A Máltai Szeretetszolgálat „mustármagja” Debrecenben – Fodor András atya visszaemlékezése a kezdetekre
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Debrecenben és az Észak-alföldi régióban idén ünnepli 30...
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 30 évvel ezelőtt tűzben született Budapesten és Debrecenben is – Debrecenben is ünnepeltek az évfordulón
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület idén ünnepli 30. születésnapját. Mivel Debrecen városába...
Meggyújtották a második gyertyát a Kenézy Kórház Ápolási Osztályának adventi koszorúján
Meggyújtották a második gyertyát a Kenézy Kórház Ápolási Osztályának adventi koszorúján
9-én, ...
A titok tanúi - Nyomozás Krisztus ereklyéi ügyében – Könyvbemutató a debreceni Szent László Plébánián
Grzegorz Górny-Janusz Rosikoń: A titok tanúi – Nyomozás Krisztus ereklyéinek ügyében című könyvének ...
A Máltai Szeretetszolgálat „mustármagja” Debrecenben – Fodor András atya visszaemlékezése a kezdetekre
A Máltai Szeretetszolgálat „mustármagja” Debrecenben – Fodor András...
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 30 évvel ezelőtt tűzben született Budapesten és Debrecenben is – Debrecenben is ünnepeltek az évfordulón
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 30 évvel ezelőtt tűzben...
Meggyújtották a második gyertyát a Kenézy Kórház Ápolási Osztályának adventi koszorúján
Meggyújtották a második gyertyát a Kenézy Kórház Ápolási...
A titok tanúi - Nyomozás Krisztus ereklyéi ügyében – Könyvbemutató a debreceni Szent László Plébánián
A titok tanúi - Nyomozás Krisztus ereklyéi ügyében...
2018. május 30., szerda 09:29

Ünnepel a 25 éves Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Kerekasztal-beszélgetésen emlékeztek az egyházmegye megalapításának körülményeire

 

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye 25. évfordulóját ünneplő programsorozatban az egyházmegye megalakulásának körülményeiről beszélgetett május 28-án dr. Seregély István nyugalmazott egri érsek, Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi püspök, dr. Gyulai Endre nyugalmazott szeged-csanádi püspök és Fodor András debrecen-nyíregyházi püspöki helynök a debreceni Szent József Gimnázium dísztermében. Az eseményen részt vett többek között Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, Felföldi László általános püspöki helynök, és dr. Krakomperger Zoltán plébános.

 Mint arról már korábban is hírt adtuk, II. János Pál pápa 25 évvel ezelőtt, 1993. május 30-án, pünkösd ünnepén kelt „Hungarorum gens” kezdetű bullájával megváltoztatta a magyar katolikus egyház szervezeti felépítését, és megalapította a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyét az egri érsekség keleti és a szeged-csanádi püspökség északi területéből. Az új egyházmegye Hajdú-Bihar megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területét fedi le. II. János Pál pápa a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megalapításával egyidejűleg, 1993. május 31-én püspökké nevezte ki Bosák Nándort, az Egri Hittudományi Főiskola rektorát. A püspökszentelést 1993. június 15-én tartották a székesegyházi rangra emelkedő debreceni Szent Anna-templomban.

A kerekasztal-beszélgetés moderátora Vojtkó Ferenc televíziós szerkesztő, műsorvezető volt.

A beszélgetés indító gondolata egészen a II. Vatikáni Zsinat (1962-65) idejéig nyúlt vissza, amelynek kifejezett szándékára volt az egyházi kormányzati területek alkalmasabb felosztása.

Seregély István érsek atya akkor találkozott a magyar helyzet lelkipásztorilag nehezen megoldható állapotával, amikor 1987-ben Szent II. János Pál pápa kinevezte őt egri érsekké. Ebben az évben négyen kerültek az egyházmegyék élére, és először történt meg, hogy állami hozzájárulás nélkül kerülhetett erre sor.

Az egri érsekség területéhez abban az időben Magyarország negyedrésze, vagyis 24 000 km2 tartozott. Ez a Trianoni békediktátum után alakult így, hiszen az elcsatolt magyar egyházmegyék: a Rozsnyói, a Kassai és a Szatmári Egyházmegyék Magyarországon maradt plébániáit Egerhez csatolták. Ez a terület nagyon heterogén, és Egerből áttekinthetetlen volt, ezért külön helynökség jött létre az északi részek kormányzására, lelkipásztori irányítására. Seregély érsek atya már akkor jelezte a helyzet nehézségét a püspöki konferencián. Éppen ezért is jelentett számára nagy örömet 1987-ben élete első ad limina látogatása, amikor a Szentatya fejcsóválva vizsgálta át az egyházmegyék, köztük az Egri Érsekség akkori területét. A kialakult helyzet abszurditását mutatta, hogy pl. a győri püspökség ablakából az esztergomi érsekség területeire lehetett látni, a szegediből pedig a váci területekre. Ugyanakkor az is elmondható volt, hogy míg az Esztergomi Egyházmegye központja a 30 000 lakosú kis város volt, a 2 milliós lakosú Budapestnek nem volt saját püspöke, területén három, köztük az Egri egyházmegye is osztozott. A magyar püspökök nem zárkóztak el a magyar egyház területi átszervezése elől.

A tervek elkészítésére dr. Dékány Vilmos esztergomi segédpüspököt bízta meg a püspöki konferencia, a terv a mai képet mutatja. Ennek része lett a két új, a Kaposvári és a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megalakulása is. Ez utóbbi központi helyének kijelölését illetően — hogy Nyíregyháza, vagy Debrecen legyen-e —, még akkor nem született döntés. Debrecen mellett szólt annak ténye, hogy Nyíregyháza már katolikus püspöki székhely volt, a görögkatolikus Hajdúdorogi Egyházmegye központjaként.

Seregély István egri érsek meglátogatta Bosák Nándor akkori szemináriumi rektorral Kocsis Elemér debreceni református püspököt, hogy tájékozódjanak hozzáállásáról, mit szólna a város, ha Debrecenbe római katolikus püspökség költözne. Ő akkor teljes nyitottságáról biztosította a katolikusokat. Köszönhető volt e befogadó készség annak is, hogy II. János Pál pápa 1991-es debreceni látogatásakor, programon kívül megkoszorúzta a gályarabok emlékművét.

A magyarországi egyházmegyéi határok kiigazításának előzményéhez az 1993-as ad limina látogatás az is hozzátartozik, amelynek utolsó mozzanatán a püspökök elmondhatták véleményüket az egyházmegyék új területi átrendezéséről.

Az érsek atya elmondta, a Hungarorum gens dekrétum minden nehézség nélkül átment, kedvező fogadtatást nyert a magyarországi átszervezés. Egy kivételével valamennyi egyházmegye határa megváltozott, két új egyházmegye jött létre és az addigi három érseki tartomány (Esztergom, Kalocsa, Eger) mellett érseki rangra emelte a veszprémi püspökséget. Majd összegezve az előzményeket és az átszervezést hozzátette, egy olyan szentszéki döntésről volt szó, amelynél jobban megalapozottal nem találkozott az egész elnökségi ideje (1990-2005) alatt.

Nemcsak az Egri, hanem a Szeged-Csanádi Egyházmegyét is érintette a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye magalakulása.

Ehhez fűzte gondolatait Gyulay Endre nyugalmazott püspök atya, aki bevezető gondolataiban elmondta, a Trianon utáni, a Váradi Egyházmegye itt maradt plébániáinak külön helynöke volt, aki a szeged-csanádi megyéspüspökkel egyeztetve kormányozta az egyházmegye azon részét. 1987-ben a püspökké szentelésekor már ez az egyházkormányzati megoldás fogadta. A püspök atya hangsúlyozta, a II. Vatikáni Zsinat nem tudományos, teológiai elveket akart megvalósítani, hanem elsősorban pasztorális zsinat volt, ilyen értelemben érthető, hogy komolyan vette a területi nehézségek felülvizsgálatát is.

A változások után nehézséget jelentett a papok történelmi folytonosságból fakadó egyházmegyei öntudata. A változásnak nem mindenki örült. Ő igyekezett személyes találkozásokkal enyhíteni e nehézségeket. A püspöki kar megállapodása szerint a lelkipásztorok maradtak az addigi plébániájukon. Néhány kivétellel ez így is történt. Nehézséget jelentett a testvéri kapcsolatok kialakítása a paptársak között. Ezt az is igazolja, hogy még a későbbi években kérték papok a Nagyváradi Egyházmegyéhez való áthelyezésüket.

Miért volt fontos az átrendezés? Gyulai püspök atya is megtapasztalta a területi aránytalanságokat, aminek következtében pl. hamarabb eljutott Budapestre, mint a saját egyházmegyéjéhez tartozó Debrecenbe.

A nyugalmazott püspök atya elmondta, évtizedekig arra számítottak, hogy a trianoni határok megszűnnek, és minden visszaáll a helyére. A 80-as évekre már látható volt, hogy mindez már nem történik meg. Továbbá azt is hozzátette, az új egyházmegye központjában a város felekezeti összetétele addigra már megváltozott, a római és görögkatolikusok a keresztények 50%-át tették ki. Ezen adatok is nyomatékosították Debrecen választását püspöki székhelynek.

1991-ben II. János Pál pápát magyarországi látogatása során a debreceni Református Nagytemplomban is fogadták.

A debreceniek élményéről, nemkülönben a református hívek hozzáállásáról Fodor András püspöki helynök, a Svetits Intézmény akkori hittanára és a Szent Anna-templom lelkipásztora beszélt, aki Gyulay püspök úr felkérésére vett részt a pápalátogatás helyi szervezésében.

Fodor András atya először azt fejtette ki, mennyire nehézkesen indult a városban az ökumené gyakorlata, amely fontos volt ahhoz, hogy nyitottan fogadják a reformátusok a debreceni központú katolikus egyházmegyét. 1980-ban Debrecenben a katolikusok még nem vehettek részt ökumenikus alkalmon, de két év múlva kitartó párbeszédnek köszönhetően ezt is sikerült elérni. Majd a pápalátogatás egyértelműen erősítette a két felekezet közötti kapcsolatot. Igaz, 1991-ben a pápának a református templomba való belépése miatt tiltakozásul egyik református atyafi lefeküdt a templom küszöbére, tehát nyilvánvalóan voltak ellenérzések, de mára már mindezek teljesen megszűntek. András atya visszaemlékezésében beszámolt a pápalátogatás előtti intézkedésekről. Az úttesten még az aknafedőket is lehegesztették, nehogy történjen valami incidens. Mindezek ellenére a pápa tartogatott néhány meglepetést a biztonságiaknak, amikor megállította a pápa mobilt és elvegyült a hívek között, vagy nemkülönben döbbentek meg a gályarabok emlékművének programon kívüli megkoszorúzásakor is.

András atya azt is elmondta, hogy amikor még nem dőlt el, melyik város legyen a püspöki székhely, akkor meghívták Angelo Acerbi apostoli nunciust az 1984-től évente rendezett Debreceni Ifjúsági Találkozóra, amelyen közel 600-an vettek részt. A nuncius megjegyezte, a fiatalokkal teli templom olyan, mint egy katedrális. Talán segítettek a fiatalok a döntésben.

II. János Pál pápa az egyházmegye megalapításával egyidejűleg, 1993. május 31-én püspökké nevezte ki Bosák Nándort, az Egri Hittudományi Főiskola rektorát. A püspökszentelést 1993. június 15-én tartották a székesegyházi rangra emelkedő debreceni Szent Anna-templomban.

A kerekasztal-beszélgetésen Bosák Nándor püspök azokat a benyomásokat mondta el, amivel az alapításkor találkozott. Magáról az egyházmegyék területi átszervezéséről nem volt tudomása. Amikor Seregély érsek meghívta, hogy látogassák meg Debrecenben Kocsis Elemér református püspököt, még akkor sem gondolta, minek az előzménye e látogatás.

Az egyházmegye felépítésének első évében Debrecenben nem állt rendelkezésükre semmilyen infrastruktúra, éppen ezért egy évre a nyíregyházi papi szociális otthonban alakították ki az egyházmegye központját. A jelenlegi püspöki hivatal épületébe egy évig tartó felújítási munkálatok után költöztek be. Arról, hogy hogyan érintette e változás a papokat, elmondta, a mi egyházmegyénkben nem nagyon tapasztalt ellenállást. A nagy egri érsekség területén a szabolcsi rész szegény területnek számított, egy kissé háttérben voltak az ottani papok. Éppen ezért, amikor nagyrészt ebből a papságból alakították ki az új egyházmegyét, megbecsülésnek, fölemelkedésnek és magukénak érezték a papok ezt a kihívást, lehetőséget, feladatot.

A kerekasztal beszélgetés tovább kötetlenebb formában folytatódott, a főpásztorok találkozásának ünnepévé vált, amely a 25 éves egyházmegye ünneplésének égisze alatt a héten továbbfolytatódik.

A kerekasztal-beszélgetésen közreműködött Varga Anna, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kara hallgatója.

Kovács Ágnes

Öröm-Hír Sajtóiroda

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye



  • Galéria:
    • 7M7A0016-1
    • 7M7A0017-1
    • 7M7A0021-1
    • 7M7A0027-1
    • 7M7A0029-1
    • 7M7A0048-1
    • 7M7A0059-1
    • 7M7A0063-1
    • 7M7A0065-1
    • 7M7A0066-1
    • 7M7A0072-1
    • 7M7A0081-1
    • 7M7A0085-1
    • 7M7A0091-1
    • 7M7A0097-1
    • 7M7A0099-1
    • 7M7A0111-1
    • 7M7A0112-1
    • 7M7A0120-1
    • cover

Free Joomla templates by L.THEME