A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye alapításának harmincadik évfordulójára megjelent Bosák Nándor: Kenyérosztó Antológia című kötete, valamint az „Isten szavának erejében és világosságában” című Öröm-Hír különszáma, amelyeket június 6-án Nyíregyházán, június 8-án pedig Debrecenben a KÉSZ helyi csoportjai szervezésében mutatták be.
Jelen írásunkban dr. Krakomperger Zoltán általános helynök atya, a kötetek szerkesztője mutatja be „Isten szavának erejében és világosságában” című Öröm-Hír különszámát.
Bosák Nándor: Kenyérosztó Antológia című kötetéről ITT olvashatunk, valamint a nyíregyházi könyvbemutató képgalériáját ITT megtekinthetjük.
***
A 184 oldal terjedelmű kiadvány Palánki Ferenc püspök atya előszavával kezdődik, amelyben rámutat Isten szavának jelentőségére az Egyház tevékenységében és személyes hitéletünkben.
A kötetben olvasható az egyházmegye püspökeinek, papjainak és diakónusainak prédikációja, ill. elmélkedése — összesen ötvenkettő —, amelyek a liturgikus év vasárnapjain és különböző ünnepein (pl. templombúcsún) hangzottak el.
A kiadvány tartalmazza annak a templomnak a külső vagy belső fényképfelvételét, amely az írásmű szerzőjének lelkipásztori gondoskodására van bízva.
Magyarázat a kötet címéhez – Az Isten szavában rejlő erőhöz
A továbbgondolásra ösztönző szentbeszédek és elmélkedések olvasása azt szolgálja, hogy egyre jobban rácsodálkozzunk Isten hozzánk intézett szavának örök életünknek alapot vető erejére, annak szem előtt tartásával, hogy „aki hallgatja szavamat, és tettekre is váltja, az okos emberhez hasonlít, aki sziklára építette a házát. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak, de nem dőlt össze, mert szikla volt az alapja. Aki hallgatja ugyan tanításomat, de nem váltja tettekre, a balga emberhez hasonlít, aki házát homokra építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak. Az összedőlt és romhalmazzá vált” (Mt 7,24-27).
Isten szava az ő „üdvösséget hozó ereje minden hívőnek” (Róm 1,16). A II. Vatikáni Zsinat a papi szolgálatról és életről szóló határozat negyedik pontjában kiemeli, hogy „az üdvösség igéje a hitetlenek szívében életre kelti, a hívők szívében pedig megerősíti a hitet. […] A hitnek az ige a forrása és táplálója.” A kinyilatkoztatás tanúsága értelmében Isten szava életet, üdvösséget és kegyelmet közvetít és foganatosít — bőségben. Elvetőjének azonban elítélésére válik.
Az Isten szavában rejlő erőt a II. Vatikáni zsinat isteni kinyilatkoztatásról szóló dogmatikai konstitúciójának 21. pontja így juttatja kifejezésre: „Akkora erő és hatékonyság van az Isten igéjében, hogy támasz és életerő az egyháznak, hitszilárdság az egyház gyermekeinek, táplálék a léleknek, tiszta és el nem apadó forrása a lelki életnek.”
Az Isten szavából áradó világossághoz
Amikor az egyház igehirdető szolgálatában elhangzik a bűneinkért halált szenvedett és megigazulásunkért feltámadt Jézus Krisztusról szóló igehirdetés, akkor Isten szól hozzánk, és arra hív meg, hogy életünket az Ő szavának világosságában járva alakítsuk, és a belőle ránk áradó fényességhez ragaszkodjunk. Ennek az üdvösség útját mutató és az üdvösség útján megtartó hatékonyságáról így vallott a zsoltáros: „A te igéd lámpás a lábamnak, s ösvényeimnek fényesség” (Zsolt 119,105). E vallomás értelmében elmélyülésünk Isten szava hallgatásában és annak tettekre váltásában belső világossággal ajándékoz meg minket, mert elodázhatatlan és senkire át nem hárítható személyes, és egyházat alkotva közösségi kötelességünk „vizsgálni és az evangélium fényénél értelmezni az idők jeleit azért, hogy minden nemzedéknek megfelelő módon tudjunk választ adni az emberek örök kérdéseire a jelen és az eljövendő élet értelméről és e kettő összefüggéseiről” (a II. Vatikáni Zsinat Gaudium et Spes kezdetű lelkipásztori konstitúciója az Egyházról a mai világban [röv.: GS 4.]).
A kötet tartalmának jellemzői
Egy-egy prédikáció vagy elmélkedés elején olvasható a rövidebb terjedelmű bibliai szövegegység (perikópa) teljes egészében, a hosszabb terjedelmű szövegegység esetében csak a lelőhelyét adtuk meg. A kötetben található prédikációk és szerzőik:
Pap vagy mindörökké Melkizedek rendje szerint (Palánki Ferenc)
A Megtestesülés-templom fölszentelése (Bosák Nándor)
Utunk jelei – Hozzád szóló meditációk (Babály András)
Kísértések ideje (Bákonyi János)
A tisztánlátás vasárnapja (Bodnár Imre)
Hit és tudomány (Czele József)
A tékozló fiú (Csapó Márton)
Elmélkedés a Miatyánk-ról (Dobai Barna Ottó)
A kereszt a mi üdvösségünk (Eiben Tamás)
Feltámadási körmenet járvány idején (Ferenczi Richárd)
Isten az ő törvényei által közli velünk akaratát (Fodor András)
Jézus Világossága a világnak (Fülöp Sándor)
Kisboldogasszony napjának ünneplésére (Gáspár Mátyás)
Példabeszéd a tékozló fiúról (Gyetkó László)
Mindenszentek ünnepe (Hajdu István)
Csak az a kérdés (Halász István)
A hetvenkét tanítvány szétküldése (Hasulyó János)
Gondolatok Szentírás vasárnapjára (Heidelsperger István)
Kurzustalálkozó papszentelés negyvenedik évfordulóján (Horváth János)
Papi életutam (Juhász Imre)
Adventi hangulat (Juhos Imre)
Az apostolok kérték az Urat: Növeld bennünk a hitet! (Kálmán József)
Jézus megkísértése (Katona István)
Elmélkedés húsvét titkáról az ApCsel alapján (Kiss Tibor)
Menyegző a galileai Kánában (Kiss Zsolt Attila)
Keressétek az igazságot! (Krakomperger Zoltán)
Íme, ő az Isten Báránya! (Lázár István)
A megbocsátás művészete elsajátítható (Lengyel József)
Mindennek megvan az órája, és minden szándéknak a maga ideje az ég alatt: ideje a hallgatásnak, és ideje a szólásnak (Linzenbold József)
A szeretet hét törvénye (Maga László)
Új parancs az új élethez (Máté Péter)
Húsvét – Jézus feltámadásának ünnepe (Mészáros Zsolt)
Láttam, Uram, a hegyeidet (Mike Ervin)
Szeressétek ellenségeiteket (Nagy Csaba)
Kereszthordozó tanítványság (Németh István)
A baj gyökere (Orosz Lőrinc)
A csodálatos halfogás (Papp Tamás)
Az Úr jön, hogy gazdaggá tegyen bennünket közelsége által (Rákóczi Jenő)
Jézussal színeváltozása hegyén (Sári András)
„Jó az Isten, mégis jó az Isten!” (Szegedi Kálmán)
A remény embere (Szenes István)
Elmélkedés János evangéliumának prológusáról (Szidor János)
Beteljesedett! (Sziklai Dávid János)
44. Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged, mert szent kereszted által megváltottad a világot (Szováti Tamás)
Szent István király ünnepére (Tamás László)
Szabadíts meg a gonosztól! (Tokodi László OP)
Ismertetőjegyünk (Tóth László)
Amit legjobban keresünk (Tóth László Gábor)
Jól ismerjétek meg az utat (Törő András)
Ábrahám, a ti atyátok, ujjongott, hogy láthatja az én napomat (Vadászi László)
Legyen úgy, ahogyan te akarod! (Varga Lóránt)
Szent Kereszt felmagasztalása (Zubály Lajos)
A szerzők különleges figyelmet fordítottak a kötetben olvasható prédikációk és elmélkedések tartalmiságára, a magyarázó és alkalmazó részek egyensúlyára. A kereszténység egyetemes igazságai mellett igehirdetésükben — témától függően — helyet kaptak nemzeti értékeink, a magyar szentek példája, a hazaszeretet és felelősségvállalásunk a közélet evangéliumi formálásáért a jelen társadalmi, politikai és gazdasági élet körülményei között. A szerzők szemük előtt tartották a ma élő hallgatók/olvasók tapasztalatvilágát, gondjait, élethelyzetét. „Az ige szolgálata nem lehet elvont és az emberek életétől idegen, épp ellenkezőleg: az emberi élet értelméről kell szólnia minden emberhez, ezért a legkényesebb kérdésekkel is foglalkoznia kell, amit az emberi lelkiismeret csak feltehet” (A papi élet és szolgálat direktóriuma. A Kléruskongregáció dokumentuma, 45.).
Mindezek együtt alkotják Isten szava hirdetésének követelményeit a kortárs, gyakorlati materialista, szubjektivista és problematizáló társadalomban. „A prédikáció ugyanis nem merülhet ki abban, hogy egyéni gondolatokat, személyes tapasztalatokat közöljön, vagy pusztán pszichológiai, szociológiai vagy filantróp magyarázatokat adjon; ugyanígy nem tévedhet elkápráztató retorikába, mint ez a tömegtájékoztató eszközökben gyakran megtörténik. A papnak ugyanis olyan igét kell hirdetnie, mely fölött nem ő rendelkezik szabadon, mert az Egyházra van bízva, hogy őrizze, kutassa és hűségesen továbbadja” (A papi élet és szolgálat direktóriuma. A Kléruskongregáció dokumentuma, 45.).
Az igehirdetés jelentősége
A liturgikus igehirdetés megjeleníti a bibliai igében lévő üdvösségi valóságot és igazságot. Valljuk, a homília nem egy tetszőleges adalék a Szentírás igéjéhez, hanem a lehető legmagasabb szintű elevenné tételét és aktualizálását képezi. A homília figyelmes meghallgatásával és megszívlelésével semmivel sem helyettesíthető segítséget kapunk Isten szava teljesebb megértéséhez és hatékony megvalósításához (vö. II. Vatikáni Zsinat: Dei Verbum kezdetű dogmatikai konstitúciója az isteni kinyilatkoztatásról, 25).
Világosan kell látnunk, hogy az, „aki a homíliát mondja, Krisztust akarja megmutatni, aki minden homília középpontja. Ezért a szónokoknak nagyon jól kell ismerniük a szent szöveget; elmélkedéssel és imádsággal készüljenek a homíliára, hogy meggyőződéssel és szenvedéllyel tudjanak prédikálni” (XVI. Benedek pápa Szinódus utáni apostoli buzdítása Isten szaváról az egyház életében és küldetésében a püspököknek, a klérusnak, az Istennek szentelt személyeknek és a laikus hívőknek, 2010, 59).
„A prédikáció nemcsak egy erkölcsi-etikai intés és épülés, hanem magának az isteni Igének a valódi megjelenítése… Mind az igehirdető, mind pedig az igét hallgató közösség oldaláról ritkán áll elő az a tudat, hogy az igehirdetésben a személyes Ige megjelenítése történik, és a Fiú Atya általi küldése közvetlenül folytatódik. Ennek a horderejét még alig ismertük fel” (Hans Urs von Balthasar, Sponsa verbi, in Skizzen zur Theologie II, Johannes Verlag, Einsiedeln 1961, 497.).
Keresztény egzisztenciánkat alapvetően határozza meg, hogy Isten szava megszólít, megérint és szíven talál minket. Isten igéje semmi esetre sem áll csupán információk, tények közlésének a szolgálatában. Az Úr szava cselekvésre irányuló felszólítás. A cselekvést a szóban közölt valóság határozza meg.
Az Úr szava kifejti átváltoztató erejét. Ez a performatív erő a megváltott emberi lét beteljesülésére mint végső céljára irányul. Ezt szem előtt tartva Isten igéje az emberi értelem elvárásait, helyes felismeréseit és igaz meggyőződéseit nem érvényteleníti, hanem felülmúlóan helyesbíti és beteljesíti. Isten igéjének hatékonysága által kieszközölt változtatás keresztény interakciónkon „korrektúrája és egyben ellentétje terveinknek és a tényeknek megfelelő cselekvési formáinknak” (O. Semmelroth).
Ennek elérése érdekében az igehirdetőnek engednie kell, hogy Isten Szava, melyet hirdet, elsőként őt szólítsa meg, szíven találja, mert amint Szent Ágoston mondja: „Biztosan gyümölcstelen marad az, aki kifelé prédikálja Isten szavát, de bensőjében nem hallgatja azt” (Sermo 179,1. in: PL 38, 966).
Az ige hiteles szolgálatának termékenysége érdekében szükséges az élet tanúsága
A hitelesség érdekében az igehirdetőnek „feltétlenül hűnek kell lenni Isten igéjéhez és a hagyományhoz, ha igazán Krisztus tanítványa akar lenni és meg akarja ismerni az igazságot (vö. Jn 8,31-32). (…) Az igét »kétértelműség és hamisítás nélkül kell hirdetnie, mint Isten igazságának bizonyságát« (vö. 2Kor 4,2). Érett felelősségtudattal óvakodjék attól, hogy az isteni üzenetet kiforgassa, csorbítsa, megrontsa vagy fölhígítsa. »Ne a maga bölcsességére támaszkodjon, hanem mindig Isten szavát tanítsa, és mindenkit nyomatékosan hívjon a megtérésre és a szent életre«” (A papi élet és szolgálat direktóriuma. A Kléruskongregáció dokumentuma, 45.).
Az igehirdetővel szemben támasztott elvárás, hogy igehirdetéséhez igazítsa az életét, és ezzel tanúsítsa, hogy ő is Isten szavának hallgatója és megtevője. Ennek Szent Jeromos így adott kifejezést: „A cselekedeteid ne cáfolják a szavaidat, hogy elő ne forduljon, hogy miközben te a templomban prédikálsz, a hallgatóid közül valaki a szívében így kommentálja: »Akkor tehát te miért nem így cselekszel?« […] Krisztus papjában az életnek és a szónak összhangban kell lennie” (Epistula 57, 7: CSEL 54, 426–427).
Az ÖRÖM-HÍR különszám Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi püspök atya saját kezdeményezéséből jelent meg a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye alapításának harmincadik évfordulójára.
Kiadója a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye.
A szerkesztői feladatot Krakomperger Zoltán látta el. A nyomdai munkákat Debrecenben a Kapitális Nyomda végezte.
Bosák Nándor: Kenyérosztó Antológia című kötete, valamint „Az Isten szavának erejében és világosságában” című Öröm-Hír különszáma, megvásárolható: a debreceni Szent Anna Főplébánia irodájában és a debreceni Szent Anna-székesegyházban.
Dr. Krakomperger Zoltán általános helynök
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
