Nyomtatás
2017. augusztus 17., csütörtök 14:30

A Karitász missziója, ajaki tapasztalatok

Nyolcadik alkalommal került sor előadásra az Egyeki Szent József plébánián 2017. augusztus 16.-án 17 órától. A jubileumi készület sorozatának előadója Gáspár Mátyás ajaki kanonok úr volt, előadásának témája: A Karitász csoport missziója, ajaki tapasztalatok. Ezen a napon a szokásosnál is többen jelentek meg a közösségi teremben,

hiszen Mátyás atya, volt Egyeki plébános még ma is igen nagy szeretetnek és tiszteletnek örvend közösségünkben. Ahogy házigazdánk, Laci atya fogalmazott: sokak számára lelki élmény volt az ő szolgálata. Ezt az élményt is újra kívánták élni a testvérek az előadás aktuális és élő kérdései, felvetései mellett. Mátyás atya bevezetőjében az Egyeki jubileumi kiadvány előszavából László atya gondolatát idézte.”Az marad meg az örökkévalóságnak, amit szeretetből teszünk.” Nemes egyszerűséggel a karitász is ezt jelenti: A nagy egészben megtenni azt a kis jót, ami tőlünk telik. Ezután Gáspár atya a Szent József templom oltárképének elemzésével állított párhuzamot Szent József szolgálata és a karitatív tevékenység között. Az oltárkép középpontjában a hallgatag szent áll, aki a család minden gondját, terhét vállára veszi, melyet Isten rábízott egy álomban. Addig végezte ezt a feladatot, amíg Istennek szüksége volt rá. Ilyen a karitatív tevékenység is: addig, akkor és ott kell végeznünk, amíg az egyház kincseinek, az ő szegényeinek szükségük van rá. Hiszen Jézus „körüljárt és mindenkivel jót tett”- idézte atya az evangélistát. Szent Pál leveléből idézve hívta fel figyelmünket a mai kor emberének súlyos hibájára: a tőlünk nagy távolságra nélkülözőkön szeretünk látványosan segíteni, míg a közvetlen környezetünkben szenvedőkről nem veszünk tudomást. „Tegyetek jót mindenkivel, főleg hit-testvéreitekkel!” olvassuk az 1990-es zsinati dokumentumot, amely alapján a karitász mindazt a szolgálatot jelenti, amit az egyház Jézus Krisztus megbízásából a szegények javára tesz. A plébános ajaki jó gyakorlatukat bemutatva, említette kezdeti nehézségeiket is. Mindazonáltal biztatott bennünket, hogy ne féljünk elkezdeni, hiszen egy év elteltével megtapasztalta, hogy a jó példa is lehet ragadós. Ajakon a segítők száma megszaporodott, Isten segítségével hozzáigazítva a feladat terhéhez.
Befejezésül, jó tanácsként a Szent József imájára hívta fel a figyelmet: Legyenek a családok a karitász tevékenység középpontjában. Szent József lelkületével ott, akkor, és addig, ameddig Isten akarja, tegyük a jót szegényeinkkel. A fórumon elhangzott kérdésekre is őszinte, egyenes válaszokat kaptunk, ahogyan azt Mátyás atyától megszoktuk. A szeretetvendégség alatt bőségesen részesültünk a kegyelmekben, nem volt közöttünk szűkölködő.

Farkas Éva tanító
Fotó: Papp Ágoston