2017. október 09., hétfő 15:33

A Magyarok Nagyasszonya ünnepet csak a mi népünk ünnepli

A nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház búcsúját tartották 2017. október 8-án. Az esemény történelmi jelentőségűnek is mondható, hiszen a templomba először kapott meghívást dr. Ternyák Csaba egri érsek a főpásztori szolgálata alatt. A búcsúi szentmisére Felföldi László plébános — aki 2017. augusztus 1-je óta vezeti a nyíregyházi egyházközséget — meghívta többek között Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspököt, Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi püspököt és Szocska A. Ábelt a Nyíregyházi Egyházmegye apostoli kormányzóját is.

A nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya templomot Samassa József bíboros, egri érsek építtette és ő maga is szentelte fel 1904. augusztus 20-án. A templomépítő egri érsek emlékét a nyíregyháziak a mai napig a szívükben őrzik, hiszen minden egyes templombúcsún megkoszorúzzák a templom falán a tiszteletére elhelyezett emléktáblát.

Ternyák Csaba érsek a szentmise homíliájában először elődje, Samassa József egri érseknek a templomszentelés ünnepén Szabolcs vármegye küldöttségéhez intézet beszédéből idézett. A főpásztor hangsúlyozta, Samassa érsek nem a Magyarok Nagyasszonyáról, nem is Szent István királyról, hanem fontos társadalmi kérdésekről, a világi hatóság és a vallási elöljárók együttműködésének a fontosságáról szólt: „Mivel a politikai hatalom csak külső legalitással bír, minden erejével sem képes a társadalom igazi alapját megteremteni. A legalitás még nem elég biztosítéka a társadalmi rend megszilárdításának. Külső hatalom minden ereje csak odáig hathat, hogy megfékezze, lekösse a rosszat, s ekként felszabadulván a jó természeténél fogva kifejti termékenyítő erejét. A külső hatalom csak ezt teheti, és szerencse, ha sikerül neki elérni a célt azáltal, hogy lekötvén a rosszat a jónak meggyökeresedését mozdítotsa elő. A jót magát, hogy az sikeres maradjon és állandó, csak a vallás képes biztosítani. Ennél fogva, ha a közhatalom, a társadalomnak és az országnak érdekeit komolyan szívén viseli, nem szabad ellenséges álláspontra helyezkednie a vallással. Mert ahol a vallás hatalma és varázsa csökken, ott komoly bajok törnek elő és a felizgatott, forrongó népszenvedélyeket nem fogja útjukban megállítani. A felforgatási szellem, amint tapasztaljuk, már a társadalom legbelső gyökereit támadja.”

Ternyák Csaba érsek összegezve Samassa bíboros beszédét elmondta, gondolatai jól tükrözik a katolikus egyház szociális és társadalmi elkötelezettségét az első világháborút, az azt követő Tanácsköztársaságot majd a trianoni tragédiát megelőző években, valamint azt is, hogy a vallás erőszakos kiszorítása az emberek életéből milyen hatalmas károkat okozott. 100 évvel ezelőtt a katolikus vezető világosan látta az egyház szerepét nemcsak vallási értelemben, hanem abban a szolgálatban is, amelyet az egyház az egész közösség javára végez az evangélium hirdetésekor. Ezzel a társadalmi békét és a fejlődést is szolgálja.

Az imádkozó ember a társdalom élő lelkiismerete

Az egri érsek ezután Samassa bíboros azon szavait is idézte, amelyben nyilvánvalóvá válik a beszéd evangéliumhoz való hűsége is: „Ott, ahol Krisztus tanításának követői vannak, ott a szeretet nem hiányzik, mert Ő a szeretetet követőinek ismertetőjelül adta. És ne éljen senki csalódásban aziránt, hogy ő hisz, mert bármilyen erős legyen a hite, szeretet nélkül nincs neki semmi remélni valója. Ezért a szeretet az alapja a társadalomnak.”

— Nyíregyháza számára a bíboros üzenete ma is programot jelent — hangsúlyozta Ternyák Csaba érsek. — Csak a szeretet alapján lehet ma is igazságos, békés és virágzó társadalmat építeni. Mi, keresztény emberek, amikor ezt a templomot életünk szerves részének tekintjük, vagy amikor nevelési és szociális intézményeinken keresztül az egész társadalmat szolgáljuk, elítéljük a rossz minden megnyilvánulását. Ez a templom puszta létével is a szeretetet hirdeti. A benne imádkozó emberek pedig, akik hisznek a szeretetben, képesek arra, hogy ma is a társdalom élő lelkiismerete legyenek.

A Magyarok Nagyasszonya ünnep egyszerre katolikus és egyszerre magyar

„Ez az ünnep magyarságunkban és katolicitásunkban egyszerre erősít meg bennünket.” Az egri érsek ezzel a gondolatával arra utalt, hogy a Magyarok Nagyasszonya katolikus vonatkozású, hiszen a Szűzanya és a szentek tisztelete a keresztények között az ortodoxok mellett ránk, katolikusokra jellemző. Ugyanakkor magyar is, hangsúlyozta a főpásztor, mert ezt kizárólag csak a mi népünk ünnepli, hiszen arra emlékezünk, hogy Szent István király halála előtt koronáját és népét a Boldogságos Szűz oltalmába ajánlotta. Ekkor lettünk Mária országa. Kizárólagosságról viszont szó sincs, mivel ama tény mellett, hogy Szent István király tette meg először ezt a gesztust, e példát sorra követték, előbb az európai nemzetek: 1620-ban Bajorország, 1638-ban Franciaország, 1647-ben Ausztria, 1656-ban Lengyelország, majd sorra a többi szláv népek is. Később következtek az Európán kívüli országok, melyek sorát Mexikó nyitotta meg 1821-ben. A többi nemzetek is tehát szintén Mária oltalma alatt élnek, ők is Mária gyermekei, nekünk pedig testvéreink. Ez a népek közötti testvériség igazi, teológiai alapja. Ebben rejlik katolicitása, egyetemessége is.

Ezután Ternyák Csaba érsek figyelmeztetett: „Ne engedjük megkopni Patrona Hungariae, Magyarok Nagyasszonya tiszteletét a következő nemzedékek életében sem. Szent István felajánlásának ereje ma is nemes gondolatokra és tettekre sarkal. Közel ezer év múltán nekünk is közünk van az ő felajánlásához, mert mennyei Édesanyánknak gondja van az új nemzedékekre is. Mindannyian beleszülettünk egy családba, egy népbe, egy vallásba, előttünk járt sok nemzedék, amelyek emlékei, tapasztalatai, ünnepei, múltunk szerves részét alkotják. A gigantikus kísérletek pedig, amelyek a múltat végkép el akarták törölni, mindig kudarccal, sok-sok szenvedéssel és véráldozattal jártak. Mintha Samassa bíboros ezt előre látta volna. Azok a boldog emberek és népek, akik a múlt kudarcaiból és sikereiből egyaránt tanulni tudnak, akik számára a történelem valóban az élet tanítómestere.”

A mi szívünk őseink szívének ütemére dobban

                                                                                                                  

Ezen gondolatait egy középkori bölcselő tanításával is példázta az érsek: „bár törpék vagyunk, mégis messzire látunk, mert óriások vállán állunk.” Majd hangsúlyozta, az előttünk járó őseink azok az óriások, akiknek tapasztalatát, hitét és szorgalmát soha nem szabad lebecsülni. Történelmi múltunk és kereszténységünk szerves része identitásunknak és személyes elkötelezettségünknek. És bár csodálattal olvassuk József Attila gyönyörű sorait, amikor azt írja: „A semmi ágán ül szívem…”. mégsem tudjuk osztani gondolatait, mert a mi szívünk nem a semmibe kapaszkodik, hanem őseink szívének ütemére dobban. Ez erőforrás és iránymutatás nekünk, mert a semmi ága helyett az Egyház ősi fája a mi lelki otthonunk, a hit pedig biztos kapaszkodó.

„A Magyarok Nagyasszonya ünnep kiváltságos alkalom arra, hogy ebben elmélyedjünk és megerősödjünk. Imádkozzunk családjainkért, nemzetünkért, a környezetünkben élő népekért, Európáért, Szűz Mária Minden gyermekéért, a mi testvéreinkért, legyünk hűségesek Nagyasszonyunkhoz és pártfogónkhoz, aki ma is közbenjár értünk és Jézus Krisztusra mutat. Nekünk is szól, amit a Kánai menyegzőn mondott, amikor fogytán volt a bor: „tegyetek meg mindent, amit csak mond” (Jn 2 5) — fejezte be gondolatait Ternyák Csaba egri érsek.

Kovács Ágnes   

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Naptár

« Október 2017 »
H K Sze Cs P Szo V
            1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31          

Linkajánló

kurir logo Radio Vaticana logo bonum 
 kat radio  SzentIstvanradio  ujember
mkpk logo 0   vatican  oromhir
cursillo hal kolping
templom logó
kepmas
szentkut
 oseinkhite banner180x300   Máriapócsi búcsúk 2016 2 0
DMK logo 1  nyhmuv kp

Napi evangélium

Napi Evangélium RSS
  • 2017. október 17. – Kedd (Lk 11,37-41)
    Egyik beszéde alkalmával meghívta Jézust egy farizeus, hogy étkezzék nála. Ő el is ment, és asztalhoz telepedett. Amikor a farizeus látta, hogy Jézus étkezés előtt nem mosott kezet, megütközött rajta. Az Úr ekkor így szólt hozzá: „Ti, farizeusok, tisztán...

Magyar Kurír friss hírei

Katolikus Hírportál
  • Mécs László-emléknapok
    Az október 14-15-én tartott Mécs László-napok keretében szombaton Dobóruszkában, vasárnap a nagykaposi római katolikus plébániatemplomban emlékeztek meg a papköltőről, a Nagykapos és Vidéke Társulás, valamint a Csemadok nagykaposi alapszervezete szervezésében.
  • Időkapszulát helyeztek el a szegedi Karolina-iskolában
    Kettős évfordulóra emlékeztek október 16-án a Boldogasszony Iskolanővérek szegedi iskolájában. Az ünnepség során egy időkapszulát helyeztek el az épület falában, amit száz év múlva bonthat fel az iskola majdani közössége.
  • Országos találkozót tartottak a magyar világi domonkos közösségek
    Október 14-én, szombaton tartották a magyar világi domonkos közösségek (Domonkos-rend világi harmadrendje) őszi országos találkozóját Hódmezővásárhelyen.
  • Ferenc pápa: Nem lehet megőrizni az Egyház tanítását annak továbbfejlesztése nélkül!
    Október 11-én a Szentatya jelentős beszédet intézett az Új Evangelizáció Pápai Tanácsa által szervezett találkozó résztvevőihez a vatikáni szinódusi teremben. Hangsúlyozta az egyház hagyományának dinamikus, élő jellegét, és kiemelte a tanfejlődést a halálbüntetés kérdésében.
  • Sikeresen zárult az idei 72 óra hazánkban
    Tizedik alkalommal rendezte meg a három történelmi keresztény egyház a 72 óra kompromisszum nélkül önkéntes akciót, „Több vagy, ha adsz!” mottóval. A közel nyolcezer résztvevő kilencvenhat településen több mint háromszáz szociális, ökológiai és fejlesztő projektet vállalt a három nap folyamán.

Youtube csatornánk