napot. Mint mondta, évtizedek óta várnak erre a megújulásra. Geszteréden egyre több fejlesztés valósul meg, és reményeit fejezte ki azért, hogy ez a jövőben is folytatódni fog. Majd megköszönte a magyar kormánynak, és a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyének a támogatását.

Soltész Miklós számára élmény volt a geszterédi fiatalok csodálatos bemutatkozása, megköszönte a felkészítő pedagógusoknak, a diákoknak az egy órás néphagyományt bemutató műsort, és azt, hogy szabadidejüket a felkészülésre áldozták. Az államtitkár Geszterédet különleges helynek tartja, hiszen több papi hivatás is született a településen. „Ha ilyen imádságos lenne az országban a lelki élet, nem lenne paphiány” — fogalmazott, majd folytatta — „A nevelésben a szülőknek, nagyszülőknek, pedagógusoknak, az egyháznak óriási szerepe van. Mint ahogy a szobrász aprólékos, gondos munkával kifaragja a márványtömböt, ugyanúgy nekünk nevelőknek is türelemmel, közös erővel kell a gyermekekből előhozni a talentumaikat.”

Palánki Ferenc megyéspüspök ünnepi beszédében elmondta, nagy öröm van a szívében, hiszen a nap során már a második nagy ünnepet éli át, mert Geszteréd mellett a Nyírbátori iskola is megújult. „A 25 éves egyházmegye ugyan nem a legrégebbiek közé tartozik, de mer nagyot álmodni. Geszteréd is ennek lehet a jelképe, mert kicsiny a település, de mer nagyot álmodni. Amikor felmerült a településen az iskola egyházi fenntartásba vételének lehetősége, készséggel, nyitottsággal találkozott. A kegyelmi idő meghozta a gyümölcsét, aminek most mindannyian örülünk. Már az indulás évében megkapták az állami támogatást az új iskolaszárny megépítésére. Ragadjuk meg azokat a lehetőségeket életünk minden napján, amelyeket Isten állít elénk” — fogalmazott a főpásztor.
Majd így folytatta: „Együtt sokkal könnyebb jónak lenni. A tervezők, építők, építtetők közös munkájával megvalósult a csoda. A gyerekek is a színkavalkáddal teli műsorukkal együtt mutattak csodát Isten jóságából. Isten a legfőbb jó, aki itt van közöttünk, örül a mi örömünknek, mert boldognak akar látni bennünket és ajándékozó jóságával, szeretetével csodát ad a kicsinyeknek és eljuttatja őket a teljeségre.”

Simon Miklós országgyűlési képviselő gratulált az impozáns geszterédi iskolához. Elmondta, a szülő, nagyszülő mindig azt szeretné, ha gyermeke modern, a legjobban felszerelt iskolában tanulhatna. Ez a vágy most megvalósult Geszteréden. A képviselő itt köszönte meg a Fidesz-KDNP kormánynak a térség közoktatásának fejlesztésére nyújtott nagyvonalú támogatását, ezen belül a geszterédi iskola fejlesztésére szánt 335 millió Ft-ot. A Szent Anna-szobor elkészítését pedig külön 10 millió Ft összeggel támogatta a kormány. Továbbá köszönetet mondott Palánki Ferenc megyéspüspöknek az iskolaépítő munkájáért, mint mondta, a térségben a római katolikus egyház élen jár az iskolák, óvodák telepítésével, építésével. Mint pannonhalmi öregdiák hozzátette, egy katolikus iskola képes plusz dolgokat adni, amit nap mint nap megélhetnek a diákok.
Az ünnepi beszédek után következett az épület és a Szent Anna-szobor leleplezése és megáldása, majd Törő András igazgató csengetésére megnyílt az iskola kapuja a 2018/19-es tanévre.

Kovács Ágnes
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A nyírbátori Báthory István Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnázium intézménye új épületrészeinek ünnepélyes átadását és egyben tanévnyitó ünnepségét tartotta 2018. szeptember 2-án. Az ünnepségen részt vettek: Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, Babály András plébános, az iskola lelkivezetője, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára, Simon Miklós, a térség országgyűlési képviselője, Máté Antal, Nyírbátor polgármestere, Molnár Katalin helyi EKIF főigazgató, Béres Nándor egyházmegyei gazdasági igazgató, valamint más világi és egyházi méltóságok, az egyházmegye köznevelési intézményeinek vezetői, az ünneplő intézmény dolgozói és diákjai.

Az intézmény életében kivételesnek számító nap püspöki szentmisével kezdődött.
Palánki Ferenc megyéspüspök homíliájában a tanítványságról beszélt. Elmondta, mint ahogyan Jézus tanítványokat gyűjtött és az apostoloknak is ezt a küldtetést adta, a nevelőknek szintén az a feladata, hogy tanítvánnyá tegyék a rájuk bízottakat. Jézus tanítványának lenni azt jelenti, hogy az életet adó szeretetet is megtanuljuk. A megyéspüspök hangsúlyozta, úgy tudjuk Jézust jól szeretni, ha egymást is szeretjük. Együtt sokkal könnyebb jónak lenni, mint külön-külön, mert mindenki a saját talentumával segíti a másikat, és így megszületik a csoda.
Ezután a főpásztor Szent Jakab gondolatát idézte, miszerint: „Az igazi tiszta vallásosság a szeretet gyakorlása.” A püspök kifejtette, vallásosnak lenni, nemcsak a templomba járást és néhány ima elmondását jelenti, hanem a tiszta szív szándékából induló tettek megvalósulását.
„Kérjük tehát Istentől — aki minden jónak a forrása —, a tisztaszívűséget, emberséget, segítsen bennünket az Ő kegyelme, a Szentlélek ereje, hogy helyt tudjunk állni az új tanévben is” — fejezte be gondolatait Palánki Ferenc megyéspüspök.
A szentmisét követően a hagyomány szerint az intézmény új pedagógusai, új osztályai, elsős diákjai fogadalmat tettek, Babály András atya vezetésével.

Rácz Tiborné intézményvezető gondolataiban visszatekintett egészen 2014-ig, amikor fenntartói javaslatra általános iskolai képzéssel is bővítették az iskolát. Az igazgatónő elmondta, mindez kötelezettségekkel járt, hiszen meg kellett oldaniuk az étkeztetést, több tantermet is igényelt a kibővült oktatás, valamint a jól működő testnevelő tagozat is korszerűbb tornatermet igényelt. Éppen ezért vált szükségessé az intézmény belső átalakítása. Akkor 160 milliós fenntartói beruházással bővült az intézmény, de a nagyberuházás ideje most jött el.
Rácz Tiborné megköszönte Magyarország kormányának, hogy jóvoltából megérkezett a várva várt támogatás, és 2017 szeptemberében letették az új épületrész alapkövét, és egy év után most, birtokba veszik a gyerekek az új oktatótermeket, tornacsarnokot a kiszolgáló helyiségekkel és a konyha-ebédlőt. Az igazgatónő megköszönte munkatársainak is a példás összefogást, türelmes munkát, amelynek köszönhetően zavartalanul folyta a tanulás az építkezés alatt, pedig olykor más iskolában, de volt, hogy a lépcső alatt tartották meg a tanárok az órákat. Az igazgatónő hálát adott Istennek a beruházás sikeréért, ezért, mint mondta, sokat imádkoztak. Így tették ezt az elmúlt év szeptemberében is, amikor a tanévet egy 23 km-es máriapócsi gyalogos zarándoklattal kezdték.
„Hiszem, hogy a fejlett infrastruktúra a szeretet légköre nélkül mit sem ér. Egy szerető közösségben mindennapjaink is ünneppé válhatnak. A szeretet átsegít a nehézségeken, segít a tanulásban, barátaink igazi társakká válhatnak általa. Úgy tekintünk megújult iskolánkra, hogy lelki – szellemi – hitbeli növekedésünket szolgálhatja” — fejezte be gondolatait Rácz Tiborné intézményvezető.

Soltész Miklós államtitkár beszédében többek között Vianney Szent János egyik meghatározó gondolatát emelte ki mintegy üzenetként a pedagógusoknak: „Amíg nem szeretitek Istent, nem lesztek soha boldogok”, minden fárasztó és unalmas marad. Nagyon fontos, hogy az iskolában elsősorban arra tanítsák a diákokat, hogy mindenkiből szeressék Istent, ezáltal boldogok lesznek.
Majd, mint gyakorló szülő arra buzdította a nevelőket és a szülőket, hogy minden szeressék ki azt a tudást és értéket, ami bennük van. Összefogással, egy irányba haladva ki lehet bontani azt a csodát, amit Isten megálmodott gyermekeikről.
Majd folytatta, mindehhez a magyar kormány csak segítséget tud adni. Ehhez a beruházáshoz 1 milliárd 35 millió Ft támogatást nyújtott a nyírbátori intézménynek, és köszönetét fejezte ki azért, hogy a gyermekeket hitre, közösség- és hazaszeretetre nevelik az iskolában.

Simon Miklós országgyűlési képviselő megköszönte Palánki Ferenc megyéspüspöknek azt a dinamikus lendületét, amellyel a térségben az egyházmegye iskoláit felújíttatja, illetve új épületeket építtet. Továbbá köszönetét fejezte ki a kormánynak a rendkívüli támogatásáért, ennek eredményeként a nyírbátori katolikus intézmény a térség legszebb közintézményévé vált. Az országgyűlési képviselő azt is elmondta, hogy a térség 5.5 milliárd Ft támogatásából 22 iskola, valamint 9 óvoda és 7 bölcsőde újult meg.

Végül Máté Antal polgármester mérföldkőnek nevezte az intézmény megújulását a városban, különösen is örömét fejezte ki azért, hogy a beruházás éppen Nyírbátor várossá válásának 45. évében fejeződött be, ezzel is fejlesztve a település oktatási színvonalát. Örömmel tapasztalja, hogy nemcsak Nyírbátorban, hanem a megye más városaiban is lehet találkozni volt báthorys diákokkal, akik kimagasló munkájukkal hasznos tagjaivá váltak a társadalomnak.
A tanévnyitón a megilletődött elsős diákok szívet melengető verseikkel, énekeikkel mutatkoztak be, amely még hangulatosabbá tette a rendezvényt.

Kovács Ágnes
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye


NEKtek! – Veletek!
Készüljünk együtt
az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye központi programja 2018-2019
Debrecenben a Megtestesülés Templomban
(4032 Debrecen Borbíró tér 9.)

PROGRAM