december 2020

„tövisekből koronát fontak, rátették a fejére” (Mt 27,29)

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében megalapított Szent László Imaszövetség tagjai az egyházmegyénk papjaiért, újabb papi és szerzetesi hivatások születéséért imádkoznak.

Az alábbiakban Németh István atya elmélkedését olvashatjuk:

Jézus egy diadémot kap. Ez a töviskorona egyszerre jelent királyit és istenit ez a töviskorona. Gondoljunk csak bele: a korona mindig is a királyok szimbóluma volt, a tövisek pedig a fénysugarakhoz hasonlóra emlékeztethetnek, ami az ókori istenségek jelképe volt. A katonák nem értik azt, hogy Jézus valóban király és valóban Isten és csúfot űznek belőle, kigúnyolják őt ezért.

Jézusban pedig ott van az igazi királyi, engedi magát tövissel megkoronázni. Példát ad nekünk az alázatra, arra, hogy ő királyként is tudja az Atya akaratát követni. Jézus az egész szenvedéstörténetében teljesíti azt, ami az Atya akarata, így ehhez hozzátartozik az is, hogy őt megcsúfolják ezzel a töviskoronával. Elgondolkoztató lehet ez a számunkra is. Mi mennyire tudjuk követni az Atya akaratát? Vagy egyáltalán akarjuk-e követni azt, sejtjük-e, hogy mit akar tőlünk az Isten? Jézus királyként el tudta viselni a töviskoronát, az Atya akaratáért. Mi mit teszünk az Istenért? Milyen messzire megyünk el abban, hogy az Isten akaratát tegyük meg  az életünkben?

Jézus azonban nemcsak király, hanem Isten is, aki képes volt elfogadni a nehézségeket, a fájdalmakat. Mi hogyan állunk ezzel? Mennyire vagyunk képesek elviselni a mindennapok terheit, a nehézségeket, a problémákat? A mostani időszak különös megpróbáltatások elé állít minket: ott van bennünk a félelem, a fáradtság, a nehézségek, a küzdelem, esetleg a gyász. Hogyan tudjuk ezeket hordozni? Jézus Isten volt, és képes volt elviselni azt, hogy megalázzák őt, hogy tövissel megkoronázzák.

A töviskorona emlékeztet minket Jézus igazi királyságára és Istenségére. Legyen ő, akit követünk, aki buzdít minket arra, hogy keressük és kövessük az Atya akaratát, és tudjuk elfogadni a nehézségeket az életünkben.

 

Németh István atya
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

Őszentsége Ferenc pápa folyó év november 18-án kinevezte S.E.R. Felföldi László atyát, egyházmegyénk általános helynökét, a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Főplébánia plébánosát és az Egyházmegyei Lelkipásztori Intézet igazgatóját a Pécsi Egyházmegye megyéspüspökévé.

Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspöke a következő személyi változásokat rendelte el az egyházmegyében:

„Hálásan köszönjük Felföldi László kinevezett püspök atya több évtizedes áldozatos szolgálatát! Mivel megyéspüspöki szolgálata elszólítja őt egyházmegyénkből, ezért 2020. december 14-i hatállyal fölmentem általános helynöki megbízatása, a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Főplébánián plébánosi hivatala és az Egyházmegyei Lelkipásztori Intézet igazgatói beosztásából.

Urunk Jézus áldása, a Magyarok Nagyasszonya, Szent Péter és Szent Pál apostolok, Szent Mór hitvalló és püspök, valamint Szent László király közbenjárása kísérje püspöki szolgálatát, hogy Isten népét megszentelje.

A kialakult helyzetben az alábbi személyi változásokat rendeltem el:

– december 1-jei hatállyal:

Ft. Németh István atyát kineveztem káplánnak a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Főplébániára, aki Rómában megkezdett tanulmányait online formában folytatja.

– december 15-i hatállyal:

Mons. Dr. Krakomperger Zoltán atyát felmentem a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Püspöki Hivatalának irodaigazgatói beosztásából, és — plébánosi megbízatása érintetlenül hagyásával — kinevezem a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye általános helynökévé.

Ft. Dr. Törő András atyát felmentem püspöki titkári hivatalából és — megtartva a Debreceni Szent László Katolikus Szakkollégiumban betöltött igazgatói és egyetemi lelkészi beosztását, valamint az egyházmegyei ifjúsági szakpasztoráció referatúrájának vezetését — kinevezem a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Püspöki Hivatala irodaigazgatójává.

Ft. Csordás Gábor atyát – eddigi megbízatásait érintetlenül hagyva – kinevezem plébánosnak a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Főplébániára és a hivatalával járó Keresztelő Szent Jánosról nevezett szabolcsi prépost címet adományozom. Továbbá szintén fenti hatállyal kinevezem a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Lelkipásztori Intézete igazgatójává.

Mons. Tóth László atyát – eddigi kinevezéseit érintetlenül hagyva – megbízom a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Kateketikai Bizottságának vezetésével. Továbbá szintén fenti hatállyal kinevezem a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálata referensévé.”

 

Debrecen, 2020. december 2.

 

Palánki Ferenc

debrecen-nyíregyházi megyéspüspök

A fülöpi Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola diákjai a település római katolikus templomában gyújtották meg az adventi koszorú első gyertyáját Eiben Tamás atya lelki gondolatainak kíséretében.

A diákok, pedagógusok, technikai dolgozók már izgatottan készülnek a karácsony ünnepére, díszeket készítenek, egymás felé irányuló figyelmességük pedig segíti őket a lelki ráhangolódásban is. Nagy örömet szerzett az intézmény karbantartó munkatársa, Popovics Ferenc az iskolába érkező gyermekeknek. Kreativitásának köszönhetően el nem olvadó hóembert ábrázoló kreáció melengeti a gyermekek szívét nap mint nap.

A pedagógusok advent minden napjára jutó, kedvességet gyakorló cselekedetekre buzdítják tanulóikat, valamint felhívták a figyelmüket Lukács evangéliumának 24 fejezetére is, amelyek családi vagy egyéni átelmélkedése a lelki ráhangolódásban is segítenek miden nap.

 

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

Advent! A határtalannak tűnő éjszakában mit ér meggyújtani egy pislákoló lángot? Nem tudom. Csak azt tudom, hogy égni kell! Hogy újra kell kezdeni minden vesztes csata után. Hogy bármi is történt, fel kell állni, és újra fellobbantani a fényt, a szeretetet, a jóságot, az erényeket. Égni kell, még ha önmagadat égeted is fel.

Törő András

intézményvezető

 

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Az ajaki Tamási Áron katolikus köznevelési intézményben a járványügyi intézkedések miatt csak elsős és másodikos gyerekek vannak jelen. 

A pedagógusok a gyermekekkel közösen megbeszélték az advent jelentőségét, majd az osztályokban gyújtották meg az adventi koszorú első gyertyáját.  

Az iskola pedagógusai a karanténban lévő tanulókról sem feledkeztek meg, ők online térben, osztályfőnökeik vezetésével kezdték meg a lelki ráhangolódást a kereszténység legszebb ünnepére, a Megváltó születésére.  

 

Tamási Áron Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Bölcsőde – Ajak

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

2020. december 01., kedd 15:17

Adventi lelki gondolatok a Báthoryban

Ó jöjj, ó jöjj Üdvözítő… kezdetű reménnyel, várakozással teli énekünk csendült fel az új egyházi évünk küszöbén. A nyírbátori Báthory István katolikus köznevelési intézményünkben már hagyománnyá vált a közösségben megélt adventi lelki gondolatok elmélyítése, a gyertyagyújtás, amely idén kissé rendkívüli módon történt.

Az első, a hitet szimbolizáló gyertyát Rácz Tiborné intézményvezető gyújtotta meg, miközben az adventi időszakra jellemző gondolatait is megosztotta velünk. Az ötödik évfolyamos diákok adventi verssel örvendeztették meg osztálytársaikat, közösségünket.

Babály András atya intézményünk lelki vezetője az Úrjövetről, várakozásról, a készület idejéről és a visszaemlékezés fontosságáról beszélt. Isten ígéretét kell felidézni, újra átélni, aki Megváltót, Szabadítót küldött nekünk – hangsúlyozta András atya. Majd három bibliai személy életét, Krisztus-várását tárta elénk példaként:

Izajás próféta hitt az ígéretben. Tőle tanulhatjuk meg a sóvárgás lelkületét és megerősödhetünk abban, hogy Isten beteljesíti ígéretét. Jézus Krisztus második eljövetelét várjuk, és ebben hiszünk. Ez a mi adventünk lényege.

Keresztelő János az Úr Jézus útját volt hivatott előkészíteni. A pusztában, a lélek magányában, a csendben készült erre a feladatra. Az ima, csend, elmélyülés, bűnbánat, megtérés - ezek azok, amelyeket Keresztelő Jánostól tanulhatunk. Így készüljünk az Úr eljövetelére.

A Szűzanya pedig már tudta, hogy Isten gyermekét hordja a szíve alatt, mint boldog kismama osztotta meg Erzsébettel örömét. Tapasztaljuk meg mindezeket a mi adventünkben! Ismerjük fel azt, hogy az Istennek terve van velünk, szól hozzánk, feladatot bíz ránk, szeret bennünket!

 

Mocsárné Tündik Erzsébet hittan szakos pedagógus

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Laptop és traktor. Debrecenben Törő András püspöki titkár, a Debreceni Római Katolikus Egyetemei Lelkészség vezetője lelkész látta vendégül a NEK TV stábját, aki megmutatta, miként segíthetnek a 21. század infokommunikációs eszközei járvány idején a hívekkel való kapcsolattartásban. Majd Geszteréden, a szülei gazdaságában – ahol rendszeresen besegít a növénytermesztésbe –, beszélgettek vele a magvetésről, a türelemről, a kemény fizikai munkáról és a teremtett világunkról.

Forrás: www.iec2020.hu 

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A csillogó fények hamarosan jelzik, itt az advent, eljött a várakozás ideje. A latin adventus Domini az Úr eljövetelét jelenti, a karácsonyt megelőző négy hetet öleli fel. Ha hagyjuk, akkor a lélek magától ráhangolódik az ünnepre, amelyet minden évben más és más egyéni érzések fonnak körül.

Az alábbiakban Nagy Csaba nyíregyházi plébános, iskolalelkész adventi gondolatait tesszük közzé, amely megjelent a szon.hu oldalon.

– A mostani adventünknek lehetne a konkrét üzenete: „A reményben legyetek derűsek, a nyomorúságban béketűrők, az imádságban állhatatosak” (Róm 12,12) – mondta Nagy Csaba római katolikus pap, aki szerint nem rejthetjük véka alá, hogy a pandémia kellős közepén a „nyomorúság” idejét éljük.

– A világjárványban megbetegedetteknek és a halottaikat gyászolóknak érzelmi támogatásra van szükségük. Az adventi időszak sem tudja csökkenteni a szorongást, a kétségeket és esetenként a kétségbeesést sem, ami most a világ minden táján jellemző az emberekre. Úgy hiszem, hogy a nagy várakozás a sebek és a gyógyulások mély nyomát is magán hordozza, és ez egyben az imádság ideje is.

Óriási a bizonytalanság, kiszámíthatatlan a jövő, ugyanakkor ott van a fény az adventi koszorún. Megcsillan a reményt hordozó világosság, és rávetül azokra is, akik most elszigeteltséget élnek át, vagy a munkanélküliség, a szegénység miatt állnak ki kőkemény megpróbáltatásokat.

– A fogyatékkal élő és a hátrányos helyzetű fiatalok arcára is mosolyt varázsolhat a láng. A négy gyertya a békét, a hitet, a szeretetet és a reményt hordozza. Mostanság úgy is tekinthetünk az elsőre, mint az odafigyelés gyertyájára – a figyelem a szeretet első lépcsőfoka. A második gyertya lehetne a felelősségé, hiszen nemcsak magunkért, de másokért is felelősek vagyunk. A harmadik lehetne az alázaté, mert nem tehetünk mást, mint hogy elfogadjuk ezt a jelenlegi helyzetet, amiben vagyunk. Az utolsó szál gyertya pedig legyen a „sietésé”, siessünk a betlehemi jászolhoz – vette sorra a szimbólum fő üzenetét Nagy Csaba.

– Az ünnepi készülődés, a hajnali misék (rorate), az adventi naptár és minden apró rituálé a reményre hívja fel a figyelmünket; hogy Jézus most karácsonykor, ebben a koronavírusos világban fog megszületni, de meg fog születni! – emelte ki a római katolikus pap. Mi az ünnep lényege, mi a legfontosabb érzés az emberek szívében ilyenkor.

Az évnek ez az időszaka családi, társadalmi és kulturális szinten is összehangolja a közösségeket. Bár mindenki különböző módon készülődik, mégis megtapasztalja az egységélményt.

– Ahogyan egy gyermek a feje tetejére állítja a család életét, ugyanúgy a szeretet és a jóság is felforgathatja a világot. Advent idején szeretnénk, ha ez a jóság, ez a szeretet – amit lehet, hogy sajnos nem gyakoroltunk egész évben – megváltoztatná azokat a napokat, amikor gúnyolódtunk másokon, amikor netán megaláztunk másokat, vagy szó nélkül elmentünk a szenvedő embertársaink mellett. Hiszünk abban, hogy szeretettel meg tudjuk változtatni a világot, ezért is adakozunk.

– Mennyire jó, hogy ilyen Istenünk van, aki adakozásban az első és ránk szorultságában is az első. Ha én adok a rászoruló emberen keresztül, Istennek is adok – irányította rá a figyelmet az adakozás fontosságára a nyíregyházi Szent Imre Gimnázium iskolalelkésze. Gondolatait azzal zárta: a várakozás, az adakozás legyen öröm.

Adjunk másoknak valamit leleményességünkkel, jó szóval, akár egy ötlettel!

– Akit máskor nem szívesen hallgatunk meg, most hallgassuk végig! Lepjük meg házastársunkat, gyerekeinket, szüleinket valami kis aprósággal, egy jó cselekedettel, és akkor „örömmel a szívünkben fogunk letérdelni a világ megváltója elé, a kisded Jézus elé!”.

Dekorálás, imádság, mézeskalács

A meghittség, az elcsendesülés illik az előttünk álló négyhetes periódushoz, amit sokszor sajnos elnyom a kereskedelem zaja, az ünnepi készülődés lüktetése. Még az is lehet, hogy az idén lejjebb tekerünk a fokozaton, és éppen a korlátozások, a bezártság miatt jut idő a hagyományok ápolására, a pihenésre.

– Egy-egy ünnep megélésében számomra a mai napig meghatározóak a nagyszüleimtől, szüleimtől hozott emlékek, élmények. Továbbviszem és átadom gyerekeimnek, diákjaimnak a maguk egyszerűségével, meghittségével – mondta Lakatos Marianna, a nyírteleki Szent Anna Katolikus Általános Iskola pedagógusa, hitoktatója.

– Iskolánkban hagyománnyá vált, hogy az advent vasárnapjait megelőző négy pénteken közös gyertyagyújtásra gyűlnek össze az alsó és a felső tagozatos tanulóink. A gyerekek évfolyamonként hitoktatóik felkészítésével, imával, verssel és énekekkel teremtenek meghitt, csendes, a várakozás öröméhez illő hangulatot. Jézus Krisztus születésének ünnepe köré épülnek fel a hittanóráink. Az alsó tagozaton az adventi gyertyagyújtást a szentcsalád-járás népszokásával színesítjük, az osztálymiséken Kiss Tibor iskolalelkész, plébános adja át építő gondolatait a gyerekeknek.

– Mézeskalács házat sütünk, gyertyagyújtáskor együtt a család és imádkozunk, csupa jó dologgal telik a karácsonyi készülődés örömteli időszaka nálunk – osztotta meg családja szokásait Lengyel Szabolcs. Megtudtuk, az ötödikes fiú nagyszülei sütik meg a finom süteményeket az unokáknak, és ha tehetik, sokat vannak együtt ezeken a hétvégéken.

Hudák Leventéék az adventi vasárnapokon gyertyát gyújtanak, és elmondanak egy imát szűk családi körben. – Örömmel várjuk az ünnepet, az idei rendkívüli helyzet ellenére is meglátogatjuk a nagyszüleinket, ahogyan tesszük ezt a mindennapokban is – tette hozzá a Szent Anna Katolikus Általános Iskola ötödikes diákja.

– A hétvégén elkezdődik a dekorálás, feldíszítjük az egész lakást így advent kezdetén, elhelyezzük a koszorút a nappali valamelyik sarkában. Nagyon szeretek a szüleimmel süteményeket, mézeskalácsot készíteni, mert kedvelem a fűszeres illatát. Jó előre gondolunk egymás megajándékozására is, hiszen abban rejtőzik a szeretet – jegyezte meg Gdovin Boglárka.

Jelképek, amelyek közel visznek a karácsonyhoz

Először 1839-ben készített adventi koszorút egy német evangélikus teológus-pedagógus, Johann Hin­rich Wichern a németországi Hamburgban. Wichern utcagyerekeket gondozott, egy olyan jelképet akart létrehozni nekik, amellyel lerövidül számukra az izgalommal teli karácsonyi várakozás. Fából készített egy kocsikereket, amelyre húsz piros és négy fehér gyertyát rögzített. Koszorúja piros gyertyáit hétköznap, a fehér gyertyákat vasárnap gyújtották meg, a kész alkotást pedig az árvaház hálótermében függesztették fel, hogy a ­gyerekek mindennap láthassák azt.

Az eredeti, 24 gyertyás adventi koszorút ma már szinte csak néhány német városban és közintézményben használják, az egyszerűsített, négy gyertyával díszített változat alig száz év alatt meghódította az egész világot. Már 1860-ban fenyőágakból készített alapra helyezték, az 1920-as években pedig megjelent a templomokban is. A koszorú kör formája Isten végtelen szeretetét jelképezi, míg az örökzöldek használata az örök életbe vetett, katolikus reményt. A négy gyertya meggyújtási sorrendben a hitet, a reményt, az örömet és a szeretetet jelképezi. A katolikus egyházban a három lila és a rózsaszín az időszak színei, így a koszorún 3 lila és egy rózsaszín gyertya ég.

A protestánsoknál inkább a fehér, angolszász területen pedig a piros szín a domináns nemcsak a koszorún, hanem az összes karácsonyi szimbólumon. A görögkatolikusoknál a karácsony előtti bűnbánati időszak 40 napig tart, ezért van náluk 6 gyertya a várakozás koszorúján, és szigorú böjtöt is követnek.

A várakozás izgalmát növelve egyes családokban a gyermekeket advent kezdetekor adventi naptárral lepik meg. Az általában házikóra hasonlító ajándékon apró ablakocskák jelzik a karácsonyig hátralévő napokat, a gyermek naponta egy ablakot kinyithat, és kiveheti az ott elrejtett apró ajándékot, rendszerint édességet.

Forrás: szon.hu

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Apró ajándékcsomagokat készítettek a Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegye beteglátogatói november utolsó péntekén a betegeknek és a kórházban dolgozóknak. Az elcsendesedés és várakozás időszakában a gyógyuló betegek nehéz napokat élnek meg a hozzátartozók hiánya miatt a betegágyon. Az egyházmegye minden kórházában jelenlévő látogatók ezzel az ajándékkal szeretnének örömteli pillanatokat szerezni az ápoltaknak, és kedveskedni a dolgozóknak. Az adventi időszakban a lelket felkészítő kiadványok karácsonyig, napi elmélkedést és inspiráló gondolatokat tartalmaznak.

A szolgálat munkatársainak szívügye, és a terveik között szerepel az is, hogy bátorító ige verseket és „gyógyító” gondolatokat juttatnak el a kórházi ágyon fekvőkhöz.

A termésből készült karácsonyi dekoráció és szaloncukor látványa minden munkatársat emlékezésre késztetett, így vágyakozva a karácsonyra.

„Akik ismerik nevedet, reménykednek benned, Uram, soha nem hagyod el a téged keresőket” (Zsoltárok könyve 9:11).

 

Geréné Sárga Monika

beteglátogató, sajtóapostol

 

Debrcen-Nyíregyházi Egyházmegye