Harmadik alkalommal rendeztek FIDES ET RATIO – HIT ÉS ÉRTELEM multidiszciplináris konferenciát május 6-án, a Debreceni Katolikus Szent László Szakkollégiumban.
A konferencián Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mint a rendezvény fővédnöke, dr. Törő András püspöki irodaigazgató, a szakkollégium igazgatója, a Püspöki Hivatal munkatársai, az előadók és a kollégium diákjai vettek részt.
A konferenciát dr. Törő András atya nyitotta meg. Bevezető gondolataiban arról beszélt, hogy a hit és a tudomány miért tölt be fontos szerepet a kollégium életében. Először is az intézmény küldetéstudatában megfogalmazott három célt emelte ki, amely a hit továbbadása, a közösség erősítése, gazdagítása és a tudományokban való előmenetel, vagyis a szakmaiság. E három területet nem lehet egymás nélkül értelmezni – fogalmazott András atya, majd elmondta, hogy a konferenciának az a célja, hogy amikor az egyházmegyei fenntartású szakkollégium megnyitja kapuit az egyetem – az előadók, oktatók, diákok – előtt, megmutatja azt is, hogy nyitott arra, hogy találkoztassák hitüket a tudománnyal, amelyek elválaszthatatlanok egymástól. „Ha a hithez nem társul tudomány, akkor a hit nagyon könnyen vakká és elvakulttá válik. Ha a tudományhoz nem társul a Teremtővel való kapcsolat és a hitnek a gazdagsága, akkor a tudomány embertelenné válhat. A mai nap célja, hogy megtaláljuk az életünknek az ésszerűségét, fölfedezzük annak gazdagságát, amit Istentől kaptunk, és amivel meg akar ajándékozni bennünket. Akik egyetemre járnak, azok különleges helyzetben vannak, mert tanulhatnak és kamatoztathatják mindazt, amit a Teremtőtől kaptak” – zárta gondolatait Törő András atya, a szakkollégium igazgatója.
A konferencia megnyitása után Palánki Ferenc megyéspüspök mondott köszöntőt. Credo, ut intelligam, intelligo, ut credam) – Keresek, hogy higgyek és hiszek, hogy kereshessek. Mindkét folyamat az igazság megismerésére irányul – fogalmazott a püspök atya, majd az evangéliumra utalt, ahol Jézus azt mondta a tanítványainak, hogy ha kitartanak a tanításában, akkor lesznek igazán a tanítványai. „Tehát ha megismerjük Jézusnak a tanítását, és abban kitartunk, akkor folyamatosan kapcsolatban leszünk Istennel. Ez a kapcsolat, a keresés erősíti a hitünket, a hitünk pedig a vágyunkat, hogy egyre inkább megtaláljuk az igazságot. Jézus azt mondja: „megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz benneteket” (Jn 8,32). Az ember az egyetlen létező, aki szabad tud lenni, meg tud nyílni az igazi szeretetre, az örök értékekre, és amikor a természettudománnyal vagy bármiféle más tudományággal foglalkozik, akkor nemcsak azokban a szakismeretekben gazdagodik, hanem közelebb kerül Istenhez, az igazsághoz. A konferencia is azt a célt szolgálja, hogy közelebb kerüljünk az igazsághoz, Aki maga Jézus Krisztus. A világtörténelemben nagyon sokan mondták már azt, hogy „nekem van igazam”, de azt, hogy „Én vagyok az igazság”, azt csak egyetlen egy ember merte kimondani, maga az Isten Fia – fejezte be köszöntő gondolatait a főpásztor, majd Isten áldását kérte a konferenciára.
A konferencia délelőtti részében plenáris előadások hangzottak el: Elsőként dr. Becsky Nagy Patricia, a Debreceni Egyetem gazdasági karának docense A digitális transzformáció a pénzügyekben egyházi érintettséggel címmel tartott előadást.
Az előadó mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a digitalizáció egy nemzetközi globális folyamat, amely mára már mindenki előtt ismertté vált a pénzügyek területén is. Egyre többféle fizetési lehetőséggel, pénzügyi megoldásokkal találkozunk. Egyértelművé válik, hogy az egyháznak is be kell állnia ebbe a rendszerbe, mert sok olyan változás következik be, amely során egy idő után a hívő emberek is igényelni fogják, hogy digitális megoldást alkalmazhassanak különböző tranzakciójuk során (pl. perselyadomány, egyházi hozzájárulás, karitatív adományok, gyűjtések, táborok befizetése stb.), valamint információt, ügyintézéshez szükséges adatokat szerezhessenek az egyházi portálokon keresztül.
Az előadó szemléltette azt a folyamatot, amely a digitalizáció területén lépéskényszerbe hoz minden szektort. Beszélt többek között a Fin Tech valamint a Bigh Tech (Google, Apple, Facebook, Amazon, stb.) világméretű cégekről, amelyek az egész életünket áthatják. Nagyon fontos ebben a kérdéskörben az adatvédelem, a kiberbiztonság, hiszen az embereknek a fizetésekkel kapcsolatos bizalmi kérdései kulcsfontosságúak.
Becsky Nagy Patricia előadásában többek között arra is kereste a választ, hogy a fogyasztók alkalmazzák-e a különböző pénzügyi innovációkat – különösen az egymástól eltérő digitális kultúrával rendelkező generáció tagjai –, amelynek esetleg a tájékozatlanság, valamint a bizalom hiánya is gátat szabhat.
A szakember bemutatta azt a folyamatot is, amely során a még nagyobb fogyasztás érdekében az is elérhetővé válhat – megfelelő technológiai háttérrel –, hogy pl. a boltokban sorban állás nélkül fizetünk. A megvásárolt termék ára automatikusan leemelésre kerül a regisztrált bankkártyánkról.
A szakember előadásában a digitalizáció terén megállíthatatlan fejlődést több, a gyakorlatban is már jelenlévő példával szemléltette. Összegzésként kifejtette, hogy egyértelműen látszik az, hogy ez egy globális probléma, és egyben lehetőség is. Mindenképpen be kell kapcsolódni ebbe a rendszerbe.
Dr. Bodor Attila, a Göttingeni Georg-August Egyetem tanára, teológus professzor Németországból online jelentkezett be a konferenciára és tartotta meg a „Testvéred és vére felkiált hozzám a földről” (Ter 4,10) – Háború és erőszak az Ószövetségben című előadását.
A teológus professzor elmondta, hogy az előadásának témáját az aktuális helyzet, a háború és erőszak inspirálta. Bármilyen legyen a háború kimenetele, maga a háború az emberiség legnagyobb problémája marad – fogalmazott, majd hozzátette, az is nehézséget jelent, hogy a háború és erőszak kapcsán nagyon sokszor a szent könyveket, különösen az ószövetségi Szentírást instrumentalizálják, (felhasználják), ezáltal adatot szolgáltatnak a különböző ideológiáknak. Ezért nagyon fontos társadalomtudományi szempontból is, hogy ezeket az írásokat ne csak teológiai, lelki értelemben ellenőrizzük, hanem tekintsünk rá a hit-, a humán-, a politika- és az irodalomtudomány szempontjából is.
Kiindulópontként az előadó az utca emberének reagálását említette: Az emberekben a háború és az erőszak megtapasztalásakor felmerül a kérdés, hogy hol van ilyenkor az Isten. Az előadó viszont nem az utca emberének a véleményéből indult ki, hanem egy sokkal ismertebb személyiség gondolatából: Albert Camus 1942-ben a „Közöny” című regénye megjelenésének évében kiadott Sziszüphosz mítosza esszéjéből. Sziszüphosz az a görög hős, aki túljárt az istenek eszén, és ezért egy életre arra ítélték, hogy az alvilágban egy követ hengerítsen felfelé, de amikor a végére ér, akkor a kő mindig visszagurul. Innen született a sziszifuszi munka elgondolás. A szerző filozófiai, teológiai problémát is felvet ebben az egzisztencialista filozófiát sugárzó esszéjében, és köztük a mi szempontunkból egy nagyon érdekes mondattal találkozunk:
„Ha nem vagyunk szabadok, akkor a mindenható Isten felel a rosszért. Ha szabadok vagyunk, és mi felelünk, akkor Isten nem mindenható”. Ez a probléma filozófiai jellegű, éppen ezért csak vitaindítónak szánta az előadó ezt az abszolút szembeállítást, ami a mai emberben is gyakran megfogalmazódik: Ha Isten mindenható, akkor hogyan van erőszak. Ha van erőszak, akkor hogyan lehet Isten mindenható.
Ez a mondat mindenki számára kifejezi a probléma lényegét. Az előadó az erről szóló értekezését
négy részre tagolta: Az első két részben (a háború témája az ószövetségi teológiában; az emberi erőszak formái az Ószövetségben) arról beszélt, hogy azon sokak számára, akik kevésbé ismerik az ószövetségi Szentírást, nagyon sok problematikus rész jelenik meg. A harmadik részben néhány megoldási lehetőségre hívta fel a figyelmet, amelyek tudományos szempontból megoldási zsákutcáknak bizonyulnak, majd végül néhány értelmezési szempontot adott, hogy a felvetett filozófiai problémára, illetve biblikus problémára milyen értelmezési szempontok jöhetnek szóba.
Bodor Attila atya előadásának zárógondolatában egy szép képet tárt elénk, az Ószövetség zenéjéről beszélt, arról, hogy a sok-sok háború, erőszak között az Ószövetségnek mégis van egy határozott logikája: A Teremtés könyve az ember megjelenésekor azzal kezdődik, hogy nincs erőszak. A professzor utalt arra a szentírási szakaszra – amelyre, mint mondta, talán kevesen figyeltek fel – , hogy a teremtés könyvének a vége a vegetarianizmust népszerűsíti: „Nézzétek, nektek adok minden növényt az egész földön, amely magot terem és minden fát, amely magot rejtő gyümölcsöt érlel, hogy táplálékotok legyen. A mező vadjainak, az ég madarainak s mindennek, ami a földön mozog és lélegzik, minden zöld növényt táplálékul adok” (Ter 1 29,30). Isten egy teljesen erőszakmentes világot teremtett, a kezdet és a vég erőszakmentes. Istennek ez a terve, ez az Ószövetség zenéje.
A délelőtti szekcióban még egy előadás hangzott el: Bognár István, a Mathias Corvinus Collegium debreceni képviseletének vezetője: A fejlődés útján, avagy regionális gazdaságfejlődés sikertényezői címmel.
Ebéd után a konferencia a hallgatói szekcióval folytatódott, ahol a Debreceni Egyetem különböző területeiről érkező hallgatók tartottak előadásokat kutatásaikról. A nap folyamán Összesen 12 előadás hangzott el.
A rendezvény moderátora volt: Márta László
Kovács Ágnes – Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
