Új kápolnát szenteltek fel a Báthory István Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnáziumban
2018. december 11-én jelentős történt intézményünk életében, hiszen új kápolnával gazdagodott iskolá...
Együtt halad az úton a plébánia és az egyházmegyei fenntartású középiskola
Több alkalommal is érintettük már oldalunkon az ifjúságpasztoráció azon kérdését, amely külön-külön ...
Ismét Gyimesfelsőlokon járt a „Debreceni Mikulás”
A Sziklára Épített Ház Alapítvány képviselői minden évben Szent Miklós napjára ösztöndíjakkal és ajá...
Megjelent az Öröm-Hír karácsonyi száma
A tartalomból:
„Ébredj ember mély álmodból!” — Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspö...
Új kápolnát szenteltek fel a Báthory István Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnáziumban
Új kápolnát szenteltek fel a Báthory István Katolikus...
Együtt halad az úton a plébánia és az egyházmegyei fenntartású középiskola
Együtt halad az úton a plébánia és az...
Ismét Gyimesfelsőlokon járt a „Debreceni Mikulás”
Ismét Gyimesfelsőlokon járt a „Debreceni Mikulás”
Megjelent az Öröm-Hír karácsonyi száma
Megjelent az Öröm-Hír karácsonyi száma
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye hírei

2018. december 11-én jelentős történt intézményünk életében, hiszen új kápolnával gazdagodott iskolánk, amelyet Bosák Nándor nyugalmazott püspök atya Szent II. János Pál pápa tiszteletére szentelt fel.

Az intézmény öt éve került a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye fenntartásába, épületünk teljesen megújult, az utóbbi években, új tantermekkel, ebédlővel, tornacsarnokkal gazdagodtunk. Palánki Ferenc, debrecen-nyíregyházi megyéspüspök atya kezdettől fogva támogatta azon szándékunkat, hogy a felújított iskolaépületben kialakítsunk egy kápolnát. Így ma már egy gyönyörű hajléknak örülhetünk, ahová bárki betérhet, hogy elcsendesedjen és imádkozzon.

Korunk pápájának Szent II. János Pál püspöki jelmondata, amit később pápaként is megtartott: Totus Tuus (Egészen a Tiéd). Ő példát ad nekünk abban, hogyan bontakoztassuk ki hivatásunkat egy Istennek szentelt életben. Ehhez kérjük az ő közbenjárását.

A püspök atya arról beszélt elmélkedésében, hogy biztosak lehetünk abban, hogy Isten felénk irányuló szeretete megkérdőjelezhetetlen. Az ember Istenhez fűződő viszonya viszont gyakran meggyengül. Az határozza meg mindennapjainkat, mennyire vagyunk képesek szeretni Teremtőnket, mennyire bízzuk rá magunkat hétköznapi teendőinket végezve.

A kápolnában az Oltáriszentségben jelenlévő Krisztust az örökmécs fénye jelzi, amely Seregély István nyugalmazott érsek atya ajándéka. A szentmisében hálát adtunk azért a sok jóért, amit kaptunk és a Jóisten kezébe helyeztük további munkánkat.

Egy közösségben mindig a lelki építkezés a legfontosabb. Gyönyörű környezetben kezdhettük az idei tanévet, de a folyamatos lelki megújulás elengedhetetlen ahhoz, hogy modern iskolánkat megtöltsük Istennek tetsző élettel. Kápolnánk az imádság helye lesz, ahol tanárok, technikai dolgozók, diákok lehetőséget kapnak Istennel való kapcsolatuk ápolására. Ahogyan a szentélyben lévő felirat is hirdeti: ,,Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, s akik terhet hordoztok – én megkönnyítlek titeket” (Mt 11,28).

Magyarné Takács Bernadett
pedagógus

Több alkalommal is érintettük már oldalunkon az ifjúságpasztoráció azon kérdését, amely külön-külön említi a plébániai és az egyházmegyei középiskolák fiataljainak a jelenlétét az Egyházban. A debreceni a Szent Anna Főplébánia konzorciumi partnerével a Forrás Egyesülettel, valamint a Szent József Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium ─ az EFOP-1.3.7-17-2017-00230 „Hátránykompenzáció és közösségfejlesztés a társadalmi kohézió erősítése céljából” című pályázat keretében ─ olyan komplex programot valósít meg, amely a résztvevők reményei szerint választ ad azokra az aktuális kérdésekre, amely a plébánia, illetve a vele szorosan együttműködő egyházmegyei iskola életében felmerül.

A plébánia már korábban is elsődleges feladatai között tartotta számon az önszerveződő közösségek működésének támogatását. A pályázat lehetővé teszi, hogy számos programmal és közösségi alkalommal bővítse az eddigi lehetőségeket. Kiemelt célunk, hogy a plébánia megszólítsa azokat a fiatalokat is, akik az iskolán keresztül kapcsolódhatnak be a plébániai mindennapokba. Kialakításra került egy közösségi tér, vendégelőadók segítségével tárják fel a fiatalság életét érintő legnagyobb problémákat, a szenvedélybetegségektől kezdve a pályaválasztáson át egészen a családalapítás kérdéséig. Fontosnak tartjuk, hogy ne csak kész programokat kínáljon a fiatalságnak, ne pusztán a fogyasztói szempont érvényesüljön, hanem maguk a fiatalok is váljanak kezdeményezővé, sőt egyfajta kortárs segítői kör kialakításával a fiatalság egymás támogatását is könnyebben szervezheti meg. Kialakulni látszik annak a lehetősége is, hogy olyan közös programok szülessenek, amelyben az iskola fiataljai a plébánia idősebb korosztályhoz tartozó tagjaival közös eseményeken, projekteken találkoznak, együttműködnek, így is hozzájárulva ahhoz, hogy a korosztályok közötti kommunikációs szakadék csökkenjen, vagy akár el is tűnjön. A kétéves projekt ideje alatt számos közösségi tevékenység, érdekes rendezvény színesíti a mindennapjainkat. A képzések, támogató és felvilágosító programok révén megerősödő kisközösségek a projekt végére nem csak saját maguk számára képesek egy jobb világot teremteni, hanem a környezetük felé is közvetítik a hitből fakadó élet örömét.

Dr. Bódis Zoltán
igazgató

Szent József Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium

A Sziklára Épített Ház Alapítvány képviselői minden évben Szent Miklós napjára ösztöndíjakkal és ajándékcsomagokkal érkeznek Gyimesfelsőlokra, hogy örömet szerezzenek az ott tanuló diákoknak, tanároknak, és a Szent Erzsébet Líceum minden dolgozójának. Az idén is az alapítvány képviselői Fodor András atyával, a kuratórium elnökével keltünk útra. Hűséges segítőnk Szabó József, a Máltai Szeretetszolgálat debreceni gépkocsivezetője volt. Egy hónappal az indulás előtt még elég bizonytalannak látszott, tudjuk-e folytatni a több évtizedes hagyományt, mert az alapítvány számláján alig-alig volt pénz. Kevés volt az adószázalékokból befolyt összeg is, és az egyéni támogatások sem érték el az előző évek szintjét. Végül mégis – kissé meghúzott nadrágszíjjal – meg tudtuk vásárolni a Mikulás puttonyába valókat. Hála Istennek, az ösztöndíjak nagyságát (diákok osztályonként 50.000 Ft/fő, tanár 150.000 Ft) nem kellett csökkentenünk. Gyimesi módra köszönjük azoknak, akik kérés nélkül vagy kérésünkre megnyitották szívüket és pénztárcájukat: Isten fizesse!!

A támogató személyeket és kisközösségeket szívesen megneveznénk, de azok, akik ismerik az ügyet, tudják; itt a kezdetektől minden Isten dicsőségére történik. Mégis, a példa kedvéért, egyetlen támogatóval kivételt teszünk: külön dicséret és köszönet illeti a debreceni Szent József Gimnázium 1.A. osztályának diákjait, akik zsebpénzükből gyűjtött összeggel fejezték ki összetartozásukat a távoli, csak hírből ismert gyimesfelsőloki diákokkal. Azért is örvendetes ez a gesztus, mert ezek a fiúk és lányok még nemigen ismerhették a Sziklára Épített Ház 27 éves történetét.

A Sziklára Épített Ház Alapítványt 1992-ben jegyeztettük be Debrecenben, azzal a céllal, hogy Gyimesfelsőlokon egy közösségi célú épületet, zarándokházat hozzunk létre a világ magyarságának összefogásából. Haranghy Sándor ajándék-tervei alapján, százak, talán ezrek, lelkes segítségével fel is épült a Ház, a Sziklára. Nem homokra! Krisztusra. Az ötlet csíksomlyói pünkösdjeink gyümölcse, Szentlélek-ihlette gondolat volt, s ennek megvalósítása közben született meg az Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum is. Magyar tannyelvű gimnáziumuk addig soha nem volt a gyimesi csángóknak. Az iskola máig egyre bővül, fejlődik, eredményei mind több elismerést érdemelnek ki. Olyannyira, hogy az anyaországi kormányzat bőkezűen támogatja az iskola további építkezéseit, felújítását, fejlesztését.

Ha valaki most azt kérdezné, hogy ilyen nagyszerű állami figyelem mellett szükség van-e a mi, nehezen működő, egyre zsugorodó alapítványunkra, akkor határozott igennel felelnénk. Igen, szükség van, mert ez a Sziklára Épített Ház Alapítvány a gyökér, amely táplálja a terebélyesedő fát. Az infrastruktúra a fa koronája, a korszerű épületek biztosítják a működés alapfeltételeit, de a tartalomhoz, az emberi minőséghez, az iskola szelleméhez a gyökér, a személyes elköteleződés nélkülözhetetlen. Az alapítvány minden eddigi és jövőbeli támogatója példaadóan hozzájárul az ott tanuló diákok kitartásához, magyarságuk és katolikus hitük erősítéséhez, tehát minden támogató személy tovább építi a lelki házat.

A gyimesi ovisok a „debreceni Mikulást” várják, a nagyobbak pedig már ismerik alapítványunk nevét és múltját. Az osztály-első ösztöndíjasok levelező kapcsolatba lépnek támogatóikkal, s ez gyakran tartós, kölcsönös barátsággá fejlődik. Az idei 12 ösztöndíjassal és két megjutalmazott pedagógussal együtt reméljük, hogy a jövő évben sokkal többen, és korábban csatlakoznak ehhez a személyes támogatási formához.

A gyimesfelsőlokiak és a debreceni alapítvány kuratóriuma nevében köszönetet mondunk minden forintért, amely a Sziklára Épített Ház Alapítvány számlájára (CIB Bank 11100609-19128850-10000001) érkezett, akár utalás, befizetés, közösségi gyűjtés formájában, akár az adószázalék felajánlásával (19128850-1-09). Kérjük, legyenek minél többen ennek az ügynek apostolai és támogatói.

Bővebb információ a honlapunkon található: http://sziklaraepitetthaz.dnyem.hu

Keresztesné Várhelyi Ilona
alapító tag - Sziklára Épített Ház Alapítvány

Fotó: Fodor András plébános

2018. december 14., péntek 08:48

Megjelent az Öröm-Hír karácsonyi száma

A tartalomból:

„Ébredj ember mély álmodból!” — Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök vezérgondolatában többek között azt hangsúlyozza, hogy Jézus Krisztus világra születése számunkra feladatot jelent. Ajándékba kaptuk a létezésünket Istentől, életre hívott bennünket, időt adott, hogy mi is emberré, jó emberré legyünk.

„A családok jövője a szép szeretettől függ” — de milyen ez a szép szeretet? Erről fejti ki gondolatait Felföldi László általános püspöki helynök.

„Soha ne engedd, hogy valaki ne legyen boldogabb a veled való találkozás után, mint előtte.” Szent Kalkuttai Teréz anya gondolata vezérli az önkéntes beteglátogatókat Debrecenben, akik a kórházban fekvő betegek életét színesítik meg egy-egy alkalommal. Interjúnk Szokolai Katalinnal, a debreceni Katolikus Beteglátogató Szolgálat Alapítvány vezető koordinátorával készült.

Fókuszban az ifjúság! Az őszi Püspöki Szinódus főszereplői a fiatalok voltak. Több írásunk foglalkozik a szinódus üzenetével, valamint e témában megszólaltatjuk az egyházmegyénk iskolalelkészeit, Nagy Zsolt ifjúságreferenst, valamint megismerkedhetünk a fiataloknak szóló Cor-hétvége titkáról is.

Mit jelent a tiszta szerelem? Meg lehet-e élni? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Tokodi László OP atya a fiataloknak szóló előadásában, amely a tiszta szerelemről szóló imaesten hangzott el. Tudósításunkban László atya gondolatait foglaltuk össze.

Hogyan lehet nevelni a tisztaság megőrzésére? Szenes István plébános gondolatai arra világítanak rá, hogy a tisztaság megőrzése egy életformát takar, és része a pasztrorális feladatnak is.

„Egy koronaőr emlékei az 1938-as év jeles eseményeiről.” Az 1938-as év nemcsak a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus miatt volt jelentős Szabó Gyula (1911–1986) józsai lakos, koronaőr életében, hanem az erre az évre meghirdetett Szent István-emlékév (1038–1938) miatt is. Ezen jeles események különleges rendezvényei életre szóló élményeiről olvashatunk.

Az Örömhír kapható az egyházmegye római katolikus templomaiban. Az egyházmegyén kívüli megrendeléseket az Öröm-Hír Szerkesztősége postai úton teljesíti.

Öröm-Hír Szerkesztőség

4024 Debrecen, Varga u. 4.
Tel.: 30/240-1482; 30/4454002/312
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Advent második vasárnapján, december 9-én a Pócspetriben található Gondozási Központ előtt felépített Lourdes-i barlangot áldotta meg Szenes István plébános. Az ünnepélyes esemény előtt az egyházközség hívei az adventi gyertyagyújtás meghitt pillanatait is átélhették a Királyfalvi Miklós Általános Iskola előtti téren, ahol a diákok műsora színesítette a reményteli várakozás jegyében telt együttlétet.

Pócspetriben már az 1930-as évek közepétől hagyomány a lourdesi kilenced imádkozása. Először a hívek házaknál jöttek össze, aztán — mivel egyre többen csatlakoztak az imakörhöz —, a templomban folytatták fohászkodásukat a Szűzanyához.
Így született meg a gondolat, hogy a településen is legyen egy lourdes-i barlang, hiszen sokan vannak, akik nem jutnak el Lourdba, hogy a Szűzanyához fohászkodjanak. Köszönet minden nagylelkű adományozónak, a település önkormányzatának, a kivitelezőnek, akik támogatták és segítették a barlang felépülését.

1858. február 11-én a Lourdes melletti Massabielle-barlangban a szegény, tanulatlan, tizennégy éves Bernadette Soubirous-nak megjelent a Szűzanya.
A „Hölgy”, aki a Massabielle-barlangban megjelent, hófehér ruhát és vakító fehér köpenyt viselt, égszínkék öv volt derekán, lábát arany rózsa díszítette, és kezében rózsafüzért tartott. Összesen tizennyolc alkalommal jelent meg július 16-áig, bűnbánatot és engesztelést kérve. Február 25-én fölszólította Bernadette-et, fakasszon forrást a barlang meghatározott pontján, igyon belőle és mosdjon meg benne. Március 2-án megbízta a kislányt, „mondja meg a papságnak, hogy építsenek kápolnát és jöjjenek körmenetben” a jelenések helyére. Március 4-én már több mint tízezren kísérték el Bernadette-et a barlanghoz, de a látomásokban csak a kislány részesült. Március 25-én a Hölgy lourdes-i dialektusban a nevét is elárulta: „Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás.”
Franciaországban a jelenések híre gyorsan terjedt, egyre nagyobb tömegek látogattak Lourdes-ba – a Pireneusok között, a Pau patak partján fekvő városkába – és a jelenések helyén fakadt forráshoz, mely 120 ezer liter vizet ad naponta. A forrásnál kezdettől fogva tapasztaltak csodás gyógyulásokat. A jelenéseket egyházi és világi hatóságok vizsgálták. Azok természetfeletti jellegét 1862-ben a tarbes-i püspök (Lourdes a tarbes-i egyházmegye területén fekszik), majd 1891-ben XIII. Leó pápa hivatalosan is elismerte.
1862-ben templomot kezdtek építeni a forrás feletti sziklára, amely 1876-ra elkészült, s melynek IX. Piusz pápa bazilika címet és előjogokat adományozott.
A jelenés helyén a sok csodálatos gyógyulás igazolta Mária Istentől kapott hatalmát. Lourdes világhírű zarándokhely lett, ahova milliók zarándokolnak el engesztelni és gyógyulásért vagy megnyugvásért imádkozni.

Holp Andrea
médiaképzős hallgató

2018. december 12., szerda 07:14

A Szent József szobor novemberi útja Egyeken

"Nem kívánok ragyogást, pénzt, dicsőséget.
Csak egy tűzhelyet kívánok.
Hívó lámpafényt, meleget azoknak, akiket szeretek.
Egy darab kenyeret, csendet, pár halk szót, jó könyvet és kevés embert.
De az aztán Ember legyen!" (Fekete István)

A 11. hónapban sem erőtlenedett el vándorunk, Szent József. Áldott az ő szolgálata. Csak ment és tette a dolgát némán, áldások és béke született látogatása nyomán. Novemberben öt család hétköznapjait tette ünneppé, telepedett le családi tűzhelyeik mellé.
Az egyeki Szent József Plébánia közössége templomuk felszentelésének 250. jubileuma alkalmából indította útjára Szent József vándorszobrot, hogy a település családjainak békét és áldást vigyen.

Az elmúlt hónapban elsőként a Báránkó családnak volt lámpása és társa. Marika néni fogalmazta meg a meghatározó élményeiket és üzenetüket: „Egyértelmű volt az igenünk és nagyon megható volt Szent József látogatása. Vele imádkozhattuk imáinkat, a litániákat, kilencedeket. Szent József példaképe a mi életünknek: a szótlan engedelmesség és alázat, amellyel Máriát és a Kisdedet oltalmazta, szorgalma, becsületes helytállása, Isten iránti feltétlen bizalma és engedelmessége mindig csodálattal és hálával töltött el bennünket. Tartózkodása szerény otthonukban megtiszteltetés volt. Biztonságot adott, családfőként tekintettünk rá, aki éjjel-nappal, imáinkban is velünk van. Kérjük, hogy fogadja minden család nagy szeretettel. Legyen minden katolikus otthonban családfő, nevelő apa!

Sekrestyésünkhöz, Bugyi Istvánné Erzsikéhez és családjához vándorolt tovább Szent József. Így tesz tanúságot a látogatásról: „Igen! Bíztam benne, hogy a Szent József szobor befogadásával, családunk közös imái által, a még távollévő családtagunkat is megérinti a hit világossága. Itt tartózkodásának gyümölcsei: csendes imáim hangossá váltak, úgy érzem ebben az egy hétben otthonunk „be lett imádkozva” a közös imák ereje által. Útravalóul kívánom, hogy más családok is ugyanazt éljék át: hitben, szeretetben megerősödve imádkozzák át a hetet.”

Egy népes, megbecsült közösségbe, az Idősek Otthonába tért be, s lett egy héten át a lakók tűzhelye, mindennapi kenyerükben, imádságos csendjükben szerető társ. Anita, aki a szent szolgálatát figyelmével, szerető kíséretével segítette, így számol be a tapasztaltakról: „Idősek és dolgozók együtt készültünk Szent József befogadására. Közös imádkozás, elcsendesülés volt az előzménye, lelkileg felkészültünk, elkészítettük a méltó helyét. Mindenki örömteli lelkesedéssel várta az első közös imát, imaszándékainkat megfogalmaztuk, éreztük egymás szeretetét, még jobban figyeltünk a másikra, igazi nagycsaládként. Szeretnénk, hogy más közösségek, családok is megtapasztalhassák, a Szent szeretetét, felemelő jelenlétét, azokat a kis apró csodákat, melyek mindennap körbe vesznek minket, Istennek legyen hála!”

A Rapcsok család is, negyedik befogadóként, természetesen és határozottan adta igenjét a szent látogatására. Margó fogalmazta meg a héttel kapcsolatos élményeiket: „Minden a maga rendjén haladt a családban az eltervezettek szerint. Szent József jelenléte a szokásosnál is gördülékenyebbé tette békéjének olajával a mindennapjainkat. Végtelen boldog voltam, hogy vendégül láthattuk a vándorszobor látogatásának megálmodóját, Laci atyát. Örömünket sokszorozta, hogy itt volt velünk a közös imában drága fiunk, Robi! Lányom Beáta személyesen nem lehetett jelen, de Őt, és az ő nagy vállalkozását, családi otthonának építését is Szent József oltalmába ajánlottuk imáink során. Egész héten valami különös jóérzés volt bennünk, családunkat betöltötte a szent jelenlétének tudata.”

Hegyiné Molnár Katalin egyházközségi képviselő és családja oltalmára sietett Szent József november végén. Katalin így idézi fel a szent látogatásának hetén átélteket: „Örömmel mondtunk igent a felkérésre. A szobor november utolsó hetében érkezett hozzánk. Egész eddigi útját csendes szemlélőként végigkísértem és nagy várakozással a szívemben végre otthonunkban köszönthettük Szent Józsefet. Igazi öröm volt a lelkünkben. Az első közös családi imádságok alkalmával megható pillanatokat élhettünk át és ez felejthetetlen emlékként vésődött be emlékezetünkbe. Aztán egy váratlan helyzet miatt az aggodalom, félelem érzése telepedett ránk. Ez rávilágított arra, hogy az ember mennyire parányi és törékeny teremtmény és minden jó, ami körülvesz minket csakis Istennek köszönhető az Ő kegyelmi ajándéka. Erős hittel rá kell bízni magunkat gondviselő szeretetére és engedni, hogy a kegyelem átjárjon minket még a legkilátástalanabb helyzetben is. Ezzel a lelkülettel imádkoztuk végig a hetet Szent József társaságában az ő közbenjárását kérve, családunkért, szeretteinkért és minden embertársunkért.”

Ködök, fagyok, homályok az útján nem jelenthetnek akadályt, a fény, mely vele van, minden családot békével, szeretettel árasztott el novemberben is. Ott, ahol lakást vesz, ő maga lesz tűzhellyé, az otthonok melegét megtartó forrássá. Köszönjük, Szent családnak hű sáfárja!

Farkas Éva tanító/képviselő testületi tag
Fotó: PlebaniaTeam

A debreceni adventi filmes délután következő alkalmán dec. 15-én, szombaton, 16.00 órától Pál, Krisztus apostola c. amerikai történelmi drámát vetítik Debrecenben, az Apolló Moziban.
A filmvetítést után beszélgetés lesz, amelyet Markovics Balázs, a szent Anna-székesegyház káplánja vezet.

A film megtekintése ingyenes, azonban szükséges az előzetes jelentkezés, amit a székesegyház sekrestyéjében vagy a plébánián lehet megtenni. Pál a keresztények hírhedten kegyetlen üldözőjéből vált Krisztus egyik legnagyobb hatású apostolává. Utolsó napjait egy rideg és sötét börtöncellában töltötte, arra várva, hogy végrehajtsák a Nero császár által elrendelt kivégzését. Barátja és orvosa, Lukács meglátogatja az ítélet végrehajtása előtt, pedig Rómába utazásával az életét kockáztatja. Mauritius, a börtön prefektusa ugyanis minden lépését árgus szemmel figyeli. Lukácsnak sikerül lejegyeznie az idős tanító bölcsességeit, amely nyomán aztán létrejöhetett a katolikus egyház, a ma ismert formájában.
A tarsusi Szent Pálról szóló filmben a Passió Jézusaként híressé vált Jim Caviezel is szerepel, mint Szent Lukács, Szent Pált pedig a “Trónok harcából” megismert James Faulkner játssza, a filmet rendezte: Andrew Hyatt.

Öröm-Hír sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Útjaink című adventi sorozatában taizé-i imaórát tartottak december 10-én, Debrecenben, a Kölcsey Központban. Az adventi meditáció házigazdája a debreceni Szent László Domonkos Plébánia közössége volt Gorski Jacek OP domonkos plébános vezetésével.

Az egy órás adventi meditáció kezdetén bemutatták a Taizé-i Közösséget, majd az imaóra megszokott elemei az ének csönd, könyörgések, ima váltották egymást segítve a résztvevőknek abban, hogy Jézus Krisztus születésére készülve lelküket Istenre hangolják.

Továbbra is várnak mindenkit szeretettel az ökumenikus taizé-i imaórákra minden kedden este 7-8-ig a debreceni szent László Domonkos-templomban.

A taizé-i nemzetközi ökumenikus szerzetesközösség a franciaországi Burgundia déli részén található Taizében működik, ahol az 1940-ben Roger testvér által alapított nemzetközi, ökumenikus szerzetesközösség él.
A svájci születésű Roger testvér 25 évesen egyedül telepedett le Franciaországban egy olyan szerzetesközösség alapításának a tervével, amely a kiengesztelődést konkrét, mindennapi valóságként éli meg. Előtte éveken keresztül tuberkulózisban szenvedett, ez alatt a hosszú betegség alatt fogalmazódott meg benne a Közösség alapításának gondolata.

Amikor a II. világháború elkezdődött, Roger testvér biztos volt abban, hogy segítséget kell nyújtania a nehéz helyzetben levőknek, éppen úgy, ahogy nagymamája tette az I. világháború idején. Taizé kicsi faluja közel volt a Franciaországot kettészelő demarkációs vonalhoz, így megfelelő helynek bizonyult menekültek befogadására. Egy szerény kölcsön segítségével Roger testvér megvásárolt Taizében egy házat, melyben évek óta nem lakott senki. Megkérte egyik nővérét, Geneviève-t, hogy jöjjön és segítsen a menekültek befogadásában. Igen egyszerű körülmények között éltek. Roger testvér a befogadottakkal szembeni tapintatból, akik között zsidók és agnosztikusok is voltak, egyedül imádkozott, és gyakran a közeli erdőbe ment énekelni.

1942 őszén lelepleződtek, és azonnal el kellett hagyniuk Taizét. Roger testvér 1944-ben tért vissza, de már nem egyedül, hanem néhány testvérrel együtt. A háború után árván maradt fiúkat fogadtak be, akikről Geneviève gondoskodott. Vasárnaponként egy közeli tábor német hadifoglyait is vendégül látták.
A Roger testvérhez csatlakozó első szerzetestársak 1949 húsvétján tettek örökfogadalmat. A testvérek egész életükre szóló fogadalommal kötelezik el magukat anyagi és lelki közösségre, nőtlenségre és teljes egyszerűségre. Ma a Közösség mintegy száz testvért számlál, katolikust és különböző protestáns felekezetűt egyaránt, akik több mint 25 különböző országból származnak. A Közösség már puszta létezésével is a kiengesztelődés jele a megosztott keresztények és az egymással szemben álló népek között.
Roger testvér 90 éves korában 2005. augusztus 16-án lépett be az örök életbe. Taizében a Kiengesztelődés Templomában az esti közös ima közben egy zavart elméjű személy megsebesítette, aminek következtében néhány perccel később elhunyt. A Közösség jelenlegi priorja Alois testvér, akit Roger testvér 8 évvel halála előtt jelölt ki a Közösség felelősének.
A mindennapi élet középpontjában Taizében a napi háromszori közös imádság áll. A testvérek maguk részére semmilyen adományt nem fogadnak el, saját munkájukból tartják fenn magukat. Saját örökségükről is lemondanak, azt a Közösség a szegényeknek adja. Közülük néhányan már az 50-es évektől kezdődően a világ legszegényebb részein kis csoportokban, fraternitásokban élnek, hogy a szegénységtől vagy a megosztottságtól szenvedőkkel lehessenek. Amennyire lehet, osztoznak a körülöttük élők életkörülményeiben. Ma is testvérek kis csoportjai élnek Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában.
Az 1950-es évek végétől kezdve sok ezer fiatal keresi fel Taizét, hogy részt vegyen az egyhetes találkozókon, az imádságokon és a kiscsoportos beszélgetéseken. A nyár folyamán hetente több mint 5000 fiatal érkezik egyszerre. Taizéi testvérek fogadják őket, akik életre szóló igennel kötelezték el magukat Krisztus követésére. A dombon Szent András-nővérek és lengyel orsolyita nővérek is részt vállalnak az érkezők fogadásában. A találkozók alatt mindenki naponta háromszor összegyűlik közös imára, és a testvérek bibliai bevezetőket tartanak, amit kiscsoportos beszélgetés követ. A fiatalok segítenek a mindennapi élet gyakorlati feladatainak elvégzésében is. Vannak, akik egy hetet teljes csöndben töltenek el, hogy az Evangélium még mélyebben átjárhassa életüket. Egy Taizében eltöltött hét lehetőséget nyújt arra, hogy ráébredjünk az Istennel, valamint az emberekkel megélt közösség és szolidaritás között fennálló közvetlen kapcsolatra.

Öröm-Hír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

13 alkalommal léptek pályára az „Adventi Kupa” labdarúgó csapatai, amely bajnokságot ezúttal a Nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Plébánia szervezte, és 2018. december 6-án, csütörtökön a Filo Sportcsarnokban és a Szent Imre Katolikus Gimnáziumban került megrendezésre. A sportrendezvényen a Kormányhivatal, Nyíregyháza Megyejogú Város Polgármesteri Hivatala, valamint a görögkatolikus, református, evangélikus és római katolikus egyházközségek csapatai vettek részt, a szurkolótábort pedig családtagok, munkatársak, barátok és érdeklődők alkották.

Minden játékos megjelenéséért, részvételéért hálásak vagyunk. Külön szeretnénk kifejezni köszönetünket Baracsi Endrének, a Megyei Közgyűlés alelnökének, Román István kormánymegbízottnak, Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyzőnek, Kocsis Fülöp érsek-metropolitának, Szabó Tamás pasztorális helynöknek és Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspöknek a közös játékért, valamint Szocska Ábel nyíregyházi megyéspüspöknek, Dr. Papp Tibor görögkatolikus általános helynöknek és Felföldi László római katolikus általános helynöknek a rendezvényen való megjelenésért és bekapcsolódásért.

A történelmi egyházak és a megyei- és városi szervezetek csapatainak közös programja, az adventi készületünk e hagyománya tanúságtétel a testvéri szeretetről, amely lehetőséget ad egy kis beszélgetésre, közös sportolásra, és közös imádságra is. Segítsen mindannyiunkat abban, hogy egészségben, békességben készülhessünk tovább Karácsony ünnepére.


Bákonyi János
iskolalelkész, Nyíregyháza, Szent Imre Gimnázium,

egyetemi lelkész

Ez a nap - december hatodika -, olyan izgalmat hozott iskolánkba, hogy az egész világot megtaníthattam volna egyetlen földrajz óra alatt.

Minden gyerek csak a délutáni közös ünneplésről beszélgetett, ahogy betette a lábát az osztályterembe. Mondhatnám: „valami volt a levegőben”. Valami nagyon-nagyon jó!
Volt, aki piros sapkában, vagy szarvasagancsban rohangált egész nap, volt aki sütit hozott reggel az édesanyjával, és voltak többen is, akik azt fontolgatták, vajon lesz – e ma felelés vagy dolgozatírás. Amikor meglátták a felsősök a tanári kart tiszta pirosba beöltözve, igazgató helyettes asszonyt piros mikulássapkában, talán megsejtették, milyen különleges nap vár ez a számukra.

A szülők részéről két krampusznak öltözött anyuka érkezett a Városi Könyvtár vezetőjével, a Mikulással. Végig járták az osztálytermeket, ahol ajándékok kerültek elő a bizonyos mikulászsákból. Valaki verset mondott, vagy énekelt, és volt, aki csak meghatódott csendesen, hogy rá is gondoltak a felnőttek. Boldog gyermekarcok mindenütt.
Szent Miklós püspök követői nem aludtak ma Nyírteleken, szorgosan dolgoztak.

Az ünneplés délután az osztályfőnökökkel folytatódott, vidám percek teltek el együtt a gyerekekkel az utolsó busz indulásáig.
Köszönet minden lelkes felnőttnek, aki szeretetével és kedvességével, adakozásával és mosolyával szebbé tette diákjainknak ezt a napot!
Zagyva Klára tanárnő


NEKtek! – Veletek!
Készüljünk együtt
az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye központi programja 2018-2019
Debrecenben a Megtestesülés Templomban
(4032 Debrecen Borbíró tér 9.)

PROGRAM

Naptár

« December 2018 »
H K Sze Cs P Szo V
          1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31