A Máltai Szeretetszolgálat „mustármagja” Debrecenben – Fodor András atya visszaemlékezése a kezdetekre
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Debrecenben és az Észak-alföldi régióban idén ünnepli 30...
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 30 évvel ezelőtt tűzben született Budapesten és Debrecenben is – Debrecenben is ünnepeltek az évfordulón
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület idén ünnepli 30. születésnapját. Mivel Debrecen városába...
Meggyújtották a második gyertyát a Kenézy Kórház Ápolási Osztályának adventi koszorúján
Meggyújtották a második gyertyát a Kenézy Kórház Ápolási Osztályának adventi koszorúján
9-én, ...
A titok tanúi - Nyomozás Krisztus ereklyéi ügyében – Könyvbemutató a debreceni Szent László Plébánián
Grzegorz Górny-Janusz Rosikoń: A titok tanúi – Nyomozás Krisztus ereklyéinek ügyében című könyvének ...
A Máltai Szeretetszolgálat „mustármagja” Debrecenben – Fodor András atya visszaemlékezése a kezdetekre
A Máltai Szeretetszolgálat „mustármagja” Debrecenben – Fodor András...
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 30 évvel ezelőtt tűzben született Budapesten és Debrecenben is – Debrecenben is ünnepeltek az évfordulón
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 30 évvel ezelőtt tűzben...
Meggyújtották a második gyertyát a Kenézy Kórház Ápolási Osztályának adventi koszorúján
Meggyújtották a második gyertyát a Kenézy Kórház Ápolási...
A titok tanúi - Nyomozás Krisztus ereklyéi ügyében – Könyvbemutató a debreceni Szent László Plébánián
A titok tanúi - Nyomozás Krisztus ereklyéi ügyében...
2018. augusztus 17., péntek 08:58

„ Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan…” - Cigánypasztoráció a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében

Az Egyház számára évszázadok óta fontos hogyan alakul a cigányság sorsa és szívén viseli ezeknek az embereknek a helyzetét. A katolikus egyház próbál a cigányságért tenni és az elmúlt évtizedekben folyamatos megújulás figyelhető meg a cigánypasztorációban. Minden egyházmegyében van cigánypasztorációért felelős személy, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében, Juhász Imre újfehértói plébános, címzetes kanonok atya immár 20 éve kiemelt feladatának tekinti a cigányközösségekkel való foglalkozást. Imre atyával szolgálatáról, tapasztalatairól beszélgettünk.
- Az Egyház hatszáz éve foglalkozik a cigányság problémáival. A cigányok iránti különleges figyelmet erősíti meg a Vándorlók és Utazók Lelkigondozásának Pápai Tanácsának dokumentuma (Róma, 2005. december 8.), ebben Irányelveket határoznak meg a cigánypasztorációval kapcsolatban. Hazánkban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Cigánypasztorációs Bizottságának elnöke Dr. Székely János, a Szombathelyi Egyházmegye megyéspüspöke. A püspök atya nagyon sokat tesz a cigányságért, nagy szeretettel, figyelemmel fordul feléjük és segíti őket. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2014. december 3-i ülésén alapította meg a Boldog Ceferino Intézetet, melynek elsődleges feladata a cigányok lelkipásztorkodásával megbízott lelkipásztorok és lelkipásztori munkatársak tevékenységének segítése, számukra képzések és konzultációs fórumok biztosítása.
Az egyházmegyén belül paptársam, Lázár István atya is éveken keresztül nagyon eredményes munkát végzett a cigánypasztoráció területén a napkori cigány közösségben, akik közül nagyon sokan elvégezték a cursillot, a Szentlélek szemináriumot. S noha már évek óta elkerült onnan, a cigány közösség ma is jelen van az egyházközség életében. Nemcsak szentmisén vesznek részt, de az egyházközségi zarándoklatoknak, ünnepségeknek is aktív részesei.

- Milyennek látja Imre atya a cigányközösségeket?
- Mint minden emberi közösség a nem cigányok között is vannak mindenfélék. Alapvetően az érdeklődő nyitottság jellemzi őket. Ha pedig megismerik közelebbről a feléjük forduló embert, azt még nagyobb szeretettel, tisztelettel fogadják. A cigányembernek nagyon fontos az érzelem és annak a kifejezése. Jó, ha tudunk a nyelvükön beszélni és szeretni tudjuk őket, tiszteletben tartjuk, hogy ők ennek megfelelően közelítik meg a világot. Amikor Baktalórántházán voltam plébános, a cigánygyerekeket gyakran táboroztattam és megtapasztaltam, hogy fegyelmezettek, alkalmazkodóak és érdeklődőek voltak, ami fontos volt, hallgattak a szavamra. Örömmel, jókedvvel vettek részt a táborokban, volt olyan is, aki először volt strandon. Élvezték és ajándéknak tekintették a programokat. Az itt töltött idő alatt megtapasztaltam azt is, hogy a gyerekekben lévő jó adottságokat, képességeket odafigyeléssel és szeretettel nagyon jól lehet fejleszteni. Ha odafigyelünk a cigánygyerekekre, csodaszép dolgokra képesek. A felnőttek közül is az a cigány ember, aki megtapasztalta a katolikus hit igazságát, igaz hittel élte azt a családjával együtt. Örült a lelkem, ha halottam egy-egy ember tanúságtevését mit jelent nekik az Isten, a hit és az erkölcsi érték. Az egyszerű cigányasszony, aki kevésbé volt képzett, papír nélkül fejből, dogmatikai pontossággal, gazdag érzelemmel tudott beszélni és meg tudta fogalmazni mit jelent számára a vallásosság, mit jelent számára a Szentháromság. A cigány emberek Isten felé való nyitottságát jó volt megtapasztalni, gyönyörűen tudják dicsőíteni Istent!

- Valóban igaz és örök igazság Antoine de Saint-Exupérytől: Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan...
- A munkám eredményes volt ebben az egyházközségben, örülők hogy a cigány közösség tagjaival is dolgozhattam, mert értékes emberek élnek itt. Az egyházközség aktív, építő tagjai voltak.
Az országot járva a Kolping iskolafenntartó szervezet titkáraként, a Kolping iskolákban 2007 és 2016 között szintén azonosultam azzal, hogy az országban nagyon sok roma gyermek vesz részt az oktatásban. Igyekeztem elérni, hogy ezek a gyerekek a táborozások alkalmával minél több élményt szerezzenek. A kolping iskolák a cigánygyerekek kiemelkedő jó képességeire is építettek, azt tartották szem előtt, hogy a gyerekek a kismesterségeket jól sajátítsák el és jó mesteremberek legyenek. A legtöbb magyarországi cigány ember nagyon büszke, ha jó mesterembernek tartják.

- Egyházmegyénkben, Hajdúsámsonban 2007 óta működik cigánypasztoráció. Imre atya jól ismeri és segíti ezt a közösséget?
- Igen volt alkalmam és lehetőségem azon közösség tagjaival többször találkozni a templomban szentmise keretében, országos cigánypasztorációs konferenciákon, Máriapócson kirándulás során, vagy amikor Bosák püspök úr fölszentelte a közösségi házukat, a szentelési szentmisén is ott voltam. Legutóbb Hajdúhadházon a templomban tartottunk egy kis lelki délutánt a közösség néhány tagjával. Ezen kívül egy alapítványt is létrehoztunk, a munkájuk ilyen formában is támogatható.

- Milyen területen lehet támogatni még a cigány embereket?
- Épp úgy, mint az egyházmegye területén élő többi embert: hívőket és nemhívőket egyaránt. A cigányok között is sok a szegény, a közösség segítségére rászoruló család: itt az egyház karitatív vonala kell, hogy jelen legyen. Sok köztük a téves isten- és egyházképpel rendelkező, akiket tanítani, nevelni kell a babonák, hamis képzetek elhagyására és a katolikus hit megismerésére. Sajnos a bűnözés (káros szenvedélyek és nemi kilengések, az egyéni tulajdon, ill. a közösség ellen fellépő erkölcstelen magatartás) a szegénység, iskolázatlanság egyik következménye.
Ez ellen is tennünk kell tanítással, képzéssel (tanodák működtetése sok helyen van az egyházmegye területén. Végül, de nem utolsó sorban meg kell próbálni a templomhoz, a szentségi erőtérhez közelíteni a cigányságot. Boldog Ceferino Gomez, a spanyol cigányvértanú követendő példaként áll előttük.

- Vannak, még települések az egyházmegyében ahol kérik a cigánytestvérek az Egyház segítségét?
- Még Antal Gots atya idejében néha helyettesítettem őt a guszevi cigánytelepen található közösségi házban a vasárnapi szentmise megtartásával. Ezen kívül a már említett Hajdúsámson és a volt plébániám Baktalórántháza cigányaival tartom a kapcsolatot (főleg a facebookon).

- 2015–ben az ország hat pontján százharminc résztvevő számára indult el a „Hit iskolája” címmel a cigánypasztorációs munkatársak képzése. Boldog Ceferino Intézet cigánypasztorációs alapképzései, három helyszínen folytak: Esztergomban, Kazincbarcikán és Máriapócson. Fontos volt ez a lépés az egyház részéről, hogy munkatársakat találjon és képezzen?
- Igen, ez egy nagyon helyes és szükséges felismerés volt a püspök atyák részéről, hogy beindították ezt a képzést elsősorban olyan személyeknek, akik maguk is cigány származásúak, vagy ha ez nem, de elmondható róluk, hogy már eddig is dolgoztak cigányok között. Szeretnék ezt a munkát a laikus lelkesedésen túl teológiai, morális, pasztorális, liturgikus és egyéb más. ismeretek megszerzése által még tudatosabban, eredményesebben végezni.

- A cigány munkatársak képzésében, mint lelkipásztort milyen feladatra kérték fel?
- Jómagam Vácott, Máriabesnyőn, Miskolcon, Kazincbarcikán valamint Máriapócson volt lehetőségem elsősorban szentségtani témában előadást tartani illetve e témáról a hallgatókkal beszélgetni. Legutóbb Tuzséron találkoztam a képzésben részt vevőkkel pár óra erejéig.

- A végzett hallgatók milyen feladatot kapnak majd a képzés után?
- Miután Esztergomban a sikeres vizsgát tett munkatársak oklevelet vesznek át Erdő Péter bíboros úrtól egy cigányzenével és énekkel kísért bíborosi szentmise után, ez kellő súlyt ad a képzésnek és képzésen részt vevőknek is az egyház tekintélyét sugallja, a küldetéstudatot megerősíti bennük is. Az, hogy ki milyen feladatot kap, attól függ, hogy milyen feladatra van szükség az adott településen, ahonnan a munkatárs érkezett.

- Többször van lehetősége a cigány munkatársakkal való találkozásra területi vagy országos szinten? A cigánypasztoráció témakörében részt vesz papi továbbképzéseken?
- Ritkán és az is alkalomszerű találkozás. Igen, ha más feladataimmal nem ütközik, igyekszem a továbbképzéseken részt venni.

- Imre atya gyakran vesz részt a cigánypasztorációs konferencákon a máriapócsi cigány búcsún vagy lelkigyakorlatokon?
- Amikor csak tudok, szívesen veszek részt, mert nemcsak hazai, de olykor külföldi vendégek is tartanak előadást. Ezek gazdagítják a tudásomat, a résztvevő cigányok pedig hangulatukkal, zene - és énekkedvükkel könnyen magukkal tudják ragadni az embert. Az egyházmegyei vagy országos a cursillos ultreyakon is megtapasztaltam, hogy milyen odaadással szolgálnak a napkori cigány testvérek. Hiszen őket is megszólította Krisztus!

- Köszönöm szépen a beszélgetést. Legyen áldás Imre atya további életén, munkáján is, mindnyájunk örömére, belső gazdagodására!
Magyarországon a Biblia Évében készült el a világon elsőként a teljes Biblia cigány, lovari nyelvű fordítása így anyanyelven olvashatják a testvérek a biblia szavait. Befejezésül Imre atya javaslatára, olvassuk (imádkozzuk) el a legszentebb imádságot a Mi Atyánkot cigány nyelven!
Lovari nyelven – Amarodad (Mt 6,9-13)
Amaro Dad, kon san ando rajo,
te suntosardyol tyo anav;
te aveltar tyiro them;
te kerdyolpe tyiro kamipe,
sar ando rajo, kade vi pe phuv.
Amaro sako dyesesko manro
de amenge adyes;
haj jertisar amare bezexa,
sar vi ame jertisaras
kodalenge, kon amenge bezexaren;
haj na inger amen ande zumavjimata;
ba slobodisar amen kathar o Nasul.
(Vesho-Farkas Zoltán fordítása alapján)

Zsirosné Seres Judit
egyházmegyei média-képzős hallgató

  • Galéria:
    • 01
    • 02
    • 03
    • 22815237_1838854672808837_694439404596662015_n
    • 22815349_1838854486142189_1150385278537617599_n
    • 22852171_1838854879475483_7218869288819030393_n
    • 22886046_1838854526142185_3367918248805500794_n
    • 7M7A3740
    • 7M7A3763
    • 7M7A3780

Free Joomla templates by L.THEME