A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Püspöki Hivatala 2020. május 6-tól a Simonyi út 38. szám alatt lesz elérhető személyes ügyintézésre a szokott hivatali időben 8-tól 16 óráig.

A hivatal munkatársai telefonon, e-mailben továbbra is elérhetőek.
„…a jókedvű adakozót szereti Isten” – A szegény, nehéz sorsú családok, egyedülálló emberek köüszönetét tolmácsolták a karitász önkéntesei
„Szükségesnek tartottam tehát, hogy megkérjem a testvéreket, menjenek előre hozzátok, és készítsék e...
Urunk mennybemenetelének ünnepét tartjuk május 24-én, vasárnap
„A tizenegy tanítvány elment Galileába, arra a hegyre, ahova Jézus rendelte őket. Amint meglátták, l...
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleménye a június 4-i harangszóról
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia május 21-én megjelent közleményét az alábbiakban olvashatják....
„…a jókedvű adakozót szereti Isten” – A szegény, nehéz sorsú családok, egyedülálló emberek köüszönetét tolmácsolták a karitász önkéntesei
„…a jókedvű adakozót szereti Isten” – A szegény,...
Jézus győzött, beteljesítette az ember örök sorsát, innentől kezdve a mi életünk is  mennybemenetel – Palánki Ferenc megyéspüspök homíliája Urunk mennybemenetelének ünnepén
Jézus győzött, beteljesítette az ember örök sorsát, innentől...
Urunk mennybemenetelének ünnepét tartjuk május 24-én, vasárnap
Urunk mennybemenetelének ünnepét tartjuk május 24-én, vasárnap
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleménye a június 4-i harangszóról
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleménye a június...
május 2020

„Szükségesnek tartottam tehát, hogy megkérjem a testvéreket, menjenek előre hozzátok, és készítsék elő a már megígért adományokat, hogy az úgy legyen készen, mint hálaáldozat, nem pedig mint kényszerű adomány. Tudjuk pedig, hogy aki szűken vet, szűken is arat, és aki bőven vet, bőven is arat. Mindenki úgy adjon, ahogyan előre eldöntötte szívében, ne kedvetlenül vagy kényszerűségből, mert „a jókedvű adakozót szereti az Isten”. Az Istennek pedig van hatalma arra, hogy minden kegyelmét kiárassza rátok, hogy mindenütt mindenkor minden szükségessel rendelkezzetek, és bőségben éljetek minden jó cselekedetre. Amint meg van írva: „Bőkezűen osztott a szegényeknek, igazsága megmarad örökké” /…/ „Mert ennek a szolgálatnak az ellátása nemcsak a szentek szükségleteit elégíti ki, hanem sokakat hálaadásra is indít az Isten iránt” (2 Kor 9,5-13).

Vidám, jó hangulatú adományosztásról árulkodnak azok a fényképek, amelyekkel a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye karitász csoportjainak önkéntes munkatársai a szegény, rászoruló, munkájukat elveszítő, nehéz körülmények között élő családok, egyedülálló emberek háláját, köszönetét tolmácsolva tájékoztattak bennünket. A napokban történt élelmiszer adományok átadása örömmel töltötte el a munkatársakat a rászorulók pedig mindezt hálatelt szívvel fogadták.

Az egyházmegye egyházközségeinek nevében Ajakról, Kislétáról, Nagykállóból, Kállósemjénből, Pócspetriből, Nyíregyházáról érkező köszönő szavak Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök atyának szólnak, akinek kezdeményezésére a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye – a koronavírus járvány ideje alatt – kétszer öt millió Ft-támogatást adományozott a rendelkezésére álló keretből a nehéz anyagi körülmények között élő emberek részére, amelyet az egyházmegyei karitász szervezet juttatott el a családokhoz.

Mészáros László, egyházmegyei karitász igazgató elmondta az egyházmegye nagylelkű adományának köszönhetően 61 működő karitászcsoport között, csoportonként – a kétszeri adományozásból összesen – 230 ezer Ft összeget tudtak fordítani élelmiszer vásárlására. Vannak olyan egyházközségek, ahol még nem működik karitatív közösség, az ott élő nehézsorsú emberekről sem feledkeznek meg.

Felajánlásával Ön is csatlakozhat az adományozók köréhez. További pénzadományokat fogadnak a https://karitasz.hu/onlineadomany oldalon az online adományozás menü alatt azonnali bankkártyás fizetés formájában, valamint átutalással a 12011148-00124534-00100008 bankszámlaszámon.

 

Kovács Ágnes/Öröm-hír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

A mai evangéliumi szakasz örömhír, mert Jézus, mielőtt felment a mennybe, küldtetést adott: „Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére” (Mt 28,19) – kezdte homíliáját Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök Urunk mennybemenetelének ünnepén, május 24-én, a debreceni Szent Anna-székesegyházban bemutatott szentmisén.

A főpásztor bevezető gondolataiban az evangéliumi szakasznak arra a megdöbbentő megjegyzésére utalt, amely az apostolok kételkedését említette: „Amint meglátták, leborultak előtte, bár néhányan kételkedtek” (Mt 28,17). Jézus feltámadása után eltelt negyven nap, és némelyik tanítványon a bizonytalanság uralkodott, pedig többször találkoztak, ettek együtt a feltámadt Jézussal. Ennek ellenére a közösségben maradtak, ott, ahová Jézus rendelte őket, vagyis minden kételkedésükkel együtt megtették azt, amit kért tőlük.
A Szentlélek eljöveteléről, pünkösdről szóló evangéliumi szakaszban pedig már azt olvashatjuk, hogy mindannyiuknak lángra lobban a szívük, amikor megkapják a Szentlelket. Onnantól kezdve az apostolok már nem kételkedtek.

Jézus mennybemenetele a reménység, annak a győzelemnek az ünnepe, hogy az ember örök sorsa eldőlt. Nem a jó és rossz küzdelmének az ütközőpontján áll, és éli az életét, hanem győzött a jó, az élet a halál fölött, az erény a bűn fölött, az igazság a hazugság fölött. Ezt mi keresztények mindannyian tudjuk. Mégis bennünk van a kétely. Miért? A főpásztor az ember esendőségére, gyarlóságára utalva azt hangsúlyozta, a kérdésre a választ a rossznak a világban való jelenléte adja meg. Ha megvizsgáljuk életünket, rádöbbenünk, hogy gyakran mi sem a jó úton járunk. Szent Pál erről így nyilatkozik: „Hisz nem teszem a jót, amelyet akarok, hanem azt teszem, amit nem akarok, a rosszat” (Róm 7,19). „Ó, én szerencsétlen ember!” – folytatja Szent Pál – „Ki szabadít meg e halálnak testétől? Hála legyen Istennek, Jézus Krisztus, a mi Urunk által!” (Róm 7, 24-25).
Kételkedésünknek az is oka, hogy bizonytalanok vagyunk a jövőt illetően, ma is. Mi fog történni? Hogyan alakul az életem, meg tudom-e állni a helyemet a világban?

A kételkedés hozzátartozik az emberségünkhöz, de abban benne van az igazságnak a keresése. Ha valaki rátalál, akkor az egyszerűen magával ragadja, ami nem valami, hanem valaki, maga Jézus Krisztus. Nem tudjuk, holnap mi lesz, de azt igen, hogy Jézus győzött, beteljesítette az ember örök sorsát, és a mi életünk is innentől kezdve mennybemenetel. Ezért van küldetésünk: „Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket.” Vagyis nincs próbaéletünk.

Az életünk élő adásban van – fogalmazott Ferenc püspök. – Amikor a szentmise élő adásban megy, jobban odafigyelünk magunkra, ruházatunkra, egészen másként viselkedünk, mert sokan látnak bennünket. Az életünk Isten előtt még nagyobb nyilvánosság előtt történik. Ezért nem mindegy, hogyan élünk. Nem azért, mert félnünk kell Tőle, hanem, mert végtelenül szeret, segít bennünket.

A mennybemenetel ünnepe, misztériuma, titka azért is a reménység ünnepe, mert amióta Jézus a mennyben van, az isteni lét állapotában, azóta mindig velünk van, bármikor szólhatunk hozzá, kérhetjük kegyelmeit. Erről és Jézus szeretetéről, boldogító jelenlétéről kell tanúságot tenni – hangsúlyozta a megyéspüspök. Ehhez meg kell nyitni a szívünket, hogy megtapasztalhassuk az Ő hatalmát: „Én kaptam minden hatalmat égen és földön” (Mt 28,18). Szent Pál apostol azt mondja: „…milyen mérhetetlenül nagy az ő hatalma rajtunk, hívőkön” (Ef 1,19). Nagyszerű erejét Krisztusban mutatta meg, amikor feltámasztotta Őt a halálból, amelyet rajtunk keresztül akar megmutatni.

Minden megkeresztelt embernek feladata van. Nincs olyan, hogy valaki a cserepadon ül. Nemcsak a papok kötelessége, hanem minden megkeresztelt emberé is, hogy hirdessék az evangéliumot, az örömhírt, amely nem csupán egy könyv, egy szó, hanem maga az élet. Az életünkkel hirdessük, milyen a krisztusi keresztény élet, azt, hogy jó hozzá tartozni, belőle merítjük az erőt a mindennapokhoz.

Ferenc püspök zárógondolatában Varga László kaposvári megyéspüspök ehhez kapcsolódó megállapítására utalt, miszerint azért nem terjed annyira a keresztény hit a mai világban, mert az emberek még nem találkoztak igazán keresztény emberrel, csak olyanokkal, akik bár kereszténynek mondják magukat, nem minden esetben élik a hitüket.

Amikor Jézus felment a mennybe, előtte megáldotta az apostolokat, és rajtuk keresztül az egész világot, bennünket áldott meg. Áldássá kell tehát válnunk, hogy megmutassuk Isten szeretetét, és beleéljük jóságát ebbe a világba.

Kövessük Jézust, éljük az Ő életét, mert ahogyan az imádság mondja: „Ahová a fő eljutott dicsőségben, oda kapott meghívást az egész test, az Egyház a reménységben.” Életünk mennybemenetel, a történet – Krisztus megváltó műve – már befejeződött, győzzön bennünk is a jó, az igazság, a szeretet, az örök élet – fejezte be homíliáját Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök.


Kovács Ágnes/öröm-hír sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

„A tizenegy tanítvány elment Galileába, arra a hegyre, ahova Jézus rendelte őket. Amint meglátták, leborultak előtte, bár néhányan kételkedtek. Jézus odalépett hozzájuk, és így szólt: „Én kaptam minden hatalmat égen és földön. Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére, és tanítsátok meg őket mindannak a megtartására, amit parancsoltam nektek. S én veletek vagyok mindennap, a világ végéig” (Mt 28, 16-20).

A húsvét utáni 40. napon ünnepli az Egyház, az V. század óta, Urunk mennybemenetelének napját. Ez csütörtökre esik. Áldozócsütörtök liturgikus ünnepét több országban, így Magyarországon is a rákövetkező vasárnapon tartják.

Húsvét 7. vasárnapjával, illetve a rá következő héttel befejeződik a húsvéti ünnepkör, amely pünkösdig tart. E hetekben az Egyház Jézus Krisztus kereszthalálára, feltámadására és végül dicsőséges mennybemenetelére emlékezik. Jézus valójában húsvétkor már testében is megdicsőülve átment az Atyához, de negyven napon át megjelent az apostoloknak, hogy megerősítse őket hitükben; megmagyarázza nekik az ószövetségi Írásokat, a róla szóló jövendöléseket. Jézus feltámadásával átment az új, isteni létrendbe, nem tért vissza ebbe az életbe: a jelenések az Úr csodatételei, leereszkedései (pl. amikor az apostolokkal eszik, vagy a hitetlen Tamásnak megmutatja oldalsebét).

Lukács evangéliuma végén röviden leírja Jézus mennybemenetelét: Jézus itt búcsúbeszédében mondja: „Meg volt tehát írva, hogy a Messiásnak szenvednie kell és harmadnapon halottaiból föl kell támadnia. Nevében megtérést és bűnbocsánatot kell hirdetni, Jeruzsálemtől kezdve minden népnek. Ti tanúi vagytok ezeknek. Én pedig elküldöm rátok Atyám megígért ajándékát.” A Szentlélek majd megnyitja elméjüket, hogy megértsék az Írásokat. Csakugyan, pünkösdkor minden világos lesz az apostolok számára, ahogy Péter beszédeiből láthatjuk.

Lukács evangélista az Apostolok Cselekedetei elején, ahol folytatja Jézus üdvözítő művének hatástörténetét, hosszabban, szemléletesebben írta le az Olajfák hegyi mennybemenetelt. Jézus előbb küldetést ad apostoloknak, hogy az elküldendő Szentlélek erejében hirdessék az egész világon az örömhírt. „E szavak után szemük láttára fölemelkedett és felhő takarta el szemük elől. Miközben merően nézték, miként száll az égbe, egyszerre csak két fehérruhás férfi termett mellettük: „Galileai férfiak, szólították meg őket, mit álltok itt égre emelt szemekkel? Ez a Jézus, aki közületek fölment a menybe, úgy jön el ismét, ahogy szemetek láttára mennybeszállt.”

E szemléletes leírás értelmét kell megragadnunk: Jézus megdicsőülése, átmenete az Atyához a másik létrendbe már feltámadásával megtörtént. Most végleg eltűnik az apostolok szeme elől. Valójában nem úgy emelkedik fel az égbe, mint ahogy a helikopter felszáll. Ma már tudjuk, hogy a felhők felett nyílik a világűr, amelyet az űrhajósok bejárnak. Isten nem ott fenn „lakik”, a felhők feletti „égben”, ott a világűrben az űrhajósok nem találkozhattak vele. Hamis a Gagarinnak tulajdonított ateista mondás: „Nincs Isten, az űrben nem találkoztam vele.” Az ég nem fenn van, hanem ott, ahol Isten jelen van láthatatlanul. Közelebb van hozzám, mint én önmagamhoz („interior intimo meo”, ahogy Szent Ágoston mondja). Az ég, a menny szellemvilág Istennél, akit körülvesznek a megdicsőültek.

A vasárnapi olvasmány az Efezusi levél elejéről (1, 17-23) a legjobb kommentárja a „mennybemenetel” misztériumának, ahogy ezt egy francia domonkos szentírástudós, Pierre Benoit magyarázta: A feltámadás után a negyvenedik napra tett és az Olajfák hegyére lokalizált mennybemenetel érzékletesen írja le Jézus megdicsőülését: „A halálon győzedelmeskedő Krisztus új életformát kezdett Isten mellett. Ő elsőnek lépett be a feltámadott életbe, hogy helyet készítsen választottainak: egyszer majd eljön újra, hogy megdicsőült híveit bevezesse magával az örök életbe”. Az első keresztények hite számára tehát nem az ősi kozmológia a lényeges, nem a mennybeszállás érzékletes leírása, hanem annak az igazságnak állítása, hogy a feltámadt Krisztust az Atya felmagasztalta, és Úrrá tette minden teremtmény, az egész kozmosz felett.” (Vö. P. Benoit, Exégèse et Théologie, I, Párizs, 1961. 363skk.)

A mennybemenetellel a megdicsőült Jézus az Atya „jobbján ül”, vagyis vele együtt a mindenségen uralkodik. Végleg megvonta látható jelenlétét övéitől, de Szentlelkével jelen van a benne hívők közösségében, az Egyházban, amely az ő titokzatos Teste. A világ végéig folytatja megváltó és megszentelő művét az igehirdetés és a szentségek kiszolgáltatása révén.

Forrás: Magyar Kurír
Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia május 21-én megjelent közleményét az alábbiakban olvashatják.

A társadalom részéről többen indítványozták, hogy június 4-én délután fél ötkor szólaljanak meg országszerte a harangok.
Aki a harangszót hallja vagy megszólaltatja harangjait, tegye ezt az imádság lelkületével, könyörögjön hazánkért, népünkért határainkon innen és túl, és Közép-Európa összes népeiért, hogy békében, szeretetben és alkotó együttműködésben építhessük közös jövőnket.

Budapest, 2020. május 21.

a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

Forrás: MKPK Sajtószolgálat

Örömhír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

„Szentlélek Úristen, Te az Atyától és Fiútól öröktől fogva származol, s az Atyával és a Fiúval egylényegű vagy. Te vagy a kegyelmek forrása, bőkezű adományozója. Jöjj el Szentlélek Úristen, töltsd be szívünket hétszeres ajándékoddal! Ámen”

Az imakilenced (kilenced: lat. novena): jámborsági gyakorlat, a szokásosnál intenzívebb imádságban töltött kilencnapos időköz. Várakozást fejez ki, kérést nyomatékosít. Mintája az Urunk mennybemenetele és pünkösd közötti 9 nap, amikor a Boldogságos Szűz Mária és az apostolok Jeruzsálemben visszavonulva, imádkozva és böjtölve várták a Szentlélek eljövetelét. A hagyomány szerint a pünkösdöt megelőző hetet váróhétnek, a vasárnapot váróvasárnapnak is mondták. Az imakilenced szándékát, módját (imádság, böjt, vezeklési gyakorlat) mindenki szabadon határozhatja meg. A kilencedhez hasonló a nagy ünnepeket (húsvét, karácsony, pünkösd) követő nyolcad, de ennek liturgikus formái is vannak.  (Magyar Katolikus Lexikon)

A litániát ajánljuk fel a Szentlélek szándékára és kérjük segítségét magunk, családjaink vagy valamilyen más szándékra.

Szentlélek-litánia

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen

Minden kérés után mondjuk: Légy magasztalva és dicsőítve.

1. Szentlélek Úr Isten, jóra való sugallatod előzze meg tetteinket és kísérje azokat a Te segítséged kegyelme, hogy minden munkálkodásunk Veled kezdődjék.
2. Szentlélek Úr Isten, szállj le fenséged trónjáról és készíts helyet a Te szolgád szívében.
3. Szentlélek Úr Isten, akit az Atya és a Fiú tisztel, segíts állandóan az Isten jelenlétében élnem.
4. Szentlélek Úr Isten, akit az Atya és Fiú tisztel, taníts meg az Atya Isten akarata szerint élnem.
5. Szentlélek Úr Isten, aki az Isten Fia szívében székelsz, taníts meg megismerni és szeretni Téged.
6. Szentlélek Úr Isten, aki az Atya dicsőségéről gondoskodik, taníts meg Isten bizalmában odaadóan élnem.
7. Szentlélek Úr Isten, a tűznyelvek jele, gyújtsd szívemben a szeretet lángját.
8. Szentlélek Úr Isten, titkos fehér galamb, taníts meg szeretni a Szentírást.
9. Szentlélek Úr Isten, akinek se arca, se neve nincsen, taníts meg helyesen imádkozni.
10. Szentlélek Úr Isten, aki a próféták ajkával szólsz, taníts meg nyugodtan, kiegyensúlyozottan élni.
11. Szentlélek Úr Isten, szeretet lángoló tűzhelye, taníts meg okosan és türelmesen élni.
12. Szentlélek Úr Isten, minden mennyei és földi javak birtoklója, taníts meg szerényen és alázatosan élni.
13. Szentlélek Úr Isten, kinek kincsei mérhetetlenek, taníts meg megérteni a szenvedés értékét.
14. Szentlélek Úr Isten, kinek kincsei megbecsülhetetlenek, taníts meg helyesen kihasználni a drága időt.
15. Szentlélek Úr Isten, meg nem szűnő szeretet, oltalmazz a gőgtől és a szeretetlenségtől.
16. Szentlélek Úr Isten, taníts meg ellenállni a haszontalan gondolatoknak és a felesleges képzelődéseknek.
17. Szentlélek Úr Isten, a kegyelmek osztogatója, taníts meg mellőzni a felesleges beszédet és tevékenységet.
18. Szentlélek Úr Isten, akinek teljességéből mindannyian merítettünk, taníts meg hallgatni és a kellő időben szólni.
19. Szentlélek Úr Isten, örök szeretet, taníts meg jó példát mutatni másoknak.
20. Szentlélek Úr Isten, végtelen jóság, adj kitartást a jóban.
21. Szentlélek Úr Isten, édes tanító, taníts meg helyesen bánni az emberekkel.
22. Szentlélek Úr Isten, lelkek kedves tanítója, taníts meg, hogy ne ítélkezzem senki felett, és a sérelmeket ne emlegessem.
23. Szentlélek Úr Isten, fény mely a lelkeket boldoggá teszi, taníts meg meglátni mások szükségleteit, és a jócselekedeteket nem elhanyagolni.
24. Szentlélek Úr Isten, nyomorultak atyja, add megismernem saját hibáimat.
25. Szentlélek Úr Isten, aki csodákat művelsz a lelkekben, vezess éberséggel a tökéletességre.
26. Szentlélek Úr Isten, aki ismeri a világegyetem jövőjét, segíts megszabadulni a sátán és a test rabszolgaságából.
27. Szentlélek Úr Isten, aki előtt nincs titok, segíts elmenekülnöm a sátán ármányai elől.
28. Szentlélek Úr Isten, aki ismeri az én jövőmet, a Te védelmed alá helyezem magamat, családomat, testvéreimet, barátaimat, jótevőimet és minden embert az egész világon.
29. Szentlélek Úr Isten, taníts Isten dicséretére és dicsőségére, az emberiség üdvösségére és Szűz Mária örömére élni, hogy mint gyümölcsöző hasznos szolga, jó halállal haljak meg.
30. Szentlélek Úr Isten, légy lelkem lelke, siess kegyelmeddel segítségemre. Segíts, hogy mindenben Reád hagyatkozzam, nevedben dolgozzak és Veled imádkozzak. Amen.
Reggeli imádság

Örök Atya, felajánlom Neked az emberiség minden szenvedését, minden emberi munkát, imádságot, s mindazt ami az egész napomat betölti. Egybekapcsolom a Te szeretett Fiad, a mi Urunk Jézus Krisztus szenvedésével és a Szentlélek szeretetének erejével a Szeplőtelen Szűz Mária által az Isten dicsőségére, hogy Téged az emberek keressenek, megtaláljanak, szeressenek és a lelkek üdvösségére kitartóan imádkozzanak. Amen.
________________________________________
Ez a litánia úgy fog terjedni, mint a lavina. Aki ezt a litániát továbbadja másoknak, része lesz az imáikban. E litániát a Szentlélek szándékára ajánljuk fel és kérjük segítségét, magunk és családunk, vagy valami más szándékra.

Az Atya ígéretei azoknak, akik legalább háromszor egy héten fogják imádkozni ezt az imát:

1. Kiszabadítalak az ellenséged kezéből látható módon.
2. Eltávolítom az akadályokat, amelyek tökéletességed útjában állnak.
3. Még egy angyalt adok melléd, hogy sugallat által megóvjon a bűn kelepcéjétől.
4. Kitartasz az erények útján.
5. Jól megismered fogyatékosságaidat.
6. Erőt kapsz, hogy megszabadulj a bűnös szokásaidtól.
7. Megerősítem benned a hitet, reményt és szeretetet.
8. Megszabadítlak anyagi gondjaidtól.
9. Megadom, hogy családod kölcsönös szeretetben és egyetértésben éljen.
10. Aki segíteni akar családjának, felebarátjának, ismerősének rossz szokásainak elhagyásában, fél évig minden nap imádkozza el ezt a litániát.

 

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

Tekintettel a Magyar Kormány oktató-nevelő munkát érintő döntésére – miszerint: „a tanév végéig, június 15-ig érvényben marad a tantermen kívüli, digitális munkarend, az óvodák és bölcsődék viszont május második felétől visszatérnek a normális működési rendhez” – , a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében működő Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága (EKIF) intézményének vezetője, Molnár Katalin főigazgató a következőkről tájékoztatta az egyházmegye fenntartása alatt működő tíz köznevelési intézmény vezetőit:

1. Az óvodáink és a bölcsődénk 2020. május 25-étől visszatérnek a normális működési rendhez. Az intézményegységeknek külön igazolások nélkül is fogadniuk kell a gyermekeket. A nyári szabadságolások a veszélyhelyzet idején kiadásra kerültek, ezért folyamatos nyitvatartást kérünk azért, hogy a szülők nyugodtan tudjanak dolgozni.

2. Az iskoláinkban a tantermen kívüli, digitális munkarend 2020. június 15-éig érvényben marad, és a tanév hossza nem változik.
" 2020. június 2-től engedélyezve lesz az iskolákban a pedagógusok és tanulók oktatási célú találkozása, a kis csoportos konzultációk, illetve egyéni felkészítések megtartása. Ezeknek célja az elmúlt hónapok tudásának megerősítése vagy az esetlegesen lemaradó tanulók felzárkóztatása, a pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátása is engedélyezett.

Ugyancsak június 2-től megváltozik a gyermekfelügyelet rendje is: már nem csak egyes kijelölt intézményekben, hanem valamennyi iskolában meg kell szervezni az adott intézménybe járó gyermekek felügyeletét.
A gyermekfelügyeletben résztvevők számára június 2 és 15 között elsősorban felzárkóztató, a tanulásukat támogató tevékenységeket lehet szervezni. Június 16-26 között már a következő tanévre való felkészülésre is sor kerülhet. A nyári táborok kapcsán zajlanak még az egyeztetések.

Tömeges rendezvényeket, ballagásokat és tanévzáró ünnepségeket nem lehet szervezni, de a hagyományostól eltérő módon, kisebb létszám mellett, kisebb csoportokban, akár osztályonként megengedett."

Kérem, hogy az iskolákban elsősorban azokat a gyermekeket szólítsátok meg, akiknél lemaradást tapasztaltatok, szükséges a felzárkóztatásuk, egyéni felkészítésük.

2020. június 2. naptól - egy tanteremben 10 diákkal való foglalkozás engedélyezett, ügyelve a higiénés szabályokra - szervezzétek meg az - ügyeleten túli - oktatási célú felkészítéseket.

3. Az iskolai gyermekfelügyeletet és ezzel párhuzamosan az étkeztetés lehetőségét 2020. június 26-ig kell biztosítani minden intézményünknek.

4. A táborokkal kapcsolatban még egyeztetések folynak, erről később rendelkezünk.

 

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

A debreceni Szent László Domonkos Plébánián működik a Szent II. János Pál Intézet Egyesület, s mint ennek elnöke is szólt a hívekhez Tokodi László OP atya május 17-én, Húsvét 6. vasárnapján, az esti szentmisén, a nagy pápa születési évfordulójának előestéjén.

100 évvel ezelőtt született Karol Woytila, aki később Szent II. János Pál pápa lett– kezdte beszédét Tokodi László atya. Az ő személye alapvetően meghatározza azt a tartalmat, hogy mit kell végeznie egy ilyen intézetnek. Ha egy mondattal akarjuk jellemezni a nagy pápa személyiségét, ezt kell mondanunk: Egy ember, aki pápa lett, és pápa, aki ember maradt. Alapvetően ez a mondat határozza meg, hogy ki volt ez a Károly, ki volt Szent II. János Pál. Egy ember. Egy olyan ember, akire érvényesek az evangélium szavai: „Azon a napon megtudjátok majd, hogy én Atyámban vagyok, ti énbennem, én pedig tibennetek. Aki ismeri és teljesíti parancsaimat, az szeret engem, aki pedig szeret engem, azt Atyám is szereti, én is szeretni fogom, és én megmutatom neki magamat”(Jn 14,20-21).

Szent II. János Pálnak alapvetően arról szólt a pápasága, hogy megmutassa ki az ember. Ki az ember? Az ember út Istenhez, az emberség jut az Istenhez, maga az ember jut az Istenhez. Persze, ennek legtökéletesebb képviselője Jézus Krisztus, a megtestesült Isten, de ember is. Ő az Út, az Igazság és az Élet.

Amikor ez a pápa, mielőtt pápává lett volna, végigjárta az emberi nyomorúságnak az útját. Nagyon sok olyan dolgok történt életében, melyek megpecsételték, hogy hogyan is viszonyuljon ehhez a világhoz, mit is hirdessen. Nagyon fiatalon elveszítette édesanyját, a nővére még az ő születése előtt meghalt, majd később elveszíti bátyját, majd édesapját. 21 évesen ott maradt egyedül. Ez számomra nagyon fontos. tanulságos dolog – mondta László atya –, mert ő tudta, hogy még sincs egyedül. Mindenkit elvesztett, de tudta, hogy ő ott van Istenben, Krisztus pedig benne. Őket nem veszítheti el soha.

Miért? Azért, mert ő az Isten képmására teremtett ember, és ez az emberség az, ami ott van mindannyiunkban. Mi is emberek vagyunk, s meg kell látnunk magukban Isten képmását, azt a képmást, aki Krisztusban van jelen, aki a teremtő Isten, az Atya képmása, s aki meg tudja mutatni mindenkinek az Istent. Erre vagyunk hivatva, hogy az Istent felmutassuk, az Istent megmutassuk, az Istent vigyük az emberek elé. II. János Pál ezt tette, és nagyon szépen. Az volt az ő pápasága lényege, hogy olyan ember tudott mindig maradni, aki egyszerre pápa is volt – mindig tudta, hogy ő kicsoda –, de tudott emberien fordulni a másikhoz, tudott együttérzéssel fordulni a másikhoz, meg tudta érinteni az embereket akár fizikailag is, akár lelkileg is, szavakkal és tettekkel, egész lényével. És erről nagyon sokat beszélt.

Pápává választása után egy nagyon fontos sorozatot indított el. Katekéziseiben a test teológiájáról beszélt, az emberi testről, amely ki tudja fejezni, és ki is kell fejeznie Istent, hiszen ezért lett teremtve, hogy felmutassa az Istent. Az egyház nagyon jól tudja, hogy mi az a szexualitás: egy férfi és egy nő olyan kapcsolata, egyesülése, mely az Istent hivatott felmutatni, a mennyországot lehozni erre a földre, testben megtapasztalva. Ez a feltámadásnak a lényege. Nemcsak lelkiekkel, nemcsak szellemi javakkal foglalkozunk, hanem testben tapasztaljuk meg az Istent. Ez a lényege a húsvétnak. És a testünk, az emberségünk gyökeres voltának teológiája. Maga a teológia szó a Theosz, vagyis Isten és a Logosz, vagyis a szó, beszéd elemekből áll: a testünk, az emberségünk beszél Istenről – legalább is erre lennék teremtve. Ha testünk nem jól beszél, akkor nem tudjuk a hivatásunkat.

Szent II. János Pál pápa arra hívta fel a figyelmet, hogy beszéljünk. Védte az életet, a fogantatástól egészen a természetes halálig, Nagyon sokszor hangoztatta, hogy az élet szent. Az élet kultúrájáért szállt harcba. Ez volt az ő egyik legfontosabb programja. És beláthatta azt, hogy ki is Jézus Krisztus, az ember. Önmaga által, az ő hivatása és embersége által.

Ki volt ő? Ha követtük életútját, látni lehetett, hogy igencsak népszerű ember volt. Népszerű volt, mert ember maradt, akihez hozzá lehetett férni, aki természetesen tudta közvetíteni a szeretetet, felragyogtatni Istent. Nemcsak beszélt róla, hanem látszott rajta, ragyogott, Krisztus képmásává tudott változni. Ezért megtörténhetett volna – ezt sokan akarták –, hogy a halála pillanatában a nép szentté avassa, mert tudták, hogy szent. De nem azért, mert ő szent, hanem mert Isten szentsége ragyogott fel arcán. Úgy hogy nincs más feladatunk, mint ezt megélni. „…én Atyámban vagyok, ti énbennem, én pedig tibennetek” – mondja Jézus (Jn 14,20).

A mi feladatunk is megélni azt az egységet a Szentháromságos egy Istennel, melyre hivatva vagyunk. Isten képének és hasonlatosságának lenni ebben a világban, nemcsak a teremtés okán, hanem a kegyelemével is, hogy az egyre inkább látszódjon rajtunk, mert meg kell vallanunk, hogy bűnösök is vagyunk. A kegyelem túl tud vinni ezen az akadályon, át tudja törni a bűn korlátait és falait, és így látszódhat rajtunk az, akik valójában vagyunk. Le tudja bontani rólunk azt a falat, azt kerítést, azt a burkot, mely megakadályozza azt a ragyogást, amelyet az Isten tervezett el. Isten képe legyünk! – fejezte be gondolatait Tokodi László OP atya.

A szentmise végeztével a plébánia udvarán a nagy pápa domborműve előtt gyülekeztek a hívek, ahol imával és a pápai himnusz éneklésével tisztelegtek a Szentatya áldott emléke előtt.

Ima Szent II. János Pál pápa közbenjárásáért

Irgalomban gazdag Istenünk, aki szent II. János Pál pápát egész Egyházad vezetésére szólítottad, add meg nekünk, hogy tanításának erejéből merítve bizalommal nyissuk meg szívünket Krisztusnak, az ember egyetlen Megváltójának üdvözítő kegyelme előtt.
Mindenható, örök Isten, te úgy rendelted, hogy Szent II. János Pál pápa mint legfőbb pásztor vezesse híveidet, és mindnyájunk lelki javát szolgálja szavával és példájával. Közbenjárására oltalmazd Egyházadban a lelkipásztorokat és a gondjukra bízott nyájat, s vezesd őket az örök üdvösség útjára. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön-örökké. Ámen.

 

Havas Lászlóné, Szent László Domonkos Plébánia

Fotó: Papp Eszter

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

„…mindenben úgy viselkedünk, mint Isten szolgája: (…) az igazság hirdetésében kitartva, az Isten erejével, (…) mint akiket halálra szántak, mégis élnek, mint megkínzottak, de belé nem haltak; mint szomorúak, mégis mindig vidámak, mint szűkölködők, mégis sokakat gazdagítók, mint akiknek semmijük sincs, mégis mindenük megvan” (ld. 2Kor 6, 4-10).

A koronavírus járvány kapcsán az egyházak elrendelték a templomba járás korlátozását. Ez teljesen megváltoztatta, felborította az addigi egyházi szokások, a szentmisék rendjét, a hívekkel való kapcsolattartás lehetőségeit is. Hogyan oldották ezt meg Pócspetriben? Az alábbiakban erről kérdeztük Szenes István Pócspetri plébánosát.

– Évszázadok óta köztudott, hogy az itt élők nagyon ragaszkodnak a templomukhoz és a papi jelenléthez. A XIX. és a XX. század fordulóján az akkori plébános így jellemezte az egyházközséget: „templomos nép”. Így különösen is érzékenyen érintette a híveket a nyilvános liturgiák ideiglenes szüneteltetése. Azt tapasztaltam azonban, hogy a járványügyi intézkedéseket – betűszerinti pontossággal – betartják az emberek.

– Milyen nehézségekkel kellett szembenézni, a kialakult helyzet milyen új megoldást kínált?

– A „templomos nép” a kijárási korlátozás idején sem hagyta magára az Oltáriszentségben jelenlévő Jézust. Vágytak a templomi imádságra, ezért a hét minden napján betértek egy-egy rövid fohászra olyanok is, akik azelőtt ritkábban vettek részt a közösség ünnepein. A nagyböjt minden napján megújítottuk az oltár előtt elhelyezett imádságot segítő csendéletet és imákat, elmélkedéseket készítettünk, amiket magukkal vihettek a testvérek.

– A településen szolgáló Vianney Testvérek hogyan, milyen formában tudtak a hívek rendelkezésére állni, bekapcsolódni az egyházközség életébe?

– Két kispapunk az Egri Érseki Papnevelő Intézetben maradt, hogy ott – tanulmányaik folytatása mellett – aktívan részt vegyenek az online liturgiákban. Dr. Fodor Ákos testvér, orvosként, közvetlenül a betegek gyógyításában vállalt nagyobb szerepet, de velem együtt nagy része volt abban is, hogy az imádságok és elmélkedések minél szélesebb körben eljussanak a hívekhez.

– Ez a helyzet érintette a keresztények legnagyobb ünnepét, a húsvétot, a szent három napot. Ebben az időszakban egy jó pásztor hogyan tudja összetartani, eljuttatni Jézus üzenetét?

– A szent három nap egy-egy liturgikus elemét sikerült egészen közel vinni mindenkihez. Gondolok itt például a templomi nagykereszt Pócspetri valamennyi utcáján való hordozására, vagy éppen húsvétvasárnap reggel az itt nagy hagyománnyal rendelkező húsvéti étel megáldására kinek-kinek a saját otthona kapujában, vagy a veteményeskertek megáldására a búzaszentelés napján.

– Pócspetriben nem volt lehetőség online szentmise közvetítésére. Milyen formában tudtak a hívek szentséghez járulni?

– Valóban nem közvetítettünk szentmiséket, hisz a technikai feltételei ennek nem voltak adottak. Azonban a rendkívüli áldoztatás lehetőségével élve, minden vasárnap magukhoz vehették a hívek a szentséget. Természetesen egyénileg egyeztetett időpontokban.

– Az otthoni bezártság, az ezzel járó feszültségek hamarabb okoznak lelki és mentális konfliktusokat. Tapasztalta-e hogy a hívek megkeresik a lelki vigasztalás, lelki feltöltődés reményében?

– A bezártság okozhat nehézségeket, de nem csak a „maradj otthonról” szólt az itteniek élete, hiszen megkezdődtek a tavaszi mezőgazdasági munkák, ahol a mozgás és a szabadban való tartózkodás adott. A lelkibeszélgetések persze folytatódtak, sőt, az előírások betartásával a húsvéti szentgyónások sem maradtak el.

– A kormány 2020. május 4-től feloldotta vidéken a korlátozásokat. Így szigorú szabályok szerint lehet szentmisét tartani.

– A templomaink kis belterülete miatt vasárnaponként szabadtéren, hétköznap a templomban mutatunk be szentmisét.

– Mindenki éli az életét ebben az átalakult helyzetben. Próbálunk azonosulni a helyzettel, az előttünk álló időszakkal. Fontos az ima, Isten közelsége, szeretetének megélése. Van mit tanulnunk, min elmélkednünk, hogy megtaláljuk Jézus hívó szavát, közelségét. Mit tanácsolsz az elkövetkezendő időszakra, hogyan éljük meg a mindennapokat, hogyan lehetünk aktív hívei továbbra is az egyháznak és településünkön egyházközségünknek?

– Ez a világjárvány elmélyíthette bennünk, hogy ez a földi élet nem végleges, hanem zarándokút, melyet Isten gondviselő szeretetében bízva érdemes élni. Talán megújulva, tűzzel és Szentlélekkel teli szívvel vallhatjuk ezentúl Szent Pál szavaival:
„…mindenben úgy viselkedünk, mint Isten szolgája: (…) az igazság hirdetésében kitartva, az Isten erejével, (…) mint akiket halálra szántak, mégis élnek, mint megkínzottak, de belé nem haltak; mint szomorúak, mégis mindig vidámak, mint szűkölködők, mégis sokakat gazdagítók, mint akiknek semmijük sincs, mégis mindenük megvan” (ld. 2Kor 6, 4-10).

 

Holp Andrea sajtóapostol, Pócspetri
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

A csíksomlyói Mária-kegyhely őrei, az erdélyi ferencesek közleményben tájékoztatnak az idei csíksomlyói búcsúval kapcsolatos döntésekről, amit az alábbiakban közreadunk.

Az idei évet az Eucharisztia jegyében töltjük, amelynek mottója a csíksomlyói kegyhelyen: „A Szentlélek száll le rád!” (Lk 1, 36).

A csíksomlyói kegyhely az év elejétől készül a pünkösdszombati búcsúra, azonban a Covid-19-világjárvány kapcsán hozott egészségügyi döntések következtében a kegyhely idén nem tudja fogadni a tömeges zarándoklatot. Nehéz döntést kellett meghoznunk a zarándokok egészségének megóvása érdekében, amely egyben a zarándokok iránti felelősség vállalása is.

E döntés értelmében arra kérjük a zarándoktestvéreket, hogy idén szervezetten ne zarándokoljanak el a kegyhelyre a pünkösdszombati búcsú alkalmával, hanem szívük zarándoklatával kapcsolódjanak be az ünnepi szentmisébe és az egyéb liturgikus programokba.

Kérjük, ne szervezzenek keresztaljákat, és kerüljék a tömeges zarándoklatot. A szentmise élőben követhető lesz a kegyhely honlapján és Facebook-oldalán (Csíksomlyó – kegyhely), továbbá közvetíti a Duna TV és az Erdélyi Mária Rádió.

A 2020. május 30-i csíksomlyói pünkösdszombati búcsús ünnepi szentmise déli fél 1-kor kezdődik a zárt csíksomlyói kegytemplomban, a pápai kisbazilikában. A szentmisét Kovács Gergely, a Gyulafehérvári Főegyházmegye püspöke mutatja be, és ő mondja a szentbeszédet.

A zarándokok lelki bekapcsolódását segíti az alkalomra összeállított programfüzet, amely PDF-formátumban letölthető lesz a kegyhely honlapjáról és Facebook-oldaláról. A további liturgikus cselekmények, imák, bejelentkezések pontos programjáról később részletes tájékoztatót nyújtunk.

Köszönjük zarándoktestvéreinknek, hogy megértik: idén nem lehet a hagyományos módon elzarándokolni kegyhelyünkre. Kérjük a csíksomlyói Segítő Szűz közbenjárását, hogy a járvány mihamarabbi elmúltával kisebb zarándokcsoportokba szerveződve újra találkozhassunk a csíksomlyói kegyhelyen.

Akik időközben egyedül a kegyhelyre látogatnak, kérjük, hogy szigorúan tartsák be a járvány terjedését megakadályozó előírásokat (maszk viselése a zárt helyeken, gyakori kézmosás, szükséges távolságtartás), ezzel is segítve, hogy minél hamarabb alkalmas legyen a kegyhely a zarándokok fogadására. Amikor a járványidőszak véget ér, az újabb rendeletek értelmében lehetőség szerint keressék majd fel kegyhelyünket, bekapcsolódva a későbbi búcsúkba, elsőszombati Mária-köszöntőkbe.

 

Forrás: Magyar Kurír
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

Május 23-án – ahogy évtizedek óta mindig – ismét benépesült volna a plébániakert a Nagymarosi Ifjúsági Találkozóra érkező fiatalokkal. A koronavírus-járvány miatt azonban a szervezőknek, ha nem is áthúzniuk, de átalakítaniuk kellett terveiket: így arra hívnak minden érdeklődőt, hogy csatlakozzanak, vegyenek részt az első online Nagymarosi Ifjúsági Találkozón.

A találkozó mottójául a kétségek és reménységek közt utat kereső emmauszi tanítványok szomjas kérését választották a szervezők: „Maradj velünk, Urunk!” (Lk 24,29)

A 10 órakor kezdődő főelőadást Fábry Kornél atya, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus főtitkára tartja majd, a lelkinapot lezáró, a 12.30-kor kezdődő ünnepi szentmise főcelebránsa pedig Erdő Péter bíboros, prímás, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseke lesz.

A fakultációk között nem maradnak el az olyan klasszikus nagymarosi programok, mint Kerényi Lajos atya előadása vagy a Kérdezz-felelek, de Varga Kapisztrán ferences atya segítségével szeretnénk reflektálni hitünk fényében arra a rendkívüli helyzetre is, amit a járványveszély miatt mindannyian átélünk. Velünk lesznek egy körkapcsolás segítségével az egyházmegyék püspökei és fiataljai, és ugyanígy megszólalnak olyan magyarok, akik külföldi missziókban, más kontinenseken teljesítenek szolgálatot.

Közös imádkozásra is hívnak a szervezők a betegekért, az őket szolgáló ápolókért, orvosokért, az idősekért, és hogy tetteinkkel enyhítsük a szenvedést és segítsük a járvány megfékezését.
A találkozó programjába bárki bekapcsolódhat, az élő közvetítések elérhetőségét, valamint az interaktív részvétel egyéb lehetőségeit a szervezők a találkozó honlapján teszik közzé: http://nagymaros.katolikus.hu/online-kozvetites/

A találkozó programja:

• 9.00 Napindító
• 9.30 Egyházmegyék bejelentkezése: körkapcsolás
• 10.00 Főelőadás – Fábry Kornél atya, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus főtitkára
• 10.45 Szentségimádás – Gáspár István atya és a nagymarosi Laudate Zenekar
• 11.15 Fakultációk:
o Keresők – Kerényi Lajos atya
o Kérdezz-felelek – Farkas László atya és Balázs András atya
o Karantéma: Mihez kezdjünk mostani helyzetünkkel? – Varga Kapisztrán ferences atya
• 12.00 Magyarok a nagyvilágban: körkapcsolás
• 12.30 Szentmise – Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek
A Nagymarosi Levél a találkozó honlapján áttekinthető, letölthető: http://nagymaros.katolikus.hu/level2020/

Információ a sajtó munkatársainak:
Aki az előadókkal vagy a szervezőkkel interjút szeretne készíteni, Kámán Veronikát keresse (+36 30/306-9961).

Gyerekmaros

A vírus terjedésének megfékezésére való törekvés miatt idén tavasszal a Gyerekmaros találkozót hagyományos formájában nem tartják meg a szervezők.
A találkozó honlapjára a különböző korosztályok számára az idei Gyerekmarosos tematikához (Eucharisztia) illeszkedő anyagokat (pl.: színező, elmélkedést segítő videó) tesznek közzé a találkozó időpontjára (május 23.)
Jelenlegi és leendő önkénteseik számára az online csatornák segítségével szeretnének találkozási, ismerkedési, közösen végzett imádsághoz segítő lehetőséget biztosítani, ehhez kérik a honlapon található regisztráció elvégzését.

A Gyerekmaros honlapja: www.gyerekmaros.hu

 

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Free Joomla templates by L.THEME