2017. április 21., péntek 09:25

Bémer László püspökre emlékeztek a debreceni katolikus gimnáziumban

A Debreceni Kossuth Társaság és a debreceni Szent József Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium a Függetlenségi nyilatkozat 168. évfordulója alkalmából báró Bémer László püspök emléktáblájánál koszorúzási ünnepséget tartottak 2017. április 20-án a debreceni Szent József Intézmény épületében. Az ünnepségen koszorút helyezett el Debrecen Megyei Jogú Város, a MH 5. Bocskai István Lövészdandár, a Debreceni Kossuth Társaság és a házigazda intézmény képviselője.

A koszorúzási ünnepségen először Felföldi László, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye általános helynöke mondta el laudációját Báró Bémer László püspökről. A helynök úr kiemelte, emlékezni azt jelenti, a jelenből visszanézünk, és a jövő felé fordulunk. Mint mondta, nagy ajándék, ha egy iskolának vannak olyan pontjai, példaképei, amelyek lehetőséget adnak a visszatekintésre. Bémer László püspök nehéz időszakban élt, és mint minden ember, ő is kereste és megtalálta az igazságot, majd kitartott abban, amiben hitt. Bátran harcolt, vállalva a szenvedést, áldozatot. Ez az életerő kell, hogy megszülessen a mai fiatalok szívében is, hogy ne csak egy emléktábla álljon előttük, hanem egy élő példakép, amiből erőt meríthetnek.

Ezután Erdős István tanár, történész visszatekintésében a Függetlenségi nyilatkozat előzményeire, körülményeire mutatott rá. A történész többek között hangsúlyozta, a történelem folyamán négyszer taszították le a Habsburg-dinasztiát a trónról, először 1620-ban Besztercebányán Bethlen Gábor fejedelem fosztotta meg II. Ferdinándot a magyar királyi címétől, 1707-ben az ónodi országgyűlésen II. Rákóczi Ferenc fejedelem I. József trónfosztását indította el, 1849-ben Debrecenben Kossuth Lajos kezdeményezésére Ferenc József császárt fosztották meg a tróntól, végül 1921-ben Budapesten Bethlen István akkori miniszterelnök kezdeményezésére IV. Károly trónfosztása történt meg.

Ezután a történész az 1849. április 12-én kezdődő eseményeket részletezte. Ezen a napon Kossuth Lajos a Függetlenségi nyilatkozat egy nyers vázlatát mutatta be az Országos Honvédelmi Bizottmánynak, ami nem nyerte el tetszésüket. Április 13-án az országgyűlés zárt ülésén újra előterjesztette a képviselőknek. Ezt követően április 14-én átvonultak a Református Kollégium Oratóriumából a Református Nagytemplomba, ahol már a nép, a debreceniek is jelen voltak, akik előtt kihirdették akaratukat. Ennek végleges szövege 19-én, öt nap múlva született meg. A döntés meghozatala után úgy tűnt, hogy győz a szabadságharc, de néhány hónap múlva totális katonai vereségbe, majd egy nagyon kegyetlen megtorlássorozatba torkoltak az események.

Az 1849-es Függetlenségi nyilatkozatot a történészek többféle megközelítésből értelmezik. Erdős István történész kiemelte, azt láthatjuk, amikor a magyar szembefordul a zsarnoki törekvésekkel, nem anarchista, hanem törvényes jogalapot keres arra, amit tesz, és ezt a törvényes jogalapot meg is teremti.

Száz évvel Mindszenty vértanúsága előtt, az 1848–49-es szabadságharc utáni rémuralom a magyar katolikus egyháznak is adott mártírokat. Legalább háromszázra lehet tenni a szabadságharc után bebörtönzött vagy meghurcolt papok számát, a megtorlás nem tett kivételt a püspökökkel sem. 

Bémer László püspök (1784-1862), mint arisztokrata és főpap, tagja volt az országgyűlés főrendi házának, így vett részt az utolsó rendi országgyűlésen, majd az 1848-as pesti országgyűlésen is. 1849. január 5-én, amikor az osztrák hadsereg Windisch-Grätz vezetésével bevonult Pestre, a magyar katolikus püspöki karból csak ketten – Horváth Mihály csanádi püspök és Bémer László váradi püspök – követték a Debrecenbe vonuló országgyűlést és politikai vezetést. 

Bémer László első jelentős szereplése Debrecenben, 1849. március 15-én volt, amikor március idusának évfordulóját ünnepelte a város. Ekkor szentmisét tartottak a Szent Anna-templomban, amelyet Bémer László püspök celebrált. A mise után Lázár Miklós helyi káplán ünnepi beszédet tartott. A szentmisében részt vett az akkori politikai és katonai vezetés, a városban tartózkodó képviselők, hivatalnokok és a nép, reformátusok és katolikusok egyaránt. Innen indultak a Református Nagytemplomba és a főutcán a Debrecenben tartózkodó katonai alakulatok álltak díszőrséget a nagytemplom felé tartó tömegnek. A református templomban Könyves Tóth Mihály, híres helyi református lelkész és Szoboszlai Papp István szuperintendens tartottak beszédet, istentiszteletet. 1848–49 így hozta össze a vallásokat, kovácsolta össze a nemzetet. Könyves Tóth Mihály

Báró Bémer László váradi püspök a függetlenségi nyilatkozatot körlevélben hirdette, ezért halálra ítélték, majd ezt fegyházra módosították.

A koszorúzási ünnepségen közreműködtek a Debreceni Rozmaring Népdalkör, valamint az Ady Endre Gimnázium és a Szent József Gimnázium diákjai.

Kovács Ágnes

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Naptár

« November 2017 »
H K Sze Cs P Szo V
    1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30      

Linkajánló

kurir logo Radio Vaticana logo bonum 
 kat radio  SzentIstvanradio  ujember
mkpk logo 0   vatican  oromhir
cursillo hal kolping
templom logó
kepmas
szentkut
 oseinkhite banner180x300   Máriapócsi búcsúk 2016 2 0
DMK logo 1  nyhmuv kp

Napi evangélium

Napi Evangélium RSS
  • 2017. november 21. – Kedd (Lk 19,1-10)
    Abban az időben: Jézus Jerikó városán haladt át. Élt ott egy Zakeus nevű gazdag ember, aki a vámosok feje volt. Szerette volna látni és megismerni Jézust, de a tömeg miatt nem láthatta, mert alacsony termetű volt. Így hát előrefutott, felmászott egy vad...

Magyar Kurír friss hírei

Katolikus Hírportál

Facebook oldalunk