Maradjunk azon az úton, amelyre Szent István Szent Jobbja mutat
Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök augusztus 20-án, Szent István király ünnepén a Debr...
Szent István király, Magyarország fővédőszentje
Első, államalapító, szent királyunk, hazánk fővédőszentje életét és művét idézzük fel liturgikus ünn...
Állami kitüntetést kapott Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi püspök
Az államalapítás ünnepe, augusztus 20-a alkalmából a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést kap...
Szent István ünneplése nemcsak a múltba tekintést jelent, hanem útmutatást a mindennapi életünkre – Bosák Nándor püspök atya mutatott be ünnepi szentmisét Geszteréden
Szent István ünneplése nemcsak a múltba tekintést jelent,...
Maradjunk azon az úton, amelyre Szent István Szent Jobbja mutat
Maradjunk azon az úton, amelyre Szent István Szent...
Szent István király, Magyarország fővédőszentje
Szent István király, Magyarország fővédőszentje
Állami kitüntetést kapott Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi püspök
Állami kitüntetést kapott Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi püspök...
2018. augusztus 17., péntek 08:58

„ Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan…” - Cigánypasztoráció a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében

Az Egyház számára évszázadok óta fontos hogyan alakul a cigányság sorsa és szívén viseli ezeknek az embereknek a helyzetét. A katolikus egyház próbál a cigányságért tenni és az elmúlt évtizedekben folyamatos megújulás figyelhető meg a cigánypasztorációban. Minden egyházmegyében van cigánypasztorációért felelős személy, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében, Juhász Imre újfehértói plébános, címzetes kanonok atya immár 20 éve kiemelt feladatának tekinti a cigányközösségekkel való foglalkozást. Imre atyával szolgálatáról, tapasztalatairól beszélgettünk.
- Az Egyház hatszáz éve foglalkozik a cigányság problémáival. A cigányok iránti különleges figyelmet erősíti meg a Vándorlók és Utazók Lelkigondozásának Pápai Tanácsának dokumentuma (Róma, 2005. december 8.), ebben Irányelveket határoznak meg a cigánypasztorációval kapcsolatban. Hazánkban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Cigánypasztorációs Bizottságának elnöke Dr. Székely János, a Szombathelyi Egyházmegye megyéspüspöke. A püspök atya nagyon sokat tesz a cigányságért, nagy szeretettel, figyelemmel fordul feléjük és segíti őket. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2014. december 3-i ülésén alapította meg a Boldog Ceferino Intézetet, melynek elsődleges feladata a cigányok lelkipásztorkodásával megbízott lelkipásztorok és lelkipásztori munkatársak tevékenységének segítése, számukra képzések és konzultációs fórumok biztosítása.
Az egyházmegyén belül paptársam, Lázár István atya is éveken keresztül nagyon eredményes munkát végzett a cigánypasztoráció területén a napkori cigány közösségben, akik közül nagyon sokan elvégezték a cursillot, a Szentlélek szemináriumot. S noha már évek óta elkerült onnan, a cigány közösség ma is jelen van az egyházközség életében. Nemcsak szentmisén vesznek részt, de az egyházközségi zarándoklatoknak, ünnepségeknek is aktív részesei.

- Milyennek látja Imre atya a cigányközösségeket?
- Mint minden emberi közösség a nem cigányok között is vannak mindenfélék. Alapvetően az érdeklődő nyitottság jellemzi őket. Ha pedig megismerik közelebbről a feléjük forduló embert, azt még nagyobb szeretettel, tisztelettel fogadják. A cigányembernek nagyon fontos az érzelem és annak a kifejezése. Jó, ha tudunk a nyelvükön beszélni és szeretni tudjuk őket, tiszteletben tartjuk, hogy ők ennek megfelelően közelítik meg a világot. Amikor Baktalórántházán voltam plébános, a cigánygyerekeket gyakran táboroztattam és megtapasztaltam, hogy fegyelmezettek, alkalmazkodóak és érdeklődőek voltak, ami fontos volt, hallgattak a szavamra. Örömmel, jókedvvel vettek részt a táborokban, volt olyan is, aki először volt strandon. Élvezték és ajándéknak tekintették a programokat. Az itt töltött idő alatt megtapasztaltam azt is, hogy a gyerekekben lévő jó adottságokat, képességeket odafigyeléssel és szeretettel nagyon jól lehet fejleszteni. Ha odafigyelünk a cigánygyerekekre, csodaszép dolgokra képesek. A felnőttek közül is az a cigány ember, aki megtapasztalta a katolikus hit igazságát, igaz hittel élte azt a családjával együtt. Örült a lelkem, ha halottam egy-egy ember tanúságtevését mit jelent nekik az Isten, a hit és az erkölcsi érték. Az egyszerű cigányasszony, aki kevésbé volt képzett, papír nélkül fejből, dogmatikai pontossággal, gazdag érzelemmel tudott beszélni és meg tudta fogalmazni mit jelent számára a vallásosság, mit jelent számára a Szentháromság. A cigány emberek Isten felé való nyitottságát jó volt megtapasztalni, gyönyörűen tudják dicsőíteni Istent!

- Valóban igaz és örök igazság Antoine de Saint-Exupérytől: Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan...
- A munkám eredményes volt ebben az egyházközségben, örülők hogy a cigány közösség tagjaival is dolgozhattam, mert értékes emberek élnek itt. Az egyházközség aktív, építő tagjai voltak.
Az országot járva a Kolping iskolafenntartó szervezet titkáraként, a Kolping iskolákban 2007 és 2016 között szintén azonosultam azzal, hogy az országban nagyon sok roma gyermek vesz részt az oktatásban. Igyekeztem elérni, hogy ezek a gyerekek a táborozások alkalmával minél több élményt szerezzenek. A kolping iskolák a cigánygyerekek kiemelkedő jó képességeire is építettek, azt tartották szem előtt, hogy a gyerekek a kismesterségeket jól sajátítsák el és jó mesteremberek legyenek. A legtöbb magyarországi cigány ember nagyon büszke, ha jó mesterembernek tartják.

- Egyházmegyénkben, Hajdúsámsonban 2007 óta működik cigánypasztoráció. Imre atya jól ismeri és segíti ezt a közösséget?
- Igen volt alkalmam és lehetőségem azon közösség tagjaival többször találkozni a templomban szentmise keretében, országos cigánypasztorációs konferenciákon, Máriapócson kirándulás során, vagy amikor Bosák püspök úr fölszentelte a közösségi házukat, a szentelési szentmisén is ott voltam. Legutóbb Hajdúhadházon a templomban tartottunk egy kis lelki délutánt a közösség néhány tagjával. Ezen kívül egy alapítványt is létrehoztunk, a munkájuk ilyen formában is támogatható.

- Milyen területen lehet támogatni még a cigány embereket?
- Épp úgy, mint az egyházmegye területén élő többi embert: hívőket és nemhívőket egyaránt. A cigányok között is sok a szegény, a közösség segítségére rászoruló család: itt az egyház karitatív vonala kell, hogy jelen legyen. Sok köztük a téves isten- és egyházképpel rendelkező, akiket tanítani, nevelni kell a babonák, hamis képzetek elhagyására és a katolikus hit megismerésére. Sajnos a bűnözés (káros szenvedélyek és nemi kilengések, az egyéni tulajdon, ill. a közösség ellen fellépő erkölcstelen magatartás) a szegénység, iskolázatlanság egyik következménye.
Ez ellen is tennünk kell tanítással, képzéssel (tanodák működtetése sok helyen van az egyházmegye területén. Végül, de nem utolsó sorban meg kell próbálni a templomhoz, a szentségi erőtérhez közelíteni a cigányságot. Boldog Ceferino Gomez, a spanyol cigányvértanú követendő példaként áll előttük.

- Vannak, még települések az egyházmegyében ahol kérik a cigánytestvérek az Egyház segítségét?
- Még Antal Gots atya idejében néha helyettesítettem őt a guszevi cigánytelepen található közösségi házban a vasárnapi szentmise megtartásával. Ezen kívül a már említett Hajdúsámson és a volt plébániám Baktalórántháza cigányaival tartom a kapcsolatot (főleg a facebookon).

- 2015–ben az ország hat pontján százharminc résztvevő számára indult el a „Hit iskolája” címmel a cigánypasztorációs munkatársak képzése. Boldog Ceferino Intézet cigánypasztorációs alapképzései, három helyszínen folytak: Esztergomban, Kazincbarcikán és Máriapócson. Fontos volt ez a lépés az egyház részéről, hogy munkatársakat találjon és képezzen?
- Igen, ez egy nagyon helyes és szükséges felismerés volt a püspök atyák részéről, hogy beindították ezt a képzést elsősorban olyan személyeknek, akik maguk is cigány származásúak, vagy ha ez nem, de elmondható róluk, hogy már eddig is dolgoztak cigányok között. Szeretnék ezt a munkát a laikus lelkesedésen túl teológiai, morális, pasztorális, liturgikus és egyéb más. ismeretek megszerzése által még tudatosabban, eredményesebben végezni.

- A cigány munkatársak képzésében, mint lelkipásztort milyen feladatra kérték fel?
- Jómagam Vácott, Máriabesnyőn, Miskolcon, Kazincbarcikán valamint Máriapócson volt lehetőségem elsősorban szentségtani témában előadást tartani illetve e témáról a hallgatókkal beszélgetni. Legutóbb Tuzséron találkoztam a képzésben részt vevőkkel pár óra erejéig.

- A végzett hallgatók milyen feladatot kapnak majd a képzés után?
- Miután Esztergomban a sikeres vizsgát tett munkatársak oklevelet vesznek át Erdő Péter bíboros úrtól egy cigányzenével és énekkel kísért bíborosi szentmise után, ez kellő súlyt ad a képzésnek és képzésen részt vevőknek is az egyház tekintélyét sugallja, a küldetéstudatot megerősíti bennük is. Az, hogy ki milyen feladatot kap, attól függ, hogy milyen feladatra van szükség az adott településen, ahonnan a munkatárs érkezett.

- Többször van lehetősége a cigány munkatársakkal való találkozásra területi vagy országos szinten? A cigánypasztoráció témakörében részt vesz papi továbbképzéseken?
- Ritkán és az is alkalomszerű találkozás. Igen, ha más feladataimmal nem ütközik, igyekszem a továbbképzéseken részt venni.

- Imre atya gyakran vesz részt a cigánypasztorációs konferencákon a máriapócsi cigány búcsún vagy lelkigyakorlatokon?
- Amikor csak tudok, szívesen veszek részt, mert nemcsak hazai, de olykor külföldi vendégek is tartanak előadást. Ezek gazdagítják a tudásomat, a résztvevő cigányok pedig hangulatukkal, zene - és énekkedvükkel könnyen magukkal tudják ragadni az embert. Az egyházmegyei vagy országos a cursillos ultreyakon is megtapasztaltam, hogy milyen odaadással szolgálnak a napkori cigány testvérek. Hiszen őket is megszólította Krisztus!

- Köszönöm szépen a beszélgetést. Legyen áldás Imre atya további életén, munkáján is, mindnyájunk örömére, belső gazdagodására!
Magyarországon a Biblia Évében készült el a világon elsőként a teljes Biblia cigány, lovari nyelvű fordítása így anyanyelven olvashatják a testvérek a biblia szavait. Befejezésül Imre atya javaslatára, olvassuk (imádkozzuk) el a legszentebb imádságot a Mi Atyánkot cigány nyelven!
Lovari nyelven – Amarodad (Mt 6,9-13)
Amaro Dad, kon san ando rajo,
te suntosardyol tyo anav;
te aveltar tyiro them;
te kerdyolpe tyiro kamipe,
sar ando rajo, kade vi pe phuv.
Amaro sako dyesesko manro
de amenge adyes;
haj jertisar amare bezexa,
sar vi ame jertisaras
kodalenge, kon amenge bezexaren;
haj na inger amen ande zumavjimata;
ba slobodisar amen kathar o Nasul.
(Vesho-Farkas Zoltán fordítása alapján)

Zsirosné Seres Judit
egyházmegyei média-képzős hallgató

  • Galéria:
    • 01
    • 02
    • 03
    • 22815237_1838854672808837_694439404596662015_n
    • 22815349_1838854486142189_1150385278537617599_n
    • 22852171_1838854879475483_7218869288819030393_n
    • 22886046_1838854526142185_3367918248805500794_n
    • 7M7A3740
    • 7M7A3763
    • 7M7A3780

NEKtek! – Veletek!
Készüljünk együtt
az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye központi programja 2018-2019
Debrecenben a Megtestesülés Templomban
(4032 Debrecen Borbíró tér 9.)

PROGRAM

Naptár

« Augusztus 2019 »
H K Sze Cs P Szo V
      1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31