Elemek szűrése dátum szerint: június 2018

A papszentelési szertartás végén, Dobai Barna Ottó és Németh István újonnan felszentelt papok megáldották püspökeiket, Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspököt és Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi püspököt.
További képriport a papszentelésről.

Fotó: Papp Ágoston

  • IMG_6268
  • IMG_6272
  • IMG_6285
  • IMG_6291
  • IMG_6293
  • IMG_6298
  • IMG_6304
  • IMG_6317
  • IMG_6330
  • IMG_6335
  • IMG_6344
  • IMG_6356
  • IMG_6407
  • IMG_6413
  • IMG_6415
  • IMG_6417
  • IMG_6434
  • IMG_6492
  • IMG_6493
  • IMG_6507
  • IMG_6521
  • IMG_6534
  • IMG_6535
  • IMG_6552
  • IMG_6557
  • IMG_6570
  • IMG_6588
  • IMG_6699
  • IMG_6704
  • IMG_6706
  • IMG_6709
  • IMG_6715
  • IMG_6756
  • cover

A 25 éves Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye legszebb ajándékai

Az imádság és a kegyelem órájában megtörtént az apostoli küldetés és hatalom átadása 2018. június 23-án, Debrecenben, a Szent Anna-székesegyházban. Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök ünnepi szentmise keretében áldozópappá szentelte Németh István és Dobai Barna Ottó diakónusokat és diakónussá szentelte Sziklai Dávid akolitust. A főpásztor a 25 éves Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye születésnapi ajándékának nevezte a három szentelendő élete odaadását az egyházmegye szolgálatára. A jelenlévők a hálaadás órájának ünnepélyes pillanatait is átélték, amelyben köszönetüket fejezték ki azért, hogy egyházközségük fiataljai meghallották Isten hívó szavát és elindultak az életszentség útján, az engedelmességi ígéretben lemondva a családról, saját akaratukról egyetlen örökségüknek az Urat vallva.

A szentelési szentmisén részt vettek, Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi püspök, dr. Stefan Dartmann, a római Pápai NémetMagyar Kollégium rektora dr. Tóth Tamás a Pápai Magyar Intézet rektora, az MKPK kinevezett titkára, az egyházmegye papjai, papnövendékei, a szentelendők családtagjai, rokonai, barátai és az ünneplő egyházközségek hívei.

Az evangélium elhangzása után a szentelési szertartás első mozzanataként Felföldi László, az egyházmegye általános helynöke szólította a diakónusi, majd az áldozó papsági szolgálatra készülőket, ezzel is tanúsítva a főpásztor előtt a jelöltek felkészültségét és a szent szolgálatra való alkalmasságukat, majd a főpásztor a szavaival kiválasztotta a jelölteket a szent rendekre.
Ezt követte Palánki Ferenc megyéspüspök homíliája, intelme, amelynek bevezetőjében a szentelendők jelmondatára irányította a figyelmet. Németh István Joel próféta könyvéből választott gondolatot: „Ujjongjatok és örüljetek az Úrban!” A megyéspüspök Ferenc pápa apostoli buzdítására utalt, amelyben szintén megtaláljuk e felszólítást. A Szentatya arra bátorít, hogy legyünk mindannyian szentek, hiszen csak ennek van értelme a világon. Isten minden embert meghívott az életszentségre, hogy ki-ki a maga útján tökéletesen szent legyen. A szentelendők a papság útját választották. A megyéspüspök hangsúlyozta, olyan papokra van szükség, akik Krisztus képmását hordozzák, az Ő szeretetével szeretnek. A mások szolgálatára odaadott élet képessé tesz arra, hogy feltudjunk nőni ahhoz a páratlan tervhez, amit Isten gondolt rólunk. Az önátadás az életünk minden napjára vonatkozik. A pap úgy mutatja be élete szentmiséit Jézus Krisztusnak, hogy az oltárra teszi mindennapi fáradozásait, örömeit, nehézségeit.
A II. Vatikáni Zsinat Lumen Gentium kezdetű konstitúciójában is olvashatunk arról, hogy mindenki meghívást kapott az életszentségre, vagyis mindannyian lehetünk szentek. A főpásztor hangsúlyozta, éppen ezért van szükség szent papokra, hogy példát adjanak a híveknek és a nemhívőknek egyaránt. A hétköznapi helytállásuk mutatja meg igazán, milyen az igazi szeretet. „A készséges ember szíve kapu, amin belép az Isten ebbe a világba, hogy megszentelje azokat az embereket, akikkel nap, mint nap találkozik.” — idézte Palánki püspök atya XVI. Benedek pápa bíborosi korában írt gondolatát. Az életszentség tehát abban mutatkozik meg, hogy a pap szíve mindig nyitva áll Isten és a hívek előtt. Isten a papokat tehát arra hívja, hogy rajtuk keresztül megmutassa a világnak, mindenkit meghívott. Isten a készséges emberen keresztül be akar lépni a világba hogy, megmutassa az irgalmas szeretetét, amely az embert megszenteli.
„Dobai Ottó jelmondata egyetlen szó: „Misericordia – Irgalmasság”. Isten készséges a megbocsátásra, irgalmas szeretete valódi örömhír” — fogalmazott Palánki püspök, majd Jézus szavaival arra bátorított, hogy ne féljünk ne aggodalmaskodjunk, csak keressük Isten országát és annak igazságát, amit mindennap meg kell találnunk különben kiüresedik a lelkünk. Isten nem rendkívüli dolgokat vár tőlünk, csak azt, ami rajtunk múlik, a csodát majd Ő hozzáteszi. Mint ahogyan a kánai menyegzőn a szolgák dolga volt, hogy megtöltsék az edényeket vízzel, de a vizet Jézus változtatta borrá, a csodát Ő tette. Igazi örömhír, hogy a papok tanúi lehetnek egy-egy lélek megújulásának, a csodáknak, annak, hogy eszközei lehetnek Istennek így jobbá, szebbé téve a rájuk bízottak életét.
Sziklai Dávid három pillérre építi diakónusi szolgálatát, az Istennel való szeretetkapcsolatra, a lelkesen végzett önátadói szolgálatra és a mély, személyes emberi kapcsolatokra. A püspök atya a szentelendőket erősítette abban, hogy minden aggodalmaskodás nélkül merjék odaadni életüket Isten szolgálatára.
„Jézus Krisztus meghívott benneteket, hogy segítsetek neki a világ újra felszentelésében, legyetek hát vidámak, örömteliek, Isten irgalmas szeretetének képviselői, legyen lelkes a szolgálatotok — Ferenc pápa szavaival élve — mutassátok meg az Egyház legszebb arcát, az életszentségeteket” — fordult záró intelmeivel az ünnepeltekhez Palánki Ferenc megyéspüspök.
A homília után a szentelési szertartás a diakonátusra készülő jelölt tanúságtevésével Folytatódott, amelyben kifejezi szándékát, hogy cölibátusban élve életét egészen Krisztusnak szenteli. A megyéspüspök kérdéseivel az áldozópapságra készülők helyes szándékát is vizsgálta, majd a jelöltek engedelmességet fogadtak főpásztoruknak. A szentelendők lemondtak saját akaratukról, mert biztosak abban, hogy ezen túl a püspök szava számukra Isten akaratát közvetíti. Majd arcra borultak az oltár előtt annak jeléül, hogy meghalnak a világnak és csak az Istennek fognak élni. Közben a hívekkel együtt elénekelték a mindenszentek litániáját, kérve a közbenjárásukat ahhoz, hogy a jó elhatározást megvalósítsák papi életükben.
Ezután következett az egyházi rend szentségének lényegi része, a kézrátétel és a felszentelő ima, majd a felszentelt diakónust beöltöztették a liturgikus ruhába, a püspök elé térdelt, aki átadta neki az egyház kincsét az evangéliumos könyvet, jelezvén az örömhír hirdetésének feladatát.
Az áldozópapok szentelésével, a kézrátétellel folytatódott a szertartás, amelynek során a diakónusok a papság szentségében részesültek. A főpásztor után a jelen lévő papok is a szentelendők fejére tették kezüket, kifejezve azt, hogy küldetésüket a papok közösségében fogják végezni. Ezt követte a felszentelő imádság, majd a pappá szentelteket liturgikus ruhába öltöztették. Az Isten áldásának és erejének, a különös lefoglaltságnak szimbólumával a krizmával való megkenés következett, majd a felszenteltek megkapták a főpásztortól a kenyér és a bor áldozati adományokat, hogy mostantól naponta mutassák be a vérontás nélküli áldozatot. Végül a szentelési szertartás utolsó mozzanataként a püspök atya és a papság békecsókot váltottak az újonnan felszenteltekkel.
A szentmise egyik megható pillanata volt, amikor a Németh István és Dobai Barna Ottó lelkipásztorok Bosák Nándor nyugalmazott püspök és Palánki Ferenc megyéspüspök vállára tették kezüket és hálájuk jeléül áldást kérték a püspökök életére.
Ezt követően a szentmise a szokott módon folytatódott. Az újonnan fölszenteltek együtt miséztek a szentelő püspökkel. Ez az ő első szentmiséjük, melynek végén áldást kértek mindazokra, akik segítették őket abban, hogy eljussanak a szentelési oltárhoz.
A papszentelésen a köszönet is elhangzott a szülők felé, hogy Isten népének szolgálatára papot neveltek és áldozatos, jó példájukkal, imádságukkal segítették gyermeküket.
 
A szentmisén közreműködött Dobos Mihály, a székesegyház karnagya és a Szent László Kórus.

Kovács Ágnes

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

Sziklai Dávid – életút

1993. november 22-én született Debrecenben. Még egészen fiatal volt, amikor édesapja elhunyt és Nyíregyházára költöztek. Ott nőtt fel, és már óvodás korában elkezdett ministrálni a társszékesegyházban. Papi hivatását később általános iskolai évei vége felé ismerte fel.

Hivatása kibontakozásában nagyon sokat segített a nyíregyházi Szent Imre Katolikus Gimnázium, ahol 2008 és 2013 között végezte tanulmányait. Az ottani közösségi élet csiszolta őt. Később, a kollégium sekrestyéseként és asszisztencia magiszterként szolgált, illetve igyekezett aktívan részt venni a diákönkormányzat munkájában, valamint a gimnáziumban évente megrendezésre kerülő Fiatalok a Világ Életéért Találkozó szervezésében. Ezek a szolgálatok nemcsak a liturgikus ismereteiben, hanem az Istennel való kapcsolatának mélyítésére is ösztönözték.

Mindezeknek, lelkiatyáinak, valamint végzős korában, Nagyböjtben átimádkozott hivatástisztázó lelkigyakorlatnak köszönhetően tudott igent mondani Isten meghívására.

Filozófiai és teológiai tanulmányaimat 2013-tól az Egri Hittudományi Főiskolán végezte.

Papi jelmondata: „Mindent elviselek abban, aki erőt ad” (Fil 4,13)

 

Dobai Barna Ottó életútja

Dobai Barna Ottó 1971 július 7-én a parciumi Szilágysomlyón látta meg a napvilágot. Kárásztelken nevelkedett és ott élt nagyon boldog és vidám éveket szüleivel és testvérével. Itt olt elsőáldozó, a Szentlélek ajándékainak kegyelmében is Kárásztelken részesült, és a papi hivatásának első jelei is itt mutatkoztak meg ottani plébánosának Lőrinc Ottó atyának köszönhetően. Buzgó élete még a református vallású édesanyját is arra az elhatározásra juttatatta, hogy áttérjen a katolikus hitre.

1989-ben az érettségi után jelentkezett a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolára, majd ősztől már a sorkatonai szolgálatát töltötte a Temesvár melletti Karánsebesen. Míg másoknak 1989 a szabadságot, reménység kezdetét jelentette, az ő szívét a gyász töltötte be, hiszen akkor hunyt el 48 évesen az édesanyja, akit nagyon szeretett.

1990-ben megkezdte teológiai tanulmányait Gyulafehérváron, 1992-95 között a bécsi Pázmáneumban tanult, majd közel 20 évig felfüggesztette a papi hivatás felé vezető útját, és civil munkákat, feladatokat vállalva 14 éven át Olaszországban dolgozott.

2015-ben ismét visszatért, és felkereste Bosák Nándor megyéspüspököt, aki befogadta őt. Ezt követően két évig tanult Budapesten a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, majd 2017-ben az egyházmegye második főpásztora Palánki Ferenc megyéspüspök diakónussá szentelte.

Papi jelmondata: "Misericordia - Irgalmasság"

 

Németh István – életút

Németh István 1993. szeptember 14-én született Debrecenben, vallásos családban. Szülei pedagógusok, jelenleg iskolavezető-helyettesek, két kisebb testvére van, akik még középiskolások. Tanulmányait a Svetits Katolikus Általános Iskolában kezdte meg, majd a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium speciális matematika tagozatán érettségizett.

A papság gondolata már kiskorában megfogalmazódott benne, amely az évek során folyamatosan erősödött: hála családjának, a debreceni Szent Család Plébánia plébánosának és közösségének, a nővéreknek és a sok barátnak, ismerősnek. Rendszeresen ministrált, később kántorként is szolgált több debreceni templomban, középiskolás korában a székesegyház hittanosainak aktív tagja volt. A végső igent végül egy taizéi zarándoklat során tudta kimondani.

Ezért középiskolai tanulmányai elvégzése után egyből jelentkezett Bosák Nándor püspök úrnál, hogy vegye fel a Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegye kispapjai közé. Két évre Egerbe került, majd a harmadik évet már Rómában, a Collegium Germanicum et Hungaricum falai között kezdte meg és a Pápai Gergely Egyetemen folytatta teológiai tanulmányait.

Dr. Stefan Heße hamburgi érsek 2017. október 10-én Rómában, a Szent Ignác Bazilikában szentelte diakónussá, majd a következő időt, ún. pasztorális évet Nyíregyházán töltötte el. Itt nagy szeretettel kapcsolódott be a Szent Imre Katolikus Gimnázium ifjúság-pasztorációjába és a Magyarok Nagyasszonya Főplébánia és az örökösföldi közösség életébe. Időközben elvégezte a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán a hittanár-nevelőtanár mesterszakot is.

Papi jelmondata Joel próféta könyvéből származik: „Ujjongjatok és örüljetek az Úrban.”

2018. június 22., péntek 13:35

Kirándulásunk Tarcalra és Szabolcsra

A június 18-án megkezdett napközis táborozók 20-án, szerdán, reggeli fél kilenckor széles jókedvükben autóbuszra szálltak plébánosuk vezetésével és néhány hitoktatójuk kíséretével, hogy Tarcalra eljutván tiszteletüket tegyék az Áldó Krisztus szobránál. A hajdúság metropoliszát elhagyva 30 gyermek és 12 felnőtt reggeli imádságában köszönte meg mennyei Atyánknak az új, szikrázóan fényes napot, és kérte Szent Kristóf, az utazók védőszentje, közbenjárását.

Tervünk szerint érkeztünk Tarcalra, ahol az erős napsütés elleni védelemmel ellátva nagy várakozással indultunk el a meredek kapaszkodón, hogy a Krisztus-szobor lábai elé érjünk. Útközben lépcsőszámláló-versenyen vehettek részt a gyerekek. 130 lépcsőfokon szedtük a lábunkat, közben felkészültünk a találkozásra az Áldó Krisztussal.

A gyönyörű környezetben 2015-ben felállított szobor marasztal maradásra. A szobortól a kilátás pedig gyönyörködtet, megvidámítja a szívet, és fényt gyújt a szemnek, hogy megsejthesse minden teremtett szépségen keresztül az örök Szépséget.

Tarcalról a nagy történelmi jelentőségű Szabolcs községbe vettük az irányt. Itt elsőként tisztelegtünk a szabolcsi földvár bejáratát őrző Szabolcs vezér bronzszobránál, majd a földsánc gerincén majdnem bejártuk az egész földvárat. Hűsölni lementünk a falu határában méltóságteljesen tovairamló Tiszához. A töltésen felfrissülést keresve jól esett az árnyékban meghúznunk magunkat egy kis időre.

Ezt követően ismerkedhettünk az Árpád-kori templom történetével, amelynek falai között Szent László király 1092-ben törvényhozó zsinatot tartott, és igen szigorú törvényeket léptetett életbe. A fiúk hamar feltalálták magukat, amikor unaloműzőként a földre hullott dióval kezdtek el célba dobálni a kaszálón elhagyott nagy traktorgumiba.

Sok-sok szép élménnyel gazdagon és örömteli megelégedésünkre jól használhattuk fel mai nap ajándékait, testi-lelki erőnlétünket, növekedvén a teremtett és épített világ megbecsülésében, valamint Isten és egymás szeretetében.

a debreceni Szent Anna Főplébánia hitoktatóinak táboroztatási munkacsoportja

2018. június 22., péntek 12:04

Három nap az Eucharisztikus Kereszt fényében

Az Egyeki egyházközség abban a megtiszteltetésben részesült, hogy Szent József oltalma alatt álló 200 éves templomában három napon át adhatott lakást  az Eucharisztikus Kongresszust előkészítő és jelképező hatalmas vándornak, a missziós keresztnek.

 

2018. június 18-20 között a kereszt körül forgott egyek katolikus népe. Megérkezése és felállítása után 18-án délután 15 órakor, az isteni irgalmasság órájában, az irgalmasság rózsafüzért imádkozták tiszteletére a Fausztina lelki közösség tagjai.

Az esti szentmisét követően vesperást imádkoztak, hódoltak a kereszt előtt és megismerkedtek azoknak a szenteknek életével, akiknek ereklyéi a kereszten találhatók.

Este 11 óráig csendes adorációt tartottak: a missziós kereszt jelenlétében imádkoztak hazánkért, népünkért, településünkért, egyházközségünkért, papjainkért engeszteltek bűneinkért.

Kedden az óvodások látogatták meg a kedves vendéget s pihentek meg árnyékában, sütkéreztek nagyságának fényében. Tíz órától egy kis zarándok csapat gyűlt köré, hogy megfogalmazza felajánlásait templomunk csendes mélyén, s kivigye azokat a tűző nap hevében településünk keresztjeinek tövébe. Biciklire kapva közel harminc helyi zarándok indult el a rendhagyó keresztútra plébánosuk, Papp László vezetésével a helyi polgárőrök biztosítása mellett. Mintegy húsz kilométeren át kerekeztek kicsik és nagyok s juttatták célba kéréseiket, fohászaikat, ajánlották fel fáradalmukat.

Az irgalmasság órájában ezen a napon is felhangzottak az énekes imádság édes-bús dallamai a kereszt tövében. 17 órától fergeteges ünnepi műsort adtak az óvodások, Szent Márton legendájának megjelenítésével. Műsoruk előtt Fehér Szabolcs óvodás legényes, bátor kiállással köszöntötte az ekkor már köreinkben tartózkodó püspök atyát, Palánki Ferenc megyéspüspököt.

Még le sem hervadhatott a mosoly az arcokról, amikor is újabb élményzápor csöppjei aranyozták be a délutánt: a helyi katolikus intézmény Alapfokú Művészeti Iskolájában tanító pedagógusok tanévet is záró, ünnepi koncertje tette a koronát, emelkedett hangulatú, méltó rendezvényünkre.

Az egyáltalán nem hétköznapi misét Palánki Ferenc megyéspüspök celebrálta. Az ünnepivé lett szentmisén püspök atyával együtt szolgált az oltárnál plébánosunk mellett, Bökő Péter Fehérgyarmat plébánosa, aki a tiszabábolnai hittanos táborból, népes hittanosaival érkezett hozzánk. Megtisztelt minket jelenlétével falunk szülötte Radics Dávid ferences atya és Tiszafüred plébánosa, Baranyák Béla atya is.

Püspök atya homíliájában a szeretet teljességére való törekvés útjának rejtelmeibe vezette hallgatóságát rámutatva, hogy a tökéletes szeretetre az ember önmagában képtelen. Azt csak a szeretettel magával, Jézus Krisztussal járva, s rátekintve szeretetünkben folyamatosan növekedve, fejlődve érthetjük meg.

Nekünk, katolikusoknak meg kell tanulnunk mi a szeretet attól, aki végtelen, feltétel nélküli, mindent odaadó szeretettel szeretett minket. Tökéletesnek lenni filozófiai értelemben annyit jelent, hogy a teremtett dolog alkalmas arra, amire teremtve van. Az ember, szeretetre lett teremtve. Ez a mi feladatunk, küldetésünk: beteljesíteni azt, amire teremttettünk. E küldetésünk közben nem lehetünk középszerűek, hanem: „Legyetek tökéletesek, mint mennyei atyátok!” Újra meg újra tökéletesedve szeretetünkben, teljesíteni kell világi hivatásunkat, megélni azt, amiért teremtve vagyunk. Ha krisztusi szeretettel tudunk szeretni megdöbbentjük a világot. Mert a szeretet nem más, mint döntés az életadás az életodaadás mellett. A legtökéletesebb szeretetre a kereszten láttunk példát, arra nézzünk, arra növekedjünk.

„Árnyék mögött fény ragyog, nagyobb mögött még nagyobb. Amire nézek, az vagyok.” - idézte homíliájának zárásaként Gyökössy Endre bölcsességét püspök atya.

Az ünneplés csendes elmélkedéssel folytatódott, majd kompletóriummal zárult a kereszt előtti tiszteletadás.

Szerdán, 20-án reggel rózsafüzér imádság, szentmise és a nevelőtestület ünnepélyes búcsúztatása után indul tovább a kereszt, hogy más egyházmegyékben is hirdesse a készület idejét.

Farkas Éva tanító, képviselő testületi tag

Fotó: Bódi Viktor

2018. június 22., péntek 10:30

Hitoktatóink a Missziós Keresztnél

A 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szimbóluma a Missziós Kereszt útnak indult a Kárpát-medencében, hogy bejárja a katolikus egyházmegyéket. 2018.06.11-én Kisvárdára is megérkezett a magyar szentek és boldogok ereklyéjét tartalmazó ereklyetartó, melyet a Szent László Katolikus Gimnázium, Szakgimnázium, Általános Iskola, Kollégium és Óvoda tanulói, pedagógusai, hitoktatója és az egyházközség papjai fogadtak. A keresztet ünnepélyes keretek között a Római Katolikus templomban állították ki. Június 12-én és 13-án délelőtt a Szent László Katolikus Intézmény tanulói: óvodások, általános és középiskolások elmélkedtek rendhagyó hittanóra keretében Angéla hittanárnő vezetésével a kereszt jelenlétében. Délután pedig az Egyházközség hitoktatói: Angéla, Csilla, Erzsike és Szilvike néni énekes, imádságos imaórát szerveztek a hittanos gyermekeiknek.

A három nap alatt sok száz diák és az egyházközséghez tartozó felnőtt imádkozott a Missziós Kereszt előtt, mert fontosnak éreztük, hogy közösen valljuk meg Jézusba és az Oltáriszentségbe vetett hitünket, hogy közösen köteleződjünk el Isten szeretetének jelében, és éljük át a békét és nyugalmat, melyet a Missziós Kereszt áraszt felénk, hogy közösen részesüljünk a kereszt közvetítése által Ferenc pápa áldásában, hogy közösen elmélkedjünk életünkről és közösen imádkozzuk, hogy: Üdvözlégy Krisztus keresztje...!

A Missziós Kereszt ölelő karjaiban mi hitoktatók újra döntést hoztunk, újra elköteleződtünk Jézus mellett és a hivatásunk mellett! Megerősödtünk a gyermekek és Isten mérhetetlen szeretete által.

Votykuné Aradi Angéla

hittanár

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye védőszentjének, Szent László királynak ünnepét idén június 23-én, szombaton, Debrecenben a Szent Anna-székesegyházban tartják.

Az ünnepi szentmise 10 órakor kezdődik. Ennek keretében Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök áldozópappá szenteli Németh István és Dobai Barna Ottó diakónusokat és diakónussá szenteli Sziklai Dávid akolitust.

Kézrátétel és imádság által

A papszentelés mindig szentmise keretében történik. A szentmise a szokásos módon kezdődik, a szentelés csak az evangélium után veszi kezdetét. A szertartás első részében, a szentelés kérése és a szentelendők bemutatása után a szentelő püspök buzdítja a jelölteket, akik ígéretet tesznek a szolgálat hűséges végzésére. Majd pedig a mindenszentek litániájának imádkozásával a földi és a megdicsőült egyház együtt imádkozik a szentelendőkért. A szentelés legfontosabb része, a szentség kiszolgáltatásának lényegi mozzanata az, amikor a püspök, mint apostolutód imádság és kézrátétel által átadja a Krisztustól kapott lelki hatalmat és küldetést. A felszentelés után az új papokra ráadják a stólát, a miseruhát, és kezüket krizmával megkeni a püspök. Azután átadja a kelyhet és a paténát, amely arra emlékezteti a jelenlevőket, hogy a papi szolgálat egyik legfontosabb eleme a szentmise bemutatása.

A kézrátételt megtaláljuk már az ószövetségben, és Jézus nyilvános működése idején is (Lk 13,13). Az egyház a kézrátétel által adja át a lelki hatalmat egy meghatározott küldetés és tisztség betöltéséhez. Már a hét diakónus kiválasztása után az apostolok "imádság közben rájuk tették kezüket" (ApCsel 6,6). Pált és Barnabást is imádság és kézrátétel által küldték az evangélium hirdetésére (13,3). Pál apostol is ugyanígy adja tovább lelki hatalmát tanítványának (2Tim 1,6). Az egyház lassan kétezer éve ugyanezt teszi a papszenteléskor. E szimbólum jelentőségét kiemeli az is, hogy a kézrátétel közben a szentségkiszolgáltató püspök és a jelenlévő egyház csak csendben imádkozik. A püspök fölszentelő kézrátételét követi a jelenlévő papok kézrátétele, amely annak jele, hogy az idősebb testvérek befogadják az új papot az egyházmegye papi közösségébe.

A nyugati egyház hagyománya szerint a felszentelő imádság három részből áll: megemlékezés (anamnézis), Lélekhívás (epiklézis) és közbenjárás.

A felszentelő imádságban a mennyei Atyához fordulunk, abban a hitben, hogy az ő akarata szerint lettek a papok a megváltó Jézus művének a szolgái. Az imádság megemlékező része utal a papság két ószövetségi és egy újszövetségi előképére. A három előkép megvilágítja a papság hármas küldetését. Az imádság a papokat a hetven bölcs férfiúhoz hasonlítja, akik a pusztai vándorláskor segítették Mózest a nép kormányzásában, azután Áron fiaihoz, akik atyjuk segítségére voltak az áldozatbemutatásnál, és végül említi az apostolok segítőtársait, akik a nagy missziós küldetés tevékeny részesei voltak. Mindez összhangban van a II. vatikáni zsinat tanításával, amely kijelenti, hogy a pap, mint a püspök munkatársa részesedik a püspök tanítói, megszentelő és kormányzó tevékenységében (LG 28).

A szentelési imádság legfontosabb része (a "forma") a következő: "Add meg e szolgáidnak, kérünk, mindenható Atyánk, az áldozópapi méltóságot, és újítsd meg szívük mélyén a szentség Lelkét, hogy tőled, Istentől kapják meg a papságnak ezt a második rendjét, életük pedig legyen az erények példája." A konszekráló imádság négy dolgot kér tehát a szentelendők számára: az áldozópapi méltóságot, a szentség Lelkének megújítását, a papságnak a második fokozatát, és az erényes életet. A szentségi forma látszólag csak négy kegyelmi adományt kér, de a szentelési imából azt is láthatjuk, hogy más célja is van a Szentlélek által adott kegyelemnek. A legfontosabb az, hogy ez a kegyelem teszi a papokat hasonlóvá Krisztushoz, az egyház Fejéhez és Pásztorához, és teszi alkalmassá őket arra, hogy Krisztusnak, az örök Főpapnak hatékony eszközei legyenek.

Az imádság utolsó részében azért könyörgünk, hogy a szentelés kegyelme segítse a felszentelteket abban, hogy Krisztus és az egyház szándéka szerint teljesítsék hivatásukat. Az egyház szándéka pedig az, hogy "az evangélium igéi a Szentlélek segítségével az ő igehirdetésük által az emberek szívében gyümölcsöt hozzanak". Az egyház azt is várja, hogy segítségükkel Isten népe "újjászülessék", az "oltárról táplálékot kapjon", "a bűnösök kiengesztelődjenek Istennel, és a betegek enyhülést nyerjenek". A szentelendők engedelmességet ígérnek főpásztoruknak, a püspök pedig imádkozik azért, hogy az új papok vele egységben munkálkodjanak Isten dicsőségére és az egyház javára.

A szentelés után a szentmise a szokott módon folytatódik. Az újonnan fölszenteltek együtt miséznek a szentelő püspökkel. Ez az ő első szentmiséjük, melynek végén közösen adják az áldást mindazokra, akik segítették őket abban, hogy eljussanak a szentelési oltárhoz.

DobaiBarnaOttó Dobai Barna Ottó NémethIstván Németh István SziklaiDávid Sziklai Dávid

 

 

 

Forrás: Új Ember

Öröm- Hír Sajtóiroda

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

„Az elvetett mag már dolgozik…”

 

2018. június 14-én az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szimbóluma, a missziós kereszt országjáró körútjának egyik állomására, Ajakra érkezett. A közel 5 méter magas kereszt Ozsvári Csaba ötvösművész csodálatos alkotása, melyben magyar szentek és boldogok ereklyéi vannak elhelyezve. Fogadására június 14-én 19:00 órakor Galsi János atya szentmisét mutatott be.

 

Másnap az iskolások és óvodások csoportokban látogattak el a római katolikus templomban elhelyezett kereszthez, ahol János atya ismertette a kereszt történetét, beszélt a szentek életéről, kiknek ereklyéi ékeskednek a motívumok között. A gyerekek együtt és külön- külön imádkozva csodálkoztak rá a gyönyörű alkotásra. Este engesztelő szentmisét mutattak be a Fatimai Szűzanya tiszteletére, majd a Rózsafűzértársulat virrasztott a Szűzanyával a kereszt alatt.

Június 16-án, szombaton imaközösségek szentségimádása volt a szent kereszt mellett, este a görögkatolikusok vecsernyéje, majd Gáspár Mátyás plébános engesztelő szentmisét mutatott be.

Június 17-én, vasárnap 15:00 órától tartották az  Ajaki Tamási Áron Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Bölcsőde tanévzáró szentmiséjét a kereszt előtt, melyet Felföldi László általános püspöki helynök, nyíregyházi plébános mutatott be.

Felföldi László plébános bevezető gondolataiban elmondta, egy iskolai tanévzárón megfogalmazott hálaadásra üzenetként az evangélium válaszol. Felföldi atya hangsúlyozta, az elvetett mag, ha bekerül a földbe, magától kezd fejlődni, növekedni. Már mindegy, hogy aki ültette alszik, nyári szünetre megy, pihen, a mag akkor is dolgozik. A szívekben ott vannak a jó magvak, de a világ teleszórja ugyanazt a szívet gyommal, a mi feladatunk pedig, hogy vigyázzunk erre a magra, óvjuk, és mindig tudjuk, mi az, amit védeni, vagy kizárni kell az életünkből.

Felföldi atyának a tanárokhoz, szülőkhöz is volt pár kedves gondolata:

„Mikor lehet jó szívvel, nyugodt szívvel indítani és elengedni a diákot? Ha a közte lévő időben sikerült egy eszmét felállítani a szívében, ami ha megfogan, akkor abból erő, gazdagság lesz, teljessé teszi az életét. Ezért adunk most hálát, és mondunk köszönetet, hogy átadhattunk gondolatot, üzenetet, nevelést, célt, eszmét, ami elkezd bennük növekedni.”

A prédikáció végén a nyolcadikos diákoknak útravalóul ezeket a szavakat mondta:

„A felnőtteknek el kell fogadni, hogy lejárt az idő, amit lehetett elmondtak és megtanítottak. Az iskolapadból kilépve a diák az lesz, amivé önmagát teszi. A jövőben lesznek nevelők, tanárok, szülők, papok, de már csak segíteni tudnak abban, amiben a gyermek lépni, elindulni akar.

A mag, a mustármag kicsi, de ha felnő, akkor fává terebélyesedik. A mag, azok az emberek, akik mellett megtaláljuk életünk biztonságát és örömét. Keressétek meg ezeket az embereket, nevelőket, tanárokat, akik mellett a szívetek gazdagabb, több lesz!”

A szentmisén Gáspár Mátyás atya, az Ajaki Római Katolikus Egyházközség képviselő testülete nevében Békési Sándor-díjat adományozott Lippainé Balogh Erzsébet és Ragány Zsuzsanna nevelők részére.

Az ünnepi szentmise befejeztével a végzős diákok egy fát ültettek el a plébánia kertjében.

Hasulyóné Rutkai Éva

Ajak

egyházmegyei média-képzős hallgató

2018. június 19., kedd 09:24

Napközis tábor

Június 18-án vette kezdetét, és egy hétig tart a Szent Anna Főplébánia hittanos gyermekeinek napközis tábora. Közülök néhányan iskola- vagy ministránstársak, vagy egyszerűen csak ismerősök a templomból. Már ez első napot szívesen és felszabadultan töltötték el befogadó lelkületet tanúsítva egymás iránt és hitoktatóik örömére. A közös reggeli imádságot követte az egymás megismerését szolgáló ügyességi játékok, biblia- ill. hitismereti vetélkedők sorozata és nemezelés.

A tábor célkitűzése abban jelölhető meg, hogy élményszerűen közvetítse a résztvevőknek a gyermeklét, a Jézussal való barátság, az egyház közösségéhez tartozás, valamint egymás elfogadásának és megbecsülésének szépségét, örömét és áldását.

2018. június 18., hétfő 15:20

Hitoktatók találkoztak Nyíregyházán

2018. 06. 16-án az Egyházmegyei Lelkipásztori Intézetben tanévzárásra, hálaadásra gyűltek össze a Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegye hitoktatói.

Felföldi László atya köszöntötte a megjelenteket, majd összegezte, értékelte a mögöttünk lévő tanévet, s felvázolta az előttünk álló feladatokat. Az idei tanév sok változást is hozott. Például a katekéták az egyházmegye alkalmazottai lettek, bevezetésre került a Bellarmin hitoktatás nyilvántartó rendszer.

A nap első részében három csoportban zajlottak a megbeszélések. Major Dorina, Tóthné Bakai Berta és Felföldi László atya koordinálásával a katekéta identitásáról beszélgettünk, összegeztük a mögöttünk lévő tanév sikereit, kudarcait és az ezekből eredő, előttünk álló feladatokat. Így már a következő tanév programjaira, képzéseire is előkészültünk.

Délben Palánki Ferenc püspök atya hálaadó szentmisét, Te Deum–ot mutatott be a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban. Szentbeszédében összefoglalta a hitoktató feladatait, ami nem csak a tananyag megtanítása, hanem a hit átadása, az öröm, szeretet, jóság növelése, és több mint óraadás. A hitoktató Isten eszköze és országának magvetője ezért magatartásában mindig a hitelességre kell, hogy törekedjen. A találkozó végén Felföldi atya megköszönte az őszinte gondolatokat, és a közösen elköltött ebéd után házi feladattal engedte útjukra a hitoktatókat, ami a következő címszavakkal foglalható össze:

- kapcsolat az Istennel (ima, szentségimádás),

- személyes kapcsolatok és jelenlét az iskolákban,

- közösségformálás.

„Hálát adunk minden hittanos gyermekért, és a tanév minden szép és nehéz pillanatáért. Add, hogy azt a jót, amit elkezdtél a gyermekekben, jó munkatársaidként teljesebbé tudjuk tenni életükben! Ámen.”

Kovácsné Török Tímea

hittanár

2018. június 18., hétfő 13:33

Úrnapja Napkoron

Az Eucharisztia ünnepe évszázadokon át az egyházi év legnagyobb ünnepei közé tartozik, ma is az Oltáriszentségben köztünk lévő Krisztusnak a lelkes ünneplését szolgálja. Az ünnep szépsége, különlegessége még a nem hívő emberek szívét is megérinti. Idén is, 2018. június 3-án a napkori emberek lelkesen készültek, a férfiak már szombaton elkészítették a sátrakat, amit aztán közös főzés, étkezés, estébe nyúló beszélgetés követett, amely erősítette egyházközségi identitástudatukat. Vasárnap reggel, mint minden évben már 5 óra körül megérkeztek a kis csapatok, akik az előző napon összegyűjtött virágözönnel gyönyörűvé varázsolják a sátrakat, az Oltáriszentség méltó fogadására.

 

Az ünnepi szentmise délelőtt 10 órakor kezdődött, amelynek végén a közég két katolikus papja (Zubály Lajos plébános és Dr. Soltész Mihály parókus) az Oltáriszentséget vitték a kezükben érintve a négy oltárt. Külön öröm volt a sok fiatal, gyermek, s kiváltképp az idei évben elsőáldozáshoz járultak népes seregének jelenléte, akik virágszirmot szórtak és a zászlókat, a Mária-szobrot vitték.

 

Egyházközségünk hálaadását és kérését másképp nem is fogalmazhatnánk meg, mint a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusért való imádság szavaival:

 

Mennyei Atyánk,
minden élet forrása!
Küldd el Szentlelkedet,
hogy az önmagát értünk feláldozó
és az Oltáriszentségben velünk levő

Krisztust felismerjük, és egyre jobban szeressük!
Ő Urunk és Mesterünk,
barátunk és táplálékunk, orvosunk és békességünk.
Adj bátorságot,
hogy az ő erejét és örömét
elvigyük minden emberhez!”

Ámen.

Kovácsné Török Tímea

           hittanár - Napkor


NEKtek! – Veletek!
Készüljünk együtt
az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye központi programja 2018-2019
Debrecenben a Megtestesülés Templomban
(4032 Debrecen Borbíró tér 9.)

PROGRAM

Naptár

« Június 2018 »
H K Sze Cs P Szo V
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30  

Free Joomla templates by L.THEME