Adományokkal segítette az egyházmegyei karitász a nehézsorsúak életét
A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Karitász adományokat osztott ki a csoportjai közreműködésével az...
Kovács Zoltán mariológus Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepéről
Az alábbiakban Kovács Zoltán plébános, mariológus írását tesszük közzé Urunk születésének hírüladása...
Mándoki Ernő piarista pap-tanárra emlékeztek Debrecenben
Mándoki Ernő piarista pap-tanárra emlékeztek születésének 100. évfordulóján, március 23-án, Debrecen...
Az egyházmegyei Kórházlelkészi Szolgálat kórházi lelkigondozó / beteglátogató munkatársat keres
A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálata pályázatot hirdet kórházi lelkigondozó ...
Adományokkal segítette az egyházmegyei karitász a nehézsorsúak életét
Adományokkal segítette az egyházmegyei karitász a nehézsorsúak életét...
Kovács Zoltán mariológus Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepéről
Kovács Zoltán mariológus Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepéről
Mándoki Ernő piarista pap-tanárra emlékeztek Debrecenben
Mándoki Ernő piarista pap-tanárra emlékeztek Debrecenben
Az egyházmegyei Kórházlelkészi Szolgálat kórházi lelkigondozó / beteglátogató munkatársat keres
Az egyházmegyei Kórházlelkészi Szolgálat kórházi lelkigondozó / beteglátogató...
2019. január 05., szombat 09:58

Vízkereszt ünnepével megkezdődik a házszentelések időszaka - 20 + G + M + B + 19

Január 6-án, vasárnap Az epifánia – „epiphania Domini”, az „Úr megjelenése” – néven is ismert nap Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. A magyar vízkereszt elnevezés az ilyenkor hagyományosan végzett vízszentelésből eredeztethető.

A debreceni Szent Anna-székesegyházban vízszentelést a szombati előesti és a vasárnapi 10 órai szentmise elején végzik. Ezt követően a hívek otthonaikba vihetnek belőle, hogy feltöltsék a házi szenteltvíz-tartójukat, és imádság kíséretében meghintsék vele otthonukat.

Vízkeresztkor kezdődik meg a házszentelések időszaka, amely a 15. századtól kialakult szokás. A házszentelés szertartása során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; megáldja a benne lakókat, dolgozókat. Szokás szerint a házszentelés után az ajtóra fölírják az évszámot és a népi értelmezés szerint a Háromkirályok nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit: 20 + G + M + B + 19. Az eredeti értelmezés szerint a három betű a latin áldásformula kezdőbetűi: Christus Mansionem Benedicat („Krisztus áldja meg e házat!”).

Az ünnep görög neve – epifánia (’megjelenés’) – utal arra, hogy Isten megjelenik dicsőségében. Vízkereszt ünnepe emlékeztet tehát arra, hogy Jézus Krisztusban Isten megjelent emberként, eljött közénk, és elhozta nekünk az üdvösséget. Vízkeresztkor Jézus három megjelenésére emlékezünk:
A keleti egyházakban sokáig egyet jelentett a születés és az epifánia ünnepe. Jézus születése által Isten megjelent a világban. A napkeleti bölcsek által a pogányokhoz is eljutott a Megváltó születésének örömhíre. Máté evangéliuma (Mt 2,1–12) szerint a Háromkirályok a betlehemi csillag által vezéreltetve jöttek keletről Júdeába, hogy az újszülött kis Jézusnak kifejezzék hódolatukat: aranyat ajándékoztak a Királynak, tömjént az Istennek és mirhát az Embernek. Az evangélium mágusnak nevezi őket, de nevüket nem említi. A hagyomány szerint hárman voltak, a 8. században élt Beda Venerabilis nevüket is említi: Caspar, Melchior, Balthasar – azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár.
A vízkereszt második evangéliumi története (Mt 3,13–17) szerint Jézus elment a Jordán folyóhoz. Keresztelő Szent János megkeresztelte őt, és Jézus ettől kezdve tanítani kezdett. Jézus megkeresztelkedésekor a Jordán folyónál a mennyei Atya szózata kinyilatkoztatta a szeretett Fiút, és a Szentlélek galamb képében alászállt Jézusra. A teljes Szentháromság kinyilatkoztatta önmagát az emberiség előtt.
Az ünnep harmadik evangéliumi jelenete: Jézus a kánai menyegzőn, édesanyja kérésére, az elfogyott bor pótlására első csodatételeként a vizet borrá változtatta (Jn 2,1–12). Jézus első csodájával a kánai menyegzőn kinyilvánította isteni erejét: „Kinyilatkoztatta dicsőségét, s tanítványai hittek benne” (Jn 2,11). Ebben a csodában Isten megmutatja dicsőségét, hogy az embernek segíteni akar, meg akarja menteni, és végül meg akarja váltani.

A magyarság körében a vízkereszt ünnepéhez kötődően különböző népszokások alakultak ki a századok során. A magyar vízkereszt kifejezés a víz megszenteléséből, megkereszteléséből ered. A víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki a házszentelés hagyománya is. Megszentelték a vízzel a házakat és az ólakat, még a bölcsőre is szentelt vizet hintettek. Régebben otthon a szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták betegségek vagy rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták, hogy áldás legyen a házon. Vízkeresztkor még egyszer meggyújtják a karácsonyfa gyertyáit, szétosztják a megmaradt édességet, a fát tűzre teszik, csak egy ágacskát tűznek belőle a szentkép mögé a gonosz ellen. Délben és este még folyik a vendégeskedés, esti harangszó után kezdődött a kántálás és a „csillagjárás” (misztériumjáték), amely a 16. századtól alakult ki. Az úgynevezett „csillagozás” (csillagének) vagy háromkirályjárás dramatikus játékában a bibliai királyokat megszemélyesítő alakok vonulnak fel, akiket – a betlehemezés mintájára – gyerekek személyesítettek meg. Legfőbb kelléke a csillag, amely mutatja az utat Betlehembe. Jellegzetes viseletdarabjuk a díszes papírsüveg. Minden esetben eléneklik a csillagéneket, melynek utolsó két sora így hangzik: „Szép jel és szép csillag / Szép napunk támad.”

Vízkereszt ünnepe megmutatja, hogy Isten minden emberhez eljött. A megváltó Jézus születésével Isten vállalja az emberi életet és később a szenvedést is, hogy ezzel elhozza minden ember számára az üdvösséget, az örök élet reményét. A parancsolt ünnepen nyissuk meg szívünket a megjelenő Istennek, aki megmutatja magát nekünk. Azt kérjük, hogy az új esztendő minden napját kísérje Isten segítsége és áldása!

Öröm-Hír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

  • Galéria:
    • Albrecht Dürer A háromkirályok imádása

NEKtek! – Veletek!
Készüljünk együtt
az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye központi programja 2018-2019
Debrecenben a Megtestesülés Templomban
(4032 Debrecen Borbíró tér 9.)

PROGRAM

Naptár

« Március 2019 »
H K Sze Cs P Szo V
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31