Korszerű épületbe került a fehérgyarmati Járási Hivatal - Az ünenpélyes átadáson Palánki Ferenc megyéspüspök is részt vett
Alig egy év alatt, 365 millió forintos állami támogatással épült fel Fehérgyarmaton a járási hivatal...
Szentmisével és koszorúzással ünnepelték Szent István királyt a debreceni templomban
A debreceni Szent István-templomban búcsúi szentmisével és koszorúzással ünnepelték az államalapító ...
Maradjunk azon az úton, amelyre Szent István Szent Jobbja mutat
Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök augusztus 20-án, Szent István király ünnepén a Debr...
Korszerű épületbe került a fehérgyarmati Járási Hivatal - Az ünenpélyes átadáson Palánki Ferenc megyéspüspök is részt vett
Korszerű épületbe került a fehérgyarmati Járási Hivatal -...
Szentmisével és koszorúzással ünnepelték Szent István királyt a debreceni templomban
Szentmisével és koszorúzással ünnepelték Szent István királyt a...
Szent István ünneplése nemcsak a múltba tekintést jelenti, hanem útmutatást a mindennapi életünkre – Bosák Nándor püspök atya mutatott be ünnepi szentmisét Geszteréden
Szent István ünneplése nemcsak a múltba tekintést jelenti,...
Maradjunk azon az úton, amelyre Szent István Szent Jobbja mutat
Maradjunk azon az úton, amelyre Szent István Szent...
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye hírei

Alig egy év alatt, 365 millió forintos állami támogatással épült fel Fehérgyarmaton a járási hivatal, melynek ünnepélyes átadására 2019. augusztus 22-én került sor.

Az ünnepségen részt vett Dr. Gulyás Gergely kancellária miniszter, Román István megyei kormánymegbízott, Seszták Oszkár, a Megyei Közgyűlés elnöke, Dr. Tilki Attila, a térség országgyűlési képviselője, Dr. Vinnai Győző és Kovács Sándor országgyűlési képviselők. A történelmi egyházakat Szócska Ábel görög katolikus püspök, Papp Tibor görög katolikus főhelynök, Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspöke, Derencsényi István lelkészi főjegyző, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökhelyettese képviselte. Szatmárnémetiből Pataki Csaba, a romániai Szatmár megye tanácselnöke, valamint Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere érkezett az ünnepélyes átadásra. Beregszászból Guti László, a Beregszászi főkonzulátus első beosztott konzulja osztozott a város s a járás eme örömében, hogy egy új, korszerű, akadálymentes épületet sikerült a fehérgyarmati Járási Hivatal feladatainak felépíteni.

A Himnusz eléneklését követően Karaova Magdolna, a Járási Hivatal vezetője köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, hogy a hivatalban dolgozó tisztviselők mások szolgálatára esküdtek fel, s igyekeznek legjobb tudásuk szerint, empatikusan kiszolgálni az itt élő, s a hivatalt felkereső embereket. A hivatal lelkét az emberek alkotják - hangsúlyozta, de a lélek mellett szükséges a test is, a megfelelő körülmények, megfelelő épület megteremtése, mely megfelel a kor kihívásainak, elvárásainak. Felhívta a figyelmet, hogy a hivatalban 50 település közel 40000 lakosának szolgálatát látják el. Albert Schweitzert idézve zárta gondolatait: Csak azok lesznek igazán boldogok, akik keresték és megtalálták, hogyan lehet másokat szolgálni.

Ezt követően Dr. Péter Csaba, a város polgármestere köszönte meg a hivatalvezető asszony együttműködését, az 5 éves közös munkát, hogy míg a járási hivatal a polgármesteri hivatalban működött, egyetértésben tudták együtt dolgozni.
Polgármester úr hangsúlyozta, hogy a 2013. évi közigazgatási reform óta a járási hivatalok - benne a kormányablakokkal - igazi sikertörténetté váltak.

Dr. Tilki Attila, a térség országgyűlési képviselője emlékeztette a jelenlévőket, hogy az isteni gondviselés mindig igazgatja sorsunkat, a hivatalt, ez különösen igaz a projektre, a helyszínre, s az időpontra is. Utalt államalapító Szent István királyunkra, aki megteremtette a magyar közigazgatást, a magyar vármegyerendszert, majd emlékezett Jékey Sándor főszolgabíró munkásságára is, akinek hasonlóan a lakosság különböző ügyeinek intézése volt a feladata, mint a járási hivatal esetén. Felhívta a figyelmet, hogy egy fontos jellemzőnek kell igaznak lenni mindenkire: "semmi sem emel fel, csakis az alázat, s semmi sem taszító le, csakis a gőg és a kevélység". Ez lehet az iránytű mindennapi életünk során.

Dr. Román István a megyei kormányhivatal munkáját ismertette, számadatokkal alátámasztva, érzékeltetve, miért fontos ez az ünnep. A számos, sokrétű feladataiknak immár Fehérgyarmaton is jobb körülmények között tudnak eleget tenni. Móricz Zsigmond gondolatait alapul véve "nincs az az állapot, hogy még jobbat, még többet ne tudjon elképzelni magának az ember. A vágyak és az igények a lehetőségekkel nőnek". Tapasztalható, hogy a jó gazdasági teljesítmény milyen lehetőségeket kínál számunkra.

Dr. Gulyás Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy a hivatalban dolgozó tisztviselők feladata azért nagyon fontos, mert ők az állam arca az állampolgárok felé.
S bár a polgármesteri hivatallal való kényszerű társbérlet szívélyes viszonyt eredményezett, az új épület alkalmas arra, hogy a magas színvonalú ügyintézéshez szükséges feltételek maximálisan adottak legyenek. Az itt dolgozók feladata és felelőssége, hogy akik a saját ügyüket szeretnék elintézni, valóban elégedetten távozzanak az épületből.

Miniszter úr beszédét követően a történelmi egyházak képviselői megáldották s megszentelték az épületet, Isten áldását kérték a tisztviselőkre, hogy soha ne hunyjon ki szívükből az önzetlen felebaráti szeretet és áldozatkészség, ahogy a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye püspöke, Palánki Ferenc püspökatya megfogalmazta. Áldást kértek a hivatalt felkereső polgárokra is.

A szalag átvágásával folytatódott az ünnepség. A szalagot átvágta Dr. Gulyás Gergely, Dr. Román István, Dr. Tilki Attila, Seszták Miklós, és Dr. Péter Csaba.

Tarpai Viktória, a beregszászi Illyés Gyula Színház művésze Babits Mihály Áldás a magyarra című versét szavalta el.

Pásztor Csaba túristvándi népművelő tolmácsolás árban Cseh Tamás dalok hangzottak el gitárkísérettel.

Dr. Kádár Brigitta sajtóapostol
Fehérgyarmat

A debreceni Szent István-templomban búcsúi szentmisével és koszorúzással ünnepelték az államalapító és egyházszervező szent királyunkat augusztus 20-án. A szentmise főcelebránsa és szónoka Juhász Imre újfehértói plébános volt.

„Könyörögjünk Istenünk. Te Szent István királyt, itt a földön országunk koronájával ékesítetted és szentjeid közé emelted. Add, kérünk, hogy aki a keresztény hit terjesztője volt hazánkban, legyen egyházad védelmezője a mennyben Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.” — Az egyházközség nevében ezen imádságos szavak után koszorúzták meg a templomkertben található Szent István királyt ábrázoló szobrot. Az ünnepség agapéval végződött.

A hívek adományából Bíró Lajos szobrászművész által készített egész alakos Szent István-szobrot 2013. augusztus 20-án áldották meg a debreceni Szent István-templom kertjében a templom fennállásának 75. évfordulóján.

Zelenák Annabella

Fotó: Hlács Tünde

Szent István király ünnepén Bosák Nándor nyugalmazott püspök atya mutatott be ünnepi szentmisét Geszteréden a település szabadidőparkjában. A hagyomány szerint erre az ünnepre és az új kenyér megáldására készülve a település közösségei „templomot építenek”, virágba öltöztetik, feldíszítik a természet adta árnyékos parkot, méltó helyet készítve az Oltáriszentségnek. Az ünnepi szentmisén a görögkatolikus felekezet képviselői is részt vettek, valamint családjaik körében a településről elszármazó Bacskai József, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára, Szabó József Geszteréd polgármestere és Kemény József alpolgármester.

A szentmisén a Képmás Zenekar teljesített zenei szolgálatot, dallamaik már ismertek a geszterédi hívek előtt, hiszen gyakori vendégek a település közösségi alkalmain.
Bosák Nándor püspök atya beszédében azt hangsúlyozta, hogy Szent István királyt, mint vezetőt, országépítőt tiszteljük, akire hálával és köszönettel tekintünk, hiszen a Kárpát-medencében nemcsak vezette népünket, hanem ezer év óta tartó, minden próbát kiálló szervezetet, közösséget, országot alapított. Személyét nemcsak politikai vonatkozásban ünnepeljük, hanem mint szentre tekintünk, hiszen a saját élethivatásában — akár egyéni vagy családi körülményeit nézve — azt a feladatot, amit Isten rábízott, minden vonatkozásban a krisztusi mintához kiemelten, hősi módon, példamutatóan megvalósította.
Szent Istvánt a nemzet, benne a keresztények és az egész Egyház, mint legkiválóbb tagját ünnepli. Nemcsak a csodálatunkat, hálánkat fejezzük ki azért, amit tőle kaptunk, hanem meg kell keresnünk azon vonatkozási pontokat, amelyek életünkre vonatkozóan útmutatást jelenthetnek.
Nándor püspök atya az államalapító király életéből egy mozzanatot emelt ki: az ország társadalmi rendjét megszervezve létrehozta a megyerendszert, a vallási élet irányítására, szervezésére 10 püspökséget alapított az országban, elrendelte a templomépítést minden 10. faluban és a vasárnap megtartását, hogy hétről hétre a hívek találkozhassanak Krisztus tanításával és egymással, hogy ne csak a magunk kenyerével, hanem Isten dolgaival is foglalkozzanak. Ez a királyi rendelet a vallási közösségi életet alapozta meg.

Bosák püspök atya azt is kiemelte, hogy a magyar király felismerte a közösség megalapozásának szükségességét. A templomok építése ezt a célt is szolgálta, hiszen az Isten háza nemcsak vallási értelemben, hanem közösségben is összegyűjt bennünket. Szikla, amely szilárd, krisztusi alapot jelent egyéni, közösségi életünkben, családunkban. Akkor lesz a társadalmi közösségünk is szilárd, ha annak tagjai, vezetői sem a saját útjukat járják, hanem életükben van viszonyulási pont.

Szent István király ünnepén tehát ezen példamutató értékeket tartjuk szem előtt, mert a szentistváni elvek, megoldások, gyakorlatok — ahogyan az ország, családja és saját élete sorsát intézte —, felemelték, megtartották őt. Így azok a mi életünknek is alapjai lehetnek.

Amikor köszöntjük őt és hálát adunk életéért, akkor ezen útmutatásokat szeretnénk egyre jobban megérteni és életünk alapjává tenni. Szent István ünneplése tehát nemcsak a múltba tekintés, hanem útmutatás mindennapi életünkre, hogy példája 1000 év után is élő, éltető, útmutató ajándék legyen számunkra.

A szentmise végén Kerekes László atya, Geszteréd plébánosa mondott köszönetet mindenkinek a jelenlétéért, valamint gratulált Bosák Nándor püspök atyának az augusztus 20-a alkalmából kapott Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetésért. Ezt követően a püspök atya megáldotta az új kenyeret, amelyeket Szabó József polgármester elsőként a falu legidősebb férfi és női lakójának, majd a vendégeknek adott át köszönete és hálája jeléül.

Kovács Ágnes
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök augusztus 20-án, Szent István király ünnepén a Debreceni Virágkarnevált kezdő ökumenikus kenyérmegáldás ünnepélyes pillanatai után a Szent Anna-székesegyházban mutatott be szentmisét.

Homíliájának bevezetőjében Szabó Magda debreceni írónőt idézte, aki reformátusként is mélyen tisztelte Szent István királyt. Amit tettél, az ég csodája volt című írásában ezt írja:
„Köszönjük neked, szent király, hazánkat és önmagunkat, ezt az első ezer évet itt. Kérünk, ne vond el rólunk romolhatatlan jobbodat. Te vagy legendáink legnagyobbika, István szent király, aki megnyitottad előttünk az élet kapuját. Amit tettél, valóban az ég csodája volt, hitet adtál, jövendőt, s anyanyelvünk legfigyelemreméltóbb elvont főneveit, józan határú emlékezés, felejtés és bocsánat.”

Amikor visszatekintünk az elmúlt ezer esztendőre, láthatjuk, hogy mennyi nehézség, gond, kilátástalan helyzet terhelte országunkat, olykor győzelmekben megerősödve, de a vereségből is a jövőbe vetett bizalommal folytatva az életet. Ferenc püspök atya hangsúlyozta, az elmúlt ezer esztendőnek mi is részesei vagyunk, hiszen szent királyunk 1038-ban ajánlotta fel országát, népét, a szent koronát, a boldogságos Szűz Mária, Nagyboldogasszony oltalmába. Így Mária népe vagyunk.

Ha tanulni akarunk Szent István királytól, akkor magára ézusra kell tekintenünk, hiszen a király is tőle tanulta a bölcsességét. Uralkodása alatt sokszor kemény kézzel kényszerítette a széthúzó törzseket a kereszténység elfogadására. Sajnos ma nagyon sokszor azt tapasztaljuk, hogy a nem keresztény európai gondolkodás ennek megtagadására akar rávenni bennünket.

„Vessétek le a régi embert szokásaival együtt, és öltsétek föl az újat, aki állandóan megújul Teremtőjének képmására a teljes megismerésig” (Kol 3,9-10). Szent Pál üzenetét idézve a főpásztor kifejtette: az új ember, aki Istenhez hasonló, az igazsághoz szabja a tetteit és valóban szent teremtmény. Erre tanít bennünket Szent István. A király abban az időben a környező országokkal — akikkel addig harcban álltunk —, békét teremtett. A szomszédos népek úgy imádkoztak a litániájukban: „a magyarok nyilaitól ments meg Urunk minket”. Szent István tudta, hogy a keresztény egyházhoz kell csatlakoznunk, de nem elég nagy léptékben békét kötni. A szív békéjét is meg kell teremteni, amely belül kezdődik, és az embertársainkkal is ki kell békülnünk.

Ezután Ferenc püspök atya Juhász Ferenc atyának az Adoremusban megjelent elmélkedésére utalva kifejtette, mindezek mellett, hogy István békét teremtett a szomszéd országokkal, zarándokházat épített Rómában, Jeruzsálemben, Konstantinápolyban, Ravennában. Szívügye volt a belső béke és megbocsájtás is. Halála után 1083-ban Szent László király a pápa engedélyével szentté avatta, és amikor ki akarták nyitni a koporsóját, a kőfedelet nem bírták elmozdítani. Ekkor egy apáca égi sugallatra azt mondta: előbb László béküljön ki Salamonnal, akit a visegrádi várba, a Salamon toronyba bezáratott. A megbékélés után azonnal ki tudták nyitni Szent István koporsóját, és akkor találták meg földi maradványait, így a Szent Jobbot is.

A béke az emberekkel, embertársainkkal, szűkebb körünkkel, családtagjainkkal nagyon sokszor átsegít a nehézségeken. Sokszor azt érezzük, mintha egy kőfedél lenne rajtunk. Ha megbékélünk egymással, szeretetben közeledünk egymáshoz, akkor tudunk előre jutni, a problémáinkat megoldani. Szent István erre tanít bennünket, amelyet ő maga is Krisztustól tanult.

Amikor tehát ünneplünk, felidézzük nemzetünk történelmét, megköszönjük Isten kegyelmét, ami megtartott bennünket. De fel kell idéznünk saját életünk történetét is. Ha Isten nélkül élünk, akkor letérünk arról az útról, amelyre Szent István szent jobbja mutat, és amelyet a példabeszédek könyvében is a kinyilatkoztatásból hallottunk: őrizd a szívedet, mert abból indul ki az élet.

Őrizzük tisztán a szívünket, kövessük szentjeink nagyszerű példáját, és akkor leszünk igazán új emberek. Mondjuk ellent a pogányságnak, ragaszkodjunk keresztény értékeinkhez, krisztusi hitünkhöz, ami megtartott bennünket ezer éven keresztül.

Segítsen bennünket Szent István közbenjárására az Úr, hogy az Ő kegyelmével együttműködve tudjunk valóban új emberként, keresztény emberként élni — fejezte be gondolatait Palánki Ferenc megyéspüspök.

Szöveg és fotó: Szabó Dávid

Első, államalapító, szent királyunk, hazánk fővédőszentje életét és művét idézzük fel liturgikus ünnepén, augusztus 20-án.

A magyar törzsek fejedelmei között Géza különleges hatalmi pozíciót vívott ki magának. Nyugat felé fordult, és megnyitotta az ország kapuit a kereszténység előtt. Beengedte az országba Pilgrim passaui püspök követeit. Egyes források szerint a bajor papok egyike keresztelte meg őt és kisgyermek fiát, Vajkot, aki a keresztség vizében és lélekben történt szent újjászületésekor a passaui egyházmegye védőszentje után az István nevet kapta.

Az Érdy-kódex leírása szerint Géza felesége, Sarolta csodálatos álmot látott fia születése előtt. Egy tündöklő, égi fényben megjelent férfi szólt hozzá: bízzál Istenben és légy bizonyos benne, hogy fiat szülsz, ki először visel ebben az országban koronát, és majd a népen királyként uralkodik. A keresztségben az én nevemet add neki. Sarolta kérdezte, hogy ki ő? Mire a férfi így felelt: én vagyok István, a hívők közül legelső, ki Jézusért a mártírkoronát kiérdemeltem.

A Hartvik püspök által a 12. században írt legenda így beszéli el István születését és megkeresztelését: „Közben megszületett a fejedelem Istentől megjövendölt fia, akit a próféta szerint ismert az Úr, még mielőtt a méhben megfogant volna, és akinek, mielőtt megszületett, első vértanúja nevét adta. Ezt Isten kedveltje, Adalbert püspök, hite őszinteségéért a keresztség fehér ruhájába öltöztette, és ő lett lelki gyámola. Akkor az István nevet kapta; hisszük, hogy Isten is ezt akarta, mert ami István a görög nyelvben, korona a latin beszédben. Mivel Isten azt óhajtotta, hogy e világban is királyi hatalom koronázza, s a jövőben váltsa fel az örökké tartó boldogság koronájával, kijelölte őt az örök, el nem múló dicsőség elnyerésére.”

Géza, hogy a kereszténység felvételét és ezzel kapcsolatban a nyugati orientációt biztosítsa, s házának hatalmát megszilárdítsa, kizárta a trónöröklésből versenytársát, Koppányt, és termetre ugyan kicsiny, de jellemben, bátorságban és helytállásban messze kiemelkedő fiát, Istvánt jelölte utódjává. Prágából meghívta Adalbert püspököt, hogy a megtérést elmélyítse. Adalbert bérmálta meg a fejedelmi ifjút. Ő közvetítette 995-ben az István és a bajor hercegnő, Gizella között létrejött házasságot is. Az ifjú trónörökös atyja halálakor, 997-ben vette át a hatalmat.

Azonban véres csatákat kellett még vívnia az ellene fölkelt törzsfőkkel. Koppány fölött Veszprém mellett aratott győzelmet, ezzel megmentette az országot a pogányságba való visszahullástól. A Konstantinápolyban megkeresztelt Gyula és Ajtony leverése pedig Bizánchoz való csatlakozásunk tervét hiúsította meg.

Istvánt diplomáciai és politikai érzéke korának, sőt mondhatni, az egész magyar történelemnek legnagyobb államférfiává avatta. Politikai, vallási és társadalmi szempontból egyaránt ő teremtette meg Magyarországot, ő jelölte ki és biztosította a jövőbe vezető utat népének.

A magyar katolikus egyházat is ő teremtette meg. Szerzetes papokat hívott Bajorországból, Csehországból, Olaszországból – bencéseket, Dél-Magyarországra pedig a görög bazilita rend férfi és női tagjait. Szent Márton hegyén (Pannonhalmán) apátságot alapított. Sok kolostort létesített, amelyek missziós központjai és gyújtópontjai lettek a vallásos s kulturális életnek. István elrendelte a vasárnap megszentelését és minden tíz falu számára templom építését. Saját költségén emelt Esztergomban, palotája közelében székesegyházat, Veszprémben női apátságot építtetett, és fölépítette Budán a Szent Péter és Pál-templomot.

Ami a keresztény vallással és keresztény törvénnyel nem volt összeegyeztethető, annak hadat üzent és büntetéssel sújtotta. Nem nyúlt azonban a régi mondákhoz és énekekhez; a pogány korból származó népszokásokat, ha az új hittel nem ellenkeztek, megőrizte vagy megtöltötte őket keresztény tartalommal.

István a keresztény magyar szellemet külföldön is jelenvalóvá tette: Jeruzsálemben bencés kolostort, Rómában zarándokházat, Konstantinápolyban díszes templomot építtetett.

Egyik fő munkatársa, a 993-ban Prágából érkezett Asztrik szerzetes II. Szilveszter pápához fordult István jogai megerősítéséért. Célja az volt, hogy a keresztény királyság méltóságára emelkedjék, és már eleve kizárjon mindenféle függőséget a német birodalomtól és a szomszédos bajor egyháztól, s országa egyházát az állammal szorosabban egybekapcsolja. Asztrik kieszközölte urának a koronát, az előtte hordozott keresztet és azt az apostoli kiváltságot, hogy püspökségeket alapíthasson és egyházi főméltóságokat nevezhessen ki.

Istvánt az 1000. év karácsonyán kenték föl és koronázták királlyá Esztergomban. Ez egyenlő volt szuverén királyi méltóságra emelésével és apostoli küldetésének elismerésével. A pápától kapott előjogra támaszkodva birodalmának szilárd egyházi szervezetet adott: országát tíz püspökségre osztotta, köztük két érsekséget alapított Esztergomban és Kalocsán.

Mint uralkodó István tudatában volt Isten előtti felelősségének. Ragyogó példája volt ennek, hogy Szent István templomában évente letette hivatalát annak jeléül, hogy csak kölcsön kapta Istentől, és annak bizonyságára, hogy hatalmát Istennek áldozza.

„Miután Krisztus katonája legyőzte az ellenséget, lelki örömmel eltelve elhatározta, hogy minden képességét és minden szándékát az evangélium magjának melegágyává teszi. Alamizsnálkodással és imádkozással töltve idejét gyakran borult a szentegyház padlójára, s könnyeit hullatva bízta Isten akaratára tervének teljesedését, hogy az, aki az Úr nélkül mit se tudna tenni, ha az Ő rendelkezésének betöltése segíti, a kitervelt jót erényes kezdeményezésekkel véghezvihesse.” (Részlet a Hartvik-legendából)
Lelki arculata az Intelmekben (műfaja szerint „fejedelemtükörben”) is kirajzolódik, amely fiának, Imre hercegnek készült. Talán nem maga István írta, de mindenesetre az ő közelében, politikai s erkölcsi elvei értelmében szerkesztették. Többek között a következő uralkodói szabályok találhatók benne: „Uralkodjál szelíden, alázattal, békésen harag és gyűlölködés nélkül! A király koronájának legszebb ékszerei a jótettek; azért illő, hogy a király igazságossággal és irgalmassággal, valamint a többi keresztény erénnyel ékeskedjék. Minden nép saját törvényei szerint él; add meg az országnak a szabadságot, hogy aszerint éljen!”

Szent István élete alkonyát beárnyékolta, hogy fiát, Imre herceget 1031-ben egy vadászat alkalmával egy vadkan halálra sebezte.
Szent királyunk közel hetven éves korában, negyvenkét évi uralkodás után halt meg, 1038. augusztus 15-én, Mária mennybevitelének napján. Halála előtt a Szűzanyának ajánlotta az országot. Így vált Krisztus anyja a magyarok nagyasszonyává.

„... kezét és szemét a csillagokra emelve így kiáltott fel: Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom (vö. Zsolt. 30,6).” (Részlet a Hartvik-legendából)

Ikonográfiai hagyományunkká vált, hogy István királyt legtöbbször úgy ábrázolják, amint az országot és a nemzetet jelképező Szent Koronát a Boldogasszonynak fölajánlja. Ilyen ábrázolás szinte minden katolikus templomunkban látható.

„A szentséggel és kegyelemmel teljes Szent István király azután országlásának negyvenhatodik (sic!) évében, a Boldogságos, mindenkoron szűz Mária mennybemenetelének napján kiragadtatott e hitvány világból és a szent angyalok társaságába került. Eltemették a fehérvári bazilikában, amelyet ő maga építtetett Isten szentséges anyja, a mindenkoron szűz Mária tiszteletére. Sok jel és csoda történt ott e Szent István király érdemeinek közbenjárására, a mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségére és magasztalására, aki áldott legyen örökkön örökké, Ámen.” (István király halálának leírás a Képes krónikában)

István a nép szívében mindinkább legendás hőssé, népe apostolává, védelmezőjévé és Magyarország eszményévé magasztosodott. Benne és vele a korona, királyság és nemzet szinte misztikus egységgé olvadt össze. Sírja sokat látogatott nemzeti búcsújáró hellyé vált; számos imameghallgatás és csoda történt ott.

Szent László király 1083. augusztus 20-án pápai engedéllyel, a magyar püspökök, apátok és előkelők jelenlétében oltárra emeltette Istvánt, Imrével és annak nevelőjével, Gellérttel együtt. Ez akkor egyenértékű volt a szentté avatással.

István tisztelete nemsokára elterjedt az ország határain túl is. XI. Ince pápa 1686 novemberében – Buda visszafoglalása alkalmából – az egész egyházra kiterjesztette szeptember 2-ára helyezett ünnepét. Ma a világegyház augusztus 16-án, a magyar egyház augusztus 20-án ünnepli. Ezen a napon az ünnepi szentmise után minden évben ünnepélyes körmenetben viszik a Szent István-bazilika körül szent királyunk épen maradt jobb kezét, a magyarság legtiszteltebb, szimbolikus jelentőségű ereklyéjét, a Szent Jobbot.

„Köszönjük neked, szent király, hazánkat és önmagunkat, ezt az első ezer évet itt, kérünk, ne vond el rólunk romolhatatlan jobbodat [...] Te vagy legendáink legnagyobbika, István, szent király, aki megnyitottad előttünk az élet kapuját. Amit te tettél, valóban az ég csodája volt, hitet adtál, jövendőt és anyanyelvünk legfigyelemreméltóbb elvont főneveit: józan határú emlékezés, felejtés és bocsánat.”
(Részlet Szabó Magda Amit tettél, az ég csodája volt című írásából)

Istenünk, te Szent István királyt itt a földön országunk koronájával ékesítetted és szentjeid közé emelted. Add kérünk, hogy aki a keresztény hit terjesztője volt hazánkban, legyen Egyházad védelmezője a mennyben. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

Forrás: Magyar Kurír

Az államalapítás ünnepe, augusztus 20-a alkalmából a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapta Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi püspök. A díjat a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye kormányzatának a rendszerváltoztatást követő kialakításában, plébániai rendszerének átszervezésében, valamint szociális és oktatási intézményeinek megalapításában vállalt szerepe elismeréseként Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes adta át augusztus 19-én az Országházban.

A Szent István-i mű az a küldetés, hogy építsük az országot - jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepe alkalmából tartott hétfői díjátadón, az Országházban.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: akkor folytatjuk Szent István országépítő nagy művét, ha mindenki megteszi a saját helyén azt, ami az ő speciális küldetése.
"Ha mindenki a saját helyén kis Szent Istvánként országépítővé válik, akkor tudjuk folytatni Szent István király országépítő művét" - fogalmazott.
A politikus hozzátette: egy kis létszámú nemzet számára csak akkor van megmaradás, ha minden tagjában benne él a tudat, hogy érdemes és büszkeség ehhez a nemzethez tartozni.
Nincs még egy nemzet, amelynek uralkodóháza annyi szentet adott volna a katolikus egyháznak, mint az Árpád-ház, vagy arányait tekintve annyi Nobel-díjas tudósa lenne, mint a magyarságnak - mondta Semjén Zsolt.

További kitüntetett egyházi személyek:

A Magyar Érdemrend középkeresztjével díjazták továbbá Henri Boulad jezsuita szerzetest, teológust, Blanckenstein Miklós pápai prelátust, pestszentimrei plébánost, Lukács László piarista szerzetest, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola alapító rektorát.

A Magyar Érdemrend tisztikeresztjét vehette át Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke.

A Magyar Érdemrend lovagkeresztjével ismerték el Ábrahám Béla szalézi tartományfőnök, Blanckenstein György pápai káplán, szentendrei plébános, Bodó Imre szentszéki tanácsos, kézdiszárazpataki plébános, a Magyar Schönstatti Családmozgalom volt vezetője, Fekete János, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye címzetes esperese, Hajdu Ferenc kanonok, a Székesfehérvári Egyházmegye általános helynöke, Lupták György, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspökhelyettese, Pótor László nyírmeggyesi református lelkipásztor, Radnainé Egervári Ágnes, a Katolikus Szeretetszolgálat főigazgatója, Tóth András kanonok, nagykátai iskolai lelki vezető, Trajtler Gábor teológus, orgonaművész munkásságát.

A Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehette át Bóna Zoltán Sándor, dunavarsányi református lelkipásztor, Bordi János szentszéki tanácsos, pálpataki plébános, Dénes Zoltán Mihály címzetes kanonok, újirázi plébános, Fejes Rudolf Anzelm apát, váradhegyfoki premontrei prépost-prelátus, Lázár Alpár Tibor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársa,Paskó Csaba kelebiai plébános, zenepedagógus, mesterszakács, Solymári Dániel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi kapcsolatainak vezetője, Szabó Gyula mezőörsi plébános, a Magyar Műhely Közhasznú alapítvány elnöke, Szabó László piarista szerzetes, sátoraljaúlyhelyi misszióvezető, Tihanyi Gábor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat.

Bosák Nándor, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye első megyéspüspökének életútja:

1939. december 28-an született a mai Szlovákia területén található Taksonyfalván. Néhány évvel később kitelepítették a családjával együtt a Kálmánháza mellett található tanyavilágba.

Debrecenben a Fazekas Mihály Gimnáziumban érettségizett 1958-ban. Teológiai tanulmányait a budapesti Hittudományi Akadémián kezdte. 1959-ben állami nyomásra a Központi Papnevelő Intézet növendékeinek többsége a szeminárium elhagyására kényszerült, így került az Egri Hittudományi Főiskolára. 1963. június 13-an szentelték pappá az Egri Bazilikában.

Kápláni szolgálatát 1963-ban Sajószentpéteren kezdte, majd még abban az évben Sirokra helyezték, ahol 1965-ig szolgált. 1965-68-ig Verpeléten, 1968-tól 1970-ig Miskolc-Mindszenten, 1970 és 1974 között Mezőkövesden, végül 1974-77 között Eger-Belvárosi plébánián volt káplán.

1977 és 1993 között az Egri Hittudományi Főiskola teológiai tanára volt, 1977-től 1990-ig ugyanott spirituálisként, majd 1993-ig rektorként működött.

1993, május 31-én nevezte ki Szent Il. Janos Pál pápa az újonnan alapított Debrecen- Nyíregyházi Egyházmegye élére, püspökszentelése és beiktatása június 15-én volt Debrecenben a Szent Anna-székesegyházban. Az újonnan létrehozott egyházmegye első püspökeként az egyházmegye megszervezésével feladata volt a szükséges épületek biztosítása, az egyházkormányzat kialakítása, a plébániai rendszer átszervezése és a más-más hagyományokkal rendelkező (különböző egyházmegyéktől hozzácsatolt) területek egységbe forrasztása. Működése alatt több oktatási és szociális intézményt alapított.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencián alelnöke 2000–2005; az MKPK Állandó Bizottság tagja 2005–2010; Katolikus Hivatásgondozó Intézet elnöke 1995 –2012; MKPK Liturgikus Bizottságának elnöke 2006–2015. Miután 75. életévét betöltötte, 2015. szeptember 21-én Ferenc papa elfogadta lemondását és az egyházmegye második püspökének Palánki Ferenc korábbi egri segédpüspököt nevezte ki. Az új püspök beiktatásáig (2015. november 14-ig), mint apostoli kormányzó vezette az egyházmegyét. Nyugdíjasként aktívan bekapcsolódik az egyházmegye életébe mindazokkal a szolgálatokkal, melyekre megkérik.

Bosák Nándor püspök atya az idei esztendőben ünnepli 80. születésnapját.

Korábbi kitüntetései és elismerései: Debrecen Varos díszpolgára — 2009; Bocskai-dij — 2010.

Örömhír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Forrás: MTI
Fotó: Törő András püspöki titkár

Mint arról már korábban hírt adtunk, a „Legyen öröm az iskolakezdés!” címmel szervezett országos gyűjtés során befolyt támogatásból az egyházmegyénk családjai is részesültek. Mészáros László, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Karitász igazgatója a kerületeinkben adta át az adományokat. Augusztus 19-én, a polgári plébániára, valamint Debrecenben a Szent Anna plébániára érkeztek a környező települések karitászcsoport vezetői, akik a pénzadományt (5 000 Ft/család) az otthon szervezett gyűjtés során begyűjtött tanszerekkel, iskolatáskákkal egészítik ki.
A debreceni Szent Anna karitász csoport tagja a Debrecen Megyei Jogú Város Karitatív Testületének, ahol szintén gyűjtést kezdeményeztek a rászoruló családok megsegítésére. Ennek köszönhetően a karitász csoportunk még 20-25 család támogatását biztosítja.
Az egyházmegyénk az országos Katolikus Karitász „Legyen öröm az iskolakezdés!” című segélyakcióján befolyt támogatásból egymillió Ft értékű utalványt tudott kiosztani.

A Katolikus Karitász szervezet célja, hogy az országos összefogás során mintegy hatezer gyermeknek segíthessenek még az iskolakezdés első napjaiban.

A szervezet iskolakezdési akciója 2019. augusztus 1-jétől szeptember 15-ig tart.

A Katolikus Karitász a külhoni magyar településeken is támogatást nyújt a diákoknak: iskolatáskákat, tanszereket visz több kárpátaljai és vajdasági településre.
Az ebben az időszakban érkező hívásokat, adományokat az iskolás gyermekek támogatására fordítják.

A 1356-os adományvonal hívásával – egy hívás 500 Ft támogatást jelent –, online adományozással pedig a szervezet honlapján – www.karitasz.hu – keresztül támogathatjuk a családokat.
Egy hívás egy színesceruza-készletet, tíz hívás egy iskolatáskát, míg ezer hívás száz gyermek támogatását segítheti. 25 millió forintból ötezer iskolás támogatása valósulhat meg.
A Katolikus Karitász központi bankszámláján is várja az adományokat, „Iskolakezdés” megnevezéssel: Raiffeisen Bank 12011148–00124534–00100008.

Örömhír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök Kálmán József atyát — korábban Fényeslitke plébánosát —, ez év augusztus 1-től a debreceni Szent Család-templom plébánosává nevezte ki. Kálmán József beiktatási szentmiséjét augusztus 18-án tartották a Szent Család-templomban. A szentmisét Palánki Ferenc megyéspüspök mutatta be.
Fodor András püspöki helynök, az egyházközség előző plébánosa a püspöki hivatalban gazdasági helynökként továbbra is folytatja munkáját.

A plébánosi beiktatás szertartásának bevezetőjében felolvasták Kálmán József atya diszpozícióját, amelynek értelmében megtartva ministráns- illetve hivatásgondozó referensi beosztását, 2019. június 31-i hatállyal felmentést kapott a Fényeslitkén betöltött plébánosi, illetve a kisvárdai Szent László Katolikus Gimnáziumban végzett iskolalelkészi beosztásból, és augusztus 1-i hatállyal kinevezést kapott a debreceni Szent Család Plébániára plébánosnak, valamint a Svetits Intézetbe hitoktatónak.
A megyéspüspök a plébánia bölcs vezetéséhez kérte Isten bőséges kegyelmét, a Magyarok Nagyasszonya hathatós oltalmát és Szent László király, egyházmegyénk védőszentjének közbenjárását József atya életére.
Ezt követően Kálmán József, a debreceni Szent Család plébánia újonnan kinevezett plébánosa a kezét az Evangéliumra helyezve kötelessége teljesítésére plébánosi esküt tett.
„Esküszöm, hogy törvényes főpásztorom iránt tiszteletet és engedelmességet tanúsítok, a reám bízott plébánia életének lelki gondozását Isten kegyelmében a legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint végzem.....”

Az eskü szavai után a megyéspüspök ünnepélyesen átadta az új plébánosnak a templom kulcsát, az evangélium könyvét és a miséző kelyhet ezekkel a szavakkal:
„Vedd a templom kulcsát légy szent házának gondos őre, legyen e hajlék otthona a megfáradtaknak, vigasztalója a szomorúaknak, egyesítője Isten rábízott népének, hogy e hajlékban mindig a Mennyei Atya gyermekeinek érezzék magukat.
Vedd az evangélium könyvét, hirdesd az örömhírt az Úr Jézus megbízásából, légy híveid bátorítója, lelkük erősítője, az Isteni igazságoknak bátor bajnoka és megőrzője.
Ismerd az Úr kelyhét, mutasd be a szentmise áldozatot magad és híveid nevében szent buzgósággal, hogy Krisztus áldozata a te szavadra jelenvalóvá váljék híveid között Isten dicsőségére és a lelkek épülésére.”

A főpásztor homíliájában továbbfolytatva e gondolatokat kifejtette: a kulcs, Isten igéje és a kehely nemcsak a szentmise eszközei, hanem azon jelképek, amelyek kifejezik a plébános feladatát. A papi hatalmat jelképező kulcs nem evilági hatalomra, hanem a szeretet hatalmának képességére mutat, amely megnyitja az emberek szívét a Szentírás üzenetére. A szentmise bemutatásához szükséges kehely — a kenyér és a bor — Jézus Krisztus szeretetét, jóságát, értünk vállalt áldozatát teszi jelenvalóvá, és táplálékul szolgál lelkünknek.

Jézus azt mondta: „Azért jöttem, hogy tüzet bocsássak a földre; s mennyire szeretném, ha már fellobbanna!” (Lk 12,49). Milyen tűzről van szó? Ez a tűz nem más, mint az Isten iránti vágyakozás, amely mindenki szívében jelen van. Minden ember vágyakozik a boldogságra, csak azt nem tudják, hogy az maga Isten. A lelkesedés, amellyel az apostolok elindultak és hirdették az evangéliumot, a Szentlélektől van. Mindenki személyre szabottan megértette, felfogta Isten szeretetét, és megkapta a személyre szabott küldetését. Ilyen értelemben mindannyiunknak megvan a maga küldetése, amely nem más, minthogy felébresszük a vágyakozást Isten iránt az emberek szívében, hogy Ő töltse be életüket és létrejöjjön az igazi találkozás ember és ember közötti is.
Vianney Szent János mondja, a szív az után vágyakozik, amit a legjobban szeret. A kapzsi a vagyon, a pénz után, a gőgös ember a megtiszteltetés, a siker után, a parázna a testi élvezetek után, de az igaz ember Isten után vágyakozik, az Isten szíve pedig az ember után.
Ez a két vágy, Isten és ember egymás utáni vágyakozása találkozik minden szentmisében, imádságban, minden olyan esetben, amikor együtt van Isten és az ember.
Jöjjenek létre ezen találkozások Kálmán József plébános szolgálata alatt is, kapjon új lendületet, lelkesedést ahhoz az isteni szeretethez, amiről Jézus beszél, hogy ezzel a lelkesedéssel, tűzzel, minden nehézség, vagy meg nem értés ellenére is hűségesen, kitartóan töltse be ezt a szolgálatot. Győzzön a szeretet életében, mert Isten már győzött. — fejezte be gondolatait Palánki Ferenc megyéspüspök.

Kálmán József Nyíregyházán született 1983. január 17-én. Pappá szentelték Nyíregyházán, 2007. június 16-án. Kápláni szolgálatát 2007-2009-ig Kisvárdán, 2009-2011-ig Újfehértón, 2011-2012-ig Polgáron végezte. 2012-2019-ig Fényeslitkén előbb plébániai kormányzóként, majd plébánosként szolgálta az egyházközséget. 2019. augusztus 1-től a debreceni Szent Család egyházközségben folytatja szolgálatát.

Kovács Ágnes
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei karitász minden évben lelki felfrissülésre várja az egész évben áldozatos munkát végző munkatársait. Ezúttal Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója tart lelkigyakorlatot a karitatív munkában résztvevőknek 2019.11.14 – 2019.11.16-ig Máriapócson.

A lelkigyakorlat programja:

2019. November 14

16.00 – Érkezés Máriapócsra
17.00 – Veni Sancte és Szentségimádás a Bazilikában
18.00 – Vacsora
19.00-től Bemutatkozás, kötetlen beszélgetés Csaba testvérrel
21.30 - Egyéni ima, pihenés

2019. November 15

06.00 – Ébresztő, egyéni ima, készülődés a szentmisére
07.00 – Szentmise
08.00 – Reggeli
08.30 – 09.30 Csaba testvér elmélkedése (1. előadás)
09.30 - 10.00 Szünet, ima, beszélgetés
10.00 – 11.00 Csaba testvér elmélkedése (2. előadás)
11.00 – 11.30 Szünet, ima, beszélgetés
11.30 – Közös készülődés, Úrangyala imádkozás
12.30 – 13.30 Ebéd
14.00 – 15.00 Csaba testvér elmélkedése (3. előadás)
15.00 – 15.30-Szünet, elcsöndesedés, pihenő
15.30 – 16.30- Csaba testvér elmélkedése (4. előadás)
16.30 – 17.00- Szünet, az eddig hallottakról elmélkedés, beszélgetés
17.30 – 18.30- Vacsora
18.30 – 21.00 – Előadások megbeszélése, kérdések megvitatása
21.00 – 21.30 – Elmélkedés, ima, gyónási lehetőség
22.00 – Alvás

2019. November 16

06.00 – Ébresztő, Reggeli ima
07.00 – Püspöki szentmise a Bazilikában
08.00 – Reggeli
09.00 – 10.00 Csaba testvér útravaló gondolatai
10.00 – 12.30 lehetőség van kérdéseinket föltenni, Csaba testvérrel beszélgetni, szentgyónást végezni, elcsöndesedni, imádkozni a Könnyező Szűzanya lábánál.
12.30-tól ebéd, utána hazautazás

Örömhír Sajtóiroda

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Karitász a mai nappal megkezdi az iskolakezdési támogatás kiosztását az egyházmegye kerületeiben (augusztus 16-án, Nyíregyházán, Rakamazon, Kisvárdán, Fehérgyarmaton, Mátészalkán, augusztus 19-én pedig Debrecenben és Polgáron).
Az egyházmegyénk az országos Katolikus Karitász „Legyen öröm az iskolakezdés!” című segélyakcióján befolyt támogatásból is részesült így azzal együtt összesen egymillió Ft- értékű utalványt tud kiosztani. A pénzadományt — amelyet Mészáros Lászlótól, a szervezet egyházmegyei igazgatójától vesznek át a települések karitászcsoport vezetői —,  a csoportok önálló akciói során a településeken begyűjtött tanszerekkel, iskolatáskákkal egészítenek ki.

A Katolikus Karitász szervezet célja, hogy az országos összefogás során mintegy hatezer gyermeknek segíthessenek még az iskolakezdés első napjaiban.
„A Katolikus Karitász abban szeretne segíteni, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel induljon az iskolába” – hangsúlyozta Écsy Gábor, a segélyszervezet országos igazgatója a segélyakció elindításakor. — „Minden évben sok gyermek megfelelő eszközök, ruházat és tanszerek nélkül kezdi meg az iskolát. Számos család a megélhetés költségeit csökkenti, és kevesebbet költ élelmiszerre, ruhára, vagy nem fizeti be a szolgáltatási számlákat azért, hogy az iskolai költségeket rendezni tudja. Más családok hitelből oldják meg az iskolakezdést, így súlyos terhet jelent számukra a részletek törlesztése, más, a megélhetés szempontjából fontos költség kifizetése pedig bizonytalanná válik. Az anyagi hátrányok, az éhezés, a nélkülözés, az eszközök hiánya jelentősen befolyásolhatják a diákokat a tanulás során. A szegénység miatt kialakuló szégyenérzet, önbizalomhiány, a szegényes megjelenés, a megfelelő iskolai tanszerek, eszközök hiánya, a rendszertelen és nem minőségi étkezés mind hatással vannak a tanulásra és az iskolai közösségi létre. Ezért nagyon fontos, hogy minden lehetséges módon próbáljuk meg csökkenteni azokat a hátrányokat, amelyek a szegény családok gyermekeit érintik.” (Magyar Kurír)

Az ország tizenhat egyházmegyéjében nyolcszáz csoport és tízezer önkéntes segíti a segélyszervezet munkáját. A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében 60 csoport 1 100 önkéntese vesz részt a karitatív szolgálatban.

A szervezet iskolakezdési akciója 2019. augusztus 1-jétől szeptember 15-ig tart. Az ebben az időszakban érkező hívásokat, adományokat az iskolás gyermekek támogatására fordítják. A Katolikus Karitász a külhoni magyar településeken is támogatást nyújt a diákoknak: iskolatáskákat, tanszereket visz több kárpátaljai és vajdasági településre.

A 1356-os adományvonal hívásával – egy hívás 500 forint támogatást jelent –, online adományozással pedig a szervezet honlapjánwww.karitasz.hu keresztül támogathatjuk a családokat.
Egy hívás egy színesceruza-készletet, tíz hívás egy iskolatáskát, míg ezer hívás száz gyermek támogatását segítheti. 25 millió forintból ötezer iskolás támogatása valósulhat meg.

A Katolikus Karitász központi bankszámláján is várja az adományokat, „Iskolakezdés” megnevezéssel: Raiffeisen Bank 12011148–00124534–00100008.

Örömhír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye


NEKtek! – Veletek!
Készüljünk együtt
az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye központi programja 2018-2019
Debrecenben a Megtestesülés Templomban
(4032 Debrecen Borbíró tér 9.)

PROGRAM

Naptár

« Augusztus 2019 »
H K Sze Cs P Szo V
      1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31