A Máltai Szeretetszolgálat „mustármagja” Debrecenben – Fodor András atya visszaemlékezése a kezdetekre
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Debrecenben és az Észak-alföldi régióban idén ünnepli 30...
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 30 évvel ezelőtt tűzben született Budapesten és Debrecenben is – Debrecenben is ünnepeltek az évfordulón
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület idén ünnepli 30. születésnapját. Mivel Debrecen városába...
Meggyújtották a második gyertyát a Kenézy Kórház Ápolási Osztályának adventi koszorúján
Meggyújtották a második gyertyát a Kenézy Kórház Ápolási Osztályának adventi koszorúján
9-én, ...
A titok tanúi - Nyomozás Krisztus ereklyéi ügyében – Könyvbemutató a debreceni Szent László Plébánián
Grzegorz Górny-Janusz Rosikoń: A titok tanúi – Nyomozás Krisztus ereklyéinek ügyében című könyvének ...
A Máltai Szeretetszolgálat „mustármagja” Debrecenben – Fodor András atya visszaemlékezése a kezdetekre
A Máltai Szeretetszolgálat „mustármagja” Debrecenben – Fodor András...
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 30 évvel ezelőtt tűzben született Budapesten és Debrecenben is – Debrecenben is ünnepeltek az évfordulón
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 30 évvel ezelőtt tűzben...
Meggyújtották a második gyertyát a Kenézy Kórház Ápolási Osztályának adventi koszorúján
Meggyújtották a második gyertyát a Kenézy Kórház Ápolási...
A titok tanúi - Nyomozás Krisztus ereklyéi ügyében – Könyvbemutató a debreceni Szent László Plébánián
A titok tanúi - Nyomozás Krisztus ereklyéi ügyében...
2019. április 25., csütörtök 11:53

„Feltámadt Krisztus! – Valóban feltámadt!” - Húsvéti szentmise és a pászkaszentelés hagyománya Ajakon

„ Alleluja, alleluja, a Megváltó feltámadott”, csendült fel az ének húsvétvasárnap az ajaki római katolikus templomban az ünnepi szentmise kezdetén, amelyet Galsi János atya mutatott be.

Más szertartásokon is sokan vesznek részt, de most húsvétkor, a kereszténység legnagyobb ünnepén zsúfolásig megtelt a templom. János atya így köszöntötte a híveket: Feltámadt Krisztus! Valóban feltámadt! – válaszolták a jelenlévők. A szentbeszédét is a köszönési szokásokkal indította, visszaidézve a múltat, mikor még úgy köszöntek egymásnak az emberek, akár ismeretlenül is, hogy „Adjon Isten jó napot!” Eljön Húsvét reggel, megyünk a templomba, és milyen jó, hogy így üdvözölhetjük egymást: Feltámadt Krisztus! Ezzel kifejezve azt, hogy összetartozunk, egy közösséghez tartozunk. Azt köszöntjük, aki fölöttünk van, az Üdvözítőt, akinek köszönhetjük az életünket, akitől halhatatlan lelket kaptunk, mely ott lakik bennünk, mely az örökkévalóságban lesz teljessé.

Majd egy személyes tapasztalatot mondott el, mely Húsvét előtt történt, amikor a bátyja a kórházban halálos ágyán azt kérte, hogy húzzák fel a rolót az ablakon, mert látni akarja a fényt (nem volt roló az ablakon). Csendesen imádkoztak körülötte, majd pár órával később meghalt. Krisztus sírja üres, az abból kiáradó fényesség minden embert megérint az életének bizonyos pontjain, de ott akkor az utolsó pillanatban is látjuk a fényt.

Befejezésül János atya arra kérte a híveket, hogy legyen bátorságuk a feltámadt Üdvözítő nevével köszönteni egymást, amely egymás és a jó Isten felé is nyitottá, boldogabbá teszi földi életünket.

A szentmise után a pászkaszentelés szertartása következett, melyet Gáspár Mátyás plébános vezetett. Ez az ősi szokás még mindig elevenen él Ajakon, manapság is sokan saját készítésű sonkát és kolbászt füstölnek az ünnep előtti hetekben. Nagyszombaton már kora reggeltől főzik a sonkát, közben készül a pászka és a sárgatúró, a gyerekek pedig festik, díszítik a hímestojásokat. Gondosan elkészítve, húsvétvasárnap reggel kosárba helyezik ezt a sok finomságot, régen még egy üveg bort is tettek a csipkés, vagy hímzett terítővel letakart kosárba, és így ment együtt a család apraja-nagyja a templomba, általában gyalog. A kosarat a család férfi tagja viszi. Mindhárom szentmise végén van pászkaszentelés, de a nagymise után vannak a legtöbben, most is így volt ez. Szép látvány, amikor a templom előtt, hosszan sorakoznak a családok, maguk előtt a földön elhelyezett kosarakkal. A plébános először tömjénezi a kosarakban lévő élelmet, majd megszórja szenteltvízzel. Még ma is sok családnál az a szokás, mint régen volt, hogy a megszentelt húsvéti ételeket tálalják ebédre. Régen az el nem fogyasztott ételt és a sonka csontját kiakasztották egy félreeső helyre száradni, mert a szentelt ételt nem szabad kidobni.

Hasulyóné Rutkai Éva

  • Galéria:
    • 00
    • 01
    • 02
    • 03
    • 04
    • 05
    • 06
    • 07
    • 08
    • 09
    • 1 kép
    • 10
    • 11
    • 12
    • 13
    • 14
    • 16
    • 17
    • 18
    • 19
    • 20
    • 21
    • 22
    • 23
    • 24
    • 25

Free Joomla templates by L.THEME