Elemek szűrése dátum szerint: augusztus 2018
2018. augusztus 19., vasárnap 21:20

Szent István király, Magyarország fővédőszentje

Első, államalapító, szent királyunk, hazánk fővédőszentje életét és művét idézzük fel liturgikus ünnepén, augusztus 20-án.

A magyar törzsek fejedelmei között Géza különleges hatalmi pozíciót vívott ki magának. Nyugat felé fordult, és megnyitotta az ország kapuit a kereszténység előtt. Beengedte az országba Pilgrim passaui püspök követeit. Egyes források szerint a bajor papok egyike keresztelte meg őt és kisgyermek fiát, Vajkot, aki a keresztség vizében és lélekben történt szent újjászületésekor a passaui egyházmegye védőszentje után az István nevet kapta.
Az Érdy-kódex leírása szerint Géza felesége, Sarolta csodálatos álmot látott fia születése előtt. Egy tündöklő, égi fényben megjelent férfi szólt hozzá: bízzál Istenben és légy bizonyos benne, hogy fiat szülsz, ki először visel ebben az országban koronát, és majd a népen királyként uralkodik. A keresztségben az én nevemet add neki. Sarolta kérdezte, hogy ki ő? Mire a férfi így felelt: én vagyok István, a hívők közül legelső, ki Jézusért a mártírkoronát kiérdemeltem.
A Hartvik püspök által a 12. században írt legenda így beszéli el István születését és megkeresztelését: „Közben megszületett a fejedelem Istentől megjövendölt fia, akit a próféta szerint ismert az Úr, még mielőtt a méhben megfogant volna, és akinek, mielőtt megszületett, első vértanúja nevét adta. Ezt Isten kedveltje, Adalbert püspök, hite őszinteségéért a keresztség fehér ruhájába öltöztette, és ő lett lelki gyámola. Akkor az István nevet kapta; hisszük, hogy Isten is ezt akarta, mert ami István a görög nyelvben, korona a latin beszédben. Mivel Isten azt óhajtotta, hogy e világban is királyi hatalom koronázza, s a jövőben váltsa fel az örökké tartó boldogság koronájával, kijelölte őt az örök, el nem múló dicsőség elnyerésére.”
Géza, hogy a kereszténység felvételét és ezzel kapcsolatban a nyugati orientációt biztosítsa, s házának hatalmát megszilárdítsa, kizárta a trónöröklésből versenytársát, Koppányt, és termetre ugyan kicsiny, de jellemben, bátorságban és helytállásban messze kiemelkedő fiát, Istvánt jelölte utódjává. Prágából meghívta Adalbert püspököt, hogy a megtérést elmélyítse. Adalbert bérmálta meg a fejedelmi ifjút. Ő közvetítette 995-ben az István és a bajor hercegnő, Gizella között létrejött házasságot is. Az ifjú trónörökös atyja halálakor, 997-ben vette át a hatalmat.
Azonban véres csatákat kellett még vívnia az ellene fölkelt törzsfőkkel. Koppány fölött Veszprém mellett aratott győzelmet, ezzel megmentette az országot a pogányságba való visszahullástól. A Konstantinápolyban megkeresztelt Gyula és Ajtony leverése pedig Bizánchoz való csatlakozásunk tervét hiúsította meg.

Istvánt diplomáciai és politikai érzéke korának, sőt mondhatni, az egész magyar történelemnek legnagyobb államférfiává avatta. Politikai, vallási és társadalmi szempontból egyaránt ő teremtette meg Magyarországot, ő jelölte ki és biztosította a jövőbe vezető utat népének.
A magyar katolikus egyházat is ő teremtette meg. Szerzetes papokat hívott Bajorországból, Csehországból, Olaszországból – bencéseket, Dél-Magyarországra pedig a görög bazilita rend férfi és női tagjait. Szent Márton hegyén (Pannonhalmán) apátságot alapított. Sok kolostort létesített, amelyek missziós központjai és gyújtópontjai lettek a vallásos s kulturális életnek. István elrendelte a vasárnap megszentelését és minden tíz falu számára templom építését. Saját költségén emelt Esztergomban, palotája közelében székesegyházat, Veszprémben női apátságot építtetett, és fölépítette Budán a Szent Péter és Pál-templomot.

Ami a keresztény vallással és keresztény törvénnyel nem volt összeegyeztethető, annak hadat üzent és büntetéssel sújtotta. Nem nyúlt azonban a régi mondákhoz és énekekhez; a pogány korból származó népszokásokat, ha az új hittel nem ellenkeztek, megőrizte vagy megtöltötte őket keresztény tartalommal.
István a keresztény magyar szellemet külföldön is jelenvalóvá tette: Jeruzsálemben bencés kolostort, Rómában zarándokházat, Konstantinápolyban díszes templomot építtetett.
Egyik fő munkatársa, a 993-ban Prágából érkezett Asztrik szerzetes II. Szilveszter pápához fordult István jogai megerősítéséért. Célja az volt, hogy a keresztény királyság méltóságára emelkedjék, és már eleve kizárjon mindenféle függőséget a német birodalomtól és a szomszédos bajor egyháztól, s országa egyházát az állammal szorosabban egybekapcsolja. Asztrik kieszközölte urának a koronát, az előtte hordozott keresztet és azt az apostoli kiváltságot, hogy püspökségeket alapíthasson és egyházi főméltóságokat nevezhessen ki.
Istvánt az 1000. év karácsonyán kenték föl és koronázták királlyá Esztergomban. Ez egyenlő volt szuverén királyi méltóságra emelésével és apostoli küldetésének elismerésével. A pápától kapott előjogra támaszkodva birodalmának szilárd egyházi szervezetet adott: országát tíz püspökségre osztotta, köztük két érsekséget alapított Esztergomban és Kalocsán.

Mint uralkodó István tudatában volt Isten előtti felelősségének. Ragyogó példája volt ennek, hogy Szent István templomában évente letette hivatalát annak jeléül, hogy csak kölcsön kapta Istentől, és annak bizonyságára, hogy hatalmát Istennek áldozza.
„Miután Krisztus katonája legyőzte az ellenséget, lelki örömmel eltelve elhatározta, hogy minden képességét és minden szándékát az evangélium magjának melegágyává teszi. Alamizsnálkodással és imádkozással töltve idejét gyakran borult a szentegyház padlójára, s könnyeit hullatva bízta Isten akaratára tervének teljesedését, hogy az, aki az Úr nélkül mit se tudna tenni, ha az Ő rendelkezésének betöltése segíti, a kitervelt jót erényes kezdeményezésekkel véghezvihesse.” (Részlet a Hartvik-legendából)
Lelki arculata az Intelmekben (műfaja szerint „fejedelemtükörben”) is kirajzolódik, amely fiának, Imre hercegnek készült. Talán nem maga István írta, de mindenesetre az ő közelében, politikai s erkölcsi elvei értelmében szerkesztették. Többek között a következő uralkodói szabályok találhatók benne: „Uralkodjál szelíden, alázattal, békésen harag és gyűlölködés nélkül! A király koronájának legszebb ékszerei a jótettek; azért illő, hogy a király igazságossággal és irgalmassággal, valamint a többi keresztény erénnyel ékeskedjék. Minden nép saját törvényei szerint él; add meg az országnak a szabadságot, hogy aszerint éljen!”
Szent István élete alkonyát beárnyékolta, hogy fiát, Imre herceget 1031-ben egy vadászat alkalmával egy vadkan halálra sebezte.
Szent királyunk közel hetven éves korában, negyvenkét évi uralkodás után halt meg, 1038. augusztus 15-én, Mária mennybevitelének napján. Halála előtt a Szűzanyának ajánlotta az országot. Így vált Krisztus anyja a magyarok nagyasszonyává.
„... kezét és szemét a csillagokra emelve így kiáltott fel: Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom (vö. Zsolt. 30,6).” (Részlet a Hartvik-legendából)

Ikonográfiai hagyományunkká vált, hogy István királyt legtöbbször úgy ábrázolják, amint az országot és a nemzetet jelképező Szent Koronát a Boldogasszonynak fölajánlja. Ilyen ábrázolás szinte minden katolikus templomunkban látható.
„A szentséggel és kegyelemmel teljes Szent István király azután országlásának negyvenhatodik (sic!) évében, a Boldogságos, mindenkoron szűz Mária mennybemenetelének napján kiragadtatott e hitvány világból és a szent angyalok társaságába került. Eltemették a fehérvári bazilikában, amelyet ő maga építtetett Isten szentséges anyja, a mindenkoron szűz Mária tiszteletére. Sok jel és csoda történt ott e Szent István király érdemeinek közbenjárására, a mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségére és magasztalására, aki áldott legyen örökkön örökké, Ámen.” (István király halálának leírás a Képes krónikában)
István a nép szívében mindinkább legendás hőssé, népe apostolává, védelmezőjévé és Magyarország eszményévé magasztosodott. Benne és vele a korona, királyság és nemzet szinte misztikus egységgé olvadt össze. Sírja sokat látogatott nemzeti búcsújáró hellyé vált; számos imameghallgatás és csoda történt ott.
Szent László király 1083. augusztus 20-án pápai engedéllyel, a magyar püspökök, apátok és előkelők jelenlétében oltárra emeltette Istvánt, Imrével és annak nevelőjével, Gellérttel együtt. Ez akkor egyenértékű volt a szentté avatással.
István tisztelete nemsokára elterjedt az ország határain túl is. XI. Ince pápa 1686 novemberében – Buda visszafoglalása alkalmából – az egész egyházra kiterjesztette szeptember 2-ára helyezett ünnepét. Ma a világegyház augusztus 16-án, a magyar egyház augusztus 20-án ünnepli. Ezen a napon az ünnepi szentmise után minden évben ünnepélyes körmenetben viszik a Szent István-bazilika körül szent királyunk épen maradt jobb kezét, a magyarság legtiszteltebb, szimbolikus jelentőségű ereklyéjét, a Szent Jobbot.
„Köszönjük neked, szent király, hazánkat és önmagunkat, ezt az első ezer évet itt, kérünk, ne vond el rólunk romolhatatlan jobbodat [...] Te vagy legendáink legnagyobbika, István, szent király, aki megnyitottad előttünk az élet kapuját. Amit te tettél, valóban az ég csodája volt, hitet adtál, jövendőt és anyanyelvünk legfigyelemreméltóbb elvont főneveit: józan határú emlékezés, felejtés és bocsánat.”
(Részlet Szabó Magda Amit tettél, az ég csodája volt című írásából)
Istenünk, te Szent István királyt itt a földön országunk koronájával ékesítetted és szentjeid közé emelted. Add kérünk, hogy aki a keresztény hit terjesztője volt hazánkban, legyen Egyházad védelmezője a mennyben. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.
Forrás: Magyar Kurír

Állami kitüntetéseket és szakmai díjakat adott át Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára Budapesten a Pesti Vigadóban augusztus 17-én, pénteken, az augusztus 20-ai nemzeti ünnep alkalmából.
Kimagasló tevékenysége elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült mások mellett Györgydeák Márton, címzetes apát, pápai káplán, a Felső-krisztinavárosi Keresztelő Szent János Plébánia plébániai kormányzója, Kosza Erzsébet, a gálospetri Szentháromság Gyermekvédelmi Központ vezetője, Kövesi Ferenc, a Pécsi Esperesi Kerület esperese, szervezőlelkész, a Magyar Kolping Szövetség elnök-prézese, Dr. Rumszauer Miklós, a kaposvári Szent Margit – Szent József Plébánia plébánosa, Dr. Thimár Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Magyar Irodalomtudományi Tanszékének egyetemi docense, a Kortárs folyóirat főszerkesztője, Vitai Attila, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Főszékesegyházi Káptalanjának tiszteletbeli kanonoka, a Rákospalota MÁV-telepi Jézus Szíve Plébánia nyugalmazott plébánosa.
Magas színvonalú szakmai munkájáért Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át mások mellett Kürti János, az Értelmi Fogyatékos és Halmozottan Fogyatékos Fiatalok Egyházi Otthonának Alapítványa titkára, alapító tagja, Lázár Csaba, színművész, rendező, a Magyar Katolikus Rádió vezető bemondója, Sárai-Szabó Kelemen OSB, bencés szerzetes, magiszter, a Szent Mór Bencés Perjelség perjele, a győri Szent Ignác Bencés Templom igazgatója, a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium kollégiumi igazgatóhelyettese.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Prof. Dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere állami kitüntetéseket adott át augusztus 20-a alkalmából a Pesti Vigadóban.
Áder János, Magyarország Köztársasági Elnökének megbízásából, Prof. Dr. Kásler Miklós miniszter úr, kiemelkedő tevékenysége elismeréseként Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat adott át mások mellett Dr. Sóczó Ferenc piarista szerzetes, a budapesti Piarista Gimnázium nyugalmazott tanárának részére.

Forrás: Magyar Kurír

Ebben az évben megszokottnál jóval korábban, már augusztusban megkezdődhet a hagyományos szőlőfajták szüretelése a közelünkben lévő Tokaj-Hegyalján. A szőlő két-három héttel előrébb jár az érésben a szokásosnál melegebb időjárás miatt, amely azt eredményezte, hogy már májusban virágzott, ami igen ritka. A borászok szerint viszont ez azt is eredményezheti, hogy idén kiváló minőségű nedű kerülhet az asztalokra. A jó minőség köszönhető Szent Orbán pápa közbenjárásának is?

Talán kevesen tudják, hogy Monok nem csak politikatörténeti alakjairól nevezetes, hanem egyházunk egyik szentté avatott pápájának koponyacsont ereklyéje is Zemplén kicsiny ékszerdobozában pihen. Eredetileg a helyi Andrássy kastély kápolnájában helyzeték el az ereklyét, majd később jelenlegi helyére, a Sarlós Boldogasszony tiszteletére felszentelt monoki plébánia templomba került. Ez a község északkelet-magyarországon, az egri főegyházmegye, szerencsi esperesi kerületében található.
Szent Orbán (pontifikátusa: 222-230) maradványai több mint hatszáz évig Rómában, majd az elzászi Erstein város kolostorában nyugodtak. Utóbbi helyen indult el a szent tisztelete, a szőlészek és borászok körében. 1771-ben azonban újra útnak indult az ereklye. Ebben az évben ugyanis Andrássy István gróf Rómában járt. Tokaj-hegyaljai birtokosként tokaji aszú bort vitt magával. Ott tartózkodása alatt került szóba a borvidék nehéz helyzete az időjárás viszontagságai miatt. Talán ennek hatására, vagy a gróf kérésére XIV. Kelemen pápa a szőlészek, borászok, és kádárok védőszentjének ereklyéjét Elzászból Monokra szállítatta.

A szent ereklye a közel múltig nem kapott különösen nagy figyelmet. Néhány éve azonban, felismerve a jelentőségét Tokaj-hegyalja egyik szimbóluma lett a keresztény lakosság körében. Minden évben több állomáson keresztül haladva, a borvidék jelentős részét bejárja Orbán pápa csontmaradványa.
Azért is lehet széles körben tisztelt, mert nem csak a római katolikus egyházban, hanem a keleti ortodox egyházban is szentként tisztelik. Ünnepét május 25-én tartják. Ez a dátum azért is fontos, mert ekkortájt virágzik a szőlő, és ezeknek a heteknek az időjárása nagymértékben meghatározza a termést. Francia és német borvidékeken Orbán pápa tisztelete kiemelt, a legfontosabb szőlőt védő szentként tekintenek rá. Hazánkban is tisztelt, és ezt kívánja erősíteni az utóbbi években elindult program is, amely kiváló példája az egyház és a település szoros együttműködésének.

A történelmi község a szent ereklyéje mellett is fontos búcsú járóhely. Két ünnepet is ülnek egy évben. Az egyik a plébánia templom búcsúja Sarlós Boldogasszony ünnepén, a másik pedig a helyi kálvárián álló kápolna búcsúünnepe, amelyet szeptemberben, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén tartanak. A történelmi emlékek mellett tehát, Monok vallási szempontból is meghatározó pontja hazánknak.

Molnár Zoltán
egyházmegyei média-képzős hallgató
Fotó: Szent Orbán Napok (facebook)

Kapcsolatom Istennel és embertársaimmal, a helyes önismeret vezérgondolat hatotta át az orosi és sóstóhegyi egyházközség gyermekei táborozását, akik 2018. július 30-tól augusztus 03-ig a Nyírszőlősi Buczkó Atanáz Zarándokházban töltekeztek testileg és lelkileg.
Változatos, színes és programokban, élményekben gazdag napok, új barátságok és sok-sok nevetés jellemezte az ott töltött napokat, de a Szentírás olvasására is jutott idő, valamint Isten Igéjének 21. századi üzenetét is fejtegették, mindezt kis jelenetekkel is megerősítve.
A gyerekek nagyon jól érezték magukat. A tábor befejeztével így váltak el egymástól: Jövőre Veletek ugyanitt!"

Ujjné Petró Teréz
hitoktató

Az Egyház számára évszázadok óta fontos hogyan alakul a cigányság sorsa és szívén viseli ezeknek az embereknek a helyzetét. A katolikus egyház próbál a cigányságért tenni és az elmúlt évtizedekben folyamatos megújulás figyelhető meg a cigánypasztorációban. Minden egyházmegyében van cigánypasztorációért felelős személy, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében, Juhász Imre újfehértói plébános, címzetes kanonok atya immár 20 éve kiemelt feladatának tekinti a cigányközösségekkel való foglalkozást. Imre atyával szolgálatáról, tapasztalatairól beszélgettünk.
- Az Egyház hatszáz éve foglalkozik a cigányság problémáival. A cigányok iránti különleges figyelmet erősíti meg a Vándorlók és Utazók Lelkigondozásának Pápai Tanácsának dokumentuma (Róma, 2005. december 8.), ebben Irányelveket határoznak meg a cigánypasztorációval kapcsolatban. Hazánkban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Cigánypasztorációs Bizottságának elnöke Dr. Székely János, a Szombathelyi Egyházmegye megyéspüspöke. A püspök atya nagyon sokat tesz a cigányságért, nagy szeretettel, figyelemmel fordul feléjük és segíti őket. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2014. december 3-i ülésén alapította meg a Boldog Ceferino Intézetet, melynek elsődleges feladata a cigányok lelkipásztorkodásával megbízott lelkipásztorok és lelkipásztori munkatársak tevékenységének segítése, számukra képzések és konzultációs fórumok biztosítása.
Az egyházmegyén belül paptársam, Lázár István atya is éveken keresztül nagyon eredményes munkát végzett a cigánypasztoráció területén a napkori cigány közösségben, akik közül nagyon sokan elvégezték a cursillot, a Szentlélek szemináriumot. S noha már évek óta elkerült onnan, a cigány közösség ma is jelen van az egyházközség életében. Nemcsak szentmisén vesznek részt, de az egyházközségi zarándoklatoknak, ünnepségeknek is aktív részesei.

- Milyennek látja Imre atya a cigányközösségeket?
- Mint minden emberi közösség a nem cigányok között is vannak mindenfélék. Alapvetően az érdeklődő nyitottság jellemzi őket. Ha pedig megismerik közelebbről a feléjük forduló embert, azt még nagyobb szeretettel, tisztelettel fogadják. A cigányembernek nagyon fontos az érzelem és annak a kifejezése. Jó, ha tudunk a nyelvükön beszélni és szeretni tudjuk őket, tiszteletben tartjuk, hogy ők ennek megfelelően közelítik meg a világot. Amikor Baktalórántházán voltam plébános, a cigánygyerekeket gyakran táboroztattam és megtapasztaltam, hogy fegyelmezettek, alkalmazkodóak és érdeklődőek voltak, ami fontos volt, hallgattak a szavamra. Örömmel, jókedvvel vettek részt a táborokban, volt olyan is, aki először volt strandon. Élvezték és ajándéknak tekintették a programokat. Az itt töltött idő alatt megtapasztaltam azt is, hogy a gyerekekben lévő jó adottságokat, képességeket odafigyeléssel és szeretettel nagyon jól lehet fejleszteni. Ha odafigyelünk a cigánygyerekekre, csodaszép dolgokra képesek. A felnőttek közül is az a cigány ember, aki megtapasztalta a katolikus hit igazságát, igaz hittel élte azt a családjával együtt. Örült a lelkem, ha halottam egy-egy ember tanúságtevését mit jelent nekik az Isten, a hit és az erkölcsi érték. Az egyszerű cigányasszony, aki kevésbé volt képzett, papír nélkül fejből, dogmatikai pontossággal, gazdag érzelemmel tudott beszélni és meg tudta fogalmazni mit jelent számára a vallásosság, mit jelent számára a Szentháromság. A cigány emberek Isten felé való nyitottságát jó volt megtapasztalni, gyönyörűen tudják dicsőíteni Istent!

- Valóban igaz és örök igazság Antoine de Saint-Exupérytől: Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan...
- A munkám eredményes volt ebben az egyházközségben, örülők hogy a cigány közösség tagjaival is dolgozhattam, mert értékes emberek élnek itt. Az egyházközség aktív, építő tagjai voltak.
Az országot járva a Kolping iskolafenntartó szervezet titkáraként, a Kolping iskolákban 2007 és 2016 között szintén azonosultam azzal, hogy az országban nagyon sok roma gyermek vesz részt az oktatásban. Igyekeztem elérni, hogy ezek a gyerekek a táborozások alkalmával minél több élményt szerezzenek. A kolping iskolák a cigánygyerekek kiemelkedő jó képességeire is építettek, azt tartották szem előtt, hogy a gyerekek a kismesterségeket jól sajátítsák el és jó mesteremberek legyenek. A legtöbb magyarországi cigány ember nagyon büszke, ha jó mesterembernek tartják.

- Egyházmegyénkben, Hajdúsámsonban 2007 óta működik cigánypasztoráció. Imre atya jól ismeri és segíti ezt a közösséget?
- Igen volt alkalmam és lehetőségem azon közösség tagjaival többször találkozni a templomban szentmise keretében, országos cigánypasztorációs konferenciákon, Máriapócson kirándulás során, vagy amikor Bosák püspök úr fölszentelte a közösségi házukat, a szentelési szentmisén is ott voltam. Legutóbb Hajdúhadházon a templomban tartottunk egy kis lelki délutánt a közösség néhány tagjával. Ezen kívül egy alapítványt is létrehoztunk, a munkájuk ilyen formában is támogatható.

- Milyen területen lehet támogatni még a cigány embereket?
- Épp úgy, mint az egyházmegye területén élő többi embert: hívőket és nemhívőket egyaránt. A cigányok között is sok a szegény, a közösség segítségére rászoruló család: itt az egyház karitatív vonala kell, hogy jelen legyen. Sok köztük a téves isten- és egyházképpel rendelkező, akiket tanítani, nevelni kell a babonák, hamis képzetek elhagyására és a katolikus hit megismerésére. Sajnos a bűnözés (káros szenvedélyek és nemi kilengések, az egyéni tulajdon, ill. a közösség ellen fellépő erkölcstelen magatartás) a szegénység, iskolázatlanság egyik következménye.
Ez ellen is tennünk kell tanítással, képzéssel (tanodák működtetése sok helyen van az egyházmegye területén. Végül, de nem utolsó sorban meg kell próbálni a templomhoz, a szentségi erőtérhez közelíteni a cigányságot. Boldog Ceferino Gomez, a spanyol cigányvértanú követendő példaként áll előttük.

- Vannak, még települések az egyházmegyében ahol kérik a cigánytestvérek az Egyház segítségét?
- Még Antal Gots atya idejében néha helyettesítettem őt a guszevi cigánytelepen található közösségi házban a vasárnapi szentmise megtartásával. Ezen kívül a már említett Hajdúsámson és a volt plébániám Baktalórántháza cigányaival tartom a kapcsolatot (főleg a facebookon).

- 2015–ben az ország hat pontján százharminc résztvevő számára indult el a „Hit iskolája” címmel a cigánypasztorációs munkatársak képzése. Boldog Ceferino Intézet cigánypasztorációs alapképzései, három helyszínen folytak: Esztergomban, Kazincbarcikán és Máriapócson. Fontos volt ez a lépés az egyház részéről, hogy munkatársakat találjon és képezzen?
- Igen, ez egy nagyon helyes és szükséges felismerés volt a püspök atyák részéről, hogy beindították ezt a képzést elsősorban olyan személyeknek, akik maguk is cigány származásúak, vagy ha ez nem, de elmondható róluk, hogy már eddig is dolgoztak cigányok között. Szeretnék ezt a munkát a laikus lelkesedésen túl teológiai, morális, pasztorális, liturgikus és egyéb más. ismeretek megszerzése által még tudatosabban, eredményesebben végezni.

- A cigány munkatársak képzésében, mint lelkipásztort milyen feladatra kérték fel?
- Jómagam Vácott, Máriabesnyőn, Miskolcon, Kazincbarcikán valamint Máriapócson volt lehetőségem elsősorban szentségtani témában előadást tartani illetve e témáról a hallgatókkal beszélgetni. Legutóbb Tuzséron találkoztam a képzésben részt vevőkkel pár óra erejéig.

- A végzett hallgatók milyen feladatot kapnak majd a képzés után?
- Miután Esztergomban a sikeres vizsgát tett munkatársak oklevelet vesznek át Erdő Péter bíboros úrtól egy cigányzenével és énekkel kísért bíborosi szentmise után, ez kellő súlyt ad a képzésnek és képzésen részt vevőknek is az egyház tekintélyét sugallja, a küldetéstudatot megerősíti bennük is. Az, hogy ki milyen feladatot kap, attól függ, hogy milyen feladatra van szükség az adott településen, ahonnan a munkatárs érkezett.

- Többször van lehetősége a cigány munkatársakkal való találkozásra területi vagy országos szinten? A cigánypasztoráció témakörében részt vesz papi továbbképzéseken?
- Ritkán és az is alkalomszerű találkozás. Igen, ha más feladataimmal nem ütközik, igyekszem a továbbképzéseken részt venni.

- Imre atya gyakran vesz részt a cigánypasztorációs konferencákon a máriapócsi cigány búcsún vagy lelkigyakorlatokon?
- Amikor csak tudok, szívesen veszek részt, mert nemcsak hazai, de olykor külföldi vendégek is tartanak előadást. Ezek gazdagítják a tudásomat, a résztvevő cigányok pedig hangulatukkal, zene - és énekkedvükkel könnyen magukkal tudják ragadni az embert. Az egyházmegyei vagy országos a cursillos ultreyakon is megtapasztaltam, hogy milyen odaadással szolgálnak a napkori cigány testvérek. Hiszen őket is megszólította Krisztus!

- Köszönöm szépen a beszélgetést. Legyen áldás Imre atya további életén, munkáján is, mindnyájunk örömére, belső gazdagodására!
Magyarországon a Biblia Évében készült el a világon elsőként a teljes Biblia cigány, lovari nyelvű fordítása így anyanyelven olvashatják a testvérek a biblia szavait. Befejezésül Imre atya javaslatára, olvassuk (imádkozzuk) el a legszentebb imádságot a Mi Atyánkot cigány nyelven!
Lovari nyelven – Amarodad (Mt 6,9-13)
Amaro Dad, kon san ando rajo,
te suntosardyol tyo anav;
te aveltar tyiro them;
te kerdyolpe tyiro kamipe,
sar ando rajo, kade vi pe phuv.
Amaro sako dyesesko manro
de amenge adyes;
haj jertisar amare bezexa,
sar vi ame jertisaras
kodalenge, kon amenge bezexaren;
haj na inger amen ande zumavjimata;
ba slobodisar amen kathar o Nasul.
(Vesho-Farkas Zoltán fordítása alapján)

Zsirosné Seres Judit
egyházmegyei média-képzős hallgató

„A sportban a legnagyobb lelki támaszom Isten, segített felállni, átvészelni a nehéz időket és, Neki adok hálát az eredményeimért is. Minden edzés, erőfeszítés fölösleges, ha azt Isten nélkül teszed.”
Tanulmányok, sport, hitélet. Hornyák Dániel ifjúsági úszó mindhárom téren példaképként állítható gyermekeink elé. Vallását aktívan gyakorló fiatal, aki amellett, hogy országos és nemzetközi versenyeken is eredményesen szerepel, még az érettségire is készül, tanulmányi eredményei pedig magasan kiemelkednek korosztályából. Danit kérdeztük meg eddigi karrierjéről, terveiről, céljairól.

— Hogyan kerültél kapcsolatba az úszással? Hány éves korod óta sportolsz?
— 14-15 éve, amikor a szüleim először vittek le az uszodába, még csak kiscsoportos óvodás voltam. Édesanyám is úszott, így nem volt kérdéses, melyik sportot fogom követni, és sosem bántam meg, hogy ezt választottam.

— Melyik versenyeredményedre vagy a legbüszkébb?
— Nagyon sok hazai és nemzetközi versenyen vagyok túl, és nagyon sok olyan eredmény áll a hátam mögött, amikre boldogan tekintek vissza, ám a legbüszkébb mégis a 2016-os, Franciaországban megrendezett Keresztény Országok Világbajnokságán elért 1. helyemre vagyok. Több mint 30 ország legjobb fiataljai mérték össze tudásukat, és egy nagyon erős mezőnyben sikerült első helyet elérnem, büszkén képviselve a magyar címert.

— Hogyan kapcsolódik számodra a vallás a sporthoz?
— A hit és Isten nem csak a sportban, hanem életem minden területén jelen van. A sportban is a legnagyobb lelki támaszom, segített felállni, átvészelni a nehéz időket és, Istennek adok hálát az eredményeimért is. Minden edzés, minden erőfeszítés fölösleges, ha azt Isten nélkül teszed.

— Milyen rövid és hosszú távú célokat tűztél ki a sport terén?
— A jövő mindig kérdéseket rejt. Rövid távú célom, hogy olyan eredményeket ússzak, melyek elégnek bizonyulnak egy amerikai egyetem sportösztöndíjához. Hosszú távú cél szerintem minden úszó életében az olimpiai arany, természetesen nekem is ez a legfőbb célkitűzésem.

— Hogy sikerült az idei szezonod?
— Mondhatni életem legrosszabb szezonján vagyok túl. Először egy törött ujj, majd egy komolyabb vállsérülés hátráltatott, így nagyon sok kihagyás nehezítette az idényem. Sajnos a felkészülésem az országos versenyeken sem bizonyult elégnek, így csak a városi és megyei versenyeken tudtam aranyérmet szerezni.

— Egy ilyen aranygeneráció után, mint Gyurta, Cseh, Hosszú és a többiek, mennyire vannak magasan az elvárások? Mekkora a nyomás az utánpótlás úszókon?
— Igen, ahogy te is mondtad, egy ilyen generáció után nyilván nagyok az elvárások, de a nyomás szerintem kezelhető. Saját magamról azt tudom elmondani, hogy bármekkora a közönség elvárása, a legmagasabb elvárást mégis én tartom magammal szemben, hiszen mindig egyre jobb teljesítményt szeretnék nyújtani, így biztos lehetek abban, hogy ha én elégedett voltam a saját teljesítményemmel, akkor azzal a közönség is meg lesz elégedve.

— A céljaidra vonatkozó kérdésnél említetted Amerikát és az olimpiát is. Ha sikerül az amerikai ösztöndíj, milyen színekben lenne várható az indulásod?
— Jelenleg számomra ez nem is kérdés. Természetesen magyar színekben szeretnék indulni. Wass Albert azt írta: „A csillagok járása változó”. Remélhetőleg kedvezően alakul a jövő hazánkban, mivel itt éltem le eddigi életemet, ide köt minden, ez az anyanyelvem, és a magyar emberek a honfitársaim. A magyar címert és a piros-fehér-zöld trikolort szeretném képviselni.
— Az élsport és kifejezetten az úszás körül egyre gyakrabban bukkannak fel dopping botrányok. Mi erről a te véleményed? Szentesítheti a cél az eszközt?
— Szerintem ez egy nagyon sajnálatos és elítélendő dolog. Sajnos azt kell mondanom, hogy a média által bemutatott botrányok csak a jéghegy csúcsai. Már a legfiatalabb korosztály is többet készül egy versenyre különböző készítményekkel, mint valódi edzéssel. Semmilyen formában nem tartom megengedhetőnek, hogy valaki ilyen eszközökhöz nyúljon. Rossz érzéssel tölt el, hogy a 12-13 éves sportoló gyerekek a szemem láttára kapkodják be a bogyókat.

— Jelenleg a legeredményesebb sportunk az úszás, mégsem mondható, hogy a legtámogatottabb lenne. Milyen formában érzitek a szövetség és az állam támogatását?
— A kevés is több mint a semmi. Sajnos hiába megvan a forrás, az elosztással van a probléma. Pont azok kapnak nagyobb támogatást, akik már nagyon magas szinten járnak, így kevésbé van rá szükségük. Nagyon kevés jut az utánpótlásra, és még ennek a felhasználása is sokszor homályos. Nyilván jobb lenne, ha nagyobb hangsúlyt fektetnének a fiatalok segítésére, de hiszek abban, hogy kitartó munkával a tehetség úgyis utat tör magának, és nem a támogatástól függ, hogy valaki meddig jut el.

— Debreceniként logikusnak tűnik, hogy itt is edzel. A sportuszoda biztosítja a helyszínt az edzéseidhez?
— Sajnos nem. Egy nagyon igazságtalan elosztás miatt nem jut hely számunkra az uszodában, ugyanis a városi csapat eléggé kisajátítja az uszodát. Nekem minden nap ki kell utazni Hajdúszoboszlóra, és ott megtartani az edzéseimet, ami így nagyon sok időveszteséget jelent. Sajnos többszöri kérvényezés ellenére sem biztosítanak egy pályát számunkra, így kijelenthető, hogy előnyben részesítik a városi egyesület sportolóit.

Hutóczki Péter Zsombor
egyházmegyei média-képzős hallgató

Nagyboldogasszony ünnepén, augusztus 15-én, Nyíregyházán a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban a Nagyboldogasszonyról nevezett Világban Élő Kármelita Közösség (VÉK) 5 tagja végleges ígéretet tett a Sarutlan Kármeliták Világi Rendjére, hárman pedig elkezdték a felkészülési időt. Az ünnepélyes alkalom Szentségimádással kezdődött, majd elénekelték a hívek a Lorettói litániát, ezt követően pedig fr. Vörös Imre András OCD a Kármelita Rend magyarországi tartományfőnöke szentmisét mutatott be.

Vörös Imre atya homíliájában a Boldogságos Szűz Mária életének példáját állította a hívek elé. Hangsúlyozta: „Ahogy Isten Máriát lefoglalta magának, ugyanúgy a keresztségben bennünket is. Mária igenjét mi is kimondtuk e szentség felvételével, így az Úr, áldó, életadó módon velünk van. Mária Isten által megérintve élte az életét, ahogyan érdemes. Amikor ellátogatott Erzsébethez, hogy segítsen neki, valójában Jézust vitte a rokonának. A Szűzanya hivatása, hogy Jézust vigye minden embernek, hiszen mindannyiunknak szükségünk van az Ő segítségére. Ha ezt felismerem, akkor boldog vagyok, mert a Boldogságos Szűzanya köszönt ezáltal, nekem ajándékozza önmagát, Jézusát, és ettől nagyobb ajándékot senkitől nem kaphatok.”

A világban élő karmelita testvérek közül ezen ünnepélyes alkalmon öten beöltöztek, végleges ígéretet tettek és hárman elkezdték a képzési időszakot. A tartományfőnök elmondta, a közösséghez tartozók életét a Szentírás abban segíti, hogy mindig jól értsék Isten jelenlétét életük zarándokútján, a hivatásukban és a küldetésükben. Tanulják értelmezni és élni azt, hogy Isten irgalma hogyan járja át életük fonalát.

A szentmisében a végleges ígérettévők a feszületet a kezükben tartva tettek ígéretet arra, hogy Szűz Mária példáját követve az evangélium szerint fognak élni, amelyet Jézusról nevezett Szent Teréz és Keresztes Szent János példája és szavai sugallnak, és amit a Sarutlan Kármeliták Világi Rendjének Regulája tartalmaz.

Öröm-Hír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Nagyboldogasszony napján - a 2016-ban megkezdődött hagyományt folytatva - ismét Esztergomba utazott az egyik ismertebb debreceni virágkocsi, a Szent Korona. Erdő Péter bíboros, esztergomi-budapesti érsek az esztergomi bazilikában celebrált szentmisét követően megáldotta a kompozíciót. Romanek Etelka esztergomi polgármester meghívására az ünnepségen részt vett Komolay Szabolcs Debrecen alpolgármestere és Bódor Edit, a Debreceni Virágkarnevál főszervezője.

Nagyboldogasszony napja a legfontosabb katolikus Mária-ünnep, amikor Szűz Mária halálára és mennybevételére emlékeznek a hívek. Erdő Péter az esztergomi bazilikában tartott szentmisén elmondta: „Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint Jézus Krisztus "röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe édesanyja, Mária holttestét. Az ünnepet Szent István király olyan fontosnak tartotta, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Ezért nevezi a magyar katolikus egyház Szűz Máriát Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariaenek. Szent István 1038-ban éppen Nagyboldogasszony napján hunyt el” - hangsúlyozta a bíboros.

Szimbolikus üzenetet hordoz a Szent Korona virágkocsi utazása, amely a Debreceni Virágkarnevál szakrális hírnökeként 2009 óta járja az országot. Ennek jegyében idén ismét látható volt a Szent Korona virágkompozíciója az Esztergomi Bazilika előtt. Az érdeklődők Debrecen és Esztergom város közös virágkocsiját, a "Napba öltözött asszonyt" is megcsodálhatták.

A Főpásztori szentmise után a Bazilika elé vonultak a hívek, ahol a debreceni virágkocsikat állították ki. Az ünnepi eseményen Romanek Etelka esztergomi polgármester és Komolay Szabolcs Debrecen alpolgármestere ünnepi beszédét követően Erdő Péter bíboros, prímás megáldotta a Debreceni Virágkarnevál Szent koronát ábrázoló virágkocsit és a "Napba öltözött asszonyt". A virágkarnevál küldöttsége Debrecen Város tortájával köszöntötte az érseket.

A SZENT KORONA - a Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. virágkocsija

A Szent Korona a magyarok legfontosabb nemzeti ereklyéje, a magyar államiság jelképe. Szent István király intelmeinek bizonysága szerint a Szent Korona jelenti az országot, a királyságot, a királyt, a hitet, az egyházat, az uralkodói tulajdonságokat és az erényeket. Fiának, Imre hercegnek azt írja, hogy „az erények mértéke teszi teljessé a királyok koronáját”. A kompozíció a koronázási jelvényekkel – az országalmával és a jogarral – teljes. A 40. Debreceni Virágkarnevál óta hagyománnyá vált, hogy magyarországi és határon túli városok fogadják ezt a virágkocsit: a Szent Korona tiszteletét tette Budapest, Balatonfüred, Eger, Pécs, Nagyvárad, Cegléd, Kecskemét, Székesfehérvár, Gyula, Tiszafüred városában, 2017-ben a Hortobágyi Lovasnapokon.
Tervező és szobrász: Nádasdi Róbert, Virágdizájn: Simon Ágnes, Statikus: Domokos Zoltán, Kivitelező: Gulyás Tamás

A NAPBA ÖLTÖZÖTT ASSZONY - Esztergom és Debrecen közös virágkocsija

Esztergom és Debrecen közös virágkocsija a Biblia 66. könyvének, a Jelenések könyvének nagy látomását önti formába. János apostol a hét levél, a hét pecsét és a hét trombitaszó látomása után a Napba öltözött asszony jelét látja az égen. A fényes mandorlában megjelenő asszony lábai alatt a Hold, fejében pedig 12 csillagból álló korona. A másik égi jel a nagy veres sárkányt mutatja, a régi kígyót, akinek hét feje és tíz szarva van, fejében pedig hét korona. Ő az, akit a mennyégből való kivettetése óta a csillagok-angyalok harmadrésze követ. A sárkány az asszony nemrég született fiát készül elpusztítani. A harcnak azt a pillanatát rögzíti a kompozíció, mikor a sárkánnyal való küzdelem mellett az anyai szív is küzd. Menekülés a gyermek számára csak egy irányba kínálkozik, fölfelé. Az anyai óvó ölelés helyett az elengedés, pontosabban a felengedés a győzelem záloga. A görcsös szorítás helyett a hit, a nem látható dolgokban való bizonyosság hozza meg a megoldást. A Fiúnak nem árthatott a sárkány, így a gonosz a szájából kibocsátott folyóvízzel immár az asszonyra támad. A látomás folytatásában az asszonynak adatott sasszárny és a föld megnyílása az, mely megakadályozza a sárkány győzelmét. A teljes Jelenések könyvére vonatkozik a könyv felütése: Boldog, aki olvassa, hallgatja, megtartja...

Tervező és szobrász: Pikó Sándor, Virágdizájn: Antal István és Antal Istvánné, Statikus: Kiss Péter

Öröm-hír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Forrás: FŐNIX –Kommunikáció és PR

A Katolikus Egyház augusztus 15-én, szerdán Szűz Mária halálát és mennybevételét, vagyis Nagyboldogasszony napját ünnepli. Ferenc pápa így fogalmaz: Mária hite életút. A zsinat leszögezi, hogy Mária a „hit zarándokútját járta” (LG, 58). Ezért ő előttünk jár ezen a zarándokúton, elkísér és támogat bennünket.
Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe.
Jeruzsálemben az V. században már biztosan megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, azaz „a szentséges Szűz elszenderülése” névvel illették. A VI. század során egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a VII. században vette át, s a VIII. századtól kezdve Assumptio beatae Mariae-nak, azaz „a Boldogságos Szűz mennybevételé”-nek nevezték. XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”.
Szent István király olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el.
Magyarországon Nagyboldogasszony olyan kötelező ünnep (ezeken a katolikusoknak az Egyház szentmisén való részvételt ír elő), amely nem szükségszerűen esik vasárnapra.

Az Ajaki Római Katolikus Plébánia az egyházközségünk legfiatalabb tagjai részére július 31– augusztus 4-ig nyári napközis táboroztatást szervezett 44 gyermek részvételével „Magyar szentjeink nyomában” mottóval.
A tábor aktív és tevékeny résztvevői és lelki támaszai voltak Gáspár Mátyás plébános és Galsi János atya, valamint a pedagógusok és önkéntes segítők, akik a gyerekek számára tartalmas programokat szerveztek és vezettek.

A tábornyitó szentmisét követően az első napon az ismerkedős játékok megalapozták az egész heti vidám hangulatot. Minden reggel közös imádkozással kezdődött, melyet sokféle foglalkozás, vallási és egyéb szabadidős tevékenység követett. A hét folyamán a templom csendes hűvösében megismerkedhettek a gyerekek Árpád házi Szent Erzsébet életével, aki azok közé a szentek közé tartozik, kiknek fénye nem csökken, hanem minden kor emberének világít. Betekintést nyerhettek még a magyar keresztény egyház- és államszervező Szent István király és fia, Szent Imre herceg, valamint a lovagkirály, Szent László, egyházmegyénk védőszentjének életébe is. Szent II. János Pál pápa oltalma alatt áll az ajaki általános iskola, a pápa templomunkban elhelyezett ereklyéje előtti elmélkedés is segített, hogy közelebb hozzuk példaértékű életét a gyermeki lelkekhez. Lelkünket tápláló előadások voltak ezek mindannyiunk számára. A gyerekek papírból készített térbeli hatást tükröző képeket raktak ki a kézműves foglalkozásokon a megismert szentekről, ezek lettek az idei táborunk jelképei.

Gyalogtúrán eljutottunk a Tanyára, ahol megnéztük tájegységünk jellegzetes állatait, és polgármester úr meghívta a csapatot szekér-kocsikázásra is. A Czóbel Minka kúriát is megtekintettük, ide is gyalogosan jutottunk el, és a kastély kertjében az árnyas fák alatt a fáradhatatlan gyereksereg önfeledten játszott. Az Anarcsról hazafelé tartó úton pedig a rózsafüzér ima elimádkozásával röpült el észrevétlenül az idő.
Autóbuszos kirándulást szerveztünk az Atlantika Vízividámparkba, de a szárazföldi vízicsata sem maradhatott el másnap Ajakon.

A tábor utolsó napján, a családi napon kincsvadászaton vettek részt a gyerekek, majd elindult az “Aranytallér-gyűjtő” verseny, a bibliai témájú feladatok megoldásától a kézműves és játékos foglalkozásokon át a Lego építéséig. A szülők is csatlakoztak hozzánk, akik közös ebéddel egybekötve gyermekeikkel együtt töltöttek egy élménnyel teli napot. A fő esemény délután következett, amikor Szenes István atya, a Vianney Testvérek Közösségének priorja a közösség testvéreinek vezetésével interaktív foglalkozás keretében ismertette meg a gyerekeket Szűz Mária életével. Igazi lelki feltöltődés volt mindenki számára a táborzáró szentmise, melyen Gáspár Mátyás atyával vettünk részt és Szenes István atya tanítását hallgattuk.

A napközis tábor szervezésébe az Ajaki Szent István Karitász csoport tagjai is bekapcsolódtak a napi háromszori testi táplálék szolgáltatásával. Köszönjük áldozatos szolgálatukat!
Az egy hét alatt a gyermekközösség és a velük lévő felnőtt segítők csapata egyre összetartóbbá vált, lelkileg megerősödött, az egyházközség életébe közösen kapcsolódtak be egyre nagyobb aktivitással.
Hálásan köszönjük az önkéntesek odaadó, sokszor fáradságos, kitartó munkáját, az egyházközség híveinek, a szülőknek a felajánlását és támogatását. A táborzáró szentmisét követően hitünkben megerősödve, Isten segítségében és áldásában bízva reméljük, hogy jövőre is megszervezhetjük a tábort.
Köszönetünket fejezzük ki a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyének a tábor költségeihez nyújtott támogatásért.
Gáspár Mátyás
plébános

Ragány Zsuzsanna
pedagógus

Free Joomla templates by L.THEME