Augusztus 15-én Mária mennybevételét ünnepeljük
A Katolikus Egyház augusztus 15-én, szerdán Szűz Mária halálát és mennybevételét, vagyis Nagyboldoga...
„Magyar szentjeink nyomában” - Napközis tábor Ajakon
Az Ajaki Római Katolikus Plébánia az egyházközségünk legfiatalabb tagjai részére július 31– augusztu...
Szent István Camino online zarándokút
Az út során az Istennel és önmagával való találkozás élményét fogja kapni. Lehetősége lesz élet...
Nagyboldogasszony templom búcsúja Ajakon
„A szeplőtelen Szűz, aki megőriztetett az eredendő bűn minden szeplőjétől, földi életének végeztével...
Augusztus 15-én Mária mennybevételét ünnepeljük
Augusztus 15-én Mária mennybevételét ünnepeljük
„Magyar szentjeink nyomában” - Napközis tábor Ajakon
„Magyar szentjeink nyomában” - Napközis tábor Ajakon
Szent István Camino online zarándokút
Szent István Camino online zarándokút
Nagyboldogasszony templom búcsúja Ajakon
Nagyboldogasszony templom búcsúja Ajakon
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye hírei

A Katolikus Egyház augusztus 15-én, szerdán Szűz Mária halálát és mennybevételét, vagyis Nagyboldogasszony napját ünnepli. Ferenc pápa így fogalmaz: Mária hite életút. A zsinat leszögezi, hogy Mária a „hit zarándokútját járta” (LG, 58). Ezért ő előttünk jár ezen a zarándokúton, elkísér és támogat bennünket.
Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe.
Jeruzsálemben az V. században már biztosan megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, azaz „a szentséges Szűz elszenderülése” névvel illették. A VI. század során egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a VII. században vette át, s a VIII. századtól kezdve Assumptio beatae Mariae-nak, azaz „a Boldogságos Szűz mennybevételé”-nek nevezték. XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”.
Szent István király olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el.
Magyarországon Nagyboldogasszony olyan kötelező ünnep (ezeken a katolikusoknak az Egyház szentmisén való részvételt ír elő), amely nem szükségszerűen esik vasárnapra.

Az Ajaki Római Katolikus Plébánia az egyházközségünk legfiatalabb tagjai részére július 31– augusztus 4-ig nyári napközis táboroztatást szervezett 44 gyermek részvételével „Magyar szentjeink nyomában” mottóval.
A tábor aktív és tevékeny résztvevői és lelki támaszai voltak Gáspár Mátyás plébános és Galsi János atya, valamint a pedagógusok és önkéntes segítők, akik a gyerekek számára tartalmas programokat szerveztek és vezettek.

A tábornyitó szentmisét követően az első napon az ismerkedős játékok megalapozták az egész heti vidám hangulatot. Minden reggel közös imádkozással kezdődött, melyet sokféle foglalkozás, vallási és egyéb szabadidős tevékenység követett. A hét folyamán a templom csendes hűvösében megismerkedhettek a gyerekek Árpád házi Szent Erzsébet életével, aki azok közé a szentek közé tartozik, kiknek fénye nem csökken, hanem minden kor emberének világít. Betekintést nyerhettek még a magyar keresztény egyház- és államszervező Szent István király és fia, Szent Imre herceg, valamint a lovagkirály, Szent László, egyházmegyénk védőszentjének életébe is. Szent II. János Pál pápa oltalma alatt áll az ajaki általános iskola, a pápa templomunkban elhelyezett ereklyéje előtti elmélkedés is segített, hogy közelebb hozzuk példaértékű életét a gyermeki lelkekhez. Lelkünket tápláló előadások voltak ezek mindannyiunk számára. A gyerekek papírból készített térbeli hatást tükröző képeket raktak ki a kézműves foglalkozásokon a megismert szentekről, ezek lettek az idei táborunk jelképei.

Gyalogtúrán eljutottunk a Tanyára, ahol megnéztük tájegységünk jellegzetes állatait, és polgármester úr meghívta a csapatot szekér-kocsikázásra is. A Czóbel Minka kúriát is megtekintettük, ide is gyalogosan jutottunk el, és a kastély kertjében az árnyas fák alatt a fáradhatatlan gyereksereg önfeledten játszott. Az Anarcsról hazafelé tartó úton pedig a rózsafüzér ima elimádkozásával röpült el észrevétlenül az idő.
Autóbuszos kirándulást szerveztünk az Atlantika Vízividámparkba, de a szárazföldi vízicsata sem maradhatott el másnap Ajakon.

A tábor utolsó napján, a családi napon kincsvadászaton vettek részt a gyerekek, majd elindult az “Aranytallér-gyűjtő” verseny, a bibliai témájú feladatok megoldásától a kézműves és játékos foglalkozásokon át a Lego építéséig. A szülők is csatlakoztak hozzánk, akik közös ebéddel egybekötve gyermekeikkel együtt töltöttek egy élménnyel teli napot. A fő esemény délután következett, amikor Szenes István atya, a Vianney Testvérek Közösségének priorja a közösség testvéreinek vezetésével interaktív foglalkozás keretében ismertette meg a gyerekeket Szűz Mária életével. Igazi lelki feltöltődés volt mindenki számára a táborzáró szentmise, melyen Gáspár Mátyás atyával vettünk részt és Szenes István atya tanítását hallgattuk.

A napközis tábor szervezésébe az Ajaki Szent István Karitász csoport tagjai is bekapcsolódtak a napi háromszori testi táplálék szolgáltatásával. Köszönjük áldozatos szolgálatukat!
Az egy hét alatt a gyermekközösség és a velük lévő felnőtt segítők csapata egyre összetartóbbá vált, lelkileg megerősödött, az egyházközség életébe közösen kapcsolódtak be egyre nagyobb aktivitással.
Hálásan köszönjük az önkéntesek odaadó, sokszor fáradságos, kitartó munkáját, az egyházközség híveinek, a szülőknek a felajánlását és támogatását. A táborzáró szentmisét követően hitünkben megerősödve, Isten segítségében és áldásában bízva reméljük, hogy jövőre is megszervezhetjük a tábort.
Köszönetünket fejezzük ki a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyének a tábor költségeihez nyújtott támogatásért.
Gáspár Mátyás
plébános

Ragány Zsuzsanna
pedagógus

2018. augusztus 09., csütörtök 08:41

Szent István Camino online zarándokút

Az út során az Istennel és önmagával való találkozás élményét fogja kapni. Lehetősége lesz élete, problémái, kapcsolatai, konfliktusai rendezésére, átgondolására.

Ráhangolódásképpen:

Jézus mindig mondja nekünk, bármibe is belekezdünk: „Bátorság! Én vagyok, ne féljetek!” Ne féljünk útrakelni, elindulni, mert a csúcson Ő vár bennünket!

Az Ön ismerősei ITT CSATLAKOZHATNAK az online zarándokúthoz >>
http://laudetur.hu/szentistvancamino/

Így remélem, minél többen részesülhetünk a zarándokút kegyelmeiben!

 

 

2018. augusztus 08., szerda 20:31

Nagyboldogasszony templom búcsúja Ajakon

„A szeplőtelen Szűz, aki megőriztetett az eredendő bűn minden szeplőjétől, földi életének végeztével testben és lélekben felvétetett a mennyei dicsőségbe” (Lumen gentium 59.)
Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt ajaki római katolikus templom hívei 2018. augusztus 05-én ünnepelték védőszentjük, Szűz Mária mennybevételét. A későbarokk stílusban épült templomnak - mely már műemlék - az idén 200 éve, hogy lerakták az alapkövét. A templom díszítő elemeiben többek között a Mária szobrok, a középső mennyezeti freskón Mária megkoronázása, a főoltáron pedig Mária mennybevételének festménye csodálhatók meg.
A virágokkal díszített nyári oltárnál Gáspár Mátyás plébános atya mutatott be ünnepi szentmisét, és köszöntötte e jeles ünnepre érkezett Szenes István atyát a Vianney Testvérek Közösségének priorját, szerzetes testvéreit, a helyi egyházak elöljáróit és a híveket.
Mire tanít bennünket a Boldogságos Szűz Mária ezen az ünnepen? István atya ezzel a kérdéssel kezdte szentbeszédét, majd kifejtette: „A Szűzanya megtanít bennünket keresztényként élni, mert egyetlen vágya, hogy egyesüljünk Krisztusban, mindnyájan egy családdá az örökkévalóságban. Az Isten a Szűzanyának is azt a szolgálatot adja, hogy a mennyországba segítsen bennünket. Ezért meg kell tanulnunk kereszténynek lenni, ahogy ő is megtanult azzá lenni és látjuk, hogy az ő példáját érdemes komolyan vennünk, mert be is bizonyította, hogy az ő élete a mennyországba vezető élet testestől, lelkestől. Az első, amit megtanulhatunk Máriától, hogy kereszténynek lenni azt jelenti, találkozunk Istennel. Ennek a felefedezésére minden nap szükségünk van.”
Majd István atya egy gyermekkori élményét osztotta meg a jelenlévőkkel, mikor először találkozott Istennel egy körtefa által: „A hétköznapi csodáknak meglátásáról van itt szó, mindenünk, amink van, az az Istennel együtt van. El kell tudnunk mondani, találkoztam Istennel, és ha ezt megtapasztaljuk, szüntelen hálát is kell adnunk, mert az Isten egész nap jelen van az életünkben. Ha egész életünk ezekben a nagy és egészen apró találkozásokban zajlik, akkor keresztények leszünk. Az Istennel való találkozásunkat meg is kell osztani, ez a másik, amire tanít bennünket a Szűzanya. Közösségben, családban, egyházközségben kell gondolkodni, így mélyül a hit, aminek a lángja fölragyog és szeretetet szül. A Szűzanya megtanít bennünket a közbenjárásra is, e különleges napon ezt is megtanítja nekünk, csak kérni kell, hogy amiben közbenjárunk, azt töltse be a lélek.
Ez az a vágy, a széppé lenni vágy, az egyik mozgatórugója a közösségalapításnak, hogy ösztökéld testvéreidet, miközben önmagunkat is, hogy legyenek szépek, hogy Isten terve minél mélyebben és jobban megvalósulhasson az ő életükben. Jézusnak a vágya van bennünk. Azt érezzük, hogy nem lehet az Úr Jézust vágyában magára hagyni. Ott legyünk és lássuk az ő dicsősségét már itt a földön, azáltal, hogy keresztényekké leszünk.”
A szentmise végén a házak virágokkal díszített ablakai előtt, a Nagyboldogasszony templom utcáján elindult a körmenet a kereszttel és lobogókkal az élen. Három Mária szobor is útra kelt az ajaki népviseletbe öltözött Máriás lányok vállán. A rózsafűzért vivő asszonyok követték őket, majd az egyházak elöljárói, illetve Szenes István atya, Oltáriszentséggel a kezében, majd a nagyszámban megjelent hívek imádsággal, énekekkel, megkerülve a Báró-kertet visszatértek a templom udvarára.
Hasulyóné Rutkai Éva

2018. augusztus 06., hétfő 21:22

Az Oltáriszentség a Szeretet Szentsége

A „NEKtek-Veletek” felkészülés-sorozat idei második összejövetelét augusztus 4-én délután 3 órától tartották Debrecenben, a Megtestesülés plébánián. Erre az alkalomra meghívást kaptak a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye plébániáinak egyházi szolgálattevői: sekrestyések, kántorok, hitoktatók, templomgondnokok, kórustagok. Érkeztek csoportok Geszterédről, Újtitkosról, Bökönyből, Hortobágyról, Nyíregyházáról, Hajdúszoboszlóról, Újfehértóról, Hajdúnánásról, hogy közösen vegyenek részt a 2020-ban Budapesten rendezendő Nemzetközi Eucharisztia Kongresszusra való lelki felkészülésben.

A megjelenteket Tóth László atya köszöntötte, és köszönetét fejezte ki azért, hogy a templomi szolgálatot teljesítők ilyen nagy számban elfogadták a meghívást, és a hétvégi plébániai teendők mellett időt szakítottak erre a találkozóra.
A program ezúttal is engesztelő szentségimádással kezdődött az Oltáriszentség előtt, megnyitva a jelenlévők szívét a megtestesült Eucharisztikus Krisztus szeretete előtt. A közös ima alkalmat adott az elcsendesedésre, hogy ebben a csendben megszólíthasson bennünket – testvéreit – Krisztus az ő jóságával és szeretetével. A hétköznapok zajában nehéz megteremteni a csendet, s a lármában nem hallhatjuk az Ő hangját, bár mindig, mindenütt jelen van akkor is: „Mindenütt, mindig vár,
de százszorosan vár ránk – a csendben.”

A közös szentségimádás újabb lehetőséget adott a megtestesült Isten titkának szerető szemlélésére. Együtt imádkozták az Irgalmasság rózsafüzért azok, akik e napon meghallották Krisztus hívó szavát, és egybegyűltek: papok, egyházi szolgálattevők és hívek, hogy a csendes szemlélődésben megmutassa az Úr, hogyan láthatunk az Ő szemével. A csend kiüresít, hogy az Úr betölthessen önmagával. Ez a kiüresedés nem elgyengít, hanem feltölt, hogy jobban bírjuk a munkát, megbirkózhassunk a hétköznapok nehézségeivel, mert megtapasztaltuk, felismertük Isten közelségét.
A közös ima és elcsendesedés utáni rövid szünetben uzsonnával várták a megjelenteket, közben lehetőség volt ismerkedésre, beszélgetésre, majd 4 órától előadásokkal folytatódott a program. Rendhagyó módon ezeket nem a templomban tartották, mert ott esküvői szertartás zajlott, hanem a plébánia termeiben.
Maga László polgári plébános az Oltáriszentségről osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. Rövid történelmi áttekintésében felvázolta, hogy a legszentebb szentséget több névvel is illették a régi időkben. Nevezték az Angyalok kenyerének, Útonjárók eledelének. Aquinói Szent Tamás a Szeretet Szentségének nevezte (Sacramentum Caritatis). Az Eucharisztia lényegét ez utóbbi elnevezés fejezi ki legjobban, II. János Pál pápa is ilyen szóhasználatban említette egyik enciklikájában. Hétköznapi példával is szemléltette az atya ennek mibenlétét: olyan ez, mint amikor egy szeretett személy távol van tőlünk, és hiányzik a jelenléte, szeretnénk, ha mellettünk lenne, együtt lehetnénk vele – amikor kevésnek érezzük a levélváltást, telefonálást, vagy hogy rá gondolunk. Ám az Eucharisztia még az együttléten is túlmutat. Nemcsak együtt akarok vele lenni, hanem eggyé akarok válni vele. Jézus is ezt akarja: eggyé lenni velünk a szent áldozatban. Ennek egyetlen útja a szeretet, ez közelít hozzá, Istenhez és embertársainkhoz. Ha az Ő szent lelke és szent teste belénk költözik, egylényegűek leszünk vele, és így kerülünk közel Istenhez, az Ő Szent Atyjához is. Testi éhségünket a kenyér csillapítja, lelki éhségünket az égi kenyérrel csillapíthatjuk, mert földi és égi kenyérre egyaránt szükségünk van – ez az éltetőnk. Mindkét táplálék erőt ad, csak akkor válhatunk teljessé, ha mindkettőt magunkhoz vesszük. Maga László atya az előadás második részében a sekrestyések munkájáról ejtett néhány szót. Kifejtette, hogy ez szent feladat, és szent szolgálat, mivel a lelkipásztor után ő van legközelebb az Oltáriszentséghez. Ez egyben kiváltság is, csak szeretettel végezhető. A sekrestyés nemcsak a templom és az oltár rendjéért, tisztaságáért felelős, belül, a lelkében is rendnek és tisztaságnak kell lennie, és ez sok esetben megterhelő feladat. Olyan munka, ami csak a hit megtartásával és folyamatos táplálásával végezhető, ezért fontos számunkra az Oltáriszentségből való feltöltődés.

Maga László atya után Tóth László atya méltatta a sekrestyések munkáját. Háláját fejezte ki azért az áldozatos közvetítő munkáért, amit a papok és a hívek között végeznek. Talán kevesebb megbecsülést kapnak, mint amennyit megérdemelnek, ezért nem vonzó pálya ez a fiatalok körében. Kérte a megjelent egyházi szolgálattevőket, hogy tolmácsolják köszönetét azoknak a sekrestyéseknek áldozatos szolgálatukért, akik nem tudtak személyesen jelen lenni ezen a délutánon.
Tirpák Ferenc, egyházzenész a kántori hivatás jelenlegi helyzetéről tartott előadást. Egyre nehezebb hozzáértő, magas szintű tudással rendelkező szakembert találni. Véleménye szerint mindenképpen szükséges lenne néhány változtatást bevezetni a kántorképzésben, és nagyobb társadalmi elismerésre lenne szükség, hogy vonzóbb legyen ez a pálya a fiataloknak. Kitért az egyházzene jelenkori problémáira is. Meglátása, hogy egyre inkább terjedőben van az egyházi könnyűzene, a populáris műfajok beköltözése a templomokba. Egyes felfogások szerint ezzel lehet a fiatalokat becsábítani a templomba, de nézete szerint az ilyen zenei műfajokban éppen a szakralitás vész el, az az üzenet, amit az egyházi énekek hivatottak közvetíteni. A jó megoldás inkább az lenne, ha az egyházi énekeket vinnénk ki a templomokból, és közelítenénk az ifjúsághoz az oktatásban. Többször hivatkozott Kodály Zoltánra, aki szintén a zenei nevelést tartotta fontosnak. Nem nekünk kell alkalmazkodni a fiatalok igényeihez, hanem a fiatalok igényeit igazítani a valódi értékekhez. Tiszta forrásból kell megújítani és megerősíteni az egyházzenét, melynek alapja a gregorián és az értékes, hagyományos népi egyházi énekek. Tirpák Ferenc után Dobos Mihály, a Szent Anna székesegyház karnagya is szólt az egyházi énekekről. Ő is kiemelten fontosnak tartja a szakmai hitelességet. Az egyházi ének nem más, mint Isten igéjének ünnepélyes előadása. Számos latin nyelvű katolikus éneket írt át magyarra, amely néhány évvel ezelőtt kötetben is megjelent.

A szombat délutáni program ez alkalommal is szentmisével ért véget, melyen Tóth László atya mellett Kerekes László, Geszteréd római katolikus plébánosa is szólt a hívekhez.
A délután folyamán ezúttal is lehetőség volt rá, hogy a hívek kéréseiket felírják, és elhelyezzék az oltáron, kérve Isten segítségét nehéz helyzetük megoldásában.

NEKtek! - Veletek! - szeptemberben is!
Az 52. Nemzetközi Eucharisztia Kongresszusra való lelki felkészülés következő alkalma szeptember 1-én 15 órától lesz a Megtestesülés plébánián. A meghívott vendégek a plébániai csoportok, lelkiségi mozgalmak tagjai lesznek. Előadást tart Mészáros Domonkos OP.

Szarka Margit
egyházmegyei média-képzős hallgató

Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén a 18.00 órai ünnepi szentmise keretében megalakul Nyíregyházán a Nagyboldogasszonyról nevezett Világban Élő Kármelita Közösség (VÉK). Ezen alkalmon 6 hívő végleges ígéretet tesz és 2 hívő beöltözésére is sor kerül. 
Mise előtt Szentségimádásra és a Kármelhegyi Boldogasszony litánia végzésére hívják a kedves testvéreket, lelki vezetőket, skapulárét felvevőket. A közösség alakulásának előzményeként 2018. június 24-én fr. Vörös Imre András OCD a Kármelita Rend magyarországi tartományfőnöke megáldotta és feladta néhány nyíregyházi hívőnek a Kármelhegyi Boldogasszony közösségét jelképező skapulárét, a vállruhát. A tartományfőnök prédikációjából a hívek megismerték a kármel rend történetét és betekintést nyerhettek annak lelkiségébe.

„Az ország másik végéből, Sopronból érkeztem hozzátok, és ezen a hosszú úton az embernek sok gondolat átfut a fején. Úgy érzem, hogy Máriának ezen a vidéken újra van terve és szeretne egy olyan dolgot véghezvinni, ami az Ő műve.” – kezdte homíliáját Vörös Imre András. Kiemelte, hogy Szűz Mária legfőbb műve a szeretetnek a cselekvése, mely az Istennek való önátadást jelenti. Mária által különös módon meghívást kapunk egy közösségbe és ez által az Ő családtagjai lehetünk.

A tartományfőnök elmondta, hogy Ő maga sem tudja a mai napig, hogy miért lett kármelita, hogy miért is szólította meg az Úr, de az évek során egyre több dolgot megértett, amiket örömmel átad azoknak, akik erre kíváncsiak. Rávilágított arra is, hogy az emberek félnek felismerni Isten közeledését, nem hallják meg a hívást, mert azt gondolják ez nem lehetséges. Ekkor kell egy kicsit elcsendesedni és elvonulni, hogy rátaláljunk arra az útra, amit Isten megálmodott számunkra. Példának hozta fel Illés próféta életét, ahonnan a rend maga is indult:
„Illés egyszer csak felállt és elindult a pusztára, mert nem értette, hogy miért más, mint a többiek. Ő az Istennel akart tartani, mert megragadta a lélek. Isten magához hívta Őt, majd felkészítette arra a nagy feladatra, ami a választott népmegtérítését jelentette, mintegy előképe Jézus hivatásának és küldetésének. Ezután Illés próféta felment a Kármel hegyére, ahol furcsa dolgokat művelt, aztán egyre többen csatlakoztak hozzá, úgy, mint Jézushoz az apostolok, és így megalakult a próféták intézménye.”
A tartományfőnök ezzel vonta párhuzamba a Kármel rend szellemiségét: „Maradj az, aki voltál, de legyél egészen más! A kármeliták az Isten szeretetében megszépült lelkek, akik Isten örömére élik az életüket, kerülik a bűnt, keresik Isten akaratát és meg is akarják tenni azt. Kármelitának lenni azt jelenti, hogy Mária családtagja lehetünk, ami egy csodálatos ajándék, hiszen ez által közelebb kerülhetünk az Ő fiához, Jézushoz.

A tartományfőnök beszéde végén rámutatott a kármel küldetésére is: „A mi karizmánk az, hogy Isten és a lélek barátságát segítsük, tanítsuk. A lelkeket vezessük, imádkozunk, Istenre figyelünk és jelenlétében segítjük az embereket. Ez a mi küldetésünk.”
Ezután hozzátette, hogy a skapuláré felvételével védelmet, erőt és szabadságot kapunk. Általa önmagunk lehetünk, olyanok, ami Isten szívének kedves. Aki felveszi a vállruhát, szövetséget köt a Boldogságos Szűz Máriával, és ezentúl fontosabb lesz számára az imádság és az Istennel való kapcsolat.
A szentmise végén Vörös Imre András megáldotta és feladta a több mint 40 új kármelita testvérnek a rend öltözékének legbecsesebb darabját, a skapulárét.

Zsatkuné Szabó Mónika

Fabu Szilvia

A Kemecsei Római Katolikus Egyházközség 2018. július 9-13. között rendezett napközis hittan tábort a plébánián 29 gyermek részvételével.

A reggelek közös imádkozással kezdődtek, ezután következtek a foglalkozások, vallási és egyéb szabadidős tevékenységek, templomi séták és tábori szentmise. A bibliai napon együtt játszott, beszélgetett a gyerekekkel Gyetkó László dombrádi plébános atya is.
A tábor első napján az ismerkedős, bemutatkozós játékok megalapozták az egész heti jó hangulatot. A gyerekek kézlenyomatával tábori jelkép készült, és egész héten aszfalt rajzokkal színesítettük a plébánia udvarát. Az ügyes kezűek gyöngyöt fűztek, fűzfavessző koszorúból ajtódíszt készítettek, míg az ügyesebb lábú fiúk és lányok a helyi műfüves pályán mutathatták be, hogy milyen jól tudnak focizni.
A kemecsei ISI tónál a gyerekek kincsvadászaton vettek részt, bibliai témájú feladatok megoldásával juthattak el egyik állomástól a következőig. A gyerekek a tábori konyhában is tevékenykedtek, egyik délelőtt az ebédhez ők maguk készítettek derelyét és krumplilángost.
A tábori hét fő eseménye a Máriapócs-Pócspetribe szervezett buszos kirándulás volt. A nemzeti kegyhely nevezetességeit az Emánuel Zarándokközpont idegenvezetőjével közösen tekintettük meg. A római katolikus templomot Pásztor Károly atya mutatta be nekünk. Ezután meghódítottuk a máriapócsi kilátó tornyot, majd finom ebéd és fagyizás következett. Ebéd utáni szabadidejüket a Noé bárkája játszótéren tölthették el a gyerekek. Pócspetribe érkezvén Szenes István plébános fogadott bennünket, majd a 600 éves Szent Kereszt Feltalálása templomban lelkünket tápláló előadást tartott, és egy finom uzsonnára is a vendégei lehettünk. A templomban megtekintettük Jézus Krisztus keresztfájának darabját tartalmazó ereklyét. A kirándulás igazi lelki feltöltődés volt mindannyiunk számára.
A gyerekek a tábor utolsó napján is fáradhatatlannak bizonyultak, és lelkesen vettek részt a záró programokon, ahol elsősegély ismereteket szerezhettek, ellátogattak a mentőállomásra, és a vasútállomásra, mindkét helyszínen érdekes előadásban volt részük. Az utolsó nap délutánján a mozgásé volt a főszerep: a táncház után az ugráló várban tombolhattak. Ez alatt az idő alatt a szülők is csatlakoztak hozzánk, és a tábor zárásaként egy kellemes családi napot tartottunk, ahol a heti élményeket osztották meg a gyerekek és a felnőttek egymással, egy közös vacsora mellett.
Ez alatt az egy hét alatt 22 önkéntes segítő fordult meg táborunkban, többségében az egyházközség lelkes hívei, fiatalok, idősek egyaránt. A kellemesen eltöltött hét igazi közösséget teremtett az önkéntesek között, míg a gyerekek számára tartalmas szórakozást jelentett.
Hálásan köszönjük az önkéntesek odaadó, kitartó munkáját, az egyházközség híveinek felajánlásait és a helyi vállalkozók támogatását.

Tamás László
plébános

A Szent Anna napi körmenet 2018. július 28-án, igen ünnepélyessé keretek között zajlott, mert ezen a napon a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Szent Anna oltalma alatt álló iskolájának zászlóját is megáldották.
„A zászló fontos jelkép - kezünkbe vesszük és egy közösség élére állunk vele – alatta egységben vagyunk s egy cél irányába indulunk, hittel, kitartással.” (Részlet igazgatónő beszédéből)
Iskolánk vezetősége, pedagógusai és tanulói nagy tisztelettel és szeretettel fogadták a vendégeket a Szent Anna templom udvarán. Az ünnepségen részt vett Felföldi László általános helynök, dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselő, Szekeres József Nyírtelek város polgármestere, a fenntartónk részéről Molnár Katalin EKIF főigazgató, Kiss Tibor plébános, iskolánk lelki vezetője és Németh István atya. Nyírtelek testvérvárosai is képviseltették magukat egy delegációval az ünnepségen.
Horváth–Bócsi Irén intézményvezető ünnepi beszédében kitért Szent Anna életére, amely számunkra is példa értékű: „Védőszentünk tanította Máriát, Jézus anyját az életre, becsületre, tisztességre, erényességre, az Isten szeretetére.”
Majd az igazgatónő felkérte Felföldi László plébánost, áldja meg az iskolazászlót, valamint az általa bemutatott szentmisében ajánlja a diákokat, pedagógusokat, az intézmény valamennyi dolgozóját, valamint a szülőket a Jóisten irgalmába és szeretetébe.
A szent mise után elindult a körmenet, ahonnan a templom udvarára érkeztek vissza a hívők, utána a meghívott vendégek egy fogadáson vettek részt az iskola ebédlőjében.
„Szívünkben helyreáll a valódi értékrend, a bűn fordított és szükségszerűen hamis értékrendjével szemben. Boldogságra lettünk teremtve. Boldogságra vagyunk hivatva.” (Pilinszky János: Szög és olaj / Új ember, 1965.09.26.)

Zagyva Klára
tanár


NEKtek! – Veletek!
Készüljünk együtt
az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye központi programja 2018-2019
Debrecenben a Megtestesülés Templomban
(4032 Debrecen Borbíró tér 9.)

PROGRAM

Naptár

« Augusztus 2018 »
H K Sze Cs P Szo V
    1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31