A Szent József szobor novemberi útja Egyeken
"Nem kívánok ragyogást, pénzt, dicsőséget.
Csak egy tűzhelyet kívánok.
Hívó lámpafényt, me...
Pál, Krisztus apostola film az Apolló Moziban
A debreceni adventi filmes délután következő alkalmán dec. 15-én, szombaton, 16.00 órától Pál, Krisz...
Adventi meditációt tartottak taizé-i énekekkel a debreceni Kölcsey Központban
Útjaink című adventi sorozatában taizé-i imaórát tartottak december 10-én, Debrecenben, a Kölcsey Kö...
A nyíregyházi Adventi Kupán püspök atyák is fociztak
13 alkalommal léptek pályára az „Adventi Kupa” labdarúgó csapatai, amely bajnokságot ezúttal a Nyíre...
A Szent József szobor novemberi útja Egyeken
A Szent József szobor novemberi útja Egyeken
Pál, Krisztus apostola film az Apolló Moziban
Pál, Krisztus apostola film az Apolló Moziban
Adventi meditációt tartottak taizé-i énekekkel a debreceni Kölcsey Központban
Adventi meditációt tartottak taizé-i énekekkel a debreceni Kölcsey...
A nyíregyházi Adventi Kupán püspök atyák is fociztak
A nyíregyházi Adventi Kupán püspök atyák is fociztak...
2018. október 05., péntek 13:56

A nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház búcsúi ünnepére készül

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Nyíregyházán található társszékesegyháza a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére lett felszentelve. Idén, október 7-én, vasárnap 18 órakor tartják a templom búcsúi ünnepét. Az ünnepi szentmisét Csordás Gábor, a Budapesti Központi Szeminárium prefektusa tartja. Október 8-án, hétfőn, a Magyarok Nagyasszonya főünnepen, reggel 7 és este 18 órakor ünnepi szentmisét mutatnak be a templomban. A reggeli szentmise után egésznapos szentségimádást tartanak 17 óráig.

Szent István halála előtt Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Felajánlása óta a Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteljük a Szűzanyát. A külön ünnepet XIII. Leó pápa engedélyezte népünk számára.
Az országfelajánlás 1038-ban történt, Nagyboldogasszony ünnepén. A Hartvik püspöktől származó legendában így olvashatunk erről:
„Végre Isten irgalmából, a százszoros jutalom díjára érdemesen, láz vette le lábáról [a királyt], s mikor már nem volt kétséges halálának hamari napja, előszólította a püspököket és palotájának Krisztus nevét dicsőítő nagyjait; először megtárgyalta velük, hogy kit választanak helyette királynak. Majd atyailag intette őket, hogy őrizzék meg az igaz hitet, amelyet elnyertek; hogy az igazságot szeressék, az égi szeretet láncait kedveljék, gyakorolják a szeretetet, az alázatossággal törődjenek, de mindenekelőtt a kereszténység zsenge ültetvényén csőszködjenek. E szavak után kezét és szemét a csillagokra emelve így kiáltott fel: »Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.« (Vö. Zsolt 31,6)”

A Szűzanya és a magyar nép közötti kapcsolatot az István király halálát követő belső villongások sem tudták elhomályosítani. Magyarok Nagyasszonya tisztelete Szent László király uralkodása idején új virágzásba borult. Később a tatárokkal és a törökökkel szemben is Jézus és Mária nevét kiáltva harcoltak a magyarok. I. Lipót a török alóli fölszabadulás emlékére, hálája jeléül megismételte az ország fölajánlását Máriának a 17. század végén.
Vaszary Kolos bíboros, prímás kérésére a Szentszék is elismerte a Mária-tisztelet nemzeti jellegét: XIII. Leó mintegy kilenc évszázados töretlen hagyományt szentesített, amikor 1896-ban külön ünnepet engedélyezett október második vasárnapjára. Ezt Szent X. Piusz helyezte október 8-ra.
1980. október 8-án Szent II. János Pál pápa kápolnát szentelt a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére a Szent Péter-bazilika altemplomában.
A Patrona Hungariae sajátos ikonográfiája a napba öltözött asszony ábrázolásából bontakozott ki: a Szűzanya fejére a tizenkét csillagú korona helyett a magyar Szent Korona került, a karján ülő kis Jézus kezébe az országalma, Mária másik kezébe pedig az ország jogara.
Mi, magyarok elsőként, ám nem egyedül tiszteljük nemzeti patrónánknak a Boldogságos Szűz Máriát. Bajorországban 1620-ban, a fehérhegyi csata után kezdték nemzeti pártfogóként tisztelni, Franciaországot XIII. Lajos király 1638-ban, Ausztriát III. Ferdinánd 1647-ben ajánlotta Máriának. János Kázmér király 1656-ban nyilvánította a Szűzanyát Lengyelország Királynőjévé. A későbbi századok folyamán először Mexikót, majd egész Latin-Amerikát, Katalóniát és Dél-Ázsiát is a Szűzanya oltalma alá helyezték. Az angol püspökök 1893-ban ajánlották föl Angliát, melyet attól fogva Mária hozományának tartanak.
"Istenünk, te a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására népünket számtalan jótéteménnyel halmoztad el. Szent István, első királyunk rendeléséből Nagyasszonyunknak és pártfogónknak tiszteljük őt a földön. Add jóságosan, hogy egykor vele együtt örökké örvendezzünk a mennyben! A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen."

Öröm-Hír Sajtóiroda

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

  • Galéria:
    • 23131969_431965690538955_6840857845765279096_n-768x768
    • img.php
    • nyíregyh01
    • nyíregyh09
    • nyíregyh10
    • nyíregyh16
    • nyíregyh18

NEKtek! – Veletek!
Készüljünk együtt
az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye központi programja 2018-2019
Debrecenben a Megtestesülés Templomban
(4032 Debrecen Borbíró tér 9.)

PROGRAM

Naptár

« December 2018 »
H K Sze Cs P Szo V
          1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31