Bemutatták az „Életre szóló Szeretet” programot a III. Életvédő Konferencián Pócspetriben
Bemutatták az „Életre szóló Szeretet” programot a III....
„Egészségfejlesztés és az életvédelem kapcsolata a fiatalok körében” – Dr. Fodor Ákos belgyógyász-szakorvos előadása az Életek az életért – III. Életvédő Konferencián Pócspetriben
„Egészségfejlesztés és az életvédelem kapcsolata a fiatalok körében”...
„Visszatérés Emmauszból Jeruzsálembe. Közös felelősségünk a felnövekvő nemzedékért” – Szenes István atya előadása az Életek az életért – III. Életvédő Konferencián Pócspetriben
„Visszatérés Emmauszból Jeruzsálembe. Közös felelősségünk a felnövekvő nemzedékért”...
„A fiatalok nemcsak a jövőben akarnak élni, meg akarják élni a jelent is.” Bosák Nándor püspök atya az élethivatásról beszélt az Életek az életért – III. Életvédő Konferencián Pócspetriben
„A fiatalok nemcsak a jövőben akarnak élni, meg...
2018. március 23., péntek 11:03

Kezdődik a nagyhét

Virágvasárnappal - idén március 25-én - megkezdődik a nagyhét, amely a legnagyobb keresztény ünnepre, a húsvétra felkészítő nagyböjt utolsó, legintenzívebb időszaka. Ezen a vasárnapon Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról emlékezik meg a Katolikus Egyház.

Krisztus a Biblia tanúsága szerint a zsidó peszah előtt néhány nappal vonult be Jeruzsálembe. Három evangéliumban is szerepel, hogy Jézusnak ekkorra már országos híre volt, ezért a zarándokok egybegyűltek megérkezésekor, mert azt hitték, megkezdődött a messiási korszak, amely megszabadítja őket a római elnyomástól. A tömeg jólétet, boldogságot és nemzeti dicsőséget várt a Megváltótól. Jézus azonban, bár az ünneplést elfogadta, elvárásaiknak mégsem tett eleget: nem lépett trónra, nem koronáztatta meg magát, nem szított lázadást a római császársággal szemben. Az ünnepélyes bevonulás után a zsidóság vezetői nem vállalták a nyílt fellépést Jézussal szemben, néhány napra rá viszont elfogták és elítélték. Ezekből az eseményekből eredeztethető a kereszténység húsvéti ünnepköre.

A virágvasárnapi szentmise a bevonulásra emlékező körmenettel kezdődik, amelynek során a hívek pálmaágakkal és barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek is hódoltak Krisztus előtt. A virágvasárnapi liturgia része az a körmenethez szorosan kapcsolódó szertartás, amelynek során a hívek által hozott barkákat a pap megáldja.

Virágvasárnap mindig Jézus szenvedéstörténete, a passió hangzik fel dramatizálva az evangéliumból. Az Egyház ezzel a liturgikus elemmel is azt jelzi, hogy a dicsőséges bevonulás csak az első lépése volt Jézus szenvedésének és halálának, amelyre a megváltáshoz elengedhetetlenül szükség volt.

Huszonöt éve a virágvasárnap egyben az ifjúság világnapja is a Katolikus Egyházban. II. János Pál pápa azért ezt az ünnepet szentelte a fiataloknak, mert a virágvasárnapi liturgiában vesznek részt leghangsúlyosabban a gyermekek. Arra is emlékezik ugyanis e napon az Egyház, hogy Jézust Jeruzsálembe való bevonulásakor a kicsinyek lelkesen köszöntötték, és pálmaágakat borítottak le eléje.

Virágvasárnap ünnepén, március 25-én, délelőtt 10 órakor Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspöke mutat be ünnepi szentmisét a debreceni Szent Anna-székesegyházban. A szentmise előtti percekben a templom főbejárata előtt barkaszentelést végez, majd az asszisztenciával ünnepélyesen bevonulnak a templomba.

 

Sajtóiroda – Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Free Joomla templates by L.THEME