Egy óra szentségimádás, amely minden nemzetet összeköt 2019. 11. 23. Krisztus Király ünnepének előestéjén
"Amikor Jézus Krisztus feltámadása után búcsúzott tanítványaitól, elküldte őket az egész világra, ho...
Második alkalommal tartottak tehetségkutató versenyt a nyírtelki általános iskolában
II. "Ismerd meg a Szentírást!" tehetségkutató versenyt tartottak Nyírteleken, a Szent Anna Katolikus...
„Hálát adok, hogy az Úrnak eszköze lehettem ” – Bemutatták Berszán Lajos atya portrékötetét
Könyvbemutatóra és kerekasztal-beszélgetésre hívták az érdeklődőket 2019. november 5-én a debreceni ...
Egy óra szentségimádás, amely minden nemzetet összeköt 2019. 11. 23. Krisztus Király ünnepének előestéjén
Egy óra szentségimádás, amely minden nemzetet összeköt 2019....
Az ételosztás kezdetére a nap is kisütött, a szeretet hatása a természetben is megnyilvánult – Több száz önkéntes mond igent a hat hónapig tartó krízisidőben, Debrecenben
Az ételosztás kezdetére a nap is kisütött, a...
Második alkalommal tartottak tehetségkutató versenyt a nyírtelki általános iskolában
Második alkalommal tartottak tehetségkutató versenyt a nyírtelki általános...
„Hálát adok, hogy az Úrnak eszköze lehettem ” –   Bemutatták Berszán Lajos atya portrékötetét
„Hálát adok, hogy az Úrnak eszköze lehettem ”...
2019. november 08., péntek 08:36

„Hálát adok, hogy az Úrnak eszköze lehettem ” – Bemutatták Berszán Lajos atya portrékötetét

Könyvbemutatóra és kerekasztal-beszélgetésre hívták az érdeklődőket 2019. november 5-én a debreceni Kölcsey Központ Bényi Árpád kiállítótermébe, ahol a Berszán Lajos Magyar Örökség díjas, gyimesfelsőloki iskolaalapítóról készült portrékötetet mutatták be.

A rendezvény házigazdája Bódor Edit, a KÉSZ debreceni csoportjának vezetője és Keresztesné Várhelyi Ilona, a Sziklára Épített Ház Alapítvány tagja volt. Bódor Edit megnyitójában köszöntötte Berszán Lajost, Toldi Éva Szalézi-díjas újságírót, Fodor András püspöki helynököt, a Sziklára Épített Ház Alapítvány kuratóriumi elnökét és Haranghy Sándor építészt, alapítványi tagot, valamint a nagyszámú közönséget.

A beszélgetést vezető Keresztesné Várhelyi Ilona elmondta, hogy a most bemutatott kötet Berszán Lajos atya ötven éves papi szolgálata alkalmából jelent meg. Berszán Lajos egyben a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium alapítója. Az intézmény idén ősszel ünnepli fennállása 25. évfordulóját, fenntartója a Gyulafehérvári Főegyházmegye.

A moderátor emlékeztetett, hogy Debrecenhez több jeles közelmúltbeli esemény fűződik, többek között az emlékezetes Határmegnyitás 1989-ben, az 1956-os események első komoly megnyilvánulása, valamint a Sziklára Épített Ház Alapítvány kezdeményezésében a gyimesfelsőloki iskola és zarándokház építése.

Az emlékkötet szerkesztése – folytatta Keresztesné Várhelyi Ilona – Toldi Éva érdeme, aki arról beszélt, hogy hogyan és mikor ismerkedett meg Berszán atyával. Személyesen 1999-ben, de valójában már korábban látta, hallotta őt, amikor a veszprémi laptól, munkahelyéről, segélyszállítmányt vittek Moldvába, s megálltak szentmisére a fatemplomnál. Már akkor feltűnt neki, hogy az atya milyen szeretettel bánt és beszélt gyerekekkel. Nagy örömmel szerkesztette ezt az emlékkötetet, mely három részből áll: Berszán atya életútjának bemutatásából, az aranymisés köszöntések gyűjteményéből és végül Célba értünk címmel Berszán atya beszámolóinak mozaikja olvasható.

Berszán atya a moderátor kérdésére, miszerint mi jut eszébe Debrecenről, visszaemlékezett a kezdetekre. A KÉSZ debreceni csoportja 1990-ben zarándoklatra készült Csíksomlyóra, és szállást kerestek a két autóbusznyi zarándok számára. Ő talált vendégfogadókat a hívek között, a zarándokok pedig ezt viszonozták, amikor szállást adtak a gyimesieknek 1991 augusztusában, Szent II. János Pál pápa debreceni látogatása alkalmából.

Fodor András, a zarándoklat lelkivezetője is a kezdetekre emlékezett: Az úton, Csíksomlyóból hazafelé benne és a másik autóbuszban ülő Keresztesné Ilonában is megfogalmazódott, hogy zarándokházat kell építeni a Gyimesben, hiszen Szent István király is ezt tette Európa egymástól távoli pontjain. 1990 augusztusában elmentek terepszemlére a lehetőséget felmérni. Akkor nagy árvíz volt, minden víz alatt állt, de egy terület kiemelkedett, egy, a tengerszint fölött 900 m magasan lévő szikla. Ez lett a hely, így a Krisztusra, a sziklára épült ház a valóságban is sziklán áll. A Sziklára Épített Ház Alapítvány 1992 óta támogatja az építkezést, az építmények fenntartását, a növendékeket.

Haranghy Sándor, az épület tervezője elmondta, hogy ő az erdő és a fa – mint építőanyag – szerelmese. Az volt a célja, hogy a keresztény szellemiséget és a nemzeti öntudatot is kifejezze a ház, mely hajlék legyen, ahová betér az ember. A ház mind a négy irányban nyitott, ablakokkal van tele, hiszen a Szentlélek nem fordít hátat senkinek. A Szent Erzsébet név pedig szintén jelkép: az összefogást, az adományokat, a kétkezi munkát, a sokféle támogatást szimbolizálja.

A kötet ajánlásában Tamás József püspök így ír: A „pap bácsi” – ahogy Berszán atyát mindenki nevezi –, megszállottan valósította meg az elképzeléseket. Példaképe Márton Áron püspök, aki jelmondata szerint is – „Nem futamodom meg a munkától” – hasonlóan cselekedett. Berszán atya gyakran emlegeti Márton Áron püspököt, akinek egyik nemes gondolata megtalálható e kötetben is: „A nép a szikla, amelyre egy nemzet élete biztosan épül. Ennek az épületnek viszont két fontos őrtornya van. a templom és az iskola. Ez a két intézmény együttesen és nem külön-külön felelős egy falu, egy nemzet egészséges szellemiségéért és előrehaladásáért.” A „pap bácsi” ennek jegyében munkálkodott évtizedeken át, s így elmondhatta, el is mondta a könyvbemutatón: „Egyetlen egy dolog, amit megköszönhetek az Úrnak, hogy engem választott, hogy én legyek az eszköze.” Ő az iskoláról azt is elmondta, hogy a 25 év alatt egyre többen érettségiztek ott, akik közül sokan továbbtanultak, orvosok, gyógyszerészek, papok, tanárok, egészségügyi dolgozók lettek, de mind megmaradtak egyházias lelkületűnek. Azt is kiemelte, hogy a debreceniek voltak a támogató angyalok, nélkülük nem tudtak volna elindulni, mert a debreceniek emelték ki a falut az ismeretlenségből.

Végül Fodor András elmondta, hogy ma már nagyobb állami támogatással épül tovább az intézmény, de az alapítványuk megmaradt: céljuk az oktatás-nevelés segítése, és ehhez keresnek adományozókat. Mikuláskor ajándékokkal érkeznek hozzájuk, ösztöndíjat létesítettek diákok és tanárok számára, hiszen nagyon nehéz sorsú családok gyermekeiről van szó.

Az eseményen közreműködött Papp István, a Csokonai Színház művésze, valamint a Pendely Együttes gyermekei és fiataljai, akik a Gyimesfelsőlokon tanult népdalokkal ajándékozták meg és köszöntötték az ünnepeltet.

Megjegyzés. A gyimesfelsőloki zarándokház alapkövét 1993-ban tették le, de mivel télen nem tudták volna kihasználni, így újabb döntés született, hogy egy önálló iskola jöjjön létre. 1994 szeptemberében 30 tanulóval indult a létesítmény még különféle helyeken, s végül 1996-ban költöztek be az új épületbe, melynek igazgatója 2007-ig Berszán Lajos volt, azóta pedig ő az iskola lelkivezetője. Ma mintegy 400 tanulója van az intézménynek.

Havas Lászlóné
a KÉSZ debreceni csoportja tagja

Fotó: Kovács Ágners

  • Galéria:
    • 7M7A3268
    • 7M7A3272
    • 7M7A3273
    • 7M7A3276
    • 7M7A3278
    • 7M7A3290
    • 7M7A3293
    • 7M7A3294
    • 7M7A3311
    • 7M7A3314
    • 7M7A3318
    • 7M7A3323
    • 7M7A3331
    • 7M7A3334
    • 7M7A3336
    • 7M7A3338
    • 7M7A3340
    • 7M7A3343
    • 7M7A3360
    • 7M7A3361
    • 7M7A3371
    • 7M7A3377
    • 7M7A3390
    • 7M7A3397
    • 7M7A3402
    • 7M7A3406
    • 7M7A3409
    • 7M7A3411
    • 7M7A3418
    • 7M7A3421
    • 7M7A3425

Free Joomla templates by L.THEME