FAVÉT – Fiatalok A Világ Életéért címmel találkozót rendeznek Nyíregyházán
„TISZTA” címmel tizenötödik alkalommal rendezik meg a FAVÉT találkozót 2018. november 17-én, Nyíregy...
Külső és belső sivatagok, avagy vissza kell-e térni a kőkorszaki életmódhoz, hogy megmentsük a földet - Svetit-hetet tartanak Debrecenben
„Gondolkodástokban megújulva alakuljatok át” (Róm 12,2)
„Közösségben a teremtett világért” címm...
Ismerd meg a Szentírást! - I. Hangosolvasási egyházmegyei versenyt rendeztek Nyírteleken
"Utaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem! " (Zsolt 25,4)
A nyírtelki ...
Kísérés, nyitottság, megkülönböztetés - Fiatalokkal találkozott Debrecenben Palánki Ferenc megyéspüspök
Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspökkel, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Ifjúsági...
FAVÉT – Fiatalok A Világ Életéért címmel találkozót rendeznek Nyíregyházán
FAVÉT – Fiatalok A Világ Életéért címmel találkozót...
Külső és belső sivatagok, avagy vissza kell-e térni a kőkorszaki életmódhoz, hogy megmentsük a földet - Svetit-hetet tartanak Debrecenben
Külső és belső sivatagok, avagy vissza kell-e térni...
Ismerd meg a Szentírást!  - I. Hangosolvasási egyházmegyei versenyt rendeztek Nyírteleken
Ismerd meg a Szentírást! - I. Hangosolvasási...
Kísérés, nyitottság, megkülönböztetés - Fiatalokkal találkozott Debrecenben Palánki Ferenc megyéspüspök
Kísérés, nyitottság, megkülönböztetés - Fiatalokkal találkozott Debrecenben Palánki...
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye hírei
2018. május 31., csütörtök 16:22

A kereszt hordoz bennünket

Közel ezer diák imádkozott ma a missziós kereszt előtt Debrecenben

 

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus missziós keresztje országjáró útjának következő állomására a debreceni Szent Anna-székesegyházba 2018. május 30-án, szerdán délután érkezett. Ettől kezdve a szervezett programokon imaórákat elmélkedéseket tartanak a kereszt jelenlétében. 31-én, csütörtökön délelőtt a Szent József Gimnázium diákjai, tanárai egész délelőtt zenés elmélkedéseket imaórákon vettek részt az iskola több mint 600 diákjával. Délután pedig a szintén debreceni katolikus gimnázium a Svetits Intézmény diákjai és tanárai.

 

Bancsi Zoltán plébános, a Szent József Gimnázium iskolalelkésze záró elmélkedésében hangsúlyozta, a missziós keresztet továbbviszik ugyan más egyházközségekbe, de nekünk nem kell elbúcsúzni a kereszttől, mert vele együtt mi is továbbmegyünk, hiszen a kereszt hordoz bennünket, és velünk együtt örömeinket, fájdalmainkat, vágyainkat, fohászainkat, imádságainkat. Továbbá a kereszt összeköt embertársainkkal, családjainkkal és Istennel.

Másnap június 1-jén, pénteken a missziós kereszt előtt délelőtt 9 órától egész napos csöndes, zenés, elmélkedéses imaórákat vezetnek Debrecen hat római katolikus plébániáinak közösségei és a Boldogasszony Iskolanővérek Rend tagjai.

Este 6 órától pedig beat-mise lesz a Szent Anna-székesegyházhoz tartozó Dalárda közösségének közreműködésében.

 

Öröm-Hír Sajtóiroda

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

2018. május 31., csütörtök 16:13

Szeretettel Bosák Nándor püspök atya részére!

Az emlékkönyvet Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi püspök köszöntésére Kapturné Bíró Beáta, az egyházmegyénkhez tartozó mátészalkai Széchenyi István Katolikus és Német nemzetiségi Általános Iskola igazgatóhelyettese és Czine Árpád, az iskola fotósa készítette az iskola pedagógusai és diákjai nevében.

Zenés bemutató letöltése (Windows operációs rendszerre)

 

Öröm-Hír Sajtóiroda

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Megérkezett Debrecenbe

a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus missziós vándorkeresztje

 

Debrecenben ünnepi hangulat uralkodik a héten, hiszen gazdag programsorozattal emlékeznek meg a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye 25 évvel ezelőtti megalapításáról. Az események egyik kiemelkedő mozzanata 2018. május 30-június 2-ig a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus keresztjének a jelenléte a debreceni Szent Anna-székesegyházban.

A negyedszázados évfordulóját ünneplő egyházmegye hívei számára különösen is kegyelmi időt jelentenek e napok, hogy megemlékezésüket a kereszt tövében tehetik, amely érkezésének napja éppen egybeesett az egyházmegye alapításának napjával. Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök személyes jelenléte, csöndes elmélkedése a kereszt előtt azon üzenetet közvetített a hívek számára, hogy ők is hálás szívvel járuljanak a kereszt elé az egyházmegyei közösség létrejöttéért és erősítsék meg Istenbe vetett hitüket.

 

A missziós kereszt érkezését izgalmas várakozás előzte meg, sokan eljöttek a hétköznap délutáni órában, hogy imádkozzanak a magyar szentek ereklyéit is tartalmazó kereszt előtt. Még a Debreceni Szent József római katolikus köznevelési intézmény legfiatalabb diákjai is átjöttek az iskolából tanáraikkal, és megilletődve csodálták Ozsvári Csaba ötvösművész által készült páratlan, monumentális alkotást.

Az érkezés napján, az irgalmasság órájában, délután 3 órakor kezdődött az igeliturgia, amelyet dr. Krakomperger Zoltán plébános vezetett. Ennek első részében a hívek az irgalmasság rózsafüzérét énekelték el Dobos Mihály karnagy irányításával.

Ezt követte Zoltán atya elmélkedése, amelyben többek között kifejtette, méltó, hogy kapcsolódjon ez az ünneplés a szent kereszt üzenetéhez, amit a Mennyei Atya kimondhatatlan szeretetében az Ő Fia, Jézus Krisztus kereszthalálában értünk végbevitt. A szent kereszt kegyelmi gyümölcseiből már eddig is részesedtünk és szívbeli vágyunk, hogy mindaz, amit Jézus Krisztus keresztje hirdet, váljon életté, elsősorban családjainkban, közösségeinkben, egyházmegyénkben, egész magyar nemzetünkben és Isten világméretű családjában.

A plébános azt is hangsúlyozta, a Szent kereszt üzenete életünket akarja áthatni, mint ahogyan azon boldogok és szentek életével tette, akiknek ereklyéi ékesítik a keresztet, és akiknek példája bennünket is arra ösztönöz, hogy váljon szent magyarokká.

Ezután a plébános elmondta, a kereszt üzenete Jézus Krisztus kereszthalála óta megváltozott, már nem egy kivégzőeszköz, hanem a tiszta szeretet jele, amellyel a Fiú mindvégig kötődött hozzánk, megváltásra és irgalmasságra szoruló emberekhez. A kereszt a remény és a bizalom felébresztésének a műve, amit a Szentháromságos egy Isten az emberek elé tárt — fogalmazott Dr. Krakomperer Zoltán atya.

A homília után segítségül híva a szenteket, a jelenlévők elénekelték a Mindenszentek litániáját, majd ugyanúgy mint azt a nagypénteki szertartáson teszik, hódolatra járultak a kereszt elé, megérintették, megcsókolták azt, és csöndben fohászkodtak kérve az Isten irgalmas, megváltó szeretetét.

A következő napok programjai szerint június 31-én csütörtökön délelőtt a debreceni a Szent József Gimnázium diákjai tanáraikkal, délután pedig a Svetits gimnázium tanárai és diákjai, imádkoznak a kereszt előtt.

Ugyancsak ezen a napon, május 31-én 18:00 órától Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi megyéspüspök püspökké szentelésének 25. évfordulóján ünnepi ezüstpüspöki hálaadó szentmisét mutat be a Szent Anna-székesegyházban.

Június 1-én, pénteken a missziós kereszt előtt délelőtt 9 órától egész napos csöndes, zenés, elmélkedéses imaórákat vezetnek Debrecen hat római katolikus plébániáinak közösségei és a Boldogasszony Iskolanővérek Rend tagjai.

18:00-tól beat-mise lesz a Szent Anna-székesegyházhoz tartozó Dalárda közösségének közreműködésében.

Június 2-án, szombaton a ünnepségsorozat központi rendezvényét tartják. Délelőtt 10 órakor ünnepi szentmise lesz a székesegyházban, amelyen részt vesznek a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, a határon túli magyar egyházmegyék főpásztorai, további meghívott egyházi és világi méltóságok, az egyházmegye papjai és hívő közössége, szerzetesrendek tagjai, valamint az egyházmegyei intézmények vezetői. A szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek lesz.

A Missziós kereszt egyházmegyei útvonala

május 30-június 2 - Debrecen, Szent Anna-székesegyház

június 2-7 - Nyíregyháza Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház

június 7-11 - Mátészalka, Kossuth tér 2

Június 11-13 - Kisvárda

június 14-17 - Ajak

június 18-20 - Egyek

Kovács Ágnes

Öröm-Hír sajtóiroda

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

2018. május 31., csütörtök 10:46

Az egyházmegye 25 éves múltja és jelene

A nyírbátori Báthory István Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnázium „Az egyházmegye 25 éves múltja és jelene” címmel történelmi versenyt hirdetett a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye köznevelési intézményeibe járó diákok számára. A megmérettetés 2018. május 30-án volt a nyírbátori iskolában.

 

A versenyen részt vevő diákok is kivették részüket a 25 éves egyházmegye ünnepléséből, hiszen már hetekkel előtte készültek, bővítették történelmi és helyi egyházmegyei ismereteiket.

A verseny ünnepélyes megnyitóján Molnár Katalin EKIF főigazgató mondott köszöntő beszédet. Gondolataiban többek között hangsúlyozta: „Az ünnep a hétköznapok ellentéte, az ünnep alkalmával az élet lényege nyilvánul meg, amikor az – én – feloldódik az egészben. Az ünnepbe nem szabad beleesni, az ünnepre fel kell készülni testben és lélekben. Erről szól a mai verseny, a mai együttlétünk.

A hetekkel korábbi „rákészülés”, az ünnepre vonatkozó, azzal kapcsolatos információk összegyűjtése, az ünnephez kapcsolódó rajzok, az ünnep napján a többi naptól eltérő szokásrend, a szívbe vésés mind az ünnep tudatosítását szolgálják.

Az ünnepnek fontos funkciója, hogy neveljen, eszményeket, jelképeket, tudásokat adjon át, ültessen el az emlékezetben. De a közösség tagjait is neveli mert a közösségi ünnepek továbbélésének alapfeltétele, hogy ünneplése hagyományozódjék az egyik nemzedékről a másikra. Az egyházmegyei intézmények számos módon vesznek részt az ünnepek előkészítésében, emlékezet-átadó szerepük erősítésében. Az iskolai emléksarkok, vagy az iskola névadójához, vagy az irodalmi, történelmi alakokhoz, eseményekhez kapcsolódó egyéb emlékjelek folyamatosan jelen vannak, s így mikor az adott személlyel, jelen esetben eseménnyel kapcsolatba hozható ünnepre kerül a sor, az ünnep már építhet ezekre a tudásokra.”

Rácz Tiborné, a nyírbátori egyházmegyei közintézmény igazgatója kérdésünkre elmondta, a történelmi csapatversenyre az egyházmegye 10 intézménye nevezett. Két korcsoportban, 5-8., és 9-12. osztályos tanulók a feladatokat 3 fős csapatokban oldották meg. Az írásbeli és szóbeli versenyen érdekes percek elé néztek a diákok, logót készítettek, bemutatkozó szöveget fogalmaztak meg, a saját templomuk bemutatására rögtönzött idegenvezetői ismereteikről is számot adtak, ppt-t készítettek, püspöki jelmondatot kellett felismerniük, és mindezen ismeretek megszerzéséhez ajánlott olvasmányként az Öröm-Hír egyházmegyei lap elmúlt számai segítettek. (Szent László évhez kapcsolódó, az egyházmegye 20 éves évfordulójára készült és Palánki Ferenc megyéspüspök beiktatásáról szóló lapszámokból.) Az érdekes délelőttön a zsűri sem unatkozott, hiszen az elkészült feladatokat folyamatosan ellenőrizték, javították. A zsűri tagjai voltak: Felföldi László általános püspöki helynök, Molnár Katalin EKIF főigazgató, Törő András püspöki titkár, Babály András plébános, iskolai lelkész, Gaga Zsuzsa ifjúsági programokért felelős munkatárs és Tóthné Bakai Berta hitoktató-koordinátor.

Az igazgatónő fontosnak tartotta megemlíteni, hogy ilyen és ehhez hasonló egyházmegye versenyek erősítik a diákok egyházmegyei identitástudatát, így tervezik, hogy mivel az intézménynek van tapasztalata nagy létszámú versenyek szervezésében, örömmel vállalnának további felkéréseket is.

A versenyre rajzpályázatot is hirdettek két témában: „Húsvéti virágvasárnapi körmenet” és „A lakóhelyem temploma” címmel. A diákok szabadon választott technikával készült alkotásokat küldtek be, a legszebb rajz Illyés Beatrix a nyírtelki Szent Anna Általános Iskola 5. o. diákja, és Szabolcs Noémi a házigazda intézmény 11.F. o. diákjától érkezett. A A történelmi vetélkedő első helyezettjei lettek mindkét korcsoportban a nyíregyházi Szent Imre gimnázium csapata. Gratulálunk a nyerteseknek!

 

Az egyházmegyei versenyt Magyarné Takács Beáta a házigazda intézmény tanára és pedagógustársai rendezték. Köszönjük a munkájukat!

 

Kovács Ágnes

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

Egyháztörténeti vetélkedő versenyeredményei

5-8. osztályos korcsoport

III. HELYEZETT

Kenyeres Fanni

Molnár Anna

Szabó Máté

Szent László Katolikus Gimnázium, Szakgimnázium, Általános Iskola, Kisvárda

Juhász Béláné

Kerezsi Béláné

II. HELYEZETT

Berki Béla

Mocsár Máté

Ürge Tamás

Báthory István Katolikus

Koszta Ágnes

I. HELYEZETT

Devera Dávid

Ecsedi Bence

Sajtos Zsombor

Szent Imre Katolikus Gimnázium,Általános Iskola És Óvoda, Nyíregyháza

Hollóssy Tibor

9-12. osztályos korcsoport

III. HELYEZETT

Harakály Lilla

Nagy Kamilla

Ragány Fanni

Szent László Katolikus Gimnázium, Szakgimnázium, Általános Iskola, Kisvárda

Papp Angéla

II. HELYEZETT

Csapos Diána

Szabó Dániel

Usztics Dániel

Báthory István Katolikus

Gebeiné Csohány Zsuzsanna

II. HELYEZETT

Belme Benjamin

Papp Márta Rebeka

Ruzicska Gábor

Szent József Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium És Kollégium,Debrecen

Pintér József

I. HELYEZETT

Béres István

Dankó Csenge

Varga Viktória

Szent Imre Katolikus Gimnázium,Általános Iskola És Óvoda, Nyíregyháza

Tormássiné Kapitány Ágota

Rajzpályázat Eredményei

5-8. osztályos korcsoport

különdíj

Rakács Levente

Szent Imre Katolikus Gimnázium,Általános Iskola És Óvoda, Nyíregyháza

Valikovics Ferencné

III. HELYEZETT

Gacsádi Renáta

Báthory István Katolikus

Kópisné Nagy Mária

II. HELYEZETT

Prokaj Anna

Széchenyi István Katolikus És Német Nemzetiségi Általános Iskola, Mátészalka

 

I. HELYEZETT

Illyés Beatrix

Szent Anna Katolikus Általános Iskola, Nyírtelek

Lakatos Marianna

9-12. osztályos korcsoport

III. HELYEZETT

Vajdics Dóra

Báthory István Katolikus

Kópisné Nagy Mária

II. HELYEZETT

Sopronyi Boglárka

Szent Imre Katolikus Gimnázium,Általános Iskola És Óvoda, Nyíregyháza

Valikovics Ferencné

I. HELYEZETT

Szabolcsi Noémi Róza

Báthory István Katolikus

Kópisné Nagy Mária

2018. május 31., csütörtök 09:44

Ünnepel a 25 éves egyházmegye

„A kereszt sok gyümölcsöt, ajándékot termett az emberiség számára, így azon szentek életét is, akiknek az ereklyéi a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus missziós keresztjén találhatóak. A szentek, mint egy-egy gyöngy-szem ránk néznek a keresztről és kérdezik, mik a mi életünk gyümölcsei” — hangzott el Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök gondolata a kereszt fogadásán, 2018. május 30-án a debreceni Szent Anna-székesegyházban az M1 „Ma délután” című műsorának adott interjúban. Az interjú 6:47 percnél kezdődik, riporter: Pálffy Andrea.

https://www.mediaklikk.hu/video/ma-delutan-2018-05-30-i-adas-4/

Öröm-Hír Sajtóiroda

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

„Törd meg az éhezőknek...” (Iz 58,7) címmel Bosák Nándor debrecen–nyíregyházi megyéspüspökről szóló portréfilmet mutattak be 2018. május 29-én Debrecenben az Apolló Moziban. A filmbemutatón Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök és édesapja, Palánki Ferenc, Törő András püspöki titkár, dr. Krakomperger Zoltán plébános, az egyházmegye köznevelési intézményeinek diákjai, tanárai is részt vettek. A film kezdete előtt Zoltán atya köszöntötte a résztvevőket.

.

A dokumentumfilm címe, amely egyben a püspök jelmondata is, hűen kifejezi azt, amit a főpásztor Istentől kapott hivatásáról gondol. Isten szeretete, a hit mélysége a családjától kapott örökségében gyökerezik; szülőfalujától, a felvidéki Taksonytól kíséri. A Galánta közeléből kitelepített család – bár a nyírségi tanyavilágába került – nyelvében megőrizte tájszólását és a gondoskodó, istenfélő gondolatvilágát, nemzetszeretetét. Innen indult az az út, amit Isten rendelt számára, hogy vállalja a pásztori szolgálatot, vezessen, tanítson, szervezzen, és irányítsa az Egyház ügyeit.

A Debrecen Televízió 2012-ben készítette az 59 perces portréfilmet. A több mint két hétig tartó forgatáson mintegy kétezer kilométeren keresztül Vojtkó Ferenc és Máthé Gábor televíziós munkatársak kísérték a püspököt. Volt, amikor négy napot is együtt töltöttek – mondja Vojtkó Ferenc szerkesztő, aki számára meghatározó élményt jelentett a közös munka. Az út során sokat tanult a főpásztortól, személyiségének olyan oldalát is megismerte, amiről kevesen tudnak. Elmondta: Bosák Nándor püspök páratlan humorérzéke sokszor oldotta a fárasztó, fizikailag is megterhelő forgatást. 

A film bemutatja a debrecen–nyíregyházi megyéspüspök életének jelentős állomásait, ahol az emlékek és az ott szerezett tanulságok elevenednek fel. Családtag, barátok, egykori tanítványok is megszólalnak, és segítenek a nézőnek abban, hogy megismerjék őt, az érzéseit, gondolatait, személyiségét.

A Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegyét II. János Pál pápa 1993 pünkösdjén alapította. A portréfilm Bosák Nándor – az egyházmegye első püspökének – 1993. június 15-én történő püspökké szentelésével kezdődik, és a 2012-es pünkösdi beszédének mondataival fejeződik be, olyan gondolattal, amelyik méltón összegzi a főpásztor papi szolgálatára jellemző hitvallását.

A portréfilm Debrecen díszpolgárairól készült portrésorozat keretén belül készült. Bosák Nándor debrecen–nyíregyházi püspököt 2009. április 8-án választották a város díszpolgárává. 

Kovács Ágnes

Öröm-Hír sajtóiroda

Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegye

Ünnepel a 25 éves Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Szikora József, a Magyar Katolikus Rádió főszerkesztője, a közéleti szerkesztőség vezetője és Sályi András, a közéleti szerkesztőség felelős szerkesztője a 25 éves egyházmegyéről kérdezték Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspököt és Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi püspököt Debrecenben, a püspöki hivatalban.

Az interjú meghallgatható a Magyar Katolikus Rádióban:
2018. június 4-én, hétfőn, 17:04-kor, ismétlés aznap este 22:30-kor és hajnali 2-kor.

Kerekasztal-beszélgetésen emlékeztek az egyházmegye megalapításának körülményeire

 

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye 25. évfordulóját ünneplő programsorozatban az egyházmegye megalakulásának körülményeiről beszélgetett május 28-án dr. Seregély István nyugalmazott egri érsek, Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi püspök, dr. Gyulai Endre nyugalmazott szeged-csanádi püspök és Fodor András debrecen-nyíregyházi püspöki helynök a debreceni Szent József Gimnázium dísztermében. Az eseményen részt vett többek között Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, Felföldi László általános püspöki helynök, és dr. Krakomperger Zoltán plébános.

 Mint arról már korábban is hírt adtuk, II. János Pál pápa 25 évvel ezelőtt, 1993. május 30-án, pünkösd ünnepén kelt „Hungarorum gens” kezdetű bullájával megváltoztatta a magyar katolikus egyház szervezeti felépítését, és megalapította a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyét az egri érsekség keleti és a szeged-csanádi püspökség északi területéből. Az új egyházmegye Hajdú-Bihar megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területét fedi le. II. János Pál pápa a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megalapításával egyidejűleg, 1993. május 31-én püspökké nevezte ki Bosák Nándort, az Egri Hittudományi Főiskola rektorát. A püspökszentelést 1993. június 15-én tartották a székesegyházi rangra emelkedő debreceni Szent Anna-templomban.

A kerekasztal-beszélgetés moderátora Vojtkó Ferenc televíziós szerkesztő, műsorvezető volt.

A beszélgetés indító gondolata egészen a II. Vatikáni Zsinat (1962-65) idejéig nyúlt vissza, amelynek kifejezett szándékára volt az egyházi kormányzati területek alkalmasabb felosztása.

Seregély István érsek atya akkor találkozott a magyar helyzet lelkipásztorilag nehezen megoldható állapotával, amikor 1987-ben Szent II. János Pál pápa kinevezte őt egri érsekké. Ebben az évben négyen kerültek az egyházmegyék élére, és először történt meg, hogy állami hozzájárulás nélkül kerülhetett erre sor.

Az egri érsekség területéhez abban az időben Magyarország negyedrésze, vagyis 24 000 km2 tartozott. Ez a Trianoni békediktátum után alakult így, hiszen az elcsatolt magyar egyházmegyék: a Rozsnyói, a Kassai és a Szatmári Egyházmegyék Magyarországon maradt plébániáit Egerhez csatolták. Ez a terület nagyon heterogén, és Egerből áttekinthetetlen volt, ezért külön helynökség jött létre az északi részek kormányzására, lelkipásztori irányítására. Seregély érsek atya már akkor jelezte a helyzet nehézségét a püspöki konferencián. Éppen ezért is jelentett számára nagy örömet 1987-ben élete első ad limina látogatása, amikor a Szentatya fejcsóválva vizsgálta át az egyházmegyék, köztük az Egri Érsekség akkori területét. A kialakult helyzet abszurditását mutatta, hogy pl. a győri püspökség ablakából az esztergomi érsekség területeire lehetett látni, a szegediből pedig a váci területekre. Ugyanakkor az is elmondható volt, hogy míg az Esztergomi Egyházmegye központja a 30 000 lakosú kis város volt, a 2 milliós lakosú Budapestnek nem volt saját püspöke, területén három, köztük az Egri egyházmegye is osztozott. A magyar püspökök nem zárkóztak el a magyar egyház területi átszervezése elől.

A tervek elkészítésére dr. Dékány Vilmos esztergomi segédpüspököt bízta meg a püspöki konferencia, a terv a mai képet mutatja. Ennek része lett a két új, a Kaposvári és a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megalakulása is. Ez utóbbi központi helyének kijelölését illetően — hogy Nyíregyháza, vagy Debrecen legyen-e —, még akkor nem született döntés. Debrecen mellett szólt annak ténye, hogy Nyíregyháza már katolikus püspöki székhely volt, a görögkatolikus Hajdúdorogi Egyházmegye központjaként.

Seregély István egri érsek meglátogatta Bosák Nándor akkori szemináriumi rektorral Kocsis Elemér debreceni református püspököt, hogy tájékozódjanak hozzáállásáról, mit szólna a város, ha Debrecenbe római katolikus püspökség költözne. Ő akkor teljes nyitottságáról biztosította a katolikusokat. Köszönhető volt e befogadó készség annak is, hogy II. János Pál pápa 1991-es debreceni látogatásakor, programon kívül megkoszorúzta a gályarabok emlékművét.

A magyarországi egyházmegyéi határok kiigazításának előzményéhez az 1993-as ad limina látogatás az is hozzátartozik, amelynek utolsó mozzanatán a püspökök elmondhatták véleményüket az egyházmegyék új területi átrendezéséről.

Az érsek atya elmondta, a Hungarorum gens dekrétum minden nehézség nélkül átment, kedvező fogadtatást nyert a magyarországi átszervezés. Egy kivételével valamennyi egyházmegye határa megváltozott, két új egyházmegye jött létre és az addigi három érseki tartomány (Esztergom, Kalocsa, Eger) mellett érseki rangra emelte a veszprémi püspökséget. Majd összegezve az előzményeket és az átszervezést hozzátette, egy olyan szentszéki döntésről volt szó, amelynél jobban megalapozottal nem találkozott az egész elnökségi ideje (1990-2005) alatt.

Nemcsak az Egri, hanem a Szeged-Csanádi Egyházmegyét is érintette a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye magalakulása.

Ehhez fűzte gondolatait Gyulay Endre nyugalmazott püspök atya, aki bevezető gondolataiban elmondta, a Trianon utáni, a Váradi Egyházmegye itt maradt plébániáinak külön helynöke volt, aki a szeged-csanádi megyéspüspökkel egyeztetve kormányozta az egyházmegye azon részét. 1987-ben a püspökké szentelésekor már ez az egyházkormányzati megoldás fogadta. A püspök atya hangsúlyozta, a II. Vatikáni Zsinat nem tudományos, teológiai elveket akart megvalósítani, hanem elsősorban pasztorális zsinat volt, ilyen értelemben érthető, hogy komolyan vette a területi nehézségek felülvizsgálatát is.

A változások után nehézséget jelentett a papok történelmi folytonosságból fakadó egyházmegyei öntudata. A változásnak nem mindenki örült. Ő igyekezett személyes találkozásokkal enyhíteni e nehézségeket. A püspöki kar megállapodása szerint a lelkipásztorok maradtak az addigi plébániájukon. Néhány kivétellel ez így is történt. Nehézséget jelentett a testvéri kapcsolatok kialakítása a paptársak között. Ezt az is igazolja, hogy még a későbbi években kérték papok a Nagyváradi Egyházmegyéhez való áthelyezésüket.

Miért volt fontos az átrendezés? Gyulai püspök atya is megtapasztalta a területi aránytalanságokat, aminek következtében pl. hamarabb eljutott Budapestre, mint a saját egyházmegyéjéhez tartozó Debrecenbe.

A nyugalmazott püspök atya elmondta, évtizedekig arra számítottak, hogy a trianoni határok megszűnnek, és minden visszaáll a helyére. A 80-as évekre már látható volt, hogy mindez már nem történik meg. Továbbá azt is hozzátette, az új egyházmegye központjában a város felekezeti összetétele addigra már megváltozott, a római és görögkatolikusok a keresztények 50%-át tették ki. Ezen adatok is nyomatékosították Debrecen választását püspöki székhelynek.

1991-ben II. János Pál pápát magyarországi látogatása során a debreceni Református Nagytemplomban is fogadták.

A debreceniek élményéről, nemkülönben a református hívek hozzáállásáról Fodor András püspöki helynök, a Svetits Intézmény akkori hittanára és a Szent Anna-templom lelkipásztora beszélt, aki Gyulay püspök úr felkérésére vett részt a pápalátogatás helyi szervezésében.

Fodor András atya először azt fejtette ki, mennyire nehézkesen indult a városban az ökumené gyakorlata, amely fontos volt ahhoz, hogy nyitottan fogadják a reformátusok a debreceni központú katolikus egyházmegyét. 1980-ban Debrecenben a katolikusok még nem vehettek részt ökumenikus alkalmon, de két év múlva kitartó párbeszédnek köszönhetően ezt is sikerült elérni. Majd a pápalátogatás egyértelműen erősítette a két felekezet közötti kapcsolatot. Igaz, 1991-ben a pápának a református templomba való belépése miatt tiltakozásul egyik református atyafi lefeküdt a templom küszöbére, tehát nyilvánvalóan voltak ellenérzések, de mára már mindezek teljesen megszűntek. András atya visszaemlékezésében beszámolt a pápalátogatás előtti intézkedésekről. Az úttesten még az aknafedőket is lehegesztették, nehogy történjen valami incidens. Mindezek ellenére a pápa tartogatott néhány meglepetést a biztonságiaknak, amikor megállította a pápa mobilt és elvegyült a hívek között, vagy nemkülönben döbbentek meg a gályarabok emlékművének programon kívüli megkoszorúzásakor is.

András atya azt is elmondta, hogy amikor még nem dőlt el, melyik város legyen a püspöki székhely, akkor meghívták Angelo Acerbi apostoli nunciust az 1984-től évente rendezett Debreceni Ifjúsági Találkozóra, amelyen közel 600-an vettek részt. A nuncius megjegyezte, a fiatalokkal teli templom olyan, mint egy katedrális. Talán segítettek a fiatalok a döntésben.

II. János Pál pápa az egyházmegye megalapításával egyidejűleg, 1993. május 31-én püspökké nevezte ki Bosák Nándort, az Egri Hittudományi Főiskola rektorát. A püspökszentelést 1993. június 15-én tartották a székesegyházi rangra emelkedő debreceni Szent Anna-templomban.

A kerekasztal-beszélgetésen Bosák Nándor püspök azokat a benyomásokat mondta el, amivel az alapításkor találkozott. Magáról az egyházmegyék területi átszervezéséről nem volt tudomása. Amikor Seregély érsek meghívta, hogy látogassák meg Debrecenben Kocsis Elemér református püspököt, még akkor sem gondolta, minek az előzménye e látogatás.

Az egyházmegye felépítésének első évében Debrecenben nem állt rendelkezésükre semmilyen infrastruktúra, éppen ezért egy évre a nyíregyházi papi szociális otthonban alakították ki az egyházmegye központját. A jelenlegi püspöki hivatal épületébe egy évig tartó felújítási munkálatok után költöztek be. Arról, hogy hogyan érintette e változás a papokat, elmondta, a mi egyházmegyénkben nem nagyon tapasztalt ellenállást. A nagy egri érsekség területén a szabolcsi rész szegény területnek számított, egy kissé háttérben voltak az ottani papok. Éppen ezért, amikor nagyrészt ebből a papságból alakították ki az új egyházmegyét, megbecsülésnek, fölemelkedésnek és magukénak érezték a papok ezt a kihívást, lehetőséget, feladatot.

A kerekasztal beszélgetés tovább kötetlenebb formában folytatódott, a főpásztorok találkozásának ünnepévé vált, amely a 25 éves egyházmegye ünneplésének égisze alatt a héten továbbfolytatódik.

A kerekasztal-beszélgetésen közreműködött Varga Anna, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kara hallgatója.

Kovács Ágnes

Öröm-Hír Sajtóiroda

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye



Az Egri Főegyházmegyei Karitász igazgatója Árvai Ferenc –jelenleg Sirok plébánosa, szavain, elméleti tudásán és tapasztalt történetein keresztül gyarapodhattak a Nyíregyházán szervezett Szociális-karitatív önkéntes alapképzésen részt vevő karitász tagok május 26-án, szombaton.

„Tegyétek boldoggá az embereket!” - A Názáreti Jézus nevében. - ez a tanítás többször elhangzott a képzési órák folyamán, ezzel megerősítve a lényeget. Az idézett egy mondatban a karitász védőszentjének kérése fogalmazódik meg: „Tegyétek boldoggá az embereket!”- mondta Árpád-házi Szent Erzsébet, aki 24 évi földi tartózkodása alatt teljesítette ki életét.

Ferenc atya a karitászt a szó eredetétől kezdve, a céljai megfogalmazásával, a karitász kezdetének, alakulásának történetén keresztül egészen a világszervezetté növéséig mutatta be.

A karitász szó a latin „agapé”-ból ered, ez Isten szeretete, mely kiárad ránk, és a felebaráti szeretet, melyet egymás felé tanúsítunk. Célja a rászorulók segítése. Az eredményességéhez pedig egy időben három dolog kell: szeretet, szaktudás, szervezettség. Megfogalmazódott, hogy tűzzük ki célul a minél jobb munkavégzés igényét önmagunk elé. Miért? Úr Jézus adta parancsba a felebaráti szereteten keresztül, és az evangéliumi szakasz tanítása szerint: „Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.“ /Mt 25,31-46/ Az irgalmasság testi-lelki cselekedeteit a Mennyei Atya szeretetén keresztül tegyünk! A „Mi Atyánk”- e két szót úgy kell elképzelni, mint a legjobb szülőt, vagyis Istent, úgy, mint a legnagyobb nagycsaládos szülőt. Isten állandóan nyújtja föntről felénk a kezét, nem erőlteti ránk magát, nem kényszerít minket semmire, vagy megfogjuk a kezét, vagy nem, rajtunk áll. Isten a világot jónak teremtette, a rosszat mi emberek tettük bele pl. önzésből, gonoszsággal, irigységből... Az egyház indulását az evangelizáció, az igehirdetés jelenti, és a karitatív szolgálat teszi azt hitelessé. Mi karitászosok az egyház nevében, az evangélium szellemében tesszük a jót.

A jó karitászosnak rendelkeznie kell a helyes Istenről alkotott képpel. Esek-kelek, próbálok az Ő útján járni. Ferenc atya Szent Lőrinc vírusnak nevezte a karitatív szolgálatot végző személyek közt terjedő érzést, miszerint az egyes jó cselekedeteinket követő eufóriának köszönhető az újabb jótéteményre késztetés. A karitász hasonlítható egy nagy puzzle kép kirakásához, ahol a tetteinken keresztül, az önmagában nem mutatós, kicsi alkotóelemből rakjuk ki a szép egészet. A sok kirakó darabkát a karitász tevékenységek fő területein keresztül van lehetőségünk a helyére illeszteni: Idősek és betegek megsegítését (bevásárlás, takarítás, beszélgetés...), a nagycsaládosok támogatására számos formát választhatunk: anyagi és természetbeni; lelki támogatás; szociális ügyfélfogadás; öngondoskodást segítő programok; gyermektáborok; iskolakezdési támogatás; krízistámogatás; élelem, ruha, rezsi, gyógyszer kiegészítés; nevelési gondokban való tanácsadás; stb. Fontos, hogy a „Mit képes tenni saját helyzete javításáért?” kérdéssel világítsunk rá arra, hogy igazából ő maga tud tartós változást, javulást elérni az életminőségében. Ezért segítsünk, hogy boldogabb legyen! A testi-, illetve lelki fogyatékkal élők, akik a mi keresztjeinket viszik. „Csak” szeretetre vágynak, a tárgyak másodlagosak az életükben. A valami által függőség okozta szenvedélybetegségbe esők szenvednek, és az ő családjuk is szenved. A családja támogatása nélkül nem tud gyógyulni, s teljesen egészében nincs is gyógyulás! A RÉV (Remény- Élet- Változás) program reményt nyújthat, annak elérésére, hogy minden ember szeretne boldog lenni. Ezt a boldogságot apró építőelemből tudjuk felépíteni! A karitász nem teljesítmény centrikus, hanem a minőségre kell törekedni.

Továbbá, Ferenc atya tájékoztatást adott a jelenlevő, kb. 40 fő alkotta önkéntes csoportnak a törvény által szabályozott kérdések kezeléséről, praktikus gyakorlati megoldásokkal kiegészítve. (A támogatás szabályairól, rászorulók kartonja, raktárkészlet nyilvántartás, perselybontás, internet hatékonysága, gyűjtések bejelentése stb.)

Egy karitász csoport rendes tagja lehet, aki katolikus vallását gyakorló hívő személy; Pártoló tag, aki nem regisztrált, és folyamatosan nyissunk a fiatalság felé új tagok bevonásával. A karitász alapja a jó közösség, a csoportmisszió. A karitász tagok között legyen élő kapcsolat. A találkozásra alkalmat adhat például: Szent Erzsébet napján a karitász életét bemutató összefoglaló a híveknek; a táborozások kiválók az ismerkedésre, a tapasztalat cserére; egyházi-, védőszentünk ünnepe méltó az összejövetelre; névnap születésnap köszöntése közelebb hozhatja a tagokat egymáshoz; zarándoklatok, búcsújárások; látogatások más csoportokhoz. - a felsoroltak mind-mind a sokrétű megismerést, és az élő közösségi kapcsolattá alakulást, fejlődést segíthetik elő. A csoport feladatai közösek. Az egyházközösség felé különböző médián (pl. faliújság, újság, felvétel, összefoglaló) adjunk tájékoztatást a működésünkről! Tartandó a kapcsolat az egyházmegyei karitásszal, szükséges, hogy hírt adjunk magunkról, lényegre törő, számadatokkal alátámasztott, fotókkal illusztrált éves beszámolóval.

A 2018. május 26-án 10-16 óráig tartó alapképzésen sok kérdés fogalmazódott meg minden önkéntesben. Mészáros László a Debrecen- Nyíregyházi Egyházmegyei karitász igazgatónk szerint is ezen az alkalmon is megtapasztalhattuk, hogy „minél többet ismerünk meg a világból, annál inkább ráébredünk, hogy milyen keveset tudunk”. Árvai Ferenc atya lendületes, színes, az érdeklődésünket mindvégig ébren tartó előadásával, számos átélt karitatív mozzanatot osztott meg velünk. Megtörtént esetek alapján szőtt történeteit a segítségre rászorulók, a nehéz helyzetben lévők életéből merítette. A missziós karitász feladat súlyát éreztetve, a komolyságot néha a valóság szülte „igaz” humor megvillantásával is emlékezetessé tette számunkra az értékes előadását.

Pappné Fekete Mónika

Szent Ferenc Karitász Csoport Egyek vezetője

A 25 ÉVES SZÜLETÉSNAPJÁT ÜNNEPLŐ DEBRECEN-NYÍREGYHÁZI EGYHÁZMEGYE soron következő programjában „Törd meg az éhezőknek...” címmel Bosák Nándor püspök atyáról portréfilm tekinthető meg ma este, 7.30-kor, Debrecenben, az Apolló Moziban.

A film megtekintése ingyenes.


NEKtek! – Veletek!
Készüljünk együtt
az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye központi programja 2018-2019
Debrecenben a Megtestesülés Templomban
(4032 Debrecen Borbíró tér 9.)

PROGRAM

Naptár

« Május 2018 »
H K Sze Cs P Szo V
  1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31