Házasság hete a Nyíregyháza-Jósavárosi Szent Imre Plébánián

Nagy Csaba plébániai kormányzó, egyházmegyei családreferens, harmadik alkalommal hívta háromestés rendezvénysorozatra a házasokat, jegyeseket és szerelmeseket. Ebben az évben is meglepetésekben, interaktív feladatokban, meghitt és örömteli pillanatokban gazdag élményekkel gazdagodtak a résztvevők.

Kedden este az idei mottóval azonos című előadást tartott Csaba atya, mely közben a hallgatóság kreatív módon modellezhette is a saját tapasztalatait. Szerdán este a megtévesztésül használt bevezető gondolatsor után mindenkinek kabátot kellett felvennie és követni Csaba atyát a csoportra váró buszhoz, ami aztán a borbányai Stella Rose étterembe vitte a huszonnégy házaspárt, ahol gyönyörűen tálalt gyertyafényes vacsora, szép szerelmes zene és további feladatok várták a kettesével asztalhoz ülő, és a meglepetéstől szóhoz sem jutó párokat. Csütörtök este a szentimrés diákok által mécsesekkel feldíszített Szent Imre Kápolna volt a meghitt és megható szentségimádás helye, amely után a házaspárok áldásban részesültek. A programokat a Család Csoport második születésnapi partija zárta, több mint száz felnőtt és gyermek körében. A programok közben a szentimrés fiatalok vigyáztak a gyermekekre, „Éva néni” szervezésében és felügyeletével.

Így írnak élményeikről és az elmúlt három estén kapott gondolatokról a résztvevő házaspárok a visszajelzésükben:

„A mi házasságunk jó. Szeretet, megértés, együttműködés jellemzi. Nem húzunk szét, megértjük egymást és segítjük, az élet minden területén. A három nap mégis elgondolkodtatott arról, hogy egy picit mókuskerékben élünk. Napi rutin jellemez minket. Ez a három nap segített meglátni a szükségét annak, hogy többet beszélgessünk. Főleg az érzésekről, emlékekről. Nagyon örülünk annak is, hogy megtapasztalhattuk a papi törődést. Nemcsak arról kell szólnia egy egyházközségnek, hogy templomba be és ki. Itt valódi érzésekkel, gondolatokkal, emberekkel vagyunk együtt. Az egyházközségen belül egy nagy családdá fogunk alakulni, ha ez így megy tovább.

„Imádkozunk eleget a házastársunkért?”

„Bármi történjen, nekünk mindig minden körülmények között együtt kell maradni. Egymást kell támogatni jóban, rosszban. A házastársamat is ajándékba kaptam, akire nagyon kell vigyázni.”

„A három este változatossága fogott meg. Az első este gondolatébresztése, a második este meglepetése és a harmadik este meghittsége.”

„Úgy tűnt, milyen könnyű feladat egymás szemébe nézni négy percig szótlanul. Megcsináltuk és nem volt könnyű, hogy szótlanul kibírjuk. Döbbenetes, hogy ilyet magunktól nem szoktunk csinálni, pedig szavak nélkül is mennyit tudtunk egymás szeméből kiolvasni. Rohanó, zajos világunkban ez a négy perc csendes egymásra figyelés nagyon nagy ajándék volt.”

„Együtt volt teljes és tartalmas a programsorozat, az énekekkel kísért szentségimádás és a párok megáldása megkoronázta az első két estét.”

„Nekünk mindhárom este nagyon tetszett. Mi már a korábbi években is részt vettünk, de mindig van meglepetés, aminek nagyon örültünk. Az Atya előadása is nagyon jó volt, sok érdekesség hangzott el, érdemes rajta elgondolkozni. A gyertyafényes vacsora igazi meglepetés volt. Erre nem számítottunk. Nagyon ötletesek voltak a feladatok és jó, hogy volt időnk egy kicsit odafigyelni a házasságunkra, illetve nosztalgiázni is tudtunk. A legszebb pillanatok közé sorolnám még a szentségimádást is, amit minden alkalommal várunk.”

„Nagyon fontosak ezek a programok. Sajnos egyre kevesebb a házasság, illetve sok házasság válással végződik. Fontos, hogy ilyen programok keretein belül tanuljunk egymástól, és megerősítsük egymást. Minden pár kicsit másként, de azért ugyanabban a cipőben jár. Együtt tudunk épülni és építeni.”

„A gyermekeink kérdése az volt, hogy miért nincs minden héten ilyen program. Szülőkent jó volt látni, hogy a legkisebb gyermekünk és a rá vigyázó szentimrés fiatal között milyen baráti kapcsolat jött létre ilyen rövid idő alatt. Köszönettel es hálával tartozunk a gyermekeink felügyeletét vállaló diákoknak. Ha majd a mi gyermekeink megnőnek, ők is fognak vigyázni az ő gyerekeikre.”

„Háttérmunkásként csodálatos látni, tapasztalni, hogy mennyi ember mennyi apró részletre figyelve dolgozik együtt azért, hogy örömet szerezzen a házaspároknak, a családoknak: a szív alakú gyertyák készítői, az egyik kisfiú teniszedzésről való elhozását vállaló kolléganő, az étterem vezetője, a zenei CD-ket kiíró kolléga, a mécseseket kiemelő karikákat fűrészelő karbantartó, a vacsorakártyákat készítő grafikus, az ünnepi tortát készítő nagycsaládos anyuka, a mécseseket elrendező fiatalok, a fánk adományt felajánló étterem tulajdonos, és még sokan mások. Egymást nem ismerő, jószándékú emberek, akik megértve a projektet, amiben segítettek, mind ezt mondták: Milyen jó, hogy van még ma ilyen lehetőség, milyen jó, hogy van még, aki figyel a másikra.”

Csütörtökön este sok házaspár és fiatal jegyespár részesült áldásban, és értük imádkoztak az egyházközség hívei. A program végén pedig több mint százan, gyerekek és felnőttek ünnepeltük a Család Csoport második születésnapját. Mindannyian boldogok voltunk, házasok és egyedül maradottak egyaránt. A házasságért, a családért való ima és tevékenység megtartja a házasokat és családjukat, és ez a folyamat visszahat: ők pedig tartják az özvegyeket, elváltalak, egyedülállókat. Valóság a mottó, amivel két évvel ezelőtt indultunk: Az Egyház a Családban kezdődik.

Szeretettel gondolunk az egyházmegyénkből minden testvérünkre és várjuk, hogy megismerhessük a többi család csoportot is, a Házasság Hete alkalmából pedig minden házaspárra a Jóisten bőséges áldását kívánjuk és imádkozunk, hogy a házaspárok ebben az elhatározásban éljenek minden nap: Maradjunk együtt!

Fotó: Sárközi Tamás 10. C. (Szent Imre Gimnázium)

Nagy Csaba plébániai kormányzó, egyházmegyei családreferens, és munkatársai

Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye