április 2018
2018. április 09., hétfő 13:45

Jézus Krisztus a férfiak példaképe

Férfiaknak tartottak lelkigyakorlatot Nyíregyházán

 

Jézus Krisztus a férfiak példaképe. Ezzel a mottóval tartott lelkigyakorlatot férfiaknak Szabó József atya, az egri Érseki Papnevelő Intézet spirituálisa a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye szervezésében 2018. április 7-én, Nyíregyházán a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban.

 

Krisztust követő, tanúságtevő férfiként élni, küzdeni, szeretni, vágyni, harcolni, ezen gondolatokat bontotta ki a lelkivezető atya, aki hangsúlyozta, azért fontos e kérdésekkel foglalkozni, mert a férfi keresztény és férfiúi identitása meghatározó a környezetére, gyermekeire, családjára nézve, hiszen a férfinak mindig van egy kisugárzása.

Szabó József atya gondolataihoz a Szentírást vette alapul, miszerint Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember férfiként lett ember, ezzel az identitással élte meg a földi életét. Krisztus tehát, mint valóságos férfi, nemcsak az Istennek tetsző életre mutatott példát, hanem arra is, hogyan kell férfiként megélni hitet, az emberekkel, családdal való kapcsolatokat. A lelkigyakorlaton részt vevők ezen az úton, tehát mint tanítványok tanulhattak Jézustól.

Szabó József atya másik fontos aspektusként — amely motivációs alapként is szolgált a téma aktualitásában —, azt is kiemelte, hogy Európában, így hazánkban is a vallásosság, a hit csökkenése a tendencia, és egyre kevesebben vannak a férfiak is a templomokban. E csökkenés gyakorlatilag katasztrófához vezet, hiszen az ember, amikor megtagadja Istent, nemcsak beteggé válik, hanem tragédiát is jelent az életében, valamint ennek következményeként Európa megszűnik. Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozott az előadó a nyíregyházi társszékesegyházban, ahol több előadást követően Szentségimádást is tartottak.

Az előadások hanganyagait hamarosan közzétesszük az egyházmegye facebook oldalán.

Kovács Ágnes

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Az Egyeki Szent József egyházközség életére a jubileumi évben és az ezt megelőző felkészülő időszakban különösen igaz, hogy „kitették a lelküket” — amelyet Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök 2018. április 8-án, Isteni Irgalmasság vasárnapján bemutatott ünnepi szentmise homíliájában mondott a 12 bérmálkozónak. Az egyházközség számtalan gazdag programmal, előadássorozattal készült a templom felszentelésének 250. évfordulójára, amelynek központi eseménye, mintegy koronája a Lengyelországból hozott Szent II. János Pál pápa és Szent Fausztina ereklye elhelyezése volt.

 

Komoly tanulás előzte meg a bérmálkozók hónapokon át tartó felkészülését, heti rendszerességgel találkoztak a plébánián, tanúságot tettek, a kezeseikkel együtt megismerkedtek a verbita szerzetesekkel, akik színesebbé, egyedibbé tették a készületet. Ezalatt az idő alatt pedig a hívek rendszeresen imádkoztak értük. A bérmálkozók nevében Bencsik Zoltán világi elnök köszöntötte Palánki Ferenc püspök atyát, majd az „örökifjú” Erzsike néni megható üdvözlése következett, aki elmondása szerint nagy utat, majd hetven évet tett meg, míg eljutott ehhez a szentséghez. A bérmálkozás szentségéhez járulókat „meginterjúvolta” püspök atya: „ígérik-e, hogy jó keresztények lesznek?” Párás szemekkel, őszintén, határozottan hangzottak az igenek a kereszténységben nagykorúságra jutottaktól.

A megyéspüspök atya a szentmise homíliájában kiemelte, húsvétkor, amikor Jézus megjelent az apostoloknak, rájuk lehelt és azt mondta: „Vegyétek a Szentlelket!” Jézus a Lelkét adta át nekünk, a benne hívőknek. A bérmálkozók is „kitették a lelküket”, hogy befogadják a szeretetet és felnőtt hitükkel megerősítsék első istengyermeki fogadalmukat.

A főpásztor örömét is kifejezte a liturgia rendje és tisztaságáért, a hívek együttimádkozásáért és együttmozgásáért. Nekünk, híveknek is háromszoros volt az örömünk. A jubileumi évre megajándékozta egyházközségünket Ferenc pápa áldásával.

A szentmise és a bérmálás szentségének kiszolgáltatása alatt, végig az oltáron helyezkedett el a két relikvia, amelyeket végleges elhelyezésük előtt a debreceni Szent László Domonkos templomban őriztek. Gorski Jacek plébános személyesen hozta el azokat a nagy napra, majd ünnepélyesen az Egyeki Szent József templom irgalmasság oltárában helyeztek el. Az oltárt Papp Róbert helyi asztalos és munkásai készítették. A jeles eseményre a hívek Szent Fausztina kilenced végzésével készültek, valamint megtanulták az irgalmasság rózsafüzérének Kovács Szilárd által megzenésített gregorián hangzású változatát. „Aki énekel, kétszeresen imádkozik” — hangzik a Szent Ágostonnak tulajdonított gondolat. Az egyeki hívek harmóniában tudnak együtt énekelni és a zene nyelvén dicsérni Istent. A közös éneklés pedig élmény, amely formálja a közösséget.

Isten adja, hogy ami nehéz és nem akar menni még Jézussal sem, az Jézusnak mindig menjen velünk. Főpásztorunk receptje szerint, ne legyünk szeretetlenek, vagyis istentelenek soha, hiszen Jézus maga a szeretet. Segítsetek szentjeink, hogy erre mindig méltók legyünk s ne legyünk hitetlenek, hanem hívők!

Farkas Éva tanító, egyházközségi képviselő

Fotó: Papp Ágoston, Nyeste Tamás

Egyházmegyei ministránstalálkozót tartottak Nyíregyházán

Ünnepi püspöki szentmisével kezdődött az egyházmegyei ministránstalálkozó 2018. április 7-én, húsvét fényében Nyíregyházán a Szent Imre Gimnázium épületében. Kálmán József plébános, ministráns-, hivatásreferens már második éve szervez találkozót a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye templomaiban oltárkörüli szolgálatot végző fiataljai számára, amelyen idén közel 150 fő vett részt. A hangulatos, vidám rendezvényen az egyházmegye kispapjai, is aktívan jelen voltak.

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök atya a szentmise homíliájának bevezető gondolataiban azt hangsúlyozta, a keresztények nem futamodnak meg a küldetésüktől, hanem megtalálják hivatásukat és hűségesen megállják a helyüket a világban. A főpásztor példaként említette a papnövendékeket, akik Isten terveként életüket adják mások szolgálatára. Mindenkinek van hivatása az élet különböző területein, ahol tanúságot tehet keresztény hitéről. Majd a püspök atya az egyszerű írástudatlan tanítványokra irányította a figyelmet, akiket maga Jézus hívott meg. Egyszerűségük és annak ellenére, hogy sem Mária Magdolnának, sem az emmauszi tanítványoknak nem akarták elhinni Jézus feltámadását, Jézus rájuk bízta az evangélium hirdetését. Rajtuk keresztül akarta hirdetni a megváltás örömhírét, mert Ő nem lecseréli a gyengéket,hanem megerősíti őket, és nem az alkalmasokat választja, hanem a meghívottakat, választottakat teszi alkalmassá.

„A ministránsoknak is Krisztus katonáinak kell lenniük az oltár mellett, szolgálni kell a szentmisén, amikor megjelenik a feltámadt Krisztus” — hangsúlyozta a főpásztor, majd hozzátette, a pap után a ministráns van a legközelebb Jézushoz, akiket Ő megbíz, hogy hirdessék az evangéliumot az iskolában, családjaikban — fejezte be gondolatait Palánki Ferenc megyéspüspök. A szentmise végén a főpásztor megáldotta azokat a Benedek-kereszteket, amelyeket a résztvevők, mint Krisztus katonái ajándékba hazavihettek.

A szentmise után a ministránsok a kispapok vezette kiscsoportos beszélgetéseken, „Ki mit tud” elméleti-, majd kreatív játékon vettek részt, ezt követte Füleczki István atya és ifjúsági zenekara koncertje, tanúságtétele. A délutáni „Kérdezz-felelek” program során pedig ezúttal Bosák Nándor nyugalmazott püspök atya, valamint Németh István az egyházmegye diakónusa válaszolt a fiatalok kérdéseire. A találkozót Gyetkó László plébános jól bevált „Legyen ön is milliomos” quiz játékával zárták.

Kálmán József atya ministránsreferens elmondta, már öt éve végzi ezt a szolgálatot, amely számára nagy megtiszteltetés. Bízik abban, hogy a hagyományteremtő szándékkal rendezett találkozón egyre több ministráns fog részt venni. Abbéli örömét is kifejezte, hogy tapasztalata szerint a ministránsok száma nem csökken olyan mértékben, mint az egyházközség híveinek száma. A Szentlélek mindig küld munkatársakat, hiszen a papi hivatást választók nagy százalékban a ministránsok közül kerülnek ki. Éppen ezért nagyon fontosnak tartja a plébánosok részéről a velük való törődést, közvetlen kapcsolat kialakítását. Ezen a találkozón is volt olyan egyházközség, ahonnan 20 fő ministráns érkezett. Ez is a személyes törődésnek az eredménye.

Kovács Ágnes

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Szocska A. Ábelt, aki eddig apostoli kormányzóként vezette a görögkatolikus Nyíregyházi Egyházmegyét, Ferenc pápa április 7-én nyíregyházi megyéspüspökké nevezte ki.
Szocska A. Ábel O.S.B.M. az ukrajnai Nagyszőlősön született 1972. szeptember 24-én. Bazilita szerzetesként 2001. június 20-án tett örökfogadalmat. Pappá Máriapócson szentelték 2001. szeptember 30-án.

Papi szolgálatát 2001 és 2002 között Budapest-Kispesten kezdte meg káplánként. 2002–2004-ig Máriapócson volt házfőnök, majd 2008-ig ismét Budapest-Kispesten működött, immár parókusként. 2008–2012-ig a Nagy Szent Bazil Rend tartományfőnöke volt, emellett 2009 és 2011 között Máriapócson parókus is. 2012–2013-ig a Miskolci Apostoli Exarchátus ökonómusaként szolgált, majd egy évig a külhoni magyarok körében végzett pasztorációt Matawanban (New Jersey, USA). 2014–2015-ig a Miskolci Apostoli Exarchátus első helynöke volt.

2015-től a Nyíregyházi Egyházmegye apostoli kormányzója és 2016-tól ismét a Nagy Szent Bazil Rend tartományfőnöke.

Forrás: MKPK Sajtószolgálat

Fotó: Lambert Attila

Forrás:Magyar Kurír

„A töviskorona, amit Jézus viselt, jelképe lehet minden gonoszságnak és rossznak. Ám ha az Isten oldaláról közelítjük meg, akkor megható szimbóluma az irántunk tanúsított isteni szeretetnek. Ebből adódóan bár a bűn fonta, de a szeretet hordozta.” – mondta Eiben Tamás atya. Mi is a szeretet jelképévé szerettük volna alakítani, ezért a nagyböjti időszakban a vasárnapi szentmisére ellátogató gyerekek az oltár előtt kitett töviskoronára virágszirmokat helyezhettek el. Az összegyűlt sok-sok szirom egyértelművé tette az üzenetet...

Iskolánk hetedikesei egy pályázat kapcsán felkészültek arra: hogyan tudják kortárscsoportjaikat együttműködésre késztetni, lelki dolgokról elgondolkodtatni. Vízkereszt után most második alkalommal kipróbálhatták a tanultakat. A baráti kapcsolatok fontosságáról, a jócselekedetekről és az együttműködés fontosságáról tartottak társaiknak interaktív foglalkozásokat. Ez idő alatt az alsósok kézműveskedhettek és hazavihették a saját kezűleg elkészített alkotásokat. Az osztályok többsége megfőzte a mi vidékünkön hagyományos húsvéti ételt, a sárga túrót is.

A hetedikesek árnyjátékkal készültek húsvét ünnepére. Jézus keresztútját árnyjáték segítségével, állóképekben mutatták be iskolánk tanulóinak, a szülőknek és később a fülöpi és a geszterédi tantestületnek is. Karácsonykor mi voltunk Geszteréden lelkigyakorlaton, most pedig ők viszonozták a látogatást. Az árnyjáték után Eiben Tamás atya vezetésével lelkigyakorlaton, majd pedig szentmisén vettünk részt.

Nagy csütörtökön Nyíregyházára, az olajszentelési misére látogattunk el, többségében mi pedagógusok.  A gyönyörű templom, a csodálatos kórus, a papok megismételt fogadalma, az olajszentelés különleges szertartása ünnepélyessé tette a szentmisét. Felemelő érzés volt mindennek részese lenni!

Nagy öröm számunkra, hogy a regisztráció határidejéig a várthoz képest sokkal többen jelezték részvételi szándékukat Brenner János boldoggá avatására. A regisztráltak száma több mint 15 ezer fő. Mivel ennyi ember biztonságos körülmények között nem fért volna el az eredetileg tervezett helyszínen, és senkit nem szerettünk volna megfosztani a nagyszerű eseményen való részvételtől, az a döntés született, hogy új helyszínen, a szombathelyi Emlékmű-dombon kerül sor Brenner János boldoggá avatására.
A korábban tervezett programok természetesen nem változnak. További részleteket folyamatosan közlünk a www.brennerjanos.hu és a www.martinus.hu oldalunkon, illetve a Szombathelyi Egyházmegye Facebook oldalán, de tájékoztatjuk az írott és elektronikus média képviselőit is, hogy minél szélesebb körben megismerjék az információkat. A helyszínváltozás miatt módosulnak az eredetileg tervezett közlekedési útvonalak, megközelítési lehetőségek. Ezeket egyeztetjük az érintett szervezetekkel, hatóságokkal és ezt követően közöljük őket.

2018. április 03., kedd 09:27

Szent József márciusi vándorlása

Kedves vándorunk, Szent József, karján a kisdeddel, immár egy negyedéves utat tudhat maga mögött. Márciusi fergeteges eseményekkel, időjárással, ünnepekkel bővelkedő hónapban is, ő csak ment és tette a dolgát némán. Rendíthetetlenül, a megfontolt bölcsességet és csendes békét hordozva magával, öt családhoz is eljutott e hónapban. Azért a közösség imája most is kísérte őt, néhányan József hét öröméről és bánatáról szóló szentírási szakaszokat olvastuk és elmélkedtük át hét vasárnapon át, így is készülve az ő ünnepére. Hisszük, hogy nem csak a befogadó 52 család kíváncsi az ő pártfogó szeretetének megnyilvánulásaira, hanem minden jóérzésű ember. Ezért is számolunk be március hónapban is az adott családok kapott ajándékairól. A vendéglátó családok beszámolóit olvashatják az alábbiakban, időrendben, a fogadás sorrendje szerint.

Minden családnak, akik együtt töltöttek egy hetet a vándorszoborral ugyanazt a három kérdést tettük fel.

Dr. Hegedüsné Jámbor Valéria, egyházközségi képviselő kedves családjához kopogtatott a hónap első hetén a szeretett vendég. Valika a következők szerint osztotta meg velünk örömeiket:

Hálás szívvel mondtam rögtön igent.  Köszönetemet fejezhettem ki vendéglátásommal azért, hogy több mint harminc éve templomunk védőszentjének, Szent Józsefnek az oltalma alatt vehettem részt a szentmiséken az Isten házában.

Nagy kegyelemben volt részünk, hogy ezek az imaestek megvalósulhattak.   Boldogsággal töltöttek el az esténkénti meghitt órák, melyben férjemmel együtt imádkozhattunk a szent családdal- családtagjainktól távol - szeretteinkért.

Kívánom, hogy az ima hassa át az egyeki családok életét! Szent József mindenkinek legyen példa a családi összetartozásban, a gyerekek nevelésében, az apa személyének fontosságában Sugározzon erőt a nehézségek megoldásához, elviseléséhez!

Hűséné Ági néni még apostolkodott is. Meghívta magához kedves barátnőit, akikhez ebben az évben nem jut el a vándor, de a találkozásnak így ők is részesei lehettek.  A következőkről számoltak be:

Nagy szeretettel és hálával fogadtuk őt otthonunkba. Kíváncsiak voltunk az Ő pártfogó szeretetének megnyilvánulására, a közös imában rejlő erőre. Szent József jelenléte a Kisjézussal, békét és nyugalmat hozott az házunkba, szerető kis családunkra. A közös imádsággal együtt erősítettük hitünket, hálát adtunk múltunkért. Jézus előtt otthonunkban megnyitottuk szívünket. Szent Józsefhez fohászkodtunk, hogy oltalmazzon és védjen bennünket, legyen a mi pártfogónk.

Oltalmazza családunkat és az egész országot.  Szent József dicsőítünk, áldunk, a Szentlélek kísérjen utadon! Ámen.

Március harmadik hetében a Pruck családhoz vándorolt szentünk. Enikő így számolt be a látogatásról:

A szívből jövő közös ima összehozza az embereket. Hitet, reményt és szeretetet hozott magával kedves vendégünk. Kívánom, hogy akik még nem tapasztalták meg a hit kegyelmét általa megújulásban részesüljenek.

Március negyedik hetében a Papp család volt a befogadó.

Megtiszteltetés volt számunkra, hogy Szent József felénk is vándorolt, nyitott szívvel fogadtuk be. Szép érzések ragadtak el, amikor a házi oltárunkon elhelyeztük Szent József szobrát, karján a Kis Jézussal. A hét legtöbb estéjét teljes családi körben tölthettük a szobornak, és az általa közvetített Erőnek köszönhetően. Csendben, békességben együtt lehettünk az imaalkalmakkor. A megfogalmazott imádságokkal megújult bennünk a család fontossága s annak hite, hogy ezt a harmóniát a mindennapi imáinkkal tarthatjuk, s erősíthetjük meg igazán. Az édesapáért, a családért, a férj és a feleség egymásért szóló fohászában az esendőséget megbánó és a pozitívumok értékelését kiemelő szavak közepette meghatódva vettük észre egymás –olykor- könnyes tekintetét.  A családunknak rokonszenves Szent József egyszerű, kétkezi munkás mivolta. Tiszteletéül, s a Belőle merített bizalommal napjában többször is letérdeltünk elé, megálltunk előtte, hogy köszönetet, s hálát mondjunk, vagy kérésünket kifejezzük. Kívánjuk, hogy Szent József tarisznyájában mind egyre gyarapodjon a mélyreható hit, a simogató gondoskodás, s terjedjen az odaadó szeretete.

A Novák család családhoz is eljutott Szent József. Ancsa így írt ott tartózkodásáról:

Szerettem volna megtapasztalni Szent József közelségét, a közös ima erejét.

A vártnál többet kaptunk, Szent József utat mutatott Isten felé. A Mennyei Atyától jövő csoda meghozta a világosságot, a békét a családomnak, a régi sebek begyógyultak. Segített abban, hogy igazán a szívünkbe tudjuk fogadni Jézust. Minden egyeki család érezze meg Isten szeretetét, ébredjen rá az ima ontosságára

Igazi tavaszt, friss fuvallatot hozott kedves testvéreink életébe a vándor. Köszönöm valamennyi olvasó nevében, hogy ezeket megosztva örömeitekben

megmoshattuk lelkünk ablakait.

Farkas Éva tanító, testületi tag

Egyek

2018. április 03., kedd 09:25

Keresem azt, akit szeret a lelkem

Húsvéti vigília a debreceni székesegyházban

Nagyszombaton az Egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik a szent sír előtt, majd az esti vigília-szertartással kezdetét veszi a katolikusok legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt a halálból és mindenkit meghívott az örök életre.

Nagyszombaton a Debreceni Szent Anna-székesegyházban Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mutatta be az ünnepi liturgiát. A kereszténység legnagyobb ünnepének szent éjszakáján, a legszebb ünneplés jeleníti meg számunkra húsvét szent titkát, amely a szertartás során a fény-, az ige-liturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából áll.

A liturgia sötétben kezdődött, majd a tűzszentelés után gyulladt fel a remény: Krisztus feltámadásának fénye. Erről az új tűzről gyújtották meg a húsvéti gyertyát, amely Jézus testét szimbolizálja, benne a Jézus halálos sebeit jelző tömjénszegekkel. Az Egyház liturgiája ebben a mozzanatban jeleníti meg a föltámadás pillanatát.nA megszentelt tűzről gyújtott gyertyák sokasága Krisztus világosságának elterjedését érzékelteti, azt, hogy a bűn és halál sötétjében Krisztus feltámadásának ereje kiterjed az egész emberiségre.

Az igeliturgián az üdvösségtörténet nagy állomásait olvasták fel, majd felhangzott a Glória, Isten dicsőítése és „visszatértek a harangok”, felszólítva a hívőket Krisztus győzelmének ünneplésére. Ezt követte az evangélium felolvasása majd a prédikáció.

Palánki Ferenc megyéspüspök homíliájában felidézte a szentírás azon részét, amikor az evangéliumi asszonyok, akiknek fájt, hogy elbántak Jézussal, akik szerették Őt, drága kenetet vásároltak, majd napfelkelte után a sírhoz mentek, hogy bekenjék Jézus halott testét. Talán nem tudtak belenyugodni abba, hogy meghalt. Azzal a gondolattal mentek, amelyet az Ószövetségben az Énekek énekében találunk: „Keresem azt, akit szeret a lelkem”. Az erőtlen és gyenge asszonyok, akik fájdalommal a szívükben sietve mentek a sírhoz, keresték, akit szerettek, Jézus közelében akartak lenni. Szent Ágoston írja: „Én nem kerestelek volna, ha már Te rég nem találtál volna meg, ha nem lettél volna az én szívemben.” A keresztelésre, bérmálkozásra készülő katekumenek szintén keresték Istent, nyílván azért, mert az Isten már rég szíven találta őket. Ez a szeretet, amellyel Isten szeret bennünket, megtermi a maga csodáját: A sír üres.

Et hirdette az angyal — az evangéliumot, a feltámadást —, mint alapigazságot, mint az igazságnak, az örömünknek alapját. A főpásztor folytatta: „Az asszonyok halotthoz mentek és az élettel találkoztak. Jézus Krisztus feltámadt és ezt hirdetjük ma és minden nap. A szenvedő Jézus a szemünk elé állítja az örökéletet, amelyet Isten nekünk szán a teremtés óta. Az ember viszont a bűnével, önzésével, önfejűségével, Isten nélkül isten akar lenni és visszautasítja az Ő szeretetét. Jézus azért jött el a világra, hogy megváltsa az embert, hogy elvezesse a teljes igazságra. Mindazok elnyerik ezt, akik megnyitják a szívüket, mert minden emberben benne van a boldogság keresése, amit Istenben találhatunk meg. Az egyház ezt a boldogságot hirdeti: „Ne féljetek, nincs itt, mert feltámadt!” Megérinti a szívünket ez az igazság, mert feltámadás nélkül nincs értelme az életnek. Mi hisszük, hogy Jézus Krisztus él, feltámadt és vele együtt feltámadnak mindazok, akik hisznek benne. Ne féljetek hát őt követni, megvallani, mert ő mindig előttünk fog járni. Az Anyaszentegyház kétezer éves tapasztalata, hogy Jézus mindig előttünk jár. Nehézségeinkben érezhetjük, hogy velünk van a legnehezebb helyzetekben is.

Ezután a megyéspüspök a papságra készülő fiatalok önfeláldozó életére irányította a figyelmet, akik másokért élve a feltámadt Krisztust akarják szolgálni. Tudják, hogy míg a társaik a világban szabadon élnek, addig ők a szemináriumban élik az igaz szabadságot, a feltámadás igazsága szerint, és az igazság szabaddá tesz. Ha valaki tehát szabadon elkötelezi magát a feltámadt Krisztus mellett és odaadja az életét mások szolgálatára, a feltámadás hirdetője lesz és életével, szavaival azt hirdeti: „Ne féljetek!” Ez az igazi szeretet átalakítja az embert, miként a kivégzést irányító századost is, akinek szívét az utolsó pillanatban megérintette, és aki tudta mondani: „Ez valóban Isten Fia volt”.

Az igazi szeretet felemel, jót akar a másiknak. Valamennyien tehát bátorsággal és élő hittel lépjünk az Úr sírjához, hogy az evangéliumi asszonyokkal együtt befogadjuk az üres sír üzenetét: „Megtaláltam, akit szeret a lelkem” — fejezte be gondolatait Palánki Ferenc püspök.

Ezután következett a keresztelés, és bérmálás ünnepélyes szertartása, a keresztvíz megszentelése, majd a szentáldozás után a feltámadási körmenettel ért véget a húsvéti vigília szertartása.

Kovács Ágnes

Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye

2018. április 01., vasárnap 12:23

Beteljesedett

Nagypénteki szertartás a debreceni Szent Anna-székesegyházban

 

Nagypénteken, az egyházi év legcsendesebb napján, Krisztus kereszthalálára emlékezünk. Ezen a napon délután keresztút-járást tartanak a templomokban majd az Egyház az úgynevezett csonka mise szertartásával fejezi ki a Krisztus halála felett érzett gyászt. A nagypénteki szertartást 2018. március 30-án a debreceni Szent Anna-székesegyházban dr. Krakomperger Zoltán plébános végezte. A szertartás kezdetén a pap és az asszisztencia leborult az oltár előtt, majd az igeliturgiában a debreceni Szent László-kórus előadta a passiót, felidézve Krisztus szenvedését, az Isten irántunk való szeretetének titkát.

Ezután következtek Krakomperger Zoltán plébános nagypénteki gondolatai, amelyben először is azt hangsúlyozta, hogy: „midnyájunkban fakadjon fel a hálás lelkület, amiért Jézus utolsó mondanivalója — Isten önfeltárulkozása a Názáreti Jézus Krisztusban — beteljesedett. Az ő kinyilatkoztatása elérte mértékének a teljességét. Ettől elválaszthatatlanul, az az ember, aki életét Isten nélkül akarta berendezni, elérte bűne mértékének a teljességét, mert nem csupán Isten irántunk való odaadása érkezett célba, hanem az Isten nélkül élni akaró emberiség terve is azáltal, hogy az Isten fiát megölte.”

 

Ezután a plébános az Olajfák hegyén, a szenvedéstörténet elején lejátszó jelenetre irányította a figyelmet, amelyben Jézus önként állt elfogói elé és kérdésével megelőzte őket: „Kit kerestek?”, majd az arra adott válaszra öntudatosan azt mondta: „Én vagyok”. Szent János evangélista tudatos szerkesztési törekvése ezzel a mondattal kifejezte, hogy ami az Ószövetségben megkezdődött a szabadító Isten bemutatkozásában, aki „Az, aki van”, Jézus Krisztus szenvedéstörténetében — amely egyben a szeretetet radikális története — befejeződött, elérte mértékének a teljességét. Ez az „Én vagyok” ugyanaz, ami az Ószövetségben Isten bemutatkozásának leírását szolgálja. Mert ki az, akit elvezettek az Olajfák hegyéről, aki önként vállalta a szenvedéseket bűneink engeszteléséért, és aki meghalt a kereszten? Maga az Isten, aki önmagát ajándékozza nekünk a Názáreti jézus emberségében, kinek utolsó szavaként elhangzott: „Beteljesedett.”

Krakomperger Zoltán atya XVI. Benedek pápát idézte, aki utánozhatatlan szépséggel a következőképpen fogalmaz: „Jézus kereszthalálában történik meg teljesen, azaz teljes mértékben a beteljesedett vonatkozásában Istennek az önmaga ellen fordulása, melyben önmagát ajándékozza oda, hogy az embert újra felemelje és megmentse. Ez a szeretet legszélsőségesebb formája.” Majd a plébános hozzátette, ezt a szélsőségességet nekünk, keresztényeknek igenelni kell. Mert Isten a szeretetének nem csupán valahány százalékát tárta fel nekünk, hanem maradéktalanul a teljességét. „Az Ő teljességéből nyertünk kegyelemből kegyelmet” — utalt a plébános János evangélista tudósítására, amely az örök Ige földi életének kezdetén, és a végén szintén újra megszólaló motívum. Beteljesedett, mit Isten adhat az embernek, de az ember bűne is elérte mértékének teljességét. Éppen ezért soha új, minőségileg annál nagyobb bűn már nem jöhet létre, mint amely Jézust a keresztre jutatta.

„Hogyan válaszol a bűn mértékének teljességére, a teljes Szentháromság? Hogy újból elkezdi gyűjteni az egész emberiség családját önmagához. Jézus lélekben mindenre készen állt, ezért adhatta önmagát az utolsó vacsorán a kenyérben és a borban, nagypénteken pedig arról tanúskodik, hogy hogyan váltotta valóra ezt a visszavonás, fenntartás nélküli odaadást a bűnös ember iránt” — fejezte be gondolatait Krakomperger Zoltán plébános.

A szertartás az egyetemes könyörgésekkel folytatódott, majd a pap a virágvasárnapon letakart feszületről levette a leplet és kezdetét vette a kereszt előtti hódolat. A szertartás a Miatyánk elimádkozása után az áldozással fejeződött be.

Kovács Ágnes

Free Joomla templates by L.THEME