október 2020

Immár 13. alkalommal rendezték meg a 72 óra kompromisszum nélkül nevet viselő rendezvényt, melyhez idén is örömmel csatlakoztak a kisvárdai Szent László Katolikus Gimnázium, Technikum, Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Kollégium és Óvoda diákjai.

A nagyszabású, országos önkéntes ifjúsági akcióban országszerte fiatalok csoportjai 72 órán keresztül folytatnak szociális, karitatív vagy fejlesztő tevékenységeket különböző helyszíneken, a legkülönbözőbb módon segítve a rászorulókon és környezetükön.

Az idei akció „Segítsünk együtt!” mottója arra hívja fel a figyelmet, hogy közösen többre vagyunk képesek, és egy jó ügyért érdemes csapatot, közösséget szervezni. Másrészt azt üzeni, hogy a rendezvényt szervező egyházak is nyitottak az együttműködésre, hiszen a célunk ugyanaz, ami a rendezvény bibliai mottója is: "Szeretettel szolgáljatok egymásnak” (Gal 5,13).

A szervezők azt javasolták a regisztráló csapatoknak, hogy a járványügyi helyzetnek megfelelő lehetőségeken belül a lehető legbiztonságosabb megoldásokat válasszák.

Iskolánk is ennek megfelelően nevezett a programjával, külső helyszíneket mellőzve.

Mintegy 130 önkéntes diákunk az intézmény udvarának téliesítésén túl a terület szépítésében jeleskedett. Többen ecsetet ragadtak és lefestették az udvari padokat, a fából készült szemeteseket. A szorgos kezek egy nárcisz mező ültetésével létrehozták a MÉLTÓSÁG MEZEJÉT, melyhez intézményünk minden osztálya napokon át gyűjtötte a virághagymákat. Csütörtökön minden osztály elültette saját nárciszhagymáit, felsős diákjaink pedig tulipánhagymáikat.

Szent Ferenc tiszteletére a tulipán kertbe elhelyeztünk egy sárga rózsabokrot, illetve Szent Erzsébet-rózsasétányt létesítettünk a főépület és az általános iskola épülete között. Pénteken az ünnepélyes ültetésre intézményünk apraja-nagyja összegyűlt.

Kaszásné Tóth Judit intézményvezető megköszönte az önkéntesek eddigi szorgos munkálkodását és környezetünk és a közösség további szépítésére buzdította a szentlászlós fiatalokat.

Kis óvodásaink még tulipán hagymát is ültettek a rózsabokrok elé Dudásné Popovics Angéla óvodavezető segítségével.

Fiataljaink minden évben várják ezt az önkéntes akciót, hiszen aki egyszer ráérez az önzetlen segítség ízére, a szívből, szeretettel végzett munkára, nem várva semmit cserébe, az biztosan jövőre is csatlakozni fog.

 

Votykuné Aradi Angéla

hittanár – Kisvárda, Szent László katolikus köznevelési intézmény

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, templomunk védőszentjének főünnepén, október 8-án, egész napos szentségimádást tartottunk egyházközségünk közösségeinek vezetésével. Az ünnephez kötődő templombúcsú este szentmisével folytatódott, amit Kovács Levente, nyíregyházi kamilliánus házfőnök celebrált, akivel együtt miséztek egyházmegyénk Nyíregyházán, valamint a Magyarok Nagyasszonya-plébánián szolgáló papjai.

A kamilliánus házfőnök szentbeszédében Máriáról, életének főbb mozzanatairól, a Szűzanya mindnyájunk számára követendő alázatosságáról elmélkedett, ami, mint mondta, napjainkban kihalófélben levő erény: nem divat alázatosnak lenni, mert ha alázatos vagyok, akkor a mai világ szemével tekintve nem tudok egyről a kettőre jutni, ezért az alázatot nem az életem részeként képzelem el.

Az elmélkedés előtt, a Jézus születésének hírüladásáról olvasott evangéliumi rész (Lk 1, 26-28) szerint Mária zavarba jött Gábriel angyal köszöntésére, ám figyelme mégis az angyal üzenetére irányult, mintsem saját személyére – hallottuk a beszédben. Mária arra figyelt, amit abban a pillanatban az Úr kért tőle, majd elfogadta és kimondta azt az igent, amely megváltoztatta a világ és mindannyiunk személyes sorsát. Nem kiválasztott nőként gondolt magára, nem, mint a Magasságbeli anyjára, hanem az Úr szolgálóleányának nevezte magát. A mai világban, amikor szolgákról beszélünk, negatív dolgok jutnak eszünkbe, senki nem akar szolga lenni. A mai ünnepnapon mégis arra szólít fel az Úr, hogy merjük vállalni ezt a szolgalelkűséget, merjünk az ő szolgálói lenni, és mint Mária, mi is kimondjuk az igent az Úr hívására. Ha hagyom, hogy ki tudjon bontakozni bennem az a hivatás, amit az Úr a számomra megálmodott és nekem adott, akkor erre a lelkületre mondom ki az igent.

Mária lelkülete, élete, viselkedése alázatos volt. Alázatban élni azt jelenti, hogy az isteni igazság fényében élve az isteni nagysághoz, mindenhatósághoz és tökéletességhez mérve szemléljük önmagunkat. Többé már nem a világ szemében látom önmagam, hanem Isten szerető szemével vizsgálom az életemet, lelkemet és szívemet. Ugyanakkor vigyáznunk kell, mert sokszor a szeretetünket, szolgálatunkat, látásunkat az indulatok, a helytelen érzelmek, vagy épp az emberismeret hiánya korlátozzák. De Isten szeretetének a biztonságában élve, Máriát követve, életéből és példájából tanulva, nem kell mások jó vagy rossz véleményének a tükrében élnünk. Igyekeznünk kell, hogy Isten irgalmas és végtelenül szerető szemén keresztül lássuk meg önmagunkat, úgy ahogy teremtett bennünket, jónak, és így mi is ki tudjuk mondani életünkben, hogy: Íme, a te szolgálód, íme, a te szolgád és ki tudjuk mondani azt is, ami sokszor nehéz, mert súlya van mindannyiunk életében, hogy: Legyen meg a te igéd szerint.

A mai napon mi magunk is erre a lelkületre vagyunk hivatva, hogy Isten kezébe helyezve magunkat, Isten tökéletes tervére ugyanazzal a szabad akarattal, ami Máriának is megadatott, mi is igent tudjunk mondani, és így az alázat nem egy negatív felhangú erény lesz az életünkben, hanem a szeretetnek az a foka, mely az önzetlenséghez vezet el mindannyiunkat.

 

Forrás: www.magyaroknagyasszonya.dnyem.hu

Fotó: Kardos György

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

2020. október 7-én a Szent Imre Katolikus Gimnázium, Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Kollégium, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola rózsakertjében Trianoni emlékkereszt megáldására került sor.

Az intézmény vezetősége, tanárai és diákjai ünnepséggel emlékeztek a békediktátum aláírásának 100. évfordulójára. Tormássiné Kapitány Ágotha intézményvezető megható beszédben foglalta össze a történelmi tényeket. Először emlékeztünk a gyásznapra, a veszteségekre, majd Juhász Gyula Trianon című versének szövegéhez illesztve, vetített képek segítségével barangoltunk az elszakított területeken: Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és Délvidéken. Aztán ünnepeltünk, hiszen ahogyan intézményvezető asszony fogalmazott: Száz évvel a békediktátum után mi magyarok bátran kihúzhatjuk magunkat, megmaradtunk. … felépítettük azt a lépcsőt, amelyen a megalázottságból, megtörtségből kiemelkedtünk, és leküzdöttük a kommunizmus hosszú évtizedeit is. Ma már nyíltan és őszintén beszélhetünk Trianonról, és természetes, hogy felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, délvidéki, diaszpórákban élő és magyarországi fiatalok együtt gondolkodhatnak a közös jövőjükről.

Június 4. a Nemzeti Összetartozás Napja, 2020 a Nemzeti Összetartozás Éve. Mi, magyarok, bárhol élünk is, összetartozunk: közös a múltunk, a nyelvünk, közösek a hagyományaink és van közös jövőnk. Száz évvel ezelőtt őseink nemzeti tragédiánkat átszenvedték, túlélték, jövőt építettek. Rajtunk és rajtatok, fiatalokon múlik, hogy 100 év múlva is magyar szótól lesz-e hangos a Kárpát-medence.

E reménnyel és hittel állítunk ma intézményünk udvarán emlékkeresztet. Hálásan mondunk köszönetet Tölgyfa Gábor úrnak, a Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. erdészeti igazgatójának, aki iskolánk számára felajánlotta a szükséges fa alapanyagot. Köszönjük Jóni János fafaragó mesternek az emlékmű elkészítését.

A Rákóczi Szövetség Szent Imre Ifjúsági Szervezete 2020. június 4-én gyalogos zarándoklattal emlékezett a gyásznapra, melyről most képes élménybeszámolót láthattak a jelenlévők. Ezután a szervezet által meghirdetett online szavalóverseny és rajzpályázat eredményhirdetése következett, a díjakat Csernyus Enikő tanárnő és Béres István (12.b) diákelnök adta át.            

Végül a Nagy-Magyarországot ábrázoló fafaragás tövében határon túli költők sorait tolmácsolták diákjaink, majd az emlékkeresztet Nagy Csaba atya, iskolalelkész áldotta meg.

Az igényes mestermunka felállítása lehetőséget biztosít intézményünk diákjai és munkatársai számára, hogy ezután minden év június 4-én e kereszt tövében tegyünk hitet nemzeti összetartozásunkról.

 

Gollerné Konyári Irén, Csernyus Enikő

Fotó: Hubai Levente tanár

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Ör

A nyírteleki Szent Anna Katolikus Általános Iskola életében fontos esemény történt október 8-án, a Magyarok Nagyasszonya ünnepén, tájékoztatott bennünket Horváth-Bócsi Irén, az iskola intézményvezetője.

Lakatos Marianna  hittanár, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye köznevelési intézményeinek pedagógusai közül hittan tantárgyból elsőként vett részt minősítési eljáráson.

 

A nyírteleki iskola pedagógusa  3. és 5. osztályban egy-egy módszertanilag kiváló, szakmai és emberi értékrend szerint is kiemelkedő órát mutatott be. A minősítés eredménye még nem ismeretes, de a jelenlévők elismerésüket fejezték ki a kolléganő  rendkívül megalapozott szakmai tevékenységéért, elhivatottságáért, hitelességéért.

Lakatos Marianna hittanár pedagógiai munkáját Szent Gellért-díjjal is elismerték ez év szeptemberében. Az MKPK által alapított díjat Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök adta át az iskola tanévnyitó ünnepségén. http://www.dnyem.hu/index.php/item/3084-ez-az-ev-is-isten-latogatasanak-ideje-tanevnyitot-tartottak-a-nyirtelki-szent-anna-katolikus-altalanos-iskolaban

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye tíz köznevelési intézményében összesen 547 pedagógus dolgozik, 2014-2020-ig más-más tantárgyakból 332 pedagógus vett részt minősítési vizsgán (gyakornok), vagy minősítési eljárásban (pedagógus 1, pedagógus 2, mesterpedagógus, kutatótanár). Minden egyes vizsga sikeres eredménnyel zárult. A 326/2013. (VIII. 30) Kormányrendelet szerint minden pedagógusnak minősülnie kell az általa választott tantárgyból.

Ezúton is gratulálunk a pedagógusoknak sikeres vizsgájukhoz, munkájukhoz kérjük Isten áldását és bőséges kegyelmét.

 

Kovács Ágnes sajtóreferens

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

SAJTÓKÖZLEMÉNY
2020.10.09.

 

Megkezdődött a 72 óra kompromisszum nélkül önkéntes ifjúsági akció, amire idén több mint 5000 fiatal jelentkezett kb. 200 projekttel. Az eseményt már tizenharmadik alkalommal rendezi meg a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával. Október 8. és 11. között országszerte és határon túl összefognak a fiatalok, hogy a járványhelyzet ellenére is megmutassák, önkénteskedni jó. „Segítsünk együtt!” – szól az akció szlogenje, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy közösen többre vagyunk képesek, és érdemes csapatot, közösséget szervezni egy jó ügyért.

A programba a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye fiataljai is bekapcsolódnak.

2020. október 8-án a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában ünnepélyesen is megnyitották a 72 óra kompromisszum nélkül önkéntes ifjúsági akciót. A megnyitón a szervezők és a támogatók képviselői mellett az online közvetítés segítségével több önkéntes is részt vett. Az akcióra idén több mint 5000 fiatal jelentkezett, akik kb. 200 projektet valósítanak meg közel 100 településen Magyarországon, a Partiumban és Délvidéken. A fiatalok elköteleződését mutatja, hogy az adott körülmények ellenére is nagyon nagy számban regisztráltak a programra.

Nagy Anna, az Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány irodavezetője és a 72 óra kompromisszum nélkül egyik főszervezője, illetve dr. Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára, illetve az eseménynek helyszínt adó székház házigazdája köszöntötte röviden a meghívottakat és az önkénteseket.

Mohos Gábor, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke, köszöntőjében Ferenc pápa legújabb, Mindannyian testvérek vagyunk című enciklikájáról ejtett néhány szót, aminek fő üzenet, hogy mindannyiunk otthona a Föld, és nem szabad közönyössé válnunk egymás iránt. A 72 óra pont az a bátorítás, amire szükség van ahhoz, hogy tegyünk a mellettünk élőért, a környezetünkért. Kiemelte annak fontosságát, hogy a program a járvány ellenére is megvalósul, és a 72 óra egy nagyszerű keretet ad a fiataloknak a kreatív segítségnyújtáshoz. Továbbá arra kérte a fiatalokat, hogy ne csak most, hanem máskor is tegyünk jót a saját környezetünkben. Azt kívánta a résztvevőknek, hogy lelket felemelő, bátorító tapasztalatként éljék meg a következő napokat, és hogy tudják ezt a lelkületet másoknak is továbbadni.

Szloboda József, Budapest-Északi Református Egyházmegye esperese kifejtette, hogy elsőre talán megdöbbentőnek tűnik, hogy ez a program kompromisszumok nélkül valósul meg. A XXI. század mindig a kompromisszumot keresi, vannak azonban helyzetek, amikor nincs helye a kompromisszumnak, pl. amikor tennünk kel a világért, egymásért. Ezt a lelkületet viszont már fiatalon el kell sajátítani. Az esperes úr felhívta rá a figyelmet, hogy valójában nem vagyunk korlátok közé szorítva, hiszen az Úr látja mindig, mit teszünk. A 72 óra nagyszerű lehetőség arra, hogy a fiatalok példaként és bizonyosságként tegyenek tanúságot a világnak Istenről.

Dr. Lackner Pál, nyugalmazott tábori püspök kiemelte, hogy a mai atomizált társadalomban minden közösségépítés üdvözlendő, bármennyire is ellene megy a korszellemnek. Azt kérte a fiataloktól, hogy a 72 óra alatt jusson eszükbe a 72 tanítvány is, és ne csak jót tegyenek egymásért, hanem Krisztus tanítványaként tegyék ezt.

Az egyházi köszöntők után Rácz Zsófia, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Család- és ifjúságügyért felelős államtitkárság fiatalokért felelős helyettes államtitkára is köszöntötte az online becsatlakozó fiatalokat, és sajnálatát fejezte ki, hogy nem találkozhat személyesen is az önkéntesekkel. Kiemelte, hogy az 5000 regisztráció egy nagyon nagy szám, főleg egy olyan világban, ahol azt sugallják, csak magaddal foglalkozz. A helyettes államtitkár elmondta, hogy az önkéntesség kormányzati szinten is felértékelődött az elmúlt időkben, hiszen ezekben a bizonytalan időkben csak egy valami biztos, hogy egymásnak tudunk segíteni. Arra kéri a fiatalokat, hogy ezt a gondolatot vigyék magukkal a vírus utáni időkre is. Végezetül arra buzdította a résztvevőket, hogy tegyék életmóddá a 72 órát, sok sikert és kitartást kívánt nekik.

Az est zárásaként az esemény moderátora, Nagy Anna sok sikert kívánt az önkénteseknek, és ismét felhívta rá a figyelmüket, hogy ebben a három napban is tartsák be a járványügyi biztonsági és higiéniai előírásokat!

*

A 72 óra kompromisszum nélkül önkéntes, ifjúsági akció célja, hogy népszerűsítse az önkénteskedést a magyarországi és a határon túli magyar fiatalok körében. A háromnapos önkéntes ifjúsági programot rendszeresen megrendezik Európa más országaiban is, idén Bosznia-Hercegovina, Csehország, Horvátország és Svájc is megtartja az akciót.

Az önkénesek idén maguk kereshettek feladatokat saját környezetükben. A jelentkezők a szervezők kérésére főleg szabadtéri projekteket választottak, melyek a járványveszély mellett is biztonsággal megvalósíthatóak. A fiatalok többek között olyan feladatokat végeznek, mint pl. idősotthon kerítésének lefestése, utcarendezés időseknél, templomkert rendezése, szemétszedés, lombgyűjtés, virágültetés. Szociális projekteket is megvalósítanak a megszokottól eltérő formában: kulturális programokkal készülnek a szociális otthonok lakóinak, melyet online közvetítenek nekik, de vannak olyan csapatok is, melyek szerenáddal készülnek. Több helyen véradást és adománygyűjtéseket is szerveztek erre a hétvégére. Az akcióban résztvevő csapatok jellemzően több projektet is vállaltak ebben a három napban, így lesznek, akik 72 óra alatt többféle módon is segítséget nyújtanak majd. Az önkéntes munkát iskolai közösségi szolgálatként is végezhetik a középiskolások, de a program alapvetően azt az üzenetet hordozza, hogy az önkénteskedés nem csupán kötelezettség, hanem érték.

„Be kell vallanunk, hogy ekkora lelkesedésre még mi magunk sem számítottunk” – nyilatkozta Szabó Tibor, a 72 óra kompromisszum nélkül főkoordinátora. „Az idei év mindenkinek sok bizonytalansággal jár, nehéz tervezni, de szerencsére a fiatalokat ez egyáltalán nem tántorította el az önkénteskedéstől. Rendkívül fontosnak tartom, hogy ha némiképp más formában is, de a rendezvény idén is megvalósul, mert hatalmas erő rejlik ezekben az összefogásokban. Erre most nagyon nagy szüksége van azoknak is, akiknek segítséget nyújtanak, és maguknak az önkénteseknek is.”

 

Forrás: www.72ora.hu 

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

2020. október 08., csütörtök 08:36

Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya ünnepe

A képen a dombrádi Magyarok Nagyasszonya-templom oltárképe látható

 

Szent István halála előtt Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Felajánlása óta a Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteljük a Szűzanyát. A külön ünnepet XIII. Leó pápa engedélyezte népünk számára.

Egyházmegyénkben a következő településeken találhatók Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelt kápolnák, illetve templomok: Nyíregyháza (társszékesegyház), Balkány, Balsa, Bátorliget, Debrecen-Homokkert, Dombrád, Eperjeske, Fülpösdaróc, Gégény, Gemzse, Kaba, Ramocsaháza, Tiszacsege, Tiszadob, Tornyospálca, Újfehértó, Újiráz.

Az egyházközségekben a templombúcsúkat az ünnep napján, vagyis október 8-án, illetve a rákövetkezendő vasárnap, október 11-én tartják.

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök október 11-én, vasárnap 16.30-tól mutat be búcsúi szentmisét a debreceni Homokkerti kápolnában.

Nyíregyházán a Magyarok Nagyasszonya-társzékesegyházban Kovács Levente kamilliánus házfőnök mutat be ünnepi szentmisét október 8-án este 6 órától.

Magyarok Nagyasszonyát ábrázoló szobor és megújult templomuk megáldásával ünnepelnek Ramocsaházán szintén október 11-én, vasárnap, délután 3 órától. A szentmisét bemutatja és az áldás szertartását végzi dr. Krakomperger Zoltán, debreceni plébános.

***

Az országfelajánlás 1038-ban történt, Nagyboldogasszony ünnepén. A Hartvik püspöktől származó legendában így olvashatunk erről: 

„Végre Isten irgalmából, a százszoros jutalom díjára érdemesen, láz vette le lábáról [a királyt], s mikor már nem volt kétséges halálának hamari napja, előszólította a püspököket és palotájának Krisztus nevét dicsőítő nagyjait; először megtárgyalta velük, hogy kit választanak helyette királynak. Majd atyailag intette őket, hogy őrizzék meg az igaz hitet, amelyet elnyertek; hogy az igazságot szeressék, az égi szeretet láncait kedveljék, gyakorolják a szeretetet, az alázatossággal törődjenek, de mindenekelőtt a kereszténység zsenge ültetvényén csőszködjenek. E szavak után kezét és szemét a csillagokra emelve így kiáltott fel: »Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.« (Vö. Zsolt 31,6)”

A Szűzanya és a magyar nép közötti kapcsolatot az István király halálát követő belső villongások sem tudták elhomályosítani. Magyarok Nagyasszonya tisztelete Szent László király uralkodása idején új virágzásba borult. Később a tatárokkal és a törökökkel szemben is Jézus és Mária nevét kiáltva harcoltak a magyarok. I. Lipót a török alóli fölszabadulás emlékére, hálája jeléül megismételte az ország fölajánlását Máriának a 17. század végén.

Örvendezzél, Isten Anyja, szíved mélyén. Boldog vagy, Magyarország, hogy Szűz Mária szent napját ünnepled. Ujjongjon az ég, a föld s a tenger!
         (Az ünnep Magnificat-antifónája az I. Esti dicséretből)

Vaszary Kolos bíboros, prímás kérésére a Szentszék is elismerte a Mária-tisztelet nemzeti jellegét: XIII. Leó mintegy kilenc évszázados töretlen hagyományt szentesített, amikor 1896-ban külön ünnepet engedélyezett október második vasárnapjára. Ezt Szent X. Piusz helyezte október 8-ra.

1980. október 8-án Szent II. János Pál pápa kápolnát szentelt a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére a Szent Péter-bazilika altemplomában.

A Patrona Hungariae sajátos ikonográfiája a napba öltözött asszony ábrázolásából bontakozott ki: a Szűzanya fejére a tizenkét csillagú korona helyett a magyar Szent Korona került, a karján ülő kis Jézus kezébe az országalma, Mária másik kezébe pedig az ország jogara.

Mi, magyarok elsőként, ám nem egyedül tiszteljük nemzeti patrónánknak a Boldogságos Szűz Máriát. Bajorországban 1620-ban, a fehérhegyi csata után kezdték nemzeti pártfogóként tisztelni, Franciaországot XIII. Lajos király 1638-ban, Ausztriát III. Ferdinánd 1647-ben ajánlotta Máriának. János Kázmér király 1656-ban nyilvánította a Szűzanyát Lengyelország Királynőjévé. A későbbi századok folyamán először Mexikót, majd egész Latin-Amerikát, Katalóniát és Dél-Ázsiát is a Szűzanya oltalma alá helyezték. Az angol püspökök 1893-ban ajánlották föl Angliát, melyet attól fogva Mária hozományának tartanak.

 

Istenünk, te a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására népünket számtalan jótéteménnyel halmoztad el. Szent István, első királyunk rendeléséből Nagyasszonyunknak és pártfogónknak tiszteljük őt a földön. Add jóságosan, hogy egykor vele együtt örökké örvendezzünk a mennyben! A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

Forrás: Magyar Kurír

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

2020. október 07., szerda 09:11

Rózsafüzér Királynője

Gianantonio Guardi: A Szűz és a Gyermek
Szent Domonkossal és Limai Szent Rózával (18. század)

Október a rózsafüzér hónapja Egyházunkban, október 7. Rózsafüzér Királynője (Regina Rosarii), az „Olvasós Boldogasszony” emléknapja: hálaünnep Mária közbenjárásáért, Isten segítségéért.

A rózsafüzér a 15. században nyerte el mai formáját, imádkozását a domonkosok népszerűsítették.

A törökök feletti Lepantónál aratott győzelem (1571. október 7.) után Szent V. Piusz pápa, aki domonkos szerzetes volt, az ég iránti hálából az évfordulóra elrendelte a Győzelmes Miasszonyunk ünnepét (Festum B. M. V. de victoria), és a loretói litániába bevezette a „keresztények segítsége” megszólítást. A diadalt az egész keresztény világ a rózsafüzér imádkozásának és a Szűzanya segítségének tulajdonította. Maga a pápa is a rózsafüzért imádkozta az ütközet ideje alatt, s közben látomása volt a győzelemről.

Az ünneplést XIII. Gergely pápa terjesztette ki, kezdetben csak azon templomok számára, mégpedig október első vasárnapján, amelyek rendelkeztek rózsafüzér-oltárral. Majd 1716-ban, a szintén a törökök felett aratott péterváradi győzelem után XI. Kelemen kiterjesztette az egész egyházra, Szent X. Piusz pedig 1913-ban visszahelyezte október 7-ére. A Rózsafüzér Királynője nevet Szent XXIII. János pápa adta az emléknapnak 1960-ban.

„Az Egyház a rózsafüzérnek mindig különös hatékonyságot tulajdonított, ezért a legnehezebb ügyeit a közösségben, folyamatosan mondott rózsafüzérre bízta. Olyan pillanatokban, amikor az egész kereszténység került veszedelembe, a rózsafüzér erejének tulajdonították a megmenekülést, és utána úgy köszöntötték a Rózsafüzér Királynőjét mint a szabadulás kieszközlőjét. Szívesen bízom ma ennek az imádságnak hatékonyságára a világ békéjét és a családokat.”

(Részlet II. János Pál pápa Rosarium Virginis Mariae
kezdetű apostoli leveléből)

A hagyomány szerint a rózsafüzér neve onnan ered, hogy az első rózsafüzéreket Szent Domonkos összepréselt rózsaszirmokból készítette: „koszorút font” a Szűzanya számára.

„Mi is a rózsafüzér? Az evangélium esszenciája. Újra és újra Krisztus életének legfontosabb eseményeihez vezet minket. Azt mondhatnánk: a rózsafüzéren keresztül belélegezzük Krisztus misztériumát. A rózsafüzér a szemlélődés kiváltságos ösvénye, nem más, mint Mária útja. Létezik-e, aki jobban ismeri és jobban szereti Krisztust Máriánál?” (II. János Pál pápa beszédéből, melyet a pompeji Rózsafüzér Királynője-szentélyben mondott 2003 októberében)

Kérünk téged, Úristen, a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására öntsd lelkünkbe szent kegyelmedet, hogy akik az angyali üzenet által szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak megtestesülését megismertük, az ő kínszenvedése és keresztje által a feltámadás dicsőségébe vitessünk! A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen 

 

Forrás: Magyar Kurír

Öröm-hír Sajtóiroda

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében megalapított Szent László Imaszövetségben több mint ezren imádkoznak nap mint nap az egyházmegyénk papjaiért, újabb papi hivatások születéséért.

Az imaszövetség tagjai ez év májusától hónapról-hónapra a világosság rózsafüzér titkait elmélkedik át. Októberben a hívek a fájdalmas rózsafüzér első titkát: „Aki érettünk vérrel verítékezett” elmélkedik át.

Az alábbiakban Németh István atya elmélkedését olvashatjuk:

„Aki érettünk vérrel verítékezett” (ld. Mt 26,36-46)

Ez a rózsafüzér titok a Getszemáni-kertbe visz el minket, ahol a szenvedő Jézussal találkozunk. Jézus egyik legnehezebb órája lehetett ez földi életében. Mennyi minden ott lehetett lelkében azon az estén!

Éppen az utolsó vacsoráról jön a tanítványaival, amely során nyilvánvalóvá vált, hogy az egyik barátja – iskarióti Júdás – el fogja árulni őt. De Jézus azt is tudja már, és előre meg is jövendölte, hogy egy másik barátja – Péter – meg fogja őt tagadni. Milyen fájdalmas lehetett az Jézusnak, hogy nem csupán az ellenségei fordulnak ellene, de a barátai is megtagadják, akikkel az egész életét megosztotta.

Ezenfelül Jézus készül a halálára, és kéri az Atyát: „... ha lehetséges, kerüljön el ez a kehely, de ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogyan te” (Mt 26,39). Jézus imája olyan, mint egy gyermek imája, aki nagy bizalommal fordul Atyja felé életének egyik legnehezebb pillanatában, halálának a küszöbén. Jézus tele lehetett aggodalommal, kétellyel, még akár félelemmel is. Kérte az Atyát, hogy ha lehet, akkor ne történjen meg az, ami rá vár.

Mégis az Atya hallgat – nem válaszol. Ez a csend, ez a szótlanság az Atya részéről megdöbbentő. Ebben a csendben minden benne lehetett. Egyrészről ez az atyai döntés csöndje: Jézusnak végig kell mennie az útján, másrészről ebben a csendben van valamilyen megnyugtató is, ami békét ad Jézusnak, mert az Atya nem akarhat rosszat a Fiának.

Mire tanít minket ez a titok?

Feltehetjük magunknak mi is a kérdést, hogy mi mennyire követjük Jézust?! Lehet, hogy sokat hallgatjuk, és sok időt töltünk vele – de végső soron a nehéz pillanatokban esetleg olyanok vagyunk, mint Júdás vagy Péter, és megtagadjuk vagy eláruljuk őt?

De ezen felül valami másra is próbálja a figyelmünket felhívni. Mi hogyan tudjuk megérteni az Isten csöndjét, amikor nehézségeinkben a segítségét kérjük? Vajon el tudjuk-e fogadni az Isten döntését úgy, ahogyan Jézus el tudta fogadni? Jézus tudta, hogy az atyai csönd a döntés és a nyugalom csöndje: mert az Atya szeretete határtalan és minden egyes döntésével a mi javunkat akarja.

 

Németh István atya
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Fotó: www.kerjegyimat.blogspot.com 

A Szeged-Csanádi Egyházmegyében működő Szent Dömötör Kórházlelkészi Szolgálat munkatársait fogadták egyházmegyénk kórházlelkészi szolgálatának képviselői október 1-én Debrecenben, hogy megosszák velük szakmai tapasztalataikat. Az egyházmegyénket Berényiné dr. Felszeghy Márta, a szolgálat koordinátora és három kollegája képviselte a találkozón.

Bár munkaterületünk szerint mindannyian ugyanazt a feladatot látjuk el, de az egyházmegyénkben található intézmények különbözősége más-más feladat elé állít bennünket. A találkozón számos kérdést megvitattunk, többek között a beteglátogatók, lelkigondozók képzési lehetőségeit, a minőségi szakmai munka jelentőségét, az egyházi jelenlét fontosságát, a papok szolgálatát az intézményekben, a kórházlelkészek részvételét a szentségek kiszolgáltatásában, a fennálló pandémia miatt a kórházakban kezelt betegek és a beteglátogatók közötti találkozások fontosságát és számos gyakorlati tapasztalatot is megosztottunk a vendégeinkkel.

A jó hangulatú találkozó végén segítő együttműködésben bízva köszöntünk el egymástól, majd a közös imádság után meghívást kaptunk Szegedre, Máramarosi Mária szegedi koordinátortól.

 

Geréné Sárga Monika

munkatárs

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Kórházlelkészi Szolgálat

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye fenntartása alatt működő köznevelési intézmények közül négy iskolában: Nyíregyházán, Nyírbátorban, Kisvárdán és Mátészalkán  bevezették az angol két tanítási nyelvű képzést ettől a tanévtől. Az alábbiakban Tormássiné Kapitány Ágothával, a nyíregyházi Szent Imre Gimnázium, Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Kollégium, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezetőjével beszélgetünk.

 

– Az egyházmegye fenntartásában működő több intézményében is jelen van két tanítási nyelvű képzés.

– Debrecenben, a Szent József Gimnáziumban már évekkel ezelőtt bevezették a két tanítási nyelvű képzést magyar és angol nyelven az általános iskola első osztályában. Mátészalkán a Széchenyi István Általános Iskolában pedig nagy múltra tekint a német nemzetiségi oktatás. Így a testvériskoláinktól támogatást, a tapasztalatok megosztásával segítséget kaptunk a képzés beindításával, szervezésével kapcsolatban.

– Hogyan vetődött fel e képzési forma elindítása a nyíregyházi intézményben?

– A szülői igények, elképzelések találkoztak a fenntartó és az EKIF (Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága) szándékával, arra törekedve, hogy az intézményekben a keresztény értékrend alapján magas szakmai színvonalon, a kor kihívásaira válaszolva folyjon a nevelő-oktató munka. Az idegen nyelv tudása iránti igény napjainkban alapvető elvárás. Az élet bármely területén csak azok boldogulnak, akik a mindennapi életben szükséges nyelvismeret mellett a magasabb szintű nyelvtudással rendelkezve tájékozottak az idegen nyelvű szakirodalomban is. Ezt látva egyeztettünk a fenntartónkkal, és indítottuk el a 2020/21-es tanévben a két tanítási nyelvű képzést az általános iskola első osztályában.

– Milyen feltételeknek kell megfelelnie a képzés beindításához?

– Alapvető feltétel, hogy az intézményben legyen olyan tanító néni, aki angol műveltségi terület végzettséggel rendelkezik. Felső tagozaton szükség van olyan szaktanárokra, akik angol szakos végzettséggel vagy nyelvvizsgával is rendelkeznek.

– Miben tér el a két tanítási nyelvű képzés a normál általános iskolai képzéstől?

– A diákok már az első osztályban tanulják a célnyelvet heti négy órában, valamint a technika, rajz és az énekóra is angol nyelven zajlik.

– Miért az angol nyelvet választották?

– Azt tapasztaljuk, hogy a legkeresettebb nyelv az angol, azt a tendenciát figyelhetjük meg, hogy ma már alapelvárásnak tekinthető az angol nyelv tudása.

– Szükséges-e a képzés megkezdéséhez az óvodai nyelvi alapozás?

– Szakemberek vitatkoznak arról, hogy mikor érdemes, lehet elkezdeni gyermekeink számára az idegen nyelv tanítását. Ebbe a dilemmába nem szeretnék bekapcsolódni. Saját véleményem azonban az, hogy az óvodában tanuljanak meg a gyerekek szépen beszélni magyarul. A kisiskoláskorban elkezdett szakszerű nyelvtanítással diákjaink a legmagasabb tudásszintre juthatnak el.

– Ön szerint az élménypedagógia mennyire tud majd érvényesülni ezeken az órákon?

– Három hét után látogattunk el Molnár Katalin főigazgató asszonnyal az 1. a osztályba angol órára. Az órát vezető tanítónő, Tóthné Kertes Anna nemcsak a kicsiket, de bennünket is elkápráztatott. A gyerekek olyan magabiztosan és élvezettel báboztak, énekeltek, rajzoltak, mozogtak, mintha nem csupán három hete járnának iskolába és tanulnák az angol nyelvet. Az angol órák diákjaink számára a kreativitás, a közösségben megélt élmények kifogyhatatlan lehetőségét biztosíthatják, és bízom abban, hogy biztosítani is fogják.

– Mik a távlati céljai a képzésnek?

– A szülői igények figyelembe vételével, az iskolánkba jelentkezők számának növekedésével bővíteni tudjuk az első évfolyamban indítható két tanítási nyelvű osztályok számát. A képzéssel elérendő célnak azt fogalmaztuk meg, hogy a diákok nyolcadik osztályra a középfokú nyelvvizsgához szükséges tudás birtokába jussanak. A gimnáziumban pedig lehetőségük nyíljon második idegen nyelv – német, francia, olasz – elsajátítására.

– Végül N.Eszter első osztályos tanulót is megkérdeztünk, hogyan érzi magát az új, két tanítási nyelvű osztályban, és hogyan esett a választásuk erre a képzésre?

– Már óvodás koromban is érdekelt az angol. Az iskolában még jobban megszerettem, mert sokat énekelünk, játszunk, bábozunk, mesét hallgatunk. Az érdekes, színes leckék a kedvenceim. Mindig izgatottan várom az új feladatokat.

Az angolban az is jó, hogy amikor a barátaimmal az udvaron énekeljük a dalokat, a többiek is szeretnék megtanulni tőlünk.

Azért fontos angolul tanulni, mert jó lenne úgy beszélni, mint anyukám és apukám. Nagymamám járt is kint Angliában. Azt is szívesen kipróbálnám.

 

Jövő szeptembertől ismét várja leendő diákjait az iskola, nemcsak az említett új kéttannyelvi képzésre, hanem a már hagyományos nyolc, illetve négy évfolyamos gimnáziumi képzéseire is.

 

Szöveg és fotók: Rubóczkiné Kiss Hajnalka, Zagyva Klára, Tóthné Kertes Anna

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye