2017. augusztus 04., péntek 09:27

Gyalogos zarándoklat

Talán egyből egy kérdéssel kellene kezdenem: Miért kell embereknek áldozatot hozniuk az életben? Hiszen a gyalogos zarándoklat nem egyszerűen egyik helyről a másikba való eljutás, hanem egyben áldozat is, másképp mondva szeretet.

Mi is, akik Kisvárdáról elindultunk július 29-én (szombaton) délután 4 órakor 50-en, s fáradságot nem kímélve egész éjszakán keresztül gyalogolva másnap, hajnali 5 órára elértük Máriapócsot nemcsak vidámsággal, jó beszélgetésekkel, a gyaloglásból adódó fájdalommal találkozhattunk, hanem Istennel is!

Egyszer olvastam egy érdekes megközelítést Isten tapasztalatáról, ami végig kísérte ezt az utat. Egy ismeretlen lelki vezető egyszer azt mondta: „Találkozni szeretnél Istennel? Akkor szeress úgy, hogy közben nem várod el a másik embertől, hogy ő is szeressen téged!” Érdekes, s első olvasatra furcsa megközelítés, de nagyon igaz. Isten szeretete hasonló ehhez, hiszen ő úgy szeret minket, hogy közben nem vár el érte semmit! Ingyenes a szeretet! Egy út, melynek nem legfőképpen az indulása és a célja kiemelkedő, hanem a köztes időszak, melyben átélünk változásokat, fájdalmakat, még több boldogságot, s Isten ingyenes szeretetét.

Ezen az úton nagyon sok Istentől áradó gondoskodó szeretetet élhettünk át, hiszen nagyon sok ember Isten áldását kívánta nekünk, s utunkra, több plébános, s hívei fáradságot nem kímélve fogadtak bennünket. Kisvárdáról indulva Linzenbold József atya útnak indított bennünket kérve ránk Isten bőséges áldását és elkísért az első 20km-en. Első megállóhelyünk Anarcson volt, ahol Monostory Marcell görög katolikus parókus fogadott bennünket vendégszeretetével. A következő megállóhelyünk Nyírkarász volt, ahol Katona István atya várt bennünket, ezt követően Baktalórántházán álltunk meg Lázár István atyánál, ahol lelkileg is feltöltődve vágtunk neki Ófehértónak, s azt követően Máriapócsnak.

Milyen könnyű is ezeket leírni! A megvalósítása viszont annál nehezebb és göröngyösebb volt. Ezt elsősorban Istenért tettük meg! Istenen keresztül pedig értetek! Azokért, akik talán keresitek Istent, akik közelebb akartok kerülni egyházunkhoz, s általa meg akarjátok tapasztalni megváltó Krisztusunkat.

Ki merem jelenteni, hogy az a hosszú út, amit megtettünk imádság volt mindvégig. Imádkoztunk, amikor beszélgettünk, imádkoztunk, amikor csendbe voltunk, amikor pihentünk, amikor már fizikai fájdalmat éreztünk a megtett hosszú kilométerek miatt. Imádsággá vált életünk! Áldozatot pedig azért érdemes vállalni, hogy megtapasztaljuk, működik a jó a világban! Ehhez pedig a bizalom megelőlegezéséhez van szükségünk!

Benned van-e bizalom? Merd megelőlegezni Istennek, s akkor találkozni fogsz vele!

Markovics Balázs atya

Naptár

« December 2017 »
H K Sze Cs P Szo V
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Linkajánló

kurir logo Radio Vaticana logo bonum 
 kat radio  SzentIstvanradio  ujember
mkpk logo 0   vatican  oromhir
cursillo hal kolping
templom logó
kepmas
szentkut
 oseinkhite banner180x300 Máriapócsi búcsúk 2016 2 0  szbap
DMK logo 1  nyhmuv kp

Napi evangélium

Napi Evangélium RSS
  • 2017. december 15. – Péntek (Mt 11,16-19)
    Egy alkalommal így szólt Jézus a néphez: „Kihez hasonlítsam ezt a nemzedéket? Hasonlít a piacon tanyázó gyermekekhez, akik odakiáltják pajtásaiknak: „Furulyáztunk, de nem táncoltatok. Siránkoztunk, de nem zokogtatok.” Eljött János. Nem eszik, és nem iszik;...

Magyar Kurír friss hírei

Katolikus Hírportál

Facebook oldalunk