2018. február 23., péntek 10:47

Egyekről Egyekre - Szegedi Kálmán múltidéző előadása

Az „Egyekről Egyekre” című előadássorozat második alkalmán Szegedi Kálmán, a Debreceni Jézus Szíve plébánia papja volt kedves meghívott vendég az Egyeki Szent József plébánián.

Kálmán atya gyökerei itt fakadnak, a mi nagyjaink közül való. Az előadás kezdete előtt a házigazda Papp László büszkeséggel telt szívvel mutatta be az egybegyűlteknek azt az Irgalmas Jézus képet, melyet Simon M. Veronika festett. Ez a kép lesz majd templomunk oldaloltárának tabernákulum ajtaján, melyben Szent II. János Pál pápa és Szent Fausztina nővér ereklyéit elhelyezzük április 8-án. Buzgó imádság és aktív készület van közösségünkben a szent ereklyék fogadásának ünnepére.

Szegedi atya előadása nem egy klasszikus értelemben vett előadás volt, inkább egy közös, dicső múltba révedés és emlékezés az övéi körében. Az ő személyes kisugárzása hamar átjárta azokat is, akik nem ismerték korábban munkásságát és nyugodt, békés lényét. Derűvel és szeretettel idézte fel emlékeit kezdeti, ministránsként szolgáló éveiből és osztotta meg velünk az ő kincsestárát.

Az Egyeki katolikusok erős tövéről fakadt gyermek ő, aki az anyatejjel együtt szívta magába a hitet, a Jézus és a Szűzanya iránti tiszteletet. Abban a korban élte boldog gyermekségét, mikor természetes mozdulata volt a földeken dolgozó nagyapjának, hogy megemelje kalapját a déli harangszó hangzásakor, és imádkozza az Úrangyalát. Ezzel a nagyapával vették észre és szemlélték azt a csodát is, mikor a templom fölött kör alakú szivárvány jelent meg éppen akkor, mikor abban felravatalozva feküdt dr. Lóczy Károly plébános. Sokáig emlegették e csodát az Egyekiek. Azután a templomunk épüléséről osztott meg velünk olyan ismereteket, melyeket írásos anyagokban nem találunk, hiszen ez az információ is ősei kincsei közül való. Egyike a felmenőinek írásba is foglalta, és mint értéket leadta a községházán, ám az, az idők folyamán elkallódott. A betelepített lakosság közösséggé kovácsolódásának folyamatát is leírta nekünk, melynek egyik katolikusságot erősítő ténye volt a beházasodás a közeli Tiszaörsre. Ma is vannak összekötő rokoni szálak. Megtudtuk, hogy hagyományos búcsújáró helye volt az Egyekieknek Kács község. Ám Egyek is fogadott búcsúsokat, mely búcsút még akkor Szent József ünnepén tartottak. Jöttek hozzánk zarándokok még Mezőkövesdről is.

Az 1920-as években terveket készítettek a templom kereszthajós kibővítésére, akkoriban ugyanis kicsinek bizonyult a hívek számához képest tekintélyes méretű templomunk. Ez a háborús készület miatt nem lett megvalósítva. Kálmán atya ministráns évei papjairól annyi emléket őriz, hogy azokról érdemes lenne egy külön fejezetet írnia. Dicső példák ők a mai utódoknak, számtalan fiatal indult el a papnevelés útján és lett azzá az ő személyes példájuk, fáradhatatlanságuk gyümölcseként. Megemlékezett Lóczy Károlyról, akinek többek között nagyon szerették beszédeit az Egyekiek. Szeretettel emlékezett Pásztor Károly atyára, akinél ministránsként latinból vizsgázott. Megemlékezett Réday János munkásságáról, aki jelentős újításokat hajtott végre. Az ő szolgálata idején volt képzett kántor a templomban és működött sikeres kórus annak vezetésével. Révész Béla c. apátról, a nagy tudású, Innsbruckban végzett, kiterjedt kapcsolattal rendelkező és azt a lelki, anyagi növekedésre felhasználó atya érdemeiről is hosszú listája van Szegedi atyának. Különösen kedves emlékei vannak Szabó Imre Dávid ferences atyáról, aki káplánként szolgált Egyeken, és lett a ministránsok csodált példaképe. Ő a „füves pap”, aki ismerte a gyógynövényeket, s ezt a tudományát megosztotta az Egyekiek javára és épülésére. Csöppnyi szolgálati szobájában számtalan ministráns gyűlt össze mindig és fért el békességben. Visszaemlékezett Czakó Imre atya német óráira, Kocsis István káplán ministránsokat kirándultató autósútjaira. Emlékszik olyan alkalomra, mikor 25-30 ministráns szolgálata mellett végezték Szent Vendel oltáránál a májusi litániát. Beöltözve, füstölővel járták a falut és szentelték a házakat.

Idilli kép Kálmán atya előtt, mikor a templom dombra vasárnap, szépen ünneplőbe öltözötten mindenfelől jöttek az emberek, s a templomajtótól balra helyet foglaltak tisztelettel a férfiak, jobbra a nők. Visszaemlékezett a templomot körülölelő orgonasövény májusi illatárjára, az orgonabokrok közötti ministráns bújócskákra, templompadlás galambjaira, szolgálat közbeni vicces, vidám csínytevésekre, kézzel harangozásra.

Csak az idő szűke miatt hagytuk abba, egyébként még órákig hallgattuk volna szívből jövő szép emlékeit atyának. A hívekkel közösen is számtalan emlék került felszínre, pirult arcok, átszellemült mosolyok a testvérek arcán, melyek jelezték: jó volt kicsit megállni és elmerülni a békés emlékek özönében. Köszönjük kedves Kálmán atya, hogy vagy nekünk is, Isten tartson meg sokáig ilyennek és áldja továbbra is életed és munkásságod!

Farkas Éva tanítónő, képviselő testületi tag

Fotó: Papp Ágoston


Szent Anna Székesegyház programsorozatai:

Idősek akadémiája

Mediációs alkalmak

Naptár

« Június 2018 »
H K Sze Cs P Szo V
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30  

Linkajánló

kurir logo Radio Vaticana logo bonum 
 kat radio  SzentIstvanradio  ujember
mkpk logo 0   vatican  oromhir
cursillo hal kolping
templom logó
LOGO PORTAL2
kepmas
szentkut
 oseinkhite banner180x300 Máriapócsi búcsúk 2016 2 0  szbap
DMK logo 1  nyhmuv kp

Napi evangélium

Napi Evangélium RSS
  • 2018. június 21. – Csütörtök (Mt 6,7-15)
    Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: „Amikor imádkoztok, ne szaporítsátok a szót, mint a pogányok! Azt hiszik ugyanis, hogy akkor nyernek meghallgatást, ha sokat beszélnek. Ne utánozzátok őket! Hiszen mennyei Atyátok tudja, mire van...

Magyar Kurír friss hírei

Katolikus Hírportál

Facebook oldalunk

Youtube csatornánk