Augusztus 15-én Mária mennybevételét ünnepeljük
A Katolikus Egyház augusztus 15-én, szerdán Szűz Mária halálát és mennybevételét, vagyis Nagyboldoga...
„Magyar szentjeink nyomában” - Napközis tábor Ajakon
Az Ajaki Római Katolikus Plébánia az egyházközségünk legfiatalabb tagjai részére július 31– augusztu...
Szent István Camino online zarándokút
Az út során az Istennel és önmagával való találkozás élményét fogja kapni. Lehetősége lesz élet...
Nagyboldogasszony templom búcsúja Ajakon
„A szeplőtelen Szűz, aki megőriztetett az eredendő bűn minden szeplőjétől, földi életének végeztével...
Augusztus 15-én Mária mennybevételét ünnepeljük
Augusztus 15-én Mária mennybevételét ünnepeljük
„Magyar szentjeink nyomában” - Napközis tábor Ajakon
„Magyar szentjeink nyomában” - Napközis tábor Ajakon
Szent István Camino online zarándokút
Szent István Camino online zarándokút
Nagyboldogasszony templom búcsúja Ajakon
Nagyboldogasszony templom búcsúja Ajakon
2018. február 13., kedd 11:53

Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!”

Hamvazószerdával kezdetét veszi a nagyböjti időszak

Az idei esztendőben február 14-re esik hamvazószerda, a húsvétot megelőző negyven napos nagyböjt első napja. E negyven nap a keresztények számára bűnbánati időszak, amely alkalmat ad a lemondásra, a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre, hogy a hívek méltóképpen felkészülhessenek Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére.

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök hamvazószerdán este 6 órakor mutat be szentmisét a debreceni Szent Anna-székesegyházban. Ezen a napon és az ezt követő vasárnap, nagyböjt 1. vasárnapján, febr. 18-án minden szentmise után lehet a hamvazás szentelményében részesülni.

Nagyböjtben hamvazószerdán és nagypénteken szigorú böjtöt tartunk, vagyis háromszor étkezünk, egyszer lakunk jól és nem eszünk húst. Nagyböjt többi péntekén is hústilalom van. A hústilalom 14 év felett, a szigorú böjt 18-60 éves kor között kötelezi azokat a katolikusokat, akiknek betegség okán nincs étrendi korlátozás.

Hamvazószerda az őskeresztény hagyományból merít: a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Még ma is őrzik ennek emlékét: az előző évben megszentelt és elégetett virágvasárnapi barka hamujából a pap hamvazószerdán (és nagyböjt első vasárnapján) keresztet rajzol a hívek homlokára, miközben ezt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!” A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást.

A VII. században alakult ki a mai gyakorlat, hogy a nagyböjt kezdetét a böjti időszakra eső első vasárnap előtti szerdára tették, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig nem negyven, hanem negyvenhat nap telik el, ugyanis a közbe eső hat vasárnap nem böjti nap.

Miért éppen negyven napig tart a nagyböjt? A Szentírásban számos esemény kapcsolódik a negyvenes számhoz. Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és Jónás próféta negyven napos böjtöt hirdetett Ninivében.

A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés kifejeződését szolgálja, jelzi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását. Nagyböjtben a keresztények különös figyelmet fordítanak a szegények megsegítésére is.

Nagyböjtben péntekenként imádkozzuk a keresztutat.

 

Sajtóiroda

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye


NEKtek! – Veletek!
Készüljünk együtt
az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye központi programja 2018-2019
Debrecenben a Megtestesülés Templomban
(4032 Debrecen Borbíró tér 9.)

PROGRAM

Naptár

« Augusztus 2018 »
H K Sze Cs P Szo V
    1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31