augusztus 2020

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök a Szent Gellért-díj ezüst fokozatát adományozta Lakatos Mariannak, a nyírtelki Szent Anna Katolikus Általános Iskola hittanárának augusztus 31-én, az iskola tanévnyitó ünnepségen, elismerve ezzel a pedagógus magas szakmai színvonalon folytatott nevelő-oktató tevékenységét, elkötelezett hitvalló életét, szilárd erkölcsi alapokon álló munkáját, a gyermekekért kimagaslóan önzetlen, segítő tevékenységét.

A több mint 280 fős tanulóközösségből a járványügyi helyzet miatt csak az első osztályosok, kísérő szüleik, valamint a pedagógusok vettek részt az ünnepségen.
A meghívott vendégek sorában köszöntötték: Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspököt, dr. Törő András püspöki titkárt, Kiss Tibor plébánost, az iskola lelkivezetőjét, dr. Gánicz Endre, Nyírtelek görögkatolikus parókusát, Molnár Katalin EKIF (Egyházmegyei Katolikus Iskolák Felügyelete) tanfelügyeleti és Türk László oktatásszervezési főigazgatókat, dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselőt, Nyírtelek díszpolgárát, valamint Szekeres József Nyírtelek polgármesterét.

Az ünnepség elején Palánki Ferenc megyéspüspök szentmisét mutatott be, a Szent Anna-templom udvarán.
Gondolataiban arra helyezte a hangsúlyt, hogy vegyük észre Isten látogatásának idejét az életünkben. A názáreti Jézus nevelőapja, Szent József mellett 30 éves koráig ácsként dolgozott, majd megkezdte nyilvános működését, tanította az embereket és csodákat tett. Amikor hazalátogatott városába, felolvasásra jelentkezett a zsinagógában. Az Írás így szól: „Az Úr Lelke van rajtam, azért kent fel engem, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek. Elküldött, hogy hirdessem a foglyoknak a szabadulást, a vakoknak a látást, hogy szabadon bocsássam az elnyomottakat, és hirdessem az Úr kegyelmének esztendejét” (Lk 4,18-19). Majd hozzátette: „Ma beteljesedett az Írás, amit az imént hallottatok” (Lk 4,21).

A názáretiek azt gondolták, hogy mivel Jézus egy közülük, nem lehet a Messiás, Isten fia. Tele voltak előítélettel Jézus iránt, és nem ismerték fel benne Isten látogatását, emiatt a szakadékba akarták Őt taszítani, de Jézus egyszerűen áthaladt közöttük.

A történet hatással van az életünkre, a tanévünkre is – fogalmazott a püspök atya. Jézus most is itt jár közöttünk, el akar jönni hozzánk, hogy tanítson bennünket, csodákat tegyen, az élet, a szeretet csodáit adja nekünk.
A magyar nyelv különlegessége, hogy mélységeket fejez ki az emberről és az életről. Amikor megkérdezzük: Ki a csoda vagy Te – ha nem is tudatosan –, de azt fejezzük ki, hogy bennünk van a csoda. Mindaz, ami körülvesz, az eddigi életünk Istennek köszönhető, mert megajándékozott bennünket annak lehetőségével, hogy talentumainkat kiművelhetjük. A kérdés csak az: észre akarjuk-e venni, hogy itt jár közöttünk Isten, vagy kitaszítjuk az életünkből? Elfogadjuk-e ajándékait, vagy mindent saját magunknak tulajdonítunk?

Ne taszítsátok ki Istent az életetekből! Vele együtt, kegyelmével együttműködve végtelen életet élhetünk. Ránk bízta a döntést. Tekintsünk erre az évre úgy, hogy ez is Isten látogatásának az ideje – fejezte be gondolatait a megyéspüspök.

A szentmise végén a főpásztor megáldotta azokat a sálakat, amelyeket az első osztályosok viselhetnek ünnepségeiken az iskolához való tartozásuk kifejezéseként.

A tanévnyitón Horváth-Bócsi Irén igazgató ünnepi beszédében először az első osztályos diákokhoz fordult, akik izgatottan, nagy várakozással, de óriási büszkeséggel várják az iskolakezdést, ahol a tanulás mellett sok-sok játékban is lesz részük. Bemutatta a gyerekeknek a tanítóikat, az ő segítségükkel könnyedén megtanulják majd a betűket, játékosan felfedezik a számokat és megannyi örömteli percet fognak átélni a katolikus iskolában.

Az igazgatónő arra is emlékeztetett, hogy három évvel ezelőtt az intézmény jelképei közé a könyv mellé keresztet is választottak: a hit és a tudás szimbólumait. Ennek első ajándékát a nyakkendőt kapják meg most a gyerekek. „Amikor ezt viselitek, töltsön el büszkeség benneteket, hogy a Szent Anna Katolikus Általános Iskolai diákjai lehettek Nyírteleken, ahol a legfőbb értékek közé tartozik a hit a tudás és a szeretet” – hangsúlyozta az igazgatónő, majd a pedagógusokhoz fordulva Molnár Katalin főigazgatónak az egyházmegyei tanévnyitón elhangzott értékekről szóló gondolatait idézte:

„Érték mindaz, ami az ember és az emberiség javát szolgálja, az a képesség, amellyel különbséget tudunk tenni a valódi és a hamis között, érték a szülői elvárásoknak megfelelés: miszerint magas színvonalú oktatást kell nyújtanunk, érték maga az iskola, ahol nem csupán tanulnak, hanem barátokra is találnak, élményt szereznek, ahol alapot kapnak a jövőhöz…"

Végül az igazgatónő megköszönte a családoknak a március közepétől, augusztus végéig tartó hosszú, nehéz időszakban tanúsított aktív közreműködésüket, segítségüket a tantermen kívüli oktatás sikeres megvalósításában. Mint mondta, átértékelődött az iskola, a pedagógusok munkája – akik szívvel-lélélekkel, elhivatottsággal azon dolgoznak, hogy szeptembertől júniusig minden hétköznap a gyermekek új ismerettel, élménnyel gazdagodjanak, okosodjanak.

Az ünnepségen a meghívott vendégek közül dr. Vinnai Győző és Szekeres József is köszöntötték a diákokat.

Az intézményvezető a tanévnyitó befejezéseként pedagógusok munkáját elismerő okleveleket adott át. Ezt követően Palánki Ferenc megyéspüspök gratulált Horváth-Bócsi Irén igazgatónak az eddigi magasabb vezetői munkájáért, az intézmény lelki fejlődéséért tett elkötelezett tevékenységéért, és újabb öt évre meghosszabbította intézményvezetői megbízatását.

 

Kovács Ágnes
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

Több mint kétéves projektben vehetett részt a Szent Anna Főplébánia, a Forrás Lelki Segítők Egyesülete és a Szent József Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium. Az EFOP-1.3.7-17-2017-00230.

„Hátránykompenzáció és közösségfejlesztés a társadalmi kohézió erősítése céljából” c. pályázat lehetővé tette, hogy tartalmas programok, változatos képzések valósuljanak meg.

Szinte minden korosztály érintett volt: a legkisebbeket szüleikkel családi napokon, ádventi programokon várták a szervezők, a fiatalság pályaorientációs, szociális kompetenciákat fejlesztő és kommunikációs képzéseken, kézműves foglalkozásokon vett részt, de a szépkorúakat is megszólították az idősakadémia, vagy éppen az „Otthon biztonságban” képzés előadói. Jeles vendégeink is voltak: Kriskó Miklós és Zacher Gábor a függőségek veszélyeiről tartott előadást, de Böjte Csaba különleges előadását is bemutatták munkatársai, amelyben a tiszta szerelem és a testi szenvedély küzdelmét mutatták be Petőfi Sándor életében, természetesen úgy, hogy a mai fiatalok is útmutatást kapjanak a „szerelemösvényen”.

Sikeres volt a Pálya-társak program is, amely során hasonló sorsú, foglalkozású roma és nem roma vallott a sorsáról, tapasztalatairól, útkeresésről, hitéről. A projekt során egy új segítő lehetőséggel is megismerkedhettek a résztvevők: Berényiné Dr. Felszeghy Márta mediátorként várta a hozzáfordulókat. A programok életválságokkal való megküzdés segítői, olyan kapaszkodók, amelyek minden korosztály számára kínáltak lehetőségeket. A két év alatt több mint 50 projekttevékenység közel 2000 fő részvételével zajlott le, s megalakult a Szent Anna Esélyteremtő Kör is, amely hosszú távú célként tűzte ki mind a fiatalok, mind az idős generációk tagjainak sokrétű támogatását.

 

Kovács Dániel

Szent József Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium.

Szentmisén buzdította Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök a geszterédi Szent Anna Katolikus Óvoda és Általános Iskolát képviselő diákokat, tanárokat. A járványhelyzet miatt csak néhány tanuló, pedagógus és a legkisebbeket elkísérő szülők voltak jelen ezen alkalmon, továbbá Béres Nándor egyházmegyei gazdasági igazgató, valamint Molnár Katalin tanfelügyeleti és Türk László oktatásszervezési főigazgatók az EKIF (Egyházmegyei Katolikus Iskolák Felügyelete) képviseletében.

A főpásztor a szentmise homíliájában arra buzdította a jelenlévőket, különösen a diákokat, hogy tanuljanak meg gondolkodni isteni módon is.
Példaként utalt arra az evangéliumi szakaszra, amikor Jézus többször felhívta tanítványai figyelmét az emberiséget a bűntől megváltó küldetésére (ld. Mt 16). Ekkor megkérdezte tanítványait: „Hát ti mit mondtok, ki vagyok?” Péter válaszolt: „Te vagy Krisztus, az élő Isten Fia.” Erre Jézus azt mondta neki: „Boldog vagy, Simon, Jónás fia, mert nem a test és vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám” (Mt 16,17).
Majd Jézus beszélt a megváltás útjáról, a keresztre feszítéséről, feltámadásról. Péter ezen felháborodott, mondván: ez a szenvedés vele nem történhet meg. Jézus erre durván szólt hozzá. „Távozz tőlem, sátán! Botránkoztatsz, mert nem arra van gondod, amit az Isten akar, hanem arra, amit az emberek akarnak” (Mt 16,23). Az embert meghatározza az, ahogyan gondolkodik. Az iskolában a diákok különböző dolgokat tanulnak, és értelmükkel felfogják mindazt, ami megismerhető.

Ferenc püspök hangsúlyozta, az iskolában meg kell tanulni gondolkodni azért, hogy a természetes életünk egyre jobb legyen, de az sohasem lesz könnyebb. Nemcsak emberi módon kell gondolkodnunk, hanem meg kell ismerni az isteni dolgokat is, Isten akaratát keresve, mi a helyes, a tökéletes Isten előtt.

„Legyetek hát tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéletes!” (Mt 5,48).

A megyéspüspök felhívta a figyelmet arra is, hogy mi is hasonlíthatunk Jézushoz. Minden embernek van küldetése, az élet, a szeretet teljességére vagyunk meghívva, de nem spórolhatjuk ki belőle a kereszteket. Minden nap vállalni kell a fáradtságot, a tanulás keresztjét. A feladatokat akkor is el kell végezni, ha nincs hozzá kedvünk. Ezen kereszteket nap mint nap fel kell venni, és járni azt az utat, amit Isten kijelölt számunkra.

Sok érték, lehetőség van bennünk, amit ki kell művelnünk. Ne fogadjuk el a félmegoldásokat. Ha valakit az Isten Nobel-díjas tudósnak rendelt, nem elégedhet meg kevesebbel, pl. egy tanári állással. Ki kell hozni magunkból azt, amit Isten lehetőségként odaadott nekünk. Rajtunk múlik, hogy isteni módon, vagy emberi módon gondolkodunk-e. Ha isteni módon gondolkodunk, akkor, bár az életünk nem lesz könnyebb, de már itt a földön boldogabb lesz, mert az élet attól szép, hogy odaadjuk mások szolgálatára.

A keresztény ember utánozza Jézus Krisztus életét, ami azt jelenti, hogy másokért kezd élni. Azért vagyok, hogy másoknak könnyebb legyen az élete, hogy örömet szerezzek. Ha így élek, akkor megvalósíthatom már itt a földön a szeretetet, ami áldozattal jár, de ez az igazi boldogság. Mert mit ér az ember, ha az egész világot megnyeri, de a lelke kárt szenved? Mi örök életre vagyunk meghívva, ne elégedjünk meg tehát az evilági élettel. Úgy kell élnünk ebben a világban, hogy közben örök életünkön munkálkodjunk. Ne csak életre valók legyünk tehát, hanem örök életre valók is – fejezte be gondolatait a főpásztor.

A szentmise végén Palánki Ferenc megyéspüspök az egyházmegye nevében Szent Gellért-díjat adományozott Tarján Ferencnének, a geszterédi általános iskola iskolatitkárának, aki 30 éve elkötelezett, felelősségteljes munkájával segíti az intézmény és az egyházközség életét.

A Szent Gellért-díjat a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alapította azzal a céllal, hogy lehetőséget teremtsen a katolikus közoktatásban végzett kiemelkedő munka elismerésére. A kitüntetésnek méltó rangja van, a dolgozók erkölcsi elismerését és megbecsülését jelenti, akik emberi tulajdonságaikkal, szakmai tudásukkal a testület előtt követendő példát tanúsítanak.

„A gyermek a legtökéletesebb teremtmény, mert egyedül ő tudja megalkotni saját egyéniségét. A gyermek lelke lágy viaszhoz, vagy fehér papírhoz hasonló, ahová magának a gyermeknek kell bevésni a képzeteket.”
Törő András, a geszterédi iskola igazgatója Mária Montessori fenti szavaival köszöntötte a résztvevőket az ünnepélyes alkalmon. Legelőször a jelenlévő első osztályosokhoz szólt, akik most főszereplői e rendezvénynek, különösen a tanév első heteinek. Az igazgató kérte tőlük, hogy legyenek bátrak, magabiztosak és tanuljanak egy életen át.
Az igazgató tájékoztatta a szülőket, hogy elkészült az iskola munkaterve, amely fontos az intézmény életében, mégis prioritást élvez majd a jó hangulat kialakítására való törekvés, amely tanulásra ösztönzi a diákokat.

Majd az intézményvezető az ötödikesekhez fordult, akik felsősök lévén kikerülnek abból a védőburokból, amely alsós korukban körülvette őket. Az iskola tanáraira, osztályfőnökükre továbbra is számíthatnak. Különleges évet kezdenek el a nyolcadikos tanulók is, akik előtt felvételi vizsgák, kompetenciamérések állnak. Sokat kell tanulniuk ahhoz, hogy álmaik valóra válhassanak.

Törő András végül a pedagógusokhoz szólt: A jó pedagógusról azt mondják, hogy gyöngyhalász. Egyrészt képes arra, hogy egy hatalmas tudásanyagból a valódi értékeket kiválogassa, és azt közvetítse a gyerekek számára. Másrészt képes a lehető legtöbbet kihozni a rábízott tanulókból.

Az igazgató ezután bemutatta az osztályfőnököket, majd tájékoztatásul elmondta, minden szülő megkapja az iskolának a járványügyi helyzetre meghozott intézkedéseit.

Végül az első osztályosok fogadalomtételére került sor, amelyben a legkisebbek elsősorban köszönetüket fejezték ki Istennek, és kérték az Ő áldását szorgalmas munkájukhoz, életükhöz.
Az ünnepségen az iskola tanulói versekkel, énekekkel működtek közre.

 

Kovács Ágnes
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Ünnepi szentmise keretében hivatalosan is megalakult a sóstóhegyi Assisi Szent Ferenc Karitász csoport 2020. augusztus 27-én, a település római katolikus templomában.
A szentmisét meghívott vendégként Csordás Gábor atya, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Karitász igazgatója és Szováti Tamás, Oros-Sóstóhegy plébánosa együtt mutatta be.

Az új karitász csoport létszáma 19 fő, a misén a tagok fogadalomtétellel erősítették meg a karitász tevékenységben való részvételi szándékukat.

Önkéntes szolgálatukhoz ezúton kérjük Isten áldását!

 

Szabóné Rakonczai Krisztina
elnök, sóstóhegyi karitász csoport

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A nyári szünet lezárásaként, augusztus 24-26 között, idén is sor került a már hagyományosnak számító Debrecen-Nyíregyházi egyházmegyés kispapi kirándulásra, melyet a hajdúszoboszlói zarándokházban töltöttünk el. A kirándulás célja, hogy az új tanév kezdete előtt, mind fizikailag, mind mentálisan feltöltődjünk, és így kezdjük meg két hét múlva az új tanévet.
A közös élmények nem lettek volna teljesek Palánki Ferenc püspök atya, Felföldi László helynök atya, Törő András titkár atya és Kálmán József ifjúsági referens atya nélkül.

A főpásztor szentmiséjének homíliájában a tesszaloniki hívekhez írt második levélből idézett: „Folytonos hálaadással tartozunk az Istennek értetek, testvérek, akiket szeret az Úr, mert az Isten kezdettől kiválasztott benneteket…” Kiemelte, hogy Isten gondviselése és szeretete által vannak kiválasztva mindazok, akik a papi hivatásban élnek, vagy még arra készülnek.

László atya előadásában rávilágított arra, hogy a csend és a kiüresítés az a módszer, amely út a Mennyi Atyához és a vele való közösséghez. A csend nem egy elhatározás, hanem – egy remek hasonlattal élve – olyan helyzet, amikor a kirakatot nézzük, de nem megyünk be a boltba. Vagyis engedjük a gondolatainkat áramolni, de nem visszük tovább őket.

Az együtt töltött idő során Vojtkó Ferenc újságíró, rendező előadását hallgathattuk, aki többek között szót ejtett az Egyház és a média közötti kapcsolatról és annak pozitív értékekkel bíró használatáról.

Az előadások mellett a felfrissülés is helyett kapott. Ellátogattunk az hajdúszoboszlói Hungarospa Termál Hotelbe, ahol egy izgalmas délutánt tölthettünk el.

 

Nyeste Tamás papnövendék

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Az egyházmegye tíz köznevelési intézményeknek tanévnyitó ünnepségét augusztus 28-án, Debrecenben, a Szent József Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium épületének dísztermében tartották. A szokásostól eltérően idén – a kialakult járványügyi helyzet miatt – az eseményen csak az intézményvezetők, intézményvezető helyettesek, tagintézmény vezetők és a lelki vezetők vettek részt.
Isten áldását kérve az előttünk álló 2020/21-es tanévre, az ünnepi alkalom szentmisével kezdődött, amelyet Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mutatott be a Szent Anna-székesegyházban.

A főpásztor a szentmise homíliájának bevezető gondolataiban hangsúlyozta: azon dolgozunk együtt, hogy a ránk bízottakat elvezessük a szeretet képességére, a boldogságra, a felelősséget vállalni tudó felnőtt emberré válásra, élettel, jósággal, bölcsességgel betöltve az iskola kereteit.
A megyéspüspök „A tíz szűz” (Mt 25 1-13) történetéről szóló evangéliumi szakaszban elhangzott bölcs, előrelátó gondolkodásmódra utalt, amely az okos szüzek példáját állítja elénk. Ők nemcsak a mának, a pillanatnak élnek, hanem távlatban gondolkodnak, a végső nagy találkozásra készülnek, amely mindannyiunk életében be fog következni.
Az a kérdés, hogy eljutunk-e az egy igaz Isten és az Ő küldötte, Jézus Krisztus megismerésére, amely egész életünket meghatározva boldoggá tud tenni. Jézus tanítása szerint ez az örök élet, tanítványaiként ezt szolgáljuk a tevékenységünkkel, a neveléssel, oktatással. Jézus tanítványokat hívott meg azért, hogy elvezessék a rájuk bízottakat az egy ismeretre, azáltal az örök életre, a nagy találkozásra.

Amikor a balga szüzek bebocsátást kérnek a menyegzőre, az Úr, a házigazda elutasítja őket, mondván: „nem ismerlek benneteket”, a szívük mélyén nem találkozott velük. Akkor leszünk igazán tanítványok, ha bennünk létrejön ez a találkozás. Nap mint nap felvesszük keresztjeinket, olykor bizonytalanság uralkodik rajtunk a járvány miatt, de mindez nem számít, csak a bölcsességben, kereszthordozásban, másokért való áldozathozatalban megszületett igazi találkozás a fontos – hangsúlyozta a főpásztor, majd Szent Ágostont idézte: „A magadénak teremtettél minket Istenünk, és nyugtalan a mi szívünk, amíg benned meg nem nyugszik.”

Az ember úgy van teremtve, hogy irányultságra van az Istenre, azt kell ébren tartani, és akkor fogunk megnyugodni, ha felé fordulunk. Ezt a nyugtalanságot kell ébren tartani a ránk bízottakban, hogy az evilági javak helyett ők is törekedjenek az örök értékekre.

Ezután Balczó András tízszeres világbajnok, háromszoros olimpiai bajnok öttusázó gondolatát emelte ki, aki a vele készült Küldetés című interjúban arról beszélt, hogy fiatal korában azt gondolta, számára a világbajnoki cím fogja jelenteni az örök boldogságot, de az ötödik világbajnoki cím után sem érezte ezt.

Isten magáénak, maga felé teremtett bennünket és egészen nyugtalan a mi szívünk, amíg rá nem találunk.

Ha találkozunk vele, akkor a teljes béke tölt el, körülménytől független istenkapcsolat alakul ki az emberben, és ezt tapasztalják meg a ránk bízottak.

Ezt kell hogy legyen az új tanév munkamódszere is. Tartsuk ébren a szívünkben a vágyakozást, a keresést, a nyugattanságot egészen addig, amíg rá nem találunk az igazi bölcsességre, értékre, a szeretetre.

Boldog új tanévet, Isten jelenlétéből fakadó belső békét kívánok! Bármi is történik, Isten velünk van. Fodor Ákos Három negatív szó című versében olvassuk: „Nincs semmi baj.” Három negatív szó, de együtt nagyon pozitív – fejezte be gondolatait Palánki Ferenc megyéspüspök.

A tanévnyitó ünnepség a gimnáziumban folytatódott, ahol Molnár Katalin EKIF (Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága) tanfelügyeleti főigazgató és Türk László EKIF oktatásszervezési főigazgató tartottak előadást, majd Palánki Ferenc megyéspüspök elismerését fejezte ki Horváth-Bócsi Irénnek, a nyírtelki Szent Anna Katolikus Általános Iskola vezetőjének magasabb vezetői munkájáért, az intézmény lelki fejlődésének elkötelezettségéért, és további öt évre meghosszabbította intézményvezetői megbízatását.

„A sikernek sok anyja van…” (Mark Twain) Ezzel a mottóval fordult a hallgatósághoz Molnár Katalin EKIF tanfelügyeleti főigazgató. A siker más-más elképzelést jelent az ember számára. Évszázadokkal ezelőtt a siker mint fogalom nem igazán játszott fontos szerepet számukra. Ahogy a világ haladt előre, az emberiség is egyre jobban megismerte a sikert, és benne felfedezte saját magát. Az önismeret fejlődésével a siker egyre komolyabb méreteket öltött az emberek életében, és szinte mindenki ennek az elérésére áhítozott. Ma az ember egyik legfőbb céljává a siker vált, maga mögé utasítva a boldogságot, a családot, sokszor a személyes kapcsolatokat is.

Vannak, akik számára a siker: elérni valamit. Lehet ez magas erkölcsi, intellektuális cél, de lehet felszínes, könnyű életmód is. Sokan úgy vélik, hogy az a siker, ha legyőzünk valakit. Intrika, hízelgés, vagy tisztességes verseny? Van, aki úgy gondolja, ha valaki sikeres, az mások megelőzését (lekörözését) jelenti. És vannak, akik szerint a siker valaminek a megszerzése, birtoklása.

A siker feltételezi a kudarcot, a kudarc pedig a sikert. Egymás nélkül értelmüket veszítik. Igazi sikereket azok képesek elérni, akik átéltek kudarcokat. Ezek a kudarcok ugyanis az erőseket edzik, a gyengéket letörik.

Kutatások igazolják, hogy az emberi kapcsolatok azok, amelyek igazán értékesek. Hatással vannak fizikai és mentális egészségünkre, közérzetünkre, alapvetően meghatározzák, mennyire érezzük magunkat boldognak. Bármilyen siker, eredmény és öröm akkor válik igazán értékessé és élvezhetővé, ha van kivel megosztanunk. A veszteségekből és kudarcokból pedig sokkal könnyebb talpra állni, ha van kire támaszkodnunk.
Molnár Katalin, tanfelügyeleti főigazgató a siker és a kudarc összefüggéseit elemezte és számos bizonyítékot, kutatási eredményeket tárt hallgatósága elé az egyházmegyei magasabb vezetők tanévnyitó ünnepségén megtartott előadásában.

„Az óvodáinknak, iskoláinknak nem bajnokképző tanfolyamoknak kellene lenniük, nem hiszem, hogy egy iskola versenyistálló kellene legyen, ahol egyetlen dolog számít, az individuális eredmények, a sikerek, hanem az életre felkészítő, az életnek szerves részét alkotó terek, ahol egy reális világba való kilépésre készítjük fel a gyermekeinket”– hangzott el a Böjte Csaba testvérrel készített riportban.

A sikernek sok anyja van, írta Mark Twain. Mi lehet a siker kulcsa az egyházmegye tíz köznevelési intézményében? – teszi fel a kérdést a főigazgató.
Sikereink és eredményességünk táplálói, amelyet előadásában kifejtett a következők: a siker reményének felkeltése, a „gátló parancsok” üzeneteinek megszüntetése, a sikeres és sikertelen ember tulajdonságaival való szembesülés, a gyerekek matematikai és olvasási képességeinek fejlesztése, annak bemutatása, amit a sikeres emberek nem csinálnak: a szemlélődés – a bizalom – az érzelmi biztonság – a pozitív lelki beállítottság – a hegytetői magány – a szív melege – a megrendülés – a hálaadás – az öröm – Isten tudja, (hogy) miért? – elmélyült figyelem.

Az előadás második részében az elmúlt tanév egyházmegyei sikereiről: szakmai és hitéleti programokról, eredményeinkről adott számot a főigazgató.
„Az élet olyan rövid, hogy nincs benne idő veszekedésre, bocsánatkérésre, megbánásra, számonkérésre.
Csak szeretetre van idő, és csak egy pillanat van rá” – fejezte be Mark Twain gondolatával a beszédét Molnár Katalin főigazgató.

Ezt követően Türk László EKIF oktatásszervezési főigazgató tartotta meg előadását, aki 2020. augusztus 1-től új munkatársként van jelen az egyházmegyében.

Bemutatkozásában elmondta: történelem szakos pedagógus, 2018. augusztus 16-tól napjainkig intézményvezetői, magasabb vezetői feladatokat végzett a Debreceni Tankerületi Központban, illetve a debreceni Ady Endre Gimnáziumban. Ezt megelőzően, 2013. november 1-től 2018. augusztus 15-ig tanár és intézményvezető-helyettes volt a Debreceni Tankerületi Központ Epreskerti Általános Iskolájában, 2006. április 3-tól 2013. október 31-ig pedig a hajdúhadházi Földi János Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában.

Az oktatásszervezői főigazgató a „megőrizve továbbfejleszteni” elvet vallja, együttműködve a fenntartóval és az intézményvezetőkkel. Előadását három téma köré csoportosította: ismertette a fenntartói feladatokról szóló jogszabályi hátteret, beszélt az új tanév kihívásairól, kiemelten a Nemzeti alaptantervről, valamint ismertette az intézkedési tervet, és tájékoztatta a jelenlévőket a fenntartói intézményi feladatokról.

Ezt követően a köznevelésről, intézmények működéséről szóló jogszabályokról beszélt, amelyek meghatározzák az intézmények mindennapi életét, valamint a fenntartó köznevelési törvény alapján definiált kötelezettségeket és jogokat.

Türk László az egyházmegye köznevelési intézményeket érintő stratégiai céljait is hangsúlyozta, amelyek közé tartozik az anyagi és humánerőforrás, a 100%-os szakos ellátottság biztosítása. Hangsúlyozta, ez a szakmai munka megalapozottságát jelenti, és eredményes munkát akkor tud az egyházmegye elérni, ha mindezt biztosítani tudja.

A főigazgató fontosnak tartotta kiemelni a jogszabályok betartását, a változásoknak való megfelelést, infrastruktúrafejlesztését. Itt a főigazgató megemlítette, hogy az egyházmegyei munkája kezdetén meglátogatta az intézményeket, és örömmel tapasztalta, hogy az egyházmegyei infrastrukturális fejlesztés folyamatos, az intézményekben dolgozók nagyon jó körülmények között végezhetik munkájukat.

Majd ismertette a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, valamint módosításáról szóló kormányrendeletet (5/2020. (I. 31.) kormányrendelet). A módosított Nemzeti alaptantervet 2020. szeptember 1-jén kell bevezetni az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamokon, a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokban az ötödik, illetve a hetedik évfolyamokon.

Pedagógiai programot alkotni kétféleképpen lehet. A jogszabályi kötelezettség miatt kezelt programnak nem sok haszna van, de stratégiai vonatkozásban jó helyzetelemzést ad a vezetőnek és tantestületnek, tükrözi az iskola önismeretét, kereteket, célokat, feladatokat határoz meg, és a mindennapi munkát támogató hasznos eszközzé válhat.

Egy jó program akkor működik, ha közösen alkotjuk. Fontos, hogy egységes szerkezetű pedagógiai program készüljön. A szülők, amikor iskolát keresnek, ez alapján tájékozódnak, megnézik az iskola pedagógiai programját. Egy kívülálló számára fontos, hogy tud-e azzal azonosulni – fogalmazott Türk László.

A módosított Nemzeti alaptantervről az előadó kiemelte: „Elvi alapvetés” című bevezető szakaszának deklarációja szerint a magyar kulturális és pedagógiai örökség gyökereiből táplálkozik, annak hagyományaira kíván építeni. Ennek érdekében határozza meg azokat a nevelési-oktatási alapelveket, amelyek a nemzeti köznevelési törvénynek megfelelően biztosítják az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot.

Befejezésként az oktatásszervezési főigazgató az előadás záró részében a COVID-vírus megjelenése miatt hozott, a tanév beindításához szükséges intézkedési tervet ismertette.

 

Kovács Ágnes
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

 

Megkezdődnek a tanévnyitó ünnepségek a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye tíz köznevelési intézményeiben is. Idén, a kialakult járványügyi helyzet miatt az egyházmegyei tanévnyitó ünnepségen a szokásostól eltérően csak az intézményvezetők, intézményvezető helyettesek, tagintéz ményvezetők és a lelki vezetők vesznek részt. Ezen kívül Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök személyesen látogat el néhány intézménybe, ahol szentmisével egybekötött ünnepségen találkozik a helyi pedagógusokkal, diákokkal.

Felújított épület, sportudvar, új óvoda átadása is része lesz az eseményeknek, valamint Palánki Ferenc megyéspüspök az egyházmegye nevében Szent Gellért-díjakat adományoz a nyírtelki, geszterédi és a nyíregyházi köznevelési intézmény három munkatársának, elismerve magas szintű munkájukat.  A díjazottak nevét az események után ismertetjük.

A Szent Gellért-díjat a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alapította azzal a céllal, hogy lehetőséget teremtsen a katolikus közoktatásban végzett kiemelkedő munka elismerésére. A kitüntetésnek méltó rangja van, a dolgozók erkölcsi elismerését és megbecsülését jelenti, akik emberi tulajdonságaikkal, szakmai tudásukkal a testület előtt követendő példát tanúsítanak.

A kiemelt tanévnyitó ünnepségek:

Augusztus 28-án, pénteken, az egyházmegyei tanévnyitó ünnepségen Palánki Ferenc megyéspüspök 9.30 órakor mutat be szentmisét a Szent Anna-székesegyházban, majd 11-13.00 óráig a debreceni Szent József Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium épületének dísztermében Türk László EKIF (Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága) oktatásszervezési főigazgató és Molnár Katalin EKIF tanfelügyeleti főigazgató tartanak előadást.

Augusztus 30-án, vasárnap, a geszterédi Szent Anna Katolikus Óvoda és Általános Iskola udvarán Palánki Ferenc megyéspüspök 10.30 órakor mutat be szentmisét és Szent Gellért-díjat ad át. Ezután következik a tanévnyitó ünnepség.

Augusztus 31-én, hétfőn, a nyírtelki Szent Anna Katolikus Általános Iskola ünnepsége 9.30-tól szintén főpásztori szentmisével kezdődik a Szent Anna-templomban (Petőfi Sándor u. 31.). Itt kerül átadásra a Szent Gellért-díj, majd folytatódik az esemény.

Szeptember 1-én, kedden, a nyíregyházi Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Kollégium, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola kápolnájában Felföldi László általános püspöki helynök 10.00 órakor mutat be szentmisét, amelynek végén átadja a Szent Gellért-díjat.

Szeptember 1-én, kedden, a nyírbátori Báthory István Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnázium intézménye óvodájának megáldással ünnepli az új tanév kezdetét. Az óvodaátadás 10.00 órakor kezdődik, az ünnepi műsort követően Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök megáldja az újonnan épült óvodát. Beszédet mond: Soltész Miklós, egyházi és nemzeti kapcsolatokért felelős államtitkár és Rácz Tiborné intézményvezető.

Szeptember 1-én, kedden, 13.30-tól. tartják a fülöpi Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskolában a sportudvar és felújított iskola átadási ünnepségét.
Az alkalmon ünnepi beszédet mond: Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, Soltész Miklós egyházi és nemzeti kapcsolatokért felelős államtitkár, Tasó László országgyűlési képviselő, Pajna Zoltán a megyei közgyűlés elnöke, Hutóczki Péter polgármester és Popovics Ferencné, az iskola igazgatója.

A fotón a nyírbátori köznevelési intézmény új óvodaépülete látható.

Kovács Ágnes/Öröm-hír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Takács János plébános atyát köszöntötte képviselőtestületünk a rakamazi Nagytemplomban és a Kálvárián 2020. augusztus 23-án vasárnap.

Stompné Smied Margit az időről szóló rövid gondolatébresztő kérdések után Takács János plébános atyát és a rakamazi egyházközségben végzett szolgálatát méltatta: „Hogy megértsd, mennyit ér egy év, kérdezd meg a diákot, akinek ismételnie kell. Hogy megértsd, mennyit ér egy hónap, kérdezd meg az édesanyát, kinek gyermeke koraszülöttként érkezett a világra.” (…)
Stompné Smied Margit visszatekintett az elmúlt évekre a megújult templomokra, plébánia épületére és a felújításra váró épületekre, amely munkálatokat János atya kezdeményezett. A plébánia területén található keresztek felújítása különösen fontos számára. Az egyházközség életére nagy hatást gyakorol a mai napig a megépített közösségi ház, mely otthont ad a gyerekeknek, a felnőtt hittanos csoportoknak, imaköröknek, bibliaóráknak, a megfáradt zarándokoknak és szálláskeresőknek. Az otthonérzést fokozza a sikeres pályázatok segítségével megépített játszótér is, valamint a futballpálya a sport mellett sok közösségi együttlétnek ad helyet.
A rakamazi plébános a katolikus bál megszervezésére irányuló civil kezdeményezést örömmel támogatta, melynek maga is aktív résztvevője volt. Akkor boldog, ha élet zengi be a plébániát.
Különösen fontos számára a különböző korosztályok lelki élete. Az iskolás gyerekek számára szervezett hittanos tábort mindig nagy örömmel, lelkesedéssel támogatja. Ministránsavatásban részesítette a fiatal fiúkat, hogy még lelkesebben, hűségesebben szolgálhassanak az oltárnál. Majd akolitusavatás ünnepének is örvendezhettek. Több csodálatos kegyhelyre is zarándoklatot szervezett híveink számára. A beteg és nélkülöző emberek segítségét mindig szívügyének érzi.

Ezt követően Szenderákné Dr. Tallai Mária a méltatást tovább folytatva az elmúlt két évtized alatt végbement mind lelki, mind materiális fejlődésért mondott köszönetet János atya 20 éves szolgálatáért, aki, mint gondos gazda precízen vezette az egyházközséget, gyarapítva annak vagyonát.
A feladatok tekintetében Plébános Úr a fíliákról sem feledkezett meg, így a fíliákhoz tartozó templomokat és híveket sem helyezte hátrányba és az egyházközség anyagi lehetőségeihez képest ott is mindent megtett mind anyagi, mind lelki tekintetben.
Az egyházközségben több lelki közösség alakult az elmúlt húsz esztendőben: a Szenvedés Önkéntesei és Testvérei Lelkiségi Mozgalom helyi csoportja, a Jöjj közénk Klub, vagy éppen a Szent Rita Imakör. A szegények, elesettek, betegek támogatására lehetővé tette, hogy megalakuljon a Karitász helyi szervezete. Valamennyi közösség működéséhez minden segítséget, támogatást megadott és a mai napig biztosítja a működésükhöz szükséges feltételeket.

Az elmúlt húsz év során több paptestvérem is kápláni szolgálatot, vagy diakónusi szolgálatot teljesített János atya mellett Rakamazon, és hálásak vagyunk mindazért, amit tőle tanultunk.
Az őt köszöntő hívek köszönetéhez csatlakozom magam is: „Köszönetet mondunk elsősorban a jó Istennek, hogy ilyen plébánossal ajándékozott meg bennünket. Köszönetünket fejezzük ki János atyának eddig végzett munkájáért, szolgálatáért, amelyet egyházközségünk minden tagjáért tett. Köszönjük, hogy a nehézségek, akadályok ellenére is kitartott és kitart Isten és a rakamazi egyházközség mellett. Reméljük, hogy még sokáig köztünk marad és azzal a lelkesedéssel és szeretettel végzi szolgálatát, amellyel az elmúlt húsz esztendőben tette.
Imádkozunk, hogy a jó Isten tartsa meg erőben, egészségben Isten dicsőségére és az egyházközségünk szolgálatára! Isten áldja életét és munkáját!”

 

Sziklai Dávid káplán és az egyházközség hívei

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

„Alázattal kérünk, Urunk, áldd meg ezt az emléket és mindazokat, akik ezt hazánk és népünk iránti szeretetük kifejezésére felállították. Add, hogy ez az emlékmű hirdesse az emberi élet értékét, a népek békesség utáni vágyát. Tanítson igaz szeretetre hazánk, népünk és embertársaink iránt. Bizalommal kérünk, áldd meg e község lakosait, add, hogy az előttük járók példája bátorítsa és erősítse őket mindennapjaikban, így szolgálják nemzetünket, hazánk jövőjét. Adj, urunk ennek a közösségnek és egész magyar népünknek békét, igazságot és boldogságot” – hallhattuk Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspöknek a Geszterédi Aranyszablya Emlékhely átadásán elhangzó áldást kérő imájában 2020. augusztus 22-én.

A rangos eseményre mintegy 300 résztvevő érkezett. Szekerekkel, vagy gyalogosan közelítették meg a Geszteréd határában lévő Nyíri tag erdőben kialakított emlékhelyet. A homokdombok ölelésében a nagyvilágtól elzárt Geszteréden, a napjainkra már erdős, csöndes területről került elő 1927. május 4-én, a mindeddig legrangosabb honfoglalás kori leletegyüttes és annak legszebb darabja, egy aranyszerelékes szablya. Az emlékhely e régészeti értékek 90 évvel ezelőtti feltárásának emlékére készült a Geszterédi Aranyszablya Társaság és a település önkormányzata közös munkájának eredményeként. A társaság tagjai hét tölgyfát ültettek itt el, ezeknek árnyékában található a hét vezér életnagyságú, tölgyfából faragott szobra.

A kulturális programokban is gazdag ünnepségen – amelynek fővédnöke dr. Áder János, a Magyar Köztársaság elnöke volt –, részt vettek: Nagy Bercel, a Köztársasági Elnöki Hivatal társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója, dr. Simon Miklós, a térség országgyűlési képviselője, Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspöke, Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke, Bacskai József, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, Geszteréd szülötte és az Aranyszablya Társaság tagja, Szőllősi György nagykövet, a Nemzeti Sport főszerkesztője, dr. Rémiás Tibor, a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatója, Rácz János, az Aranyszablya Társaság elnöke, Szabó József, Geszteréd polgármestere, Kemény József, a társaság alapító tagja, Mónus József többszörös távlövő világbajnok, az Aranyszablya Társaság tiszteletbeli tagja, a szomszéd települések polgármesterei, valamint más egyházi és közjogi méltóságok.

A geszterédi sír előbukkanásának körülményei mesébe illőek. A Nyíri tag uradalmi majorság közelében az említett emlékezetes napon, Balázs János bojtárgyermek disznókat őrzött. A domb oldalán turkáló disznók lába alatt egyszer csak csillogni kezdett a föld, és itt-ott felragyogó sárga ékszerek, finomrajzú díszítmények, kisebb-nagyobb lemezek bukkantak elő, köztük az aranyszerelékes szablya. E díszes lelet a gazdája fejedelmi rangját is jelzi, így feltételezhető, hogy egy honfoglalás kori névtelen fejedelem birtokában állt, akit a szablyával együtt temettek el. Az itt feltárt kincseknek köszönhető, hogy Geszteréd a kicsinysége ellenére ismertté vált az egész világon a régészeti irodalom ismerői előtt. Talán sokak számára ismeretlen az a tény, hogy a nyíregyházi Jósa András Múzeum a geszterédi leletegyüttes biztonságos elhelyezésére jött létre.
A honfoglalás kori leletek, köztük a rangos aranyszablya megtalálásának további és igen érdekes részleteiről itt olvashatnak bővebben: http://www.geszterediaranyszablya.hu/aranyszablya.php#

A geszterédiek a feltárás kezdetétől ismerték a honfoglallás kori kincsek történetét, szülők, nagyszülők szájhagyomány útján ápolták a kicsiny település olykor titokzatosságba burkolózó történetét, így soha nem merült mindez feledésbe. 2015-ben mintegy virtuálisan folytatódott az ásatás, a további tények feltárása, az emlékek megtisztítása és életre keltése. Rácz János és családja létre hozták a mára már több mint 60 tagúra emelkedő Geszterédi Aranyszablya Társaságot azzal a szándékkal, hogy emléket állítsanak a világhírű aranyszablyának és a vele együtt felszínre került honfoglalás kori leleteknek.

A rangos ünnepségen a Himnusz eléneklése után Szent István király ezer évvel ezelőtt fiához, Szent Imréhez intézett, ma is örökérvényű intelmeiből hallhattunk részletet, majd Rácz János Széchényi István gondolatával köszöntötte a jelenlévőket: „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn.” Az Aranyszablya Társaság alapítója bevezető gondolataiban hangsúlyozta, hogy széleskörű összefogással jött létre az emlékhely, amely a múltat idézve hozzájárul ahhoz, hogy a jelenben élő generációk irányt mutassanak a jövő nemzedékeinek.

Majd a leletegyüttes megtalálásának körülményeiről beszélt, kiemelve a kiskondás egyszerű, mégis Isten tervében különleges helyet elfoglaló emberi voltát, és azt, hogy a kincsek megtalálása Geszteréd jövőjét és közösségében az összefogás erejét segítette. „Megmutatta a kincset, ami a fejedelmi sírhoz, az aranyszablyához, hont szerző, honfoglaló vezéreinkhez, gyökereinkhez vezet, hogy sose feledjük, honnan indultunk, mindig tudjuk, miből táplálkozunk, és tudatosítsuk, hogy egy vérből valók vagyunk. Gyökerek nélkül nincs élet, enélkül a fű, a fa elsorvad, kiszárad. Nekünk itt vannak a gyökereink, amely szárba szökken, és abból hajtás sarjad. Mindegyikünk egy-egy hajtás itt, ugyanazon a tövön, a Jóisten által egy-egy feladatra meghívva” – fogalmazott a társaság elnöke, majd az összefogás, a közösséghez tartozás tudatának kiemelt jelentőségét hangsúlyozta, amely nélkül nem sikerülhet egy település küldetése: „Kincseinket nem magunknak gyűjtögetjük, tartogatjuk, hanem jó szívvel megosztjuk, hogy mindenki gazdagodhasson belőlük, önmaga és mások javára” – hangsúlyozta.

Ezt követően Rácz János, Áder János köztársasági elnök úr augusztus 20-ai beszédéből idézett: „Az örök Magyarország nem csak kard és korona, jogar és palást, nem csak az, amit ilyenkor, ünnepnapokon hatalmasnak látunk”, a történelmet ugyanis „millió és millió ember csöndes szolgálata formálta”. Azok munkája, akik konok ragaszkodással mindig újjáépítették lerombolt, felégetett, kifosztott, elsodort falvainkat, kenyeret adtak az asztalra, gondolatokkal teli könyveket az emberek kezébe, megművelték az ősi földet, kiművelték az őket követő nemzedéket, óvták az életet, védték a szabadságot, gondoskodtak a rájuk bízottak biztonságáról. Nemcsak a házuk faláig, a kertjük kerítéséig mérték a világot, hanem a közös jót is akarták. Munkájuk több volt, mint puszta létfenntartás. Mert nemcsak önmagukkal törődtek, hanem másoknak is segítettek.” Hát ez az ember a geszterédi ember is – tette hozzá a társaság elnöke.

Legyenek büszkék a geszterédi lakosok, hogy ilyen módon is részesei lehetnek a magyar nép történelmének, amely – bár időről-időre nagy hatalmak viharzónáiban él –, kitartásának és összefogásának köszönhetően mindig megtalálja a kiutat.
Végül az elnök köszönetét fejezte ki mindazoknak a támogatóknak, valamint az emlékhelyet kétkezi munkájukkal építőknek, akiknek segítségével újabb, de nem az utolsó mérföldkőhöz érkezett a Geszterédi Aranyszablya Társaság a település lakóival együt.

Szabó József polgármester ünnepi köszöntőjében elmondta, a geszterédiek eddig is sokat hallottak az aranyszablya létezéséről. Bízik abban, hogy ezen emlékhely a fiatal és az őket követő generációk életében még nagyobb nemzettudatot, a település közösségéhez tartozás identitását fogja erősíteni. Majd hozzátette, a honfoglalás kori leletek nem anyagi értéket jelentenek a közösség számára, hanem, különösen az aranyszablya, szimbólumot képviselhet az itt élők életében. A kard a védelem, a küzdelem, erő, igazság, bátorság, méltóság szimbóluma, elválasztja a jót a rossztól. Hisszük és valljuk, hogy e szablya üzenet a múltból, és utat mutat ezen erények gyakorlásában.

Kemény József, a társaság alapító tagja, az emlékhely elkészítésének minden munkafázisát felügyelte, levezényelte, azt támogatásával is segítette. Köszöntő beszédében a Republik együttes egyik dalának soraival bontotta ki üzenetét: „Ezernyi csillag vigyáz ránk, míg itt vagyunk. A sorsban a legszebb az, hogy biztosat nem tudunk. És ha majd rájövünk, hogy tényleg kik is akarunk lenni, a végén magunk után majd olyan tükröt hagyunk.” A Legfontosabb emberi cselekedet nem más, mint a társadalmi összetartozás alapszövete, a szeretet, a másokért való tenni akarás. Az Arabszablya Társaságban egyre többen gondolkodnak hasonlóan, amely jó tendencia. Ha valaki jót akar tenni a közösségért, az megtalálja a helyét tevékenységével a szervezet működésében.

Kemény József Geszterédet otthonának, szülőföldjének, hazájának tartja. Számára nagyon fontos, hogy gyermekeinek meg tudja mutatni gyökereit, geszterédi életének biztonságát, mert, ahogy fogalmazott, lakni, élni lehet sok helyen, de csak egy szülőföldje van az embernek. Büszkeséggel tölti el, hogy családja apraja-nagyja tagja a társaságnak, és tevékenységükkel mindannyian maradandót alkotnak.

Ezt követően Rácz Jánosnak és feleségének, Zsókának mondott köszönetet, amiért megalapították a már eddig is sok gyümölcsöt hozó társaságot. Végül Steve Jobs amerikai üzletembert idézve zárta gondolatait: „Nem az számít, hogy a leggazdagabb ember legyek a temetőben. Ami igazán fontos, úgy térjek nyugovóra éjszaka, hogy valami csodálatosat alkottam.”

Ezt követően Szőllősi György nagykövet, a szomszéd településhez, Balkányhoz tartozó Nádas tanyán élt néhai édesapjának, Szőllősi Zoltán József Attila-díjas költőnek, a geszterédi eseményekről szóló verse egyik részletét olvasta fel. A nagykövet elmondta, gyermekkorában édesapja elbeszéléseiből – akinek költészetére nagy hatással volt a nyírségi táj –, sokat hallott a geszterédi aranyszablyáról.

Az emlékmű leleplezését követően Nagy Bercel mondott beszédet. Gondolataiban kifejtette, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői szerint a 20. század legnagyobb egészségügyi kihívását, a robbanásszerűen terjedő, lelki eredetű megbetegedések tömeges megjelenése jelentette. A kutatások a betegségeket kiváltó körülményekre irányultak, amely során három – mindenki előtt is ismert – okot tártak fel: az egyének elmagányosodása, a családok széthullása és a hagyományinkkal való szakítás. Ez okozza a legnagyobb gondot a modern ember számára.
A politikus éppen ennek okán mondott köszönetet a Geszterédi Aranyszablya Társaságnak és az önkormányzatnak, mert eme törekvésük, közös munkálkodásuk az emberek lelki egészségét szolgálja. Találkozásokat teremtenek, megtörik a magányt, erősítik a családokat, a nemzeti összetartozásukat, és ünnepet hoznak az életükbe, megélve hagyományaikat.
Majd a szlovák származású amerikai történészt, Jaroslav Pelikánt idézte, aki szerint: „A hagyomány a holtak élő hite.” Milyen találó ez a mondat, hiszen itt, ahol emlékhelyet állítanak egy sírhelynek, ajtót nyitnak a jövő felé a közös erőfeszítéssel a hagyomány ápolásával – fogalmazott, majd George Bernard Shaw író szavaival zárta gondolatait: „Mindaddig, amíg élünk, részünk van abban a kiváltságban, hogy azért a közösségért, amelynek magunk is tagjai vagyunk, mindent megtegyünk, ami tőlünk telik. Számunkra az élet nem ellobbanó gyertya, hanem fényesen lobogó fáklya, amit úgy akarunk átadni az utánunk jövő nemzedékeknek, hogy az a lehető legnagyobb fénnyel világítson” – fejezte be gondolatait Nagy Bercel igazgató.

Dr. Simon Miklós Szent István király ünnepe környékén kérte a jelenlévőket, hogy fejezzük ki tiszteletünket az ősöknek, Árpád fejedelem vezéreinek, népüknek, akik ezen nyírségi dombon hazát találtak. Majd köszönetet mondott a társaságnak és Geszteréd polgárainak, hogy nem feledkeztek meg e névtelen vezér sírjáról. Övezze tisztelet Szent István népét, akik Árpád után olyan hazát szerveztek, amelyre 1000 év után is büszkék lehetünk.

Seszták Oszkár ünnepi gondolataiban méltatta az Aranyszablya Társaságot, amely öt évvel ezelőtti megalakulása óta most is aktívan működik, közösséget, programokat szervez, amely arra késztet embereket, a település határain túli közéleti személyeket is, hogy közösen cselekedjenek egy ügyért. A közgyűlés elnöke utalt a készülő aranyszablya másolatára is, amely szintén nagy összefogás eredménye lesz, és várhatóan ez év novemberében kerül bemutatásra.
E tárgy és leletegyüttes köré szerveződő közösség bizakodásra ad okot abban, hogy lesz még újabb és újabb ezer magyar esztendő. Ilyen reménységgel, a jövőbe való bizakodással tölti el az embert a geszterédi fiatalok tánca, lelkesedése is.

Mónus József többszörös távlövő világbajnok, az Aranyszablya Társság tiszteletbeli tagja, díszlövést mutatott be a Kelet Tüze Hagyományőrző Íjász Egyesület tagjaival.
A világbajnok így fogalmazott: olyan földön vagyunk, ahol 1000 ével ezelőtt egy vezért temettek el. Minden népnek, nekünk is megvannak a nagyjai, a híres és névtelen hőseink, akik azért adták életüket, hogy ma békés országban élhessünk. Mutassuk meg büszkeségünket, élni akarásunkat, a holnapot, jövőt a gyermekeinken keresztül, tegyünk meg mindent, hogy ezer év múlva is éljenek gyerekek ezen a földön.

Végül Petreskó Tamás, a Rakamazi Honfoglalás kori Emlékhely igazgatója egykori magyar vezérek sírjai mellől hozott földet szórt szét az emlékhelyen, a magyar nép egységének szimbólumaként.

Az ünneplés még aznap délután folytatódott, az érdeklődők László Attila erdélyi énekes koncertjén vehettek részt, valamint Mónus József íjász, világbajnok kiállítását tekinthették meg a Gajdos János Művelődési Házban.

Az ünnepség moderátora Törő András, a geszterédi Szent Anna Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda igazgatója volt.

Közreműködött: a Geszterédi Néptánccsoport, a Debreceni Népi Együttes, a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház szkóla – templomi gyermekkórusa.

 

Kovács Ágnes/Öröm-hír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

Géczy István 14 évesen kezdte el kántori szolgálatát a debreceni Szent István-templomban. Azóta eltelt 55 év, és még mindig arra törekszik, hogy a tőle telhető legjobb zenével szolgáljon az Istennek bemutatott szentmisén. A napokban örömmel számolt be arról, hogy az évtizedeken keresztül dédelgetett vágya megvalósult, a legszentebb zenét immár felújított orgonán játszhatja és ajánlhatja fel. A templom pneumatikus hangszerét ebben az évben sikerült elektromos vezérlésűvé korszerűsíteni, amely a játszást könnyedebbé és a hangszert pontosabbá tette, továbbá a regisztereket kétezer féle beállításra lehet előre beprogramozni.

Az egyházközségnek soha nem volt fizetett kántora, a zenéhez értő hívek felváltva szolgáltak – kezdte a beszélgetésünket az akolitusi feladattal is megbízott Géczy István. – Erzsébet testvéremmel – aki később a Boldogasszony Iskolanővérek tanítórend tagja lett – tízéves korom óta elkezdtük a zongoratanulást a debreceni Svetits Intézetben két szerzetesnővér nagynénénk segítségével. Majd Erzsébet - mint immár zenéhez értő ember - kántorkodott a középiskolás évei alatt mindaddig, amíg egyetemi tanulmányai el nem szólították Budapestre. Ezt követően nekem kellett – kezdő zenésznek – átvenni tőle a stafétabotot Virágh János plébános ideje alatt. 1965-öt írtunk, akkor 8. osztályos voltam.

– Látva a mostani feladatokat, a szolgálat komolyságát, talán akkor meg sem fordult a fejedben, mekkora horderejű feladatot vállaltál 14 éves korodban.

– Mivel nem volt róla tapasztalatom, így valóban nem gondolkodtam azon, el tudom-e látni ezt a szolgálatot. Abban az időben a Budapesti Nyári Kántorképző Tanfolyam nyári intenzív, hathetes kántor-képző tanfolyamokat indított, így amint lehetett, a nővéremmel mi is bekapcsolódtunk e zenei képzésbe. Akkor kezdtem középiskolai éveimet a debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban, és a nyári szüneteim egy részét továbbra is az iskolapadban töltöttem. Az előképzést három év követte, összesen négy nyáron keresztül folyt a képzés, és minden évre felvételiztünk nagyon szigorú követelmények mellett. Nekünk már volt előképzettségünk, így csak a 2. és 3. évet végeztük el, a kántori oklevelet a mi évfolyamunkból mintegy harmincan kaptuk meg 1967-ben.

– Neves zenészek, kántorok tudásából, tapasztalataiból, zenei műveltségéből kaptatok ízelítőt a képzés során.

– Olyan kiváló zenészek alkották a tanári gárdát, mint Lisznyay Szabó Gábor, Bárdos Lajos, Kósa Ferenc, Géresi László, Kolos István, Virág Endre, a Belvárosi-templom akkori orgonistája, akinek a 35 éves unokája, Virág András Gábor a Szent István-bazilika jelenlegi orgonistája. Ő a családi kántordinasztia ötödik sarja, a világ legtehetségesebb orgonistájaként tartják számon.

Orgonaórákra a belvárosi templomba jártam. Virág Endre annyira szigorú volt, hogy 16 éves fiatalember létemre sokszor sírva jöttem ki az órákról. Maximalista volt, megkövetelte a precizitást, amely a minőség eléréséhez természetesen minden munkában elengedhetetlen, de a zenében különösen is fontos. Ennek ellenére elmondhatom, neki köszönhetem, hogy tudok valamelyest orgonálni. A pedálozást napjainkban egy évig tanítják a növendékeknek, nekünk arra csak egy hónapunk volt, mellette tanultuk a karvezetést, liturgiát, népéneket, gregoriánt, összhangzattant, hittant. Nagyon intenzív munka folyt.

– Nem okozott nehézséget a tanulás melletti kántori szolgálat?

– Hétköznap csendes misékre jártak a hívek, csak vasárnaponként szolgáltam, és természetesen ünnepeken. De különleges lelki elmélyülést jelentettek a roráté misék advent ködös hajnalain. Onnan mentem az iskolába, és később a debreceni Ybl Miklós Műszaki Főiskolát is így végeztem el.

– 55 éven keresztüli szolgálatod nyomot hagyhatott egy mélyebb, magasztosabb szint felé haladó lelki fejlődésedben. Az én édesapám 30 éven keresztül szolgált kántorként, és édesanyám végezte el a templomtakarítási feladatokat, természetesen mi, gyerekek is besegítettünk. Alig vártam, hogy a munkával végezzek és az „üres” templomban leülhessek a harmónium elé, hogy játszhassak és énekelhessek. Óriási, meghatározó hitbeli élményt jelentett ez számomra.

– Nekem a templom a második otthonom. Azt nagyon sajnálom, hogy az orgonajátékban nem jutottam magasabb szintre, mint ahogyan szerettem volna, mert az iskolák, a munkahely, család, gyerekek mellett nem jutott idő a további képzésekre. De a mai napig egy órával a szentmise előtt gyakorlással töltöm az időt. Nem azért, mert nem tudom eljátszani az adott éneket, hanem - maximalista lévén - a tőlem telhető legjobb orgonajátékot szeretném nyújtani a liturgián minden egyes alkalommal. Mindig különös gonddal választom ki az énekeket, hogy a legnagyobb színvonalat érjem el.
Tudom, mi az, amit el tudok játszani. Amikor munka után gyakorolok, akkor kicserélten, kipihenten térek haza. A kántorkodás nem hobbi, hanem szolgálat. A kántor feladata, hogy a liturgikus éneklés szép imádság legyen, amibe a hívek mindegyike egyöntetűen be tud kapcsolódni.

– A színvonal természetesen a hangszer minőségétől is függ. A kezdeti időkben kevés templom rendelkezett a hangszerek királynőjének is nevezett orgonával.

– Hosszú évekig harmóniumon kántorkodtam. Felajánlották lehetőségként az elektromos orgona beszerzését, de ellenálltam. Egész életemben a hangszóróból érkező műhang, az elektromos orgona templomi használata ellen harcoltam, mert nem találom méltónak a liturgiához, ahhoz az ügyhöz, amit a szent zenének szolgálnia kell. Hiába szép hangú, az elektromos hangszer nem pótolja a természetes hangot. Inkább maradtam a harmónium mellett. Azon fáradoztam, hogy a harmóniumokat megmentsem az enyészettől.

Majd elérkezett a várva várt ajándék. 1996-ban Sárközi Balázs hosszúpályi plébános hívott szolgálni esküvőre, és akkor ott egy ütött-kopott pici orgonán játszottam. Áradoztam, hogy mennyire örülnék egy ilyen kopottas orgonának is.
Kiderült, hogy a püspökladányi templomnak van egy használaton kívüli 2 manuálos 19 regiszteres pneumatikus orgonája, amely új gazdát keres. A kérdéses hangszer még Seregély István érsek atya közreműködésével érkezett Németországból hazánkba. Hosszú útja során Szihalomra, Püspökladányba és végül Debrecenbe került. Olyan szép, mintha csak a mi templomunkba tervezték volna! Az orgonát Ferencz József egri orgonaépítő bontotta le, és változtatás nélkül építette fel a templomban. Idén pedig már lehetőségünk volt az orgonát elektromos vezérlésűvé korszerűsíteni. Az orgonát Paulus Frigyes orgonaépítő újította fel.

– A felújított orgona megáldása egy nagyon szép ünnepség keretében Szent István király napján, augusztus 20-án, a délután fél négykor kezdődő búcsúi szentmisén volt, amelyet Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mutatott be. Kovács Szilárd Ferenc orgonaművész közreműködött, valamint a templom kiegészített kórusa Kiss Csaba vezetésével.

Az ünnepet követő vasárnapon, 23-án, 18 órától pedig dr. Karasszon Dezső orgonaművész ingyenes orgonaavató koncertjére várták az érdeklődőket a templomba.

– Templomi kórus is működik az egyházközségben, a cél a kórusművek minőségi előadása.

Van, amikor a szentmise előtti utolsó próba nem megy a vártnak megfelelően. Ebben az esetben lemondom, nem énekelünk a szentmisén. Inkább legyen egyszerű, de az a lehető legtökéletesebb. Istennek szolgálva a tőlünk telhető legjobb minőséget kell adnunk. A legszebbet.
Nagyon fontosnak tartom, hogy különösen nagyobb ünnepeken kórusművekkel is emeljük a színvonalat. Emlékeim Mándoki Ernő piarista segédlelkész, kiváló zenész szolgálatához is kötődnek, aki a debreceni Szent Anna-templomhoz tartozó, ma is működő nemzetközi hírű Debreceni Szent László Kórust vezette, már kisfiúként énekeltem a kórusban. Az ő biztatására kezdtem a kántori szolgálatot, és az ő álma valósult meg az orgona felépítésével, s lett teljes most a korszerűsítésével.

– Honnan született, csiszolódott a szolgálatod?

– Vallásos családban születtem. Öt éves voltam, írni, olvasni még nem tudtam, de édesapám már megtanította a ministránsok szövegét, amelyet akkor még csak latinul végeztek. Persze, fogalmam sem volt, mit jelentenek a szavak, de szívvel lélekkel mondtam. Én voltam a legfiatalabb a családban. Nagyon szép gyermekkorom volt, hitben neveltek bennünket, amit a feleségemmel mi is megpróbáltunk átadni gyermekeinknek, remélem, nem vész el nyomtalanul. Zeneiskolába is járattuk mindhárom gyermekünket, igaz egyikből sem lett zenész, de fontosnak tartottuk, hogy ne legyenek zenei analfabéták. Vallom, hogy zene nélkül nem lehet élni.

– Életünk, érdeklődésünk egy-egy kiemelt területéhez nevek, személyek példaképek kapcsolódnak, akikre feltekintünk, hatnak fejlődésünkre.

– Egyedül Isten tökéletes, ember számára ez a szint nem érhető el, mégis azt mondom, a zeneszerzők közül az, aki a tökéletesség határán mozog: Johann Sebastian Bach barokk-kori, német zeneszerző, orgonista, hegedűművész, a zeneművészet legkiemelkedőbb egyénisége. Ő Istenben élt és benne Isten, így nem tudott mást tenni, minthogy a zenében is Istent mutatta meg. „Bachot hallgatva helyreáll a rend, a lélek és a Teremtő közti kapcsolat. Bach zenéje mindig aktuális, ezért soha nem fog kimenni a divatból. Kiemeli az embert a történetiségből, és megnyitja számára az utat egy magasabb létezés felé. Az emberi életnek ez az egyetlen célja: hogy visszakerüljön Isten mellé, arra a helyre, ahova a teremtésben helyeztetett.” /Kamp Salamon/


– A szép, a jó és az igaz abszolút etikai értékekből kiemelve a szépet szolgálhatja egy kiválóan előadott zenei darab, egy kórusmű, egy ének. Sokszor az az érzésem – amikor pl. szimfonikusokat vagy egy szép dalt hallgatok, amitől megremeg a lélek –, hogy Isten is gyönyörködik ebben, és általa az emberben. A zene isteni eredetű.

– Minden művészet, főként a zene a mennyország egy szeletét ajándékozza nekünk. A zene transzcendens, Isten tökéletességéből érzékeltet meg valamit. Nekünk, egyházzenészeknek az a fő feladatunk, hogy tökéletesítsük azt a zenét, amivel Istent szolgáljuk. Az ószövetség idején bemutatott áldozati adományoknál sem a penészes búza, sem a törött szárnyú galamb nem volt méltó az áldozathoz, tehát a tökéletesebbet próbáljuk adni.

– Itt most magától értetődő a kérdés: mint kántornak, mi a véleményed a gitáros zene templomi szolgálatáról? Méltónak találod-e a liturgiához? Tudjuk jól, hogy széleskörű társadalmi vita övezi ezt a kérdést, és még nem született konszenzus erről, az Egyház által sincs hivatalos állásfoglalás.

– Ez nagyon bonyolult kérdés. Az első alapvető probléma, hogy az Egyház részéről nincs hivatalos állásfoglalás, rábízzák a plébánosokra. Van, aki ezt megengedi és van, aki nem. Teljesen szubjektív módon állnak ehhez a kérdéshez. Nem lehet tőlük elvárni, hogy jól döntsenek, mert nem zenészek, nem értenek hozzá, nem tudják eldönteni, hogy az ott elhangzó gitáros zene színvonalát tekintve megfelelő-e vagy sem. Ebben látom a problémát.
Könnyűzene-e vagy nem könnyűzene. Határterület. Például a magas színvonalon elhangzó taizéi énekek nem a könnyű műfaj kategóriájához tartoznak.
Véleményem szerint a gitáros zene létjogosultságát a minőség határozza meg. A szolgálat megkívánja a tökéletes minőséget. Az egyházzenészek életét folyamatos tanulás, képzés tölti ki. Ezzel szemben vannak, akik gitáron csak néhány akkorddal játszanak, ennyivel megelégedve nem is képezik magukat.
Azok tehát, akik a gitáros zene ellen vannak, a minőségi zenét hiányolják belőle.

– Viszont sokan szeretik a gitáros zenét, egyik szaklapban olvastam – éppen e feszültséget orvosolván –, hogy az a zene, amely Istenhez emeli az embert, az elfogadott a liturgia szolgálatában.

Nincs párbeszéd a könnyűzenét művelők és az egyházzenészek között. Jó lenne, ha a liturgikus szakemberek megfogalmaznák a célokat, előírásokat, határokat. Sok fórumon beszélnek erről, de sajnos, gyakran nem hozzáértő szakemberek, így gyakorlatilag eredménytelenül.

– Aki a minőségre helyezi a hangsúlyt, az soha nem elégszik meg az addig elért szinttel, mindig fölfelé, ilyen értelemben Isten felé törekszik.

- Gitározzon valaki, de akkor lehetőségéhez mérten vegyen részt képzésen, oktatáson, próbáljon meg igényesebben játszani. Nem több éves zeneakadémiára gondolok, de a klasszikus gitároktatás is minőségibb előadásra tanít. Ez fejleszti az ember lelkét is, és arra ösztönzi, hogy soha nem álljon meg a fejlődésben.

– 55 év alatt sok plébános szolgált a plébánián. Kellő tapasztalatod van arról, hogy milyen az ideális kántor-pap kapcsolat?

– Azt gondolom, kettőn áll a vásár. Sajnos, általában nem jók a kapcsolatok. Nekem sem volt könnyű minden plébánossal, más-más egyéniségekkel találkoztam. De természetesen a kántor személye is meghatározó. A pap az egyházközség vezetője, vagy egyetértek vele, vagy nem, de mindig az ő irányítását kell követni, mert ő az egy személyi felelős. A plébánosom gyakran kikéri a véleményemet, az énekek kiválasztásában is szabad kezet kapok. Nekem igazi konfliktusom soha nem volt egyik plébánossal, káplán atyával sem. Az évek alatt több mint tíz pap személyiségét ismertem meg. Ez azért sok tapasztalatot jelent.
Véleményem szerint nem kell kiélezni az ellentéteket, az nem vezet jóra semmilyen szinten sem.

– Az egyházközség életére is hatással van a kántor és a pap kapcsolata. „Arról ismerje meg mindenki, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt” (Jn 13,35). De ez vonatkozik minden közösségre, ahol egy ügyet szolgálnak.

– Egy célt szolgálunk, egy úton kell haladnunk. Az a kocsi, amelyet két irányba húznak, nem halad sehova. Az ügy miatt egyetértésre kell törekedni. Nagy a felelősségünk, mert a hívek hite, a bizalmuk forog kockán, nem beszélve arról, hogy hiteltelenné válhat előttük a pap és a kántor is. Ha konfrontálódás van – ami esetenként előfordulhat –, azt is diszkréten kell kezelni.

– Mégis mi okozhat konfliktust a pap és kántora között?

– Talán nem is szakmai, mint inkább emberi kérdésekben, véleménykülönbségekben éleződhet ki a kapcsolat. Ha szolgálatnak tekintem a munkámat, akkor nincs probléma. Nyitottnak, elfogadónak kell lennünk. Ünnepek vagy egy búcsúi mise előtt a pappal lépésről lépésre megbeszéljük a liturgiát. Ahhoz, hogy pl. a pap elfogadja a javaslataimat, nekem is sokszor el kell fogadnom az ő javaslatait. Sokszor ezt a nyitottságot, elfogadást nekünk kell elkezdeni, utána már könnyebb.

– Vannak kérések a hívek részéről is?

– Igen, előfordul.

– A hívek általában azon énekeket szeretik, amelyeket ismernek.

– Igen, az a tapasztalat, hogy az ismert népénekeket kedvelik jobban. Viszont vannak szép gregorián dallamok is, amelyeket azért nem ismernek, mert nem tanítjuk meg. Idővel már azok is ismerősnek hangzanak, és kedveltté válnak számukra. Az a meglátásom, hogy a fokozatosság és a megfelelő arányok fontosak. A gregorián énekek között is vannak szép ismerős dallamok, amelyeket örömmel énekelnek a hívek. Volt, hogy majdnem egy éven keresztül az Ízleljétek és lássátok kezdetű áldozási éneket minden vasárnap énekeltem, és így ismertté, megszokottá vált. Ez a kérdés ismét az igényesség felé terel bennünket, emelve a mércét a hívek számára is.

– Istent szolgálva az Ő közelségét éled meg minden egyes alkalommal.

– A kedvenc szentírási rész jut eszembe:
„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen” (Jn 3,16). Ebben benne van hitünk alapja. Ha Isten így szeret, nekünk is szeretnünk kell embertársainkat. Így megéljük, és szeretetünkkel mások számára is elérhetővé tesszük már a földön a mennyországot. A szeretet tökéletessége életünkben az elindulás, az út, a nyugvópont. Ezt követve nem érhet bennünket meglepetés a halálunk óráján sem. Ilyen egyszerű az egész.

 

Kovács Ágnes
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye