Palánki Ferenc megyéspüspök: Azért tudunk közös úton járni, mert közös az úti célunk – A szinódus sikeréért, eredményeiért imádkozott a két püspökség Máriapócson

Luis Marín de San Martín püspök, a püspöki szinódus egyik altitkárának kezdeményezésére, a Magyar Katolikus Püspöki Kar felhívására közös imanapot tartottak a szinódus sikeréért, hálát adva a szinódusi folyamat eddig elért eredményeiért május 31-én Magyarország két nemzeti kegyhelyén: Máriapócson és Mártaverebély-Szentkúton. 

Máriapócson a Kegytemplomban két püspökség, a római katolikus Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye és a görögkatolikus Nyíregyházi Egyházmegye főpásztorai, hívek, papok, szerzetesek, intézményeinek munkatársai, diákok és pedagógusok fohászkodtak, megélve a szinódus lényegét, a közös úton járás egy mozzanatát.

Az imaalkalom első részét római katolikus rítus szerint Palánki Ferenc megyéspüspök vezette. 15 órától Lorettói litániát énekeltek, majd a Szűzanya közbenjárásáért fohászkodtak Mária énekek és imádságok végzésével. Majd a főpásztori elmélkedés és a tanúságtétel után rövid szentségimádást tartottak.
Palánki Ferenc megyéspüspök elmélkedésében a közös imaalkalomra rámutatva azt hangsúlyozta: a szinódus közös úton járást jelent, és azért tudunk közös úton járni, mert közös az úti célunk.

„Minden embernek az útja Isten felé tart, de különbözőek az útjaink. Ezért nem szabad egymást megítélni, de arra figyelnünk kell, hogy a célt soha ne tévesszük szem elől, és segítsük a többi embert az útján, hogy eljusson Istenhez. Ebben ragyogó példakép a Szűzanya, akihez fohászkodtunk a litániában különböző neveken szólítva őt. Mindegyik név egy-egy misztériumot jelent, amelyek bennünket elgondolkodtatnak, és arra bátorítanak, hogy kérjük az Ő segítségét abban, hogy el ne tévedjünk, tudjunk közös úton járni és eljussunk oda, ahová ő már eljutott, a mennybe.

Mennybemenetel a mi életünk is, ezért nem mindegy hogyan élünk, hogyan döntünk, hogyan fordulunk egymáshoz, segítjük egymást.
A Szűzanya, Egyházunk Anyja segít ebben, hiszen Mária mindannyiunk égi édesanyja, akire Jézus a kereszten rábízta az Ő tanítványát, Szent János apostolt és benne mindannyiunkat. Ő Krisztus rendeléséből az égi édesanyánk, segítőnk, hogy félelem nélkül, bártan elinduljunk életutunkon, a szeretet útján.
Mária, amikor meghallotta az angyaltól, hogy idős rokona, Erzsébet gyermeket vár, azonnal útra kelt, minden félelem nélkül igent mondott Isten akaratára, és be tudta fogadni Isten Fiát a szívébe, a méhébe, az ő életébe.
Bennünket is erre hív meg, hogy rajtunk keresztül is megjelenjen a Földön az isteni szeretet.

Járjunk együtt a szeretet útján, egymást segítve, összekapaszkodva, egymást előretolva, szolgálva alázatos szeretettel, ahogyan ezt égi Édesanyáktól, Máriától, a Pócsi Szűzanyától is megtanulhattuk” – fogalmazott Palánki Ferenc megyéspüspök.

Ezután Kocsis Márk, a debreceni Szent József Gimnázium tanára tanúságtételét hallhattuk, aki a Debreceni Római Katolikus Egyetemi Lelkészség fiatal felnőttek csoportjának szinódusról megfogalmazott véleményét is képviselte.
Márk elmondta, fiatal felnőttként, egyetemistaként már véleményt formálnak az Egyházzal kapcsolatban is, amelyekre – mint ahogyan a szinódus is rámutatott – a Szentatya, a püspök atyák, lelkipásztorok mindannyian kíváncsiak. A kérdések arra is rávilágítanak, hogy a fiatal felnőttek hogyan képzelik el magukat az Egyházban, a világban.

A tanúságtevő pedagógus és fiatal felnőtt társai a szinódusra mint lehetőségre is tekintenek, amely azt jelenti számukra, hogy konzultálhatnak az Egyház vezetőivel, a lelkipásztorokkal. Márk részt vett a pápalátogatás ifjúsági találkozóján, Budapesten, ahol örömmel hallotta, hogy a Szentatya arról is beszélt, hogy mit tesz az Egyház annak érdekében, hogy a fiatalok is tagjainak érezhessék magukat.

Az imaalkalom két részét agapé kötötte össze a kegytemplom udvarán, ahol a két felekezet hívei között egy jó hangulatú beszélgetés alakult ki.

Ezután Szocska A. Ábel püspök atya, a Nyíregyházi Egyházmegye főpásztora Parakliszt végzett, majd a szertartást követően elmélkedést tartott.
Bevezető gondolataiban utalt a Mária és Erzsébet találkozásáról szóló (Lk 1,39-45) evangéliumi szakaszra, azt hangsúlyozva, hogy időnként nekünk is szükségünk van arra, hogy találkozzunk a másik emberrel, beszélgessünk vele, felajánljuk neki a segítségünket: „Mint ahogyan Mária és Erzsébet találkoztak, úgy találkozik most a két felekezet egymással, hogy beszélgessünk, együtt imádkozzunk, hogy egymást megerősítve végezhessük tovább a feladatunkat.”

A főpásztor utalva a szinódusi útra a Péter vallomása című evangéliumi szakaszból azt a mondatot emelte ki, amelyikben Jézus megkérdezi tanítványaitól: „Kinek tartanak engem az emberek?” (Lk 9,18), majd Jézus Péterhez fordult: „Hát ti?” (Lk 9,20) kinek tartotok engem?
„A szinódusi út nemcsak az egymás iránti szeretet kifejezésének a gesztusa, hanem ennek a kérdésnek a megválaszolása is. Az Úr Jézus Krisztus mindannyiunknak felteszi ezt a kérdést, amelyet megválaszoltunk és eljutattuk a Szentatyához, hogy az Egyháznak még több kincse legyen ezekkel a válaszokkal, és kapjon egyfajta önreflexiót, képet magáról ” – fogalmazott Ábel püspök, majd elmondta, hogy az egyházmegyei szinódus záróeseményén egyik munkatársa feltette a kérdést: Mi lesz a szinódus eredménye? Mi volt az értelme?

Püspök atya kifejtette, ez a mai imaalkalom is egy válasz a Szentatya részéről, hogy nem feledkezett el rólunk, fontosnak tartja, hogy imádkozzunk a szinódus további eredményes munkájáért, fontosak vagyunk mindannyian az ő számára. „Ha a szentatya a szinódus záró dokumentumában semmilyen javaslatot nem fogalmazna meg – de biztosan születik ezzel kapcsolatban dokumentum –, akkor is elmondhatjuk, hogy megérte, szükség volt rá, nem volt hiábavaló, mert elgondolkodtunk a szinódus kérdésein, a felvetéseken” – fogalmazott Szocska Ábel püspök atya, majd kérte a Szűzanya közbenjárását, segítsen, oltalmazzon bennünket, hogy további eredményeket, áldást, növekedést hozzon a szinódusi út az egész katolikus Egyház számára.

Az imaalkalom záró mozzanatában a görökatolikus egyházmegye részéről Szécsényiné Kristóf Júlia, az egyházmegye szociális irodájának munkatársa tett tanúságot arról, hogyan élte meg a szinódusi utat az egyházközségében.

Kovács Ágnes – Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye