A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye a vészhelyzetben 5 millió Ft-tal járult hozzá a szegény családok megsegítéséhez
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által körlevélben meghirdetett március 15–22 közötti tartósél...
Kettesben az Úrral a templomban
Szentmiséken nem vehetünk részt, bennünket most az üres templom fogad, de kettesben lehetek Istennel...
„Napi áhítat” Palánki Ferenc megyéspüspökkel a Duna Televízió műsorán április 3-án, pénteken
A „Napi áhítat” következő adásában április 3-án, pénteken 7.40-től Palánki Ferenc debrecen-nyíregyhá...
Egész napos szentségimádást tartanak a debreceni Szent Anna-székesegyházban, április 2-án, a hónap első csütörtöki napján
A rendkívüli helyzetben a nyilvános liturgiák szünetelnek, de a templomok meghatározott időben továb...
A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye a vészhelyzetben 5 millió Ft-tal járult hozzá a szegény családok megsegítéséhez
A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye a vészhelyzetben 5 millió Ft-tal...
Kettesben az Úrral a templomban
Kettesben az Úrral a templomban
„Napi áhítat” Palánki Ferenc megyéspüspökkel a Duna Televízió műsorán április 3-án, pénteken
„Napi áhítat” Palánki Ferenc megyéspüspökkel a Duna Televízió...
Egész napos szentségimádást tartanak a debreceni Szent Anna-székesegyházban, április 2-án, a hónap első csütörtöki napján
Egész napos szentségimádást tartanak a debreceni Szent Anna-székesegyházban,...
február 2020

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetői 2020. február 21-én írták alá a szerződést, amelynek értelmében Munkácsy Mihály, Golgota című festménye a Déri Múzeum kezelésébe került.

A 2018. december 20-án nettó 3 milliárd forintért megvásárolt műalkotás birtokátruházására másnap, december 21-én került sor a múzeumban. A vásárlás tényét 2019. január 9-én jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országház Munkácsy-termében Papp László polgármester és Kósa Lajos országgyűlési képviselő társaságában.

Az EMMI Kultúráért felelős államtitkára a Golgota vagyonkezelésére 2019. május 24-i levelében a Déri Múzeumot jelölte ki. Ezt követően Angi János igazgató levélben kezdeményezte az MNV Zrt-nél a festménynek a Déri Múzeum részére történő vagyonkezelésébe adását. A folyamat jogi értelemben most zárult le, amikor az erről szóló szerződést mindkét fél aláírta.

Február 27-én, csütörtökön a Déri Múzeumban látogatást tettek a Vagyonkezelő vezetői: Rózsa Zsolt vezérigazgató (a képen középen) és Major János vezérigazgató-helyettes (a kép jobb szélén). Megtekintették nemcsak a Munkácsy-trilógiát, de a múzeum állandó és időszaki kiállításait is.

Dallos-Nagy Krisztina
sajtóreferens
Déri Múzeum

 

Feladatok

  • beérkező számlák tartalmi és formai ellenőrzése,
  • szállítói számlák könyvelése,
  • banki utalások előkészítése,
  • vevőszámlák kiállítása, könyvelése,
  • dokumentációk és nyilvántartások kezelése,
  • év végi és hó végi zárásokban való aktív részvétel,
  • pénzügyi jelentések elkészítésében, készletleltározásban való részvétel,
  • bérszámfejtés, munkaügyi feladatok elvégzése,
  • havi bevallások, statisztikák, adatszolgáltatások készítése, benyújtása,
  • bér/munkaügyi nyilvántartások vezetése,
  • napi kapcsolattartás a fenntartó által működtetett intézményekkel, hatóságokkal,
  • kapcsolattartás a számlavezető pénzintézettel.

Elvárások

  • könyvelő, bérszámfejtői, banki képesítés,
  • Windows Office felhasználói szintű ismerete (Word, Excel),
  • naprakész adózási és számviteli ismeretek,
  • önálló, precíz, felelősségteljes munkavégzés,
  • fejlett kommunikációs és problémamegoldó készség,
  • jó együttműködési képesség,
  • terhelhetőség.

Előnyök

  • felsőfokú gazdasági végzettség, regisztrált mérlegképes könyvelői képesítés,
  • legalább 2 év könyvelési/bérszámfejtési/banki területen szerzett szakmai tapasztalat.

Állás, munka területe(i):

  • Könyvelés,
  • Bérszámfejtés,
  • Pénzügy,
  • Teljes munkaidő.

Munkavégzés helye:

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Hajdú-Bihar Megye

4024, Debrecen, Varga u.4

Az álláshirdetésre jelentkezni az alábbi elérhetőségeken lehet szakmai önéletrajz és motivációs levelet mellékelve 2020.március 10-ig:

 

Nyomtatott formában:

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Hajdú-Bihar Megye

4024, Debrecen, Varga u.4

Elektronikus formában:

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. vagy Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Hiteles és világos tanításban részesültek az egyeki katolikus hívek és a település Szent János Katolikus Általános Iskolájának növendékei, dolgozói a 40 napos nagyböjti időszakra készülve. Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mutatott be szentmisét az egyházközség templomában, az alkalmas szent időre híva a jelenlévőket. Papp László egyeki plébános jelenleg szentföldi zarándokútján hordozza imában az egyházközség és egyházmegye híveit, papjait.

Ferenc püspök a szürke, esős reggelen Egyeken kezdte a napját, és a szeretet, a figyelem, valamint a személyes példaadás szín gazdag eszközeivel mutatott rá a megtérés fontosságára és folyamatosságának szükségére.

Hangsúlyozta, hogy a hamuval homlokunkra írt kereszt, mondván:„Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!” irányt és biztatást jelent arra vonatkozóan, hogy az Isten felé való fokozott odafordulás útján, a böjti időben sem leszünk egyedül. A készület idején a bűneikkel való szembenézés és az attól való elfordulás keresztjeit nem egyedül kell hordoznunk, hanem az ő Fiának, Jézus Krisztusnak kegyelmével, kinek jelét a homlokunkon viseljük.
A külső jel, a hamuval írt kereszt úgy válik belsővé, ha azt szívükben is hordozzuk és állandóan emlékezünk Jézus Krisztus áldozatára, kereszthalálára.
Így hozhatjuk meg aztán önként és szeretettel, naponta a magunk kis áldozatát, abban remélve, hogy 40 napon át csiszolgatva jellemünket, lehántva lelkünkről a bűn rétegeit, megtisztultan érkezhetünk a húsvéti feltámadás örömére.

A püspök atya prédikációja elején és közben szerető figyelemmel volt a gyermekek felé is, és számukra érthető módon magyarázta a böjt, alamizsna és imádság módjait, a lemondás felajánlásának lehetőségeit. Hangsúlyozta, hogy a lemondás, áldozatvállalás a Jézus iránti szeretetünknek a kifejezése, az Ő jóságának szerény utánzása.

Az ima pedig azt jelenti, hogy készek vagyunk Isten befogadására, szívünkbe nézve felkészülünk a rejtekben jelenlévő Istennel való találkozásra.

Végül szeretettel ajánlotta a jelenlévők figyelmébe püspöki titkárunk, Törő András atya vezetésével, az Egyetemi Lelkészség által készített Nagyböjti vezérfonal című kiadványt, amely a nagyböjt megéléséhez nyújt segítséget. A kisfüzet negyven nap készületi idejére lebontva üzeneteket, cselekedeteket és folyamatos szentírási ajánlásokat tartalmaz, és egy gyermeknek is megfelelő napi lelki táplálékul szolgálhat.
Alapjául a Ferenc pápa Christus vivit – azaz Krisztus él – című, fiatalokhoz szóló apostoli buzdításából vett üzenete szolgál, s a mindennapokban megélhető krisztusi magatartásra bátorít.
A napi üzenetek az egyetemi lelkészség https://www.facebook.com/delelkes/ és a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye facebook oldalán: https://www.facebook.com/dnyem/?ref=profile_intro_card nyomon követhető.

Az első nap feladata a jelenlét, amely arra hív, hogy engedjük Istent a szívünkbe és magunk is legyünk jelen a saját életünkben, hiszen az igaz, hogy csak egyszer élünk, de nem mindegy hogy hogyan. Ahogy a földön élünk, az meghatározza az örök sorsunkat.
Úgy éljünk tehát, hogy az Istennek tetsző legyen, s nagyböjtben az utolsó szó az életé, a feltámadt Krisztusé legyen – fejezte be gondolatait Palánki Ferenc megyéspüspök.

Farkas Éva tanító
Fotó: Bódi Viktor sajtóapostol

Öröm-hír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

Akarsz-e méltóbban ünnepelni húsvét vasárnapján, akarsz-e változni, föltámadni? – ezeket a kérdéseket tette fel dr. Lipták József atya, a debreceni Szent József Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium lelkivezetője az iskola diákjainak hamvazószerdán, a Szent Anna-székesegyházban bemutatott szentmisén. Ezzel a nappal kezdetét vette a negyvennapos böjt, amely Jézus Krisztus föltámadásának szent ünnepéhez vezet.

Lipták József atya tömören és lényegre törően megfogalmazott homíliájában két dologra: a böjtre és az imára irányította a jelenlévő diákok figyelmét. „Szoktatok-e imádkozni iskolán kívül és böjtöltetek-e már valaha? Hogyan készülhettek a húsvétra? – tette fel újabb kérdéseit József atya, majd az első és legfontosabb magatartásforma, az imádság fontosságát hangsúlyozta. Kérte a diákokat, hogy hamvazószerdától nagyszombat éjszakáig naponta legalább egyszer mondják el a Miatyánk imát. Erre mindenkinek jut az idejéből, és már ezzel az imával többet tehetnek önmagukért, mint az évnek bármelyik napján.

Majd a lelkivezető a böjt egyik sajátos formáját ajánlotta a fiataloknak. Nem az ételtől való tartózkodásra kérte őket, hanem annak ellenkezőjére, azon ételek elfogadására, elfogyasztására is, amelyek nem tartoznak a kedvenceik közé. Ezen gyakorlati forma segít leküzdeni a korosztályukra oly gyakran jellemző étel-válogatást, legalábbis elindulhatnak ezen az úton. Az imádság és a böjt eme sajátos formájával mindannyian közelebb léphetnek húsvét szent ünnepéhez. Isten fia szenvedett, meghalt és feltámadt értünk. Ha odafigyelünk ezen gyakorlatokra, akkor mi is többet szenvedünk, kissé meghalunk önmagunk számára, hogy húsvét vasárnapján Jézus Krisztussal együtt feltámadjunk.

„Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!”

Ezután a lelkivezető a hamvazkodás üzenetéről beszélt. A hamu szimbolikusan jelképezi, hogy az ember honnan vétetett és hová fog visszatérni. Amikor a pap hamuval megkeni a homlokunkat, közben mondja: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!” Ez valaminek a kezdetét, az elindulást és az érkezést jelzi, ahol a feltámadás vár bennünket, hogy új életet kezdhessünk. Erre az útra kívánt Lipták József atya áldásos és kegyelmektől átjárt nagyböjti szent napokat.

A szentmisén Zolcsák Miklós görögkatolikus paróchus, iskolalelkész is részt vett, zenei szolgálatot végzett az iskola énekkara.

Kovács Ágnes
Öröm-hír Sajtóiroda – Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Második alkalommal rendezett szavalóversenyt a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Nagykállói esperesi kerülete a területén élő római katolikus vallású általános iskolás tanulók részére. Az eseményen hat plébánia 31 tanulója mélyült el az Eucharisztia üzenetét hirdető versekben február 22-én a Nagykállói Híd - közösségi házban.

Két alsó és két felső tagozatos kategóriában hirdettek győztest a zsűri tagjai: Oroszné dr. Nagy Matild önkormányzati képviselő, az oktatási és kulturális bizottság elnöke, Csomós Szabolcs, a nagykállói római katolikus egyházközség képviselő-testületi tagja, Abonyiné Antal Anna drámapedagógus és Orosz János, a Ratkó József Városi Könyvtár egykori vezetője.

A szavalóverseny helyezettjei tárgyi ajándékokat és oklevelet kaptak.

1. korcsoport: 1-2. osztály:

Novák Norbert - arany fokozat
Kovács Anett - ezüst fokozat
Gulyás Flóra - bronz fokozat

2. korcsoport: 3-4. osztály:

Pallaga Milán - arany fokozat
Kozma Ágota - ezüst fokozat
Kovács Petra - bronz fokozat

3. korcsoport: 5-6. osztály:

Simon Sámuel Torda - arany fokozat
Horváth Emma - ezüst fokozat
Zámbó Mónika - bronz fokozat

4. korcsoport: 7-8. osztály:

Tóth Karolina - arany fokozat
Valent Sára - ezüst fokozat
Kozma Miklós - bronz fokozat


A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye hittanos gyermekei számára rendezett szavalóverseny évtizedes hagyományra tekint vissza. A versenyzők létszámának növekedése miatt 2018 óta évente egy alkalommal elődöntő versenyeket rendez az egyházmegye 7 esperesi kerülete, majd a legjobbak az egyházmegyei döntőben – idén március 28-án – a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban mérettetik meg magukat. A szavalóverseny témája minden évben más lelki vonatkozású üzenetre irányítja a figyelmet, idén – készülve az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra – az Eucharisztiáról szóló versekben mélyültek el a diákok.

Simon Szabolcs hitoktató, Nagykálló
Öröm-hír Sajtóiroda – Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

A Debreceni Római Katolikus Egyetemi Lelkészség szerkesztésében megjelent a Nagyböjti vezérfonal című kis füzet, amelynek – a nagyböjt minden napjára szóló – üzenetei segítenek felkészülni Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére.
A napi üzenetek az egyetemi lelkészség https://www.facebook.com/delelkes/ és a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye facebook oldalán: https://www.facebook.com/dnyem/?ref=profile_intro_card nyomon követhető.

„Nem a lelkiismeretünk a kapu Istenhez, hanem a lelkünk és a jelenlétünk. Ennek a felismerésében és a lelkünkkel való tudatos foglalkozásban szeretnénk segíteni minden kedves Olvasót a nagyböjti időszakban, amelyben Isten arra hív bennünket, hogy figyeljünk önmagunkra, keresztjeinkre és lehetőségeinkre, amelyek által Ő be akar lépni az életünkbe. A böjti időszak segít megkülönböztetni igényeinket, vágyainkat, felfedezni valódi feladatainkat, rátekinteni a sikerekre és a nehézségekre, kilépni a komfort- és kudarcmentes zónánkból, hogy tovább fejlődjünk és tapasztaljuk az élet ízét” – olvashatjuk a Debreceni Római Katolikus Egyetemi lelkészség szerkesztésében megjelent Nagyböjti vezérfonal című kisfüzet bevezető gondolataiban. Mi, szerkesztők a napi üzenetekkel arra vállalkozunk, hogy nagyböjt minden napján gondolatokkal segítsük a fiatalokat és minden korosztályt abban, hogy minél elmélyültebben készüljenek Jézus Krisztus föltámadásának ünnepére.

„Mennyi olyan ajándék van az életünkben, amelyeket teljesen természetesnek veszünk? Nyilvánvaló, hogy élünk. Nyilvánvaló, hogy itt élünk. Kézenfekvő az is, hogy ilyen körülményekkel rendelkezünk. Ezért arra is hívunk mindenkit, hogy nyissuk ki a szemünket, csodálkozzunk rá életünk ajándékaira, és a jó cselekedeteken keresztül mozduljunk ki a kényelemből, figyeljünk az önismeretre és az Isten-kapcsolat mélyebb megélésére.”

A kiadványban nagyböjt 40 napjára hozott útravalók, cselekedetek, és szentírási részek a hétköznapok vezérfonalául szolgálhatnak. Életvezetésben a Szentatya a Christus vivit, azaz Krisztus él című apostoli buzdításából vett fiatalokhoz intézett gondolatok segítenek, illetve a szerzők által megfogalmazott olyan napi cselekedetekre, feladatokra is bátorítanak, amelyekkel a mindennapokban megélhető a krisztusi magatartás.
A nagyböjti vasárnapokon Törő András atya, az egyetemi lelkészség vezetője, egyházmegyénk ifjúságért felelős referensének útravalóit olvashatjuk, aki arra sarkall bennünket, hogy a hétköznapokban újra és újra megéljük Krisztus élő valóságát, illetve felfedezzük Isten jelenlétét és kegyelmét abban a dinamikusan fejlődő „itt és most”-ban, amelyben élünk.

Áldott nagyböjti készületet kívánunk minden kedves Olvasónak a Debreceni Római Katolikus Egyetemi Lelkészség munkatársai nevében!

Szilágyi Eszter/ Debreceni Római Katolikus Egyetemi Lelkészség

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A Szentatya évről évre üzenetet intéz a katolikus hívekhez a nagyböjt kezdetén. 2020-ban nagyböjti üzenetének témája: „Krisztus nevében kérünk: engesztelődjetek ki az Istennel!” (2Kor 5,20).

Kedves testvérek!

Az Úr ebben az évben is megadja nekünk az előkészület különleges időszakát azért, hogy megújult szívvel tudjuk ünnepelni Jézus halálának és feltámadásának titkát, ami az élet alapját jelenti minden keresztény ember és az egész keresztény közösség számára. Szívünkkel és lelkünkkel szüntelenül ide kell visszatérnünk. Ez a titok nem szűnik meg abban a mértékben növekedni bennünk, amilyen mértékben mi megérinteni engedjük magunkat spirituális dinamizmusától és csatlakozunk hozzá szabad és nagyvonalú válaszunkkal.

1. A húsvéti titok mint a megtérés alapja

A keresztény ember öröme a kerygmából, Jézus halála és feltámadása örömhírének a meghallgatásából és befogadásából fakad. Ez összefoglalja a szeretet titkát, ami „annyira valós, annyira igaz, annyira konkrét, hogy egy hiteles és őszinte dialógus kapcsolatát kínálja számunkra” (Christus vivit apostoli buzdítás, 117). Aki hisz ebben az üzenetben, az visszautasítja azt a hazugságot, hogy életünk csak magunktól függene, miközben valójában az Atya szeretetéből születik, az Ő akaratából arra, hogy életünk legyen és bőségben legyen (vö. Jn 10,10). Ha azonban mi a „hazugság atyjának” csábító szavára hallgatunk (vö. Jn 8,45), fennáll a veszély, hogy az értelmetlenség mélyébe zuhanunk és már itt a földön megéljük a poklot, ahogy ezt sajnos számos személyes és kollektív emberi tapasztalat is alátámasztja.
Az idei év nagyböjtjében azt szeretném üzenni minden kereszténynek, amit a Christus vivit kezdetű apostoli buzdításban a fiataloknak már megírtam: „Tekints a megfeszített Krisztus kitárt kezeire, hagyd magad mindig újra megváltani. És amikor közeledsz, hogy megvalld bűneidet, higgy szilárdan az irgalmasságban, ami megszabadít téged a bűntől. Szemléld Krisztus vérét, amelyet nagy szeretetében kiontott és hagyd magad megtisztítani általa. Így mindig újjászülethetsz” (CV 123). Jézus halála és feltámadása nem egy múltbeli történés: a Szentlélek erejében a húsvéti esemény mindig aktuális és lehetővé teszi, hogy Krisztus testét szemléljük és megérintsük a sok szenvedő emberben.

2. Sürgető megtérés

Gyógyító hatású, ha a húsvéti titkot, amelynek az isteni irgalmasság ajándékát köszönhetjük, mélyebben is szemléljük. Az irgalmasság megtapasztalása tulajdonképpen csak egy személyes, szemtől szembeni találkozásban lehetséges a megfeszített és feltámadt Úrral, „aki szeretett engem és feláldozta magát értem”. Egy dialógusban, ami szívtől szívig, barát és barát között zajlik. Ezért annyira fontos az imádság nagyböjt idején. Ez több, mint egy kötelesség, ez egy szükségszerűség kifejeződése: viszonzása Isten szeretetének, ami mindig megelőz és segít minket. Igen, a keresztény ember abban a tudatban imádkozik, hogy nem méltó erre a szeretetre. Az imának különböző formái lehetnek, de ami Isten szemében valójában számít, az az, hogy az ima eléri és végül megpuhítja a mi kemény szívünket, hogy egyre jobban megtérjünk az Ő akaratához.
Ebben a különleges időszakban hagyjuk ezért magunkat – mint Izrael népe – a pusztába vezetni (vö. Oz 2,16) azért, hogy végre meghallhassuk vőlegényünk szavát, hogy Őt mélyebben magunkba fogadjuk és készségesebben kövessük. Minél inkább hagyjuk, hogy magukkal ragadjanak az Ő szavai, annál inkább meg fogjuk tapasztalni nekünk ajándékozott ingyenes irgalmasságát. Ne hagyjuk a kegyelem eme idejét haszontalanul elmúlni abban a téveszmében, hogy mi magunk határozhatjuk meg megtérésünk idejét és módját.

3. Isten szenvedélyes vágya a gyermekeivel folytatott párbeszédre

A tényt, hogy az Úr újra és újra felajánlja számunkra a megtérés e különleges idejét, soha nem szabad magától értetődőnek vennünk. Ennek az új lehetőségnek a hála érzését kell ébresztenie bennünk és fel kell ráznia restségünkből. A rossz néha drámai jelenléte ellenére is életünkben – de az Egyház és a világ életében is – ez az időszak, ami a ritmusváltás lehetőségét kínálja, Isten rendíthetetlen akaratát fejezi ki arra, hogy nem szakítja meg az üdvösség dialógusát velünk. Jézusban, a megfeszítettben, akit Isten „bűnné” tett értünk (2Kor 5,21) ez az akarat elért arra a pontra, hogy minden bűnünket Fia vállára tegye, egészen – XVI. Benedek pápa szavaival – „Istennek az önmaga ellen fordulásáig” (Deus caritas est enciklika, 12). Mert Isten az ellenségeit is szereti (vö. Mt 5,43–48).
A dialógus, amelyet Isten minden emberrel folytatni akar Fia húsvéti misztériuma által, nem olyan beszéd, mint ami Athén lakóit jellemezte. Ezek „semmi mással nem töltötték az időt, csak azzal, hogy újdonságot mondjanak vagy halljanak” (ApCsel 17,21). A fecsegés e fajtája, amelyet az üres és felszínes kíváncsiság diktál, minden idők világiasságára jellemző és ma is belopakodik az életünkbe a kommunikációs eszközök elhibázott használatán keresztül.

4. Gazdagság, amelyet az ember megoszt, nem pedig magának halmoz fel

A húsvéti titkot állítani az élet középpontjába azt jelenti, hogy együttérzéssel fordulunk a megfeszített Krisztus sebei felé, amelyek a mai napig is jelen vannak a világban – a háborúk ártatlan áldozataiban, az életellenes beavatkozásokban a meg nem születettektől egészen az idős emberekig, az erőszak számos megnyilvánulásában, a környezeti katasztrófákban, a föld javainak egyenlőtlen elosztásában, az emberkereskedelem minden formájában és a profit iránti csillapíthatatlan vágyban, ami nem más, mint bálványimádás.
Ma is fontos minden jóakaratú embert meghívni arra, hogy javaiból továbbadjon valamit a nélkülözőknek. Az ilyen alamizsna egy igazságosabb világ felépítésében való személyes részvétel formája. A felebaráti szeretetnek megfelelő megosztás az embert emberibbé teszi, a felhalmozás viszont azzal fenyegeti, hogy csúffá válik, mivel önzésébe zárkózik. A gazdaság strukturális dimenzióin szabad és kell is, hogy túllépjünk. Ebből kifolyólag az idei nagyböjtben, 2020. március 26–28. között fiatal közgazdászokat, vállalkozókat és changemakereket hívtam meg Assisibe, hogy segítsenek egy, a jelenleginél igazságosabb és befogadóbb gazdasági modell kidolgozásában. Az Egyházi Tanítóhivatal többször is megfogalmazta, hogy a politika a felebaráti szeretet kiemelt formája (vö. XI. Piusz pápa beszéde a FUCI [Katolikus Egyetemi Ifjúsági Szövetség] tagjaihoz, 1927. december 18.) – ezt lehet majd a gazdaságról is elmondani, ha az ember az evangélium, a nyolc boldogság szellemével tölti be.
A következő nagyböjtre kérem a Boldogságos Szűz Mária közbenjárását, hogy befogadjuk a meghívást az Istennel való kiengesztelődésre, szívünket a húsvéti titokra irányítsuk és az Istennel folytatott nyitott és őszinte dialógusra megtérjünk. E módon azok lehetünk, aminek Krisztus a tanítványait mondta: a föld sója és a világ világossága (vö. Mt 5,13–14).

Ferenc

Kelt a Lateráni Szent János Bazilikában, 2019. október 7-én, Rózsafüzér Királynőjének emléknapján.
Forrás: MKPK Sajtószolgálat

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Hamvazószerdán – idén február 26-án – veszi kezdetét a negyvennapos böjt, melynek során a keresztények húsvétra, Jézus Krisztus föltámadásának ünnepére készülnek.

„Tekints a megfeszített Krisztus kitárt kezeire, hagyd magad mindig újra megváltani. És amikor közeledsz, hogy megvalld bűneidet, higgy szilárdan az irgalmasságban, ami megszabadít téged a bűntől. Szemléld Krisztus vérét, amelyet nagy szeretetében kiontott és hagyd magad megtisztítani általa. Így mindig újjászülethetsz” (CV 123). (Részlet Ferenc pápa nagyböjti üzenetéből.)

Hamvazószerdán és nagypénteken szigorú böjtöt tartunk, vagyis háromszor étkezünk, egyszer lakunk jól és nem eszünk húst. Nagyböjt többi péntekén pedig hústilalom van. A hústilalom 14 év felett, a szigorú böjt 18-60 éves kor között kötelezi azokat a katolikusokat, akiknek betegségük okán nincs étrendi korlátozás.
Hamvazószerdán és nagyböjt 1. vasárnapján minden szentmise után lehet a hamvazás szentélményében részesülni.
A negyvennapos böjtben péntekenként templomainkban imádkozzuk a keresztutat, majd ezt a legtöbb helyen szentmise követ.
A Debreceni Szent Anna-székesegyházban és a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban péntekenként 17.15-től kezdődik a keresztút, majd 18 órától szentmise lesz.

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, hamvazószerda reggelén az egyeki Szent József-templomban mutat be szentmisét, nagyböjt első vasárnapján pedig 10.30-tól Nyíregyházán, a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban.

A böjt a Szentírásban soha sem öncélú, hanem mindig a bűnbánat, a gyász vagy az Istenhez forduló kérés vagy pedig a nemzeti tragédiákra való emlékezés kísérőjeként jelenik meg. Így történik ez az ószövetségi Szentírásban, amikor a nép Saul halála után hét napig böjtölt (1Sám 31,13), ilyen volt Dávid király bűnbánati böjtje is, de keresztény szempontból a legfontosabb Mózes személye, aki mielőtt átvette volna a tízparancsolatot mint az Istennel kötött szövetség alapokmányát, negyven napon át böjtölt (Kiv 34,28). A böjtöt illetően az Ószövetségben nem találunk egységes előírásokat, viszont voltak külső jellemzői, úgy mint a bűnbánati öltözék, hamu szórása a fejre vagy épp az ételtől, italtól való tartózkodás. A böjt célja az ember Isten előtti megalázkodásának kifejezésre juttatása volt. Ugyanakkor a próféták különösen is hangsúlyozták azt, hogy a külső, fizikai böjt belső megújulást kell hogy szolgáljon, azaz ennek a felebaráti szeretet cselekedeteiben is meg kell nyilvánulnia (vö. Iz 58,3 kk).

Az Újszövetségben Anna próféta asszony böjttel és imádsággal szolgálta Istent és várt a megígért Messiásra (Lk 2,37). Lukács evangéliuma szerint Jézus nyilvános működésének kezdetén negyven napra elvonult a pusztába (vö. Lk 4,1 kk), illetve az Ő példája nyomán az első keresztény közösségek számára is alapvető volt a böjt és az imádságos lelkület: ezt teszik az apostolok elküldésekor (vö. ApCsel 13,2–3) és a keresztény elöljárók kiválasztása kapcsán is (vö. ApCsel 14,23). Mindennek az az üzenete, hogy a böjt és az imádság megtisztítja és felemeli a testet és a lelket, így az ember alkalmasabbá válik Isten szavának befogadására, és tudja, hogyan kell helyesen cselekedni.

A negyvennapos böjt a 4. századra vált általánossá a keresztény világban. Mivel a vasárnapot – hiszen e napon az Úr feltámadását ünnepeljük, tehát örvendezünk – az Egyház nem tekinti böjti napnak, így a 7. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt: hamvazószerdától húsvétvasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki. A 11. századig olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit sem ettek; húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak.

Napjainkra az Egyház enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek lehetőleg csak egyszer étkezzenek, és még kétszer vehetnek magukhoz élelmet (hazánkban ez a szabály abban a formában honosodott meg, hogy csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk). E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az Egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.

Fontos azonban rámutatni arra is, hogy a húsételtől való tartózkodás nem önmagában tekinthető böjti cselekménynek. Egyszerűen a hús fogyasztása az ókori és a középkori ember számára sokszor ritka, ünnepi alkalomnak számított, vagyis az erről való lemondás az adott kultúrában valóban a bánat és az önmegtagadás alkalmas kifejezőeszközének bizonyult. E gondolatot tovább folytatva, kiegészítve azzal, hogy az ószövetségi gyakorlatban az egyéni bánatnak is számos formája lehetett, kérdésként áll a külső böjt gyakorlata a modern ember előtt, azaz: mi az az érték, szokás az életemben, amihez általában ragaszkodom, és az Isten előtti meghajlás jeleként szívesen lemondanék róla? Ez nagyböjtben nemcsak a hústól, hanem a dohányzástól, az édességtől, a szórakozástól, a wellnestől stb. való tartózkodás is lehet, hozzáfűzve azt, hogy nagyobb figyelmet fordítunk embertársaink szükségleteire is.

Jézus tanítása szerint a böjt Isten iránti szenvedély, szeretet és mélyebb önátadás. A lemondásnak önmagában nézve kevés értelme van, célját csak akkor éri el, ha pozitív tartalmat hordoz: a cél nem a kevesebb súly vagy az egészségesebb test, hanem amolyan negyvennapos lelki méregtelenítés, melynek végén Istenhez kerülünk közelebb.

Forrás: MKPK Sajtószolgálat

Fotó: katolikus.hu
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

Hitből fakadó öröm tölti el a szívünket, készülve a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra, mint amikor várjuk a karácsonyt. Mi, magyar katolikusok évek óta az eseményeken való aktív részvétellel várjuk a szeptemberi Eucharisztikus Kongresszust, ennek kézzel fogható módja az is, hogy templomainkban a vasárnapi szentmisék elején, vagy végén imádkozunk a nagy egyházi ünnepség sikeréért – kezdte prezentációs előadását dr. Dolhai Lajos, a Nemzetközi Teológiai Bizottság tagja, az Egri Hittudományi Főiskola rektora, aki a 2020. szeptember 13-20-ig Budapesten megrendezésre kerülő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus céljáról, az előkészület folyamatáról és főbb eseményeiről beszélt február 19-én, Debrecenben, a Kölcsey Központban.

Az előadás – amelyet a KÉSZ debreceni csoportja szervezett –, tartalmi szempontból három részből állt. Előadónk először magáról a kongresszusról, majd az előkészület folyamatáról, legfontosabb elemeiről beszélt, végül a legfőbb várható eseményekre hívta fel a jelenlévők figyelmét.

A bevezető gondolatok után Dolhai atya a kongresszus logóját, szimbólumát mutatta be, amely már talán mindenki számára ismert. A sárga színű kör és kehely az Oltáriszentségre emlékeztet bennünket, az ostyában lévő piros színű kereszt Jézus megváltó áldozatára, a négy függőlegesen lefelé forduló hullám a kongresszus alapgondolatára, jelszavára utal: „Minden forrásom belőled fakad” (Zsolt 87,7). A szimbólumon láthatjuk, hogy a hullámok nemcsak lefelé irányulnak. A vízszintes vonalak a helyszínt, Budapestet juttatják az eszünkbe, amelyet a Duna szel ketté, ugyanakkor Közép Európa népeit is összeköti. Magyarországra utal még a piros, fehér, zöld nemzeti szín is.

Majd az előadó magát a kongresszus kifejezést magyarázta, amely latin eredőjének megfelelően összejövetelt jelent. Ez esetben mi, a világ katolikus keresztényei találkozunk, hogy együtt ünnepeljük az Eucharisztiában köztünk lévő megváltó Jézust. Olyan lesz ez az esemény, mint egy nagy, térben és időben kitágított úrnapi szentmise és körmenet, amely alkalom arra, hogy egy héten keresztül együtt tegyünk tanúságot keresztény hitünkről és Jézus Krisztusba vetett reménységünkről.

Ez történt az 1938-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson is, amely az ezeréves Magyar Katolikus Egyház talán legemlékezetesebb, legnagyszerűbb eseménye volt. Különböző tárgyi emlékek, jelvények, kiadványok emlékeztetnek bennünket erre – tekintett vissza a nagy eseményre előadásában rektor atya, amelynek szintén az egyik fő helyszíne a Hősök tere volt. Az akkori kezdetleges közlekedési körülmények ellenére több millióan megfordultak Budapesten, és mintegy ötszázezren vettek részt a kongresszus szentmiséin. A rendezvény nagyságára utalt az is, hogy először pompázott díszkivilágításban a Lánchíd, középen a kongresszus jelvényével. A Parlament előtti téren is volt ünnepi szentmise, ahol a fotókon is látható az 1038-1938-as évszám, ez Szent István király halálának 900. évfordulójára Magyarország nagy jubileumi ünnepére utalt.

A teológiai bizottság tagja a nemzetközi eucharisztikus kongresszusok hivatalos definícióját is bemutatta, amely szerint: a közel 150 éves hagyományra visszatekintő egyházi ünnepségsorozatok középpontjában az Oltáriszentségben jelenlévő Krisztus áll. A kongresszusok célja, hogy a világ számos országából összegyűlt keresztények közösségében, s főként a rendező részegyház híveiben tudatosítsa, hogy az Egyház életének és küldetésének forrása és csúcspontja az Eucharisztia. Klasszikus megnyilvánulásai a szentmisék, körmenetek, szentségimádások, valamint katekézisek, tanúságtételek és kulturális rendezvények.

Az NEK Teológiai Bizottsága többek között a hívek számára megfogalmazott egy négyrészes hitvallást arról, hogy mit is hiszünk és vallunk mi, katolikus keresztények az Oltáriszentségről.

Dolhai Lajos atya felhívta a figyelmet arra is, hogy a hitvallásnak minden egyes szava nagy jelentőséggel bír.
• Hiszem és vallom, hogy az Eucharisztiában Isten igéje és a Szentlélek ereje által, a pap szolgálata révén, valóságosan jelen van a feltámadt, élő Jézus Krisztus. Őt imádjuk, aki ebben a szentségben nekünk adta önmagát.
• Hiszem, hogy minden szentmise áldozat, amelyben jelenvalóvá válik Krisztus egyszeri, tökéletes és megismételhetetlen keresztáldozata.
• Hiszem, hogy az Eucharisztiában jelenlévő Jézus Krisztus az örök Isten Fia, valóságos Isten és valóságos ember, aki elválaszthatatlan egységben él az Atyával és a Szentlélekkel.
• Hiszem, hogy az Eucharisztia, a szeretet szentsége, keresztény életünk forrása és csúcspontja.

Előadónk a továbbiakban az előkészület folyamatának fontosabb dátumaira hívta fel a figyelmet.

Ferenc pápa 2016. január 31-én, a Fülöp-szigeteki Cebu városában, az akkori kongresszus ünnepi záró szentmiséje végén videóüzenetben jelentette be a következő eucharisztikus kongresszus helyszínét, vagyis a budapesti helyszínt. Ezután elkezdődött az előkészítés folyamata.
2016. május 26–28 között az Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottsága látogatott el Budapestre Piero Marini érsek vezetésével. Ők akkor elmondták a kongresszussal kapcsolatos vatikáni elvárásokat, és átadták a jelenlévőknek azt a forgatókönyvet, amelyet a felkészülés folyamatában is követni kell. Ez évekre, hónapokra lebontva pontosan meghatározza, hogy az eddigi eucharisztikus kongresszusok tapasztalatai alapján mikor, milyen határidős eseményt kell megvalósítani. Ehhez igazodva Erdő Péter bíboros létrehozta a kongresszus általános titkárságát és a központi irodát különböző előkészítő bizottságokkal. A titkárság vezetésével Fábry Kornél kaposvári egyházmegyés papot bízta meg, aki egyházmegyénkbe is már több alkalommal ellátogatott.

Elsőként a Teológiai Bizottság jött létre, amelynek három feladata volt. Meghatározták a kongresszus jelszavát, alapgondolatát. Majd miután a Vatikán ezt elfogadta, a bizottság azt egy dokumentumban kifejtette és magyarázta, amely segíti az előkészületben a papokat és a hitoktatókat is. Végül az a feladatuk, hogy a kongresszus kezdete előtt egy nemzetközi tudományos konferenciát rendezzenek Esztergomban a világ különböző országai neves teológusainak közreműködésével. A konferencia nyelve az angol, olasz és magyar lesz, szinkrontolmácsok segítségével. Erre 2020. szeptember 10-e és 12-e között kerül sor, amelynek programja és a részletek a kongresszus honlapján, a többnyelvű www.iec.2020.hu oldalon olvashatók. Ott minden hasznos információt, regisztrációs lehetőséget megtalálunk.

A Szentatya 2017. április 21-én hagyta jóvá és hirdette ki a kongresszus jelszavát: „Minden forrásom belőled fakad” (Zsolt 87,7). Ezt követően került sor a logó elkészítésére. Sajnálatos módon a 2020-as eucharisztikus kongresszusnak nem lesz új himnusza, mert a bíráló bizottság a beérkezett pályaművek között nem talált megfelelőt. Ezért az 1938-as kongresszus himnusza lesz a mostani kongresszusnak is a himnusza („Győzelemről énekeljen…”).

2018 júniusában jóváhagyták az alapdokumentumot, majd novemberben egy magyar egyházi küldöttség utazott Rómába a Pápai Bizottság plenáris ülésére, ahol 82 ország küldöttei jelentek meg, akiknek bemutatták a kongresszus alapdokumentumát, a várható eseményeket, programokat. 2019 májusában a nemzeti delegátusok érkeztek Budapestre, hogy megismerkedjenek a helyszínnel és a várható eseményekkel. Az eucharisztikus kongresszusnak minden katolikus országban van egy megbízottja, delegátusa, aki a kongresszus ügyét képviseli.

Az előkészületi eseményekhez tartozik, hogy éppen most, februárban megkezdik az önkéntesek kiképzését. Intenzív munka folyik e téren is.

Eddig több alkalommal országos szentségimádással is felívták a figyelmet erre a közelgő eseményre. Az egész világot mozgósító szentségimádás volt 2017 novemberében, a Krisztus Király ünnepe előtti szombaton, amikor 18 országban 840 helyszínen 30 000 hívő imádkozott, míg 2018. június 2-án, Úrnapja szombatján 45 ország 907 helyszínén 40 000 imádkozó volt. 2019. június 22-én, Úrnapja előestéjén és november 23-án, Krisztus Király ünnepe előestéjén is országos szentségimádáson imádkoztak a kongresszus sikeréért.

Itt kell megemlíteni a Forráspont programot is, amelyet 2018 szeptemberében és 2019
novemberében a magyar katolikus fiataloknak szerveztek a Budapest Sportcsarnokban,
hogy őket is megfelelően mozgósítotsák a kongresszusra.

2018. november 27-e és 29-e között tudományos teológiai konferenciát tartottak Esztergomban.

A missziós kereszt is járja az országot, és az egyes egyházmegyék nagyobb városaiban szentmiséket, szentségimádásokat, előadásokat tartanak, így hívják fel a vidéki katolikusok figyelmét a kongresszus fontosságára.

Elindult továbbá a NEK instagramm, facebook, youtube csatornája, a magyar posta is ad ki bélyeget, valamint megtörténik az ilyenkor szokásos éremkibocsájtás is.
Dolhai Lajos rektor atya mindezen előkészületi programok mellett a legfontosabbra, arra is felhívta a figyelmet, hogy mit kell tennünk azért, hogy mi magunk és az egyházközségeink megfelelően fel tudjanak készülni a nagy ünnepségsorozatra. A prédikációk, katekézisek, előadások az Eucharisztiáról, a szentmiséken való buzgóbb részvétel, egyéni és közös szentségimádások segítenek ebben. Igyekezzünk gyarapítani ismereteinket, tudásunkat az Oltáriszentséggel kapcsolatban, hogy egyre jobban értékeljük azt, és belássuk, mennyire nélkülözhetetlen a Krisztust követő keresztény életében az Oltáriszentség és a szentmise. A hátralévő időszakban tudatosabban, buzgóbban vegyünk részt a szentmiséken. Az előkészület konkrét látható formája, hogy az egyházközségekben újra megjelentek a közös szentségimádások, a papok buzdítják a híveket az egyéni adorációk fontosságára is.

A kongresszus dokumentumában az a szempont is megjelenik, hogy hitünket és az Oltáriszentséggel kapcsolatos hitbeli tapasztalatainkat olyan formában is megmutathatjuk, hogy az Eucharisztia a diakóniának, a hitből fakadó szeretetszolgálatnak, a keresztény testvériségnek is a forrása. A kongresszus alatt és az előkészület utolsó fázisában is nemcsak közös imádságok, különféle liturgiák lesznek, hanem nagy karitatív rendezvények is, a szegények, rászorulók megsegítésének formájában, amivel ki akarjuk fejezni, hogy mint keresztény életünknek, ennek a nagy ünnepségnek van társadalmi vonatkozása is.

A rektor atya a prezentáció befejező részében az Eucharisztikus Kongresszus programjairól, helyszíneiről beszélt.

Elmondta, hogy a kongresszus nyitányaként szeptember 10-12-ig háromnapos teológiai szimpózium lesz az esztergomi Adalbertinumban.

Az ünnepségsorozatnak három fő eseménye lesz: szeptember 13-án, vasárnap délután 15 órától nyitóprogram, majd 16 órától a nyitószentmise lesz az új Puskás Ferenc Stadionban, amelyen az ország különböző részeiből érkező 4-5000 gyermek járul először az Eucharisztiához.

A második fő esemény szeptember 19-én, szombaton lesz: 17 órakor kezdődik a Parlament előtti szentmise, utána pedig fáklyás, gyertyás szentségi körmenet lesz a Hősök teréig az Andrássy úton keresztül. Az 1938-as budapesti Eucharisztikus Kongresszuson több mint 500 ezer ember vett részt ezen a körmeneten. Erre a nagy eseményre is várják a vidéki katolikusokat is

A záró ünnepi szentmise pedig szeptember 20-án, vasárnap 11 órától lesz a Hősök terén.

A kongresszus hetében a főbb események mellett nagyon sok rendezvény, kiállítás, előadások, szentmisék, katekézisek, tanulságtételek, szentségimádások, fakultációk lesznek, amelynek helyszíne sok esetben a Hungexpo (a régi BMV) területe lesz.
Az egy hetes ünnepségsorozaton főleg a külföldi zarándokok számára számtalan gazdag kulturális és egyházi jellegű rendezvény mutatja be hazánkat, a magyar katolikus egyházat. Koncertezik a Csík Zenekar, megismerkedhetnek a 100 Tagú Cigányzenekarral, a világhírű Moszkvai Patriarchátus Kórussal, a fiatalok Ákos koncertjén is szórakozhatnak, valamint a külföldi zarándokok egy esztergomi kiránduláson is részt vehetnek.
Dolhai Lajos atya itt említette meg azt a bizánci rítusú liturgiát is, amely a Szent István Bazilikában lesz, várhatóan 50 püspök részvételével és Jusszef Abszi melkita görögkatolikus pátriárka főcelebrálásával.
A szervezők igyekeznek bevonni az ünneplésbe a katolikus fiatalokat is, éppen ezért főleg a 17-20 éves korú egyházi iskolák diákjai részére lesz egy (péntek esti) Ifjúsági est a Papp László Sportarénában. Külön megemlítendő, hogy szeptember 19-én, Családi napot tartanak a Margit-szigeten.
A programok részleteiről az Eucharisztikus Kongresszus honlapján https://www.iec2020.hu/hu/program tájékozódhatunk.

Dolhai Lajos rektor, a Nemzetközi Teológiai Bizottság tagja előadásának a végén a résztvevők kérdéseire válaszolt, amelyet dr. Krakomperger Zoltán plébános moderált.

Kovács Ágnes
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

 

„Minden életszakasznak van sajátossága, és minden korszak új kihívásokat, addig ismeretlen élethelyzeteket hoz magával. Ilyen időszak a hallgatói élet is. Hogyan lehet ebbe beemelni Istent? Van-e helye egyáltalán valamilyen természetfelettinek az ember életében? Az egyetemi lelkészség feladata pontosan ebben áll: újra és újra megtalálni azokat a mozzanatokat és területeket, ahol be lehet lépni abba a dinamikusan fejlődő valóságba, amely egy fiatal életét jellemzi, ahol jelen akar lenni az Isten. Ezt a jelenlétet igyekszünk közösen felfedezni és kiaknázni.”

Törő András atya 2018 augusztusától a Debreceni római Katolikus Egyetemi Lelkészség vezetőjeként kapcsolódik be az egyetemi hallgatók életébe. Egyetemi lelkészként kiemelt feladata, hogy a fiatalokat kísérje, és élővé tegye a Krisztus-követést az egyetemista mindennapokban. Ennek ereje a jelenlétben rejlik: jelen lenni a fiatalok között, hiszen a találkozás, a közösség olyan mozgatórugó, amelyre minden embernek szüksége van. Hogyan valósul ez meg? Lépések és belépések, egymásra hangolódások és kapcsolódási pontok. Az egyetemi lelkészség szervezésében zajló programok, az élet kérdéseit megvilágító beszélgetések és kötetlen találkozások lehetőséget adnak az egyetemisták számára, hogy Istent a hétköznapok fókuszába helyezzék. Mindezek élményt nyújtanak, amely által a fiatalok otthon érezhetik magukat az Egyházban, és innen erőt merítve tudnak útjukra indulni, hogy a hétköznapok küzdelmeit megvívják, csodáit pedig megéljék. A lelkészség munkáját nemcsak a szervezett programok és alkalmak építik fel, hanem hozzá tartozik a folyamatos jelenlét. Ezeknek a spontán találkozásoknak a Debreceni szent László Katolikus szak-kollégium és a Megtestesülés Plébánia biztosít helyet, ahol a hallgatók bátran fordulhatnak az egyetemi lelkészséghez bármilyen témában. Célunk, hogy minél közelebb kerüljünk a fiatalok mindennapjaihoz, amelyben iránytűként szolgálunk, és életvezetésükben kísérjük őket. A kollégium épülete azon találkozások színtereként is szolgál, amely a hallgatók hitéleti növekedéséhez járul hozzá. A lelkészség 2019 márciusától új küldetést vállalt: szentmisére hívják az egyetem hallgatóit! Egyetem közeli helyszínen, a Megtestesülés templomban, hallgatóbarát időpontban várják (nem csak) a fiatalokat, hogy együtt tapasztalják meg a találkozást Istennel, önmagukkal és társaikkal. A szentmise fiatalos lelkülete, a közös szolgálat és az utána következő kötetlen beszélgetés az örömteli Krisztus-követésre és a hit életszerű gyakorlására bátorítja az egyetemistákat.

Hogyan érhetsz el bennünket?

Egyetemi lelkész: Törő András, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Munkatársak: Szilágyi Eszter és Bíró István, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. rendszeres találkozásaink helyszíne: Megtestesülés Plébánia (4032 Debrecen, Borbíró tér 9.)
Szentmise: szerdánként 18:00 órától, 19:00 órától találkozás és beszélgetés, vasárnaponként 19:30-kor ifjúsági szentmise.

A lelkészség számos egyéb lelki, közösségi, hitéleti és szakmai programra is hív benneteket, amelyekről aktuálisan a delelkes.dnyem.hu vagy a facebook.com/delelkes oldalakon tájékozódhattok. A hétköznapokban elérhetőek vagyunk a Debreceni Szent László Katolikus szakkollégiumban (4028 Debrecen, Simonyi út 38.), ahol bármikor örömmel várunk egy személyes találkozásra, beszélgetésre, kikapcsolódásra! Keress minket bátran!

Szilágyi Eszter/Debreceni Római Katolikus Egyetemi Lelkészség

Forrás: Egyetemi Élet

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Free Joomla templates by L.THEME