2020. június 22., hétfő 18:44

A Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közös, Jézus Krisztus szenvedéstörténetét feldolgozó produkcióját, a Csíksomlyói Passiót, 2020. augusztus 26-án, 20.00 órától Debrecenben a Kossuth téren is bemutatják

A Nemzeti Színház, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. képviselői sajtótájékoztatón ismertették a Csíksomlyói Passió debreceni bemutatójának részleteit június 22-én, a Kölcsey Központban. 

A produkció részleteiről szóló sajtóeseményen Papp László, Debrecen polgármestere azt hangsúlyozta, hogy a Csíksomlyói Passió Krisztus szenvedéstörténete mellett a magyarság számára az elmúlt 100 év szenvedéstörténetét is jelenti. A polgármester bízik abban, hogy nemzetünk következő 100 évében az öröm és a siker lesz a meghatározó. Kiemelte, a Csíksomlyói Passió idei előadásának méltó helyszíne lesz a város, amely egy olyan érseki és püspöki székhely is, ahol hosszú évek óta tapasztalható a keresztény egyházak együttműködése.
Papp László hozzátette, az előadás része a fontos üzeneteket is hordozó augusztus 20-ai eseményeknek. Többek között ekkor fogják megáldani Debrecen első, Szent István királyt ábrázoló köztéri szobrát.
A sajtótájékoztató végén a polgármester még bejelentette, hogy az eredeti helyszín (Nagyerdei Szabadtéri Színpad) helyett az előadást a nagyobb befogadóképességű főtéren, a Kossuth téren fogják megtartani.

Bódor Edit, a Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője gondolataiban visszatekintett a város kulturális életébe az elmúlt évek során beépített keresztény hagyományokra, programsorozatokra, a virágvasárnapi városi keresztútra. Ez utóbbi ebben az évben a körülmények ellenére sem maradt el, mert a felekezet vezetői virtuális térben fogalmazták meg nagyheti gondolataikat, üzeneteiket. Ennek a sorozatnak lett volna része a Csíksomlyói Passió, amelyet a rendkívüli helyzetben más programmal együtt elhalasztottak.

Vidnyánszky Attila, Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, a Nemzeti Színház főigazgatója elmondta, a Csíksomlyói Passió nem mondható produkciónak, több annál, mert az előadás végére ünnep, az összetartozás érzése születik meg.
A főigazgató kifejtette, az előadás háromféle anyagra támaszkodik: a csíksomlyói iskoladrámákra, Szőcs Géza passió szövegére, Berecz András előadására, aki katolikus népénekeken és meséken keresztül hozza közelebb a történéseket. E három hangulatra, hatásra, forrásra támaszkodva alakul ki az előadás, amely túlmutat a színházon, mert menet közben változik az ember, másként készülnek a színészek, más a hangulat, a tapsrend, egyenértékű benne a gesztus a tánccal, a szó a mozdulattal, együtt zenél a színpad, és mindig kicsit újjászülik az előadást az adott helyre. Soha nem tudják megismételni ugyanazt.

Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti igazgatója Vidnyánszky Attilát kiegészítve hozzátette, a szívük, lelkük, hitük tele van ezzel a történettel, átitatja az embert, átszövi a gondolatot, mássá tesz, mindenki részesévé válik.

Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke Debrecen ajándékának tekinti az előadást, amelynek előzménye, hogy Isten megajándékozott bennünket Jézus Krisztussal. Ezért a megváltás története mindig aktuális. Benne van a játék, a titokzatosság, misztérium és az a többrétegűség, amely jellemzi az egész Szentírást, központi eseményeként a megváltás történetét. Minden mindennel összefügg, a darabban is találkozunk azon ószövetségi előképekkel, akik beágyazzák az üdvtörténetbe a megváltás történetét, vagyis az Ó- és az Újszövetség fog ölelkezni ebben a drámában, régi és új szövegekben, táncban. Üzenetei áldássá válnak, felszabadítanak a jelen bizonytalan időszakában, spirituális élménnyel gazdagítanak, eljutva egészen a lélek feltámadásáig.

Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája megemlítette azt a felekezetek közötti összefogást, amely példaértékű Debrecen város kulturális életében. Az érsek hangsúlyozta, a megváltás története nemcsak a régmúlt eseményeket idézi fel, hanem életünknek is szerves része. Ez a típusú színházi előadás egy misztérium játék, amely az emberi kultúráknak kezdettől fogva része, megjelenítve azt minél több ember, közösség bevonásával.

Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspöke, kapcsolódva a főpásztorok szavaihoz, hangsúlyozta, a passió nemcsak egy történet, hanem „a” történet, amely a bűnbeeséssel kezdődött egy kertben, és Jézus sírhelyén, egy kertben fejeződött be. A történet nem ér véget, mert Jézus feltámadt, keresztje átvezet bennünket a halálból az életbe. Jézus Krisztus szenvedéstörténete Isten szeretetének története, amely bennünket is kel hogy átjárjon, felemeljen, megérintsen. Megvan az a lehetőségünk, hogy elhelyezzük magunkat a történet szereplőibe. Olykor sajnos hasonlítunk Júdásra, a hitetlen Tamásra, az elfutó apostolokra, a Jézust megtagadó Péterre, de sokszor a szenvedő, másokért szeretetből áldozatot vállaló Jézus Krisztusra is. Ez az életünk igazi értelme.
A szeretetből meghozott keresztáldozat bennünket is átvezet az örök életbe. Erre életünkkel kell válaszolnunk, amely egy új lehetőséget jelent.
Majd a megyéspüspök a 18. századi iskoladráma belefejező szavait idézte: „Ezeket így olvasván kérlek, hogy sírjatok. Kínjain Krisztusnak szívből bánkódjatok, és bűneitekkel, ha megbántottátok, megkövessétek, és nem száll rátok átok” – hanem áldássá válik.

Berettyán Nándor főszereplő, a Nemzeti Színház színművésze azt fejtette ki, hogy Jézus Krisztust alakítva nemcsak egy szerepet játszik, hanem arra törekszik, hogy minél közelebb kerüljön Krisztus életéhez az előadás alatt is. Megosztotta a jelenlévőkkel, hogy Csíksomlyón és Esztergomban az előadás előtt megbetegedett. Később rádöbbent, mindez szükséges ahhoz, hogy jobban vissza tudja adni a feltámadás üzenetét.
Életében a debreceni előadás különösen is mérföldkövet jelent, hiszen immár megkeresztelve játszhatja el a legnagyobb főszerepet.
A színművész visszatekintett a csíksomlyói előadásra, amikor egészen messziről, a nézőtéren keresztül vitte a keresztet fel a dombra. Látták a nézők, mennyire nehéz lehet a kereszt, és sorban kérdezgették tőle, hogy segítsenek-e. Nándor szerint furcsa helyzet állt elő, mert a koreográfia szerint nem fogadhatta el a segítséget, ugyanakkor a passió éppen ezt az üzenetet fogalmazza meg, hogy segítsünk Krisztusnak, embertársainak.

Berettyán Sándor, a Nemzeti Színház színművésze az tanítvány szerepében lép fel, aki végigkíséri a feltámadást, maga is végigszenvedi a történetet, de csak a keresztre feszítés után kezd el aktívan működni. Mint mondta, ez megtisztelő és nehéz feladat, hiszen tudjuk, hogy a kereszthalál után nehéz ugyanazt a minőséget fenntartani, továbbvinni és egyetemes üzenetként közvetíteni a nézők felé. A fiatal művész egészen közel is került a nézőkhöz. Megrendítő élményként számolt be az előadás végén zokogó, közben mosolygó női arc látványáról, vagy arról az idős asszonyról, aki egészen közel állt színpadhoz, rózsafüzérrel a kezében, fejét lehajtva végigimádkozta az előadást. Alig nézett fel, de igazi része volt az előadásnak. Ezek olyan érzések, amelyeket nagyon kevés darab képes kiváltani.

Szabó Sebestyén László, a Nemzeti Színház Junior Prima-díjas színművésze is nagy szerepet kapott a passióban. Ő az Istent kereső, Istent megtagadó, önmagában kételkedő, gyarló ember állapotát jeleníti meg, aki akkor sem ismeri fel a Megváltót, amikor kézzel fogható számára. Szabó Sebestyén László nemcsak szerepet játszik, hanem, hogy hiteles legyen, ezeken a folyamatokon kell minden egyes előadáson végigmennie, amely nagyon kimerítő számára. Csíksomlyón játszotta először ezt a szerepet, az emberi minőség számos fajtáját kell megfogalmaznia egy előadás alatt. Ez egy olyan kapocs Krisztus és az egyszerű ember története között, amely segít a nézőknek, választ ad a kétségeikre, az árulástól a feltámadásig. Az előadás végére a lélek lemeztelenedik, hiszen elérkezik a pillanat, amikor ledobhatjuk a súlyokat és egyszer csak az ember önmagává válik, ez a pillanat a megbocsátás. A színész a nehéz lelki folyamatot ugyanitt végig kell hogy szenvedje, mint Krisztus.

A sajtótájékoztatón közreműködött a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és zenekara, valamint a Debreceni Népi Együttes Gyermekcsoportja.

 

Kovács Ágnes/Öröm-hír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

  • Galéria:
    • 7M7A0696
    • 7M7A0698
    • 7M7A0717
    • 7M7A0722
    • 7M7A0735
    • 7M7A0761
    • 7M7A0765
    • 7M7A0771
    • 7M7A0789
    • 7M7A0797
    • 7M7A0813
    • 7M7A0822
    • 7M7A0832
    • 7M7A0837
    • 7M7A0838
    • 7M7A0843
    • 7M7A0846
    • 7M7A0861
    • 7M7A0868
    • 7M7A0883
    • 7M7A0909

Free Joomla templates by L.THEME