Az ember igazán az emberi szóra tud hallgatni - Rózsafüzér-társulatok találkozóját tartották Debrecenben
A debreceni Szent László Domonkos Plébánia Rózsafüzér Társulata városi találkozóra hívott minden érd...
Terméskiállítást, termésáldást és nagyszülős napot tartottak a Szent László óvodában, Kisvárdán
„Itt van az ősz, itt van újra, szép, mint mindig, énnekem...” – méltatja Petőfi ezt a csodaszép évsz...
A legkisebb dolognak is, amit szeretetből teszünk, nagy értéke van - Az egyeki iskolások is csatlakoztak a világméretű kezdeményezéshez
Október a rózsafüzér hónapja. Ekkor figyelmünk még inkább Szűz Máriára szegeződik és hozzá fohászkod...
A forrás előttünk folyik, ha szomjan maradunk, az a mi hibánk - Plébániai munkatársak lelkinapját tartották a Forrásnál
A Tiszacsegei Templomért Alapítvány és a Szent József Plébánia 2019. október 12-én, a templom búcsún...
Az ember igazán az emberi szóra tud hallgatni - Rózsafüzér-társulatok találkozóját tartották Debrecenben
Az ember igazán az emberi szóra tud hallgatni...
Terméskiállítást, termésáldást és nagyszülős napot tartottak a Szent László óvodában, Kisvárdán
Terméskiállítást, termésáldást és nagyszülős napot tartottak a Szent...
A legkisebb dolognak is, amit szeretetből teszünk, nagy értéke van - Az egyeki iskolások is csatlakoztak a világméretű kezdeményezéshez
A legkisebb dolognak is, amit szeretetből teszünk, nagy...
A forrás előttünk folyik, ha szomjan maradunk, az a mi hibánk - Plébániai munkatársak lelkinapját tartották a Forrásnál
A forrás előttünk folyik, ha szomjan maradunk, az...
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye hírei

Az egyházmegye területén található kilenc kórházban — a kórházlelkészek mellett — immár civil lelkigondozók segítik a betegek gyógyulását, az orvosok, nővérek munkáját a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálata. Az új szervezet Debrecen,Teleki utca 7. szám alatt található központját Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök áldotta meg 2019. augusztus 30-án. Az eseményen részt vett Felföldi László általános püspöki helynök, dr. Hegyi Henrik Dénes, a kisvárdai Felső-Szabolcsi Kórház főigazgatója, Béres Nándor egyházmegyei gazdasági igazgató, valamint a kórházlelkészség civil és pap munkatársai is.

A Római Katolikus Kórházlelkészi Szolgálat megalakulásával az egyházmegye területén 9 kórházban (Debrecen – Klinikák, Kenézy Gyula Kórház, Nyíregyháza – Jósa András Kórház, Nagykálló – Sántha Kálmán Szakkórház, Mátészalka – Mátészalkai Kórház, Fehérgyarmat – Fehérgyarmati Kórház, Vásárosnamény – Szatmár-Beregi Kórház, Kisvárda – Felső-Szabolcsi Kórház, Berettyóújfalu – Gróf Tisza István Kórház) vannak jelen a főállású beteglátogatók, lelkigondozók és római katolikus papok, akik az egyházmegye alkalmazottai.
Tevékenységüket a Klinikai Lelkigondozók Ökumenkus Egyesületének (KLÖE) Etikai kódexe alapján végzik, együttműködve a kórház dolgozóival. Fő feladatuk a beteglátogatás, a lelkigondozói beszélgetés, mely során nem tanácsot, okos válaszokat adnak, hanem odafigyelést, együttérzést, megértést és időt ajándékoznak a betegeknek. Papjaink mindemellett a szentségek kiszolgáltatásában is a betegek segítségére sietnek. A beteglátogató, a lelkigondozó a kórházban dolgozó „beszélgető ember", aki meghallgat mindent, amit a beteg el szeretne mondani: gondjait, problémáit, félelmeit vagy örömét. A beteg ember együttérzésre, megértésre számíthat, arra, ha megosztja terheit, könnyebb lesz azokat viselni. A beteglátogató, a lelkigondozó segít választ keresni miértekre, a beteg további életútjának kérdéseire, s a beszélgetéssel kapcsolatban természetesen titoktartás kötelezi.
Köztudott, hogy a betegek gyógyulásában fontos szerepet játszik a mentális állapotuk, pszichés státuszuk. Ennek a folyamatnak támogatói tudnak lenni a lelkigondozóink, beteglátogatóink. — hangsúlyozta Berényiné dr. Felszeghy Márta egyházmegyei koordinátor a házszentelőn mondott gondolataiban.

A vezető azt is hozzátette, hogy már tavasszal megszületett a kórházlelkészség megalapításának gondolata, majd hamarosan elkezdődött a szolgálathoz kapcsolódó beteglátogatók munkája, akik lelkigyakorlaton, továbbképzéseken készültek a nagy feladatra. A koordinátor köszönetét fejezte ki a Váci Egyházmegyében működő kórházlelkészség munkatársainak is, akik az induláshoz segítséggel, tanácsokkal látták el a debreceni központú szolgálatot.

Az új lehetőségtől a kórházi dolgozók kezdetben idegenkedtek, de rövid idő elteltével megismerték a lelkigondozók munkájának a betegekre gyakorolt pozitív hatását. A szakember szerint hiányzik az egészségügyben a lelkigondozói tevékenység, mert a nővéreknek a napi teendőik mellett nincs idejük beszélgetni a beteggel. Ezt igyekszik orvosolni a kórházlelkészi szolgálat jelenleg egy-egy fő delegálásával.

Berényiné Márta azt is elmondta, hogy a lelkigondozók, beteglátogatók munkaeszköze a saját lelkük. Éppen ezért nagyon fontos, hogy lehetőséget biztosítsanak a feltöltődésre, megerősödésre. A munkatársak hetente találkoznak, esetmegbeszélést, szupervíziót tartanak, de az elsődleges módszer, a legnagyobb erőforrás viszont az Istenbe vetett hitük.

Palánki Ferenc megyéspüspök az eseményen elhangzott gondolataiban azt hangsúlyozta, hogy az egyik legfontosabb lelkipásztori terület a kórházlelkészség, a betegekről való gondoskodás, Jézus szeretetét képviselve. Majd az evangéliumból Jézus búcsúbeszédével bátorította a jelenlévő beteglátogatókat, kiemelve, Jézus megígérte, hogy velünk lesz mindennap a világ végezetéig, a szeretetével akar jelen lenni minden ember mellett, ehhez munkatársakat választ, akik képviselik Őt, azon betegek életében is, akik Isten vigasztalását igénylik.

A megyéspüspök fontosnak tartja a civil munkatársak jelenlétét a pasztorális munkában, evangelizációban, hiszen a papok nem jutnak el mindenhová. Mint mondta, sokan igénylik a személyes, vigasztaló beszélgetést, a meghallgató, nyitott szívű, szeretetteljes jelenlétet, amelyre a világi munkatársak alkalmasak. Ahhoz, hogy a beteglátogató munkatársak hosszú távon tudják végezni a szolgálatukat, szükség van időnként feltöltődésre, regenerálódásra, újabb motivációkra, beszélgetésekre, amelyeket ebben az új központban majd megtehetnek. Mi emberek gyengék vagyunk, sokszor nem tudjuk teljesíteni feladatainkat, elerőtlenedünk, ha a szenvedő emberrel találkozunk, de Isten megerősít bennünket, hogy azzal a vígasszal tudjunk hozzájuk fordulni, amit Isten szeretetéből merítünk.

„Több szívet azokba a kezekbe” — idézte Kovács Levente kamilliánus szerzetes, nyíregyházi kórházlelkész az eseményen rendalapítójuk, Lellisi Szent Kamill gyakran emlegetett gondolatát. A szerzetes atya örömét fejezte ki azért, hogy az egyházmegye főállású munkatársakkal is a beteglátogatás ügye mellé áll, hiszen a több ezer beteg közül sokan igényelnék a beteglátogatók jelenlétét. Levente atya hangsúlyozta, az integrált gyógyításban, nemcsak a fizikai, hanem a lelki gyógyulásra is összpontosítani kell, ebben lesz nagy segítség az beteglátogatók munkája. Szolgálatuk során Isten szeretete válik jelenvalóvá.

Dr. Hegyi Henrik Dénes kisvárdai főigazgató az interjú során elhangzott gondolataiban örvendetes kezdeményezésnek tartja a kórházlelkészség megalapítását. A kórházat nagyvállalatnak nevezte, ahol biztosítják a beteg számára szükséges személyi és tárgyi feltételeket a gyógyulásra váró betegek részére. Sajnos sok esetben ennek ellenére sem következik be a gyógyulás, mert a betegeknek hiányzik a lelki megerősítés, a megnyugvás.

Majd két oldalról közelítette meg a kérdést. Vannak műtétre készülő betegek, akiknél a várakozás feszültségét tudja oldani a lelkigondozó — ez egy rövid távú támogatás — és vannak, akik krónikus betegként több hónapot is eltöltenek a kórházakban, őket a hozzátartozók nem tudják minden nap meglátogatni. A beteglátogató ezt a nehézséget tudja feloldani és megerősíteni a beteget abban, hogy a küzdelmet ne adja fel.

A Római Katolikus Kórházlelkészi Szolgálat elérhetőségei:

Központja: 4024 Debrecen, Varga utca 4. / 4024 Debrecen, Teleki utca 7.
Egyházmegyei koordinátor: Berényiné dr. Felszeghy Márta, 06 / 30 / 153 6760

DEBRECENI EGYETEM, KLINIKÁK
Geréné Sárga Monika, beteglátogató 06/30/174 5855
Tóth László, római katolikus pap 06/30/627 2230

DEBRECENI EGYETEM, KENÉZY GYULA KÓRHÁZ
Láng Tibor, Pálné Erika, beteglátogató 06/30/153 6150
Laczkó Zsolt, kórházlelkész 06/30/954 1361

NYÍREGYHÁZA - JÓSA ANDRÁS KÓRHÁZ
Molnár Tünde, beteglátogató 06/30/256 9269
Kovács Levente Gyula, római katolikus pap, 06/30/503 1715
Jakus Ottó, római katolikus pap, 06/20/519 9302

NAGYKÁLLÓ - SÁNTHA KÁLMÁN SZAKKÓRHÁZ
István Judit, beteglátogató 06/30/185 7230
Ruszki Gábor, római katolikus pap 06/70/384 3384

MÁTÉSZALKA - MÁTÉSZALKAI KÓRHÁZ
Farkas Istvánné Elza, beteglátogató 06/30/419 0527
Heidelsperger István, római katolikus pap 06/30/968 6931

FEHÉRGYARMAT - FEHÉRGYARMATI KÓRHÁZ
Szabó Róbertné Tóth Anikó, beteglátogató, 06/70/261 7374
Bökő Péter, római katolikus pap 06/30/466 3865

VÁSÁROSNAMÉNY - SZATMÁR-BEREGI KÓRHÁZ
Jónás Julianna, beteglátogató 06/20/284 1765
Marossy József, római katolikus pap 06/30/454 5498

KISVÁRDA - FELSŐ-SZABOLCSI KÓRHÁZ
Dolhainé Szűcs Rita, beteglátogató 06/30/645 6449
Katona István, római katolikus pap 06/20/594 0269

BERETTYÓÚJFALU - GRÓF TISZA ISTVÁN KÓRHÁZ
Bagdi Erzsébet, beteglátogató 06/20/219 5448
Mészáros Krisztina, beteglátogató 06/30/784 7998
Rákóczi Jenő, római katolikus pap, 06/30/580 3501

Kovács Ágnes
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A rendezvényen, melyet augusztus 29-én, Debrecenben, a Megtestesülés-templomban tartottak, az intézmények lelkivezetői, mintegy 700 pedagógusa, valamint az iskolák településeinek polgármesterei vettek részt. A vendégek között köszönthettük Komolay Szabolcsot, Debrecen alpolgármesterét is. Az egyházmegye iskoláiban több mint 6000 tanuló kezdi meg a 2019/20-as tanévet.

A rendezvény nyitányaként Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök Veni Sancte szentmisét mutatott be a jelenlévő iskolalelkészekkel.
A főpásztor homíliájában arról beszélt, hogy Jézus tanítványokat gyűjtött maga köré, akiknek megmutatta, hogyan kell élni, szeretni, jelen lenni közösségeikben, hogyan pihenjenek, dolgozzanak, és miként legyenek kapcsolatban a szőlőtővel, mint szőlővesszők. Jézus bennünket is meghív, hogy tanítványai legyünk, amely hivatásunkról sokszor elfeledkezünk. A megyéspüspök hangsúlyozta, a pedagógusok adják tovább tanítványaiknak azon életmódot, viselkedést, világnézetet, melyet Krisztustól tanultak. Így a pedagógusok példaként állhatnak diákjaik előtt, hogy ők is megélhessék a tanítványságot, tanúságot téve az Istennel való kapcsolatukról.

Ferenc püspök atya Keresztelő Szent János vértanúságának ünnepére tekintve elmondta, üdvözülni csak vértanúsággal lehet. Beszélünk fehér vértanúságról is, amely egy egész életen át tartó mindennapi kereszthordozást, életáldozat meghozatalát jelenti. Meglátszik-e rajtunk ez a fehérvértanúság: hogyan teljesítjük hivatásunkat, adjuk át életünket mások szolgálatára, megfelelünk-e kötelességeinknek?

A püspök atya e kérdésre válaszolva elmondta: Jézus nem azt ígérte, hogy könnyű lesz az Ő követése, hanem, hogy nap mint nap vegyük fel keresztünket, és ha ebben mindvégig állhatatosan kitartunk, üdvözülni fogunk. Ehhez az áldozatvállaláshoz viszont kevés az erőnk. Ezért együtt kérjük a Szentlélek segítségét, támogasson bennünket a jó elhatározásainkban, jó döntések meghozatalában, hogy türelmesek és szeretetteljesek legyünk a ránk bízottakkal.
Majd felolvasta Nemeshegyi Péter SJ atyának a Szentlélek halk adományaiért szóló imádságát, amelyre oly nagy szüksége van azoknak, akik emberekkel foglalkoznak:

„Jöjj és segíts, állhatatos és csöndes Szentlélek, hogy felfedezzük halk adományaidat, a béketeremtés képességét, a lelkesítésre való képességet, az igazság kimondásának művészetét, a meghallgatni tudást, hogy a bonyolultat egyszerűnek lássuk, és hogy nyugvópont legyünk. Add a beleérzés képességét, a gyermeki rácsodálkozás képességét és azt, hogy az örömhírről mindig örömmel tudjunk tanúságot tenni.”

Ezekre nagy szükségünk van ahhoz, hogy mindennapi életünket mások szolgálatára állítva tanúsítsuk, hogy a kereszténység nem a szenvedés, a zsugorodás vallása, hanem az örömé, az Isten felé, egymás felé megnyílás, a szeretet, az öröm vallása. Segítsen bennünket a Szentlélek, hogy hiteles tanúságot tudjunk tenni intézményeinkben is – fejezte be gondolatait a megyéspüspök.

A szentmise után prof. dr. Pusztai Gabriella D.Sc. (Debreceni Egyetem) A pedagógusok szerepe a keresztény nevelés folyamatában címmel tartott előadást.
A professzor asszony statisztikai adatokkal kiegészített kutatási eredményeiről beszélt, összehasonlítva többek között az állami és az egyházi iskolákat, amely a tanulók létszámát tekintve ez utóbbiaknál emelkedő tendenciát mutat. Az előadó hozzátette, az egyházi intézmények számbeli gyarapodása főleg a 2010-es évektől kezdve kimagasló.

Mint mondta, érdemes megnézni az iskolák térbeli elhelyezkedést is. A keleti országrész jelentős részt vállal az egyházi oktatásban. A 90-es években is lehetett látni, hogy az intézményhiányos térségben indultak el inkább egyházi iskolák, ma már egyfajta társadalmi küldtetés rajzolódik ki ebből. Ennek vannak fontos konzekvenciái. A tanulók speciális társadalmi és vallásos közegből érkeznek. A 2011 es népszámlálási statisztikák szerint belterületi változatosság itt is tapasztalható. A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyéhez két közigazgatási megye tartozik, ahol igen eltérő adatok tapasztalhatóak.

Míg Hajdú-Bihar megyében, mely országos szinten a legkevésbé vallásos terület, a lakosság 47 %-a vallja magát valamilyen felekezethez tartozónak, addig Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében – ez a leginkább élenjáró terület – ezen adat 70 %-ot mutat. Bár a 47-50 % országos átlaghoz viszonyítva ez kedvező adatként jelentkezik, de ez még nem jelent gyakorló vallásosságot.

Pusztai Gabriella országos kompetenciamérés adatai alapján tájékoztatta a jelenlévőket az egyházi iskolák eredményességi mutatóiról. A továbbtanulás tekintetében is magasabb az aránya az egyházi iskolákban járóknak. A felekezeti iskola mindig egy kicsit messzebbre, magasabbra juttatja a gyermekeket, eredményesebben befolyásolja a diákok közérzetét, érdeklődésüket.
Az is érdekes adatként szolgált, hogy milyen munkatípusban gondolkodnak az egyházi iskolákban végzett fiatal felnőttek. Döntéseikben általában nem a pénz dominál, hanem inkább az érdeklődési körük, képesek kevesebb pénzért több energiát fordítani munkájuk elvégzéséhez.

A felmérések a diákok véleményéről is tájékoztatnak, akik személyes odafigyelést érzékelnek az egyházi iskolákban, tanáraikkal megbeszélhetik a magánéleti problémáikat, jövőterveiket.
Az eddig leírtakon túl Pusztai Gabriella számtalan pozitív adattal erősítette még az egyházi iskolák pozitív jelenlétét, eredményességét a társadalmunkban.

A tanévnyitón Molnár Katalin EKIF főigazgató is tartott előadást Értékek és értékátadás az új tanévben címmel. Beszédét három gondolat köré csoportosította: a szentek életében hogyan jelennek meg az értékek, mit tartunk értéknek, és milyen értékeink vannak az egyházmegyei köznevelési intézményeinkben, valamint hogyan tudjuk ezeket átadni.

Bevezető gondolataiban azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedek alatt az emberi értékrend alaposan átalakult, gyakran mondjuk: „a feje tetejére állt a világ”. Válságba kerültek az értékeink: az alázat, az irgalmasság leértékelődött, kikerült az emberek szívbeli szótárából, s helyébe az öndicsőítés, az én-központúság került. Régen tűrhetetlen volt, ha valaki szájára vette Isten nevét, ma úton útfélen halljuk; mára ez már megszokottá vált. Valaha léteztek általánosan elfogadott abszolút erkölcsi értékek, mára az emberiség elutasítja azokat. Helyébe lép a Mammon, a karrier, az önmegvalósítási kényszer, de mindez lelki béke és megnyugvás, boldogság nélkül. A világ ezeket kínálja az „értékpalettáján”.

Mit tartunk értéknek? Milyen értékeink vannak? Hogyan tudjuk átadni az intézményeinkben? – tette fel a kérdést az előadó, s intézményi példákkal, élethelyzetekkel igyekezett választ adni. Kifejtette, hogy érték a tanulóink számának folyamatos növekedése is. A 2018-2019-es tanévet 775 óvodás, 2939 általános iskolás, 1752 középiskolás, 819 AMI-s diák és 342 kollégista zárta a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében. Továbbá értéknek számítanak a tanulmányi eredményeink és az, hogy Isten munkatársai vagyunk.

Az értékeknek a meghatározásában a mi számunkra Isten Igéje a mérce, és ennek átadására törekszünk hivatásunk gyakorlása során.

Molnár Katalin főigazgató befejező gondolataiban az emmauszi tanítványok lángoló szívére utalva elmondta, a belső tűz nem hagy nyugodni, ezt az élményt meg kell osztani a többiekkel. Ha ég bennem ez a tűz, én is útnak indulok, én is el szeretném mondani másoknak. Jézus utánunk jön, mellénk szegődik újra és újra. Ha meg tudom nyitni a szívemet, ha ki tudom mondani azt, ami bánt, ha meg tudom hallgatni Jézust, ő ismét lángra lobbantja szívemet, élővé teszi reményemet, megerősíti hitemet. Ezzel az élő reménnyel, lángoló hittel induljunk a most következő tanévre! – hangsúlyozta az EKIF főigazgató.
(Molnár Katalin teljes előadása az Örömhír szeptemberi számában olvasható.)

Hagyomány, hogy ezen az ünnepen átadják a magasabb vezetői, intézményvezetői megbízatásokat.
Palánki Ferenc megyéspüspök pályáztatás nélkül újabb 5 évre szóló intézményvezetői megbízatást adott át Popovics Ferencné (fülöpi köznevelési intézmény), Kirilla Pál (egyeki köznevelési intézmény) és Rozinka Mihály (ajaki köznevelési intézmény) igazgatóknak.
Teljesen új és 5 évre szóló megbízást adott át Tormássiné Kapitány Ágotha (nyíregyházi köznevelési intézmény) és Kaszásné Tóth Judit intézményvezetőknek (kisvárdai köznevelési intézmény).

Ezen ünnepségen Szent Gellért-díjakat is adományoztak.

A díjat a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alapította azzal a céllal, hogy lehetőséget teremtsen a katolikus közoktatásban végzett kiemelkedő munka elismerésére. A kitüntetésnek méltó rangja van, a dolgozók erkölcsi elismerését és megbecsülését jelenti, akik emberi tulajdonságaikkal, szakmai tudásukkal a testület előtt követendő példát tanúsítanak. A díjakat Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök adta át.

A Szent Gellért-díj ezüst fokozatát kapta Soltész Katalin, a mátészalkai Széchenyi István Katolikus és Német Nemzetiségi Általános Iskola és Óvoda intézményvezető helyettese, Gubikné Virga Margit óvodapedagógus, az Ajaki Tamási Áron Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Bölcsőde munkaközösség vezetője. A Szent Gellért-díj arany fokozatát kapta Bódi István, az Egyeki Szent János Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatóhelyettese.

Kovács Ágnes
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Bákonyi János 2019. augusztus 1-től Fényeslitke plébánosaként folytatja papi szolgálatát. Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök az egyházközség jelenlétében iktatta be a plébánost az augusztus 25-én bemutatott szentmisén.

Bákonyi János atya a szentmisén ünnepélyes keretek között esküt tett, hogy legjobb tudása szerint, Isten iránti szeretettől vezérelve fogja vezetni a reá bízott híveket.
Majd a főpásztortól átvette a templom kulcsát, az evangéliumot és a miséző kelyhet, mint a plébánosi hivatás jelképeit. A püspök atya imáinkba ajánlotta János atyát és kérte, hogy az egyházközösség támogassa őt feladatai ellátásában.
Mi, a fényeslitkei hívek megígérjük, hogy irányítását elfogadjuk és segítjük Őt szolgálatában.

Bákonyi János 1977-ben született Kisvárdán, pappá szentelték 2003. június 14-én, Nyíregyházán. Kápláni szolgálatát Mátészalkán kezdte, majd 2004-2006-ig az újfehértói egyházközséghez került. 2006-2008-ig posztgraduális képzésen vett részt Rómában, ezt követően 2010-ig szolgált a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Főplébánián. Ez idő alatt hitoktatói feladatokat is ellátott a nyíregyházi Szent Imre Gimnáziumban, majd 2010-2019-ig az iskola lelkivezetője volt. 2014-2015-ig plébániai kormányzó a nyíregyházi Kertvárosi Plébánián, ugyanitt 2017-ig plébános. 2017-19-ig Nyíregyházán egyetemi lelkészként ifjúságpasztorációs feladatokkal bízzák meg. 2019. augusztus 1-től pedig Fényeslitke plébánosaként folytatja lelkipásztori szolgálatát.

Szenesné Tóth Ágnes hitoktató, Fényeslitke

2019. augusztus 28., szerda 15:55

Énekkaros tábort tartottak Kisvárdán

Néhány évvel ezelőtt, amikor bekerültem a kisvárdai Szent László Kicsinyek Kórusába, nem gondoltam volna, hogy minden nyári szünet vége felé egy programdús énekkaros táborban vehetek részt. Ez év nyarán is eseményekben gazdag táborral zártuk az előző tanévet.

Az énekkaros tábor mindig is megalapozza közösségünk következő évét. Ilyenkor nyáron a szórakozás mellett tudunk többet foglalkozni az énekekkel. Van alkalmunk az énekkaron belül több barátot szerezni, és beavatni az új tagokat. Faragó Sanyi bácsi a szervezés során ügyel arra, hogy a próbák mellett sok élménnyel gazdagodjunk, és mindenki jól érezze magát. A programok közül nem maradhat ki a mozi sem.
De hogyan is zártuk a táborunkat?
Vasárnap római katolikus ifjúsági énekes szentmisén szolgáltunk, ahol a hívek is velünk énekeltek. Majd Linzenbold József atya áldásával énekkarosok, szülők és tanárok útnak indultunk, ugyanis a tábort külföldi kirándulás koronázta meg. A szállásunk egy kis lengyel faluban, Tyliczben volt, onnan utaztunk át Szlovákiába. Hétfőn Bártfára kirándultunk, és a régi városháza épületében berendezett múzeumot látogattuk meg. Miután megismerkedtünk a város középkori gótikus templomával, egyházi énekekkel mutatkoztunk be a Szent Egyed-templom látogatóinak. Majd a bártfafürdői strandon elfoglaltuk a medence 1/3 részét és kivívtuk magunknak a medencefelügyelő sípszóját. Rendkívül jól éreztük magunkat. A hétfői nap utolsó programja Krynica kalandparkja volt Lengyelországban. A bátrabb szülők és szülői engedéllyel rendelkező nagyobb diákok paintballozni mentek, de nem kis bátorság kellett a kalandparkot végigmászóknak sem. A kiváló programot és a biztonságunkat garantáló lengyel fiataloknak meglepetéssel kedveskedtünk. Hálából igazgatónő vezetésével egy lengyel köszöntőt énekeltünk el, ami valóban nagy örömet szerzett. Nagyon fáradtan utaztunk vissza a szállásunkra, ahol közös flekkenezéssel zártuk a napot.
Másnap az Alacsony-Tátrában elhelyezkedő Dobsinai-jégbarlangba látogattunk. Szétfagytunk a -2 °C fokban, de ennek ellenére csodálatos látványban volt részünk.
Franciska nővérnek is sok hálával tartozunk, mert az összes programon részt vett, így nyelvi problémáink sem adódtak, ő fordított szlovák és lengyel nyelvről.
Az utolsó program a lézerharc volt Miskolcon, egy nagyon különleges hangulatú helyen. Miután közel kétórás küzdelem után „szétlőttük” Sanyi bácsit, elégedetten, vidáman, elfáradtan és új élményekkel gazdagodva indultunk haza.
Köszönjük ezt a fantasztikus tábort!

Monostory Sarolt résztvevő

Tanévnyitó tanácskozást tartottak a köznevelési és szociális intézmények magasabb vezetői (intézményvezetők és gazdaságvezetők) részére 2019. augusztus 28-án, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Püspöki Hivatalában. Az értekezleten a 2018/2019-es tanév szakmai és gazdasági értékelése, a 2019/2020-as tanév indítása, feladatok egyeztetése volt napirenden.

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök üdvözölte a vezetőket, és örömét fejezte ki azért, hogy kiváló közösségek vannak jelen az egyházmegyei fenntartású intézményekben. Külön köszöntötte az új igazgatókat, Tormássiné Kapitány Ágothát, a nyíregyházi Szent Imre- és Kaszásné Tóth Juditot, a kisvárdai Szent László köznevelési intézmények új vezetőit.

Emlékeztette továbbá a jelenlévőket az egyházmegyei fenntartású intézmények küldetésére, amely a működtetésen túl az evangelizálás, Isten dicsőségének szolgálata, mindezek eredményeként pedig a mennyország megvalósulása közösségeinkben.

„Te ébreszted föl bennünk magasztalásod örömét, mert magadért teremtettél bennünket és nyugtalan a szívünk, míg meg nem nyugszik benned.” A főpásztor Szent Ágoston püspök gondolatát idézve hangsúlyozta, az ember nyugtalansága abból ered, hogy nem az Istenben akar megnyugodni. Szent Ágoston Vallomásai-ból is kiderül, hogy hányatott ifjúsága volt erkölcsi téren is, mígnem 33 éves korában megtért a keresztény hitre. Amikor rátalált a kereszténységre így fogalmazott: „Íme, belül voltál, én pedig kívül, és kint kerestelek... " „Kívánom, hogy ez a belső gazdagság kerüljön a felszínre az intézményekben” — fogalmazott a püspök atya.

Ezután az intézményvezetők és iskolalelkészek kapcsolatáról osztott meg néhány gondolatot a jelenlévőkkel, kiemelve az együttműködő munkát. Hangsúlyozta, az iskola vezetője az igazgató, az iskolai lelki programok (osztály-lelkigyakorlatok, az egyházmegyei programok) felelőse pedig az iskolalelkész. Tervezés alatt áll a lelkigyakorlatok megszervezését segítő program is, ami az iskolalelkészek munkáját meg fogja könnyíteni.
A főpásztor utalt továbbá a közelgő, szeptember 11-i iskolalelkészi összejövetelre, amelyen néhány hitoktató is jelen lesz. A továbbképzésként megvalósuló találkozót Elek László jezsuita atya tartja.
Végül Palánki Ferenc püspök atya bejelentette, hogy a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye új jogtanácsosa dr. Béres Diána lesz, aki 2019. szeptember 3-tól kezdi meg hivatali munkáját.

A 2018/2019-es tanév szakmai munkájának értékelését, amely a fenntartó kötelező feladata, Molnár Katalin EKIF főigazgató prezentálta. A 10 köznevelési intézmény tanév végi tantestületi értekezletein személyesen részt vett, az intézmények tanév végi beszámolóinak tanulmányozásával együtt elemezte az elvégzett szakmai munkát, értékelte az iskolák eredményességét; alakította ki a fenntartói véleményt, amely az egyházmegye honlapján megtalálható.

Kiemelte, hogy több területen (matematika érettségi, matematika tantárgyi átlagok, az OKM mérések) javultak az eredményeink.

Az elmúlt tanév kiemelt fenntartói feladatai – az egyházmegyei helyi rendünk szerint – maradéktalanul megvalósultak. Sikeresen előreléptünk a következő oktatási és nevelési célok megvalósításában, amelyek a nevelés-oktatás színvonalának megtartása, az elért eredményeknek a megőrzése, a keresztény értékrend mélyítése, az intézményi hitélet programjainak gazdagítása, vonzóvá tétele, a tanulói motiváció további erősítése, sikeres beiskolázás, egyházmegyei óvodai munkaközösség kialakítása és működtetése; élménypedagógia – élményiskola megvalósítása. Továbbá a szülők mind nagyobb számú bevonása a lelki életbe, a lelki programokba; a fenntartói stratégiai tervben megfogalmazottak teljesítése; digitális módszertani kultúra fejlesztése; a képességek szabad kibontakoztatása a felzárkóztatás és a tehetséggondozás eszközeivel; érzelmi intelligencia erősítése a diákok és a felnőttek körében is; a lemorzsolódással érintett tanulók számának csökkentése ; a tanulói mulasztások csökkentése.

A főigazgató ismertette a 2019/2020-as tanév helyi rendjét, a kiemelt rendezvényeket:
egyházmegyei óvodai munkaközösségi tanácskozás – házigazda: mátészalkai intézmény,
Sakkpalota program (egyházmegyei szakmai nap) – házigazda: mátészalkai intézmény
LegoR program (egyházmegyei szakmai nap) – házigazda: kisvárdai intézmény
angol kéttanítási nyelvi program (egyházmegyei szakmai nap) – házigazda: debreceni intézmény
óvodai szakmai fenntartói ellenőrzés folytatása – kisvárdai, debreceni intézmény
tanórák látogatása: osztályfőnöki, matematika, első osztályos tanítók, 4. osztályos tanítók – házigazda debreceni intézmény.

A szakmai tanácskozás témája volt még a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók számának csökkentése egyházmegyei és intézményi szinten, s ezeknek a diákoknak a segítése, valamint az NKt. és a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításainak értelmezése, megbeszélése; a szakképzésben várható változásokra való felkészülés is.

A tanévnyitón Béres Nándor egyházmegyei gazdasági igazgató tájékoztatójában kitért az intézményi költségvetések – pótköltségvetések elkészítésére és beadásának határidejére. Bejelentette a gazdasági és szakmai fenntartói ellenőrzéseket, és ehhez adott szakmai segítséget a magasabb vezetőknek.

Örömhír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Alig egy év alatt, 365 millió forintos állami támogatással épült fel Fehérgyarmaton a Járási Hivatal, melynek ünnepélyes átadására 2019. augusztus 22-én került sor.

Az ünnepségen részt vett dr. Gulyás Gergely kancellária miniszter, Román István megyei kormánymegbízott, Seszták Oszkár, a Megyei Közgyűlés elnöke, dr. Tilki Attila, a térség országgyűlési képviselője, dr. Vinnai Győző és Kovács Sándor országgyűlési képviselők. A történelmi egyházakat Szócska Ábel görögkatolikus püspök, Papp Tibor görögkatolikus főhelynök, Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspöke, Derencsényi István lelkészi főjegyző, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökhelyettese képviselte. Szatmárnémetiből Pataki Csaba, a romániai Szatmár megye tanácselnöke, valamint Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere érkezett az ünnepélyes átadásra. Beregszászból Guti László, a Beregszászi főkonzulátus első beosztott konzulja osztozott a város s a járás eme örömében, hogy egy új, korszerű, akadálymentes épületet sikerült a fehérgyarmati Járási Hivatal feladatainak felépíteni.

A Himnusz eléneklését követően Karaova Magdolna, a Járási Hivatal vezetője köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, hogy a hivatalban dolgozó tisztviselők mások szolgálatára esküdtek fel, s igyekeznek legjobb tudásuk szerint, empatikusan kiszolgálni az itt élő, s a hivatalt felkereső embereket. A hivatal lelkét az emberek alkotják - hangsúlyozta, de a lélek mellett szükséges a test is, a megfelelő körülmények, megfelelő épület megteremtése, mely megfelel a kor kihívásainak, elvárásainak. Felhívta a figyelmet, hogy a hivatalban 50 település közel 40000 lakosának szolgálatát látják el. Albert Schweitzert idézve zárta gondolatait: Csak azok lesznek igazán boldogok, akik keresték és megtalálták, hogyan lehet másokat szolgálni.

Ezt követően dr. Péter Csaba, a város polgármestere köszönte meg a hivatalvezető asszony együttműködését, az 5 éves közös munkát, hogy míg a járási hivatal a polgármesteri hivatalban működött, egyetértésben tudtak együtt dolgozni.
Polgármester úr hangsúlyozta, hogy a 2013. évi közigazgatási reform óta a járási hivatalok - benne a kormányablakokkal - igazi sikertörténetté váltak.

Dr. Tilki Attila, a térség országgyűlési képviselője emlékeztette a jelenlévőket, hogy az isteni gondviselés mindig igazgatja sorsunkat, a hivatalt, ez különösen igaz a projektre, a helyszínre, s az időpontra is. Utalt államalapító Szent István királyunkra, aki megteremtette a magyar közigazgatást, a magyar vármegyerendszert, majd emlékezett Jékey Sándor főszolgabíró munkásságára is, akinek a lakosság különböző ügyeinek intézése volt hasonlóan a feladata, mint a járási hivatal esetén. Felhívta a figyelmet, hogy egy fontos jellemzőnek kell igaznak lenni mindenkire: "semmi sem emel fel, csakis az alázat, s semmi sem taszító le, csakis a gőg és a kevélység". Ez lehet az iránytű mindennapi életünk során.

Dr. Román István a megyei kormányhivatal munkáját ismertette, számadatokkal alátámasztva, érzékeltetve, miért fontos ez az ünnep. A számos, sokrétű feladataiknak immár Fehérgyarmaton is jobb körülmények között tudnak eleget tenni. Móricz Zsigmond gondolatait alapul véve "nincs az az állapot, hogy még jobbat, még többet ne tudjon elképzelni magának az ember. A vágyak és az igények a lehetőségekkel nőnek". Tapasztalható, hogy a jó gazdasági teljesítmény milyen lehetőségeket kínál számunkra.

Dr. Gulyás Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy a hivatalban dolgozó tisztviselők feladata azért nagyon fontos, mert ők az állam arca az állampolgárok felé.
S bár a polgármesteri hivatallal való kényszerű társbérlet szívélyes viszonyt eredményezett, az új épület alkalmas arra, hogy a magas színvonalú ügyintézéshez szükséges feltételek maximálisan adottak legyenek. Az itt dolgozók feladata és felelőssége, hogy akik a saját ügyüket szeretnék elintézni, valóban elégedetten távozzanak az épületből.

Miniszter úr beszédét követően a történelmi egyházak képviselői megáldották s megszentelték az épületet, Isten áldását kérték a tisztviselőkre, hogy soha ne hunyjon ki szívükből az önzetlen felebaráti szeretet és áldozatkészség, ahogy a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspöke, Palánki Ferenc püspökatya megfogalmazta. Áldást kértek a hivatalt felkereső polgárokra is.

A szalag átvágásával folytatódott az ünnepség. A szalagot átvágta dr. Gulyás Gergely, dr. Román István, dr. Tilki Attila, Seszták Miklós, és dr. Péter Csaba.

Tarpai Viktória, a beregszászi Illyés Gyula Színház művésze Babits Mihály Áldás a magyarra című versét szavalta el.

Pásztor Csaba túristvándi népművelő tolmácsolásában Cseh Tamás dalok hangzottak el gitárkísérettel.

Dr. Kádár Brigitta sajtóapostol
Fehérgyarmat

A debreceni Szent István-templomban búcsúi szentmisével és koszorúzással ünnepelték az államalapító és egyházszervező szent királyunkat augusztus 20-án. A szentmise főcelebránsa és szónoka Juhász Imre újfehértói plébános volt.

„Könyörögjünk Istenünk. Te Szent István királyt, itt a földön országunk koronájával ékesítetted és szentjeid közé emelted. Add, kérünk, hogy aki a keresztény hit terjesztője volt hazánkban, legyen egyházad védelmezője a mennyben Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.” — Az egyházközség nevében ezen imádságos szavak után koszorúzták meg a templomkertben található Szent István királyt ábrázoló szobrot. Az ünnepség agapéval végződött.

A hívek adományából Bíró Lajos szobrászművész által készített egész alakos Szent István-szobrot 2013. augusztus 20-án áldották meg a debreceni Szent István-templom kertjében a templom fennállásának 75. évfordulóján.

Zelenák Annabella

Fotó: Hlács Tünde

Szent István király ünnepén Bosák Nándor nyugalmazott püspök atya mutatott be ünnepi szentmisét Geszteréden a település szabadidőparkjában. A hagyomány szerint erre az ünnepre és az új kenyér megáldására készülve a település közösségei „templomot építenek”, virágba öltöztetik, feldíszítik a természet adta árnyékos parkot, méltó helyet készítve az Oltáriszentségnek. Az ünnepi szentmisén a görögkatolikus felekezet képviselői is részt vettek, valamint családjaik körében a településről elszármazó Bacskai József, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára, Szabó József Geszteréd polgármestere és Kemény József alpolgármester.

A szentmisén a Képmás Zenekar teljesített zenei szolgálatot, dallamaik már ismertek a geszterédi hívek előtt, hiszen gyakori vendégek a település közösségi alkalmain.
Bosák Nándor püspök atya beszédében azt hangsúlyozta, hogy Szent István királyt, mint vezetőt, országépítőt tiszteljük, akire hálával és köszönettel tekintünk, hiszen a Kárpát-medencében nemcsak vezette népünket, hanem ezer év óta tartó, minden próbát kiálló szervezetet, közösséget, országot alapított. Személyét nemcsak politikai vonatkozásban ünnepeljük, hanem mint szentre tekintünk, hiszen a saját élethivatásában — akár egyéni vagy családi körülményeit nézve — azt a feladatot, amit Isten rábízott, minden vonatkozásban a krisztusi mintához kiemelten, hősi módon, példamutatóan megvalósította.
Szent Istvánt a nemzet, benne a keresztények és az egész Egyház, mint legkiválóbb tagját ünnepli. Nemcsak a csodálatunkat, hálánkat fejezzük ki azért, amit tőle kaptunk, hanem meg kell keresnünk azon vonatkozási pontokat, amelyek életünkre vonatkozóan útmutatást jelenthetnek.
Nándor püspök atya az államalapító király életéből egy mozzanatot emelt ki: az ország társadalmi rendjét megszervezve létrehozta a megyerendszert, a vallási élet irányítására, szervezésére 10 püspökséget alapított az országban, elrendelte a templomépítést minden 10. faluban és a vasárnap megtartását, hogy hétről hétre a hívek találkozhassanak Krisztus tanításával és egymással, hogy ne csak a magunk kenyerével, hanem Isten dolgaival is foglalkozzanak. Ez a királyi rendelet a vallási közösségi életet alapozta meg.

Bosák püspök atya azt is kiemelte, hogy a magyar király felismerte a közösség megalapozásának szükségességét. A templomok építése ezt a célt is szolgálta, hiszen az Isten háza nemcsak vallási értelemben, hanem közösségben is összegyűjt bennünket. Szikla, amely szilárd, krisztusi alapot jelent egyéni, közösségi életünkben, családunkban. Akkor lesz a társadalmi közösségünk is szilárd, ha annak tagjai, vezetői sem a saját útjukat járják, hanem életükben van viszonyulási pont.

Szent István király ünnepén tehát ezen példamutató értékeket tartjuk szem előtt, mert a szentistváni elvek, megoldások, gyakorlatok — ahogyan az ország, családja és saját élete sorsát intézte —, felemelték, megtartották őt. Így azok a mi életünknek is alapjai lehetnek.

Amikor köszöntjük őt és hálát adunk életéért, akkor ezen útmutatásokat szeretnénk egyre jobban megérteni és életünk alapjává tenni. Szent István ünneplése tehát nemcsak a múltba tekintés, hanem útmutatás mindennapi életünkre, hogy példája 1000 év után is élő, éltető, útmutató ajándék legyen számunkra.

A szentmise végén Kerekes László atya, Geszteréd plébánosa mondott köszönetet mindenkinek a jelenlétéért, valamint gratulált Bosák Nándor püspök atyának az augusztus 20-a alkalmából kapott Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetésért. Ezt követően a püspök atya megáldotta az új kenyeret, amelyeket Szabó József polgármester elsőként a falu legidősebb férfi és női lakójának, majd a vendégeknek adott át köszönete és hálája jeléül.

Kovács Ágnes
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök augusztus 20-án, Szent István király ünnepén a Debreceni Virágkarnevált kezdő ökumenikus kenyérmegáldás ünnepélyes pillanatai után a Szent Anna-székesegyházban mutatott be szentmisét.

Homíliájának bevezetőjében Szabó Magda debreceni írónőt idézte, aki reformátusként is mélyen tisztelte Szent István királyt. Amit tettél, az ég csodája volt című írásában ezt írja:
„Köszönjük neked, szent király, hazánkat és önmagunkat, ezt az első ezer évet itt. Kérünk, ne vond el rólunk romolhatatlan jobbodat. Te vagy legendáink legnagyobbika, István szent király, aki megnyitottad előttünk az élet kapuját. Amit tettél, valóban az ég csodája volt, hitet adtál, jövendőt, s anyanyelvünk legfigyelemreméltóbb elvont főneveit, józan határú emlékezés, felejtés és bocsánat.”

Amikor visszatekintünk az elmúlt ezer esztendőre, láthatjuk, hogy mennyi nehézség, gond, kilátástalan helyzet terhelte országunkat, olykor győzelmekben megerősödve, de a vereségből is a jövőbe vetett bizalommal folytatva az életet. Ferenc püspök atya hangsúlyozta, az elmúlt ezer esztendőnek mi is részesei vagyunk, hiszen szent királyunk 1038-ban ajánlotta fel országát, népét, a szent koronát, a boldogságos Szűz Mária, Nagyboldogasszony oltalmába. Így Mária népe vagyunk.

Ha tanulni akarunk Szent István királytól, akkor magára ézusra kell tekintenünk, hiszen a király is tőle tanulta a bölcsességét. Uralkodása alatt sokszor kemény kézzel kényszerítette a széthúzó törzseket a kereszténység elfogadására. Sajnos ma nagyon sokszor azt tapasztaljuk, hogy a nem keresztény európai gondolkodás ennek megtagadására akar rávenni bennünket.

„Vessétek le a régi embert szokásaival együtt, és öltsétek föl az újat, aki állandóan megújul Teremtőjének képmására a teljes megismerésig” (Kol 3,9-10). Szent Pál üzenetét idézve a főpásztor kifejtette: az új ember, aki Istenhez hasonló, az igazsághoz szabja a tetteit és valóban szent teremtmény. Erre tanít bennünket Szent István. A király abban az időben a környező országokkal — akikkel addig harcban álltunk —, békét teremtett. A szomszédos népek úgy imádkoztak a litániájukban: „a magyarok nyilaitól ments meg Urunk minket”. Szent István tudta, hogy a keresztény egyházhoz kell csatlakoznunk, de nem elég nagy léptékben békét kötni. A szív békéjét is meg kell teremteni, amely belül kezdődik, és az embertársainkkal is ki kell békülnünk.

Ezután Ferenc püspök atya Juhász Ferenc atyának az Adoremusban megjelent elmélkedésére utalva kifejtette, mindezek mellett, hogy István békét teremtett a szomszéd országokkal, zarándokházat épített Rómában, Jeruzsálemben, Konstantinápolyban, Ravennában. Szívügye volt a belső béke és megbocsájtás is. Halála után 1083-ban Szent László király a pápa engedélyével szentté avatta, és amikor ki akarták nyitni a koporsóját, a kőfedelet nem bírták elmozdítani. Ekkor egy apáca égi sugallatra azt mondta: előbb László béküljön ki Salamonnal, akit a visegrádi várba, a Salamon toronyba bezáratott. A megbékélés után azonnal ki tudták nyitni Szent István koporsóját, és akkor találták meg földi maradványait, így a Szent Jobbot is.

A béke az emberekkel, embertársainkkal, szűkebb körünkkel, családtagjainkkal nagyon sokszor átsegít a nehézségeken. Sokszor azt érezzük, mintha egy kőfedél lenne rajtunk. Ha megbékélünk egymással, szeretetben közeledünk egymáshoz, akkor tudunk előre jutni, a problémáinkat megoldani. Szent István erre tanít bennünket, amelyet ő maga is Krisztustól tanult.

Amikor tehát ünneplünk, felidézzük nemzetünk történelmét, megköszönjük Isten kegyelmét, ami megtartott bennünket. De fel kell idéznünk saját életünk történetét is. Ha Isten nélkül élünk, akkor letérünk arról az útról, amelyre Szent István szent jobbja mutat, és amelyet a példabeszédek könyvében is a kinyilatkoztatásból hallottunk: őrizd a szívedet, mert abból indul ki az élet.

Őrizzük tisztán a szívünket, kövessük szentjeink nagyszerű példáját, és akkor leszünk igazán új emberek. Mondjuk ellent a pogányságnak, ragaszkodjunk keresztény értékeinkhez, krisztusi hitünkhöz, ami megtartott bennünket ezer éven keresztül.

Segítsen bennünket Szent István közbenjárására az Úr, hogy az Ő kegyelmével együttműködve tudjunk valóban új emberként, keresztény emberként élni — fejezte be gondolatait Palánki Ferenc megyéspüspök.

Szöveg és fotó: Szabó Dávid

Első, államalapító, szent királyunk, hazánk fővédőszentje életét és művét idézzük fel liturgikus ünnepén, augusztus 20-án.

A magyar törzsek fejedelmei között Géza különleges hatalmi pozíciót vívott ki magának. Nyugat felé fordult, és megnyitotta az ország kapuit a kereszténység előtt. Beengedte az országba Pilgrim passaui püspök követeit. Egyes források szerint a bajor papok egyike keresztelte meg őt és kisgyermek fiát, Vajkot, aki a keresztség vizében és lélekben történt szent újjászületésekor a passaui egyházmegye védőszentje után az István nevet kapta.

Az Érdy-kódex leírása szerint Géza felesége, Sarolta csodálatos álmot látott fia születése előtt. Egy tündöklő, égi fényben megjelent férfi szólt hozzá: bízzál Istenben és légy bizonyos benne, hogy fiat szülsz, ki először visel ebben az országban koronát, és majd a népen királyként uralkodik. A keresztségben az én nevemet add neki. Sarolta kérdezte, hogy ki ő? Mire a férfi így felelt: én vagyok István, a hívők közül legelső, ki Jézusért a mártírkoronát kiérdemeltem.

A Hartvik püspök által a 12. században írt legenda így beszéli el István születését és megkeresztelését: „Közben megszületett a fejedelem Istentől megjövendölt fia, akit a próféta szerint ismert az Úr, még mielőtt a méhben megfogant volna, és akinek, mielőtt megszületett, első vértanúja nevét adta. Ezt Isten kedveltje, Adalbert püspök, hite őszinteségéért a keresztség fehér ruhájába öltöztette, és ő lett lelki gyámola. Akkor az István nevet kapta; hisszük, hogy Isten is ezt akarta, mert ami István a görög nyelvben, korona a latin beszédben. Mivel Isten azt óhajtotta, hogy e világban is királyi hatalom koronázza, s a jövőben váltsa fel az örökké tartó boldogság koronájával, kijelölte őt az örök, el nem múló dicsőség elnyerésére.”

Géza, hogy a kereszténység felvételét és ezzel kapcsolatban a nyugati orientációt biztosítsa, s házának hatalmát megszilárdítsa, kizárta a trónöröklésből versenytársát, Koppányt, és termetre ugyan kicsiny, de jellemben, bátorságban és helytállásban messze kiemelkedő fiát, Istvánt jelölte utódjává. Prágából meghívta Adalbert püspököt, hogy a megtérést elmélyítse. Adalbert bérmálta meg a fejedelmi ifjút. Ő közvetítette 995-ben az István és a bajor hercegnő, Gizella között létrejött házasságot is. Az ifjú trónörökös atyja halálakor, 997-ben vette át a hatalmat.

Azonban véres csatákat kellett még vívnia az ellene fölkelt törzsfőkkel. Koppány fölött Veszprém mellett aratott győzelmet, ezzel megmentette az országot a pogányságba való visszahullástól. A Konstantinápolyban megkeresztelt Gyula és Ajtony leverése pedig Bizánchoz való csatlakozásunk tervét hiúsította meg.

Istvánt diplomáciai és politikai érzéke korának, sőt mondhatni, az egész magyar történelemnek legnagyobb államférfiává avatta. Politikai, vallási és társadalmi szempontból egyaránt ő teremtette meg Magyarországot, ő jelölte ki és biztosította a jövőbe vezető utat népének.

A magyar katolikus egyházat is ő teremtette meg. Szerzetes papokat hívott Bajorországból, Csehországból, Olaszországból – bencéseket, Dél-Magyarországra pedig a görög bazilita rend férfi és női tagjait. Szent Márton hegyén (Pannonhalmán) apátságot alapított. Sok kolostort létesített, amelyek missziós központjai és gyújtópontjai lettek a vallásos s kulturális életnek. István elrendelte a vasárnap megszentelését és minden tíz falu számára templom építését. Saját költségén emelt Esztergomban, palotája közelében székesegyházat, Veszprémben női apátságot építtetett, és fölépítette Budán a Szent Péter és Pál-templomot.

Ami a keresztény vallással és keresztény törvénnyel nem volt összeegyeztethető, annak hadat üzent és büntetéssel sújtotta. Nem nyúlt azonban a régi mondákhoz és énekekhez; a pogány korból származó népszokásokat, ha az új hittel nem ellenkeztek, megőrizte vagy megtöltötte őket keresztény tartalommal.

István a keresztény magyar szellemet külföldön is jelenvalóvá tette: Jeruzsálemben bencés kolostort, Rómában zarándokházat, Konstantinápolyban díszes templomot építtetett.

Egyik fő munkatársa, a 993-ban Prágából érkezett Asztrik szerzetes II. Szilveszter pápához fordult István jogai megerősítéséért. Célja az volt, hogy a keresztény királyság méltóságára emelkedjék, és már eleve kizárjon mindenféle függőséget a német birodalomtól és a szomszédos bajor egyháztól, s országa egyházát az állammal szorosabban egybekapcsolja. Asztrik kieszközölte urának a koronát, az előtte hordozott keresztet és azt az apostoli kiváltságot, hogy püspökségeket alapíthasson és egyházi főméltóságokat nevezhessen ki.

Istvánt az 1000. év karácsonyán kenték föl és koronázták királlyá Esztergomban. Ez egyenlő volt szuverén királyi méltóságra emelésével és apostoli küldetésének elismerésével. A pápától kapott előjogra támaszkodva birodalmának szilárd egyházi szervezetet adott: országát tíz püspökségre osztotta, köztük két érsekséget alapított Esztergomban és Kalocsán.

Mint uralkodó István tudatában volt Isten előtti felelősségének. Ragyogó példája volt ennek, hogy Szent István templomában évente letette hivatalát annak jeléül, hogy csak kölcsön kapta Istentől, és annak bizonyságára, hogy hatalmát Istennek áldozza.

„Miután Krisztus katonája legyőzte az ellenséget, lelki örömmel eltelve elhatározta, hogy minden képességét és minden szándékát az evangélium magjának melegágyává teszi. Alamizsnálkodással és imádkozással töltve idejét gyakran borult a szentegyház padlójára, s könnyeit hullatva bízta Isten akaratára tervének teljesedését, hogy az, aki az Úr nélkül mit se tudna tenni, ha az Ő rendelkezésének betöltése segíti, a kitervelt jót erényes kezdeményezésekkel véghezvihesse.” (Részlet a Hartvik-legendából)
Lelki arculata az Intelmekben (műfaja szerint „fejedelemtükörben”) is kirajzolódik, amely fiának, Imre hercegnek készült. Talán nem maga István írta, de mindenesetre az ő közelében, politikai s erkölcsi elvei értelmében szerkesztették. Többek között a következő uralkodói szabályok találhatók benne: „Uralkodjál szelíden, alázattal, békésen harag és gyűlölködés nélkül! A király koronájának legszebb ékszerei a jótettek; azért illő, hogy a király igazságossággal és irgalmassággal, valamint a többi keresztény erénnyel ékeskedjék. Minden nép saját törvényei szerint él; add meg az országnak a szabadságot, hogy aszerint éljen!”

Szent István élete alkonyát beárnyékolta, hogy fiát, Imre herceget 1031-ben egy vadászat alkalmával egy vadkan halálra sebezte.
Szent királyunk közel hetven éves korában, negyvenkét évi uralkodás után halt meg, 1038. augusztus 15-én, Mária mennybevitelének napján. Halála előtt a Szűzanyának ajánlotta az országot. Így vált Krisztus anyja a magyarok nagyasszonyává.

„... kezét és szemét a csillagokra emelve így kiáltott fel: Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom (vö. Zsolt. 30,6).” (Részlet a Hartvik-legendából)

Ikonográfiai hagyományunkká vált, hogy István királyt legtöbbször úgy ábrázolják, amint az országot és a nemzetet jelképező Szent Koronát a Boldogasszonynak fölajánlja. Ilyen ábrázolás szinte minden katolikus templomunkban látható.

„A szentséggel és kegyelemmel teljes Szent István király azután országlásának negyvenhatodik (sic!) évében, a Boldogságos, mindenkoron szűz Mária mennybemenetelének napján kiragadtatott e hitvány világból és a szent angyalok társaságába került. Eltemették a fehérvári bazilikában, amelyet ő maga építtetett Isten szentséges anyja, a mindenkoron szűz Mária tiszteletére. Sok jel és csoda történt ott e Szent István király érdemeinek közbenjárására, a mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségére és magasztalására, aki áldott legyen örökkön örökké, Ámen.” (István király halálának leírás a Képes krónikában)

István a nép szívében mindinkább legendás hőssé, népe apostolává, védelmezőjévé és Magyarország eszményévé magasztosodott. Benne és vele a korona, királyság és nemzet szinte misztikus egységgé olvadt össze. Sírja sokat látogatott nemzeti búcsújáró hellyé vált; számos imameghallgatás és csoda történt ott.

Szent László király 1083. augusztus 20-án pápai engedéllyel, a magyar püspökök, apátok és előkelők jelenlétében oltárra emeltette Istvánt, Imrével és annak nevelőjével, Gellérttel együtt. Ez akkor egyenértékű volt a szentté avatással.

István tisztelete nemsokára elterjedt az ország határain túl is. XI. Ince pápa 1686 novemberében – Buda visszafoglalása alkalmából – az egész egyházra kiterjesztette szeptember 2-ára helyezett ünnepét. Ma a világegyház augusztus 16-án, a magyar egyház augusztus 20-án ünnepli. Ezen a napon az ünnepi szentmise után minden évben ünnepélyes körmenetben viszik a Szent István-bazilika körül szent királyunk épen maradt jobb kezét, a magyarság legtiszteltebb, szimbolikus jelentőségű ereklyéjét, a Szent Jobbot.

„Köszönjük neked, szent király, hazánkat és önmagunkat, ezt az első ezer évet itt, kérünk, ne vond el rólunk romolhatatlan jobbodat [...] Te vagy legendáink legnagyobbika, István, szent király, aki megnyitottad előttünk az élet kapuját. Amit te tettél, valóban az ég csodája volt, hitet adtál, jövendőt és anyanyelvünk legfigyelemreméltóbb elvont főneveit: józan határú emlékezés, felejtés és bocsánat.”
(Részlet Szabó Magda Amit tettél, az ég csodája volt című írásából)

Istenünk, te Szent István királyt itt a földön országunk koronájával ékesítetted és szentjeid közé emelted. Add kérünk, hogy aki a keresztény hit terjesztője volt hazánkban, legyen Egyházad védelmezője a mennyben. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

Forrás: Magyar Kurír

Free Joomla templates by L.THEME