Debrecenben egy szívvel kiáltották: „Hozsánna!” – A nagyváradi és a debreceni püspökök, valamint a város elöljáróinak vezetésével a békéért fohászkodtak a virágvasárnapi városi  keresztúton

Különleges ünnepi hangulat uralkodott Debrecenben április 10-én, virágvasárnap. A délelőtti szentmisék után már készülődtünk a barkaszenteléssel egybekötött városi keresztútra, amely délután 3 órakor, a szenvedés órájában indult el, és a keresztút utolsó állomásán, a Szent Anna-székesegyházban, valamint a Református Nagytemplomban hangversennyel záródott. A székesegyházban Giovanni Battista Pergolesi, Stabat Mater című művét a debreceni Csokonai Színház Kórusa adta elő, vezényelt Ács János karmester. Ezt követően a Református Nagytemplomban a Debreceni Helyőrségi Zenekar, Dominica Palmarum koncertjén vettek részt az érdeklődők.

Jézus Jeruzsálembe történő bevonulásának az ünneplése itt még nem ért véget, a székesegyházban három napos nagyböjti lelkigyakorlat kezdődött az esti szentmise keretén belül, amelyet Dr. Bagyinszky Ágoston ferences szerzetespap, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektorhelyettese, tanszékvezető tanára vezetett.

Ezen eseménysorozat méltó kezdetét jelentette a nagyhétnek, a határon innen és túlról érkezők lelkét lecsöndesítette, ráhangolta a szent három napra és a feltámadás ünnepére.

Debrecenben a virágvasárnapi városi keresztút már hét éves múltra tekint vissza ebben a formában. A város vezetéséhez és a keresztény felekezetek debreceni vezetőihez ezúttal határon túlról, a nagyváradi püspökök is csatlakoztak, hogy a nemzetek együtt imádkozzanak a szomszédos országban dúló háború megszűnéséért. 

Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspöke, Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája, Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Böcskei László, a Nagyváradi Egyházmegye megyéspüspöke, Virgil Bercea, a Nagyváradi Görögkatolikus Egyházmegye megyéspüspöke, Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke és Papp László, Debrecen polgármestere, valamint a felekezetek lelkipásztorai, a város további vezetői a menet elején haladtak, amely a Nagytemplom elől indult el hat állomást érintve.

Az idei keresztút állomásain elhangzott elmélkedéseket Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita állította össze, amelyeket nagyváradi, beregszászi és debreceni előadóművészek tolmácsolásában hallhattuk.

A virágvasárnapi városi keresztúton szolgálatukkal közreműködtek a keresztény felekezetek vezetői, a keresztút állomásainál pedig a felekezetek lelkipásztorai. 

Papp László polgármester köszöntő gondolataiban elmondta, büszkeség és jó érzés tölti el, hogy a virágvasárnap ilyen sok embert képes a főtérre szólítani. Majd visszatekintett 2016-ra, amikor a város keresztény vezetőivel együtt az összefogás jegyében fogant meg a debreceni keresztút gondolata, amely ebben az évben már a határokon átívelve, a partiumi egyházi vezetők jelenlétében zajlott. „2022-ben az a kötelességünk, hogy gondoskodjunk arról, hogy ez az összefogás megmaradjon. Ez a város azért ilyen erős hitben és lélekben, mert történelme összefonódik a kereszténységgel” – fogalmazott Papp László polgármester.

Böcskei László nagyváradi megyéspüspök az „Imádunk téged Krisztus és áldunk téged, mert szent kereszted által megváltottad a világot” rövid imával kezdte gondolatait: „Ezekben a szavakban benne van a bánat, a bűnbánat, amikor az ember eltávolodik Istentől, de a remény is, amely húsvét öröméhez vezet el bennünket. Isten a mi hűtlenségünk ellenére hűséges marad hozzánk, és bár átvezet a szenvedésnek, a halálnak a völgyén, mégis a feltámadásra hív.

A római katolikus főpásztor három olyan személy példáját is felelevenítette, amely segíthet, hogy értelmesen és gyümölcsözően megéljük az előttünk álló nagyhetet és húsvét ünnepét:

Cirenei Simon megmarkolta Jézus Krisztus keresztjét a keresztúton, hogy segítsen a szenvedő Krisztuson. Itt az idő, hogy mi is megmarkoljuk saját keresztjeinket. Ne féljünk a keresztektől, amikor a megmaradásunkról, az egységünkről, a hitünkről, keresztény értékeinkről van szó.

Veronika kendőt nyújt Jézusnak, hogy enyhítse szenvedését. Mennyire fontos ez napjainkban is, hogy tudjuk az együttérzés kendőjét nyújtani egymásnak, főleg azoknak, akik a háború borzalmait viselik. Vegyük észre a közelünkben élő szenvedőket, árvákat, betegeket, magányosokat is.

Mária karjaiba fogadja fiának holttestét. A mostani időkben, amikor keressük a megoldásokat a világ bajaira, az igazi megoldás ebben a képben van, amit Mária mutat nekünk, karjaiban az Úr Jézussal. Be kell fogadnunk életünkbe Jézust! Nem elég csak néha-néha beszélni róla, találkozni Vele, be kell őt építeni a mindennapi életünkbe, és akkor a döntéseink mindig jó döntések lesznek, és mindig a jó utat választjuk.

Nem elég csak szemlélni a bevonulást, meg kell találni a helyünket ebben a menetben. Csatlakozzunk Jézushoz, és haladjunk előre húsvét örömében. Az Úr áldása legyen mindnyájunkon, testvéreinken, akik a háború sebeit hordozzák, a népek vezetőin, hogy megtisztult gondolatokkal tudják előmozdítani a békét az egész világon!” – fogalmazott a nagyváradi római katolikus megyéspüspök.

„Ébredjetek és induljunk!” (Mt 26,46). Csűry István református püspök a szenvedések helyén, a Getszemáni kertben történt eseményekre utalt, amely nemcsak előrenéz Jézus halálára, hanem ott a tanítványoknak is szembe kellett nézniük önmaguk gyengeségével. Volt idő, hogy mi is belealudtunk, belefáradtunk szenvedéseinkbe, a nehéz helyzetekbe, amelyekből sokszor azt gondoltuk, nincs kiút.

Az egyházi vezető örömét fejezte ki azért, hogy már ébredünk, éberen akarjuk látni a külvilágot, a holnapot. Maga Jézus is ebbe az ébredésbe fogalmazza bele a gondolatát: „Ébredjetek és induljunk!”, amely emberibbé, így Istenhez közelivé teszi az életünket

– fejezte be gondolatait Csűry István püspök.

Virgil Bercea nagyváradi görögkatolikus püspök a Jézus bevonulásakor elhangzott „Hozsanna” felkiáltásról szólt, amely nagypénteken másként hangzott, akkor már a „Feszítsd meg!” hallatszott. Mi most együtt kiálthatjuk: Hozsanna, áldott, aki jön az Úr nevében, a szomszédos országból pedig a Feszítsd meg! kiáltás hallatszik, mert a háború hangja semmi mást nem visszhangozhat.

Mi azért vagyunk itt, hogy bizonyságot tegyünk arról, hogy egyetértésre, az együttélésre és a békességre van szükségünk. A mi jelenlétünk egy hatalmas kiáltás az Úr felé: Hozsánna! Alapvető a mi kiáltásunk ebben a nehéz időszakban, segítsen bennünket az Úr, hogy mi szüntelen együtt tudjuk ezt megtenni, és óvjon, mentsen meg bennünket attól, hogy bármikor azt kiáltsuk: Feszítsd meg! – zárta gondolatait a nagyváradi görögkatolikus püspök.

„Krisztus velünk van, mint az apostolokkal a csónakban a viharzó tengeren. Krisztus velünk van, még ha úgy is éreznénk, hogy alszik, és nem figyel ránk ebben a rettenetben. Egyedül Krisztus hatalma tudja lecsillapítani a háborgó tengert és a háborúskodó emberiséget. Krisztussal béke van a vihar és a háború közepette is. Csak meg kell látni, föl kell ismernünk Őt a szenvedésben, a szenvedőben, a küzdelmünkben…” (Részlet Kocsis Fülöp érsek-metropolitának a keresztúti elmélkedések füzetben megjelent gondolataiból.)

Kovács Ágnes

Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye