december 2020

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök szentmisét mutatott be december 27-én, Szent Család vasárnapján a debreceni Szent Anna-székesegyházban.

A püspök atya imádkozott a családokért, a családok egységéért, a szeretet áramlásáért. Az a család, amely beengedi Krisztust az életébe, igent mond az életre, az örök életet nyer – hangsúlyozta a főpásztor a szentmise elején. A befejező áldás után pedig sor került a jelen lévő családok és a házaspárok megáldására.

 

A főpásztor ezen a szentmisén adott hálát püspöki szolgálatáért, hiszen éppen tíz évvel ezelőtt, 2010. december 27-én nevezte ki XIV. Benedek pápa az Egri Főegyházmegye segédpüspökévé. Ebben az évben 2020. szeptember 21-én pedig öt éve volt, hogy Ferenc pápa kinevezte őt a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspökévé.

Kérjük a Jóisten áldását a főpásztor életére és további megyéspüspöki szolgálatára!

Palánki Ferenc megyéspüspök körlevélben szólt az egyházmegye családjaihoz Szent Család vasárnapján, amelyet teljes terjedelmében közlünk:

 

Püspöki körlevél Szent Család Vasárnapjára

Krisztusban Szeretett Testvéreim!

 

Ma, Szent Család ünnepén körlevélben fordulok hozzátok, hogy benső azonosulással közösen tanúsíthassuk: „Maga Isten a szerzője a házasságnak, amely különböző javakkal és célokkal rendelkezik, és ezek igen nagy jelentőségűek az emberi nem fönnmaradása, az egyes családtagok személyes fejlődése és örök sorsa, valamint magának a családnak és az egész társadalomnak méltósága, biztonsága, békéje és jóléte szempontjából” (Gaudium et Spes, 48.)

Szent Család ünnepét XV. Benedek pápa 1920-ban iktatta anyaszentegyházunk liturgikus kalendáriumába, és kijelölte napját a karácsonyi ünnepkörben. Karácsony mindenekelőtt azért jelent családi ünnepet, mert Isten megtestesült Igéje egy családban született közénk, növekedett emberré, sajátította el az emberi élethez szükséges tudni- és tennivalókat, és készült fel üdvözítő küldetése teljesítésére.

Szent Család ünnepén nem csupán ünnepélyességgel köszöntjük Jézust, Máriát és Szent Józsefet, és családi közösségüknek hódolunk, hanem újra kibetűzzük a család nélkülözhetetlen fontosságának mibenlétét az egyház és a társadalom javára.

A mai ünnep bevezetése óta eltelt 100 esztendő során alaposan és mélyrehatóan megváltozott az a társadalmi légkör hazánkban, Európában és az egész világon, amelyben a család betölti Istentől rendelt küldetését.

Jelenkorunkban az Isten által akart házasság és családi élet társadalmunk egyik legveszélyeztetettebb valósága, mert bomlasztó-romboló ideológiai támadások célpontjául választották azok, akik „úgy élnek, mint Krisztus keresztjének ellenségei. Végük a pusztulás, istenük a has, azzal dicsekszenek, ami gyalázatukra válik, eszüket a földieken járatják” (Fil 3,18b-19).

Sokat hallhatunk a házasság és a család válságáról. Persze válságban van az egész emberiség Istentől elszakadt része. A családi élet válságával függ össze az egész társadalmi élet ziláltsága, az ifjúság nevelésének nehézkessége vagy teljes hiánya, a fiatalkorúak bűnözésének növekedése, nem beszélve a papi és szerzetesi hivatások drámai csökkenéséről.

A közélet felelősei részéről családbarát állami intézkedésekre volt és van szükség, hogy a családok égető gazdasági-társadalmi problémáin enyhíthessenek. A gazdasági-társadalmi kérdések megoldásához — miként az emberi élet minden egyéb viszonylatában — sürgősen szükség van erkölcsi megújulásra. Ebben a megújulásban a katolikus keresztény hívőknek, egyedülállóknak, házasoknak és családoknak élenjáró szolgálatot kell ellátniuk: tanúságot kell tenniük az evangéliumi életről és a belőle forrásozó örömről.

Közülünk boldognak vallhatja magát az, aki összetartó, több generációs családi közösségben nőhetett fel, és családosként ilyen családi élet megvalósítását célul tűzte ki magának, és e cél elérése érdekében szövetségeseként küzd az oldalán hitvestársa és minden más családtagja.

Szent Család ünnepe cselekvési programot kínál fel mindenkinek: családosoknak és nem családosoknak, de elkötelezetten családpártiaknak. Vegyük számba ennek a cselekvési programnak kiemelt fontosságú elemeit:

  • — Isten megtestesült Igéje világra jövetelének helyéül a családot választotta, és ezzel a családi életformára feltétlen igent mondott, és alkalmassá nyilvánította arra, hogy benne az élet valamennyi viszontagsága és a korszellem negatív befolyásai ellenére a gyermekek oltalmazó szeretetben, egészséges jelleművé felnövekedjenek, emberi értékeikben kiteljesedjenek, és megkapják későbbi felnőtt életükhöz a kellő érzelmi, értelmi és akarati megalapozást. A házastársak elmélyülése — önmaguk kölcsönös ajándékozása és elfogadása alapján létrejövő — bensőséges egységükben és gyermekeik java megkívánja a feltétel és visszavonás nélküli teljes hűségüket és házastársi közösségük fölbonthatatlanságát.
  • — A család az „élet és a szeretet bensőséges közössége" (Gaudium et Spes, 48.), ezért feladata, hogy egyre inkább váljon életadó, -oltalmazó és –gyarapító szeretetközösséggé. A család lényegét és feladatát minden korszakban a szentháromságos agapé-szeretet határozza meg. Ennél fogva a családnak az a küldetése, hogy őrizze, kinyilvánítsa és közölje mindenkivel azt a szeretetet, amely eleven visszhangja és tükröződése annak a szeretetnek, mellyel Isten szereti az emberi nemet és az Úr Krisztus az ő menyasszonyát, az Egyházat (vö. Ef 5,28-33).
  • — A család Istentől kapott négyszeres küldetést teljesít. 1. Megvalósítja a szabad személyek közösségét. 2. Az élet szolgálatában (továbbadásában és nevelés általi kiteljesedésében) áll. Az élet Isten kifejezett akarata szerinti szolgálata magában foglalja a természetes életnek mint ajándéknak az elfogadását, és vonatkozik a természetfölötti, a kegyelmi életre is. 3. Részt vesz a közjó gyarapítására irányuló társadalmi erőfeszítésekben. 4. Értékőrzően és -elmélyítően részesedik anyaszentegyházunk életében és küldetésében (vö. II. János Pál pápa, Familiaris consortio, 17.).
  • — Szűz Mária és Szent József „fölvitték Jézust Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak,…” (Lk 2,22), tehát hogy Istennek szenteljék. Ennek az ószövetségi törvényi rendelkezésnek követése Szűz Mária és Szent József engedelmes hitének megvallása, amely elutasítja a megalkuvást és nem kér könnyítéseket. Szűz Mária és Szent József nem a saját, természetes kívánságaiknak engedelmeskedtek, hanem a szövetség üdvösségszerző Istenének. Ebből kikövetkeztethetjük, hogy egy család sem hozhat létre önmagából és önmagától üdvös viszonyokat.

A család a társadalom alapsejtje, az evangélium hirdetésének első helye és a krisztusi hit átadásának semmi mással nem pótolható közege. A család az az elsődleges közösség, amelyben az eredményesség reményével adható tovább és jól elsajátítható a krisztusi hit, még mielőtt a gyermekek részt vennének hitoktatáson. A katolikus keresztény hit továbbadását megnehezíti a szülők töredékes hitismerete, alkalomszerű hitgyakorlata és a hittudat elerőtlenedése. Ezek azonban olyan hiányosságok, amelyek pótlásáért sokat tehetnek a szülők.

  • — Jézus, Szűz Mária és Szent József együtt álltak Istene elé a családi és a közösségi (zsinagógai) imádkozásban. Jézus feltámadása után a benne hívők folytatják ezt az imádkozást (vö. ApCsel 1,14).

Minden család beláthatja, hogy szüksége van a közös imádkozásra. Az együtt imádkozó család megnyílik Isten világára, mert nem elégedhet meg a véges földi élet kínálataival. Az imádkozó család „erőfeszítéseivel, odaadásával Isten után vágyódik, az istendicséretben kilép önmagából, és az Urat szemlélve túllép a maga korlátain” (Ferenc pápa, Gaudete et exultate, 147).

  • — Szűz Mária és Szent József annak tudatában őrizték, nevelték és avatták be népük vallási hagyományába a gyermek Jézust, hogy ez a gyermek nem az övék, hanem a szövetség Istenéé.

Minden gyermek szülei gyermeke, de mindenekelőtt Isten teremtménye, az Ő képmása. Ezzel pedig minden gyermek Istentől kapott üzenet szülei és a társadalom számára. „A gyermekek mint a család eleven tagjai a maguk módján hozzájárulnak a szülők megszentelődéséhez” (Gaudium et Spes, 48.).

Krisztusban Kedves Testvéreim!

Bizakodó vagyok, mert tapasztalom, sok katolikus családban él a hit, az egymást megbecsülő és áldozatos szeretet. Meggyőződésem, a szentségi házasságban és az evangéliumnak érvényt szerző családi életben a családtagok igazi boldogságot ajándékozhatnak egymásnak, és hitből fakadó tanúságtételüket képesek mások számára meghívóan megélni egyházunkban és társadalmunkban.

Ebben a reményben imádkozom egyházmegyénk minden családjáért és a házasságkötés előtt álló minden fiatalért.

A Szent Család közbenjárását kérve adom főpásztori áldásomat Mindnyájatokra.

 

Debrecen, 2020. december 27., Szent Család ünnepén

 

Ferenc püspök

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

Karácsony első napján, december 25-én Palánki Ferenc megyéspüspök mutatta be a 10.30-kor kezdődő ünnepi szentmisét a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban, melyen a főpásztor hivatalosan is elköszönt Felföldi László kinevezett pécsi püspöktől, egyházközségünk korábbi plébánosától, egyben beiktatta a Magyarok Nagyasszonya Főplébánia új plébánosát, Csordás Gábor atyát. Az ünnepi szertartáson a debrecen-nyíregyházi megyéspüspökkel együtt misézett Felföldi László kinevezett pécsi megyéspüspök, Csordás Gábor, a Magyarok Nagyasszonya Főplébánia új plébánosa, dr. Papp Tibor, a görögkatolikus Nyíregyházi Egyházmegye főhelynöke, Törő András, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Püspöki Hivatalának irodaigazgatója, valamint Szidor János, a Főplébánia káplánja. Az ünnepi szentmisén jelen volt dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere is.

Köszöntés

Az ünnepélyes bevonulást követően Palánki Ferenc megyéspüspök köszöntötte a megjelenteket és a híveket. Megkülönböztetett tisztelettel köszöntötte Felföldi László kinevezett pécsi püspököt, eddigi plébánosunkat és általános helynök atyát, akinek méltatta plébánosi és helynöki szolgálatát. Külön köszöntötte dr. Papp Tibort, a Nyíregyházi Egyházmegye főhelynökét, dr. Kovács Ferencet, Nyíregyháza polgármesterét, továbbá Csordás Gábor atyát, aki hivatalába történő beiktatását követően hivatalosan is a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Főplébánia plébánosa és az Egyházmegyei Lelkipásztori Intézet igazgatója lesz.

A dispozíció

Az olvasmányok és az evangéliumi szakasz felolvasását követően, a beiktatási szertartás kezdetén, dr. Törő András,  a püspöki hivatal irodaigazgatója felolvasta Csordás Gábor atya dispozícióját, melyben Palánki Ferenc megyéspüspök 2020. december 15-i hatállyal az egyházmegyei karitászigazgatói beosztása érintetlenül hagyásával kinevezte plébánosnak a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Főplébániára és számára a hivatalával járó Keresztelő Szent Jánosról nevezett szabolcsi prépost címet adományozta számára, továbbá kinevezte a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Lelkipásztori Intézete igazgatójává. A püspök atya a dispozícióban azt is kérte, hogy Csordás Gábor atya eddigi plébániáját, a nyíregyháza-borbányai Szent László plébániát káplánjai segítségével, oldallagosan lássa el.

Plébánosi eskütétel

Ezt követően Csordás Gábor atya hivatalosan kérte beiktatását a püspök atyától, majd esküt tett a főpásztornak a plébánosi kötelességei teljesítésére vonatkozóan: „Isten engem úgy segéljen és az ő szent evangéliuma, melyet kezemmel érintek.”  Majd a plébánosi szolgálat hivatalos kezdetének jeleként Palánki Ferenc megyéspüspök átadta a templom kulcsát, az evangéliumos könyvet, valamint a misézőkelyhet Csordás Gábor beiktatott plébánosnak.

A főpásztori tanítás

Palánki Ferenc megyéspüspök főpásztori tanítását Felföldi László püspök atya választott jelmondatának: „Megismertük a szeretetet” (vö. 1Jn 4,16) gondolata mentén kezdte:

Megismertük a szeretetet”. Szent János első leveléből való ez a mondat, mely így folytatódik: „… és hittünk benne”, mert az ismereteinkből hit fakad. Ha megvizsgáljuk, a hitnek három összetevője van: az ismeretanyag, az emberi akarat és az isteni kegyelem. Ezzel az utóbbival nem szokott baj lenni. Isten kegyelme árad felénk, bőségesen jön, kapjuk. De az ismeretanyaggal és az emberi akarattal már szokott probléma lenni. Nem ismerjük jól, nem ismerjük eléggé Istent, az ő szeretetét, és ezért nem fakad hit ebből az ismeretből. De a hívő ember számára is nagyon fontos a megismerés, hogy egyre jobban megismerjük az Istent, mert ezt a mondatot így is lehet értelmezni: Mi, akik hittünk, megismertük Isten szeretetét, hogy mi, akik hittel közelítünk Istenhez, egyre inkább megismerjük az ő szeretetét.

Az, hogy 2000 évvel ezelőtt született egy kisgyermek Betlehemben, egy istállóban, az önmagában nem sok mindent jelent. De ha hittel közeledünk felé, akkor rádöbbenhetünk arra, hogy ez egy misztérium, egy olyan csodálatos dolog, ami mellett nem mehetünk el közömbösen. Megismertük Isten szeretetét, aki földi élete első pillanatától kezdve vállalta a közösséget a hajléktalanokkal, a szegényekkel, a kitaszítottakkal. Megismerhetjük rajta keresztül az Isten szeretetét, egyre inkább eltelhetünk ezzel a szeretettel és egyre inkább kaphatunk általa küldetést, hogy felfogjuk azt, hogy miért is vagyunk ezen a világon. Hogy az a mi feladatunk és küldetésünk, hogy ennek a szeretetnek a hírnökei legyünk. Jézus Krisztus eljött erre a világra, hogy megismertesse Isten szeretetét, hogy megmutassa, milyen az igaz emberség. Elhozta a jóságot, elhozta a kedvességet. Ha valaki lát egy csecsemőt, egy piciny gyermeket, azonnal mosolyra húzódik a szája, azonnal kedveskedni próbál a kisgyermeknek. Milyen nagy öröm, mikor a családba gyermek születik, és milyen nagy öröm, ha istengyermek születik. Az egyház nagy családjában istengyermekek születnek minden kereszteléskor. Milyen nagy öröm, hogy Isten gyermekeként elkezdünk Jézushoz hasonlítani, mi is Isten gyermekei vagyunk és így az emberségünk útban lesz a teljesség felé. Jézus azért jött el, hogy megmutassa a gyöngédséget, a kedvességet, az emberiességet.

Tegnapelőtt, december 23-án, Ferenc pápa az audiencián, az általános kihallgatáson, beszédében megemlítette, hogy nem régen tudósokkal a mesterséges intelligenciáról és a robotokról beszélgetett. Megkérdezte a tudósokat, hogy mit nem fognak tudni a robotok. S azt válaszolták egyöntetűen, hogy nem fognak tudni kegyességet gyakorolni. Nem lesz bennük soha gyöngédség. Mert ez az emberségünkhöz tartozik. Jézus Krisztus erre akar bennünket megtanítani, hogy kövessük őt. Karácsony titka: Isten emberré lett. Hogyan tudjuk őt követni? Ha mi is emberré leszünk. Jó emberré. Olyan emberré, amilyenné ő lett, hogy ő képes volt mindig szeretni. Ma nagyon fontos, hogy a dolgainkat, tárgyainkat jól kezeljük. De Isten nem valamit küldött, nem valakit küldött maga helyett, nem egy tárgyat, még csak nem is egy eszményt, hanem ő maga jött el. Emberré lett, személlyé lett. sajnos mi jobban szeretünk a dolgokkal, tárgyakkal foglalkozni, mint a személyekkel, és nagyon sokszor a személyeket is tárgyiasítjuk. Nagyon sokszor a tárgyakat, amelyek elhasználódnak, kidobjuk, de sokszor így tekintünk egymásra is. Ferenc pápa azt mondja erre, hogy ez a leselejtezés kultúrája, hogy aki, vagy ami nem hasznos számomra, azt eldobom, leselejtezem. Ezzel máris elvész az a szeretet, amivel Isten közelít hozzánk. Isten az embert, egyikünket sem, soha nem selejtezi le. Soha nem tart bennünket lecserélhetőnek. Hiszen mindannyiunkért meghalt. Ez az emberi méltóságunk alapja, mert az ő képmására vagyunk teremtve. Az ember istenképű és a mai ünnepnek a titka pedig, hogy az Isten emberképű lett, hogy megváltsa a világot, hogy megváltsa az elbukott emberiséget, hogy akik a halál árnyékában ülnek, azoknak világosság támadjon. Jézus Krisztus ezért jött el, hogy elénk élje a szeretet. Emberi oldalról nézve persze nem volt sikeres. Ha végignézünk az életén, egészen a kezdetektől fogva, hogy hajléktalanként született, aztán menekülnie kellett Egyiptomba, majd egy vidéki kisvárosban kétkezi munkásként dolgozott, ácsként. Aztán amikor tanítani kezdett, akkor sem volt hová lehajtania a fejét. Egy ideig szívesen hallgatták, megcsodálták a csodáit, de aztán a nyilvánvaló csodák ellenére is áskálódni kezdtek ellene, visszautasították, majd pedig kigúnyolták, megkínozták, kivégezték. És Jézus minden körülménytől függetlenül megmaradt a szeretet útján. Ő mindig szeretett bennünket, nem mondott le rólunk soha.

A mai világban azt mondjuk az a sikeres, az a boldog ember, akinek sok öröme van. Jézus arra tanít meg bennünket ebben a nehéz, járványos helyzetben, hogy bármilyen nehéz is az életünk, mindig találhatunk benne valami kis örömöt, valami jót. Mint a pásztorok, akik megtalálták a kisgyermeket abban a sötét éjszakában. Elmentek keresni és megtalálták az istállóban azt a piciny jót, azt a kicsi jót. Mi is kell, hogy megtaláljuk az életünkben a nehézségek közepette is azt a jót, hogy megtaláljuk a szívünkben és megtaláljuk a másik ember szívében is azt a jót, amelyet Isten nekünk adott. Jézus a bűnben, a halál árnyékában levő embereknek hozott tiszta fényt, világosságot. A zaklatott szívű emberek életébe hozott igazi békességet. Az ő békessége nem azt jelenti, hogy az életünk problémamentes, hanem azt jelenti, hogy a belső lelkivilágunkban az Isten rendet rakott, isteni rendet rakott. Ezt jelenti a belső béke, amely aztán kisugárzik a többi ember felé, eljut másokhoz, amely segít minden nehéz helyzetben, minden körülmény között megtalálni azt a kicsiny jót, azt, hogy jelen van az Isten. Ha ebbe belegondolunk, akkor ez már nem is olyan kicsiny jó, ez már igazán nagy jó, hogy az Isten minden élethelyzetben jelen van, hogy az ő akaratát minden élethelyzetben tudjuk teljesíteni, hogy ne csak a saját elképzeléseinket próbáljuk megvalósítani, hanem próbáljuk megtalálni Isten akaratát az életünkben.

Az emberek álmodnak… De gondoljunk bele, hogy Istennek is van álma mindannyiunkról, van egy álma minden emberről és nekünk ezt az álmot kellene megvalósítani, nem csak a sajátjainkat kergetni. Isten álmodott rólunk egy boldog életet, egy örökké tartó életet, és akkor leszünk igazán boldogok, ha nem a földi örömöket hajszoljuk, hogy sok-sok örömben legyen részünk itt a földön, hanem akkor, ha elkezdünk a szeretet útján járni és ezt a belső békét, melyet a gyermek Jézus tanított nekünk, meg tudjuk szerezni.

Megismertük a szeretetet, amelyet Isten oltott belénk és hittünk benne, és mi, akik hittel közelítünk a betlehemi jászolhoz, még jobban megismerhetjük Isten szeretetét. Ezzel az üzenettel, gondolattal köszönjük meg László püspök atyának a tanítását, a szolgálatát, igehirdetését, áldozatbemutatását, és ezzel kérünk áldást püspöki szolgálatára. Kérjük az áldást Gábor atya szolgálatára is, aki most elkezdi ezt az egyházközséget, ezt a plébániát vezetni. Gábor atya védőszentje Szent Gábriel főangyal, aki a fő örömhírt hozta Máriának és mindannyiunknak. Kérjük az ő közbenjárását is, hogy Gábor atya nekünk, itt Nyíregyházán, társszékesegyházunkban a legfontosabb örömhírt tudja hirdetni. Ő is képes legyen áldozatot hozni, áldozatot vállalni mindannyiunkért, embertársaiért, a rábízottakért, és így ő is megtalálja minden körülmények között azt a békét, amelyet Jézus nekünk akart adományozni.

Hálásak vagyunk ezért a mai ünnepért és kérjük az Urat, imádkozzunk együtt, hogy minél hamarabb megszűnjön a járványos helyzet, és aztán örömmel tudjuk kifejezni szeretetünket, hiszen a maszk alatt hiába mosolygunk egymásra. Pedig tudjuk, hogy egy-egy mosoly milyen sokat tud jelenteni. Egy gyermek mosolya, egy Istengyermek mosolya a betlehemi kisded mosolyát idézi. Kérjük az Urat, áldja meg életünket, szolgálatunkat. Ámen.

Eucharisztia és köszöntések

A főpásztori tanítás után a szentmise az Eucharisztia közös ünneplésével folytatódott, majd a liturgia végén az egyházközség képviseletében Gerhes József akolitus köszöntötte Palánki Ferenc megyéspüspököt, köszönetet mondott Felföldi László kinevezett pécsi megyéspüspöknek az elmúlt három év plébánosi szolgálatáért, egyben megköszönte Csordás Gábor plébánosnak, hogy lelkesedéssel vállalta a plébánosi feladatokat.

Dr. Papp Tibor nyíregyházi egyházmegyés főhelynök Krisztus születésének örömhírét és Szocska A. Ábel püspök köszöntését tolmácsolta a főpásztoroknak, majd méltatva Felföldi László atya emberi és plébánosi erényeit, erőt és Isten kegyelmét kérte a további, immár püspöki szolgálatára.

Útravaló

Az ünnepi szentmise zárásaként Palánki Ferenc megyéspüspök átadta főpásztori ajándékát, egy főpásztori botot László püspök atyának. Úgy fogalmazott, hogy ez a bot nem egy egyszerű pásztorbot, hanem egy helyi kötődésű egykori főpásztornak, a kemecsei születésű, az 1920-as években felszentelt, egri segédpüspökként szolgáló Kriston Endre egri segédpüspök pásztorbotja. Palánki püspök atya kérte László püspök atyát, hogy amikor ezt a pásztorbotot használja, a kezébe veszi, akkor gondoljon az itteni nyájra és gondoljon arra, hogy a püspök hivatása az, hogy jó pásztor legyen. A ünnepi szentmise főpásztori áldással zárult.

A szentmise felvételről a társszékesegyház YouTube csatornáján ide kattintva megtekinthető.

Fotó: Trifonov Éva
Forrás: Magyarok Nagyasszonya Egyházközség 

Közös ünnepléssel adtak hálát a hívek Isten végtelen jóságáért és szeretetéért, kérve ebben a nehéz időszakban az Ő segítségét, hogy szeretetének hiteles tanúivá válhassanak. A debreceni Szent Anna-székesegyházban december 24-én, Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök este 6 órakor mutatott be ünnepi szentmisét, amelyet a Magyar Katolikus Rádió és a Kossuth Rádió éjfélkor felvételről közvetített. A liturgia előtt fiatalok pásztorjátéka (hangjáték) segített az ünnepi ráhangolódásban.

Palánki Ferenc megyéspüspök homíliájának bevezető gondolataiban visszatekintett az elmúlt év nehézségeire, a járvány okozta fájdalom, gyász, félelem jelenlétére, de minden más betegségre, keresztekre, szenvedésekre is, amelyeket átélünk újra és újra életünk során. A püspök atya megemlékezett két idős egyházmegyés papról, akik a járvány következtében hunytak el, valamint azokról is, akik munkahelyük elveszítése miatt létbizonytalanságba kerültek, vagy más nehézséggel, fájdalommal küzdenek, gyászt élnek meg.

Mindezen küzdelemtől egyedül „A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme”  tud megváltani bennünket - utalt a főpásztor Szent Pál apostol levelére.

7M7A6528

Megköszönjük tehát, hogy Jézus Krisztus eljött közénk, megszabadított bennünket a halál árnyékában a félelemtől, mert születésével áthangolja az életünket. Nehéz évünk volt és van, fogalmazott a megyéspüspök, de Jézus eljövetelével átformál bennünket.

Az idén több gyermek született, a családok örömteli évet mondhatnak maguknak. Isten Fiának születése mindannyiunk számára meghozza ezt az örömet, a szabadulást, hogy gyermekeivé válva végtelen távlatot nyisson számunkra. Ő nem hatalommal, hanem gyönge kisdedként, kiszolgáltatottként jött erre a világra, és kedvességre, mosolyra, gyöngédségre, szeretetre hangol bennünket.

Ferenc pápa a december 23-i online megtartott általános kihallgatáson elmondta, tudósokkal beszélgetett a mesterséges intelligenciáról, a robotokról, amelyek a legfejlettebb programozásnak köszönhetően sok mindenben segíthetik az embert, de a gyöngédségre soha nem lesznek képesek. Ez a képesség emberségünkhöz tartozik. Milyen sokszor nehézséget okoz ez nekünk is a súrlódásokban, olykor a karácsonyi előkészületekben sem tudjuk egymást jól szeretni. Jézus azért jött el, hogy megtanítson bennünket erre a szeretetre.

Nehéz évünk volt, de az egyházmegyénket egy nagy megtiszteltetés is érte, utalt a főpásztor Felföldi László általános helynök ez év november 18-án pécsi megyéspüspökké való kinevezésére, akinek püspöki jelmondata: „Megismertük a szeretetet” (1Jn 4,16).

7M7A6572

Nekünk is meg kell ismernünk Isten szeretetét, aki eljött erre a világra, hogy átformáljon, átalakítson, hogy képessé tegyen bennünket a jóra, arra, hogy ne magunkat állítsuk életünk középpontjába.

A mai embernek van egy elképzelése, álma az életéről, és ennek megvalósításához sokszor nem válogat az eszközökben. Jézus kiszolgáltatta, egyszerű emberek gondozására bízta magát, kisgyermekként érkezett, hogy szeretetre indítson mindenkit.

Ezután Ferenc püspök a Bakancslista című filmre utalt, amelyben a főszereplők életük utolsó szakaszában vágyaikat, álmaikat valósítják meg. De mit akar Isten a mi életünkkel? Jézus a zsoltáros szavát idézve: „Íme, jövök, Istenem, hogy teljesítsem akaratodat” (Zsid 10,7) így tanítja tanítványait: „Az én eledelem, hogy annak akaratát teljesítsem, aki küldött” (Jn 4,34).

Az igazi szeretet szerinti életben nem az én akaratom számít. Legyenek vágyaink, álmaink, elképzeléseink, de ne feledjük el megkérdezni az ünnep csendjében, magánimádságban, hogy mit vár ma tőlünk, tőlem az Isten.

Miért engedte, meg ezt a járványt? Nem gondoljuk azt, hogy üzenni szeretne nekünk, mert elfeledkeztünk Róla? A születése napján már nem Ő van a középpontban, hanem a magunk kényelme, az asztalra kerülő ételkülönlegességek, a kikapcsolódásunk. Pedig életünk legnagyobb problémájára, arra, hogy az véget ér, Ő a megoldás.

A földi életünk véget ér, de Ő eljött, hogy megmutassa, hogyan kell szeretni, jónak lenni, minden körülménytől függetlenül szeretetét megvalósítani és továbbadni azt embertársainknak.

7M7A6585

Az Isten fia hogyan érkezett erre a világra? Hajléktalanként született, mert nem kapott szállást, majd Heródes haragja elől menekült. 30 évig egy vidéki kisvárosban, kétkezi munkásként, csöndben élte az életét. Majd amikor tanítani kezdett, poros utakon járt, fáradozott, és sokszor nem volt hova lehajtania a fejét, visszautasították, nem értették meg, majd megkínozták, kigúnyolták és kivégezték.

Ez lenne a sikeres, Istenhez méltó élet? Nem így képzeljük el Istent.

Jézus Krisztus nem szenvedni szeretett, hanem bennünket szeretett. Értünk vállalta a nehézségeket, és akármilyen körülmények között telt a földi élete, soha nem tért le a szeretet útjáról. Ezzel tanította meg, hogyan kell élni, szeretni. Ebben a nehéz helyzetben is megtanít bennünket, hogy a körülményektől függetlenül figyeljünk rá, mert Ő az, aki békét tud teremteni a szívünkben, vigasztalást a fájdalmunkban, gyászunkban, reménységet a szívünkben, és végtelenre nyitja előttünk a kaput. Nem azért, hogy megszüntesse a problémákat, hanem hogy velünk legyen minden élethelyzetben.

Megtapasztaljuk ezt egymásban is, ha ráhangolódtunk a szeretetre, hogy a másik emberben is ott van Isten. Nincs olyan helyzet, ahol ne lenne jelen, és nincs olyan ember, akiben ne lenne jelen az Isten – fogalmazott Ferenc püspök.

Isten Fia gyermekké lett, hogy mindannyian gyermekei, Jézus Krisztus testvérei, és így egyek lehessünk. Ez az emberi méltóságunk alapja, amit senki, soha el nem vehet tőlünk, de még mi sem tudjuk levetni magunkról a bűneink által sem, mert Isten Jézus Krisztusban szeret bennünket. Ez karácsony örömhíre.

Isten végtelenül szeret bennünket, Aki azért jött el, hogy emberségre tanítson, gyöngédségre, szeretetre, jóságra hangoljon, és nekünk adja azt a belső békét, amely nem a problémák megszűnését, hanem belül a szívünkben, lelkünkben uralkodó isteni rendet jelenti – fejezte be homíliáját Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök.

 

Kovács Ágnes sajtóreferens

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

2020. december 22., kedd 19:07

A Megváltó születését ünnepeljük

December 25-én Isten Fiának, Jézus Krisztusnak földi születését ünnepeljük. Ez az üdvtörténet központi eseménye, mert aki született, nemcsak egy az emberek közül, hanem Isten Fia, a Megváltó, a Világ Világossága. Jézus születése mindenki számára üdvösséget hoz, aki engedi, hogy lelkében a kegyelem által megvalósulhasson az Úr szándéka.

A keresztény hit szerint Jézus a próféták által megjövendölt Messiás, aki megváltja az emberiséget a bűneitől. Az üdvtörténetben születéséről tanúskodnak az Ószövetség prófétáinak jövendölései, az úgynevezett messiási jövendölések. Ezek közül az egyik legismertebb Izajás próféta jövendölése a Gyermekről (Iz 7,14), amit Szent Máté evangélista a gyermekségtörténet elbeszélésekor belesző a történetbe, amikor ezt írja: „Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék az Úr szava, amit a próféta által mondott: »Íme, a szűz méhében fogan és fiút szül, és a nevét Emmánuelnek fogják hívni«. Ez azt jelenti: Velünk az Isten.” (Máté 1,22-23).

Jézus Krisztus születése az üdvösségtörténet központi eseménye. Ő a Fiú, a Logosz, az Ige, akire az ószövetségi nép ősidök óta várt. Jézus az idő kezdete előtt születő Fiú, ahogy a Hiszekegyben megvalljuk: „Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki az Atyától született az idő kezdete előtt. Isten az Istentől, világosság a világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől. Született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű és minden általa lett.”.

Karácsony éjszakáján ez a kisgyermek, az Istengyermek születik meg Szűz Máriától Betlehemben. Jézus születése hármas születés: az öröktől való, a földi (történeti) és a kegyelmi (a hívők lelkében való) születés. A hagyomány nem őrizte meg Jézus születésének kalendáriumi napját. Az első századokban az egyház vízkereszt ünnepén ünnepelte a Karácsonyt, ahogy a keleti egyházakban sokáig megmaradt ez szokás. Nyugaton I. Gyula pápa 350-ben nyilvánította Jézus születésének napjává december 25-ét. Az időpont kiválasztása nagy valószínűség szerint azért esett erre a napra, a téli napforduló közelébe, mert a római birodalomban ez a nap volt a Sol invictus, a legyőzhetetlen nap ünnepe. Így Jézus születésének ünnepe szimbolikusan Isten Fiának, a világ Világosságának születésnapjává vált.

A Megváltó születését sokáig csak a templomokban ünnepelték, ilyen a mai napig az egyetlen éjjel bemutatott katolikus szertartás: a hagyományos éjféli szentmise Karácsony szent napján. Az évszázadok során különböző szokások kapcsolódtak még az ünnephez, mint a betlehem készítés, a karácsonyfa-állítás, a pásztorjáték, regölés és még sorolhatnánk a szép hagyományokat.

Az első jászolt Assisi Szent Ferenc állította fel 1223-ban, egy grecciói templomban. A betlehemi jászol segít megértenünk Karácsony titkát, mert a Fiú alázatáról és irgalmas jóságáról beszél, aki „noha gazdag volt, szegénnyé lett” (2Kor 8,9) értünk. Szegénysége gazdaggá teszi azt, aki befogadja.

A karácsonyfa Isten ajándékozó szeretetének szimbóluma. Először a XVI. században a német evangélikusok állítottak karácsonyfát otthonaikban. Örökzöldje az örökkévalóságra, háromszög-formája a Szentháromságra utal, ágai a keresztet idézik. A karácsonyfa gyertyái a született Világosságnak, díszei pedig az örök dicsőségnek jelei. A fa tetején a karácsonyi csillag azt fejezi ki, hogy a karácsonyfát állító ember otthona ugyanaz a betlehemi barlang lett, amely fölött megállt az újszülött Jézusra mutató csillag.
December 25-e, Karácsony napja a család bensőséges ünnepe. A családtagoktól körülvett karácsonyi asztal a hívő ember számára az oltár jelképe és a család egységének és összetartozásának is szimbóluma. Az ünnep alkalom arra, hogy felismerjük és elfogadjuk Isten minden embert megérintő szeretetét, amely átragyog a betlehemi éjszaka ridegségén és meghitté változtatja azt.

Az idei évben különleges lesz a Karácsony a világjárvány miatt, a családok szűk körben tudnak csak ünnepelni, de talán így méginkább a lényegre tudunk majd figyelni, a nagy összejövetelek helyett békés nyugodt várakozással engedjük, hogy a Kisded Jézus megszülethessen bennünk. Karácsony lényege, hogy Isten emberré lett, azaz belépett a mi világunkba. Azért jött közénk, hogy választ adjon az élet értelme után kutató emberiség nagy kérdéseire, hogy megmutassa mindenkinek, az egyetlen valóban járható út az, ha őt követjük, aki „az út, az igazság és az élet” (Jn 14, 6), és szeressük úgy Istent és embertársainkat, ahogyan Ő szeret bennünket.

Minden kedves olvasónknak kegyelmekben gazdag karácsonyi ünnepeket és Istentől áldott, boldog új esztendőt kívánunk!

 

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök ünnepi szertartásrendje:

 

December 24-én, csütörtökön a rendkívüli körülményekre való tekintettel három időpontban lesz szentmise: 15:00 és 16:30-tól Urunk születésének vigília (előesti) szentmiséjét tartják, 18:00-tól pedig ünnepi szentmise lesz a debreceni Szent Anna-székesegyházban. Éjfélkor nem lesz szentmise.

A 18:00-kor kezdődő szentmisét Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mutatja be. Mindhárom szentmise előtt fél órával az egyházközség fiataljai karácsonyi pásztorjátékot hangjáték formájában adnak elő.

 A 18:00-kor kezdődő szentmisét a Magyar Katolikus Rádió és a Kossuth Rádió – MR1 éjféltől felvételről közvetíti.

 

December 25-én, pénteken a főpásztor karácsonyi ünnepi szentmisét celebrál 10:30 órakor  a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban.

Ferenc püspök együtt misézik Felföldi László pécsi megyéspüspökkel, aki püspöki kinevezése előtt az egyházmegye általános helynöke, a társzékesegyház plébánosa volt.

Ezen a szentmisén egyben megtörténik Csordás Gábornak, a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház új plébánosának beiktatása. Palánki Ferenc megyéspüspök Csordás Gábor atyát 2020. december 15-től nevezte ki új szolgálatára.

A szentmise élőben követhető a társszékesegyház You-Tube: https://www.youtube.com/channel/UCpMkHjW4Hy3WGP4YHpg_Lsg, illetve az egyházmegye facebook oldalán: https://www.facebook.com/dnyem

Karácsony első napján, 11:30 tól a debreceni Szent Anna-székesegyházban dr. Krakomperger Zoltán általános püspöki helynök mutat be szentmisét. 

A szentmisét élőben közvetíti a Debrecen Televízió, amelyet követhetünk a dehir.hu, az egyházmegye You-Tube: https://www.youtube.com/channel/UCQQy1JVWk5td9GSGHI9X7Ng/featured, illetve facebook oldalán: https://www.facebook.com/dnyem

 

December 27-én, Szent Család vasárnapján a főpásztor 11:30-tól mutat be szentmisét a debreceni Szent Anna-székesegyházban, amelynek végén megáldja a jelenlévő házaspárokat és családokat.

A szentmisét élőben közvetíti a Debrecen Televízió, amelyet követhetünk a dehir.hu, az egyházmegye You-Tube: https://www.youtube.com/channel/UCQQy1JVWk5td9GSGHI9X7Ng/featured, illetve facebook oldalán: https://www.facebook.com/dnyem

 

December 31-én, csütörtökön 18.00-tól Palánki Ferenc megyéspüspök év végi hálaadó szentmisét mutat be  a debreceni Szent Anna-székesegyházban.

 

Január 1-én, pénteken 10:30-tól a főpásztor újévi ünnepi szentmisét mutat be  a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban.

A szentmise élőben követhető a társszékesegyház You-Tube: https://www.youtube.com/channel/UCpMkHjW4Hy3WGP4YHpg_Lsg, illetve az egyházmegye facebook oldalán: https://www.facebook.com/dnyem

 

Öröm-hír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Minden évben különleges időszak számunkra az adventi várakozás. Várjuk a Megváltó születését, hogy újból kisgyermekként közénk érkezzen. Elcsendesedve, a lelkünkre, befelé figyelve töltjük napjainkat.

Az idei évben még a megszokottnál is nagyobb a csend a házban. Az adventi koszorú gyertyáinak fellobbanó fénye mellett reggelente közösen imádkozunk, elmélkedünk Jézus tanításáról, és arról, hogy én személyesen mit tudok tenni egy olyan időszakban, amikor a személyes találkozások lehetősége nagyon kevés. Mi is, akinél lehetőségünk volt – lakóink egészségének védelmében – áttettük a virtuális térbe a családi kapcsolatok ápolását.

Lakóink és munkatársaink számára Bancsi Zoltán atya három napon keresztül „online” lelkigyakorlattal segítette az ünnepi készülődést.

Az Otthon indulása óta minden évben az adventi időszak egyik fénypontja, amikor a Kodály Kórus Debrecen művészei érkeznek Adventi szeretetkoncertre az intézménybe. Idén sem maradt el az esemény, bár rendhagyó formában kivetítőn a szobai televíziókon keresztül láthattuk, hallgathattuk a koncertet.

A Magyar Állami Operaház művészeinek előadását is megtekinthettük ebben a formában.

Az ünnephez kapcsolódva minden évben készítünk mézeskalácsot, idén sem maradt el a süteménykészítés, amelyet Karácsonyra ki is osztunk minden lakónak.

Zoltán atya közreműködésével a Szent József Általános Iskola diákjai meglepetés képeslapokkal kedveskedtek lakóinknak. Köszönjük a gyermekek és tanítóik munkáját, akik sok-sok mosolyt csempésztek lakóink arcára.

A Kós Károly Művészeti Szakgimnázium tanulói, bár maguk is virtuálisan tanulnak, átérezve a kapcsolatok hiányát Wass Albert Karácsonyi mese című művéhez készítettek egyedi tervezésű karácsonyi képeslapokat lakóinknak és egy Szívhez szóló hangüzenetben osztották meg velünk nagyszüleikkel közös karácsonyi élményeiket.

Karácsonyi verses, énekes műsorunkkal kedveskedtünk lakóinknak, majd sor került az ajándékok kiosztására.

Törő András atya december 25-én szentmisét tart lakóinknak, így téve teljessé az ünnepet számukra.

Kívánok mindenkinek Istentől megáldott, Békés Boldog Karácsonyt!

 

Hlács Erika

Szent Erzsébet Otthon Debrecen

 

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A Jósavárosi Szent Imre plébánián megalakult a Karitász csoport és Karácsony közeledtével csatlakoztak a Katolikus Karitász gyűjtő akciójához: tartós élelmiszereket, valamint „Angyalbatyukat” gyűjtöttek. A nagylelkű felajánlásokat a környék rászoruló családjainak juttatták el, hogy örömet szerezzenek időseknek, fiataloknak, nagycsaládoknak. A figyelmes szeretet észreveszi a körülötte élő szükséget szenvedőket, és tettekkel mutatja meg mindenki számára, hogy jobb adni, mint kapni. Az ajándékcsomagok nem csupán élettelen tárgyak, hanem egyben hirdetik Isten szeretetét. Jelzik, hogy közeledik az ünnep, és hogy a hívek közössége szeretné megkönnyíteni a családok helyzetét, némi terhet levéve vállukról. A tevékeny szeretettel üzenik: közeleg a Megváltó!

Hálás köszönet a híveknek minden felajánlásért, különösen a Szent Imre Katolikus Gimnázium és Általános Iskola diákjainak a sok Angyalbatyuért!

Nagy Csaba plébános

Nyíregyháza-Jósaváros, Szent Imre plébánia

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök karácsony hetében, december 21-én a debreceni Szent István-templomban mutatott be roráte szentmisét. A főpásztor adventi hagyománya, hogy hétről hétre meglátogatja Debrecen római katolikus egyházközségeit a hajnali szentmiséken.

A napi evangéliumi szakasz (Lk 1,39-45) arról szól, amikor Mária meglátogatja Erzsébetet. Ezt megelőzően Gábor angyal és Mária találkozásának történetéről olvashatunk, amelyben az angyal Isten üzenetét mondja el Máriának. A főpásztor hangsúlyozta, hogy a történet az angyal távozásával fejeződik be, és beáll a csönd. Mária pedig a történteket, és amit majd később Jézustól hallott, a szívébe véste és el-elgondolkodott rajta.

Beállt a csönd, mert Mária egyáltalán nem tudta, hogy mi fog vele történni, de ez a külső sötétség nem tudott úrrá lenni rajta, hiszen belül a szívében a kegyelem teljessége ragyogott.

A benne lévő fényesség arra indította, hogy ezt a fényt, ezt az örömet másokkal is megossza. Meghallotta, hogy idős rokona, Erzsébet gyermeket vár, és gyalog elindult hozzá a hegyeken át, hogy segítse őt.

Nagyon sokszor vagyunk mi is így. Követni akarjuk Jézust, a szeretet parancsát, a belső lelkiismeretünk tiszta hangját, aztán valahogy megmagyarázzuk, hogy mégis miért nem tesszük meg. Egyszerűen csak figyelnünk kell arra, amit belül érzünk, hallunk, és meg kell tennünk egy egyszerű gesztust, egy jócselekedetet, egy segítő mozdulatot, egy mosolyt.

Mindannyiunk szívében ott kell hogy legyen az Isten, aki a külső sötétséget legyőzi a belső ragyogásával. Az angyal azt mondta Máriának: „Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál” (Lk 1,28). Bennünket is megszólít az Isten, ezért mi is örvendjünk, és ujjongjunk. Szólni akar minden embernek, szeretetének fényével, világosságával be akarja ragyogni a szívünket.

Olyan nagy a sötétség az emberek feje felett, panaszkodunk, hogy rossz világban élünk, nehéz az élet. Isten üzen nekünk egy-egy kegyelmi időszakban, csak el kell hinni, el kell fogadni, és azt mélyen a szívünkbe kell vésni, mert ez lesz számunkra az igazi boldogság útja.

Mária elindult, hogy segítsen Erzsébetnek, mert ez volt számára a hit, a bizalom, az igaz szeretet, a boldogság útja. Ha elhisszük mindazt, amit az Isten üzen nekünk, amit mondani akar ebben a nehéz időszakban, életszakaszban, mi is elindulhatunk a szeretet útján, amely az igazi boldogsághoz vezet – fejezte be gondolatait Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök.

 

Kovács Ágnes

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Őrizve hagyományainkat, a karácsonyt megelőző utolsó kollégiumi estén ünnepélyesen meggyújtottuk a negyedik gyertyát a nyíregyházi Szent Imre gimnázium kollégiumában. Majd Ady Endre gondolataival megelőlegeztük az ünnep hangulatát, a karácsony emberformáló erejét, a szeretet mindent felülmúló csodáját, s az angyalok által megénekelt békesség töltötte be mindannyiunk szívét.

A fényben ragyogó, szépen fejlődő udvari karácsonyfát körülállva énekekkel, csillagszórókkal köszöntöttük a megtestesült Igét, az emberré lett Fiút. Kántált mindenki: a lányok, a fiúk és a tanárok. S bár kevesen voltunk jelen fizikailag, de lélekben minden kollégistánk itt volt velünk, s újra megtörtént a csoda: a kis Jézus megszületett. Ezzel az örömmel a szívünkben fogyasztottuk el a nagyon bőséges és nagyon finom ünnepi vacsorát, amit Nagy Csaba atya áldásával zártunk, békés, áldott karácsonyt kívánva mindenkinek, különös szeretettel gondolva a távollevőkre, akik csak szívünkben lehettek jelen ezen az estén.

Konzili Ignác kollégiumvezető

Fotó: Hubai Levente

Várva az ünnepet „Azt kívánom: égi hang hassa lelkemet át”

 

Adventi felkészülésünk utolsó negyedében – a negyedik vasárnapi gyertyagyújtás előtt, 2020. december 18-án ünnepeltünk a Szent Imre Gimnázium, Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Kollégium, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskolában.

Szerény keretek között, de annál meghittebben búcsúztattuk el a tanév 2020-ra eső részét.

 

Napunkat szentmisével kezdtük, ahol Nagy Csaba atya Pandora szelencéjének veszélyeiről beszélt, majd Szent Józsefet állította a hallgatóság elé példának, aki képes álmodni, meghallgatni Isten álmait és megvalósítani azt.

„Az alvó ember teljesen Istenre bízza önmagát. Mi is erre kaptunk meghívást! Neked mi az álmod?” Képesek vagyunk-e ezt az álmot, amit Isten álmodik rólunk, elvinni az otthonunkba?” – tette fel a kérdést Csaba atya.

A mise után a pedagógusok meglepetés műsora következett, amelyben felolvastak prózát, verseket, aztán több ének csendült fel és hangszeres zene szólt. Tormássiné Kapitány Ágotha intézményvezető asszony tolmácsolta jókívánságainkat iskolánk minden diákjának és családjaiknak.

Részletek az előadásból:

KÍVÁNSÁG

Azt kívánom: minden nap

Karácsony legyen,

Azt kívánom: Minden szív

Legyen Betlehem!

Azt kívánom: égi hang

hassa lelkemet át,

Zengjek néked, Jézusom

Hálát s hozsannát!

Csopják Attila

A Szent Imre Gimnázium, Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Kollégium, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola összes munkatársa nevében kívánunk a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye minden intézményének: Áldott, békés karácsonyt!

Karácsonyi szeretet, csend és béke

Legyen ott az ünnepvárásban,

A fellobbanó gyertyalángban,

A sülő kalács illatában,

A csengő harangok hangjában,

Az egymásra mosolygásban,

A szemek tükrözte ragyogásban,

A hit csillagában,

A világban!

Legyen szeretet, csend és béke

A lelkek találkozásában.

Áldott ünnepeket!

 

Zagyva Klára tanár, sajtóapostol, fotók: Rubóczkiné Kiss Hajnalka és Hubai Levente tanárok

 

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye