Szent Anna-búcsút ünnepeltek Balassagyarmaton Palánki Ferenc megyéspüspökkel
A palóc vidék egyik legnagyobb vallási eseményét, a Szent Anna-napi búcsút ünnepelték július 21-én, ...
Szent Anna-búcsút ünnepeltek Balassagyarmaton Palánki Ferenc megyéspüspökkel
A palóc vidék egyik legnagyobb vallási eseményét, a Szent Anna-napi búcsút ünnepelték július 21-én, ...
„Az egyháznak mindenhol helye van!” - A Campus fesztiválon is
A Szólj Be a Papnak! egy olyan felekezeteken átívelő kezdeményezés, amely alkalmat ad az egyházakkal...
Gyalogos zarándoklat indul Debrecenből - a Gúti erdőn keresztül - az egyházmegyei búcsúra, Máriapócsra
A három napos ( július 26-28.) zarándoklat ez évi különlegessége, hogy a résztvevők az első nap a Gú...
Szent Anna-búcsút ünnepeltek Balassagyarmaton Palánki Ferenc megyéspüspökkel
Szent Anna-búcsút ünnepeltek Balassagyarmaton Palánki Ferenc megyéspüspökkel
Szent Anna-búcsút ünnepeltek Balassagyarmaton Palánki Ferenc megyéspüspökkel
Szent Anna-búcsút ünnepeltek Balassagyarmaton Palánki Ferenc megyéspüspökkel
„Az egyháznak mindenhol helye van!” - A Campus fesztiválon is
„Az egyháznak mindenhol helye van!” - A Campus...
Gyalogos zarándoklat indul Debrecenből - a Gúti erdőn keresztül - az egyházmegyei búcsúra, Máriapócsra
Gyalogos zarándoklat indul Debrecenből - a Gúti erdőn...
2019. április 17., szerda 09:50

Via crucis – Nagyheti hangversenyt tartottak a debreceni székesegyházban

„A fáklyafénynél végigjárt szertartás áhítatában, „mélyen elmerülve a szent vértanúk vérében” született meg a mű gondolata” — írja a Via crucis című műve előszavában Liszt Ferenc zeneszerző, akinek műve felejthetetlen komolyzenei koncertélményt jelentett a jelenlévőknek április 16-án, a debreceni Szent Anna-székesegyházban. A Kodály Kórus Debrecen Via crucis (passió) című nagyheti hangversenyén három mű nyújtott lelki és művészi elmélyülést a jelenlévőknek: Liszt Ferenc: Via crucis; Vajda János: Via crucis; végül Arvo Pärt: The Beatitudes című művek. A hangversenyen közreműködtek a Kodály Filharmonikusok művészei, vezényelt: Szabó Sipos Máté.

Liszt Ferenc éppen 140 éve fejezte be kórusra, szólóhangokra és orgonára írt Via Crucis című passióját, mely Jézus keresztútjának tizennégy stációját beszéli el. Az akkor már abbévá szentelt Lisztet mélyen megérintette az a nagypénteki szertartás, melyet a római Colosseumban kiállított kálváriánál tartottak. Ahogy a Via crucis előszavában írja, a fáklyafénynél végigjárt szertartás áhítatában, „mélyen elmerülve a szent vértanúk vérében” született meg a mű gondolata. Majd később egy közeli barát tragikus elvesztésének hatására készül el a remekmű, de a bemutatóra csak 90 évvel később, Budapesten kerül sor. A nagy gonddal, érett, tömör stílusban megírt, megrázó erejű alkotásban az idős szerző számos kifejezetten modern harmóniai eszközt használ, a drámaiság és az érzelmek képszerű megjelenítésére. A szöveget a Biblia, latin himnuszok és német evangélikus korálok felhasználásával Wittgenstein hercegné állította össze.

Liszt Ferenc műve ihlette Vajda Jánost, hogy megírja a maga Via Crucis-változatát. Kossuth-díjas zeneszerzőnk idén ünnepli 70. születésnapját és ebből az alkalomból állítottuk párba ezen az esten ezt a két alkotást. A forma és szöveg hasonlósága mellett Vajda passiójának zenei nyelvezete teljesen más. Az orgona, valamint egy fúvós kamaraegyüttes sűrű ritmikájú kísérete ellenpontozza a vokális szólamokat. A gazdag invenciójú zenei szövetben egy magyar népének hangjai is felsejlenek.
A megrendítő passiók fájdalmas hangját egy felemelően szép alkotással oldjuk fel a koncert végén. Liszt Ferenc is megzenésítette Christus oratóriumában Jézus hegyi beszédének a boldogságról szóló 8 mondatát. Most azonban Arvo Pärt, észt zeneszerző különleges, áhítattal telt darabjának mélyen emberi hangjában gyönyörködhetünk, melyet a mű végén az orgona hangja koronáz meg.

VAJDA JÁNOS
1949. október 8-án született Miskolcon. Zeneszerzői munkássága számos zenei műfajra kiterjed. Jegyez operákat – mi több, a kortárs magyar opera egyik legfontosabb képviselője –, baletteket, nagyzenekari és kamarazenekari műveket, kórusműveket, dalokat, versenyműveket és szólóhangszeres darabokat. Kompozícióira a tonális zene jellemző, ily módon a hagyományokhoz kötődik. „Túl azon, hogy az ember alkotás közben a maga szükségleteit elégíti ki, nem szabad megfeledkezni az alapvető célról, vagyis másokhoz szólni, méghozzá olyan módon, amelyet mindenki megért” – mondta. Több művet komponált kifejezetten debreceni együttesek számára, így a Kodály Kórushoz is több művének ősbemutatója kötődik.
Számos elismeréssel tüntették ki. Megkapta az Erkel Ferenc- (1981), Bartók–Pásztory- (1990), Artisjus-díjakat (2008). 2003-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.

Örömhír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Forrás: www.kodalyfilharmonia.hu

  • Galéria:
    • 1
    • 7M7A3723-1
    • 7M7A3728-1
    • 7M7A3733-1
    • 7M7A3735-1
    • 7M7A3737-1
    • 7M7A3740-1
    • 7M7A3742-1
    • 7M7A3744-1
    • 7M7A3745-1
    • 7M7A3747-1

NEKtek! – Veletek!
Készüljünk együtt
az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye központi programja 2018-2019
Debrecenben a Megtestesülés Templomban
(4032 Debrecen Borbíró tér 9.)

PROGRAM

Naptár

« Július 2019 »
H K Sze Cs P Szo V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31