Elemek szűrése dátum szerint: március 2019

Amikor visszafogottabban igyekszünk élni, önmegtagadási gyakorlatokat végzünk, böjtölünk, ezzel Krisztusra akarunk tekinteni. Győri műszaki főiskolás emlékem: Hamvazószerdán az atya így kezdte a misét a székesegyházban: „Kedves testvérek! Mit jelent a Nagyböjt? Ránézek a keresztre: Uram, Jézus Krisztus, mit tettél értem, és én mit teszek érted?” Ennek a kettőnek az összehasonlítása: Jézus mit tett értem és a világért, és én mit teszek, hol tartok, mi az én dolgom, milyennek kellene lennem, és ahhoz képest milyen az életem?

A nagyböjt emlékeztet életem rendezésének szükségességére. Az önmegtartóztatást, a böjtölést Jézus is gyakorolta, és tanított is róla. Mi ennek a lényege? Ne szomorúan, beesett arccal, az önkínzás tudatával cselekedjünk, hogy mások lássák ezt rajtunk, és ezzel learassuk az elismerésüket — a böjt lényege egészen más: hozzásegít, hogy befelé figyeljünk, és szívünk mélyén a mennyei Atyával találkozzunk.

Valami bűnről, rossz szokásról lemondani nem böjti cselekedet, hanem kötelesség. Ha valaki elhagyja bűnös gyakorlatát, az nem érdem, hiszen addig sem volt szabad e szerint élnie. A böjti cselekedet az, ha valami olyasmiről mondok le, amit erkölcsi szempontból megtehetnék, de nem teszem meg, mert szeretem Istent. Finom ételt ehetnék, kellemes italt ihatnék, átélhetnék valamilyen szórakoztató élményt, de nem teszem meg, és ezzel kifejezem, kihez tartozom.

Életünkben így szembesülünk kicsiny meghalássokkal, hogy azután készen legyünk az igazi meghalásra. Azzal az odaadottsággal, amelyről Szent Ferenc Naphimnuszában olvashatunk. A halálnővért hívja: már nem fél tőle. Vagy a Jelenések könyvét idézve: „Boldog és Szent, akinek része van az első feltámadásban. A második halálnak ezeken nincs hatalma...” (Jel 20,6).

„Áldjon, Uram, nővérünk, a testi halál,
Aki elől élő ember el nem futhat.
Akik halálos bűnben halnak meg, jaj azoknak,
És boldogok, akik magukat megadták
te szent akaratodnak,
Második halál nem fog fájni azoknak.
Dicsérjétek Uramat és áldjátok,
És mondjatok hálát neki,
és nagy alázatosan szolgáljátok.” (Szent Ferenc: Naphimnusz – Sík Sándor fordítása)

Akik már itt a földön odaadják az életüket, meghaltak saját maguknak – az említett kis halálok gyakorlatai segítenek ebben -, azoknak a földi élet vége átlépés, transitus.

A latin transitus jelentése átmenetel, átköltözés a földi életből az örök életbe. – Szoros értelemben közvetlen belépés a mennyek országába, tágabb értelemben a jó halál. – Az Egyház hagyománya transitusnak nevezi a Boldogságos Szűz Mária halálát, mert szeplőtelen fogantatása és bűntelen élete végén a tisztítótűz érintése nélkül lépett be a mennyei boldogságba. A ferencesek transitusként emlékeznek alapítójuk, Assisi Szent Ferenc halálára.” (Magyar Katolikus Lexikon)

Ez a kereszténység lényege, és éppen ebben mutatkozik meg az öröm: meg van oldva az életem! Mert minden ember életének legnagyobb problémája a halál. Erre csak a feltámadás hitével kaphat valóságos választ.

(A Nagyböjtről, húsvéti örömről szóló gondolatok olvashatóak a Szent István Társulat gondozásában (2019) megjelent: Hogy lámpatartóra tegyék című kötetben. A könyvben a három debreceni főpásztorral: Fekete Károly református püspökkel, Kocsis Fülöp görögkatolikus érsekkel és Palánki Ferenc római katolikus püspökkel Elmer István beszélget.)

Örömhír Sajtóiroda

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

2019. március 16., szombat 10:11

Új útszéli keresztet állítottak Kisvárdán

Új útszéli keresztet állítottak Kisvárdán a Jéke és Pap felé vezető útkereszteződésben. Az elkészült alkotást 2019. március 15-én áldotta meg Linzenbold József kisvárdai római katolikus plébános.

Uniós pályázatból készült el Kisvárdán az új Hármas úti körforgalom, melynek ünnepélyes átadására 2018. november 23-án került sor. Az építkezés folyamán Kisvárda Város Önkormányzata úgy határozott, hogy pályázat útján új kőkeresztet készíttetnek a régi, időközben erősen elhasználódott helyébe, amely az említett szakaszon található.

Ránk maradt írások szerint: "1895 április 20-án Cziholi Mihály iparos és neje Srétesi Anna tett 25 forintos alapítványt, amelyet a város keleti végén, az úgynevezett Hármas útnál emelt kereszt javára kellett fordítani. Az évi jövedelem akkor 1 ft 50 kr volt. Ahogyan a kereszt, úgy annak helye is ajándékként került az egyházhoz, az utóbbi özv. Liptay Károlynétól (szül. báró Horváth Karolina), aki: „Átadja, illetve oda adományozza a kisvárdai határban lévő, jékei és pappi út között fekvő nemesi birtokból egy felállított útmenti feszületnek megkívántató 15 négyszögöl területű földrészt.”

Az útmenti kereszt márványtábláján az alábbi felirat emlékezteti az úton haladókat: „A keresztről szóló tanítás azoknak, akik elvesznek, balgaság ugyan, de nekünk, akik üdvözülünk, Isten ereje” (1.Kor 1,18).

Az új kőkereszt megáldása után közösen olvasták fel a római katolikus egyháztanács tagjai, hitoktatói és az egyházközség hívei a keresztúti állomások elmélkedő imádságait.
Az ünnepség zárásaként József atya köszönetet mondott Kisvárda Város Önkormányzatának, Leleszi Tibor polgármester úrnak a támogatásért, a híveknek, hogy együtt lélegezve, imádkozva és elcsendesedve járták végig Jézus keresztútját.

Imádunk téged Krisztus és áldunk Téged! Mert szent kereszted által megváltottad a világot!

Borus Lászlóné
média-képzős hallgató

Juhász Gyula: A tápai Krisztus

Az ország útján függ s a földre néz,
Arcán szelíd mosoly a szenvedés.
A falu népét nézi csöndesen
Amint ballagva a munkából megyen.
Az ősi népet, mely az ősi föld
Zsellére csak és várja az időt,
Mikor saját portáján úr lesz,
Mikor az élet néki is terem.
A magyar Krisztus, a falusi szent,
Hiszen nekik is megváltást izent.
Olyan testvéri áldással tekint
Feléjük és bíztatja híveit.
Feje fölött a nyárfa is magyar,
A fecske is és egy zivatar,
Mely őt paskolja s a falut veri
És folyton buzgó öt szent sebei
Nem a magyarság sorsát hirdetik?
És ki segít már, ha Ő sem segít?
Itt imádkozzuk el imádat, melyre
Te tanítottál minket, Urunk:

Nemzeti ünnepünkön, március 15-én 17.15-kor a keresztúti imádságot a magyar nemzetünkért ajánlják fel a debreceni Szent Anna-székesegyházban. Ezt követően a jelenlévők szentmisén vesznek részt.

Bevezető imádság:
„Urunk Jézus Krisztus! Ezeréves múltunkban és jelenünkben járta és járja nemzetünk keresztútját. De Te, Uram, velünk voltál és velünk vagy küzdelmeinkben, szenvedéseinkben, eleséseinkben. Töviskoronás, szenvedő arcodból sugárzik a "lélek készsége", mely erőt és bátorítást adott és ad nemzetünk keresztútjárásában.
Ezt az erőt kérjük szegény, sokat szenvedett és ma is a kibontakozásért vajúdó hazánknak és szomorú szívű magyarjaidnak.
Szeretnénk magasba emelni áldott keresztedet és koronás nemzeti zászlónkat, és így könyörögni a szenvedésekben kiérdemelt diadalért, hazánk feltámadásáért. Fogadd el ezt a keresztutat engesztelésül magyar hazánkért és magyar népünkért.” Ámen.

I. állomás Pilátus halálra ítéli Jézust

Imádunk Téged, Krisztus, és áldunk Téged, mert szent kereszted által megváltottad a világot!

Ott állsz, Urunk, gyáva bírád előtt... körülötted ellenségeid, a felbőszített és félrevezetett nép és a lefizetett hamis tanúk... De Te nem védekezel, hanem némán vállalod sorsodat: a szenvedést.
Felettünk is hányszor ítélkeztek igazságtalanul! Hányszor taposott rajtunk keresztül Nyugat és Kelet, hányszor lett földönfutóvá a magyar, hogy "nem lelé honját a hazában" és a világban. Hányszor hullottak el "legjobbjaink a hosszú harc alatt", hányszor kezdtünk újra hazát építeni...
De ahogy Te, Uram, vállaltad a sorsod, mi is vállaljuk magyar sorsunkat... vállaljuk múltunkat, vállaljuk jelenünket és építjük jövőnket. Mert tudjuk, hogy nem hangzatos szólamokat, nagy szavakat vársz tőlünk, hanem ezeknél nehezebbet: a csendes, igaz hűséget Hozzád és a hazához!

II. Válladon és vállunkon a kereszt
Imádunk Téged...

Megkezdted, Uram, keresztutadat és behintetted azt szent véreddel... Vércseppjeidből nekünk is jutott... Krisztus-vér a magyar ugaron... Ha szenvedtünk, Te is velünk szenvedtél, ha sírtunk, Te is velünk sírtál, bár alig volt néhány "víg esztendőnk", Te is velünk vigadtál. Te átölelted kereszted, és amikor nekünk is keresztet ácsoltak, minket is magadhoz öleltél, mert minden igazságért és hazáért szenvedőt Te így szerettél.
Mi nem akarunk, Uram, Neked keresztet ácsolni! Senkinek sem akarunk keresztet ácsolni! Csak arra kérünk, ha újra és újra felmered a szenvedés keresztje, tarts meg minket ölelő karjaidban és "hullajtsd velünk síró könnyedet" és hullajtsd értünk megváltó vércseppjeidet. Ámen.

III. Az első elesés
Imádunk Krisztus...

Uram, első elesésednél a magunk elestére, a magunk bűneire gondolunk. Hányszor éreztük át balsorsunkban a Himnusz igazát: "Hajh, de bűneink miatt gyúlt harag kebledben, S elsújtád villámidat dörgő fellegekben..."
Egyik nagy nemzeti bűnünkért, a káromkodásokért és trágár beszédekért akarunk most engesztelni, Urunk! Éppen ezen a helyen, ahol az elmúlt évtizedekben durva ajkak és romboló kezek szentségtelenítették meg nevedet és Neked szentelt Kálváriáidat. Engesztelünk a tengernyi káromkodásért utcán, autóbuszon, iskolában, sajtóban, tévében, rádióban és a családban, ahol a gyerekek szüleiktől tanulják a káromkodást és az istentelen, durva beszédet.
Vagy gondolunk az összetört útszéli keresztekre, befirkált templomfalakra, robbantásos merényletekre, meggyalázott síremlékekre... Uram, kegyelmeddel, erőddel emelj föl ebből a bűnből! Szép magyar nyelvünket ne a Te gyalázásodra, vagy ártatlan lelkek megfertőzésére használjuk, hanem bocsánatkérésre és a Te dicsőítésedre. Ámen.

IV. Találkozás az édesanyával
Imádunk Téged...

Micsoda fájdalmas találkozás! Csak az anyai szív érezheti át így gyermeke sorsát, mint a Szűz Anya. Hazánkban is mennyi összeszoruló anyai szív, mennyi anyai könny! A tékozló fiúkat és tékozló lányokat hiába hazaváró édesanyák könnye, a frontról haza nem térő férjekért és gyermekekért ontott könnyek, gyermeküket fiatalon eltemető édesanyák könnye, a lélekben meghalt, csak testben élő gyermekekért hullatott könnyek...! És az anya után hiába kiáltó gyermekek könnye, a megszületni nem engedett, anyaméhben megölt gyermekek néma sikolya! Tengernyi könny! Anyáké és anyátlan gyermekeké. A síró anyáknak és anyátlanoknak kérjük: "Mutasd meg, hogy Anya vagy! Most segíts meg, Mária"

V. Cirenei Simon segítsége
Imádunk Téged...

Végre találtunk valakit a keresztúton, aki segít Jézusnak. - Hazánk történelmi keresztútján is akadtak szép számmal, akinek nem volt "drágább gyöngy élete, mint a haza becsülete". Akadtak királyok, hősök, szentek, írók, költők, tanárok, hős papok, orvosok és tudósok, mind-mind a magyar haza Cirenei Simonjai. És a névtelen hősök milliói, kik a hazáért harcolhattak, mert "szolga földben nem nyughattak". Éppen ezért múltunkra alapozzuk a jövőbe vetett reményünket és a Szózattal imádkozzuk:
"Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért
S keservben annyi hű kebel szakadt meg a honért
Az nem lehet, hogy ész, erő és oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak egy átok súly alatt.
Még jőni kell és jőni fog egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez százezrek ajakán." Ámen

VI. Veronika kendője
Imádunk Téged . .

És végre akadt valaki, aki könnyeket töröl, véres verítéket itat kendőjével, könnyítve a szenvedést! - Hazánkban is millió a könnyes szem, és néha patakokban folyt a vér... Mind Veronika után kiált!
Mert egy Veronika sem győzi! És mindig akadtak Veronikák: Árpádházi Szent Erzsébettől, Szent Margittól, Kanizsai Dorottyán át a névtelen apácák százai, ezrei, akik árvaházakban, kórházakban hősi szeretettel töröltek könnyeket, verítéket a magyar arcokról. Vagy hősi anyáink, akik - míg apáink a hazáért harcoltak - vetettek, arattak a család mindennapi kenyeréért, - magyar édesanyák! Neveljetek a hazának lányaitokból új Veronikákat! Mert szükség volt eddig is, most is és ezután is - még inkább! Leleményes szeretetükre, könnyeket elállító mosolyukra, a bűn vérzivataraiban óvó melegükre! Jutalmuk az, ami Veronikáé volt. Ő a kendőjébe, a mai Veronikák a szívükbe rajzolt Krisztus-arc ajándékát kapják és adják tovább az új magyar szívekbe.

VII. A második esés
Imádunk Téged...

Második elesésednél, Urunk, második nemzeti bűnünkre gondolunk: ez a széthúzás, egymás meg nem értése, a viszály, a pártoskodás. Ez, mint a nemzeti átok, végigkísérte történelmünket Szent Istvántól napjainkig, Koppány lázadásától Mohácson át a közelmúlt széthúzásaikig.

"Hányszor támadt tenfiad szép hazám, kebledre,
S lettél magzatod miatt, magzatod hamvedre. "

Hányszor nem tanultuk meg a leckét: egységben az erő! Sokak összefogása hányszor tett csodát! Most is ez a csoda segíthet rajtunk. "Ezt szolgálja a szószéken és az iskolában a pap és a tanító, erre törekedjék ekéjével a földműves, pörölyével kezében a munkás, ecsetjével és vésőjével a művész, az államférfi és a tisztviselő...
Második elesésednél, Urunk, arra kérünk, hogy a széthúzás nemzetgyengítő súlyos eséséből emelj fel minket! Amen

VIII. A síró asszonyok
Imádunk Téged...

"Ne rajtam sírjatok, hanem magatokon és gyermekeiteken" - mondtad a síró asszonyoknak. Bárcsak ezt ne mondtad volna Urunk! Mert egy nemzetnek mindene a jövője, az ifjúsága.
"Lesz-e gyümölcs a fán, melynek nincs virága?
Avagy virág vagy te, hazám ifjúsága? " - kérdezi a költő.

Szép énekünk is csak múlt időben idézi egykori valóságunkat:
"Virágos kert vala híres Pannónia,
mely kertet öntözé híven Szűz Mária.
Katolikus hitnek bő volt szép virága,
Be megsötétedett örvendetes napja. "

Mi mégis hisszük, hogy eljön az idő, amikor nem kell az anyáknak gyermekeiken sírni. Hisszük, hogy jövendőnk feslő bimbói már itt állnak köztünk! Kereső fiataljaink rátalálnak az igazság útjára, Reád, Urunk, ha még a keresztúton is. Ebben bízva átalakíthatjuk énekünket:
Virágos kert lesz megint híres Pannónia, mely kertet csak öntözze, kegyelmével öntözze a Magyarok Nagyasszonya. Ámen.

IX. A harmadik elesés
Imádunk Téged...

Harmadik elesésednél nagy bűnünkre gondolunk, a nemzetgyilkosságra. Évek óta közepes városnyi magyarral fogy ez az ország. Döbbenetes számok mutatják, hogy évről-évre hány magyart visz el az alkohol és a kábítószer, az igen magas öngyilkosság és főleg a "törvényes" vagy titokban végzett abortuszok száma. Mert tatár, török után, a két világháború után hamar újraéledt a nemzet és állt a Szózat szava: "megfogyva bár, de törve nem, él nemzet e hazán!" De "fogyva" is és "törve" is... !? Add, ó Uram, hogy ebből az elesettségből is felkeljen a magyar!
Segíts gátat vetni a félreértett és félremagyarázott családtervezésnek, segítsd meg az abortusz ellen harcolókat, és segítsd - e nehéz időkben is - az egyre nagyobb számú nagycsaládosokat, hogy ne csak lélekszámban, de minőségben is, talpra álljon a haza! Mert: "Áldjon vagy verjen sors keze", itt élned, élned, élned kell! ! ! Amen

X. Kifosztottan
Imádunk Téged...

A 21. zsoltárt idézhetjük itt, Urunk: "Szétosztották egymás között ruháimat és köntösömre sorsot vetettek." - Hányszor tépték le becsületét szegény hazánknak is, hányszor osztoztak ezen a magyar földön, "melyen annyiszor apáink vére folyt, ez, melyhez minden szent nevet egy ezredév csatolt"! -~ Trianon! Ó, Erdély, Bácska, Bánát, Kárpátalja, Felvidék, Őrség, Baranya! Egyharmadára csökkent területünk és népünk. És a kivándorlások, szökések, menekülések, mikor a magyar "szerte nézett s nem lelé honját e hazában". És a határainkon kívül élő magyarok sanyarú és kemény mai sorsa!? Ez az igazi Kálváriája most a magyaroknak! Kifosztottan, megalázva, meggyalázva állunk a világban.
Köszönjük Urunk, hogy elviselted ezeket a kínokat, hogy ebben a nagy fájdalmunkban is érezzük: Te itt is velünk vagy, velünk szenvedsz, velünk sírsz. Ámen

XI. Rászegezve
Imádunk Téged...

Borzalmas kínokat szenvedtél ekkor, Urunk! Mindig jót tevő karjaidat, örömhír útját járó lábaidat a keresztre szegezik. Már csak felállítani kell és elkészült az ember műve Neked...
Történelmünk borzalmaira gondolunk itt. Dózsa tüzes trónja, szegények kínzója, szabadság tapodója, Arad 13 bitófája, Auschwitz-Dachau lágerei, Hortobágy, Recsk, 56 mártírjai, a terror megszámlálhatatlan áldozata mind átélték a borzalmak óráit, az ártatlanul biztos halálba menés kétségbeejtő éjszakáit. A nap is elsötétedett a Kálvárián, hogy ne lássa a borzalmakat, és a sötétség azóta is a világra borult, hogy "napvilágra ne kerüljenek a sötétség cselekedetei".
De Te, Uram, hagytad, hogy odaszögezzék kezeid, hogy kitárt karoddal az egész világot magadhoz öleld, szívedhez legközelebb azokat, akik a kínok-kínjait veled és érted szenvedték. Ámen

XII. Jézus meghal a kereszten
Imádunk Téged...

Ég és föld között függ a Megfeszített! Karját ölelésre tárja. Ajkát a megbocsátás szavaira nyitja: "Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek." Lándzsával átdöfött szívét menedékül adja, hogy bajainkban, szenvedéseinkben mindig oda siessünk. Magyar népünk ezért állított utak mentén, falvakban és városokban, mezőkön és erdőkön kereszteket, mert saját szenvedését látja Krisztus keresztjében, mert hiszi és vallja: "És ki segít már, ha Ő sem segít?

XII. A fájdalmas Anya ölében
Imádunk Téged...

Öledből indult el élete és öledbe tér meg holtában Krisztusod. Öröm és fájdalom az édesanya sorsa, öröm és fájdalom a nemzet sorsa. Könnyeid, mely "úgy siratja szent Fiát", megszentel minden könnyet, melyet egy ezredév alatt sírtak el hazánk szomorú sorsa felett. És ezek a könnyek nemcsak "árvák könnyei" voltak, nemcsak a gyermekeiért síró anyai könnyek, de nehéz, férfi szemekből is kicsorduló könnyek. És voltak néha az öröm könnyei is, a remény sóhajai is, a feltámadásban bízó fátyolos könnyek is.
Fájdalmas Anyánk, a Te karjaidból indult el Jézusunk a sír sötétjébe, de három nap múlva a Feltámadás dicsőségébe is. Fogadd öledbe, öleld karjaidba szegény, szenvedő magyar népedet is, hogy reménye legyen a boldog újjászületésre is.

XIV. A sírban
Imádunk Téged...

Minden sír olyan, mint egy hatalmas torok: elnyel és elemészt. - Uram, Te azért jöttél, hogy ne a sír legyen, a végállomás. Halottainknak mi is drága síremlékeket állítunk, de ráírjuk; "Csak a teste!" És feltámadást várunk. Mert nagyböjtjeinkre, nagypéntekjeinkre mindig feltámadást várunk. Minden névtelen sírdomb vagy tömegsír mellett is feltámadást várunk! Mohácsi emlékhely, Don kanyari névtelen tömegsírok, 301-es parcella mellett állva is ezt kiáltjuk: feltámadást várunk! Miden reménytelenségben, sötét éjszakában is ezt kiáltom: hiszek a feltámadásban és hiszek magyar hazám feltámadásában is! Ámen.

Befejezés

Keresztutunknak a végére értünk. Urunk, Jézus Krisztus szenvedésének tükrében magyar hazánk kálváriáját is végigjártuk. A Te sorsod a mi sorsunk is, Urunk! De hisszük, hogy nemcsak a szenvedésben, de a feltámadásban is! Ezért imádságként szálljon feléd nemzeti imádságunk: a Himnusz.

Végül hallgassuk meg nagy költők, Babits Mihály szárnyaló sorait a "Szózat"-ról, melyet a mű megszületésének 100. évfordulóján, 1936-ban írt: „Azt a hazát, melyről a Szózat zeng, el nem veheti és meg nem csonkíthatja senki. Az visszavonhatatlanul hozzánk tartozik. Magunkban hordozzuk éppen annyira, mint ahogy ő hordoz bennünket: általa, benne vagyunk akik vagyunk s ha ő nem volna, mi sem lennénk többé. Ez az a föld "amelyhez annyi szent nevet egy ezredév csatolt", ahol számunkra a szabadság zászlaját hordozzák. Ezen a földön nem fog az erőszak! Ha egyszer hazánk volt, örökre az marad, még magunktól sem mondhatunk le róla, mert akkor magunkról mondanánk le. Ezért kell híveknek lennünk hozzá "rendületlenül": kívüle tényleg "nincsen számunkra hely".
Ez a haza egységes és oszthatatlan: őseink emléke, szabadságunk megszokása, jogaink méltósága, kultúránk hagyománya, nagy költőnk szava, minden benne van és vele értődik. Ennek a hazának "integráns része" a Szózat is: nélküle csonka lenne a szellemi ország, s nem lenne többé magyar a magyar.”

Örömhír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A tartósélelmiszer-gyűjtés lehetőséget teremt arra, hogy nehéz körülmények között élő családok, egyedülálló emberek életét könnyebbé tegyük. Kérjük, hozzák el a szentmisékre tartósélelmiszer-felajánlásukat a rászorulók számára és tegyék a templomban erre kijelölt helyre.
Telefonos adományvonalon is bekapcsolódhatnak a karitász segítő munkájába. Ha hívják a 1356-os telefonszámot, hívásonként 500 forinttal segítünk.
„1% segítség, 100 % szeretet.” Kérjük, hogy aki teheti, adója egy százalékával is támogassa a Katolikus Karitász karitatív szolgálatát: a Karitászt Támogató Alapítványt. Köszönjük a szegényeknek szánt adományaikat.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevele a 2019. évi nagyböjti tartósélelmiszer-gyűjtésről.

Kedves Testvérek!
„A nagyböjt ideje kiváló alkalom a jócselekedetekre, az irgalmasságra, amely szeretetből, nagylelkűségből fakad, vagyis lemondás gyümölcse. Szent Ágoston szerint „a böjt és az alamizsna az ima két hatalmas szárnya”, amelyek által lendületet kap és egészen Istenig repül. Könnyebben száll egészen az égig az alázatos és szeretetteli ima, amelyet böjt és alamizsna kísér, illetve a minket ért bántalmak megbocsátása és a szeretetcselekedetek kísérnek úgy, hogy eltávolodunk a rossztól és jót cselekszünk.” (XVI. Benedek pápa)
Már az ószövetség prófétája, Izajás így közvetítette Isten üzenetét a helyes böjtölésről:
-„ Tudjátok, milyen az a böjt, amelyet én kedvelek? Ezt mondja Isten, az Úr: Törd meg az éhezőnek kenyeredet, és a hajléktalan szegényt fogadd be házadba. Ha mezítelent látsz, öltöztesd föl, és ne fordulj el embertársad elől!” (Iz 58, 6a;7)
Megtérésünk és a böjtölésünk idén is akkor lesz teljes, ha ezeket a szavakat szem előtt tartjuk.
Ima-böjt-adakozás: ez a három tanács legyen kísérőnk az idei nagyböjti utunkon.

Az első század keresztényei a szentmisére hozták magukkal a szegényeknek szánt adományaikat és régi böjti hagyomány az egyházban, hogy a böjtöléssel megtakarított javakat a szegényeknek ajánlották fel.
Idén is meghirdetjük a nagyböjti tartósélelmiszer-gyűjtést a templomainkban, ami lehetőséget teremt az alamizsna kifejezésére is. Kérjük, hozzák el a szentmisékre tartósélelmiszer-felajánlásukat a rászorulók számára és tegyék a templomban erre kijelölt helyre.
A legkisebb adománnyal is a felebaráti szeretet csodája valósul meg közöttünk. A templomainkban összegyűjtött élelmiszerek nemcsak táplálékot jelentenek, hanem üzenetet is visznek magukkal, a Gondviselő Isten kézzelfogható szeretetét a nélkülöző családokba.
Tegyünk tanúságot az irgalmas szeretet gyakorlásáról az idei nagyböjtben is, és lehetőségeinkhez mérten tartós élelmiszerrel járuljunk hozzá a Katolikus Egyház segélyakciójához. Ezt megtehetik a jövő heti vasárnapi szentmiséken és az azt követő hétköznapokon, március 24-től 31-ig. Adományaikat a karitász juttatja majd el a rászorulókhoz. A korábbi években meghirdetett gyűjtésünk eredményeképpen családok ezreit tudtuk segíteni azokkal a segélycsomagokkal, amelyeket a hívek adományaiból juttattunk el a rászorulókhoz. Ha ezt mindannyian megtesszük és legalább 1 kg adományt hozunk a templomba, újra nagyon sok családnak tudunk segíteni az irgalmas Jézus példáját követve.

Telefonos adományvonalon is bekapcsolódhatunk a karitász segítő munkájába. Ha hívjuk a 1356-os telefonszámot, hívásonként 500 forinttal segítünk.
„1% segítség, 100 % szeretet.” Kérjük, hogy aki teheti, adója egy százalékával is támogassa a Katolikus Karitász karitatív szolgálatát: a Karitászt Támogató Alapítványt. Köszönjük a szegényeknek szánt adományaikat.
Ferenc pápa nagyböjti üzenetében így bíztat bennünket: Ne hagyjuk, hogy e kedvező idő haszontalanul teljen el! Kérjük Isten segítségét, hogy rátaláljunk a valódi megtérés útjára. Hagyjuk el az önzést és az önmagunkra irányuló figyelmet és forduljunk Jézus húsvétja felé, váljanak szükséget szenvedő testvéreink felebarátainkká, akikkel testi és lelki javainkat megoszthatjuk. Így életünk konkrét cselekedeteiben Krisztusnak a bűn és a halál felett aratott győzelme megvalósul és ezzel az ő átalakító erejét a teremtésre is lehívjuk.”

Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

Dr. Kelemen Erzsébet író, költő, drámaíró, vizuális művész, irodalomtörténész, a debreceni Szent József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium tanára, szaktanácsadó és minősített kutatótanár a nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából József Attila-díjat vett át professzor dr. Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterétől.
Gratulálunk a kitüntetéshez, és további munkájához Isten áldását kérjük!

Kelemen Erzsébet (Edelény, 1964)
Középiskolai tanulmányait Budapesten, a Patrona Hungariae Gimnáziumban végezte.1986-ban a Bessenyei György Tanárképző Főiskola magyar–ének-zene szakán tanári oklevelet, zongora tanszakon pedig zeneoktatói képesítést szerzett. 1995-ben hittanári diplomát kapott a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán. 2001-ben a Budapesti Műszaki Egyetem közoktatási szakán, 2006-ban pedig a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán, a magyar levelező tagozaton végzett. 2006-tól 2009-ig a Debreceni Egyetem Irodalomtudományok Doktori Iskolájának PhD-hallgatója volt. 2007 januárjáig, még Nagy Gáspár felkérésére és vezetése mellett, a Magyar Katolikus Rádióban a debreceni kulturális hírek tudósítója. Jelenleg a debreceni Szent József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium tanára. A Hajdú Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézetben emberismeret és etika tantárgyból megyei szaktanácsadói feladatokat is végzett. 2015 januárjától pedig magyar nyelv és irodalomból lát el szaktanácsadói feladatokat a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézetben.

Kutatási területe a kortárs irodalom, az avantgárd, a vizuális költészet. Doktori (PhD) fokozatot 2011. március 4-én szerzett summa cum laude minősítéssel. 2014-ben az OFI próbaminősítő eljárásán vett részt: mesterpedagógusi fokozatot kapott. Majd 2015 őszén az OH által minősített kutatótanár lett.
Tagja az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának és a Magyar Írószövetségnek.

A kortárs költészettel és prózával foglalkozó számos tanulmány és kritika szerzője. A számítógépes versgenerálás elméleti szakembere, hazai értelmezője. Képverseiből több alkalommal rendeztek kiállítást.
Tizenhat kötete jelent már meg (versek, vizuális költemények, drámák, novellák, ifjúsági történelmi regény, Batthyány-naplóregény, pszicho-thriller, tanulmányok, kritikák, emberismeret és etika tankönyv, monográfia).

Szakirodalmi publikációi száma: 59
Szépirodalmi publikációi száma: 121
Kiállítások a vizuális költeményeiből: 25 településen, 42 helyszínen
Író-olvasó találkozói, irodalmi előadásai: 77 alkalommal
Konferencia-előadásai: 13 alkalommal
Megjelent könyvei:
Engedj Uram házad közelébe (JEL Kiadó, 1995) – versek
A szent zene és a hitoktatás (JEL Kiadó, 1996) – tanulmány
Tiván (JEL Kiadó 1997, 1998, 2001, Püski Kiadó 2012) – ifjúsági történelmi regény
Sarutlanul (JEL Kiadó, 1998) – versek
Hexameron (JEL Kiadó, 2000) – novellák
Getszemáni magány (Magyar Napló Kiadó, 2003) – dráma Teleki Pálról
Violoncello (Ráció Kiadó, 2005) – képversek
Viaszpecsét (Ráció Kiadó, 2008) – versek
Happy Birthday! (Magyar Napló Kiadó, 2008) – monodrámák
Tiszta szándék. Gróf Batthyány Lajos olmützi és pesti naplója, levelei (Püski Kiadó, 2010)
Emberismeret és etika. Középszintű szóbeli érettségi tételek és jegyzetek a tanítási órákhoz (Kairosz Kiadó, 2010) – tankönyv
Hét színkép (Ráció Kiadó, 2010) – tanulmányok, kritikák
Testet öltött szavak. Papp Tibor vizuális költészete (Magyar Műhely, 2012) – monográfia
Getszemáni magány. Dráma Teleki Pálról két felvonásban – Getsemańska samotność. Dramat o Pálu Teleki w dwóch aktach (Hungarovox Kiadó, 2013) ‒ dráma
Itt ragadt lélek (Hungarovox Kiadó, 2015) ‒ regény, pszicho-thriller
Napkelte (Magyar Műhely Kiadó, 2015) ‒ vizuális költemények
Kiadás előtt: Rorate (Orpheusz Kiadó, 2017) – versek

Díjai :
• „Segítő Mária” Alapítvány irodalmi díja, 1996.
• Vezérkari Főnöki Díj, 2007.
• Alkotói Ösztöndíj, 2010., 2014.
• Tormay Cécile Kör különdíja, 2010.
• Pilisi Alkotó Képtár Egyesület díja, 2011.
• Miniszteri Alkotói Díj, 2013.
• Nemzeti Kulturális Alap alkotói támogatása, 2014.
• Magyar Ezüst Érdemkereszt, 2016.
• József Attila-díj, 2019.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából rendezett ünnepségen állami kitüntetéseket adott át a külhoni, nemzetiségi és egyházi élet kiemelkedő képviselőinek március 12-én Budapesten, a volt karmelita kolostorban kialakított Miniszterelnökségen. Nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából, Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetésben részesült mások mellett Nemeshegyi Péter teológus, a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának tagja a kereszténység értékeinek hiteles képviselőjeként folytatott lelkipásztori szolgálata és missziós tevékenysége, nemzedékek számára meghatározó teológusi és tanári pályája, valamint a magyar–japán kapcsolatok elmélyítésében betöltött szerepe elismeréseként.

Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült mások mellett Görbe László, a kecskeméti Szentháromság Plébánia plébánosa, a budapesti Szent Margit Gimnázium nyugalmazott igazgatója a rendszerváltás után újrainduló katolikus oktatásban végzett kimagasló színvonalú tanári és iskolavezetői tevékenysége, valamint elhivatott lelkipásztori szolgálata elismeréseként; dr. Lipthay Erzsébet nyugalmazott gyermekorvos, a Szilágyi Erzsébet Nőegylet, a Pro Arte et Natura Alapítvány és az Iparművészeti Múzeum Baráti Kör társalapítója a betegek szolgálatában végzett gyógyítómunkája, valamint a magyar történelmi hagyományok és Mindszenty József bíboros emlékének ápolása érdekében folytatott szervezőtevékenysége elismeréseként.

Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült mások mellett Bálint Emil, a Csíkszeredai Szent Ágoston Plébánia plébánosa, az erdélyi magyarság hitéletének gazdagítása és nemzeti öntudatának megerősítése érdekében végzett odaadó szolgálata elismeréseként; Csíki Dénes pápai káplán, kanonok, a Nyárádköszvényesi Római Katolikus Plébánia plébánosa Márton Áron püspök mellett végzett titkári munkája, valamint a kommunista elnyomás éveiben Jakab Antal püspök, illetve Bálint Lajos és Jakubinyi György érsekek melletti több évtizedes szolgálata elismeréseként; Jakab Gábor pápai káplán, szentszéki tanácsos, a Kolozsvár-Kerékdombi Helyi Lelkészség plébánosa több évtizedes lelkipásztori szolgálata, a kommunista elnyomás idején Márton Áron püspök elvei mellett tanúsított kiállása, valamint az erdélyi katolikus sajtó újraszervezésében vállalt szerepe elismeréseként; Kladiva Imre, a Jászapáti Kisboldogasszony Plébánia plébániai kormányzója a helyi egyházközség vezetőjeként a jövő nemzedék értékrendjének megerősítése, valamint a jász hagyományok ápolása érdekében végzett tevékenysége elismeréseként; Salamon József, a Gyimesbükki Plébánia plébánosa a gyimesi magyarság identitásának és kultúrájának megőrzése érdekében végzett odaadó szolgálata elismeréseként; Schall Tamás helyettes esperes, a veszprémi Magyarok Nagyasszonya Plébánia plébánosa a plébánia megszervezésében vállalt szerepe, valamint a helyi és a kárpátaljai testvéregyházközség érdekében végzett tevékenysége elismeréseként; Sebők Sándor, a Fóti Római Katolikus Egyházközség plébánosa a helyi családok és fiatalok erkölcsi-hitéleti nevelése, valamint a keresztény, nemzeti értékek megőrzése érdekében végzett több évtizedes lelkipásztori szolgálata elismeréseként.

Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült mások mellett Gabona Ferenc, a Don Bosco Családok Egyesületének alelnöke, a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség elnöke és alapító tagja a vajdasági magyar cserkészet alapjainak megteremtésében betöltött jelentős szerepe, közösségépítő tevékenysége elismeréseként; Török András, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség Mária Út koordinátora, a Szövetségi Cserkésztanács volt elnöke a felvidéki magyar cserkészmozgalomban és a Közép-európai Mária Út szlovákiai szakaszának kiépítésében betöltött szerepe, valamint számos zarándoklat szervezésében végzett munkája elismeréseként.
* * *
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere nemzeti ünnepünk alkalmából Magyar Érdemrend Lovagkereszt, Magyar Érdemrend Tisztikereszt, Érdemes Művész, Kiváló Művész és Babérkoszorú-díjakat adott át a Várkert Bazárban, március 12-én.
Nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából, kiemelkedő színvonalú munkájáért Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült mások mellett Magó Gábor Gyula nyugalmazott pedagógus, a Katolikus Diáksportért Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Katolikus Iskolák Diák Sportszövetségének alapítója és tiszteletbeli elnöke és dr. Zachar Péter Krisztián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kara Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Budapest belvárosi csoportjának elnöke.

Forrás: Magyar Kurír

2019. március 12., kedd 15:28

Hegymászás és tánc 40 napon keresztül

Nagyböjti lelkigyakorlaton vettek részt 2019. március 11-én a kisvárdai Szent László Katolikus Gimnázium, Szakgimnázium, Általános Iskola, Kollégium és Óvoda pedagógusai, dolgozói és az intézménybe járó gyermekek szülei. A lelkigyakorlatos előadást Papp Tamás mátészalkai káplán atya tartotta, aki nem először járt a katolikus intézményben, hiszen közel fél évet töltött diakónusként a kisvárdai római katolikus plébánián.

Hegymászás és tánc. Ezt a címet adta Tamás atya hozzánk intézett gondolatainak vezérmondatául. És hogy miért? Erre ezt a választ kaptuk:

Az előttünk álló 40 napos böjt olyan, mint a hegymászás, vagy a tánclépések megtanulása. Hiszen a böjt előtt is át kell gondolnunk tetteinket, miről szeretnénk lemondani, milyen jócselekedeteket szeretnénk véghezvinni. Csak úgy, mint a hegymászásnál. Előre meg kell terveznünk, hogy hová tegyük a kezünket és lábainkat, lépésről lépésre, centiről centire. Mindez fejben dől el, kiválasztva az útvonalat. Nincs ez másként a táncnál sem. Minden egyes lépésnek megvan a maga súlya és szépsége. Ha túl hamar lépünk, kizökkenünk a ritmusból és már máshol járunk.

Hegymászás közben arra kell koncentráljunk, hogy felérjünk a szikla tetejére – utunkat nem a mélyben kell keresnünk, hanem fent a magasban, mert a magasba vágyás felemelő érzés. Le kell küzdenünk önmagunk kényelmes határait. Képzeljük csak el, mennyivel jobb szétnézni a hegy tetejéről, miután felkapaszkodtunk rá, sérüléseket és horzsolásokat szerezve, mint felmenni a szikla tetejéig egy autóbusszal és úgy letekinteni a világra.

A böjti időszakban azonban nem csak tetteinkre kell figyelnünk – folytatta beszédét Tamás atya – hiszen a keresztény böjt lényege, hogy osztatlan szívvel figyeljünk Istenre. A böjt célja nem a méregtelenítés, nem a test megvetése, a világ lenézése, az evilági örömök semmibe vétele. A böjt célja, hogy kivonjuk magunkat a világból, s osztatlan, koncentrált szívvel Istenünkre figyeljünk.

Képzeletünket egy következő filmkockára irányította Tamás atya: egy képzeletbeli hídra, hiszen a testünk olyan, mint egy híd! Kifelé a testen keresztül fejezzük ki szeretetünket: kezet nyújtunk, dolgozunk vele és ölelünk. Ugyanakkor a test híd befelé is! Híd, amin keresztül jut be az érzés, benyomás, félelem, vágy, fájdalom és öröm. A nagyböjti időszakban arra kér bennünket Tamás atya, hogy zárjuk be a külső hidat, hogy csak Isten belső hangját halljuk, melynek mélységes csöndje megérint bennünket.

Végezetül a nagyböjti időszak kezdetén ezt kérte mindannyiunktól Tamás atya: Figyeljünk a csendre, éljünk nyitott szemmel, nyitott füllel és nyitott szívvel. Lássuk meg a mindennapi apró dolgokban is Istent – egy mosolyban, egy köszönésben, egy segítségnyújtásban. Engedjük, hogy a mennyei Atya megismerje új oldalunkat, válasszuk a boldogságot, és örömmel érkezzünk meg a feltámadás ünnepére.

Borus Lászlóné
média-képzős hallgató

Szent László Katolikus Gimnázium
Foto: Molnár László

A hirtelen szívmegállás egy keringési zavar, amely helyreállításának leghatékonyabb módja a defibrillátor (újraélesztő készülék) használata. Ez azonban legtöbb esetben nem áll rendelkezésre, így a keringést és a légzést pótolni kell. A laikus újraélesztés szabályait és lépéseit Molnár Zoltán mentőtiszt szakos hallgató (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar), egyben egyházmegyei médiaképzős hallgató ismertette és mutatta meg csoporttársainak február kilencedikén.
A hirtelen szívhalál bárhol, bármikor, bárkivel előfordulhat. Ezért van nagy szükség arra, hogy félelmeinket és ijedtségünket félretéve minden esetben segíthessünk a bajban lévő embertársainkon. A hátterében leggyakrabban egy ingerületvezetési zavar áll, azon belül is az ún. kamrafibrilláció. Ennek során a szív remegésbe kezd, tehát nem áll le, de a pumpa funkcióját képtelen ellátni, így a keringés megáll.

Mit kell tennünk ilyen esetekben? Molnár Zoltán a legfontosabb tudnivalókat is megosztotta a hallgatókkal:

– Első lépésben győződjünk meg a saját, a jelenlévők és a bajbajutott biztonságáról! (Áramtalanítás, szellőztetés stb.)
– Óvatosan, de mégis határozottan szólítsuk meg, és ezzel egy időben vállainál rázzuk meg a sérültet! Ha nem reagál:
– 10 másodpercem van, hogy megvizsgáljam a légzését. Az állánál és a hajas fejbőr találkozásánál megfogom, és hátrahajtom a fejét! A fejemet lehajtom az sérült orra elé, így látom, hallom, érzem a mellkas emelkedését. Ha nincs légző mozgás:

– Megszólítok és kijelölök valakit, hogy azonnal hívja a mentőket. Számuk 104, de a 112-t tárcsázva is tudunk segítséget kérni. Tájékoztassuk a mentőket, hogy megkezdett újraélesztéshez kérünk segítséget, és érdemes rákérdezni, van-e a közelben defibrillátor. Ha fennáll a légúti akadály gyanúja (pl. a sérült az étteremben fekszik), keresni kell az idegi testet. A mentésirányító megad minden szóbeli segítséget.

– Elkezdjük a mellkas kompresszióját! Kézfejeinket ujjainknál kulcsoljuk át, alul lévő tenyerünk párnás részét helyezzük a mellkas középvonalába, a szegycsont alsó felére. Kezdjük el a mellkas lenyomását. A lenyomások mélysége öt, legfeljebb hat centiméter legyen. A lenyomások üteme 100-120/perc legyen. Egyszerre harminc lenyomást végezzünk.

– Majd végezzünk két befújást! Fejét, állát hátra húzzuk (így a légút szabad lesz), az orrot befogjuk, az ajkait bekapjuk, és öt másodperc alatt két befújást alkalmazunk. Közben meggyőződünk, emelkedik-e a mellkas: arcunkat fordítsuk a sérült mellkasa felé, nézzük annak süllyedését, illetve vegyünk friss levegőt, majd fújjunk be még egyet. Egy éves korig csecsemőknél két ujjunkat használva hármat nyomunk, kettőt befújunk, az orrot, és a szájat egyszerre bekapva. Gyerekeknél tizenöt nyomás után kettőt befújunk. Tóból kimentett embernél is meg kell kezdeni az újraélesztést. A hideg víz lassítja a halál bekövetkeztét.

– Folytassuk az újraélesztést! Két percenként az élesztő személye cserélődjön, a 30:2 arányú kompressziós befújást addig végezzük, míg meg nem érkeznek a mentők, vagy rendeződik a sérült keringése, illetve nem fáradunk ki.

Molnár Zoltán és a www.elsősegély.hu internetes weblap szerint a leggyakoribb hibák újraélesztés során a következők:

„A lenyomás túl mély, túl felületes, túl gyors, túl lassú. Gyakori és súlyos hiba, ha nem szilárd felületen végezzük (padlózat).

Lélegeztetésnél hiba a túl sok vagy túl kevés befújás, ha mellé megy, nem megfelelően hátrahajtott fejnél vagy hirtelen befújásnál a gyomorba áramlik a levegő.

Ne felejtsük el, hogy a legnagyobb hibát akkor követjük el, ha el sem kezdjük az újraélesztést, hisz ez esetben lehetőséget sem biztosítunk a keringés rendezésére.

Az újraélesztési protokoll a rendelkezésre álló statisztikai adatok, illetve az egészségügyi eszközfejlesztés tükrében általában öt évenként frissül. Legutóbb 2015 októberében publikálta az európai újraélesztési társaság (European Resuscitation Council – ERC).”

Geréné Sárga Monika

Mi a kapcsolat egy rézcsavar és egy törött szárnyú galamb között? A válasz: Kürti László költő, tanár, szerkesztő, aki március 5-én a Szent József Plébánia vendége volt Egyeken.

Kürti László inspiráló, a hallgatókat mélyen megérintő versei számtalan gondolatot indítottak el, szenvedésről, életről és halálról, kitaszítottságról, gondoskodásról és elfogadásról. Versei első hallásra szárazak, szavai úgy koppannak a lélek burkán, mint a koporsóra dobott rögök. Aztán hirtelen megnyitják a kapukat és felkavarnak, elindítanak azon az úton, amely szembesít önmagunkkal, a környezetünkkel, a sokszor dísztelen, szürke hétköznapokkal. Egy rézcsavar, amit észre sem vennénk, de Kürti László szemüvegén át meglátjuk nagyapját és a költőt, ott vagyunk a szobában, ahol a kitagadott unoka néz szembe nagyapjával, és reméljük, hogy kiengesztelődnek egymással. Ugyanilyen jellegtelen, szinte hétköznapi, alig észrevehető egy parasztgalamb, aki megsérült. Elmegyünk mellette, vagy észre vesszük? Gondoskodunk-e róla, vagy sorsára hagyjuk? Már nem is csak egy sérült madárról van szó, hanem rólam és rólad, akik oly sokszor vakok vagyunk, hogy észre vegyük a másik ember baját.

„Ha elkezdjük olvasni a Kürti-verseket, szinte elfelejtjük, hogy költészettel van dolgunk. Dísztelen, sőt nem egyszer prózai az expozíció, éppen csak közli, mi van, mi a szitu, egy realista novella kezdete is lehetne. A vers elénk állít egy helyzetet, de nem tudunk meg belőle eleget, és mintha az álom fénytörésébe kerülne a valóság. „Álmot követek, ideát, más szóval Istent, ki messziről még mindig idelát.” (Adósságom, Alkalmi otthonok). Versei indulati ívét az emlékező, a dolgokat felidéző költő legtöbbször első személyű és jelen idejű izgalmával-lázával rajzolja meg úgy, hogy az emlékező én erősebbé válik, mint a felidézett én vagy maga a szituáció.”- írta róla Turczi István.

A találkozón kérdések is elhangzottak, és Kürti László szívesen válaszolt, egyszerűen de világosan, épp úgy, ahogyan ír. Magunkkal vittük azt a látásmódot, olyan ember nem ránk erőltetett, inkább csendesen, alázattal felkínált tanácsát, aki maga is sok szenvedés által formálódott, alakult, és lett azzá, amilyennek ezen a márciusi estén láthattuk.

Kürti László 1976-ban született Vásárosnaményban. Költő, tanár, A Vörös Postakocsi című Online folyóirat szépirodalmi rovatának szerkesztője. Filozófia szakon végzett a Debreceni Egyetemen, jelenleg végzős PhD-hallgató esztétika szakon. Etika és erkölcstan tanári képesítést a Kodolányi Főiskolán, testnevelő és gyógytestnevelő tanári szakot a Semmelweis Egyetemen és az Esterházy Károly Főiskolán szerzett. Tagja a Szépírók Társaságának, a Magyar Írószövetségnek, a József Attila Kör Irodalmi Egyesületnek (JAK) és a Fiatal Írók Szövetségének (FISZ), eddig öt kötete jelent meg, a legutóbbi A csalásról címmel (Kalligram, 2017).

https://www.youtube.com/watch?v=zDj6LfmU814  A Rézcsavar c. vers Mácsai Pál tolmácsolásában
https://www.youtube.com/watch?v=r6YdolM6slM  Parasztgalamb c. vers Rudolf Péter előadásában

A program az EFOP-1.3.7-17-2017-00296 azonosítószámú pályázat keretében valósulhatott meg.

Papp László

Fotó: Papp Ágoston

2019. március 9-én tartottuk az Egyházmegyei Szavalóverseny elődöntőjét a Debreceni Esperesi Kerület és a Berettyóújfalui Esperesi Kerület hittanosai számára. A versenynek a Szent József Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium adott otthont, amelyet dr. Krakomperger Zoltán plébános atya bevezető szavait követően, Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök nyitott meg.

A négy kategóriába 52 gyermek jelentkezett, Debrecenből, Hajdúszoboszlóról, Balmazújvárosból, Berettyóújfaluból, Nyíradonyból.

A helyezettek, akik továbbjutottak a 2019. március 30-i döntőre:

1-2. osztályosok:
Arany fokozat: Tenkely Kata; Nyitrai Zsombor
Ezüst fokozat: Tar Liliána; Vincze Boglárka
Bronz fokozat: Kiss-Mercs Szonja; Hegymegi Nándor

3 – 4. osztályosok:
Arany fokozat: Puj Krisztián
Ezüst fokozat: Szabó Lili
Bronz fokozat: Moldoványi Ádám

5 – 6. osztályosok:
Arany fokozat: Fekete Bernadett
Ezüst fokozat: Tóth Péter Mátyás
Bronz fokozat: Ugrai Richárd

7 – 8. osztályosok:
Arany fokozat: Nagy Laura
Ezüst fokozat: Bot Panna Rózsa
Bronz fokozat: Györgyfi Zétény Sándor

Szeretnénk köszönetünket kifejezni a mindazoknak, akik segítették a verseny megszervezését, lebonyolítását, az Egyházmegyei Lelkipásztori Intézetének, a Szent József Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium vezetőségének, Dr. Krakomperger Zoltán plébános atyának ,a Debreceni és Berettyóújfalui Esperesi Kerület hitoktatóinknak.

Feketéné Nagy Magdolna
hitoktatási koordinátor


NEKtek! – Veletek!
Készüljünk együtt
az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye központi programja 2018-2019
Debrecenben a Megtestesülés Templomban
(4032 Debrecen Borbíró tér 9.)

PROGRAM

Naptár

« Március 2019 »
H K Sze Cs P Szo V
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31