Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye hírei
2017. szeptember 30., szombat 10:22

Segítő Nővérek tanúságtétele

„Szerzetesi élet az Egyház szolgálatában” volt a címe jubileumi készületünket ébren tartó kilencedik előadásnak.

Az Egyeki Szent József plébánián a „törzsközönség” mellett most is jelen voltak újabb érdeklődők is, hogy rácsodálkozhassanak a szerzetesi és az egyéni életutak különbözőségeire és párhuzamaira.

A Segítő Nővérek Kongregációját képviselő Magdi nővérek hitelességükkel, természetes és tiszta, logikus előadással, megfoghatóan közel hozták hozzánk a megfoghatatlant.

Tomka Magdolna nővér magával hívta rendtársát, Szabó Magdolna nővért, aki tanult hivatását tekintetve orvos doktor, hívását tekintve pedig „minden jóban segíteni jó” gondolat napi megvalósítója.

Ámulattal vegyes csodálkozással hallgattuk mindkettejük hivatástörténetét. Betöltött minket hallgatókat a tisztaság és felelősségteljes engedelmesség, a tevékeny és határok nélküli szeretet, melyet a nővérek közvetítettek felénk. Bemutatták rendjüket, annak alapítónőjét, Gondviselésről nevezett boldog Máriát. Megvilágították a tevékenységüket, céljukat, karizmájukat, szabályaikat. Tisztázták számunkra, hogy a szerzetes egy olyan ember, aki meri tekintetét a hegyek fölé emelni, s másokat is segít abban, hogy nézzenek föl. A reményre hív és vezet, a kéréseket bizalommal Isten elé viszi és meri rábízni. Fény a szerzetes mások számára és soha nem felejti el, hogy ezt a fényt Istentől kapta. A szerzetes a tisztaságot élve jellé kíván lenni, hirdetve a földön, hogy szabad még ilyen értékek mellett elköteleződni, s mindezt örömmel, félelem és fenntartás nélkül, szeretetből tenni. A Segítő nővérek rendjének konkrét célja „segíteni az embereket teremtettségük céljának eléréséhez”. Vezetik és segítik az élőket, hogy olyanná váljanak, amilyenné Isten álmodta őket, imádkoznak az elhaltakért. Karizmájuk, hogy élők és holtak kapcsolatát az imádság, engesztelés és jótettek által  szorosabbra fűzzék, hirdetve a szeretet határtalanságát.

Szabó Magdi nővér Barsi Balázs atya szavaival summázta a szerzetesi lét mibenlétét: ”Jézus legbensőségesebb barátja a szerzetes.”

Papp László plébánosunk összegezve az est ajándékait, a következő gondolattal zárt:  „Nem lehet öröm nélkül Isten szolgálatában tevékenykednünk. Ha menetközben valamiképp elvesztettük ezt a derűt, keressük meg!”

Szent Ignác Szerető figyelmesség imájával zártuk a lelki táplálkozásunkat. Az agapé is igazi örömünnep volt.

Farkas Éva tanító

Fotó: Papp Ágoston 

Zsúfolásig megtelt a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár előadóterme 2017. szeptember 26-án. Az érdeklődők várták, hogy a kálvinista Rómaként is ismert városban milyen újabb teológiai bizonyítékot hoznak nyilvánosságra a felekezeti egységre vonatkozóan, vagy éppen az ellenkezőjét kívánják erősíteni.

Krakomperger Zoltán, az Egri Hittudományi Főiskola és Érseki Papnevelő Intézet professzora, a debreceni Szent Anna-székesegyház plébánosa, Isten igéjének üdvrendi hatékonysága című könyvének bemutatóját tartották a könyvtárban. Az ökumenikus rendezvényen Dolhai Lajos, az Egri Hittudományi Főiskola és Érseki Papnevelő Intézet rektora, a Nemzetközi Teológiai Bizottság tagja mutatta be a könyvet, köszöntőt mondott Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspöke, és referátumot tartott Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke. 

Palánki Ferenc püspök atya gratulált a szerzőnek és elmondta, a kötet mély és fontos teológiai igazságokra mutat rá, a címe pedig provokatív és sok gondolatot ébreszt. A főpásztor többek között azt hangsúlyozta, hogy Isten igéjében az a megtisztelő az ember számára, hogy Isten méltónak talált bennünket arra, hogy szólt hozzánk. A Szentírás olvasását imádsággal kell kísérni, és akkor rádöbbenünk arra, hogy mi az Isten akarata a saját életünkben. Isten igéjéből megismerjük az igazságot, de nem elég azt megismerni, aszerint is kell élnünk. Ebben segít és erősít meg a könyv, amely a szentségek egyháza mellett az ige egyházát is hangsúlyozza, hiszen mindkettő az Isten kegyelmének közvetítő eszköze.

Dolhai Lajos rektor atya bevezető gondolataiban kifejtette, a Katolikus Egyház ökumenikus lelkülettel tekint arra a folyamatra, amelynek eredményeként a protestantizmussal a kereszténységnek egy új formája jött létre 500 évvel ezelőtt. Az a különbség viszont, amelyet a felekezetek között az ’ige Egyháza’ és a ’szentség Egyháza’ címszó jelentett, mára már megszűnt. Ezt fejti ki a szerző, Krakomperger Zoltán, Otto Semmelroth SJ. katolikus teológiája alapján, akinek igeteológiája nagymértékben segítette ennek a kérdéskörnek a katolikus átgondolását. A szerző előszavában olvashatjuk: „Ez a munka azzal a szándékkal készült, hogy az Isten igéjének valóságát és üdvhatékonyságát körülvevő csendet megtörje.”

Ezt követően Dolhai Lajos, Karl Barths protestáns teológus megfogalmazására utalt, akinek kritikus megjegyzése szerint a katolikus teológiában az ige teológiája helyett csak silencium altissimum (a legnagyobb csend) van. A katolikus teológiában az elmúlt évszázadokban nem volt úgy kidolgozva az igeteológia, mint a protestáns teológiákban. A reformáció egyházai az ige egyházai lettek, ennek fontosságát hangsúlyozták a szentségek rovására az üdvösség eszközei közül. A katolikus egyház pedig a szentségek egyháza lett. Így érthető, hogy a katolikus teológiában háttérbe szorult az ige teológiája, amely azonban a II. Vatikáni Zsinat óta megszűnt, újraértékelték az ige szolgálatát. A német teológusok közül mindenekelőtt Otto Semmelroth SJ. teológiájában mutatkozik ez meg, aki szakértőként vett részt a II. Vatikáni Zsinaton. A tartalmilag és formailag is kiváló 300 oldalas könyv gazdag bibliográfiája és német nyelvű összefoglalója is jelzi, hogy tudományos műről van szó. A könyv borítóján egy ravennai múzeum márvány oltáráról vett részletek láthatóak.

Ezután Dolhai Lajos atya a kötetre, mint a szerző disszertációjának fejezeteire irányította a figyelmet, amelynek első része a téma megértésének feltételeiről szól, és a dolgozat módszerét foglalja össze. Krakomperger Zoltán fontosnak tartotta az Ige fogalmának tisztázását is. A híres református teológus, Karl Barths megfogalmazása szerint ennek három formája van: a megtestesült ige, a hirdetett ige és Isten írott igéje. A következő fejezetben az Isten ajkáról elhangzó ige hatékonyságát mutatja be számunkra számtalan ó- és újszövetségi példa, idézet segítségével. Majd az egyház ajkáról elhangzó isteni ige hatékonyságának bibliai és teológiai alapját fejti ki. Ezt követően a katolikusok számára tanulságos fejezetben Isten igéjének üdvhatékonyságát a szentségekhez viszonyítva tárja az olvasó elé.

A rektor hangsúlyozta, a szerző megfogamzása alapján nyilvánvaló, hogy az igehirdetés és a szentségek egymásnak nem vetélytársai, a kettőt nem lehet szembeállítani egymással.

Ezt követően Dolhai Lajos az egyoldalúság veszélyére hívta fel a figyelmet, miszerint a protestáns teológia az ige felől értelmezi a szentségeket, a katolikus teológia pedig a szentségek felől közelít az Isten igéjéhez. A megoldás helyes útja az, ha rámutatunk az ige és szentségek benső lényegi összefüggésére. Ezt a feszültséget oldja fel a kötet mind a református és katolikus teológusok munkái alapján. Legismertebb a 20. század második felének nagy német teológusa, Karl Rahner megfogalmazása, mely szerint Isten szavát úgy tekinthetjük, mint az üdvösség meghirdetését és felajánlását, a szentségek pedig Isten igéjének legtökéletesebb, leghatékonyabb megvalósulásai.

A könyvet bemutató rektor atya hangsúlyozta, ezeket az elgondolásokat manapság már kevésnek tartják, hiszen ezek csak előkészítő szerepet szántak a kérdéses témának. Rámutatnak azonban arra, hogy az igehirdetésnek az egyház szentségére irányulva van kegyelemközlő hatékonysága. A könyv egyik fejezete ezzel kapcsolatban bemutatja Otto Semmelroth modelljét a II. Vatikáni Zsinat mérlegén. Lényege: az üdvtörténet, de különösképpen a Krisztusban megvalósuló üdvösségi mű struktúráját elemezve rámutat az ige és a szentségek közötti helyes összefüggésre: az isteni szó jelzi és megvalósítja a felülről lefelé, Istentől az ember felé irányuló vonalat, míg a szentségek az alulról felfelé, embertől Isten felé haladó irányulást fejezik ki számunkra.

Fekete Károly örömét fejezte ki a könyv megjelenéséért. A református püspök évtizedekig a debreceni teológián igehirdetés-tant tanított, így szívesen vállalta a kötet protestáns szemléletű bemutatását. A püspök beszéde elején elmondta, a reformátusok számára két szentség létezik, a keresztség és az Úrvacsora. Az, amit a katolikusok is számon kérnek rajtunk, az úrvacsora vételével való ritka élés – a múlt század 70-es 80-as éveitől kezdve egészen más fénybe került. Ezt a változást a református hívek közül is kevesen ismerik. A ritka úrvacsoraosztást hiányosságként fogalmazta meg a püspök. Az 1985-ös magyarországi Ágenda megjelenésétől kezdve azt szorgalmazzák, hogy aki igazán szereti Krisztust és szövetségre lép Vele, akkor az eddigiekhez képest gyakrabban járulhat az úrvacsorai asztalhoz, mint ahogy ezt eddig tették. Debrecenben legalább havonta, de a Református Nagytemplomban szinte kéthetente van úrvacsorai alkalom, lehetőség. Fekete Károly így fogalmazott: „Ezzel nem lettünk kevésbé jó kálvinisták, reformátusok.” A gyakoribb úrvacsorai alkalmat megerősítve a püspök a Kálvin strasbourgi száműzetése alatti (1538-41) időszakra utalt, ahol a reformátor a menekült gyülekezetben minden vasárnap adott lehetőséget úrvacsorai közösségre, és emellett Igét is hirdetett, prédikált. Továbbá kortörténeti jelenségnek nevezte, amikor a genfi városi tanács ritkább úrvacsoraosztást rendelt el. Összegezve tehát, a gyakori úrvacsorához járulás lehetősége a reformátusoknál is megvan.

Ezután Fekete Károly a reformátusoknak a katolikusokhoz szóló kritikáját fogalmazta meg, amely szerint a szentbeszédtől – amely az óegyházi időktől kezdve egy fontos műfaj –, eltávolodtak, egyre ritkábbá vált az eredeti igelátás, ehelyett az egyházatyák nagy mondásait, meglátásait ismételték és fűzték láncba, megmaradtak az élettörténetek, életrajzi tanúságok mellett. A II. Vatikáni Zsinat ebbe az irányba is óriási lépést tett, és az elmúlt 35-40 évben a katolikus egyházban olyan nagymértékű visszatérés tapasztalható az igéhez az evangéliumi magyarázatok terén, amit a keresztény ember felekezettől függetlenül csak üdvözölni tud.

A református felekezeti vezető azon fejezeteket is kiemelte a könyvből, ahol a szerző kritikát fogalmaz meg a protestánsokkal szemben az igei tanítás és a szentségekkel való élés gyakorisága kapcsán, amely mint fogalmazott a püspök: „Bennünket, protestánsokat is tanít, hiszen az az üdvrend, amely mind a két felekezet számára fontos, az egy hosszú folyamat, és abban minden igei tanács, tanítás nagyon fontos. Az igehirdetés felfedezése egy olyan érték, amely a tudományos oldalon is megmutatkozik. A II. Vatikáni Zsinat utáni időszakban olyan művek születtek, amelyek a gyakorlati prédikálásban felekezettől függetlenül kiemelkedőek, olyan tanácsokat adnak, amiből tanulhat a mai világ is. 

Ezután Fekete Károly utalt a könyv azon fejezetére, amely a kérügma (üzenet) kifejezésről szól. Ezzel az üzenettel kell nekünk, híveknek találkoznunk, ebből épülünk, ez ad élethelyzeteinkre eligazítást, ez az a többlet, ami szent írássá teszi az Írást. Azért szent, mert Isten üzenete, szavai kortalanok. Az evangélium mindig friss, üde, életrevaló és életre segítő.

A kötet a Szentháromság személyein keresztül is bemutatja, hogy ez az üdvrendi hatékonyság hogyan lehet a mienk. A református püspök külön köszönte a szerzőnek, azokat az értékelő megjegyzéseket, amelyek a protestáns hagyományt méltatják. Ugyanazzal a tisztelettel kell a reformátusoknak is az eucharisztia szentségéről beszélni. Majd így fogalmazott: „A legfontosabb teológiai alapigazságokat mindkét oldalon már régen fölfedezték teológusaink, ahogyan az első keresztények is magyarázták az igét, és éltek a szentségekkel. Ehhez a korhoz kell visszatérni a protestánsoknak a szentségi oldalról, a katolikusok pedig jó úton járnak az igehirdetésben rejlő lehetőségek kiaknázásában, és ennek az egyensúlynak kell beállnia.”

Azt kívánom magunknak a reformáció kettős jubileumán, számítsunk egymásra, ahogy a teológusoktól is tapasztalhattuk, és ne érezzük szégyennek azt, amit a másiktól tanulhatunk. Legyen ez kölcsönös ebben a kereszténységet támadó világban. Nem egymás ellen kell hadakozni, hanem az ősellenség ellen, mert a bajok forrása nem egymásban, hanem a gonoszban van. Egymás értékétől gazdagodva haladjunk az üdvösség felé, mert az igazi üdvrendi hatékonyság az lesz, ha ott állunk egymás mellett dicsőítve az Istent” – fejezte be gondolatait Fekete Károly református püspök.

Fekete Károly püspöknek azon kérdésre, hogy Krakomperger Zoltán miért ezt a témát választotta doktori disszertációjául, a szerző elmondta, hogy amikor a II. Vatikáni Zsinat Isten igéjéről szóló állásfoglalását tanulmányozta, rátalált Otto Semmelroth munkájára, melyet a szerző, aki Rómában a pápai biblikus intézet rektora volt, évtizedeken keresztül készített. Amikor elolvasta ezt a művet, a vágy erősödött benne, hogy még többet tudjon meg ebben a témában, s így Otto Semmelroth munkásságával is jobban megismerkedett. Mentorától, Dolhai Lajostól is sok értékes ösztönzést kapott a könyv megírásához, és a reformáció éve is okot szolgáltatott a könyv megjelenésére, hogy közkincsé tegye a doktori disszertációt.  

A könyv kapható a debreceni Szent Anna Kegytárgy és Könyvesboltban. A bevétellel a Böjte Csaba ferences atya által alapított Dévai Szent Ferenc Alapítvány székelyhídi gyermekotthonát támogatják.

Kovács Ágnes

Iskolánk hagyományteremtő céllal rendezte meg 2017. szeptember 26-án az „Ismerd meg a Szentírást” hangos olvasási versenyt.

Minden évben szeptember utolsó vasárnapján, idén szeptember 24-én ünnepelte az egyház Szentírás vasárnapját. A biblia védőszentjének, Szent Jeromosnak az ünnepéhez, szeptember 30-ához legközelebb eső vasárnapon a katolikus egyház különös figyelmet szentel a Szentírásnak. Ezen alaklomhoz kötődve vettek részt az intézményünk 2-8. osztályos tanulói a hangosolvasási vetélkedőn.

A korcsoportok egy adott Szentírási szakasz kifejező hangos felolvasását háromtagú zsűri értékelte: Baltighné Kozma Marianna magyar történelem szakos tanár, Malik Péter Károly evangélikus lelkész és Gátiné Lubiczki Tünde református hitoktató. Első helyezést ért el korcsoportjában: Oszlánci Márkos Balázs 3. osztályos tanuló, Sárosi Panna 4. osztályos- és Papp Leila 7. osztályos tanuló.

Zárásként néhány gondolat: Tanulóinkat kérdeztük, mit jelent számukra a Szentírás?

„ Az Isten szavát jelenti számomra. Azt, hogy Ő velem van, és vigyázz rám” - (Dorina 5. o.) „Isten jelen van” - (Bence 5.o) „Isten megnyilvánulását kötöm hozzá.”- (Peti 6.o), „Számomra Jézus szava, akire mindig figyelni kell” (Timi 7.o.)

 

Nagy Anna és Lakatos Marianna szervezők

A Sziklára Épített Ház – csángó-magyar lelki közösség – Alapítványt 1992 őszén jegyezték be Debrecenben. Az Alapítvány fő célja egy közösségi épület megvalósítása volt Gyimesfelsőlokon.  Alapítója a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének debreceni tagozata nevében dr. Keresztes Lászlóné. A Sziklára Épített Ház Alapítvány kuratóriumának elnöke kezdettől máig ft. Fodor András. (Az alapító szervezet tagjai akkor már több éve kapcsolatban álltak a gyimesi községgel és plébánosával, Berszán Lajossal.)

Az Alapítvány kezdeményezője, tervezője, és jelentős mértékben megvalósítója volt a Gyimesfelsőlokon megépült Sziklára Épített Háznak. Terveit Haranghy Sándor készítette. Alapkövét 1993 pünkösdjén helyeztük el. Az épület reményében 1994-ben Berszán Lajos megalapította a magyar tannyelvű Árpádházi Szent Erzsébet Líceumot, amely 1996-tól az épülő Sziklára Épített Házban talált otthonra és fejlődött iskolaközponttá. Az Alapítvány máig támogatja az iskola működését.

Az Alapítvány fennállásának 25. évfordulójáról nyilvános, ünnepi kuratóriumi üléssel és hálaadó szentmisével emlékezünk meg 2017. október 4-én Gyimesfelsőlokon.

 

További információ:  Keresztesné Várhelyi Ilona +3630 7488552

Sziklára Épített Ház – csángó-magyar lelki közösség – Alapítvány

4024 Debrecen, Varga u. 4.

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye összesen 12 köznevelési és szociális intézményeinek gazdasági vezetői tanácskoztak 2017. szeptember 20-22-ig Sirokon. A találkozó kiemelt célja volt, hogy megismerkedjenek az intézmények munkatársaival, valamint a szakemberek tájékozódjanak a gazdasági ügyeket érintő változásokról.

Béres Nándor, az egyházmegye gazdasági igazgatója kérdésünkre elmondta, a találkozón többek között a munkatársak feladatairól, a szociális normatíva igénylésről, a költségvetés módosításának a lehetőségeiről, számlatükör bővítéséről, étkezési program automatizálásának a bevezetéséről is tárgyaltak. Továbbá az egyéni kérdésekre is választ kaptak a résztvevők.  Továbbá tájékoztatták a résztvevőket, hogy az egyházmegyei gazdasági iroda tervezi egy új elektronikus kapcsolataratási rendszer kialakítását, amelyen keresztül minden gazdasági vezető láthatja a témában felmerülő kérdéseket, illetve a gazdasági igazgató arra adott válaszát.  Ez megkönnyíti és megrövidíti a kommunikációt.

A gazdasági szakembereket meglátogatta Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök is, aki szentmisét mutatott be a találkozón.

 A munka, tanácskozás mellett a résztvevőknek lehetőségük volt Sirok és környéke természeti kincseinek a megtekintésére, kirándulásra. Ellátogattak a siroki várba, Magyarország első nemzeti parkjába, a Bükki Nemzeti Parkba, sétáltak az ott található páratlan szépségű 22 hektáros Nyírjes tó környékén, amely természetvédelmi terület országos jelentőségű. A kirándulók az Ilona-völgyi vízesés különlegeségében is gyönyörködhettek, valamint a demjéni kaptárköveket és barlanglakásokat is megtekintették.

Sajtóiroda

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyea

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök a Szent László-évben meglátogatja az egyházmegye Szent László titulusú templomait, egyházközségeit. 2017. szeptember 24-én a debreceni Szent László-templomban mutatott be szentmisét.

Szentbeszéde kezdetén elmondta, hogy több eseményre kell most emlékezni, így szólni fog a vasárnapi evangéliumról, Szent Lászlóról és a Szentírásról, mivel e napon volt a Szentírás vasárnapja.

A vasárnapi evangélium (Mt 20,1-16a) a szőlősgazdáról szólt, aki egyforma összeget adott a munkásoknak, annak is, aki csak egy órát dolgozott, de annak is, aki egésznap verejtékes munkával tevékenykedett. Ez a példabeszéd igazságtalannak tűnik számunkra, ha emberi szempontból nézzük. De – emlékeztetett püspök atya – , a példabeszédben az evangéliumi szöveg ezzel kezdődik: „A mennyek országa olyan, mint amikor egy gazda…” Isten országa nem emberi elgondolásaink alapján működik.

Mi az egy dénár? – tette fel a kérdést püspök atya. Ez nem az egy napi bér, hanem maga az Isten, aki nem tud, és nem akar többet adni nekünk, mint saját magát.

Vannak, akik egész életükben Isten országa elnyerésére készülnek, de vannak, akik az utolsó pillanatban térnek meg. Isten országa ajándék számunkra, az igazi boldogságot jelenti, és ezért érdemes minden áldozatot meghozni. Viszont vannak – a példabeszédből is látjuk –, akik irigykednek a többiekre. Vigyázzunk: a rendezetlen vágyak romlásba taszítanak. Az ilyen embernek felszínes istenkapcsolata van vallásossága ellenére.

Szent László király alázatos volt, nem akart király lenni, a koronát is maga előtt vitette. Számára a legnagyobb kincs az ima volt, az Isten szeretete, mindig Istenbe kapaszkodott. Nem irigykedett Salamonra, akit a mogyoródi csata után mint vesztest nem végeztetett ki, csak elzáratta a világtól. Salamon kiszabadulása után elvonultam élt egy dalmáciai remeteségben, bűnbánó életet élve.

Püspök atya elmondta, hogy örömmel hallotta az őt üdvözlő beszédben, hogy plébániánk közössége a több évi kifelé forduló rendezvénysorozat után most belső megújulásra törekszik. Jézus Krisztus szeretete kell, hogy megnyilvánuljon bennünk, és ez hoz majd új megtéréseket – adta jó tanácsul. 

A Szentírás vasárnapja időpontja Szent Jeromos ünnepéhez kötődik. Jeromos beleszentült abba, ahogy 20 éven át fordította a Szentírást héberből és görögből az akkori köznyelvi, a vulgáris latinra. Korábban Damazusz pápa titkáraként működött Rómában, szigorú lelkivezető volt és kiállhatatlan természetű. Majd elment Betlehembe, s remeteségben élt. Ismerte természetét, s tudta, hogy egy oroszlánt könnyebb megszelídíteni, mint saját magának megváltoznia– ezért is ábrázolják mindig egy oroszlánnal. A Szentírás olvasása megváltoztat minket is. Szűz Mária – emlékeztetett püspök atya – el-el gondolkodott az angyal, majd Fia szavain. Ezt tegyük mi is: a Szentírás szavai életünket átformálják, rossz tulajdonságainkat lemetszik. Ne nézzük rossz szemmel a másikat. Isten mindenkihez jó, minden gyermekét üdvözíteni akarja, mindenkinek egy dénárt ad. Az Isten Egy, és mi is egy-egy személy vagyunk. A mi szolgálatunk az, hogy másokért élünk, ezt folytassuk, vagy ha még nem tettük, kezdjük el – fejezte be tanítását püspök atya, aki a szentmise végén megáldotta bibliáinkat.

További fényképek...

Havas Lászlóné

Szent László Plébánia, Debrecen

A mátészalkai Széchenyi István Katolikus és Német Nemzetiségi Általános Iskola tanulói ebben a tanévben rendhagyó történelemórával emlékeztek intézményük névadójára Soltész Katalin tanár segítségével. Az aulában rögtönzött kiállítással mutatták be Széchenyi alkotásait XXI. századi köntösbe bújtatva. „Felépült” a Lánchíd, megnyílt a kaszinó, és elindultak a verseny(hinta)lovak a lóversenypályán. Az iskola legkisebb diákjai pedig bebizonyították, hogy ők már igazi széchenyis diákok, mivel egy-egy Széchenyi-idézettel zárták a megemlékezést.
A műsor zárógondolata a következő volt: „Merjünk nagyok lenni, s valóban nem oly nehéz, de legyünk egyszersmind bölcsek is!”

Kapturné Bíró Beáta
igazgató helyettes

A tartalomból:

Visszakerült a kereszt az iskola falára — Az ajaki általános iskola keresztjét 1949-ben a kommunista diktatúra kiszolgálói eltávolították. A keresztet azóta is őrizték, és most 2017 szeptemberében kapta vissza a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye fenntartásába került iskola. (13-14. o.)

„Néha fordítva ülünk a lovon, mert nem mi döntjük el, hol akarunk iskolákat működtetni. A kérdés, képes e az Egyház hegyre épített várost építeni.” Dr. Csáky Tibor atya váci egyházmegyés EKIF igazgató tartott —többek között — előadást az egyházmegyei tanévnyitó ünnepségen. (3-7.o.)

25 év alatt tizenkétszeresére bővült az egyházmegyei fenntartású nyíregyházi Szent Imre gimnázium. 69 diákkal kezdték a tanítást, mára már 796 diák tanul a római katolikus intézményben. Ez is azt igazolja, hogy megérte iskolát indítani. (9-10.o.)

Az Egyházmegyei Lelkipásztori Intézet (ELI) újraéled. Felföldi László, a nyíregyházi Magyaron Nagyasszonya-társszékesegyház új plébánosa, aki egyben az ELI új vezetője számol be terveiről. (15. o.)

– „A hullámlovas meglovagolja a tenger hullámait. Ehhez bátorságra és minimális erőkifejtésre van szükség. A hitbeli merészség is ilyen, csak rá kell helyezkedni a „szörfdeszkára”, tartania kell magát az embernek, a többit Istenre kell bízni.” — Interjú dr. Krakomperger Zoltánnal a debreceni Szent Anna-székesegyház új plébánosával. (18-20.o.)

Magyarország készül a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. Törő András püspöki titkárral a kongresszus egyházmegyei koordinátorával beszélgetünk. (24-25. o.)

Az Örömhír kapható az egyházmegye római katolikus templomaiban és plébániáin. Az egyházmegyén kívüli megrendeléseket az Öröm-hír szerkesztősége postai úton teljesíti.

Öröm-hír Szerkesztőség
4024 Debrecen, Varga u. 4.
Tel.: 52/530-451, 30/240-1482
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

2017. szeptember 20., szerda 11:33

Nyírbátori alapkőletétel

A nyírbátori Báthory István Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnáziumban egy 500 adagos főzőkonyha, ebédlő, 9 tantermes oktatási épület és „C” típusú tornaterem alapkőletételére került sor 2017. szeptember 15-én.

A beruházás Magyarország Kormányának és az intézmény fenntartójának, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyének a támogatásával valósul meg. Az épületegység beruházásának bekerülési értéke 1.282.082.141 forint (1 milliárd 282 millió)

3220 m2 új építésű épületrésszel, tantermekkel és tornateremmel bővül az intézmény, a már meglévő épületszárny átalakításával, 950 m2-en készül a főzőkonyha és az ebédlő, összesen 4170 m2 területet érint a beruházás.

A terveket Balázs Tibor Pro Architectúra-díjas építész készítette. A kivitelezési munkálatokat a Nyír-Komplett Kft. végzi.

Az alapkőletétel ünnepségén részt vett:

  • Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspöke,
  • az Emberi Erőforrások Minisztériumának képviseletében
  • Soltész Miklós, az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár,
  • Fülöp Attila, az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár,
  • Dr. Simon Miklós, a térség választott országgyűlési képviselője,
  • Máté Antal, Nyírbátor város polgármestere.

Az épületegyüttes műszaki átadásának tervezett határideje: 2018. április vége.

Nyírbátor, 2017. szeptember 12.

Rácz Tiborné

intézményvezető

2017. szeptember 1-én az első tanítási nap tulajdonképpen a lélek, a befelé indulás napja volt a nyírbátori Báthory István Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnázium intézményében, hiszen valamennyi tanuló 476 diák és 62 fő dolgozó, valamint az iskola lelkivezetői zarándokoltak el a 11 km-re lévő máriapócsi Nemzeti Kegyhelyre, hogy részt vegyenek a Veni Sancte tanévnyitó szentmisén. Máriapócson Szocska Ábel apostoli kormányzó fogadta a zarándokokat a kegytemplom előtt, majd Babály András atya, az iskola római katolikus lelki vezetője szentmisét mutatott be.

Babály atya az indulás előtti gondolataiban azt fejtette ki, hogy emberi életünk egyik alapvető tapasztalata a szüntelenül úton levés. Az ember: „Homo Viator” – ez zarándokot jelent, az életünk tehát zarándokút.

A lelkivezető hangsúlyozta, a keresztény zarándoklat nem kirándulás, túra vagy kényelmes séta, hanem a vándorló egyház jelképe is. Vezeklést és egyben lelki megtisztulást jelent. A zarándoklat az imádság iskolája, alkalom az Isten szavának meghallására, lehetőség az elmélyedésre, egyben a testet és lelket egyszerre erősítő gyaloglás is, amely csendet, elmélyültséget és erős önuralmat igényel.

Ezután András atya az úton levés lépéseiről azt fogalmazta meg, hogy amikor zarándokolunk, nemcsak szavakkal imádkozunk, hanem a lábunkkal is. Amikor megyünk, tudatosítjuk magunkban, hogy most a lábaink fognak imádkozni. A bal láb lépéseire mondhatjuk Jézus, a jobb láb lépéseire pedig a Krisztus nevet.

Így lépéseink egyre közelebb visznek a célunkhoz, miközben lábainkkal imádkozunk: „Jézus-Krisztus”...

A közös zarándoklat a hit bizonyítása, egy közös ügyért történő imádkozás felajánlása is.

Babály András atya hangsúlyozta, az iskola ötödik tanévét kezdi az egyházi átvétel óta. Ez a tanév nagy kihívás lesz mindannyiuk számára, szükségük lesz lelki életük stabilizálására, amelyhez számos jó szándék, felajánlás megfogalmazható a zarándoklat napján a lelki építkezés sikereiért, az induló-bejövő osztályokért, lelki békéért a családokban, a nehéz helyzetben élőkért, sikeres vizsgákért.

Az iskola tanévnyitó ünnepségét 2017. augusztus 31-én tartotta a nyírbátori Római Katolikus Minorita Plébánia díszudvarán, ahol köszöntő beszédet mondott Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi püspök.

Sajtóiroda

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Naptár

« Szeptember 2017 »
H K Sze Cs P Szo V
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30  

Linkajánló

kurir logo Radio Vaticana logo bonum 
 kat radio  SzentIstvanradio  ujember
mkpk logo 0   vatican  oromhir
cursillo hal kolping
templom logó
kepmas
szentkut
 oseinkhite banner180x300   Máriapócsi búcsúk 2016 2 0
DMK logo 1  nyhmuv kp

Napi evangélium

Napi Evangélium RSS
  • 2017. november 22. – Szerda (Lk 19,11-28)
    Jézus Jeruzsálemhez közeledett. Sokan azt hitték, hogy hamarosan megvalósul az Isten országa, ezért a következő példabeszédet mondta nekik: „Egy előkelő ember messze földre indult, hogy ott királyi méltóságot nyerjen, és úgy térjen vissza. Magához hívta tíz...

Magyar Kurír friss hírei

Katolikus Hírportál

Facebook oldalunk

Youtube csatornánk