„Az Élet védelmében” címmel rendeztek konferenciát Nyíregyházán, a Szent Kamill Rehabilitációs Központban

„Az élet védelme és tisztelete mindig aktuális számunkra. Néha meg kell állnunk és tudatosítanunk kell az élet ajándék mivoltát. Találkozásainkban rácsodálkozhatunk a titokra, különösen akkor, amikor korlátokba ütközünk. Sérült, különös képességekkel rendelkező embertársainkról gondoskodva szembesülünk az emberi élet természetfölöttiségével. Szolgáljuk együtt, egymásért testvéreink jólétét, képességeink szerint!”– szólt a meghívás november 16-ára, a nyíregyházi Szent Kamill Rehabilitációs KözpontbanAz élet védelmében” címmel  rendezett konferenciára, ugyanakkor Mária, a Betegek gyógyítója tiszteletét is erősítve.

Dévai Marcell

A nyíregyházi intézmény a más képességgel rendelkező emberek gondozásával immár 18 éve világító jelként van jelen a városban, igen mond az életre, követve Szűz Mária igenjének példáját. Arra  törekednek, hogy az értelmileg sérült embertársaikhoz a tevékeny szeretet által forduljanak a mindennapokban, tanúságot téve ezáltal Jézus Krisztusról, az élet világosságáról. – Ezekkel a szavakkal nyitotta meg Dévai Marcell, a Szent Kamill Rehabilitációs Központ intézményvezetője az élet védelme mellett kiálló hagyományteremtő céllal rendezett konferenciát.

Az esemény a rehabilitációs központ ellátottjainak kedves műsorával kezdődött, mintegy láthatóvá, jelenvalóvá téve az élet szolgálatát, az emberi méltóság tiszteletét, azt, amelyet a konferencia előadásai is hangsúlyoztak.

Dr. Szabó Tünde

A konferencia bevezető részében köszöntő beszédet mondott: dr. Szabó Tünde országgyűlési képviselő, az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos, Bajnay Kornél nyíregyházi önkormányzati képviselő, P. György Alfréd MI, az osztrák és magyar kamilliánus rendtartomány provinciálisa és dr. Krakomperger Zoltán, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspöki helynöke.

Dr. Krakomperger Zoltán

Krakomperger Zoltán atya, aki Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök üdvözletét is átadta a jelenlévőknek, köszöntő gondolataiban arról az élő memóriáról beszélt, amely a szentmise egyik eucharisztikus imájában így hangzik: „Hálát adunk Neked, Atyánk, Istenünk, mert nekünk adtad Fiadat, Jézust, Urunkat és Testvérünket…”, aki szerette a szegényt, a beteget, a kitaszítottat és a bűnöst, és nem ment el részvét nélkül semmiféle ínség mellett. A Krisztusban hívő közösségek élő memóriái annak, amit ezek a sorok kifejeznek. Az élő memória nem ápolásra szorul csupán, hanem arra, hogy abból életet merítsünk mindnyájan, akik elkötelezettek vagyunk abban, hogy növekedjünk a krisztusi lelkületben. Ezt az élő memóriát tettekre váltjuk, ezáltal átalakítjuk a szűkebb-tágabb  környezetünket az egyre inkább személyesülés irányába, amelynek folyamata mozgásban van. Van, amikor szűkül, és van, amikor tágul, mint ahogyan ezt szolgálja a konferencia, hogy a személyesülésünk Jézus Krisztus útján járva növekedjen, gazdagodjon és szépségében is legyen egyre inkább bővebb” – fogalmazott a helynök atya.

P. György Alfréd MI

P. György Alfréd MI, az osztrák és magyar kamilliánus rendtartomány provinciálisa köszöntő gondolataiban azt hangsúlyozta, hogy a konferencia megrendezésével többek között az a céljuk, hogy azon ne csak az elmélet, hanem maga az élet kapjon szerepet. Behozzák az életet, ezzel is integrálják a társadalomba a más esélyekkel rendelkező ott lakókat. A konferencia és más tervezett kulturális programok intézményen belüli megvalósításával a városból érkező résztvevőkben, látogatókban a találkozás segít leküzdeni a másikkal szemben uralkodó idegen érzést, félelmet, és emberhez méltó módon a szeretet lesz a meghatározó.

https://youtu.be/qspy9O1As10

Ezt követően előadást tartottak: P. György Alfréd MI, az osztrák és magyar kamilliánus rendtartomány provinciálisa: Az emberi lét misztériuma, az élet szentségé­nek és minőségének szolgálatában; prof. dr. Vojcek László kamilliánus orvos, akadémikus, a Szent István Akadémia rendes tagja, az MTA köztestületi tagja: Magzat vagyok, embernek hívott a Teremtő – a magzati lét védelme; Sr. Silvana Pizzolato kamilliánus nővér: „Mária, a betegek gyógyítója” tisztelete a kamilliánus lelkiségben címmel.

Az alábbiakban Vojcek László professzor Magzat vagyok, embernek hívott a Teremtő – a magzati lét védelme” címmel tartott előadását emeljük ki.

Prof. dr. Vojcek László

Vojcek László bevezetőjében visszatekintett a szocializmus alatti évtizedekre, amikor 6 millió abortuszt végeztek el Magyarországon, majd a rendszer bukása után azt hitték, valami változik, de ez nem történt meg. Ma is évi 34 ezer magzatot abortálnak, az eltelt időszak alatt ez a szám 1,2 millió fölötti. A professzor az abortusz liberalizációjáról szólva elmondta, hogy azt az egész Európa elkövette, és amelyik ország nem, ott a kormány megbukott. A 21. században kipusztítjuk magunkat, majd behívjuk a bennünket nem szívlelő idegen kultúrájú embereket, hogy dolgozzanak.

Vojcek László magzatlélektannal, magzatfiziológiával, magzatfejlődéssel is foglalkozott, és számára érthetetlen, miért teszik fel még ma is az örök kérdést: Mikortól ember az ember a méhen beül? „A megtermékenyítés pillanata az élet kezdete, de mindenki megpróbálja megmagyarázni, hogy nem így van. Elhitették velünk, hogy az nem ember, csak egy húscsomó, ezért megszüntethető. Majd jöttek a különféle elméletek, többek között az is, hogy az idegrendszer kifejlődésétől tekinthető embernek” – fogalmazott a professzor, és „A Sikoly” című filmet ajánlotta, ahol látható, hogyan menekül a magzat az őt megölő műszer elől. Tehát van már annak idegrendszere!

„Az első mozgás észlelése nagyon korán tapasztalható. Az embrió – a 12. hétig embrió, utána magzat – sokkal korábban megmozdul, mint gondoljuk. Azt gondolnánk, hogy a technika fejlődésének köszönhetően – amellyel egyre jobban megértjük az embrió, a magzat működését –, az alázatunk növekszik. A technika fejlődésében a magzat megannyi fejlődési rendellenességének finomított változatait is kimutatni tudó vívmánnyal az abortuszok száma növekszik, mert ma az az elvárás, hogy 42 éves korára egy szőke, kék szemű, 190 cm magasra nőni tudó, atletizáló bajnok, lehetőleg tudományos fokozattal bíró legyen az utódunk. De ha nem ilyen, azt meg kell szakítani. Ez normális? Még ma is abortálják pl. a dongalábú magzatok tízezreit, pedig az két éves korra teljesen meggyógyítható.

Az élet kezdete a megtermékenyítés pillanatában van, tehát az abortusz – mondjuk ki –, emberölés, gyilkosság” – nyomatékosította Vojcek László, és megosztott a jelenlévőkkel a ’80-as években egy reggeli vizit alkalmával megtörtént esetet, amelyben egy abortuszra váró fiatalasszonynak azt mondta, hogy az abortusz rossz döntés, majd a gyermekét váró édesanya hazament és megszülte gyermekét. 24 év múlva valaki telefonon kereste, mert szeretett volna az ő kórházában dolgozni. Az a fiatal volt, akit akkor az ő bátorítására az édesanyja megszült.  „Most ember, vagy nem ember?” – tette fel ismét a kérdést a professzor.

Majd beszélt a posztabortusz szindrómáról, amelyet magyarul először ő írt le a Bioetikai Szemlében. A szindrómát több példával is szemléltette. Egyik betege minden évben karácsonykor három karácsonyfát díszít fel otthonában, mert látja az abortált gyermekeinek az arcát, akik – elmondása szerint – megbocsátottak neki. „Mi ez, ha nem posztabortusz szindróma? Tévedés azt hinni, hogy ez nem érinti az anyákat! Nagyon megszenvedik az abortuszt” – fogalmazott, és hozzátette, hogy a posztabortusz szindróma egy életen át tart, semmi nem tudja feloldani, még a házasság sem.

Az abortuszra sokan bátorítják az anyát, mondván, nem megfelelő az időzítés a szülésre, stb., és elhitetik vele, hogy az abortusz a megoldás. Utána persze az anya egyedül marad a fájdalmával, a gondolataival, és senki nem vigasztalja meg…, ezért van a három feldíszített karácsonyfa…

És mi az, ami biztosítja, legalizálja az abortuszt? A jog. Az anya joga, a hamis jog teszi lehetővé, hogy a magzatot halálra ítéljük a lét jogán.

A társadalom ezt elfogadja. Az anya a 12. hétig dönthet, a genetikailag károsodott magzatot a 20. hétig, ha az orvos későn veszi észre, a 24. hétig meg lehet szakítani. Az orvos a hóhér, a bűnös, neki semmi döntő szerepe nincs ebben, tehát a jog az, ami biztosítja, hogy elkövethessék az abortuszok milliárdjait.

Ezután Vojcek professzor utalt a közelmúltban hozott törvényre, miszerint az anyának meg kell hallgatnia az abortálásra ítélt magzata szívhangját. Ennek egyetlen egy célja van: tudja az anya, hogy ő egy ember. A szívhang a 21. naptól hallható. Az a remény, hogy így embernek tekintik a magzatot, és kevesebb lesz az abortusz.

Az professzor beszélt még többek között a szeretetről, az apaképről, anyaképről, ami csak családban tanulható meg. Mindent lehet pótolni, de a társadalom számára a családot nem. Vannak gyermekek, akiknek nincs családjuk, de azt nem szabad általánossá tenni, hogy nem kell a család egy társadalomban. Itt utalt Vojcek László arra a néhány évvel ezelőtt Brüsszelben meghozott törvényre, amely szerint ugyanúgy elitélendő a családnak mint egy férfi és egy nő kapcsolatának hirdetése, mint a holokauszt tagadása. Amikor abszolutizálják azt, ami relatív, arra azt mondják, hogy totalitarizmus. nem felszabadítja az embert, hanem megfosztja méltóságától és rabszolgává teszi.

***

A nyíregyházi Szent Kamill Rehabilitációs Központ tevékenységei közé tartozik a lakóotthonban élők gondozása, a nappali foglalkoztató szervezése és a támogató szolgálat. Az intézményben 13 enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos gondozott személy él, a nappali foglalkozásokra naponta 10 fő érezik. A támogató szolgálat során pedig jelenleg két gondozó hat, otthonában élő személynek segít a hétköznapi feladatokban. A nappali foglalkoztató még tud fogadni további betegeket.

Az intézményben hat gondozó, egy gazdasági, két technikai munkatárs végzi nap mint nap a rehabilitációs  központ feladatait, amelynek fenntartója, a Nyíregyházi Kamilliánus Kolostor. Az intézményben helyet kap a kamilliánus kolostor is, jelenleg itt szolgál: Keresztes Attila testvér, diakónus, állandó munkatárs és György Alfréd MI házfőnök atya, Bécsen kívül az év nagyobb részét itt tölti.

Kovács Ágnes – Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye