A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Püspöki Hivatala 2020. május 6-tól a Simonyi út 38. szám alatt lesz elérhető személyes ügyintézésre a szokott hivatali időben 8-tól 16 óráig.

A hivatal munkatársai telefonon, e-mailben továbbra is elérhetőek.
„…a jókedvű adakozót szereti Isten” – A szegény, nehéz sorsú családok, egyedülálló emberek köüszönetét tolmácsolták a karitász önkéntesei
„Szükségesnek tartottam tehát, hogy megkérjem a testvéreket, menjenek előre hozzátok, és készítsék e...
Urunk mennybemenetelének ünnepét tartjuk május 24-én, vasárnap
„A tizenegy tanítvány elment Galileába, arra a hegyre, ahova Jézus rendelte őket. Amint meglátták, l...
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleménye a június 4-i harangszóról
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia május 21-én megjelent közleményét az alábbiakban olvashatják....
„…a jókedvű adakozót szereti Isten” – A szegény, nehéz sorsú családok, egyedülálló emberek köüszönetét tolmácsolták a karitász önkéntesei
„…a jókedvű adakozót szereti Isten” – A szegény,...
Jézus győzött, beteljesítette az ember örök sorsát, innentől kezdve a mi életünk is  mennybemenetel – Palánki Ferenc megyéspüspök homíliája Urunk mennybemenetelének ünnepén
Jézus győzött, beteljesítette az ember örök sorsát, innentől...
Urunk mennybemenetelének ünnepét tartjuk május 24-én, vasárnap
Urunk mennybemenetelének ünnepét tartjuk május 24-én, vasárnap
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleménye a június 4-i harangszóról
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleménye a június...
április 2020

A COVId-19 koronavírus járvány miatt hozott részleges kijárási tilalom mindenki, így az iskolák életét is mélyen érinti, a diákok digitális távoktatása már több mint egy hónapja tart, a végzős tanulóknak sincs lehetőségük elbúcsúzni tanáraiktól, diáktársaiktól, iskoláiktól, mindezt csak online térben tehetik meg.

Az egyházmegye fenntartása alatt működő10 köznevelési intézményből négy iskolát érint az online ballagás ezekben a napokban:

A kisvárdai Szent László Katolikus Gimnázium, Szakgimnázium, Általános Iskola, Kollégium és Óvoda, a nyírbátori Báthory István Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnázium, a nyíregyházi Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Kollégium, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola és a debreceni Szent József Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium intézményét.

Az online ballagások időpontjai:

A nyíregyházi intézményben 2020. április 25-én, szombaton Nagy Csaba iskolalelkész hálaadó szentmisét mutatott be, megtekinthető: https://www.youtube.com/watch?v=T9fyXmS4CLU
A nyírbátori intézményben április 30-án, csütörtökön 11 órakor köszönnek el a diákoktól, megtekinthető: az iskola You-Tube:  https://www.youtube.com/watch?v=bGxVlmZ8Yk4&feature=share&fbclid=IwAR0ST4JggygiX_cIt-4lpfvrMB4p_ufJd8CQtQkY8YxnSRlY5FuX0TxjS-Q és facebook oldalán: https://www.facebook.com/bathorygimi/  
A kisvárdai intézményben szintén április 30-án, csütörtökön 14 órakor várják a szülőket, rokonokat, barátokat, ismerősöket a végzős diákok a rendhagyó ballagásra. Hálaadó szentmisét mutat be Linzenbold József esperes plébános, koncelebrál Bákonyi János iskolalelkész. Megtekinthető az iskola facebook oldalán: https://www.facebook.com/szentlaszlokisvarda/

A debreceni intézmény ballagó diákjainak május 1-én, pénteken, munkás Szent József emléknapján küldi el az iskola vezetése a búcsúfilmjét. A rendhagyó ballagáson elsőként Bancsi Zoltán iskolalelkész fogalmazza meg gondolatait a diákokhoz. Ezt követi dr. Bódis Zoltán intézményvezető beszéde, majd az iskola tanári karának tagjai szavalják el közösen Reményik Sándor, Csendes csodák című versét. Közreműködik az iskola Szent József kórusa, tagjai egy erre az alkalomra készült hangfelvétellel köszöntik a végzős hallgatókat. A diákoknak küldött búcsúfilm holnap, május 1-től az egyházmegye facebook oldalán is megtekinthető. Az intézmény tervei szerint szeptemberben a diákoknak lehetőséget adnak arra, hogy személyesen is elbúcsúzzanak egymástól, tanáraiktól.

Reményik Sándor: Csendes csodák

Melitskó Saroltának

"Ne várd, hogy a föld meghasadjon
És tűz nyelje el Sodomát.
A mindennap kicsiny csodái
Nagyobb és titkosabb csodák.
Tedd a kezedet a szívedre
Hallgasd, figyeld, hogy mit dobog,
Ez a finom kis kalapálás
Nem a legcsodásabb dolog?
Nézz a sötétkék végtelenbe,
Nézd a kis ezüstpontokat:
Nem csoda-e, hogy árva lelked
Feléjük szárnyat bontogat?
Nézd, árnyékod hogy fut előled,
Hogy nő, hogy törpül el veled.
Nem csoda ez? - s hogy tükröződni
Látod a vízben az eget?
Ne várj nagy dolgot életedbe,
Kis hópelyhek az örömök,
Szitáló, halk szirom-csodák.
Rajtuk át Isten szól: jövök."

Kovács Ágnes/Öröm-hír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A kenyér létfontosságú táplálék számunkra, lelkünk életben maradásának feltétele pedig Jézus befogadása. Kiszolgáltatott emberek vagyunk, mert a táplálék, a kenyér közvetlen összefüggésben áll az élettel és a halállal. Aki nem táplálkozik, az előbb vagy utóbb meghal. Aki Jézusnak hátat fordít, Tőle eltávolodik, bekövetkezik a lelki halála. Aki azonban Jézushoz megy: „többé nem éhezik, s … nem szomjazik soha” (Jn 6,36).

A karantén ideje alatt is gazdag lelki táplálékkal töltekezhetünk a hétköznapi és vasárnapi szentmiséken elhangzott prédikációk által. A debreceni Szent Anna-székesegyházban minden reggel 7 órától vehetünk részt online szentmisén a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye facebook oldalán keresztül. A szentmiséket bemutatják: Krakomperger Zoltán plébános és Markovics Balázs káplán.

Vasárnaponként pedig továbbra is Palánki Ferenc, egyházmegyénk főpásztora kísér gondolataival bennünket 11.30-tól a debreceni székesegyházból, amelyet a Debrecen Televízió közvetítésével, a dehir.hu, az egyházmegye You-Tube, valamint Facebook oldalán online követhetünk.
Szintén vasárnaponként a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházból délelőtt 9 órától követhetjük a szentmiséket a társszékesegyház You-Tube oldalán.

Az alábbiakban dr. Krakomperger Zoltán, a debreceni Szent Anna-székesegyház plébánosa április 28-ai homíliáját tesszük közzé a napi evangéliumi szakasz alapján (Jn 6,30-35).

A kenyérszaporítás átélői tapasztalták, hogy Jézusnak van valamilyen hatalma. Számukra a mózesi mannacsoda megismétlése volna elfogadható bizonyítéka annak, hogy Jézus Isten küldötte, Messiás. Ha ezt igazolja a mannacsoda megismétlésével, akkor hisznek neki. Ennek érdekében hivatkoznak most a zsidók arra, hogy „Atyáink mannát ettek a pusztában” az ígéret földjére történő vándorlásuk idején. Ezt úgy értékelték és a későbbi hagyomány úgy beszélt róla, mint égi kenyérről, amelyet Mózes közvetített.

Jézus felismerte, hogy az ellenvetésben benne van az összehasonlítás közte és Mózes között, ezért így felelt: „Bizony, bizony, mondom nektek: Nem Mózes adott nektek kenyeret az égből, hanem Atyám adja nektek az igazi mennyei kenyeret”. Jézus ebben a válaszában leszögezte, hogy nem Mózes adta a mannát, hanem az ő mennyei Atyja gondviselő irgalmából. Mózes csak az Atya eszköze volt, és még a manna is csak előképe annak a másféle kenyérnek, amely nem a test, hanem a lélek táplálékául fog szolgálni.

A zsidóságban megvolt az a várakozás, hogy a messiás állandósítani fogja a manna-táplálékot. Ennek az ideje most jött el. A kérdés csak az, hogy az Atya hogyan adja ezt a kenyeret. Jézus olyan kenyérről beszél, amely valóban az égből ered és égi hatása van.

Jézus az Atya adománya minden ember számára

„Mert az az Isten kenyere, aki alászáll a mennyből és életet ad a világnak.” Ebből felismerhető a mennyei kenyér két sajátossága: 1.: a mennyből szállt alá (mit nem állíthatunk igazi értelemben a mannáról, mert cserjén nőtt eledel volt, és a 2.: életet ad a világnak. A manna csak a zsidó népet táplálta a pusztában, de az égi kenyérrel Isten az egész világ üdvösségéről gondoskodott.

Jézus hallgatósága még mindig csak valami földi táplálékra gondol: „Urunk, adj nekünk mindig ebből a kenyérből!”, mint annak idején a szamáriai asszony is az elő vízről szóló kinyilatkoztatás elhangzásakor (Vö Jn 4,15).
Jézus minden további magyarázat nélkül bejelenti: „Én vagyok az élet kenyere.” Benne beteljesedett mindaz, amit az előbb az új kenyérről elmondott. Az igazi mennyei kenyér nem tárgy, hanem a megtestesült örök Ige. Ő a mennyei Atya adománya mindenkinek. Jézus Krisztusban Isten közli velünk önmagát.

„Én vagyok az élet kenyere.” Jézus nem kenyeret akar adni, hanem el nem múló életközösséget Istennel

Éreznünk kell e kijelentés semmihez sem mérhető horderejét: Ha Jézus kijelenti, hogy én vagyok az élet kenyere, akkor kapcsolódik ahhoz az isteni kinyilatkoztatáshoz, amelyben Mózes részesült meghívásakor. Isten feltárta előtte a nevét: „Én vagyok, aki vagyok” (Kiv 3,14). Az "én vagyok ..." szavakkal üzeni Jézus: Őbenne jelen van Isten számunkra, hozzánk fordul. Jézus személye Isten hatékony és hatalmas jelenlétének az új és végérvényes módja, ezért azt az örök életet közvetíti, amelyben már nem gyötri az embert a földi éhség és szomjúság. Hozzánk fordulása már nemcsak védelemre és vezetésre irányul, hanem személyes életközösségre. Nem kenyeret akar Jézus adni, hanem el nem múló életközösséget Istennel. Én vagyok az élet kenyere.

Jézus arról az életről beszél, amely felülmúlja a létezést, és erősebb a halálnál

Az élet jelentése túlszárnyalja a biológia szerinti fogalmat. Az életnek egy másik fogalmával találkozunk itt, amelynek jelentésskálája a következő: elevennek, egészségesnek lenni, jól érezni magát. Egy magasabb rendű, igazi életet, életes életet jelentő szó ez. Benne van az Istenre, a szentháromságos életre hangoltság, amely felülmúlja a létezést, és erősebb a halálnál. Ennek az alaphangoltságnak a hiányában nincs eleven, egészséges élet.

A kenyér direkt összefüggésben áll élettel és halállal

A kenyér az élet alaptápláléka, egyben jelképe mindannak, amire az embernek valóban szüksége van az életben. A kenyérhez, vagy általában a táplálékhoz való viszonyunkra érvényes, hogy kikerülhetetlenül függünk tőle. Táplálék nélkül nem élhetnénk. Amit a kenyér tud nekünk nyújtani, azt nem tudjuk semmiféle módon önmagunknak önmagunkból biztosítani, még a legtisztább gondolatok, vagy a legátgondoltabb tervek segítségével sem! Akinek nincs mit ennie, vagy nem eszik, az meghal. Ez nem akaratunktól függ; ez egyszerűen adott. Természetünknél fogva vagyunk kenyérre utaltak!

„Aki hozzám jön, többé nem éhezik, s aki bennem hisz, nem szomjazik soha”

Az élet kenyere összetételt a későbbi zsidó irodalom mint metaforát alkalmazta. Ez a kenyér elválaszthatatlan kapcsolatban áll az örök élettel: „Aki hozzám jön, többé nem éhezik, s aki bennem hisz, nem szomjazik soha”. Ebben az összefüggésben a hozzá közeledésről beszélt, még nem a kenyér evéséről. Hozzá menni azt jelenti, hogy Őt hittel befogadni és azonosulni vele és küldetésével. Hitünkön keresztül kötjük életünket az Ő életéhez, és ezzel kezdetét veszi a Vele való személyes közösség. Jézusban hinni annyit jelent, mint Vele élni; hagyni, hogy vezessen; rábízni életünket; és engedni, hogy rendelkezzen velünk.

Aki befogadja őt, annak számára ő étel és ital egyszerre. Jézus táplálja hitünket. Az Ószövetségben a bölcsesség táplálja befogadóját, az Újszövetségben Isten megtestesült Igéje. Mekkora különbség! Ennek tudatát soha ne hagyjuk elhalványodni küzdelmeink közepette sem!

 

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

„Mindenható Isten, kegyességedhez fohászkodunk, hogy a zsenge vetéseket, amelyeket a meleg és az eső által nevelsz, áraszd el áldásod bőséges harmatával és őrizd meg a termés beéréséig. Add meg népednek, hogy legyen mindig hálás ajándékaidért, hogy a föld terméséből az éhezők is bőséges jókkal teljenek be és a szegény és a szűkölködő is zengje dicsőséges nevedet” – ezen könyörgő szavakat hallhattuk április 26-án, húsvét harmadik vasárnapján, a búzaszentelési szertartásokon bőséges jó termésért, mindennapi kenyérért, táplálékunk, valamint szeretetünk megosztásáért imádkozva.

Az idén a koronavírus-járvány miatt elrendelt már második hónapja tartó karantén ideje alatt csak távolról, interneten, televízió keresztül vehetünk részt a liturgiákon, viszont találkozunk különleges megoldásokkal is, amikor a pap járja az utcákat szentségi áldást adva, valamint áldást kérve ételeinkre, terményeinkre.

Szenes István Pócspetri plébánosa a településen és Pásztor Károly nyugalmazott plébános kíséretében a hozzá tartozó fíliában, Máriapócson otthonaikban kereste fel a híveket, hogy terményeiket, veteményes kertjüket megáldva a jó és bő termésért imádkozzon.

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Az emmauszi tanítványok története (ld. Lk 24,13-35) csak Szent Lukács evangéliumában található, és rólunk, késedelmes szívű hívőkről szól – kezdte homíliáját Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök húsvét harmadik vasárnapján, a debreceni Szent Anna-székesegyházban bemutatott szentmisében.

A két tanítvány Emmausz felé indult elhagyva Jeruzsálemet, a reménység városától. Szomorúság töltötte el szívüket, mert csalódtak, hiszen Jézus, akit szerettek, meghalt. Útjuk során Jézus melléjük szegődött, de a szívük homálya, reménytelensége nem engedte, hogy felismerjék Őt. Akkor Jézus elkezdett velük beszélgetni és a tanítványok elmondtak róla mindent, és részletesen beszámoltak szenvedésének, keresztre feszítésének és a feltámadás – számukra még zavaros – történetéről. Ismerik jól a történetet, de hit és reménység nélkül.
A világban ma is sokan hallottak már Jézusról, arról, hogy nagyszerű tanító volt, de élete véget ért. Csak a keresztények tudják, hogy feltámadt, és Ő maga a valóságos Isten, aki legyőzte a halált, visszaadta az emberiség reménységét.

Aki kevesebbet remél az Istentől, mint amit Isten adni akar neki, az csalódni fog

Az emmauszi tanítványok a Jézussal való beszélgetésük során reménytelenségüknek adtak hangot, kifejezve, hogy Izrael megváltását várták Jézustól. Barsi Balázs ferences szerzetes, pap így fogalmaz a reményről: „Az, aki kevesebbet remél az Istentől, mint amit Isten adni akar neki, az csalódni fog.” Jézus nem azért jött el, hogy megváltsa Izraelt, hanem hogy megváltsa a világot.
Mi remélünk-e Istenben, miket kérünk Tőle? Az örök, igazi életet, vagy csak földi életünkre vonatkozó boldogságot, betegségek, szenvedések elkerülését? Ezt is lehet kérni, de Jézus az örök életet akarja nekünk adni. Számunkra az az igazi reményforrás, hogy megkezdett örök életünk van, és Jézus, aki mellénk szegődik „vándorlásunk társa lett”. Így az életutunk nem reménytelen lődörgés, hanem közeledés a mennyei Jeruzsálem, a reménység városa felé. Hisszük és elfogadjuk, hogy Jézus nem valamit akar nekünk adni, hanem saját magát, az isteni életet.
Mégis sokszor idegen számunkra Ő. Miért nem ismerjük fel? Ahhoz, hogy közel kerüljön a szívünkhöz, meg kell, hogy nyíljon a szemünk, hogy észrevegyük a jeleit, meghalljuk az Ő üzeneteit, mert Ő valóban mellettünk maradt.

„Maradj velünk, mert esteledik, és a nap már lemenőben van” (Lk 24,29)

Miután az emmauszi tanítványok beszámoltak Jézusnak a történtekről, Ő a próféták jövendöléséről, az írások beteljesüléséről, Istenről szólt nekik, akik így kérték: „Maradj velünk, mert esteledik, és a nap már lemenőben van” (Lk 24,29), mert annyira vágyakoztak valakire, aki így beszél Istenről. De még mindig nem tudták, csak érezték, hogy Isten megérintette a szívüket az idegen vándor szavai által. Jézus talán ezzel is tanítani akar bennünket, hogy ismerjük fel Őt a vándorban, az embertársunkban, az idegenben, a többi emberben, azokban, akikkel találkozunk.
Maradj velünk, mert esteledik… Jézus a tanítványokkal marad, megtöri a kenyeret, ekkor megnyílik a szemük és felismerik Őt.

„Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek.” (Jn 20,29) A két emmauszi tanítvány eddig látott, de még hite, reménye nem volt. Az igazi boldogság akkor kezdődik, amikor bár Jézust nem látjuk valóságosan, de a megtört kenyérben, embertársunkban felismerjük Őt.

Krisztus az Egyháztól elválaszthatatlan

Amikor az emmauszi tanítványok felismerték Jézust a kenyértörésben, az éjszaka ellenére lángoló szívvel, lelkendezve futottak vissza a reménység városa felé, abba az apostoli közösségbe, akiknek szívét ugyanezen öröm töltötte el.
Az Úr Péterre bízta Egyházát, és ekkorra már neki is megjelent, éppen ezért figyelemmel hallgatták az emmauszi tanítványok történetét, hogy egyezik-e azzal, amit a közösségük tapasztalt, mert ha nem, akkor nincsenek közösségben a Péter által vezetett Egyházzal.

Ez a mozzanat a 2000 éve működő Egyház közösségére utal, amely nem más, mint Krisztus titokzatos teste, Jézus Krisztus valósága. Nem érvényes tehát az a tétel, hogy Krisztus igen, egyház nem. A kettő nem választható el. Az Egyházban kapjuk a reménységünket, a hitünket, a tanítást, hogy Szent Péter szavaival élve, szent félelemmel éljük földi zarándokutunkat.
Ez nem rettegő félelmet jelent, hanem azt, hogy annyira szeretem az Istent, aki kereszthalálával és feltámadásával megváltott, mellém szegődött, tanít és segít, hogy attól félek, nehogy valamivel megbántsam, nehogy ne vegyem észre a közeledését, amikor szólni akar hozzám.

Ezzel a szent félelemmel, reménységgel, szeretettel, hittel járjuk földi életünk útjait, zarándokolva a mennyei Jeruzsálem, otthonunk felé – fejezte be elmélkedését Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök.

A Szent Márk evangélista, vértanú ünnepéhez (április 25.) közeleső vasárnap az Egyház jó termésért és a természeti csapások elkerüléséért fohászkodik. A szentmise végén a főpásztor búzaszentelési szertartást végzett.

Kovács Ágnes/Öröm-hír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

Brendan McManus SJ és JIM Deeds írt a Sacred Space számára egy 14 napos „karantén-lelkigyakorlatot” a koronavírus-járvány idejére. A szerzők az elmélkedéseket két könyvük: Finding God in the Mess (Megtalálni Istent a zűrzavarban) és Deeper into the Mess (Mélyebben a zűrzavarba) elmélkedéseit felhasználva szerkesztették meg Szent Ignác lelkigykorlatának témái alapján.

Minden naphoz tartozik egy téma, egy előkészítő ima, egy bevezetés a témába, három kapcsolódó szentírási idézet, néhány átgondolásra váró kérdés és egy záróimádság.

Többféleképpen alkalmazhatjuk ezt az anyagot:

• követjük a 14 napos beosztást;
• elmélyedünk egy hozzánk közelálló témában – például a félelemről szóló elmélkedésbe;
• vagy napi imaként használjuk az elmélkedéseket.

Ezek bármelyike alkalmas arra, hogy megerősítse benned annak tudatát, hogy Isten veled van ebben a nehéz időben, segít, hogy elmélyítsd imaéletedet és találj egy biztonságos helyet, ahol megszűnik az aggódás, a szorongás.

 

 

Forrás: https://www.szentter.com/node/200766

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A szentszéki sajtóközpont április 23-án bejelentette, hogy egy évvel elhalasztják a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust a jelenlegi egészségügyi vészhelyzetre való tekintettel. A hír kapcsán Piero Marini érseket, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottságának elnökét kérdezte a Vatikáni Rádió olasz szerkesztősége.

A koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben az Egyháznak is későbbi időpontra kellett halasztania számos rendezvényét. Ezek közé tartozik a római helyszínű családok világtalálkozója, amelyet 2021 helyett 2022-ben tartanak meg, valamint a 2022-ről 2023-ra halasztott lisszaboni ifjúsági világtalálkozó, és immár az idén szeptemberre tervezett budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus is. A Vatikáni Rádióban a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottságának elnöke számolt be a döntés hátteréről.

– Milyen szempontok érvényesültek a döntés meghozatalában?

– Figyelembe vettük a vatikáni és a nemzetközi egyészségügyi hatóságok álláspontját. Szerintük nem biztos, hogy szeptemberre minden visszatér a megszokott rendbe, beleértve a repülőjáratokat és a kommunikációt is. Eddig már több mint 60 ezren jelentkeztek a budapesti rendezvényre, tehát nem ünnepelhettük volna meg az eucharisztikus kongresszust abban a bizonytalanságban, hogy országainkban talán nem ér véget addigra a járvány. Ezért döntöttünk úgy, hogy egy évvel elhalasztjuk a rendezvény megtartását – fogalmazott Marini érsek.

– Már számos eucharisztikus kongresszuson részt vett, amelyeket többéves előkészítés előzött meg. Mit jelent ez a felfüggesztés?

– Ez egyrészt nehézséget jelent a helyi szervezőbizottságnak, mert például újra fel kell venniük a kapcsolatot mindenkivel, aki már jelentkezett az Eucharisztikus Kongresszusra, illetve akiket már meghívtak a teológiai szimpóziumra, valamint a többi programra. Ugyanakkor a felkészüléshez kapott újabb év lehetőséget is jelent, hogy a helyi szervezőbizottság még jobban elmélyítse a kongresszus előkészítését és témáját, valamint arra, hogy a nemzetközi közösség még inkább tudomást szerezzen az eseményről. Remélem tehát, hogy 2021-ben még magasabb lesz a részvételi arány, mint amire 2020 szeptemberében számítottunk. Részt vettem már néhány eucharisztikus kongresszuson Québectől kezdve (2008-ban rendezék ott a világeseményt – a szerk.), de még sosem tapasztaltam ilyen széles körű érdeklődést egy eucharisztikus kongresszus iránt és ilyen nagy számú jelentkezőt, mint a budapesti esetében.

– „Minden forrásom belőled fakad” a rendezvény mottója, ami meghívás, hogy figyeljünk arra, ami a legfontosabb ebben a bizonytalanság és félelem jellemzte időszakban.

– Az idézet egy zsoltárból származik, ami Jeruzsálemre vonatkozik, de természetesen Istenre és mindenekelőtt az Eucharisztiára is értelmezhető.

– Mit üzen az eucharisztikus kongresszusok résztvevőinek és a magyar egyháznak?
– A magyar egyháznak azt mondanám: ez megfelelő alkalom arra, hogy még jobban felkészüljön a 2021-es kongresszusra. Nemzetközi szinten az egyes helyi egyházak pedig még jobban megszervezhetik a részvételüket, mert ez egy fontos eucharisztikus kongresszus egyrészt Magyarország földrajzi fekvése miatt, másrészt Európa számára: elgondolkodhat saját gyökereiről. Remélem, hogy a jövő évi eucharisztikus kongresszus valóban nemzetközi jellegű lesz, amely elmélkedésre készteti az Egyházat és a társadalmat arról, hogy minden az Eucharisztiától függ – legalábbis a katolikusok, a hívők számára. Jézus szavai az evangéliumunkká, gesztusai pedig szentségeinkké váltak. Számunkra alapvetően fontos ezt meglátni az eucharisztikus kongresszus ünneplésekor.

Magyar Kurír

 

Ferenc pápa a kongresszus pápai bizottságával, valamint a katolikus világesemény szervezőivel egyeztetve – tekintettel az egészségügyi krízisre és annak következményeire – úgy döntött, hogy egy évvel elhalasztja a 2020 szeptemberére tervezett budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust.

A döntés bejelentését követően Erdő Péter bíboros az M1 közszolgálati csatornának elmondta, hogy 2020 szeptemberéről 2021 szeptemberére helyezték át a világesemény időpontját, a helyszín változatlanul Budapest lesz. A szeptemberi hónap megmarad, a pontos dátumot néhány nap múlva rögzítik.

A főpásztor hozzátette, a Szentszék körültekintően mérlegelte a kongresszus elhalasztását, a saját egészségügyi szervezetével tanulmányozta a nemzetközi járványügyi prognózist. A Vatikán ezután hozta meg a döntést, hogy a következő két-három év nemzetközi eseményeit úgy helyezik át, hogy azok ne kerüljenek egymással átfedésbe. A sorban az elsőt, a budapesti kongresszust 2021-re halasztották, a jövő évre tervezett családok világtalálkozóját 2022-re, míg az évre meghirdetett Ifjúsági világtalálkozót 2023-ra helyezték át.

A bíboros bizakodását fejezte ki, hogy jövő ősszel már nem jelent egészségügyi kockázatot az utazás és a közlekedés is helyreáll.

A főpásztor végül úgy fogalmazott: „Reménykedünk, hogy addig helyreáll a lelkekben is az optimizmus és az egyensúly.”

Forrás: Magyar Kurír

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Az Atya egyszülött Fiának kinyilvánult szeretete legyen az éltető közegünk, miként a madárnak a levegő, ami akkor van elemében, ha nemcsak csapdos a szárnyaival, hanem magasan repül. S miként a halnak eleme a víz, nekünk, bűnös embereknek elemünk a mennyei Atya el nem múló agapé szeretete.

Hogyan szerette Isten ezt a világot? Mennyit érünk Istennek? Szeretete örök természetű

Istent ehhez a világhoz a szeretet kapcsolja. Ennek természete örök és el nem múló: a Szent János evangélista által használt igemód az elkezdődött a múlt: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki őbenne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (Jn 3,16). Amikor Jézus kézéter évvel ezelőtt elmondta Nikodémusnak (ld. Jn 3,1-21), hogy Isten hogyan viszonyult Őhozzá és ehhez a teremtett világhoz, ez a szeretet már tartott, és mindvégig tartani fog. Isten országának nem lesz vége. Isten szeretete nem ér véget, örök természetű.

Isten annak ellenére szeret, hogy elfordulunk Tőle

Isten szeretetének másik sajátossága: az annak ellenére való szeretet. Mert ugyan mit szerethet Isten a Tőle elfordult világon? Nem az elfordulást, hanem a tőle elfordult embert, akit a maga képmására alkotott, és akit meg akar menteni. Az annak ellenére való szeretet nem más, mint az agapé szeretet. Nem azért szeretem, mert valamit remélhetek tőle, hanem szeretem, mert szeretem, mert létezik. Létezése ok arra, hogy szeretetemben megtartsam.

Isten szeretetének harmadik sajátossága, hogy fenntartás és visszavonás nélkül azonosul velünk

Ezért ez a szeretet transzformálta Őt, a názáreti Jézus Krisztusban kiszolgáltatta nekünk önmagát. Így jutunk el annak az igének a jelentéséhez, amely ebben az összefüggésben hangzik el, hogy: egyszülött Fiát adta értünk. Az adni ige jelentései közül az egyik: kiszolgáltatni. Ebben benne van Isten megtestesült szeretetének, az egyszülött Fiúnak is a kereszthalála. Benne rejlik az, hogy az Atya a megváltásra szoruló emberért Fiát küldte el, és a Fiú küldetésével mindenben azonosult, kiüresítette önmagát engedelmesen egészen a kereszthalálig.
Micsoda húsvéti mélységeket tár elénk ez az evangéliumi szakasz, összefüggésben a megtestesülés misztériumával!

Az Atya miért éppen egyszülött Fiát adta a világ váltságául?

A mi kezünkre adta önmagát Jézus, és engedte, hogy az emberek keresztre feszítsék. Megtestesülésében, életében és kereszthalálában Önmagát szolgáltatta ki nekünk csak azért, hogy hirdesse: Istennek nincs fenntartása irántunk, bűnös emberek iránt. Az a törekvése, hogy bennünket megmentsen.
Az Atya miért éppen egyszülött Fiát adta a világ váltságául? Mert ennél nagyobbat, értékesebbet nem adhatott volna, nem volt nagyobb adnivalója.

Isten kinyilvánult szeretetét visszautasíthatjuk, de akkor megmaradunk a sötétségben, a halálban

Ennek a szeretetnek a befogadása, életünk ráhangolása azonban elvezet a világosságra, a húsvéti életre. Jézus Krisztussal együtt menjünk át a halálból, a sötétségből, a szeretet visszautasításából az életre, a világosságra.

Az Atya egyszülött Fiának kinyilvánult szeretete legyen az éltető közegünk, miként a madárnak a levegő, ami akkor van elemében, ha nemcsak csapdos a szárnyaival, hanem magasan repül, és miként a halnak eleme a víz, nekünk, bűnös embereknek elemünk a mennyei Atya el nem múló agapé szeretete – hangzottak el dr. Krakomperger Zoltán plébános gondolatai 2020. április 22-én, a debreceni Szent Anna-székesegyházban bemutatott reggeli szentmise homíliájában.

 

Kovács Ágnes/Öröm-hír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Az erdélyi ferencesek április 20-án az alábbi közleményt juttatták el szerkesztőségünkhöz a csíksomlyói kegyhely programjairól.

A pünkösdszombati csíksomlyói fogadalmi nagybúcsú idén május 30-ra esik, melyet az Eucharisztia éve és az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való lelki felkészülés jegyében szervezünk mi, ferencesek a kegyhely őreiként. Ennek fényében választottuk a 2020-as év jelmondatát, mely a nagybúcsú mottója is egyben: „A Szentlélek száll le rád” (Lk 1,36).

A búcsú szervezése az év elején a hagyományos módon kezdődött: a szentmise rendjének összeállítása, a szónok meghívása, a Csíksomlyó Üzenete című kegyhelylap előkészítése stb. A koronavírus-járvány terjedését lassító rendeletek, a kijárási tilalom és annak esetleges meghosszabbítása azonban bizonytalanná tette a búcsú hagyományos módon történő megszervezését. Korai még pontos információk közlése a búcsú folyamatát illetően, de minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy a fogadalmi búcsú napján, ha zárt körben is, de szentmisét mutassunk be a kegyhelyen. Amint biztosabb lesz a világjárvánnyal kapcsolatos korlátozások részleges feloldása, közleményben fogjuk tájékoztatni a zarándokokat a búcsús szentmisébe való bekapcsolódás lehetőségéről.

Addig is a kegyhely honlapján: http://www.csiksomlyo.ro/ és Facebook-oldalán: https://www.facebook.com/CsiksomlyoKegyhely/ élőben követhetők, illetve visszanézhetők a kegyhelyen bemutatott szentmisék. Ugyanitt a kegyhely programjaival és a búcsúval kapcsolatos információk is megtalálhatók.
A ferences testvérek

 

Forrás: OFM Ferences Sajtószolgálat, Magyar Kurír

Fotó: Csíksomlyói kegyhely Facebook-oldala

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Hogyan tudjuk elsajátítani azt az üdvösséget, ami Jézus Krisztus húsvéti győzelmével megvalósult? Ennek elsajátítását megnyitja az újjászületés, újjáalakulás vízből és Szentlélekből. A szent keresztség a nyitány, a belépő, és erre még sok minden következik, amely a nyitány elmélyülését eredményezi. – Dr. Krakomperger Zoltán, a debreceni Szent Anna-székesegyház plébánosa gondolataiban az újjászületésről beszélt, amely szükséges ahhoz, hogy az üdvösség útjára lépjünk.

A szent keresztségben a Szentlélek lelkivé, szellemivé formálja az embert. Szent János (ld. Jn 3,7-15) evangélista szemléletében meg kell különböztetni a földi vagy a testi létmódot a lelki vagy szellemi létmódtól. Az üdvözítő feltámadásában kinyilvánult üdvösség befogadásához szükséges az átalakulást a földi, a testi létmódból a lelki szellemi létmódba a Szentlélek foganasította bennünk és folyton tartóan elmélyíti. Ahhoz hasonlóan, mint ahogyan az evangéliumban olvashatjuk: „A szél ott fúj, ahol akar, hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön és hova megy. Így van vele mindenki, aki a Lélekből született” (Jn 3,8). Az ember feladata pedig, hogy a Szentlélek újjáteremtő tevékenységének szabad teret engedjen.

Amikor a hajóskapitány érzékeli, hogy a magasból szél támad, akkor a vitorlátokat szél irányába állítja. Felhúzza a vitorlákat azért, hogy befogja a szél erejét. A mi esetünkben ez azt jelenti, hogy nekünk is irányba kell állnunk, rá kell hangolódnunk erre a lelki, szellemi létmódra, amely nem foszt meg bennünket semmitől sem, ami az igaz emberség velejárója. Így vagyunk képesek előrehaladni, azaz a feltámadás misztériumában egyre jobban elmélyülni, rácsodálkozni arra a szépségre, hogy mit kaptunk azáltal, hogy Jézus győzött a bűn és a halál fölött.

Ha értelmünk és akaratunk vitorláit kihúzzuk, ha engedjük, hogy a Szentlélek ereje megtöltse életünket és akaratunkat, akkor nem lesz teher a húsvéti létmód. Ennek csodálatos felvillantása volt a jeruzsálemi anyaegyház harmonikus élete (ld. ApCsel 4,32-37). Közösségben voltak, a hit és imádság közösségében. A húsvéti hitüket életük középpontjába állították, nem pedig a peremére. Így élték át azt a csodálatos változást, hogy immár elfogadták egymást úgy, ahogyan az Üdvözítő elfogadta a megigazult embert.
Ezt az életet akarta ránk árasztani, belénk oltani Szentlelkével az értünk feltámadt, megfeszített Jézus Krisztus – fejezte be gondolatait Krakomperger Zoltán plébános.

Kovács Ágnes/Öröm-hír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Free Joomla templates by L.THEME